{"id":400972,"date":"2015-11-05T23:00:00","date_gmt":"2015-11-05T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400972"},"modified":"2015-11-05T23:00:00","modified_gmt":"2015-11-05T23:00:00","slug":"esztetikai-es-politikai-neveles","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/esztetikai-es-politikai-neveles\/","title":{"rendered":"Eszt\u00e9tikai \u00e9s politikai nevel\u00e9s"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

Id\u00e9n harmadszor osztott\u00e1k ki a magyar m\u0171v\u00e9szekre szabott Leopold Bloom d\u00edjat, amelyet Katarina \u0160evi\u0107nek \u00e9s bizonyos \u00e9rtelemben L\u00e1szl\u00f3 Gergelynek \u00e9s R\u00e1kosi P\u00e9ternek \u00edt\u00e9lt oda a rangos nemzetk\u00f6zi zs\u0171ri. (1)<\/a> \u0160evi\u0107 \u00e9s a Tehnica Schweiz sz\u00e1mos k\u00f6z\u00f6s projektje k\u00f6z\u00fcl a d\u00edjhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 nagy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, a B\u00e1ln\u00e1ban az Alfred Palestra<\/I> ker\u00fclt a f\u00f3kuszba, mint egy nagy l\u00e9pt\u00e9k\u0171, eszt\u00e9tikailag is \u00e9rtelmezhet\u0151, de politikailag is j\u00f3l diszkurziv\u00e1lhat\u00f3 m\u0171t\u00e1rgyegy\u00fcttes.<\/p>\r\n\r\n

Az Alfred Palestra<\/I>, mint m\u0171 l\u00e1that\u00f3 volt m\u00e1r az acb Gal\u00e9ri\u00e1ban az OFF Bienn\u00e1l\u00e9 keret\u00e9ben, egy performat\u00edv verzi\u00f3j\u00e1t pedig az Alternat\u00edv K\u00f6zgazdas\u00e1gi Gimn\u00e1ziumban vitt\u00e9k sz\u00ednre, de eredetileg a Biennale de Rennes-re k\u00e9sz\u00fclt, ahol abban az iskol\u00e1ban mutatt\u00e1k be, amely k\u00e9t h\u00edres Alfred nev\u00e9vel is \u00f6sszefon\u00f3dott. Egyr\u00e9szt itt rendezt\u00e9k meg Alfred Dreyfus m\u00e1sodik per\u00e9t 1899-ben, m\u00e1sr\u00e9szt egy b\u0151 \u00e9vtizeddel kor\u00e1bban ide j\u00e1rt Alfred Jarry is, aki cezarom\u00e1n fizikatan\u00e1r\u00e1r\u00f3l mint\u00e1zta \u00dcb\u00fc kir\u00e1ly figur\u00e1j\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

Az egyik Alfred a populista \u00e9s antiszemita hatalmi mechanika egy\u00e9rtelm\u0171 \u00e1ldozatak\u00e9nt vonult be a t\u00f6rt\u00e9nelembe, a m\u00e1sik pedig az establishment-ellenes \u00e9s politikailag is elk\u00f6telezett dadaista m\u0171v\u00e9szet egyik el\u0151fut\u00e1rak\u00e9nt. \u0160evi\u0107 \u00e9s a Schweiz pedig ezt a k\u00e9t t\u00f6rt\u00e9netet konfront\u00e1lta egym\u00e1ssal provokat\u00edvan az egykori helysz\u00ednen, a gimn\u00e1zium jelenlegi di\u00e1kjainak bevon\u00e1s\u00e1val, akiknek egy olyan workshopot tartottak, ahol a m\u0171v\u00e9szek \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett oktat\u00e1si seg\u00e9deszk\u00f6z\u00f6k haszn\u00e1lat\u00e1val kellett elm\u00e9lyedni\u00fck a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9nek kult\u00far\u00e1j\u00e1ban.<\/p>\r\n\r\n

