{"id":400973,"date":"2015-11-12T23:00:00","date_gmt":"2015-11-12T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400973"},"modified":"2015-11-12T23:00:00","modified_gmt":"2015-11-12T23:00:00","slug":"az-immaterialis-munka-hosei","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/szabad-kez\/az-immaterialis-munka-hosei\/","title":{"rendered":"Az immateri\u00e1lis munka h\u0151sei"},"content":{"rendered":"
\r\n

Az Omnivore Gal\u00e9ria ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa igen fontos k\u00e9rd\u00e9seket vet fel a vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetek jelene \u00e9s j\u00f6v\u0151je kapcs\u00e1n, \u00e9s olyan kifejez\u00e9seket haszn\u00e1l, amelyek \u00f6r\u00f6mteli m\u00f3don arra utalnak, hogy a kur\u00e1torok (Szil\u00e1gyi R\u00f3za Tekla \u00e9s T\u00e9gl\u00e1sy Lili Berta) a leg\u00fajabb szociol\u00f3giai \u00e9s \u00f6kon\u00f3miai elm\u00e9letek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel pr\u00f3b\u00e1lnak v\u00e1laszt tal\u00e1lni az egykori entellekt\u00fcelek mai \u00e1ls\u00e1gos helyzet\u00e9re a munka \u00e9s az identit\u00e1s aktu\u00e1lis piaci viszonyai k\u00f6z\u00f6tt. A c\u00edm maga terjedelmes lament\u00e1ci\u00f3 kiindul\u00f3pontj\u00e1ul is szolg\u00e1lhatna, ha elkezden\u00e9nk azon merengeni, hogy mennyire is relev\u00e1ns ma a munk\u00e1soszt\u00e1ly fogalma, \u00e9s ki mindenki lehetne e tal\u00e1n mindig is csup\u00e1n fikt\u00edv entit\u00e1s \u00faj h\u0151se. A k\u00e9t kur\u00e1tor sz\u00f6vege azonban n\u00e9mik\u00e9pp r\u00f6vidre z\u00e1rja ezt a k\u00e9rd\u00e9scsomagot, amikor \u2013 tal\u00e1n az \u00f6nreflexi\u00f3t\u00f3l sem mentesen \u2013 a \u201efiatal kreat\u00edv\u201d figur\u00e1j\u00e1t \u00e1ll\u00edtja a munk\u00e1soszt\u00e1ly h\u0151s\u00e9nek meg\u00fcresedett talapzat\u00e1ra.<\/p>\r\n

Ez az ironikus apote\u00f3zis ker\u00fcl azt\u00e1n az immateri\u00e1lis munka sz\u00ednrevitel\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba is, amikor a kur\u00e1torok a fiatal (a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n szocializ\u00e1l\u00f3dott) kreat\u00edvok \u00e9s a t\u00e1rsadalom t\u00f6bbi szegmense k\u00f6z\u00f6tt deklar\u00e1lj\u00e1k azt a konfliktust, ami a materi\u00e1lis \u00e9s az immateri\u00e1lis munka k\u00f6z\u00f6tt fesz\u00fcl \u2013 a fejlett vil\u00e1gban j\u00f3 harminc, de n\u00e1lunk is m\u00e1r vagy h\u00fasz \u00e9ve. De hogy a dolog az ap\u00e1k \u00e9s l\u00e1nyok konfliktus\u00e1n\u00e1l \u00f6sszetettebb sz\u00ednezetet kapjon, bevezetik m\u00e9g a prekari\u00e1tus fogalm\u00e1t is, amely tal\u00e1n ig\u00e9nyelt volna n\u00e9mi komment\u00e1rt a nem-kreat\u00edv \u00e9s nem-fiatal munkav\u00e1llal\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\r\n

