{"id":400975,"date":"2015-12-03T23:00:00","date_gmt":"2015-12-03T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400975"},"modified":"2015-12-03T23:00:00","modified_gmt":"2015-12-03T23:00:00","slug":"harc-a-populizmus-ellen","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/harc-a-populizmus-ellen\/","title":{"rendered":"Harc a populizmus ellen"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

A P\u00e9csr\u0151l indul\u00f3, de a visegr\u00e1di orsz\u00e1gokat bej\u00e1r\u00f3 Priv\u00e1t Nacionalizmus Projekt \u00e9s annak utols\u00f3 \u00e1llom\u00e1sa, a K\u00e9pzelt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00e9s mag\u00e1nk\u00e9pzetek<\/I> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s (kur\u00e1tor: Andr\u00e1s Edit) a nacionalizmus leg\u00fajabb fejlem\u00e9nyeivel \u00e9s kutat\u00e1si eredm\u00e9nyeivel \u00f6sszhangban az egy\u00e9nek \u00e9s a politikai \u00e9s kultur\u00e1lis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek fesz\u00fclts\u00e9gter\u00e9ben l\u00e1ttatja korunk egyik legfontosabb problematik\u00e1j\u00e1t. (1)<\/a> M\u00e9gpedig azt a nacionalizmust, amelyik a 21. sz\u00e1zad hajnal\u00e1n \u00e9ppen a vil\u00e1g n\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek helyzet\u00e9t legink\u00e1bb form\u00e1l\u00f3 glob\u00e1lis \u00e9s neoliber\u00e1lis kapitalizmussal konfront\u00e1l\u00f3dva k\u00e9pes arra, hogy maga mell\u00e9 \u00e1ll\u00edtsa a t\u00f6megeket a posztkommunista Ukrajn\u00e1t\u00f3l Szil\u00e9zi\u00e1n, Szlov\u00e1ki\u00e1n, az Alf\u00f6ld\u00f6n \u00e9s Erd\u00e9lyen \u00e1t eg\u00e9szen a muzulm\u00e1nok lakta Koszov\u00f3ig.<\/p>\r\n\r\n

A kur\u00e1tor a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz \u00edrott bevezet\u0151j\u00e9ben, amely Benedict Anderson \u00e9s Homi Bhabha elm\u00e9leteit ford\u00edtja \u00e1t a vizualit\u00e1s terep\u00e9re, azt is kiemeli, hogy a politikai mozgalmak k\u00f6z\u00fcl tal\u00e1n a nacionalizmus t\u00e1maszkodik a leger\u0151teljesebben a k\u00e9pek \u00e9s a jelk\u00e9pek nyelv\u00e9re, b\u00e1r, ha sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba vessz\u00fck a kommunizmust \u00e9s a nemzeti szocializmust, valamint a fasizmust is, akkor legink\u00e1bb valamif\u00e9le n\u00e9gyes holtverseny rajzol\u00f3dik ki a k\u00e9pis\u00e9g kapcs\u00e1n. S\u0151t, van m\u00e9g egy \u00f6t\u00f6dik potenci\u00e1lis gy\u0151ztes is, a nehezen defini\u00e1lhat\u00f3, de egyszer\u0171s\u00e9g\u00e9ben \u00e9s k\u00f6zvetlens\u00e9g\u00e9ben ann\u00e1l hat\u00e9konyabb populizmus, amely manaps\u00e1g K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa sz\u00e1mos orsz\u00e1g\u00e1ban lehangol\u00f3an sikeres elegyet alkot a posztkommunista nacionalizmussal.<\/p>\r\n\r\n

A populista nacionalizmusnak r\u00e1ad\u00e1sul az \u0151t kritiz\u00e1l\u00f3 liberalizmussal \u00e9s \u00fajbaloldallal szemben az az \u00f3ri\u00e1si el\u0151nye is megvan, hogy nemcsak k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 \u00e9s antielitista, de zsigeri m\u00f3don optimista is. S\u0151t arra is k\u00e9pes, hogy optimizmus\u00e1t szerethet\u0151 \u00e9s k\u00f6nnyen \u00e1t\u00e9lhet\u0151 v\u00edzi\u00f3kk\u00e1 form\u00e1lja, amelyet Guy Debord nyom\u00e1n nyugodtan nevezhet\u00fcnk spekt\u00e1kulumnak is, \u00e9s innen m\u00e1r csak egy l\u00e9p\u00e9s annak bel\u00e1t\u00e1sa, hogy a spekt\u00e1kulum ellen nem szavakkal \u00e9s te\u00f3ri\u00e1kkal, hanem ink\u00e1bb hasonl\u00f3an er\u0151s \u00e9s addikt\u00edv ellenv\u00edzi\u00f3kkal \u00e9rdemes k\u00fczdeni.<\/p>\r\n\r\n