A di\u00e1kok Rennes-ben \u00e9s Budapesten is egyr\u00e9szt Jarry \u00e9s Dreyfuss olvasm\u00e1nylist\u00e1j\u00e1val szembes\u00fcltek, m\u00e1sr\u00e9szt az eszt\u00e9tikusan megmunk\u00e1lt<\/a> t\u00e1rgyakon kereszt\u00fcl<\/a> a 19. sz\u00e1zadi Arts and Crafts kult\u00far\u00e1val, harmadr\u00e9szt az ut\u00f3pikus szocializmus \u00e9s a milit\u00e1ns S\/M kult\u00fara fura mell\u00e9kz\u00f6ng\u00e9ivel, amelyek csak akkor v\u00e1lnak hangs\u00falyoss\u00e1, ha valaki elk\u00e9pzeli, hogyan is kell haszn\u00e1lni a neh\u00e9z fa t\u00e1rgyakat \u00e9s a r\u00e1juk er\u0151s\u00edtett sz\u00edjakat, amelyek egy\u00e9rtelm\u0171en a tanul\u00e1s \u00e9s az er\u0151szak nehezen lebonthat\u00f3 \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k a figyelmet.<\/p>\r\n\r\n

Az idei d\u00edj oda\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9hez val\u00f3sz\u00edn\u0171leg hozz\u00e1j\u00e1rult az is, hogy az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vtizedben, a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letben egyre hangs\u00falyosabb\u00e1 v\u00e1lt az oktat\u00e1s \u00e9s a nevel\u00e9s k\u00e9rd\u00e9se, illetve ennek kapcs\u00e1n az aktivista \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti praxis \u00f6sszekapcsol\u00e1sa, avagy a politika \u00e9s az eszt\u00e9tika k\u00f6z\u00f6tti p\u00e1rbesz\u00e9d lehet\u0151s\u00e9geinek \u00fajragondol\u00e1sa. (2)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Az eszt\u00e9tika \u00e9s a politika kor\u00e1bban el\u00e9gg\u00e9 egy\u00e9rtelm\u0171nek tekintett viszony\u00e1nak (avantg\u00e1rd vs. propaganda) problematiz\u00e1l\u00e1sa a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g keretein bel\u00fcl legink\u00e1bb Jacques Ranciere munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1val fon\u00f3dott \u00f6ssze, ami a szoci\u00e1lis fordulat teoretikusak\u00e9nt t\u00fcnd\u00f6kl\u0151 Claire Bishop m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti n\u00e9zeteire is hatott, aki a r\u00e9szv\u00e9tel (participation) fogalm\u00e1n kereszt\u00fcl ism\u00e9t \u00fajra\u00e9lesztette Debord \u00e9s a szitu\u00e1cionist\u00e1k szeml\u00e9let\u00e9t (aktivizmus vs. passzivit\u00e1s), \u00e9s egy\u00fattal becsatorn\u00e1zta azt a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a kort\u00e1rs poszt-politika diszkurzus\u00e1ba is. (3)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Bishop r\u00e1ad\u00e1sul a maga, mondjuk \u00fagy poszt-szitu\u00e1cionista m\u0171v\u00e9szet fogalm\u00e1t olyan nagy\u00e1gy\u00fakkal szemben hat\u00e1rozta meg, mint a dialogikus m\u0171v\u00e9szetet n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 Grant Kester, illetve a rel\u00e1ci\u00f3eszt\u00e9tik\u00e1t \u00e9s a poszt-produkci\u00f3t rekl\u00e1moz\u00f3 Nicolas Bourriaud. Bishop hozz\u00e1juk k\u00e9pest egy rendk\u00edv\u00fcl komplex posztmarxista talajon, Laclau, Mouffe \u00e9s a Debord-t \u00fajra\u00e9rtelmez\u0151 Ranciere n\u00e9zetei ment\u00e9n k\u00eds\u00e9relte meg k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rolni az \u00e1ltala innovat\u00edvnak tartott, kritikai ind\u00edttat\u00e1s\u00fa, antagonisztikus m\u0171v\u00e9szet terr\u00e9num\u00e1t. (4)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Am\u00edg azonban Mouffe a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti praxisra reflekt\u00e1l\u00f3 \u00edr\u00e1s\u00e1ban csak a Yes Men csoporthoz hasonl\u00f3 aktivist\u00e1knak \u00edt\u00e9lte oda a kritikai jelz\u0151t, addig Bishop Ranciere nyomdokain az eszt\u00e9tikai \u00e9rtelemben vett kritikai m\u0171v\u00e9szet fogalm\u00e1t is igyekezett kidolgozni, amelynek l\u00e9nyege az, hogy expon\u00e1lja az auton\u00f3m eszt\u00e9tikai \u00e9s a heteron\u00f3m politikai intenci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tti fesz\u00fclts\u00e9geket. (5)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Ranciere is valami hasonl\u00f3t fogalmazott meg a n\u00e9z\u0151 emancip\u00e1ci\u00f3ja kapcs\u00e1n, amikor azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy a kritikai m\u0171v\u00e9szet feladata nem m\u00e1s, mint az olyan, egym\u00e1st\u00f3l elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 diszkurz\u00edv form\u00e1ci\u00f3k (melyek a Foucault-i l\u00e1that\u00f3t \u00e9s kimondhat\u00f3t, vagyis a Ranciere \u00e1ltal \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151nek nevezett szf\u00e9r\u00e1t tagolj\u00e1k) hat\u00e1rainak \u00fajra\u00edr\u00e1sa, mint a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a politika.<\/p>\r\n\r\n

