{"id":400977,"date":"2015-12-13T23:00:00","date_gmt":"2015-12-13T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400977"},"modified":"2015-12-13T23:00:00","modified_gmt":"2015-12-13T23:00:00","slug":"hideg-falak-huvos-mediumok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/szabad-kez\/hideg-falak-huvos-mediumok\/","title":{"rendered":"Hideg falak, h\u0171v\u00f6s m\u00e9diumok"},"content":{"rendered":"
\r\n

Kopeczky R\u00f3na, Gr\u00f3f Ferenc, Vladan Jeremic \u00e9s Vlagyimir Kuznyecov k\u00f6z\u00f6s projektj\u00e9nek magyar c\u00edme (Hideg fal \u2013 kollekt\u00edv vizu\u00e1lis reakci\u00f3 ker\u00edt\u00e9sekre \u00e9s emberekre<\/i>) nem hangzik valami j\u00f3l, ez azonban semmit nem von le a St\u00fadi\u00f3 Gal\u00e9ria ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak eszt\u00e9tikai \u00e9s politikai \u00e9rt\u00e9k\u00e9b\u0151l. S\u0151t a menek\u00fcltv\u00e1ls\u00e1gra \u00e9s a migr\u00e1ci\u00f3 eur\u00f3pai kezel\u00e9s\u00e9re reflekt\u00e1l\u00f3 l\u00e1tv\u00e1nyos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00fct\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t az sem cs\u00f6kkenti, hogy a mai \u201eh\u00e1bor\u00fas\u201d helyzetnek m\u00e1r nem sok k\u00f6ze van az egykori hidegh\u00e1bor\u00fa, a Cold War r\u00e9gi frontvonalaihoz.<\/p>\r\n

Ha viszont metaforikus szinten gondolunk a hidegh\u00e1bor\u00fa technol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra, akkor felfedezhetj\u00fck azt a folytonoss\u00e1got, amely az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s, a reprezent\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a m\u00e9dia m\u0171k\u00f6d\u00e9se ment\u00e9n tapinthat\u00f3 ki az \u00f6tvenes \u00e9vekt\u0151l napjainkig \u00edvel\u0151en. A mainstream m\u00e9dia \u00e9s politika k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti kritik\u00e1ja kapcs\u00e1n pedig az is izgalmas lehet, ha eml\u00e9kezet\u00fcnkbe id\u00e9zz\u00fck, hogy egykoron Marshall McLuhan a mozit forr\u00f3, avagy szexi (hot), a k\u00e9preg\u00e9nyt pedig h\u0171v\u00f6s, vagy m\u00e9g ink\u00e1bb k\u00fal (cool) m\u00e9diumnak tekintette, mivel az el\u0151bbi kiel\u00e9g\u00edti a passz\u00edv n\u00e9z\u0151i ig\u00e9nyeket, az ut\u00f3bbi viszont a n\u00e9z\u0151\/olvas\u00f3 aktivit\u00e1s\u00e1ra, r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9re apell\u00e1l.<\/p>\r\n