A j\u00f3 h\u00edr az, hogy a Budapest Gal\u00e9ria Lajos utcai Ki\u00e1ll\u00edt\u00f3h\u00e1z\u00e1ban \u00e9s a Kiscelli M\u00fazeum templomter\u00e9ben sz\u00e1mos ilyen m\u0171 tal\u00e1lhat\u00f3, a rossz h\u00edr viszont az, hogy a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetet \u00f6vez\u0151 popul\u00e1ris \u00e9s populista fanyalg\u00e1s \u00e9s idegenked\u00e9s k\u00e9nyszerk\u00e9pzeteit nem lesz k\u00f6nny\u0171 fel\u00fcl\u00edrni.<\/p>\r\n\r\n

Az antielitista \u00e9s \u00e9pp ez\u00e9rt kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet ellenes populizmussal ugyanis az a legnagyobb probl\u00e9ma, hogy egyre sikeresebb. Ernesto Laclau A populista \u00e9sz<\/I> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben \u00e9ppen ennek az ok\u00e1t k\u00eds\u00e9relte meg felt\u00e1rni egy alapos posztstrukturalista elemz\u00e9s keretein bel\u00fcl. Laclau meglehet\u0151sen provokat\u00edv felfog\u00e1s\u00e1ban a kor\u00e1bban egy\u00e9rtelm\u0171en negat\u00edv jelens\u00e9gk\u00e9nt kezelt populizmus kiemelkedett a fasizmus \u00e9s a kommunizmus konnot\u00e1ci\u00f3s mez\u0151j\u00e9b\u0151l \u00e9s a mindenkori demokratikus politika egyik alapvet\u0151 jellemz\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, egyfajta modern korm\u00e1nyzati mechanizmus lett bel\u0151le. (2)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A Laclau \u00e9rtelmez\u00e9se \u00e1ltal kiv\u00e1ltott sokk K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban legink\u00e1bb Slavoj \u017di\u017eek vehemens kritik\u00e1j\u00e1n kereszt\u00fcl \u00e9lhet\u0151 \u00e1t. Az \u00fajbaloldal szlov\u00e9n szt\u00e1rja szerint ugyanis Laclau rettenetes m\u00f3don domesztik\u00e1lja a populizmust, mik\u00f6zben azt is elfogadja, hogy a jelenlegi glob\u00e1lis \u00e9s multinacion\u00e1lis, neoliber\u00e1lis kapitalizmusnak nincs re\u00e1lis alternat\u00edv\u00e1ja, \u00e9s ebb\u0151l ad\u00f3d\u00f3an az ellen sem pr\u00f3b\u00e1l meg fell\u00e9pni, hogy a politika imm\u00e1r puszta adminisztr\u00e1ci\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt, amely a n\u00e9pt\u00f6megek manipul\u00e1l\u00e1s\u00e1t \u00e9s \u201ekezel\u00e9s\u00e9t\u201d szolg\u00e1lja. (3)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Am\u00edg teh\u00e1t Laclau a hatalom logik\u00e1j\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben, \u00e9s egy j\u00f3 \u00e9rtelemben vett populizmusban l\u00e1tja a demokr\u00e1cia j\u00f6v\u0151j\u00e9t, addig \u017di\u017eek m\u00e9lys\u00e9gesen el\u00edt\u00e9li a szimbolikus szf\u00e9r\u00e1t manipul\u00e1l\u00f3 populizmust, tal\u00e1n az\u00e9rt is, mert az \u201eargentin\u201d Laclauval szemben a \u201eszlov\u00e9n\u201d \u017di\u017eek nem Evita orsz\u00e1g\u00e1ban, hanem Jugoszl\u00e1vi\u00e1ban szocializ\u00e1l\u00f3dott.<\/p>\r\n\r\n

A Laclau-\u017di\u017eek vit\u00e1ban persze nem k\u00f6nny\u0171 igazs\u00e1got tenni, mert a vit\u00e1z\u00f3 felek elt\u00e9r\u0151 sz\u00f3t\u00e1rakat haszn\u00e1lnak, egyik\u00fck legink\u00e1bb a posztstrukturalizmus althusseri nyelvj\u00e1r\u00e1s\u00e1t besz\u00e9li \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a politikai filoz\u00f3fia ter\u00fclet\u00e9n mozog, m\u00edg a m\u00e1sik Freud \u00e9s Lacan \u201enyelv\u00e9t\u201d saj\u00e1t\u00edtja ki, \u00e9s sz\u00edvesen alkalmazza azokat a popul\u00e1ris kult\u00fara elemz\u00e9s\u00e9re is, ami azonban csak m\u00e9g szembesz\u00f6k\u0151bb\u00e9 teszi kifejez\u00e9seinek elitista buk\u00e9j\u00e1t. (4)<\/a> <\/p>\r\n\r\n