Mindez a Leopold Bloom D\u00edj kapcs\u00e1n az\u00e9rt t\u0171nhet relev\u00e1nsnak, mert id\u00e9n nemcsak a d\u00edjazott \u00e9s a d\u00f6nt\u0151s m\u0171v\u00e9szek munk\u00e1it \u00e1ll\u00edtott\u00e1k ki, hanem az el\u0151z\u0151 k\u00e9t nyertes, Batyk\u00f3 R\u00f3bert (2011) \u00e9s Nemes Csaba (2013) m\u0171vei is l\u00e1that\u00f3k voltak, ami lehet\u0151s\u00e9get teremt arra, hogy a l\u00e1togat\u00f3 szembes\u00fclhessen a m\u0171v\u00e9szet, az aktivizmus \u00e9s a kritika h\u00e1rom egym\u00e1st\u00f3l elt\u00e9r\u0151, de egyar\u00e1nt elismert felfog\u00e1s\u00e1val.<\/p>\r\n\r\n

Persze a h\u00e1rom k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00f6sszet\u00e9tel\u0171 nemzetk\u00f6zi zs\u0171ri val\u00f3sz\u00edn\u0171leg saj\u00e1tos szempontok szerint d\u00edjazott, de ezzel egy\u00fctt is v\u00e9lhet\u0151en az aktu\u00e1lis, \u201evil\u00e1gpiaci\u201d m\u0171v\u00e9szeti te\u00f3ri\u00e1k alapj\u00e1n d\u00f6nt\u00f6tt, mik\u00f6zben tal\u00e1n figyelembe vette a magyarorsz\u00e1gi poszt-politikai viszonyokat is, amely a kelet-eur\u00f3pai r\u00e9gi\u00f3ban n\u00e9pszer\u0171 populista nacionalizmus mellett olyan fogalmakkal fon\u00f3dott \u00f6ssze a nemzetk\u00f6zi diszkurzusban, mint a \u201ecig\u00e1nyb\u0171n\u00f6z\u00e9s\u201d \u00e9s az \u201eilliber\u00e1lis demokr\u00e1cia\u201d.<\/p>\r\n\r\n