Innen n\u00e9zve az sem lehet v\u00e9letlen, hogy a fanzine-ek, a k\u00e9preg\u00e9nyek \u00e9s a falfirk\u00e1k m\u00e9g mindig az aktivizmus legfontosabb fegyverei k\u00f6z\u00e9 tartoznak, mik\u00f6zben a t\u00f6megek elv\u00e1r\u00e1sait tov\u00e1bbra is legink\u00e1bb sz\u00e9lesv\u00e1szn\u00fa \u00e9s\/vagy nagy felbont\u00e1s\u00fa mozg\u00f3k\u00e9pekkel szolg\u00e1lj\u00e1k ki. A Cold Wall<\/i> r\u00e1ad\u00e1sul \u00e9ppen ezen a medi\u00e1lis spektrumon pozicion\u00e1lta<\/a> mag\u00e1t igen \u00e9rdekes \u00e9s innovat\u00edv helyre, hiszen bizonyos szempontb\u00f3l az egykori Gutenberg-galaxis egyik legnagyobb form\u00e1tum\u00fa spekt\u00e1kulum\u00e1t, a fresk\u00f3t hasznos\u00edtja \u00fajra.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son r\u00e9sztvev\u0151 m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00fcl ez a m\u0171faj legink\u00e1bb a kijevi Vlagyimir Kuznyecovhoz \u00e1ll k\u00f6zel, de nem idegen az egykoron hatalmas m\u00e9ret\u0171, kritikai infografik\u00e1kkal oper\u00e1l\u00f3 p\u00e1rizsi Societ\u00e9 Realiste-t\u0151l sem, akik m\u00e1r a 2008-as Culture States<\/i> projektj\u00fck\u00f6n bel\u00fcl kital\u00e1ltak egy a mai szempontb\u00f3l szinte profetikusnak tekinthet\u0151 \u00faj \u00e1b\u00e9c\u00e9t, amely a Limes New Roman<\/i> nevet kapta. A legink\u00e1bb az arab vagy a h\u00e9ber karakterekre eml\u00e9keztet\u0151 bet\u0171k form\u00e1j\u00e1t Gr\u00f3f \u00e9s Naudy a vil\u00e1g k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le h\u00e1bor\u00fas z\u00f3n\u00e1inak vitatott hat\u00e1rai, illetve frontvonalai alapj\u00e1n rajzolta meg<\/a> \u00fagy, hogy a nagybet\u0171k orsz\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tti hat\u00e1rok, a kisbet\u0171k pedig v\u00e1rosokon bel\u00fcl h\u00faz\u00f3d\u00f3 speci\u00e1lis z\u00f3n\u00e1k deriv\u00e1tumai.<\/p>\r\n

A Cold Wall<\/i> t\u00e1gabb kontextus\u00e1hoz az is hozz\u00e1tartozik, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyik kur\u00e1tora\/szervez\u0151je\/alkot\u00f3ja a Societ\u00e9 R\u00e9aliste tagjak\u00e9nt a 2009-as Isztanbuli Bienn\u00e1l\u00e9n ezzel a bet\u0171t\u00edpussal \u00edrta ki Clausewitz \u00e9s Foucault (1)<\/a> h\u00edres maxim\u00e1j\u00e1nak \u2013 a h\u00e1bor\u00fa a politika folytat\u00e1sa, csak m\u00e1s eszk\u00f6z\u00f6kkel \u2013 parafr\u00e1zis\u00e1t: The Future is the Extension of the Past by Other Means. \u00c9s \u00e9ppen ehhez a profetikus t\u00f3nushoz k\u00e9pest t\u0171nik egy picit enigmatikusnak a budapesti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s Gr\u00f3f-f\u00e9le kriptogr\u00e1fi\u00e1ja, ami a m\u00e1r j\u00f3l ismert Societ\u00e9 R\u00e9aliste form\u00e1t hozza, amikor az egyes EU orsz\u00e1gok ISO k\u00f3dj\u00e1t (pl. HUN) kombin\u00e1lja \u00f6ssze az orsz\u00e1gok z\u00e1szl\u00f3inak sz\u00edn\u00e9vel.<\/p>\r\n

Persze az is igaz, hogy ezen a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son nem annyira a rejtjelez\u00e9s \u00e9s a szubverz\u00edv infografika j\u00e1tssza a f\u0151szerepet, mint ink\u00e1bb a j\u00f3val direktebb politikai karikat\u00fara, amely az ArtLeaks<\/a> egyik alap\u00edt\u00f3j\u00e1nak, a belgr\u00e1di Vladan Jeremicnek a nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik. Az Artleaks ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t \u00e9s kritikai szellem\u00e9t a m\u00e1sik alap\u00edt\u00f3, Corina L. Apostol Gustave Courbet \u00e9s Antonio Gramsci nyomdokain jel\u00f6lte ki egy val\u00f3ban val\u00f3s\u00e1gh\u0171 \u00e9s organikus m\u0171v\u00e9szetben. (2)<\/a><\/p>\r\n