A \u201elebeg\u0151 jel\u00f6l\u0151\u201d \u00e9s az \u201eobjet petit a\u201d vil\u00e1g\u00e1val szemben \u00e9n most spekt\u00e1kulum logik\u00e1j\u00e1t javasoln\u00e1m a populista imagin\u00e1ci\u00f3 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti kritik\u00e1j\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez, ami persze maga sem egyszer\u0171 sz\u00f3t\u00e1r, \u00e9s tal\u00e1n a mai K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1nak m\u00e9g mindig t\u00fal balos, de egy fokkal tal\u00e1n k\u00f6z\u00e9rthet\u0151bb, mint a populizmus vagy a popul\u00e1ris kult\u00fara lacani vagy laclaui \u00e9rtelmez\u00e9se.<\/p>\r\n\r\n

Az Andr\u00e1s Edit \u00e1ltal \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott nagyon er\u0151s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti anyag ugyanis azt t\u00fckr\u00f6zi, hogy a m\u0171vek jelent\u0151s r\u00e9sze felv\u00e1llalja a k\u00f6zismert \u00e9s k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 jelk\u00e9pek felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t \u00e9s \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1t, amit Debord egykoron detournement-k\u00e9nt defini\u00e1lt, vagyis a k\u00e9pek \u00e9s ideol\u00f3gi\u00e1k elt\u00e9r\u00edt\u00e9sek\u00e9nt, amely azzal az el\u0151nnyel kecsegtet, hogy k\u00e9pes megragadni m\u00e9g az intellektu\u00e1lis passzivit\u00e1sba s\u00fcllyedt honpolg\u00e1r figyelm\u00e9t is.<\/p>\r\n\r\n

Ha teh\u00e1t a l\u00e1tv\u00e1nyra \u00e9s a l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1gokra f\u00f3kusz\u00e1lunk, akkor azt tapasztaljuk, hogy sz\u00e1mos m\u0171 \u00e9ppen a nemzeti szimb\u00f3lumokon kereszt\u00fcl pr\u00f3b\u00e1lja meg \u00fajra\u00edrni a populista nacionalizmus programj\u00e1t: vagyis a n\u00e9z\u0151 n\u00e9mi v\u00e9rrel, j\u00f3 p\u00e1r orsz\u00e1ghat\u00e1rral, sz\u00e1mos z\u00e1szl\u00f3val \u00e9s sz\u00e1mtalan h\u0151ssel szembes\u00fclhet.<\/p>\r\n\r\n

A v\u00e9rrel foglalkoz\u00f3 munk\u00e1k innen n\u00e9zve egyfajta kiindul\u00f3pontk\u00e9nt m\u00e9g ak\u00e1r reprezent\u00e1ci\u00f3s koncentr\u00e1tumoknak is tekinthet\u0151k, hiszen t\u00f6bb aspektus is egyszerre jelenik meg benn\u00fck. Ciprian Muresan Rom\u00e1n v\u00e9r<\/I> (2005) c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja p\u00e9ld\u00e1ul \u00fagy is olvashat\u00f3, hogy az igazi nemzeti h\u0151snek m\u00e9g az ereiben is a rom\u00e1n trikol\u00f3r folyik<\/a>. Ezzel a bombasztikus, de az\u00e9rt karikat\u00fara-szer\u0171 gesztussal szemben pedig ott van Martin Pia\u010dek kev\u00e9sb\u00e9 l\u00e1tv\u00e1nyos, de j\u00f3val sokkol\u00f3bb verzi\u00f3ja is, Az \u00e9n nem-szlov\u00e1k v\u00e9rem<\/I> (2015), amely egyszerre szem\u00e9lyes \u00e9s popul\u00e1ris, hiszen a m\u0171v\u00e9sz a k\u00f6rdiagram nem-szlov\u00e1k (magyar \u00e9s n\u00e9met) r\u00e9sz\u00e9t a saj\u00e1t v\u00e9r\u00e9vel festette<\/a> meg.<\/p>\r\n\r\n

A v\u00e9r fel\u0151l a spekt\u00e1kulum, avagy a konszenzu\u00e1lis imagin\u00e1ci\u00f3 \u00fatja term\u00e9szetes m\u00f3don a h\u0151s\u00f6kh\u00f6z vezet, de ezen az \u00faton el fogok szakadni a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s saj\u00e1t narrat\u00edv\u00e1j\u00e1t\u00f3l, \u00e9s virtu\u00e1lisan \u00fajrarendezem az anyagot. A nemzeti h\u0151s figur\u00e1j\u00e1nak provokat\u00edv \u00e9s liber\u00e1lis \u00e1talak\u00edt\u00e1sa ugyanis olyan \u2013 jelenleg egym\u00e1st\u00f3l t\u00e1vol install\u00e1lt \u2013 m\u0171veken \u00e1t bontakozik ki, mint Matej Kaminsky Nemzeti szenved\u00e9ly<\/I>e (2013), Tomasz Kulka Utcai harc<\/I>a (2011-2012) \u00e9s Martin Pia\u010dek eml\u00e9km\u0171makett-gal\u00e9ri\u00e1ja. Kaminsky vide\u00f3ja a szak\u00e1llas bronz b\u00fcszt\u00f6k homoerotikus szeretet\u00e9t dokument\u00e1lja<\/a>, Kulka ker\u00e1mianippjei az er\u0151szak modern kultusz\u00e1t n\u00e9pszer\u0171s\u00edtik<\/a> a gengszter rap \u00e9s a bandah\u00e1bor\u00fak idej\u00e9n, A szlov\u00e1k t\u00f6rt\u00e9nelem legk\u00ednosabb pillanatai<\/I> (2007-) pedig a politikai gag-eken messze t\u00falmutatva forgatja<\/a> fel az eml\u00e9km\u0171vekr\u0151l alkotott sztereot\u00edpi\u00e1inkat.<\/p>\r\n\r\n