M\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert am\u00edg Judith Butler vagy Giorgio Agamben k\u00f6vet\u0151i a \u201eprecarious\u201d jelz\u0151t \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rtelemben haszn\u00e1lj\u00e1k a neoliber\u00e1lis kapitalizmus jogfosztott (terrorista, illeg\u00e1lis bev\u00e1ndorl\u00f3) vagy h\u00e1tr\u00e1nyos helyzet\u0171 (munkan\u00e9lk\u00fcli, hajl\u00e9ktalan) szubjektum\u00e1nak jellemz\u00e9s\u00e9re, addig \u00fajabban Guy Standing m\u00e1r kifejezetten egy \u00faj oszt\u00e1ly jellemz\u00e9s\u00e9re alkalmazza a \u201eprecarious\u201d \u00e9s a \u201eproletariat\u201d kifejez\u00e9sek \u00f6sszevon\u00e1s\u00e1val a \u201eprecariat\u201d kateg\u00f3ri\u00e1t. (1)<\/a> Ebbe a kateg\u00f3ri\u00e1ba azonban n\u00e1la azok a t\u00f6bbnyire iskol\u00e1zatlan, nem rendszeres j\u00f6vedelemb\u0151l, nem b\u00e9rb\u0151l \u00e9s fizet\u00e9sb\u0151l \u00e9l\u0151 t\u00f6megek tartoznak, akiknek \u00e9let\u00e9t legink\u00e1bb a l\u00e9tbizonytalans\u00e1g hat\u00e1rozza meg.<\/p>\r\n

A prekari\u00e1tusnak azonban l\u00e9tezik egy harmadik \u00e9rtelmez\u00e9se is, amely Franco \u201eBifo\u201d Berardi munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dik, aki az immateri\u00e1lis munk\u00e1t v\u00e9gz\u0151, k\u00f6tetlen munkaidej\u0171 \u00e9s szabad\u00fasz\u00f3 kreat\u00edvokban fedezi fel egy \u00faj, potenci\u00e1lis forradalmi oszt\u00e1ly lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, ami viszont az olasz \u00fajbaloldal (operaismo Antonio Negrivel az \u00e9len) antikapitalista ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1hoz vezet. A kur\u00e1torok sz\u00f6vege alapj\u00e1n \u00fagy v\u00e9lem, hogy \u0151k legink\u00e1bb ebben az \u00e9rtelemben haszn\u00e1lj\u00e1k a fogalmat, de kiss\u00e9 elavult m\u00f3don \u00e9lezik ki a posztfordista (\u00e9s egyben posztszocialista) identit\u00e1s probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t.<\/p>\r\n

Az \u0151 k\u00e9rd\u00e9seik ugyanis a fel\u00e9 mutatnak, hogy milyen konfliktus fesz\u00fcl a munka r\u00e9gi \u00e9s \u00faj, avagy materi\u00e1lis \u00e9s imateri\u00e1lis defin\u00edci\u00f3ja k\u00f6z\u00f6tt, mik\u00f6zben tal\u00e1n \u00e9rdekesebb \u00e9s h\u00fasbav\u00e1g\u00f3bb probl\u00e9ma az, hogy a kreat\u00edvok l\u00e1tsz\u00f3lagos szabads\u00e1ga a \u201eprek\u00e1r\u201d kond\u00edci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt mennyire teszi \u0151ket is ugyanolyan \u201erabszolg\u00e1v\u00e1\u201d (\u00faj sz\u00f3haszn\u00e1lattal \u201eprosumer\u201d-r\u00e9, professzion\u00e1lis fogyaszt\u00f3v\u00e1), mint amilyenek el\u0151deik voltak. Persze Esterh\u00e1zy Marcell \u00e9s Borsos L\u0151rinc m\u00e1ra m\u00e1r ikonikus m\u0171vei, az Atelier<\/i> sorozat<\/a> (2007-2010) \u00e9s a Di\u00e1khitel tartoz\u00e1som forintban<\/i><\/a> (2009) kiv\u00e1l\u00f3an illusztr\u00e1lj\u00e1k Szil\u00e1gyi \u00e9s T\u00e9gl\u00e1sy t\u00e9ziseit is, mik\u00f6zben reflekt\u00e1lnak az \u00fajbaloldal legfrissebb elm\u00e9leteire is.<\/p>\r\n