Vagyis az ArtLeaks c\u00e9lja egyr\u00e9szt a m\u00e9dia \u00e9s a politika \u00e1ltal elkend\u0151z\u00f6tt val\u00f3s\u00e1g megjelen\u00edt\u00e9se, m\u00e1sr\u00e9szt pedig a kritikus \u00e9rtelmis\u00e9g h\u00e1l\u00f3zataiban eleve ott rejl\u0151 ellen-hegem\u00f3nia meger\u0151s\u00edt\u00e9se. Az Artleaks az Arab Tavasszal \u00e9s a New York-i Occupy mozgalommal egy id\u0151ben j\u00f6tt l\u00e9tre, szellemis\u00e9g\u00e9ben pedig legink\u00e1bb a poszt-autonomista mozgalom (Negri, Virno, Lazzarato, Bifo) c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seire t\u00e1maszkodik, amely az \u00faj glob\u00e1lis nyilv\u00e1noss\u00e1got k\u00edv\u00e1nja felhaszn\u00e1lni arra, hogy a hasonl\u00f3an gondolkod\u00f3kat m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes \u00e9s hatalommal b\u00edr\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gg\u00e9 szervezze.<\/p>\r\n

Ennek egyik eklat\u00e1ns p\u00e9ld\u00e1ja volt a Jeremic \u00e1ltal szervezett 2013-as belgr\u00e1di t\u00fcntet\u00e9s a kult\u00fara szerbiai le\u00e9p\u00edt\u00e9se (a k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9snek csak 0,62%-\u00e1t ford\u00edtj\u00e1k kult\u00far\u00e1ra) \u00e9s a \u201et\u00e1rsadalmi munk\u00e1ban\u201d dolgoz\u00f3 m\u0171v\u00e9szek kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1sa ellen. Hasonl\u00f3 szellemben hozta l\u00e9tre id\u00e9n Jeremic \u00e9s alkot\u00f3t\u00e1rsa\/partnere, Rena R\u00e4dle a Real Work of Art<\/i> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st Osl\u00f3ban, ahol a tiltakoz\u00e1s \u00e9s a t\u00fcntet\u00e9s m\u00e9diumain kereszt\u00fcl reflekt\u00e1ltak<\/a> a kognit\u00edv \u00e9s kreat\u00edv t\u0151ke, illetve az immateri\u00e1lis munka kritikai elm\u00e9let\u00e9ire a rijekai Fokus Grupa \u00e9s a szentp\u00e9terv\u00e1ri Sto Gyelaty kollekt\u00edva bevon\u00e1s\u00e1val.<\/p>\r\n

Am\u00edg annak a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak a c\u00e9lpontja a \u201ec\u00e9ges m\u0171v\u00e9szet\u201d (3)<\/a> \u00e9s a bienn\u00e1l\u00e9ipar aktivista kritik\u00e1ja volt, addig a Cold Wall<\/i> aprop\u00f3j\u00e1n Jeremic egy klasszikusan propagandisztikus m\u00e9diumot alkalmazott: a narrat\u00edv karikat\u00far\u00e1t, amelyet fresk\u00f3m\u00e9ret\u0171re duzzasztott, ami tal\u00e1n annak is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s harmadik m\u0171v\u00e9sze \u00e9ppen a fresk\u00f3ir\u00f3l v\u00e1lt h\u00edress\u00e9.<\/p>\r\n

A 2014-es Majdani Forradalomban is akt\u00edvan r\u00e9szt v\u00e1llal\u00f3 Kuznyecov a legismertebb fresk\u00f3j\u00e1t 2013-ban kezdte el festeni az egyik legnagyobb kijevi ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r a Mistyetszkij Arzen\u00e1l 11 x 5 m\u00e9teres fal\u00e1ra, de a m\u0171 v\u00e9g\u00fcl megsemmis\u00fclt, mert a m\u00fazeum igazgat\u00f3j\u00e1nak utas\u00edt\u00e1s\u00e1ra a m\u00e9g befejezetlen alkot\u00e1st a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megnyit\u00e1sa el\u0151tt feket\u00e9vel lefestett\u00e9k, v\u00e9lhet\u0151en a m\u0171 politikai utal\u00e1sai miatt.<\/p>\r\n

A Koljivscsina \u2013 \u00cdt\u00e9letnap<\/i> c\u00edmet visel\u0151 m\u0171 am\u00fagy egy olyan ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra k\u00e9sz\u00fclt, amely a kijevi oroszok \u00e9s ukr\u00e1nok kereszt\u00e9nys\u00e9g\u00e9nek 1025-ik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1t \u00fcnnepelte, \u00e9s a kur\u00e1tor \u00fagy tudta, hogy a m\u0171v\u00e9sz a legh\u00edresebb ukr\u00e1n n\u00e9pfelkel\u00e9snek k\u00edv\u00e1n eml\u00e9ket \u00e1ll\u00edtani, amely brutalit\u00e1sa miatt vonult be a t\u00f6rt\u00e9nelembe a Koljivscsina, azaz Kar\u00f3bah\u00faz\u00e1s n\u00e9v alatt, \u00e9s nem mellesleg az orosz \u00e9s a lengyel nemess\u00e9g ellen ir\u00e1nyult m\u00e9g az 1760-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n.<\/p>\r\n