A gipsszel bevont faszobrok ugyanis nyilv\u00e1nval\u00f3an nem h\u0151s\u00f6ket, hanem antih\u0151s\u00f6ket \u00e1br\u00e1zolnak vagy id\u00e9znek fel M\u00e1ria Ter\u00e9zia pozsonyi lovas szobr\u00e1nak 1921-es led\u00f6nt\u00e9s\u00e9t\u0151l Hitler, Tiso, Benes \u00e9s Husak figur\u00e1j\u00e1n \u00e1t Svatopluk lovas szobr\u00e1nak 2010-es fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ig, amely a szlov\u00e1k nacionalizmus egyik vizu\u00e1lis cs\u00facs\u00e1t jelentette. Hasonl\u00f3, de elvontabb t\u00f6rt\u00e9nelmi utaz\u00e1sra invit\u00e1l a Kis Vars\u00f3 L\u00e9lekben tombol\u00f3 h\u00e1bor\u00fa<\/I>ja (2011), amely nem csup\u00e1n a saj\u00e1t v\u00e9r\u00e9t ont\u00f3 \u00e9s az orsz\u00e1g z\u00e1szlaj\u00e1t lobogtat\u00f3 h\u0151s\u00f6k k\u00e9pis\u00e9g\u00e9t devalv\u00e1lja a terepasztal-szer\u0171 install\u00e1l\u00e1ssal, de az \u0151ket (vagy legal\u00e1bbis a h\u0151s\u00f6ket megmint\u00e1z\u00f3 m\u0171v\u00e9szeket) mozgat\u00f3 ideol\u00f3gia kapcs\u00e1n a pszich\u00e9s azonosul\u00e1s problematik\u00e1j\u00e1t is felveti, hiszen a kisplasztik\u00e1k az Osztr\u00e1k Magyar Monarchia, az irredenta Magyarorsz\u00e1g \u00e9s a szocialista n\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g idej\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmaznak.<\/p>\r\n\r\n

Az azonosul\u00e1sra, avagy a spekt\u00e1kulum elfogad\u00e1s\u00e1nak \u00e9s interioriz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak jelens\u00e9g\u00e9re reflekt\u00e1l Nosek Nagyv\u00e1ri L\u00e1szl\u00f3 sokkol\u00f3an vonz\u00f3 alkot\u00e1sa, A Feh\u00e9rl\u00f3 Fia<\/I> (2007-2015) c\u00edm\u0171 anim\u00e1ci\u00f3s film is, amely Jankovics Marcell \u00e9s a Belga \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t egyar\u00e1nt folytatva \u00e9s kritiz\u00e1lva aktualiz\u00e1lja a m\u00e1r szinte eposzi magass\u00e1gokba emelkedett egykori magyar n\u00e9pmes\u00e9t.<\/p>\r\n\r\n

A gengszter rap \u00e9s a nemzeti sz\u00fcrrealizmus hat\u00e1sait egyszerre felv\u00e1llal\u00f3 \u00e9s dekonstru\u00e1l\u00f3 filmben az \u0151smagyar Feh\u00e9rl\u00f3fi\u00e1b\u00f3l multikultur\u00e1lis hipszter lesz, aki legink\u00e1bb a zsid\u00f3 \u00e9s a roma rassz sztereotip jegyeit viseli mag\u00e1n. Vele szemben Fany\u0171v\u0151 izmos \u00e9s sz\u0151r\u0151s t\u00f6r\u00f6k fiatalembernek t\u0171nik, K\u0151z\u00faz\u00f3 k\u00f6pc\u00f6s porosz katon\u00e1nak, Vasgy\u00far\u00f3 pedig szovjet h\u00fastoronynak. A s\u00e1rk\u00e1nyokb\u00f3l a modern hatalom emberei lesznek, v\u00e1llalkoz\u00f3k, vend\u00e9gl\u0151s\u00f6k, maffi\u00f3z\u00f3k, Kapany\u00e1nyi Mony\u00f3k pedig a sz\u00fcrke eminenci\u00e1s, az ideol\u00f3gus a h\u00e1tt\u00e9rben, aki a nemzeti kult\u00fara megteremt\u00e9s\u00e9n munk\u00e1lkodik, \u00e9s nyilv\u00e1n nem j\u00f6n neki j\u00f3l egy k\u00fcls\u0151re nem igaz\u00e1n magyar h\u00e9rosz, aki nem csak, hogy mindenkit elint\u00e9z, de m\u00e9g a javakkal is igazs\u00e1gosan s\u00e1f\u00e1rkodik.<\/p>\r\n\r\n