A modern kori rabszolgas\u00e1g int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9t Bifo a Soul at Work (2009) c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben terjeszti ki arra az intelligenci\u00e1ra, amely a t\u0151k\u00e9t szolg\u00e1lja napjainkban is. A Dolgoz\u00f3 l\u00e9lek t\u00e9zise szerint a kapitalizmus \u00fagy fogja munk\u00e1ba a szellemet, hogy azt a bizonyos lelket, az \u00edzl\u00e9s\u00e9rt \u00e9s az \u00e9rt\u00e9krend\u00e9rt felel\u0151s elme-konstell\u00e1ci\u00f3t is mark\u00e1nsan form\u00e1lja, hiszen a szerz\u0151 \u00e1ll\u00edt\u00e1sa szerint az immateri\u00e1lis munka egy\u00fctt j\u00e1r az immateri\u00e1lis, avagy virtu\u00e1lis \u00e9lvezetek prefer\u00e1l\u00e1s\u00e1val. Tal\u00e1n ebb\u0151l is kit\u0171nik, hogy Bifo nem annyira a Standing-f\u00e9le prekari\u00e1tusra f\u00f3kusz\u00e1l, hanem ink\u00e1bb egy m\u00e1sik sokas\u00e1gra, akik Negri \u00e9s k\u00f6vet\u0151i szerint a proletari\u00e1tiusra eml\u00e9keztet\u0151 oszt\u00e1lytudat cs\u00edr\u00e1j\u00e1t hordozz\u00e1k magukban. (2)<\/a><\/p>\r\n

Bifo kognitari\u00e1tusnak nevezi \u0151ket, akik a jelenlegi kognit\u00edv kapitalizmus, azaz a posztindusztri\u00e1lis t\u00e1rsadalom legfontosabb termel\u0151erej\u00e9t k\u00e9pviselik, akik kreat\u00edvokk\u00e9nt j\u00f3val t\u00f6bb \u00e9rt\u00e9ket tesznek hozz\u00e1 a term\u00e9kekhez, mint azok a t\u00f6bbnyire betan\u00edtott munk\u00e1sok, akik konkr\u00e9tan is \u00f6sszerakj\u00e1k a cuccokat a goly\u00f3stollakt\u00f3l az okostelefonokon \u00e1t a fut\u00f3cip\u0151kig. Ugyanez a r\u00e9teg \u00e1ll Bifo k\u00f6vetkez\u0151 k\u00f6tete, az Uprising (2012) k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban is, amely Negrit k\u00f6vetve a h\u00e1l\u00f3zatok \u00e9s az immateri\u00e1lis javak kreat\u00edv haszn\u00e1lat\u00e1ra buzd\u00edt, \u00e9s ehhez a m\u0171v\u00e9szetet \u00e1ll\u00edtja el\u00e9nk k\u00f6vetend\u0151 p\u00e9ldak\u00e9nt, ami a m\u0171v\u00e9szek fel\u0151l n\u00e9zve nem nagy \u00fajdons\u00e1g, ha a szitu\u00e1cionist\u00e1k \u00e9s a Fluxus aktivit\u00e1s\u00e1ra gondolunk. (3)<\/a><\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t Bif\u00f3n\u00e1l egy fokkal jobban ismer\u0151 Brian Holmes m\u00e1r j\u00f3val s\u00f6t\u00e9tebben l\u00e1tja a m\u0171v\u00e9szek helyzet\u00e9t. A rugalmas szem\u00e9lyis\u00e9g (2001) c\u00edm\u0171 sz\u00f6veg\u00e9ben ugyanis a glob\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3s t\u00e1rsadalom szem\u00e9lyis\u00e9g-form\u00e1l\u00e1s\u00e1nak sikeress\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00edr, ami a kreat\u00edv ipar mint\u00e1j\u00e1ra sz\u00e9p lassan \u00e1tform\u00e1lta a m\u0171v\u00e9szeti ipart is. (4)<\/a> Hasonl\u00f3an pesszimista k\u00e9pet fest Maurizio Lazzarato is, aki Bif\u00f3hoz hasonl\u00f3an Negri \u00e9s Virno operaismo-ja fel\u0151l \u00e9rkezik, \u00e9s m\u00e1r a kilencvenes \u00e9vekben m\u00e9lyrehat\u00f3 k\u00eds\u00e9rletet tett az immateri\u00e1lis munka \u00e9s a mai \u201emunk\u00e1soszt\u00e1ly\u201d viszony\u00e1nak \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re. (5)<\/a><\/p>\r\n