A f\u0151 vonalaiban m\u00e1r form\u00e1t \u00f6lt\u0151 fresk\u00f3 azonban nem annyira t\u00f6rt\u00e9nelmi h\u0171s\u00e9g\u00e9vel, mint ink\u00e1bb aktu\u00e1lpolitikai \u00e9s jelenkori all\u00fazi\u00f3ival t\u00fcntetett. A h\u00e1tt\u00e9rben ugyanis egy atomreaktor l\u00e1ngolt, az el\u0151t\u00e9rben pedig egy v\u00e9rrel teli hatalmas \u00fcstben f\u0151ttek a gonoszok, az ortodox papok, az \u00f6lt\u00f6ny\u00f6s \u00fczletemberek \u00e9s az egyenruh\u00e1s katon\u00e1k, valamint egy hatalmas limuzin, amelyben Ukrajna f\u00e9l \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb el\u0171z\u00f6tt, de akkor m\u00e9g v\u00edgan regn\u00e1l\u00f3 dikt\u00e1tora, Viktor Janukovics is felbukkant.<\/p>\r\n

Az \u00fcst mellett \u00e1ll\u00f3, \u00edt\u00e9letv\u00e9grehajt\u00f3 alakok k\u00f6z\u00f6tt r\u00e1ad\u00e1sul fel lehetett ismerni Irina Kraskov\u00e1t, aki n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3nappal kor\u00e1bban \u00f3ri\u00e1si botr\u00e1nyt kavarva k\u00e9t rend\u0151rt jelentett fel nemi er\u0151szak miatt, de \u00fcgy\u00e9t kis h\u00edj\u00e1n eltusolt\u00e1k. A f\u0151 \u00edt\u00e9letv\u00e9grehajt\u00f3 pedig nem volt m\u00e1s, mint Michelangelo Krisztusa az Utols\u00f3 \u00cdt\u00e9let<\/i>r\u0151l, aki egy a csernobili felv\u00e9telekr\u0151l elh\u00edres\u00fclt vegyv\u00e9delmi ruh\u00e1s alakba karol bele, mik\u00f6zben m\u00e9g a Pussy Riot egyik maszkos tagja is felt\u0171nik mellette.<\/p>\r\n

A Kuznyecovra jellemz\u0151 fekete-v\u00f6r\u00f6s sz\u00ednvil\u00e1g, illetve a k\u00e9preg\u00e9nyszer\u0171, neoexpresszionista realizmus jellemzi a budapesti mur\u00e1li\u00e1t is, amely a Budapestet el\u00f6nt\u0151 v\u00f6r\u00f6s \u00e1r k\u00e9pzet\u00e9re \u00e9p\u00fcl<\/a>. Ezzel az \u00e1rral egy\u00fctt j\u00f6nnek haj\u00f3kon \u00e9s ladikokon a menek\u00fcltek, illetve csak j\u00f6nn\u00e9nek, mert egy Kh\u00e1ronra eml\u00e9keztet\u0151 hatalmas figura lel\u00f6kd\u00f6si \u0151ket a cs\u00f3nakr\u00f3l. Az egy\u00e1ltal\u00e1n nem bar\u00e1ts\u00e1gos r\u00e9v\u00e9sz am\u00fagy elgondolkodtat\u00f3 m\u00f3don szint\u00e9n Michelangelo Utols\u00f3 \u00cdt\u00e9let<\/i>\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmazik. A klasszikus narrat\u00edva \u00e9rtelm\u00e9ben a Sz\u00edri\u00e1b\u00f3l \u00e9s Irakb\u00f3l \u00e9rkez\u0151, az Iszl\u00e1m \u00c1llam fegyveresei el\u0151l menek\u00fcl\u0151 emberek \u00edgy nem is az \u00c9gei-tengeren, hanem a v\u00f6r\u00f6s Styxen kelnek \u00e1t, \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n nem egy szebb j\u00f6v\u0151 fel\u00e9 tartanak<\/a>, hanem a Pokol bugyrai fel\u00e9 noszogatja \u0151ket a karmos l\u00e1b\u00fa, hi\u00faz f\u00fcl\u0171 Kh\u00e1ron.<\/p>\r\n