Am\u00edg a Nosek alkot\u00e1sa szinte m\u00e1r populista m\u00f3don tobz\u00f3dik<\/a> a nemzeti jelk\u00e9pekben, addig Gerhes G\u00e1bor Neue Ordnung<\/I>-ja (2013) olyan, mintha zizeki m\u00e9lys\u00e9gekbe vezetne. Gerhes ugyanis megtartja az elb\u0171v\u00f6l\u0151 \u00e9s k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 vizu\u00e1lis nyelvet, hiszen z\u00e1szl\u00f3kra \u00e9s transzparensekre egyar\u00e1nt eml\u00e9keztet\u0151 hatalmas vaddiszn\u00f3b\u0151r\u00f6kre \u00edrja<\/a> fel egyszerre spiritu\u00e1lis \u00e9s populista \u00fczeneteit, mik\u00f6zben ki\u00e1ll\u00edtja egy fikt\u00edv, de v\u00e9lhet\u0151en gazdag \u00e9s obszc\u00e9n titkos t\u00e1rsas\u00e1g, az \u00daj Rend portr\u00e9gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1t is, amely nyilv\u00e1n komoly anyagi er\u0151k f\u00f6l\u00f6tt diszpon\u00e1l, \u00e9s \u00edgy jelent\u0151s politikai befoly\u00e1ssal is rendelkezik, mik\u00f6zben a portr\u00e9k vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1ja az er\u0151szak \u00e9s az erotika fetisiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra utal.<\/p>\r\n\r\n

Az er\u0151szak, illetve az er\u0151 fetisiz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 aspektusait mutatj\u00e1k Horv\u00e1th Tibor \u00e9s Kerezsi Nemere z\u00e1szl\u00f3s munk\u00e1i is. Am\u00edg a co.co<\/I> (2010) c\u00edm\u0171 vide\u00f3 \u201en\u00e9vtelen\u201d \u00e9s ideol\u00f3giailag sem beazonos\u00edthat\u00f3, b\u0151rdzsekis h\u0151se a magyar trikol\u00f3r sz\u00edneit ord\u00edtja<\/a> le, addig Kerezsi az Omagiu<\/I> (2007) c\u00edm\u0171 performansz\u00e1ban egy val\u00f3di \u00f3lomz\u00e1szl\u00f3t munk\u00e1l<\/a> meg. El\u0151sz\u00f6r kitekeregeti, majd r\u00e1er\u0151s\u00edti a z\u00e1szl\u00f3r\u00fadra, v\u00e9g\u00fcl lengeti, ami mind nagyon kem\u00e9ny fizikai munk\u00e1val j\u00e1r, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl a kifulladt performer az alkimist\u00e1k k\u00e9sei lesz\u00e1rmazottjak\u00e9nt aranyf\u00fcstlapokat oszt sz\u00e9t, ami kor\u00e1bbi heroizmus\u00e1t spiritu\u00e1lis dimenzi\u00f3kkal eg\u00e9sz\u00edti ki.<\/p>\r\n\r\n

A Societ\u00e9 R\u00e9aliste z\u00e1szl\u00f3s munk\u00e1ja, az ENSZ kamufl\u00e1zs<\/I> (2011-2013) sem puszt\u00e1n intellektu\u00e1lis s\u00edkon m\u0171k\u00f6dik a templomt\u00e9r magas\u00e1ban, hiszen az Egys\u00e9ges Nemzetek Sz\u00f6vets\u00e9ge tag\u00e1llamainak lobog\u00f3ja (108 l\u00e1that\u00f3 a 193-b\u00f3l) h\u00e1bor\u00fas \u00e1lcaruh\u00e1ban jelenik<\/a> meg, mintha minden egyes ENSZ tag\u00e1llam z\u00e1szl\u00f3it bet\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k volna egy \u00e1lcaminta-gener\u00e1torba.<\/p>\r\n\r\n

Hasonl\u00f3an k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 \u00e9s l\u00e1tv\u00e1nyos a Kult\u00far\u00e1llamok<\/I> (2008-2013) bemutatott t\u00e9rk\u00e9pe is, a Nagyobb Eur\u00f3pa<\/I>, amelyen minden orsz\u00e1g a valaha el\u00e9rt legnagyobb ter\u00fclet\u00e9t foglalhatja el. Legal\u00e1bbis l\u00e1tsz\u00f3lag, hiszen az \u00faj, mut\u00e1ns \u00e9s ahistorikus Eur\u00f3pa egyes testr\u00e9szei megdupl\u00e1z\u00f3dtak, m\u00edg m\u00e1sok ar\u00e1nytalanul feldagadtak<\/a>, \u00edgy a nagy nemzetek egykori geopolitikai s\u00falyukn\u00e1l l\u00e9nyegesen kevesebb teret birtokolhatnak.<\/p>\r\n\r\n