Negri \u00e9s Virno a Birodalom n\u00e9pess\u00e9g\u00e9t Spinoza \u00e9s Deleuze nyomdokain sokas\u00e1gk\u00e9nt defini\u00e1lta, amely mindkett\u0151j\u00fck szerint k\u00e9pes lehet arra, hogy form\u00e1lja a jelenlegi gazdas\u00e1gi-politikai viszonyokat, ak\u00e1r m\u00e9g a multinacion\u00e1lis t\u0151ke \u00e9rdekeivel szemben is. Lazzarato ezzel szemben az elad\u00f3sodott ember, az indebted man figur\u00e1j\u00e1val egy meglehet\u0151sen pesszimista j\u00f6v\u0151 el\u00e9 \u00e1ll\u00edtja a kognitari\u00e1tus k\u00e9pvisel\u0151it. (6)<\/a><\/p>\r\n

Lazzarato ugyanis Deleuze-\u00f6n kereszt\u00fcl eg\u00e9szen Nietzsch\u00e9ig \u00e9s a protest\u00e1ns mor\u00e1lig vezeti vissza az elad\u00f3sodott ember trag\u00e9di\u00e1j\u00e1t, aki nem csup\u00e1n financi\u00e1lisan, de a kapitalista etik\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en mor\u00e1lisan is al\u00e1rendel\u0151dik a hitelez\u0151nek, mert ad\u00f3ss\u00e1ga miatt egy\u00fattal b\u0171n\u00f6snek is \u00e9rzi mag\u00e1t. Lazzarato kiss\u00e9 paranoid szem\u00e9lyis\u00e9g-modellje (a v\u00e1llalkoz\u00f3i szubjektum) azonban nem t\u0171nik tot\u00e1lisnak, hiszen egyr\u00e9szt Deleuze skizoanal\u00edzis\u00e9n alapul, m\u00e1sr\u00e9szt Foucault biohatalom elm\u00e9let\u00e9n a kontroll t\u00e1rsadalm\u00e1r\u00f3l, de nem sz\u00e1mol a rendszer hekkereivel, illetve a h\u00e9tk\u00f6znapi kreativit\u00e1s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\r\n

Ez a bizonyos kreativit\u00e1s pedig m\u00e9g Budapesten is olyan m\u0171veket eredm\u00e9nyez, mint Ugl\u00e1r Csaba saj\u00e1t p\u00e9nze, avagy v\u00e1lt\u00f3ja<\/a>, a Szoci\u00e1l<\/i> (2008), illetve Borsos L\u0151rinc di\u00e1khitel tartoz\u00e1sa, amelynek megfestett verzi\u00f3j\u00e1\u00e9rt az Esterh\u00e1zy Alap\u00edtv\u00e1ny fizette ki<\/a> a csinos v\u00e9tel\u00e1rat, ami pontosan megegyezett a megfestett \u00f6sszeggel, a 789279 forinttal.<\/p>\r\n

Az ad\u00f3ss\u00e1g t\u00f6rt\u00e9nete azonban itt m\u00e9g nem \u00e9rt v\u00e9get, mert Borsos \u00e9s L\u0151rinc n\u00e9mi intellektu\u00e1lis, vagy \u00fajabb sz\u00f3haszn\u00e1lattal kognit\u00edv t\u0151k\u00e9t is kov\u00e1csolt bel\u0151le, amikor kihaszn\u00e1lt\u00e1k a sztorit k\u00eds\u00e9r\u0151 m\u00e9diafigyelmet, \u00e9s az esetet komment\u00e1l\u00f3k sz\u00f6vegei alapj\u00e1n elk\u00e9sz\u00edtett\u00e9k<\/a> a Komment kollekci\u00f3<\/i>t (2009), aminek egyik megjelen\u00e9si form\u00e1ja a p\u00f3l\u00f3ra nyomott \u201evicces\u201d sz\u00f6veg, ami az Omnivore Gal\u00e9ria pici ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n is n\u00e9pszer\u0171s\u00edti a Borsos L\u0151rinc brand-et. (7)<\/a><\/p>\r\n