A St\u00fadi\u00f3 Gal\u00e9ria ter\u00e9nek m\u00e1sik fel\u00e9t Jeremic kev\u00e9sb\u00e9 enigmatikus, aktivista ind\u00edttat\u00e1s\u00fa, \u00e9s szint\u00e9n expresszionista hat\u00e1st kelt\u0151 karikat\u00fara-narrat\u00edv\u00e1ja bor\u00edtja<\/a> be, ahol a k\u00f6zponti szervez\u0151 elem nem a v\u00f6r\u00f6s \u00e1radat, hanem a sz\u00f6gesdr\u00f3t, amely \u00f6sszef\u0171zi Eur\u00f3pa legfontosabb politikai er\u0151it, amelyek meg akarj\u00e1k oldani a menek\u00fcltk\u00e9rd\u00e9st. A narrat\u00edva egyik<\/a> v\u00e9g\u00e9n Angela Merkel \u00e9s az osztr\u00e1k kancell\u00e1r Werner Faymann, a m\u00e1sikon<\/a> pedig Orb\u00e1n Viktor \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k eln\u00f6k, Recep Tayyip Erdogan helyezkedik el, akik az el\u0151bbieket v\u00e9dik, mik\u00f6zben nyugati koll\u00e9g\u00e1ik csal\u00e1rd m\u00f3don \u00e9ppen \u0151ket t\u00e1madj\u00e1k, \u00e9s csup\u00e1n \u00e1ls\u00e1gos, a t\u0151ke \u00e1ltal vez\u00e9relt humanizmusukr\u00f3l tesznek tan\u00fas\u00e1got.<\/p>\r\n

A magyar \u00e9s a t\u00f6r\u00f6k vezet\u0151 persze m\u00e9g ink\u00e1bb populista m\u00f3don kezeli a helyzetet, csak \u0151k nem a liber\u00e1lis, hanem a konzervat\u00edv oldalr\u00f3l alkalmazz\u00e1k ezt a rendk\u00edv\u00fcl hat\u00e9kony korm\u00e1nyzati strat\u00e9gi\u00e1t. A t\u00f6r\u00f6k vezet\u0151k ugyanis a h\u00edres t\u00f6r\u00f6k humanizmust emlegetik fel, amelyr\u0151l a vil\u00e1g legnagyobb nemzet\u00e1llam n\u00e9lk\u00fcli n\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek, a kurdoknak nyilv\u00e1n elt\u00e9r\u0151 v\u00e9lem\u00e9nye lenne. A magyar minisztereln\u00f6k viszont egy pajzsot tart a kez\u00e9ben, melyen egy v\u00e9gv\u00e1ri vit\u00e9z l\u00f3b\u00e1lja egy t\u00f6r\u00f6k fej\u00e9t, a k\u00eds\u00e9r\u0151sz\u00f6veg pedig egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 teszi, hogy a magyarok imm\u00e1ron 1000 \u00e9ve v\u00e9dik Eur\u00f3pa falait \u00e9s \u00e9rt\u00e9keit. S\u0151t Orb\u00e1n Viktort\u00f3l azt is megtudhatjuk, hogy az eg\u00e9sz menek\u00fcltv\u00e1ls\u00e1g csup\u00e1n a baloldali \u00e9s liber\u00e1lis bajkever\u0151k fej\u00e9ben l\u00e9tezik.<\/p>\r\n

Orb\u00e1nt\u00f3l nem messze pedig egy r\u00e9gi demokrata koll\u00e9g\u00e1ja, a magyar \u00fajbaloldal vezet\u0151 filoz\u00f3fusa, Tam\u00e1s G\u00e1sp\u00e1r Mikl\u00f3s \u201ev\u00e1laszol<\/a>\u201d Orb\u00e1n v\u00e1djaira, amennyiben kijelenti, hogy \u201esr\u00e1cok, mi m\u00e1r 1989-ben eltemett\u00fck az eur\u00f3pai \u00e9rt\u00e9keket\u201d. Hasonl\u00f3an kem\u00e9ny elb\u00e1n\u00e1sban r\u00e9szes\u00fclnek az osztr\u00e1k \u00e9s a n\u00e9met vezet\u0151 politikusok is, akikr\u0151l kider\u00fcl, hogy humanizmusuk csup\u00e1n az emberi er\u0151forr\u00e1sok profitorient\u00e1lt menedzsel\u00e9s\u00e9ig terjed, amely m\u00f6g\u00f6tt nyilv\u00e1nval\u00f3 gazdas\u00e1gi megfontol\u00e1sok \u00e1llnak.<\/p>\r\n