Ezzel egy\u00fctt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes, hogy 2011-ben egy, a szint\u00e9n jel\u00f6lt Kis R\u00f3ka Csab\u00e1hoz k\u00e9pest kifejezetten apolitikus fest\u00e9szeti anyag gy\u0151z\u00f6tt, m\u00edg k\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb egy a kor\u00e1bbin\u00e1l j\u00f3val gazdagabb (25-en p\u00e1ly\u00e1ztak a kor\u00e1bbi 13-mal szemben) mer\u00edt\u00e9sb\u0151l egy kifejezetten politikus fest\u00e9szetre esett a zs\u0171ri v\u00e1laszt\u00e1sa. Az\u00e9rt \u00edrok \u201efest\u00e9szetet\u201d, mert \u00e9rdekes \u00e9s tanuls\u00e1gos m\u00f3don a d\u00edj kioszt\u00e1sa el\u0151tt k\u00e9sz\u00edtett interj\u00faj\u00e1ban Nemes maga is \u00e9lesen elhat\u00e1rolta egym\u00e1st\u00f3l aktivista (Szabad M\u0171v\u00e9szek Csoportja) \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti (festm\u00e9nyek, anim\u00e1ci\u00f3k, filmek) tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, \u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171en az ut\u00f3bbival p\u00e1ly\u00e1zott.<\/p>\r\n\r\n

Ehhez k\u00e9pest id\u00e9n olyan p\u00e1ly\u00e1z\u00f3k nyertek, akik a k\u00e9t tev\u00e9kenys\u00e9get szerves egys\u00e9gben m\u0171velik a Gar\u00e1zs Projekt<\/I>t\u0151l a Kollekt\u00edv ember<\/I>en \u00e9s a B\u00e1nya h\u0151sei<\/I>n \u00e1t az Alfred Palestr\u00e1<\/I>ig. Mindez tal\u00e1n okot ad arra, hogy r\u00e9szletesebben is megvizsg\u00e1ljuk azt, hogy az egyes d\u00edjazottak mennyiben is fogj\u00e1k fel dinamikusan eszt\u00e9tika \u00e9s politika viszony\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

Batyk\u00f3 B\u00e1ln\u00e1ban bemutatott anyaga alapj\u00e1n jelenleg is egyfajta poszt-geometrikus \u00e9s poszt-figurat\u00edv, er\u0151sen a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet medi\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9seire f\u00f3kusz\u00e1l\u00f3 fest\u00e9szetet m\u0171vel, ahol a t\u00e1rsadalmi \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g csak nagyon \u00e1tt\u00e9teles form\u00e1ban, a t\u00e9m\u00e1kon, a fogyaszt\u00f3i t\u00e1rsadalom \u201ejunk\u201d kult\u00far\u00e1j\u00e1nak \u00e9s az erre reflekt\u00e1l\u00f3 graffitiknek az eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl olvashat\u00f3 bele a munk\u00e1kba. Batyk\u00f3 fest\u0151i programja teh\u00e1t legink\u00e1bb egyfajta eszt\u00e9tikai nevel\u00e9sk\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151, ami a dada \u00e9s a pop art hagyom\u00e1nyaihoz h\u0171en a fest\u00e9szet, a fot\u00f3, a design \u00e9s a fogyaszt\u00f3i kult\u00fara hat\u00e1rait mobiliz\u00e1lja.<\/p>\r\n\r\n