Az eszt\u00e9tikai szempontb\u00f3l szinte atavisztikus, sutty\u00f3 sz\u00f6vegek pendant-jak\u00e9nt jelenik meg a t\u00e9rben Esterh\u00e1zy Marcell Atelier<\/i> fot\u00f3sorozata, ami egyr\u00e9szt azt mutatja meg, hogy konkr\u00e9tan milyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt is alkotnak az \u201eingyen\u00e9l\u0151 naplop\u00f3k\u201d, m\u00e1sr\u00e9szt azt, hogy az immateri\u00e1lis m\u0171v\u00e9szek brand-je milyen kapcsolatba hozhat\u00f3 a m\u0171v\u00e9szi kreativit\u00e1s egykori els\u0151 sz\u00e1m\u00fa alleg\u00f3ri\u00e1j\u00e1val, a m\u0171teremmel. Esterh\u00e1zy fot\u00f3i a r\u00e9gi p\u00e1tosz h\u0171lt hely\u00e9t mutatj\u00e1k, legink\u00e1bb kaotikus (kreat\u00edv) munkahelyeket \u00e1br\u00e1zolnak, mik\u00f6zben azt a paradoxont is vizualiz\u00e1lj\u00e1k, amit a posztkonceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet fogalm\u00e1val szoktak illetni. Vagyis azt, hogy a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet immateri\u00e1lis fordulata \u00f3ta a posztindusztri\u00e1lis, inform\u00e1ci\u00f3s t\u00e1rsadalommal kar\u00f6ltve a m\u0171v\u00e9szet is kil\u00e9pett a hagyom\u00e1nyos munka, illetve a munk\u00e1soszt\u00e1ly kateg\u00f3ri\u00e1ib\u00f3l, ahogy ezt John Roberts is \u00e1ll\u00edtja, amikor r\u00e1vil\u00e1g\u00edt a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti dematerializ\u00e1ci\u00f3 \u00e9s az immateri\u00e1lis munka t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s\u00e1ra. (8)<\/a><\/p>\r\n

Esterh\u00e1zy egy m\u00e1sik, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son nem szerepl\u0151, munk\u00e1ja a Szobord\u00f6nt\u0151<\/i> (2010-2012) tal\u00e1n m\u00e9g mark\u00e1nsabban ki\u00e9lezi<\/a> azt a konfliktust, ami a r\u00e9gi \u00e9s az \u00faj munka k\u00f6z\u00f6tt fesz\u00fcl, \u00e9s azt is megmutatja, hogy milyen szerepet j\u00e1tszhat a t\u00f6rt\u00e9netben maga a m\u0171v\u00e9sz. Egy pici, d\u00edjk\u00e9nt osztogatott, tal\u00e1lt szoborr\u00f3l van ugyanis sz\u00f3, m\u00e9gpedig egy dartoz\u00f3 fi\u00fa szobr\u00e1r\u00f3l, aki Esterh\u00e1zy \u00e1t\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben mintegy saj\u00e1t mag\u00e1t t\u00f6ri \u00f6ssze egy kalap\u00e1ccsal. Mintha a sr\u00e1c sz\u00e9gyelln\u00e9 mag\u00e1t az \u00faj t\u00edpus\u00fa munk\u00e1s, a hivat\u00e1sos j\u00e1t\u00e9kos szerep\u00e9ben, vagy mintha m\u00e1r nem tudna azonosulni egy r\u00e9gi \u00e9s fennk\u00f6lt reprezent\u00e1ci\u00f3s form\u00e1val, az \u00f6nt\u00f6tt szoborral.<\/p>\r\n

A szobor \u00e1ltal vizualiz\u00e1lt mor\u00e1lis dilemm\u00e1hoz k\u00e9pest n\u00e9mik\u00e9pp k\u00f6nnyednek t\u0171nik a Gruppo T\u00f6kmag \u00e9s S\u00f3s J\u00f3zsef kontrib\u00faci\u00f3ja a t\u00e9m\u00e1hoz. El\u0151bbi a Munk\u00e1sok szigete<\/i>, ami egy sz\u00ednes nyug\u00e1gy habszivacsb\u00f3l<\/a>, amiben nem \u00fcl senki, ut\u00f3bbi pedig egyfajta posztdadaista koll\u00e1zs, ami a Paint me like your french girls<\/i> c\u00edmet kapta \u00e9s a Sas-kabar\u00e9t hasznos\u00edtja \u00fajra, amikor az egyik sz\u00edn\u00e9sz sz\u00e1j\u00e1ba \u201ea feles\u00e9gem h\u00edres kur\u00e1tor\u201d mondatot adja. A nyug\u00e1gy kapcs\u00e1n pedig egy val\u00f3di h\u00edress\u00e9g, Damien Hirst neve is felmer\u00fclhet<\/a>, b\u00e1r az \u0151 arisztokratikus brand-je (Other Criteria<\/a>) igen t\u00e1vol esik a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s szellemis\u00e9g\u00e9t\u0151l \u00e9s geopolitikai k\u00f6rnyezet\u00e9t\u0151l.<\/p>\r\n