Ebben a populista humanista kontextusban v\u00e1lik izgalmass\u00e1 Kuznyecov fresk\u00f3j\u00e1nak egy fontos, \u00e9s eddig \u201etitkolt\u201d mozzanata is, a magyar Orsz\u00e1gh\u00e1z \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa, amelyet csak l\u00e1tsz\u00f3lag<\/a> \u00f6nt el az \u00e1r, mert, ha jobban megn\u00e9zz\u00fck, akkor val\u00f3j\u00e1ban \u00e9ppen onnan \u00e1rad ki a v\u00f6r\u00f6s valami. Ennek a valaminek az igazi term\u00e9szet\u00e9t pedig egy hazai t\u00f6rt\u00e9nelmi asszoci\u00e1ci\u00f3 vil\u00e1g\u00edthatja meg a k\u00f6zelm\u00faltb\u00f3l, az omin\u00f3zus v\u00f6r\u00f6siszap katasztr\u00f3fa.<\/p>\r\n

Kuznyecov v\u00f6r\u00f6s \u00e1radata teh\u00e1t elszakad a j\u00f3l ismert hidegh\u00e1bor\u00fas kontextust\u00f3l, \u00e9s egy \u00fajabb, lok\u00e1lis \u00e9rtelmez\u00e9s fel\u00e9 mutat, amelyben a m\u00e9rgez\u0151 \u00e9s k\u00e1ros v\u00f6r\u00f6s iszap forr\u00e1sa nem egy timf\u00f6ldgy\u00e1r, hanem maga a magyar Orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s, amely sok egy\u00e9b populista int\u00e9zked\u00e9s (hat\u00e1ron t\u00fali magyarok \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1ga, rezsics\u00f6kkent\u00e9s, bankad\u00f3) mellett megszavazta a meger\u0151s\u00edtett hat\u00e1rz\u00e1rat is.<\/p>\r\n

Am\u00edg Jeremic karikat\u00fara-fresk\u00f3ja \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt besz\u00e9l, addig Kuznyecov szimbolikus \u00e9s apokaliptikus v\u00edzi\u00f3it Gr\u00f3f Ferenc titkos\u00edr\u00e1sa nem annyira komment\u00e1lja vagy \u00e9rtelmezi, mint ink\u00e1bb egy m\u00e1sik szimbolikus s\u00edkra<\/a> emeli. Ez a fajta metareflexi\u00f3 jellemzi Jeremichez f\u0171z\u00f6tt kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9seit is: a n\u00e9metek politik\u00e1j\u00e1t p\u00e9ld\u00e1ul a \u201enorthern way\u201d, \u201eeastern march\u201d, \u201ewestern krajina\u201d \u00e9s \u201eglobal south\u201d kifejez\u00e9sek komment\u00e1lj\u00e1k, amelyek t\u00e1gabb geopolitikai, illetve filoz\u00f3fiai (posztkolonialista kritika) kontextusba helyezik a l\u00e1tsz\u00f3lag egyszer\u0171 gazdas\u00e1gi motiv\u00e1ci\u00f3kat.<\/p>\r\n

A magyar helyzet tekintet\u00e9ben viszont tal\u00e1n m\u00e1r t\u00fals\u00e1gosan is titokzatosak<\/a> a szavak: whiplash, clash, cash, ash \u2013 ostorcsap\u00e1s, \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9s, k\u00e9szp\u00e9nz, hamu. De tal\u00e1n m\u00e9g nagyobb a hom\u00e1ly a Kuznyecov \u00e1ltal megid\u00e9zett menek\u00fcltek kil\u00e9te kapcs\u00e1n. Gr\u00f3f komment\u00e1rja a v\u00f6r\u00f6s \u00e1radat f\u00f6l\u00f6tt m\u00e1r szinte heideggeri vagy ink\u00e1bb bhabhai m\u00e9lys\u00e9gekbe vezet az \u201einhale\u201d, az \u201eexhale\u201d, az \u201eenclave\u201d \u00e9s az \u201eexclave\u201d kifejez\u00e9sek kombin\u00e1ci\u00f3j\u00e1val.<\/p>\r\n

