{"id":400979,"date":"2015-12-28T23:00:00","date_gmt":"2015-12-28T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400979"},"modified":"2015-12-28T23:00:00","modified_gmt":"2015-12-28T23:00:00","slug":"tudatunkra-hagyva","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/tudatunkra-hagyva\/","title":{"rendered":"Tudatunkra hagyva"},"content":{"rendered":"
\n\n\n

 <\/p>\n

  <\/p>\n

  <\/p>\n\n

Az \u00e9szlel\u00e9s kapuit (doors of perception) William Blake \u00edrja meg egy vers\u00e9ben, s ezzel a kifejez\u00e9ssel \u00e9l c\u00edmk\u00e9nt Aldous Huxley abban a sz\u00f6veg\u00e9ben<\/a>, amely a var\u00e1zskaktusz hat\u00e1s\u00e1t \u00edrja le, aminek alapj\u00e1n egy rockzenekar f\u00f6lveszi a \u2019Kapuk\u2019 (Doors) nevet. A \u201eFurcsa napok\u201d (Strange days) c\u00edm\u0171 albumukon szerepel a \u201eBoldogtalan l\u00e1ny\u201d (Unhappy girl) c\u00edm\u0171 dal<\/a>, itt a f\u0151szerepl\u0151 mag\u00e1ra marad (Left all alone), \u00e9s a saj\u00e1t maga gy\u00e1rtotta b\u00f6rt\u00f6n\u00e9nek rabja (you were locked \/ caught \/ dying in the prison of your own device), amibe bele is hal.<\/p>\n

Hito Steyerl ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak<\/a> c\u00edmad\u00e1sa eg\u00e9sz munkam\u00f3dszer\u00e9re jellemz\u0151: az \u201eEszk\u00f6zeinkre hagyatv\u00e1n\u201d (a device kifejez\u00e9s nemcsak a konceptu\u00e1lis kital\u00e1lm\u00e1nyra, ugyan\u00fagy a k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kekre is vonatkozik) elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy ebb\u0151l, e f\u00fclbem\u00e1sz\u00f3 psziched\u00e9likus dalsz\u00f6veg k\u00e9t sor\u00e1nak \u00f6sszevon\u00e1s\u00e1b\u00f3l keletkezett. Ha m\u00e9gsincs \u00edgy \u2013 l\u00e9v\u00e9n nem annyira ritka kifejez\u00e9sek ezek \u2013 e bevezet\u0151 akkor is illusztr\u00e1lja, hogyan dolgozik a m\u0171v\u00e9sz: intuit\u00edv logika alapj\u00e1n fog bele a narr\u00e1ci\u00f3ba, ahol semmi sem \u00faj, minden elem tal\u00e1lt, \u00fajrahaszn\u00e1lt, darabjaira esik, \u00fajra \u00f6ssze\u00e1ll, mert valamire eml\u00e9keztet, de m\u00e1r eg\u00e9szen m\u00e1shov\u00e1 lyukad ki, mint eleve gondoltuk.<\/p>\n

Sz\u00edntiszta var\u00e1zsl\u00e1s, hipn\u00f3zis \u00e9s szuggeszci\u00f3, amit m\u0171vel, \u00e9s ehhez a videom\u0171v\u00e9szet az eszk\u00f6ze. E t\u00e1rlaton \u00f6t munk\u00e1ja szerepel, amit mini-retrospekt\u00edvk\u00e9nt t\u00e1lal az int\u00e9zm\u00e9ny. Maga a helysz\u00edn is egy izgalmas falat, mag\u00e1ngal\u00e9riak\u00e9nt ez \u00e9vi programja<\/a> t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1kat tematiz\u00e1l\u00f3 videom\u0171v\u00e9szek egy\u00e9ni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-sorozata.<\/p>\n

Az \u00f6t munka komoly hangs\u00falyt kap ett\u0151l a koncentr\u00e1lt figyelemt\u0151l. K\u00e9t m\u0171t\u00edpus keveredik itt, vannak k\u00f6z\u00f6tt\u00fck videomunk\u00e1knak bajosan besorolhat\u00f3 mozg\u00f3k\u00e9pek, azaz a forgat\u00f3k\u00f6nyv alapj\u00e1n v\u00e1gott, olykor ut\u00f3munk\u00e1val manipul\u00e1lt, anim\u00e1ci\u00f3kkal tark\u00edtott darabok (amiket ink\u00e1bb filmnek neveznek), \u00e9s emellett el\u0151ad\u00e1s-dokument\u00e1ci\u00f3kat (lecture) is kiv\u00e1lasztottak a bemutat\u00f3hoz.<\/p>\n