Az \u00fcres nyug\u00e1gy, illetve a munk\u00e1s mai reprezent\u00e1ci\u00f3i kapcs\u00e1n esz\u00fcnkbe juthat<\/a> Cs\u00e1k\u00e1ny Istv\u00e1n szobra is, A holnap dolgoz\u00f3ja<\/i> (2009), ami egy betonba \u00f6nt\u00f6tt bevet\u00e9si ruha, amelyb\u0151l hi\u00e1nyzik a figura, a dolgoz\u00f3, a munk\u00e1s. Ez a bizonyos \u201enegat\u00edv\u201d figura persze a betonruha alapj\u00e1n nem a prekari\u00e1tus \u00e9s nem is a kognitari\u00e1tus k\u00e9pvisel\u0151je, de mindenk\u00e9ppen r\u00e1mutat arra a reprezent\u00e1ci\u00f3s v\u00e1kuumra, ami a szocialista \u00e9s a fordista munk\u00e1s kultur\u00e1lis elt\u0171n\u00e9s\u00e9t jellemzi.<\/p>\r\n

A holnap dolgoz\u00f3ja<\/i> am\u00fagy a Traf\u00f3 Gal\u00e9ria V\u00e1kuumzaj<\/i> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n (kur\u00e1tor: Er\u0151ss Nikolett) bukkant fel<\/a> el\u0151sz\u00f6r, amely a hazai viszonyok k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1n els\u0151k\u00e9nt vizsg\u00e1lta szisztematikusan az elt\u0171n\u0151 munk\u00e1soszt\u00e1ly \u00e9s a mai munk\u00e1sok viszony\u00e1t, de a kreat\u00edvok (diz\u00e1jnerek, marketingesek, informatikusok) helyzet\u00e9t nem tematiz\u00e1lta. Ezt a mostani ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son szerepl\u0151 fiatal kreat\u00edvok sem igaz\u00e1n teszik meg, hiszen legink\u00e1bb arra a paradigmav\u00e1lt\u00e1sra (materi\u00e1lis vs. immateri\u00e1lis munka) reflekt\u00e1lnak, ami Nyugaton a hetvenes-nyolcvanas \u00e9vekben zajlott le, n\u00e1lunk pedig a rendszerv\u00e1lt\u00e1s idej\u00e9n kulmin\u00e1lt.<\/p>\r\n

S\u00f3s m\u00e9diahekkj\u00e9nek p\u00e9ld\u00e1ul r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezi k\u00e9t tal\u00e1lt jelenl\u00e9ti \u00edv is m\u00e9g a szocialista munka idej\u00e9b\u0151l, valamint egy digit\u00e1lis koll\u00e1zs a Beatrice r\u00e9gi sz\u00e1m\u00e1t<\/a> id\u00e9z\u0151en, amely utal az az\u00f3ta megv\u00e1ltozott (kapitalista) k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekre: \u201e12 \u00f3ra munka, 2 \u00f3ra utaz\u00e1s, 7 \u00f3ra pihen\u00e9s, 3 \u00f3ra f\u00fcrd\u00e9s, ev\u00e9s, sz\u00f3rakoz\u00e1s\u201d. De S\u00f3s a saj\u00e1t szerep\u00e9re, alkot\u00f3i identit\u00e1s\u00e1ra csak felsz\u00ednesen k\u00e9rdez r\u00e1 a Titanic<\/i> c\u00edm\u0171 filmt\u0151l eredeztethet\u0151 vicces m\u00e9m<\/a> felid\u00e9z\u00e9s\u00e9vel: \u201eJack, I want you to draw me like one of your French girls\u201d.<\/p>\r\n