Hozz\u00e1 k\u00e9pest Nemes egy kifejezetten politikai ir\u00e1nyults\u00e1g\u00fa eszt\u00e9tikai nevel\u00e9sre, illetve egy nagyon \u0151szinte t\u00e1rsadalmi elk\u00f6telezetts\u00e9gre kapta a d\u00edjat, ahol a fest\u00e9szet puszt\u00e1n az egyik lehets\u00e9ges m\u00e9diuma az \u00fczenetek k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9nek. Nemes m\u0171v\u00e9szete ugyanis a k\u00e9tezres \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l kezdve a h\u00e9tk\u00f6znapi rasszizmusra, illetve a t\u00e1rsadalmi kirekeszt\u00e9s problematik\u00e1j\u00e1nak bemutat\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyult, amikor olyan jelens\u00e9gekre reflekt\u00e1lt, mint a roma pogromokat id\u00e9z\u0151 \u00e9s er\u0151teljesen mediatiz\u00e1lt romagyilkoss\u00e1gok, illetve a \u201ecig\u00e1nyb\u0171n\u00f6z\u00e9s\u201d fogalm\u00e1nak politikai diszkurziv\u00e1l\u00e1sa. Emellett azonban megjelent egy jellegzetesen szem\u00e9lyes r\u00e9teg is m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben, amely a saj\u00e1t m\u00falt \u00e9s a saj\u00e1t tapasztalatok vizu\u00e1lis sz\u0171r\u0151j\u00e9n kereszt\u00fcl reflekt\u00e1l a politikai k\u00e9rd\u00e9sekre, \u00e9s a d\u00edjat tal\u00e1n \u00e9ppen erre a sorozatra, az Apja neve: Nemes Csaba<\/I> festm\u00e9nyeire kapta, amelynek egyes elemei a mai populista politika \u201ek\u00e1d\u00e1rista\u201d gy\u00f6kereire mutatnak r\u00e1 rendk\u00edv\u00fcl intelligensen.<\/p>\r\n\r\n

\u0160evi\u0107 \u00e9s a Tehnica Schweiz viszont az \u201eapolitikus\u201d Batyk\u00f3hoz, \u00e9s a \u201epolitikus\u201d Nemeshez k\u00e9pest egy olyan poszt-politikai projekttel nyerte el a d\u00edjat, amely m\u00e1r nem annyira p\u00e1rtpolitikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi-ideol\u00f3giai szempontokra reflekt\u00e1l, mint ink\u00e1bb arra a jelens\u00e9gre, amelyet \u00fajabban oktat\u00e1si-nevel\u00e9si fordulatk\u00e9nt \u00edrnak le. Ez a bizonyos \u201eeducational turn\u201d r\u00e1ad\u00e1sul szorosan \u00f6sszefon\u00f3dik a Kester \u00e9s Bourriaud elm\u00e9leteire alapozott diszkurz\u00edv fordulattal, \u00e9s a Bishop \u00e1ltal problematiz\u00e1lt r\u00e9szv\u00e9teli alap\u00fa m\u0171v\u00e9szet fogalm\u00e1val is.<\/p>\r\n\r\n

Az Alfred Palestra<\/I> c\u00e9lja ugyanis nem a passz\u00edv eszt\u00e9tikai vagy politikai nevel\u00e9s lenne, hanem a n\u00e9z\u0151 aktiviz\u00e1l\u00e1sa, vagyis egyfajta p\u00e1rbesz\u00e9d kezdem\u00e9nyez\u00e9se a m\u0171v\u00e9szet befogad\u00f3j\u00e1val. Ez a p\u00e1rbesz\u00e9d persze legink\u00e1bb egy-egy m\u0171v\u00e9szeti esem\u00e9ny keret\u00e9ben val\u00f3sulhat meg, ami viszont m\u00e9g mindig er\u0151teljesen k\u00f6t\u0151dik az art world m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez. Az eszt\u00e9tikai \u00e9s a politikai hat\u00e1rai igaz\u00e1n tal\u00e1n csak az olyan projektekkel h\u00e1ghat\u00f3ak \u00e1t, mint egykoron<\/a> a Saj\u00e1t szemmel<\/I> (Erhardt Mikl\u00f3s \u00e9s Dominic Hislop), vagy mostan\u00e1ban a Korrekci\u00f3s oszt\u00e1ly<\/I>, ahol M\u00e9cs Mikl\u00f3s egy olyan m\u0171v\u00e9sszel szembes\u00edtette<\/a> egykori esztergomi gimn\u00e1zium\u00e1nak di\u00e1kjait, aki legink\u00e1bb a b\u00fcf\u00e9s, a gondnok \u00e9s a p\u00e1lyav\u00e1laszt\u00e1si tan\u00e1csad\u00f3 furcsa komb\u00f3j\u00e1nak t\u0171nhetett<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