Ezekb\u0151l pedig igen sok ismerhet\u0151 \u00e9s el\u00e9rhet\u0151 ak\u00e1r a videomegoszt\u00f3 port\u00e1lokon is, s Steyerl eddigi m\u0171v\u00e9szeti arculat\u00e1t ez a narrat\u00edvnak (f\u00e9lre)\u00e9rtelmezett, aktivista-politikai t\u00f6ltet\u0171 tev\u00e9kenys\u00e9ge ment\u00e9n konstru\u00e1lta meg a m\u0171v\u00e9szetvil\u00e1g. A k\u00e9t v\u00e9glet, a film \u00e9s a performat\u00edv m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt \u00e9rtelmezend\u0151 el\u0151ad\u00e1s hibridjei is szerepelnek itt, s a m\u0171faji heterogenit\u00e1s miatt utalnak a retrospekt\u00edv jellegre a szervez\u0151k.<\/p>\n

Azonban e t\u00e1rsadalmi-politikai oknyomoz\u00f3 power-point el\u0151ad\u00e1sok sem azonosak narrat\u00edv\u00e1ikkal, nagyon er\u0151s benn\u00fck a m\u00e9diumtudatos \u2013 ez esetben manipul\u00e1ci\u00f3s \u2013 elem. Steyerl legal\u00e1bb annyira ravasz, mint Boris Groys \u2013 akit Steyerl a Former West egyik rendezv\u00e9ny\u00e9n celebr\u00e1lt el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban<\/a> (I dreamed a dream: Politics in the age of mass art production<\/I>, 2013.) k\u00fcl\u00f6n k\u00f6sz\u00f6nt \u2013 aki egyfajta intuit\u00edv-szubjekt\u00edv, azaz kreat\u00edv asszoci\u00e1ci\u00f3s filoz\u00f3fiai eszt\u00e9tik\u00e1t \u0171z.<\/p>\n

Steyerl ugyanezeket az intuit\u00edv nagy ugr\u00e1sokat teszi meg egym\u00e1st\u00f3l t\u00e1volinak t\u0171n\u0151 dolgok, adatok vagy eszm\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt, ami jelenleg a kreativit\u00e1s egyik defin\u00edci\u00f3ja, egyben bajosan k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151 meg az apof\u00e9nia pszichi\u00e1triai kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1t\u00f3l, amely az \u201eegym\u00e1ssal kapcsolatban nem l\u00e9v\u0151 dolgok kapcsolatba hoz\u00e1s\u00e1nak\u201d k\u00f3ros esete. Azonban mindezt m\u00e1r nemcsak a groysi sz\u00f6veges \u2013 term\u00e9szetesen folyamatosan sz\u00f3k\u00e9pekkel tark\u00edtott \u2013 p\u00e1ly\u00e1n teszi meg, hanem a poszt-internet k\u00e9pis\u00e9g nyelv\u00e9t is maxim\u00e1lisan kiakn\u00e1zza.<\/p>\n

Azonban a futurol\u00f3gia sz\u00e1rnya alatt sem lelhet mened\u00e9ket, mert ez a luxus m\u00e1r a m\u00falt\u00e9, ahol sz\u00f3 szerint v\u00e9ve adott volt b\u00e1rmif\u00e9le j\u00f6v\u0151. F\u00f6nn\u00e1ll\u00f3 id\u0151szeml\u00e9l\u0151nk \u2013 amelyet Hans Ulrich Gumbrecht kronotr\u00f3pnak nevez \u2013 ehelyett egy mind m\u00faltat, mind j\u00f6v\u0151t m\u00e1r bekebelezett jelent \u00edr le, vagyis az, hogy egy egykori m\u0171v\u00e9sz a j\u00f6v\u0151 k\u00e9pzeletbeli t\u00e1rgyait alkotja meg, imm\u00e1r lehetetlen, l\u00e9v\u00e9n e t\u00e1rgyak m\u00e1r aktu\u00e1lisak.<\/p>\n\n