Nem l\u00e1that\u00f3 viszont a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son Gyenis Tibor szint\u00e9n Nagy Fer\u00f3 \u00e1ltal \u201einspir\u00e1lt\u201d fot\u00f3sorozata (8 \u00f3ra<\/i>, 2005-2007), ami n\u00e9mik\u00e9pp kreat\u00edvabban ny\u00fal a t\u00e9m\u00e1hoz, amikor az elhagyatott munkahelyeknek tulajdon\u00edt furcsa \u00e1genci\u00e1t<\/a>, cselekv\u0151k\u00e9pess\u00e9get<\/a>, \u00f6nszervez\u0151d\u00e9si potenci\u00e1lt<\/a>, ami t\u00e1volr\u00f3l \u00e9s ironikusan felid\u00e9zi a kontroll-t\u00e1rsadalom k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le elm\u00e9leteit is, amelyek szerint a t\u00e1rsadalom, a szimbolikus, vagy \u00e9ppen az ideologikus \u00e1llamappar\u00e1tusok preform\u00e1lj\u00e1k az identit\u00e1st. De az a fajta rugalmas szem\u00e9lyis\u00e9g, amely Nagy Fer\u00f3 k\u00e9s\u0151bbi sikereit is lehet\u0151v\u00e9 tette, Gyenis fot\u00f3in sem bukkan a felsz\u00ednre.<\/p>\r\n

Az identit\u00e1s preform\u00e1ci\u00f3j\u00e1val, illetve a mai munk\u00e1sok reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1val foglalkozik<\/a> Fabricius Anna fot\u00f3sorozata (Magyar szabv\u00e1ny<\/i>, 2007) is, ami szint\u00e9n nem f\u00e9rt be az Omnivore Gal\u00e9ri\u00e1ba, \u00e9s ami a m\u00e9g mindig jelenl\u00e9v\u0151 materi\u00e1lis, fizikai munk\u00e1nak (p\u00e9k, hentes, \u00e1pol\u00f3, pom-pom l\u00e1ny) \u00e1ll\u00edt eml\u00e9ket, mik\u00f6zben egy\u00fattal reflekt\u00e1l az identit\u00e1s \u00e9s a hivat\u00e1s azonoss\u00e1g\u00e1nak tov\u00e1bbra is l\u00e9tez\u0151 sztereot\u00edpi\u00e1ira. Am\u00edg Gyenis, Esterh\u00e1zy vagy a Gruppo T\u00f6kmag alkot\u00e1sair\u00f3l hi\u00e1nyzik a m\u0171v\u00e9sz figur\u00e1ja, addig Fabricius fot\u00f3in az alkot\u00f3 \u2013 az ir\u00f3ni\u00e1t\u00f3l \u00e9s tal\u00e1n a t\u00e1rsadalomkritik\u00e1t\u00f3l sem mentesen \u2013 maga is be\u00e1ll a sorba \u00e9s felveszi a munkaruh\u00e1kat: egyr\u00e9szt azonosul a b\u00e9rb\u0151l \u00e9s fizet\u00e9sb\u0151l \u00e9l\u0151kkel, m\u00e1sr\u00e9szt a kreat\u00edvok identit\u00e1s\u00e1nak rugalmass\u00e1g\u00e1t is szeml\u00e9lteti.<\/p>\r\n

Az immateri\u00e1lis munka nagy dilemm\u00e1ja azonban nem egyszer\u0171en a rugalmass\u00e1g elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s ennek performat\u00edv szeml\u00e9ltet\u00e9s\u00e9ben rejlik \u2013 ez \u00e1tt\u00e9telesen, Kov\u00e1cs Buddha Tomi sokoldal\u00fa praxisa (a graffitit\u0151l a merchandisingig) vagy S\u00f3s J\u00f3zsef aktivit\u00e1sa (a Tilos R\u00e1di\u00f3t\u00f3l a B\u00e9lyegm\u00fazeumig) ok\u00e1n a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son is megjelenik. A nagy, kritikai \u00e9s egzisztenci\u00e1lis dilemma csak akkor mer\u00fclhet fel, ha r\u00e1k\u00e9rdez\u00fcnk arra, hogy a kreat\u00edvok mik\u00e9nt \u00e9s mi\u00e9rt is vesznek r\u00e9szt a kognitari\u00e1tus \u00e9s a professzion\u00e1lis fogyaszt\u00f3k folyamatos \u00fajratermel\u00e9s\u00e9ben. Ezt azonban csak az olyan nagyobb szab\u00e1s\u00fa projektek mutathatj\u00e1k meg, mint a Bodymade<\/i><\/a> (2001-2002, Gyenis Tibor, Vollmuth Kriszti\u00e1n, Zalka Zsolt) \u00e9s a V\u00e1gy k\u00e9pek<\/i><\/a> (1999-2003, Bakos G\u00e1bor \u00e9s W\u00e9ber Imre), amelyekben visszat\u00fckr\u00f6z\u0151dik az a m\u00e9rhetetlen kreativit\u00e1s \u00e9s cinizmus is, amellyel az identit\u00e1s alkalmazott, piaci diz\u00e1jnerei val\u00f3ra v\u00e1ltott\u00e1k 1968 egyik nagy \u00e1lm\u00e1t, \u00e9s hatalomra seg\u00edtett\u00e9k a k\u00e9pzeletet.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