A Korrekci\u00f3s oszt\u00e1ly<\/I> fel\u0151l n\u00e9zve persze Batyk\u00f3 medi\u00e1lis szempont\u00fa kritikai m\u0171v\u00e9szete egy\u00e9rtelm\u0171en egy kor\u00e1bbi eszt\u00e9tikai diszkurzushoz kapcsol\u00f3dik, ami a priori szinten elfogadja a m\u0171t\u00e1rgyak auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t, mert a m\u0171v\u00e9sz \u00fagy haszn\u00e1lja a dad\u00e1t \u00e9s a szitu\u00e1cionist\u00e1kat is inspir\u00e1l\u00f3 fogyaszt\u00f3i kult\u00fara szemet\u00e9t, hogy azokat beilleszti a k\u00e9p keret\u00e9n bel\u00fcli, auton\u00f3m t\u00e9rbe.<\/p>\r\n\r\n

Az auton\u00f3mia ir\u00e1ny\u00e1b\u00f3l am\u00fagy m\u00e9g az Alfred Palestra<\/I> t\u00e1rgyai is bajba ker\u00fclhetnek, hiszen ott is kifejezetten eszt\u00e9tikus darabokr\u00f3l van sz\u00f3, de azok az alkot\u00f3i sz\u00e1nd\u00e9k fel\u0151l n\u00e9zve m\u00e9gis csup\u00e1n alkalmazott m\u0171t\u00e1rgyak, vagyis nincs val\u00f3di eszt\u00e9tikai auton\u00f3mi\u00e1juk, hanem ink\u00e1bb szeml\u00e9ltet\u0151 eszk\u00f6z\u00f6k \u00e9s kell\u00e9kek, b\u00e1r gondolom, az\u00e9rt rendelkeznek piaci \u00e9rt\u00e9kkel.<\/p>\r\n\r\n

Ebben az auton\u00f3mia \u00e9s a heteron\u00f3mia, avagy az eszt\u00e9tikai \u00e9s a politika k\u00f6z\u00f6tti fesz\u00fclts\u00e9gt\u00e9rben kelnek csak igaz\u00e1n \u00e9letre Nemes festm\u00e9nyei is, amelyek auton\u00f3m m\u0171t\u00e1rgyk\u00e9nt t\u00fals\u00e1gosan is illusztrat\u00edvak, politikai \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1sk\u00e9nt viszont t\u00fals\u00e1gosan piacorient\u00e1ltak, hiszen sz\u00ednes-szagos, k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 t\u00e1blak\u00e9pekr\u0151l van sz\u00f3, amelyek egy olyan eszt\u00e9tikai trad\u00edci\u00f3hoz kapcsol\u00f3dnak, amelyet a fest\u00e9szet, a fot\u00f3 \u00e9s a film hat\u00e1rait mobiliz\u00e1l\u00f3 Gerhard Richter, Luc Tuymans \u00e9s Wilhelm Sasnal munk\u00e1ss\u00e1ga f\u00e9mjelez.<\/p>\r\n\r\n

A narrat\u00edv m\u0171v\u00e9szet sikerei \u00e9s a diszkurz\u00edv m\u0171v\u00e9szet neh\u00e9zs\u00e9gei kapcs\u00e1n persze az alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9s tov\u00e1bbra is az, hogy az egykori, m\u0171velt \u00e9s kultur\u00e1lt, de passz\u00edv n\u00e9z\u0151, aki imm\u00e1ron mindenre nyitott, eszt\u00e9tikailag \u00e9s politikailag egyar\u00e1nt emancip\u00e1l\u00f3dott szubjektumm\u00e1 v\u00e1lt, hajland\u00f3-e b\u00e1rmif\u00e9le p\u00e1rbesz\u00e9dre a m\u0171v\u00e9sszel, vagy ehhez el\u0151sz\u00f6r oda kell sz\u00edjazni az Alfred Palestra<\/I> k\u00e9nyelmetlen rekami\u00e9j\u00e1hoz vagy egy T\u00far\u00f3 Rudi automat\u00e1hoz.<\/p>\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n\r\n