El\u00e9gg\u00e9 meglep\u0151, hogy Steyerl recepci\u00f3j\u00e1t mennyire elviszi a sztori, noha a narr\u00e1ci\u00f3 par\u00f3di\u00e1j\u00e1t \u00e1ll\u00edtja el\u0151 az els\u0151 pillanatt\u00f3l fogva. Ugyanazt a r\u00e1ci\u00f3mar\u00f3 k\u00e1oszm\u00e1gi\u00e1t alkalmazza, amit feLugossy L\u00e1szl\u00f3 haszn\u00e1l a sz\u00f6vegeiben (ami m\u00e1sfel\u0151l a megval\u00f3sul\u00f3 sz\u00fcrrealizmus). Ismert sz\u00f6vegszakaszokat id\u00e9z, olyanokat, amelyekr\u0151l azt gondoljuk, hogy tudjuk a jelent\u00e9s\u00e9t (nem tudjuk), \u00e1tadjuk magunkat az \u00e9rz\u00e9snek, hogy \u00e9rtj\u00fck, hogy amir\u0151l besz\u00e9l, ismerj\u00fck, gondolkod\u00e1sunk m\u00e1ris elk\u00e9nyelmesedett, saj\u00e1t tartalmainkat vet\u00edtj\u00fck bele a k\u00fcls\u0151 inform\u00e1ci\u00f3ba, mire a sz\u00f6veg el\u0151rehaladt\u00e1val v\u00e1ratlan szakaszokban folytat\u00f3dik, saj\u00e1t tartalmaink elillannak, pr\u00f3b\u00e1lunk visszatal\u00e1lni a k\u00fcls\u0151h\u00f6z, ami siker\u00fcl, mert ism\u00e9t ismert sz\u00f6vegszakaszt hoz addigra a k\u00f6lt\u0151.<\/p>\n

Ez el\u00e9g hosszan megy, a hitt \u00e9rt\u00e9s, az abb\u00f3l val\u00f3 kiz\u00f6kkent\u00e9s, majd az \u00fajra elhitt \u00e9rt\u00e9s. De annyira sok\u00e1ig m\u00e9gsem tud menni, a bizalom nem fog kialakulni sokadj\u00e1ra. Ez\u00e9rt ennek a v\u00e1ltakoz\u00e1snak az adagol\u00e1s\u00e1n, a h\u00f6kkent\u0151-pontok (v\u00e1ratlan asszoci\u00e1ci\u00f3k, azaz a kreativit\u00e1s) eloszt\u00e1s\u00e1nak f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben eg\u00e9szen m\u00e1s lehet a kimenetel. feLugossy b\u0151s\u00e9gesen ontja a kreativit\u00e1st, anarchisztikusan megy neki a r\u00e1ci\u00f3nak, Steyerl homeopatikusan adagol, ez\u00e9rt t\u0171nnek (nar)r\u00e1ci\u00f3nak a sz\u00f6vegei.<\/p>\n

Csak p\u00e9ldak\u00e9ppen az itt bemutatott munk\u00e1k k\u00f6z\u00fcl (I dreamed\u2026<\/I>), ennyit l\u00e1tunk: egy nyilv\u00e1nosan elhangzott el\u0151ad\u00e1s felv\u00e9tele a besz\u00e9l\u0151 test\u00e9r\u0151l, olykor a k\u00e9t kamera\u00e1ll\u00e1s v\u00e1ltozik, illetve a power-point vet\u00edt\u00e9s egyes di\u00e1i, vagy a bej\u00e1tszott tal\u00e1lt vide\u00f3 szak\u00edtj\u00e1k meg a besz\u00e9d k\u00e9p\u00e9t. K\u00f6zel\u00edt a harmadik elm\u00e9s<\/a> kreativit\u00e1si gyakorlathoz, amikor lemezlovaskodik a korunkban j\u00f3csk\u00e1n term\u0151 neologizmusokkal, azaz \u0151 maga ilyen kifejez\u00e9sekb\u0151l viszonylag keveset alkot meg, hogy azt\u00e1n kifejtsen (ez\u00e9rt homeopatikus az adagol\u00e1s): \u201epolitika a m\u0171v\u00e9szeti t\u00f6megtermel\u00e9s kor\u00e1ban\u201d (politics in the age of mass art production), \u201e\u00e1lland\u00f3 hiperakt\u00edv depresszi\u00f3\u201d (permanent hyperactive depression<\/a>). Ezek olykor m\u00e1r l\u00e9tez\u0151, interneten ak\u00e1r f\u00f6l is lelhet\u0151 lelem\u00e9nyek, s egy\u00e9bir\u00e1nt \u00fagy hangzanak, mintha nem is lenn\u00e9nek \u00fajak, k\u00e9zenfekv\u0151 a jelent\u00e9s\u00fck, mert kort\u00e1rs var\u00e1zsszavakat, sz\u00f3\u00f6sszet\u00e9teleket nyelnek el.<\/p>\n