(1)<\/a> V.\u00f6.: Giorgio Agamben: State of Exception<\/i>. (2003) University of Chicago Press, Chicago, 2005. Judith Butler: Precarious Life<\/i>. Verso, New York, 2004. Guy Standing: Precariat. The New Dangerous Class<\/i>. Bloomsbury, London, 2011.<\/p>\r\n

(2)<\/a> Antonio Negri \u2013 Michael Hardt: Multutude. War and Democracy in the Age of Empire<\/i>. Penguin, New York, 2004.<\/p>\r\n

(3)<\/a> Franco \u201eBifo\u201d Berardi: Uprising. On Poetry and Finance<\/i>. MIT Press, Boston, 2012.<\/p>\r\n

(4)<\/a> Brian Holmes: A rugalmas szem\u00e9lyis\u00e9g: egy \u00faj kult\u00farkritika fel\u00e9 (ford\u00edtotta Erhardt Mikl\u00f3s), exindex<\/i>, 2006. \/index.php?l=hu&page=3&id=330<\/a><\/p>\r\n

(5)<\/a> Maurizio Lazzarato: Immaterial Labor. (1997)
\r\nhttp:\/\/www.generation-online.org\/c\/fcimmateriallabour3.htm<\/a><\/p>\r\n

(6)<\/a> Maurizio Lazzarato: The Making of the Indebted Man<\/i>. MIT Press, Boston, 2012.<\/p>\r\n

(7)<\/a> A posztindusztri\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeti ipar m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez \u00e9s a brand fogalm\u00e1nak eszt\u00e9tikai alkalmaz\u00e1s\u00e1hoz l\u00e1sd: Julian Stallabrass: Art Incorporated.<\/i> Oxford University Press, Oxford, 2004.<\/p>\r\n

(8)<\/a> John Roberts: A m\u0171v\u00e9szet, az immateri\u00e1lis munka \u00e9s az \u00e9rt\u00e9kkritika. In: K\u00e9kesi Zolt\u00e1n \u2013 L\u00e1z\u00e1r Eszter \u2013 Szoboszlai J\u00e1nos \u2013 Varga T\u00fcnde (szerk.): A gyakorlatt\u00f3l a diszkurzusig.<\/i> (2007) Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem, Budapest, 2012. http:\/\/www.mke.hu\/adat\/szoveggyujtemeny.pdf<\/a><\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az Omnivore Gal\u00e9ria ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa igen fontos k\u00e9rd\u00e9seket vet fel a vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetek jelene \u00e9s j\u00f6v\u0151je kapcs\u00e1n, \u00e9s olyan kifejez\u00e9seket haszn\u00e1l, amelyek \u00f6r\u00f6mteli m\u00f3don arra utalnak, hogy a kur\u00e1torok (Szil\u00e1gyi R\u00f3za Tekla \u00e9s T\u00e9gl\u00e1sy Lili Berta) a leg\u00fajabb szociol\u00f3giai \u00e9s \u00f6kon\u00f3miai elm\u00e9letek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel pr\u00f3b\u00e1lnak v\u00e1laszt tal\u00e1lni az egykori entellekt\u00fcelek mai \u00e1ls\u00e1gos helyzet\u00e9re a munka \u00e9s az […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630918,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-400973","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szabad-kez"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400973","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400973"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400973\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2022738,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400973\/revisions\/2022738"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630918"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400973"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400973"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400973"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}