(1)<\/a> http:\/\/www.leopoldbloomaward.com\/zsuri\/2015_1<\/a><\/p>\r\n

(2)<\/a> L\u00e1sd ehhez L\u00e1z\u00e1r Eszter r\u00f6vid \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1t, valamint a tranzit.hu ilyen ir\u00e1ny\u00fa felvil\u00e1gos\u00edt\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t: Oktat\u00e1si fordulat. (2013) A kur\u00e1tori gyakorlat \u00e9s diszkurzus sz\u00f3t\u00e1ra<\/I>, http:\/\/tranzit.org\/curatorialdictionary\/index.php\/szotar\/oktatasi-fordulat-\/<\/a><\/p>\r\n

(3)<\/a> V.\u00f6. Jacques Ranciere: A felszabadult n\u00e9z\u0151<\/I>. (2008) Ford\u00edtotta: Erhardt Mikl\u00f3s, M\u0171csarnok, Budapest, 2011. \u00e9s Claire Bishop: A szoci\u00e1lis fordulat. A kollabor\u00e1ci\u00f3 \u00e9s el\u00e9gedetlenei. (2006) Ford\u00edtotta \u00e9s komment\u00e1lta: Somogyi Hajnalka, exindex<\/I>, \/index.php?page=3&id=531<\/a>. A szoci\u00e1lis fordulatr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 sz\u00f6veg els\u0151dleges c\u00e9lpontja Grant Kester dialogikus m\u0171v\u00e9szet fogalma volt: Conversation Pieces. Community and Communication in Modern Art<\/I>. University of California Press, Berkeley, 2004. K\u00e9s\u0151bb a r\u00e9szv\u00e9tel \u00e9s a spekt\u00e1kulum fogalma ment\u00e9n Bishop arra is k\u00eds\u00e9rletet tett, hogy \u00fajra\u00edrja a m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t a dadaist\u00e1kt\u00f3l a szitu\u00e1cionist\u00e1kon \u00e9s a Fluxuson \u00e1t az \u00faj t\u00edpus\u00fa k\u00f6zt\u00e9ri m\u0171v\u00e9szetig. V.\u00f6.: Claire Bishop: Artificial Hells. Participatory Art and the Politics of Spectatorship<\/I>. Verso, London, 2012. <\/p>\r\n

(4)<\/a> Claire Bishop: Antagonism and Relational Aesthetics, October<\/I>, 2004\/3. 51-79. Az antagonizmus fogalm\u00e1nak forr\u00e1sa: Chantal Mouffe \u2013 Ernesto Laclau: Hegemony and Socialist Strategy. Towards a Radical Democratic Politics<\/I>. Verso, London, 1985.<\/p>\r\n

(5)<\/a> Chantal Mouffe: M\u0171v\u00e9szeti aktivizmus \u00e9s agonisztikus terek. (2007) Ford\u00edtotta: Sipos D\u00e1niel, exindex<\/I>, \/index.php?l=hu&page=3&id=954<\/a><\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    Id\u00e9n harmadszor osztott\u00e1k ki a magyar m\u0171v\u00e9szekre szabott Leopold Bloom d\u00edjat, amelyet Katarina \u0160evi\u0107nek \u00e9s bizonyos \u00e9rtelemben L\u00e1szl\u00f3 Gergelynek \u00e9s R\u00e1kosi P\u00e9ternek \u00edt\u00e9lt oda a rangos nemzetk\u00f6zi zs\u0171ri. (1) \u0160evi\u0107 \u00e9s a Tehnica Schweiz sz\u00e1mos k\u00f6z\u00f6s projektje k\u00f6z\u00fcl a d\u00edjhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 nagy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, a B\u00e1ln\u00e1ban az Alfred Palestra ker\u00fclt a f\u00f3kuszba, mint egy […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630917,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400972","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400972","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400972"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400972\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630917"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400972"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400972"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400972"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}