Nem \u00edgy a helyzet p\u00e9ld\u00e1ul a \u201eV\u00e1mmentes m\u0171v\u00e9szet\u201d (Duty free art<\/I>, 2015) eset\u00e9ben, ahol a klasszikus harmadik elm\u00e9s var\u00e1zslat [1]<\/a> t\u00f6rt\u00e9nik meg. K\u00e9sz r\u00f6hej, de ennek a szemre \u00e9rtelmetlen, t\u00fal t\u00e1voli asszoci\u00e1ci\u00f3s \u00f6sszevon\u00e1snak nagyon is s\u00falyos, l\u00e9tez\u0151, b\u00e1r nem kimondottan publikus tartalma lesz. Komoly p\u00e9nzeket megmozgat\u00f3 \u00fczlet\u00e1gra bukkan, v\u00e1mmentes \u00f6vezetekben f\u00f6l\u00e9p\u00edtett m\u0171t\u00e1rgy-rakt\u00e1rakra, ahol szabadon m\u0171k\u00f6dhet az eleve igencsak virtualiz\u00e1lt m\u0171t\u00e1rgypiac fizikai vet\u00fclete. Az egyik rakt\u00e1rban tal\u00e1l egy megrendelt m\u0171t\u00e1rgyat, aminek az ikonogr\u00e1fi\u00e1ja tov\u00e1bbi t\u00e1vlatokat nyit meg, az el\u0151ad\u00e1s \u00edgy kerekedik tov\u00e1bb, azonban a mes\u00e9l\u00e9st k\u00f6vetve k\u00f6nny\u0171 elhib\u00e1zni a f\u00e1t\u00f3l az erd\u0151t.<\/p>\n

Steyerl \u00e1ll\u00edt\u00e1sa nem a sz\u00fczs\u00e9, hanem annak egy\u00e9nileg \u00e9s s\u00falyosan befoly\u00e1soltan teremtett volta a k\u00fcty\u00fc-t\u00e1rsadalomban. Mintha azt \u00e1ll\u00edtan\u00e1, hogy e k\u00f6rnyezetben val\u00f3s\u00e1gg\u00e1 v\u00e1lt volna az \u201eexcentrikus \u00e9szlel\u00e9s\u201d (Excentrische Empfindung) [2]<\/a>, amelynek \u00e9rtelm\u00e9ben \u201eahelyett, hogy \u00e9rz\u00e9kszerveinken kereszt\u00fcl \u201etapasztaln\u00e1nk meg\u201d a term\u00e9szetet, val\u00f3j\u00e1ban az \u00e9rz\u00e9kszerveinken kereszt\u00fcl \u00e9p\u00edtj\u00fck fel azt\u201d. [3]<\/a><\/p>\n

Ami t\u00e1volr\u00f3l sem puszt\u00e1n a kifejez\u00e9s megalkot\u00f3ja, Ernst Marcus \u00f6tlete. Ha a nem-nyugati filoz\u00f3fi\u00e1t n\u00e9zz\u00fck, ott eg\u00e9szen k\u00f6zhelyszer\u0171 (csak M\u00e1j\u00e1ra, a vil\u00e1gra, mint k\u00e1pr\u00e1zat\u00e1ra gondolva), de m\u00e9g a nyugati filoz\u00f3fi\u00e1ban is, nemcsak mell\u00e9ksz\u00e1lk\u00e9nt, Pl\u00e1t\u00f3nt\u00f3l fogva extramissz\u00f3s te\u00f3ria<\/a>k\u00e9nt van jelen (amit elvetnek, de ez nem megy v\u00e9gbe olyan k\u00f6nny\u0171szerrel). Ennek nyoma Euklid\u00e9sz szemb\u0151l kibocs\u00e1tott \u201el\u00e1t\u00f3sugarainak\u201d \u00f6tlete is, amelyb\u0151l v\u00e9g\u00fcl csak az egyenes sug\u00e1r fog megmaradni, de az ir\u00e1ny megfordul.<\/p>\n

A biztons\u00e1gi \u0151r\u00f6s filmben (Guards<\/I>, 2012.) e t\u00e9tel ker\u00fcl mozg\u00f3k\u00e9pi \u00e1br\u00e1zol\u00e1sra, amikor a dokumentumfilmnek indul\u00f3 munka a k\u00fcls\u0151 jelens\u00e9gek r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9b\u0151l \u00e1tcsap a bels\u0151 l\u00e1tom\u00e1sok dokument\u00e1ci\u00f3j\u00e1v\u00e1. A Los Angelesi m\u00fazeum biztons\u00e1gi emberei a dokumentum-\u00e9rt\u00e9k alanyai.<\/p>\n