Az egyes orsz\u00e1gok f\u00f6ldrajzi \u201etest\u00e9t\u201d manipul\u00e1l\u00f3 sz\u00e1mtalan r\u00e9gi\u00f3s m\u0171 k\u00f6z\u00fcl erre a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nleges darab ker\u00fclt be, m\u00e9gpedig k\u00e9t n\u0151 munk\u00e1ja. Az egyik Baglyas Erika indig\u00f3 rajz sorozat\u00e1nak egyik darabja (Egy be\u00e1zott orsz\u00e1g<\/I>, 2014), amit finom rajzos reprezent\u00e1ci\u00f3, illetve metaforikus, sejtelmes hangv\u00e9tel jellemez, ami azonban egy hars\u00e1ny, populista kontextusban nem egyk\u00f6nnyen l\u00e9p m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe. Nem \u00fagy, mint Ol\u00e1h Mara m\u0171vei, amelyek a t\u00fcntet\u0151t\u00e1bl\u00e1k, a transzparensek \u00e9s a falfirk\u00e1k szellem\u00e9ben sz\u00f6vegekkel oper\u00e1lnak<\/a>, mintegy kommentelnek: Ezek vagyunk mi!<\/I> (2001). \u00c9s nem mellesleg \u00e1t\u00edrj\u00e1k Magyarorsz\u00e1g t\u00e9rk\u00e9p\u00e9t is a \u201ehaz\u00e1tlan\u201d, roma n\u00e9p rasszista \u00e9s populista d\u00e9moniz\u00e1l\u00e1sa ellen tiltakozva. <\/p>\r\n\r\n

\u00c1tt\u00e9telesebben, de az\u00e9rt m\u00e9g mindig k\u00f6z\u00e9rthet\u0151en reflekt\u00e1l az orsz\u00e1gok ter\u00fclet\u00e9nek szents\u00e9g\u00e9re Szombathy B\u00e1lint \u00c1tt\u00f6r\u00e9s<\/I>e (2007-2009) a jugoszl\u00e1v-magyar, majd szerb-magyar hat\u00e1r szisztematikus, szinte \u00e9letm\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt t\u00e1lalt<\/a> levizel\u00e9s\u00e9vel, amely a macs\u00f3 szexualit\u00e1s kiemel\u00e9s\u00e9vel nyilv\u00e1n maga sem teljesen mentes a populizmust\u00f3l. Hasonl\u00f3, macs\u00f3 regiszterben m\u0171k\u00f6dik egy m\u00e1sik \u201etestmunka\u201d is, Dan Perjovschit\u00f3l a Rom\u00e1nia tetov\u00e1l\u00e1s elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa<\/I> (1993-2003), ami az \u00faj n\u00e9pnyelvet haszn\u00e1lja, de a neoavantg\u00e1rd body art fel\u0151l is olvashat\u00f3. A m\u0171v\u00e9sz 1993-ban tal\u00e1n egyfajta szatirikus b\u00f6rt\u00f6ntetk\u00f3k\u00e9nt tetov\u00e1ltatta mag\u00e1ra az \u00e1tkos \u00e9s szenved\u00e9ssel teli Rom\u00e1nia sz\u00f3t, amelyet t\u00edz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb leszedetett mag\u00e1r\u00f3l, mivel addigra a posztszocialista kond\u00edci\u00f3k \u00e1talakultak \u00e9s egyre ink\u00e1bb nacionalista jelleget \u00f6lt\u00f6ttek, amikor is a Rom\u00e1nia sz\u00f3 m\u00e1r ink\u00e1bb egy \u00fajfajta kl\u00e1n-tetov\u00e1l\u00e1snak t\u0171nhetett a Balk\u00e1nr\u00f3l.<\/p>\r\n\r\n

Szint\u00e9n az identit\u00e1s er\u0151szakos form\u00e1l\u00e1s\u00e1val foglalkozik Alban Muja munk\u00e1ja, Az \u00e9n nevem, az \u0151 v\u00e1rosuk<\/I> (2013), ahol koszov\u00f3i alb\u00e1n fiatalok \u00e1llnak<\/a> a n\u00e9vad\u00f3, t\u00f6rt\u00e9nelmi alb\u00e1n v\u00e1rosuk k\u00e9p\u00e9vel a kez\u00fckben, \u00e9letkoruk pedig jelzi, hogy nev\u00fcket a nyolcvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n \u00e9s a kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9n, a balk\u00e1ni, etnikai konfliktusok ki\u00e9lez\u0151d\u00e9se \u00e9s felsz\u00ednre ker\u00fcl\u00e9se idej\u00e9n kapt\u00e1k.<\/p>\r\n\r\n