Pedig a populizmuson nevelkedett magyar k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny tal\u00e1n akkor lenne k\u00e9pes \u00fajra\u00e9rt\u00e9kelni a menek\u00fcltekkel kapcsolatos sztereot\u00edpi\u00e1it, ha nem az ismert politikusok \u00e9s nemzeti szimb\u00f3lumok metsz\u0151, illetve apokaliptikus kritik\u00e1j\u00e1val szembes\u00fclne, hanem megtudhatna valamit a menek\u00fcltek identit\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s nemzeti-ideol\u00f3giai hovatartoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l is. Az igazi humanizmus elhal\u00f3 \u00e9s populizmusba f\u00fal\u00f3 \u00e1rnyainak ugyanis val\u00f3di t\u00f6rt\u00e9netekre van sz\u00fcks\u00e9ge ahhoz, hogy er\u0151re kaphassanak. Eur\u00f3pa mocsk\u00e1t \u00e9s pokl\u00e1t m\u00e1r am\u00fagy is viszonylag j\u00f3l ismerik az itt \u00e9l\u0151k, \u00edgy \u00e9rdemes lenne egyszer azt is beilleszteni egy nagy \u00edv\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si narrat\u00edv\u00e1ba, hogy honnan is \u00e9rkeznek a menek\u00fcltek, \u00e9s mi is t\u00f6rt\u00e9nik az egykori Kurdiszt\u00e1n mai ter\u00fcletein, ahol az Iszl\u00e1m \u00c1llam soha nem l\u00e1tott terrorba k\u00edv\u00e1nja fojtani az ott \u00e9l\u0151k vall\u00e1si \u00e9s etnikai alapokon szervez\u0151d\u0151 ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1t.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

(1)<\/a> Foucault kiford\u00edtotta a maxim\u00e1t, n\u00e1la a politika lett a h\u00e1bor\u00fa folytat\u00e1sa.<\/p>\r\n

(2)<\/a> Corina L. Apostol: Realism Revisited. ArtLeaking in the Age of Art Incorporated.<\/i> (2014) http:\/\/issuu.com\/vladanrena\/docs\/reclaiming__realism_os_journal_06?e=8123454\/11777801<\/a><\/p>\r\n

(3)<\/a> Julian Stallabrass: Art Incorporated. (2004) A k\u00f6nyv egyik fejezete magyarul is olvashat\u00f3: K\u00e9kesi Zolt\u00e1n \u2013 L\u00e1z\u00e1r Eszter \u2013 Szoboszlai J\u00e1nos \u2013 Varga T\u00fcnde (szerk.): A gyakorlatt\u00f3l a diszkurzusig.<\/i> (2007) Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem, Budapest, 2012. http:\/\/www.mke.hu\/adat\/szoveggyujtemeny.pdf<\/a><\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Kopeczky R\u00f3na, Gr\u00f3f Ferenc, Vladan Jeremic \u00e9s Vlagyimir Kuznyecov k\u00f6z\u00f6s projektj\u00e9nek magyar c\u00edme (Hideg fal \u2013 kollekt\u00edv vizu\u00e1lis reakci\u00f3 ker\u00edt\u00e9sekre \u00e9s emberekre) nem hangzik valami j\u00f3l, ez azonban semmit nem von le a St\u00fadi\u00f3 Gal\u00e9ria ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak eszt\u00e9tikai \u00e9s politikai \u00e9rt\u00e9k\u00e9b\u0151l. S\u0151t a menek\u00fcltv\u00e1ls\u00e1gra \u00e9s a migr\u00e1ci\u00f3 eur\u00f3pai kezel\u00e9s\u00e9re reflekt\u00e1l\u00f3 l\u00e1tv\u00e1nyos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00fct\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t az sem cs\u00f6kkenti, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630922,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-400977","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szabad-kez"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400977","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400977"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400977\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2022737,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400977\/revisions\/2022737"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630922"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400977"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400977"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400977"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}