Am\u00edg Muja a nemzeti \u00e9s a szem\u00e9lyes identit\u00e1s diszkrepanci\u00e1j\u00e1t tematiz\u00e1lja igen egyszer\u0171en \u00e9s l\u00e1tv\u00e1nyosan, addig Szolnoki J\u00f3zsef dokumentumfilmje, a Hun volt, hun nem volt<\/I> (2008) egy fikt\u00edv nemzet megtestes\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3l<\/a>. A film \u00e9rdekess\u00e9ge persze az, hogy Szolnoki nem Magyarorsz\u00e1gon, hanem N\u00e9metorsz\u00e1gban fedezett fel egy n\u00e9met anyanyelv\u0171 \u201ehun\u201d enkl\u00e1v\u00e9t autentikus s\u00e1m\u00e1nnal, korh\u0171 ruh\u00e1kkal \u00e9s r\u00edtusokkal, amely a fejlett kapitalizmus kulissz\u00e1ival \u00e9s spekt\u00e1kulum\u00e1val tudatosan szak\u00edtva alkot egy fura, hagyom\u00e1ny\u0151rz\u0151 kult\u00far\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

Az \u00f6sszevissza hablatyol\u00f3 \u00e9s s\u00f6r\u00f6z\u0151 hunokhoz k\u00e9pest a populizmus m\u00e1sik, nagyon is szofisztik\u00e1lt oldal\u00e1ra, a szervezett \u00e9s tudatosan \u00e9p\u00edtett nemzet im\u00e1zsra reflekt\u00e1l KissP\u00e1l Szabolcs Szerelmes f\u00f6ldrajz<\/I>a (2012). KissP\u00e1l alkot\u00e1sa ugyanis egy fikci\u00f3s \u00e1ldokumentumfilm, amely egy szimbolikus \u00e9p\u00edt\u00e9szeti elem, a budapesti \u00c1llatkert Nagyszikl\u00e1ja kapcs\u00e1n a Nagy Magyarorsz\u00e1g Erd\u00e9ly kultusz\u00e1t mutatja be \u00fagy, hogy val\u00f3s \u00e9s fikt\u00edv \u201et\u00e9nyeket\u201d vegy\u00edt. Egyr\u00e9szt r\u00e1mutat arra, hogy a Nagyszikl\u00e1t egy erd\u00e9lyi cs\u00facsr\u00f3l mint\u00e1zt\u00e1k (Egyes-k\u0151) meg, m\u00e1sr\u00e9szt azt is \u00e9rz\u00e9kelteti, hogy a nemzettudat egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt mentes az Erd\u00e9lyt orientaliz\u00e1l\u00f3 kolonialista attit\u0171dt\u0151l. Ennek szeml\u00e9ltet\u00e9s\u00e9re azt is \u201efelt\u00e1rja\u201d, hogy az eur\u00f3pai etnozoo-k mint\u00e1j\u00e1ra a Horthy korszakban egy sz\u00e9kely csal\u00e1dot is bek\u00f6lt\u00f6ztettek az \u00c1llatkertbe.<\/p>\r\n\r\n

KissP\u00e1l mes\u00e9j\u00e9nek k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge \u00edgy nem csak a szikla egykori sz\u00e9kely \u00e9p\u00edt\u0151inek k\u00fcl\u00f6nv\u00e9lem\u00e9ny\u00e9b\u0151l (Fuck your fake mountain) fakad, amit rov\u00e1s\u00edr\u00e1ssal karcoltak<\/a> bele a hegy belsej\u00e9be, hanem abb\u00f3l, ahogy elt\u00e9r\u00edti az eredeti, populista \u00e9s nacionalista narrat\u00edv\u00e1t, \u00e9s r\u00e1mutat arra, hogy az \u00e1h\u00edtott \u00e9s aranyl\u00f3 Erd\u00e9ly n\u00e9p\u00e9t a f\u0151v\u00e1rosban legink\u00e1bb \u201enemes vadembernek\u201d tekintett\u00e9k.<\/p>\r\n\r\n

Izgalmas \u00e9s nyilv\u00e1n szimbolikus m\u00f3don m\u00e9g sem egy emblematikus jelk\u00e9p \u00e9s nem is egy saj\u00e1tos t\u00f6rt\u00e9nelmi szitu\u00e1ci\u00f3 lett a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s arca, hanem Adrian Paci munk\u00e1ja, Az ideiglenes \u00e1lland\u00f3s\u00e1g k\u00f6zpontja<\/I> (2007) a hontalanok \u00e9s a kirekesztettek megrend\u00edt\u0151 k\u00e9peivel. A m\u0171 szem\u00e9lyess\u00e9ge \u00e9s humanizmusa tal\u00e1n arra is hivatott, hogy dekonstru\u00e1lja<\/a> a populizmus \u00e9s a populista \u00e9sz legfontosabb pill\u00e9r\u00e9t, Laclau k\u00f6zponti lebeg\u0151 jel\u00f6l\u0151j\u00e9t: az ellens\u00e9get, akivel szemben a n\u00e9pnek \u00f6ssze kellene fognia.<\/p>\r\n\r\n

Ha a vide\u00f3n k\u00e9pesek vagyunk felfedezni a migr\u00e1nsok egyre \u00e1that\u00f3bb \u00e9s vesz\u00e9lyesebb sztereot\u00edpi\u00e1i m\u00f6g\u00f6tt az esend\u0151 \u00e9s sebezhet\u0151 embert, akkor a populizmus m\u00e9g nem vette \u00e1t f\u00f6l\u00f6tt\u00fcnk teljesen az uralmat. Ugyanez a szem\u00e9lyess\u00e9g \u00e1rad Horv\u00e1th Tibor \u201eirk\u00e1j\u00e1b\u00f3l\u201d (2011), amelyen a \u201eZsid\u00f3 a bar\u00e1tom\u201d sz\u00f6veg olvashat\u00f3 \u00e9s Nikita Kadan \u201ed\u00edszt\u00e1ny\u00e9rjaib\u00f3l\u201d (Vizsg\u00e1l\u00f3szoba<\/I>, 2009-2010), amelyek fogolyk\u00ednz\u00e1sokat \u00e1br\u00e1zolnak<\/a> teljesen pragmatikus m\u00f3don.<\/p>\r\n\r\n

Mindh\u00e1rom m\u0171 egyfajta ellenspekt\u00e1kulumot hoz l\u00e9tre, \u00e9s mindenekel\u0151tt arra h\u00edvja fel a figyelmet, hogy a populizmus \u00e9s a nacionalizmus lebont\u00e1s\u00e1t legel\u0151sz\u00f6r is otthon kell elkezden\u00fcnk, m\u00e9gpedig a lehet\u0151 legkor\u00e1bban, ha nem is az anyatejjel, de valamikor a szocializ\u00e1ci\u00f3 kezdet\u00e9n, amikor a szubjektum az \u00f6nfenntart\u00e1s \u00e9s az auton\u00f3m kifejez\u00e9s elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1val p\u00e1rhuzamosan szert tesz az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 gondolkod\u00e1s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9re is.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n\r\n

(1)<\/a> V.\u00f6.: A nacionalizmus magyarorsz\u00e1gi vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1j\u00e1r\u00f3l \u00e9s annak kritik\u00e1j\u00e1r\u00f3l b\u0151vebben l\u00e1sd: Edit Andr\u00e1s: Vigorous Flagging in the Heart of Europe. The Hungarian Homeland under the Right-wing Regime. e-flux journal<\/I> (2014) http:\/\/www.e-flux.com\/journal\/vigorous-flagging-in-the-heart-of-europe-the-hungarian-homeland-under-the-right-wing-regime\/<\/a> \u00e9s Szabolcs KissP\u00e1l: The Rise of a Fallen Feather. The Symbolism of the Turul Bird in Contemporary Hungary. e-flux journal<\/I> (2014) http:\/\/www.e-flux.com\/journal\/the-rise-of-a-fallen-feather-the-symbolism-of-the-turul-bird-in-contemporary-hungary\/<\/a><\/p>\r\n

(2)<\/a> Ernesto Laclau: A populista \u00e9sz<\/I>. (2005) Noran, Budapest, 2011.<\/p>\r\n

(3)<\/a> Slavoj \u017di\u017eek: Against the Populist Temptation. Critical Inquiry<\/I>, 2006\/3. 551-574.<\/p>\r\n

(4)<\/a> V.\u00f6.: Slavoj \u017di\u017eek: Looking Awry. An Introduction to Jacques Lacan through Popular Culture<\/I>. MIT Press, Cambridge, 1991.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    A P\u00e9csr\u0151l indul\u00f3, de a visegr\u00e1di orsz\u00e1gokat bej\u00e1r\u00f3 Priv\u00e1t Nacionalizmus Projekt \u00e9s annak utols\u00f3 \u00e1llom\u00e1sa, a K\u00e9pzelt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00e9s mag\u00e1nk\u00e9pzetek ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s (kur\u00e1tor: Andr\u00e1s Edit) a nacionalizmus leg\u00fajabb fejlem\u00e9nyeivel \u00e9s kutat\u00e1si eredm\u00e9nyeivel \u00f6sszhangban az egy\u00e9nek \u00e9s a politikai \u00e9s kultur\u00e1lis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek fesz\u00fclts\u00e9gter\u00e9ben l\u00e1ttatja korunk egyik legfontosabb problematik\u00e1j\u00e1t. (1) M\u00e9gpedig azt a nacionalizmust, amelyik a […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630920,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400975","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400975","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400975"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400975\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630920"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400975"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400975"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400975"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}