Steyerl biztons\u00e1gi feladataikat dr\u00e1maj\u00e1t\u00e9k-szer\u0171en demonstr\u00e1ltatja<\/a> vel\u00fck a kamera el\u0151tt, neves\u00fcl, hogy a m\u00fazeumot \u00e9r\u0151 esetleges k\u00fcls\u0151 t\u00e1mad\u00e1s megval\u00f3sul\u00e1sa eset\u00e9n pontosan hogyan viselkedn\u00e9nek a t\u00e9rben. Besz\u00e9lteti \u0151ket arr\u00f3l, hogy ebbe az absztrakt m\u00fazeumi k\u00f6zegbe milyen szem\u00e9lyes h\u00e1tt\u00e9rrel \u00e9rkeztek (rossz h\u00edr\u0171 k\u00f6rny\u00e9kekr\u0151l). Amint mes\u00e9lik saj\u00e1t t\u00f6rt\u00e9neteiket, egyszer csak, mik\u00f6zben k\u00e9pben demonstr\u00e1lnak, hangban sztoriznak, a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9rben kiaggatott Cy Twombly \u00e9s egy\u00e9b nagyon \u00e9rt\u00e9kes festm\u00e9nyek k\u00e9pmez\u0151i kereteiken bel\u00fclr\u0151l elt\u0171nnek, hogy videotr\u00fckkel elkezdjenek m\u00e1s tartalmakat hordozni. El\u0151sz\u00f6r csak katonai \u00e1ll\u00f3k\u00e9pekkel (mert a hadseregben is szolg\u00e1ltak), majd a sztorikhoz tartalmukban kapcsol\u00f3d\u00f3, azaz utcai l\u00f6v\u00f6ld\u00f6z\u0151s rend\u0151rs\u00e9gi mozg\u00f3k\u00e9pes felv\u00e9telekkel cser\u00e9l\u0151dnek le a m\u00fazeumi m\u0171vek k\u00e9pei: a termekben v\u00e9gigmen\u0151, pisztolyt maga el\u00e9 tart\u00f3 \u0151r saj\u00e1t m\u00faltj\u00e1nak v\u00e1sznakra vet\u00edtett k\u00f6zeg\u00e9ben l\u00e1tszik a filmen.<\/p>\n

Teh\u00e1t a narrat\u00edv\u00e1k, amiket fel\u00e1ll\u00edt, feldolgoz, csak \u00fcr\u00fcgyek a t\u00e9tel demonstr\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra. Steyerl technikai \u00e9rtelemben t\u00f6bbcsatorn\u00e1s vide\u00f3-install\u00e1ci\u00f3i ink\u00e1bb egyfajta t\u00e9rbe kiterjesztett osztott k\u00e9perny\u0151knek t\u0171nnek. A narrat\u00edva egyes\u00edti a mozg\u00f3k\u00e9peket. Olyannyira kisz\u00e1m\u00edtott, feszes dramaturgi\u00e1t alkalmaz<\/a> p\u00e9ld\u00e1ul a Duty free art<\/I> k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 csatorn\u00e1iban, hogy a n\u00e9z\u0151 tekintet\u00e9t sz\u00fcnet n\u00e9lk\u00fcl ir\u00e1ny\u00edtja: a monitor-p\u00e1r egyik\u00e9n l\u00e1tjuk besz\u00e9l\u0151 fej\u00e9t, a m\u00e1sikon pedig azt a k\u00e9perny\u0151-fel\u00fcletet, amint \u00e9ppen besz\u00e9de k\u00f6zben r\u00e1keres az eml\u00edtett dolgokra, nyomoz, tal\u00e1l. Ez\u00e9rt a t\u00f6bbcsatorn\u00e1s megjelen\u00edt\u00e9s ellen\u00e9re<\/a> kiz\u00e1rja a p\u00e1rhuzamos olvasatok lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s f\u0151m\u0171v\u00e9ben (Liquidity Inc.<\/I>, 2014.), annak ide install\u00e1lt verzi\u00f3j\u00e1ban<\/a> mindezt manifeszt\u00e1lja is a m\u0171v\u00e9sz a t\u0151zsdei id\u0151j\u00e1r\u00e1s-jelent\u00e9s (igen, val\u00f3ban, harmadik elme) jelenet\u00e9ben. A t\u0151zsdei id\u0151j\u00f3s k\u00f6zli<\/a> vel\u00fcnk, hogy holnap olyan id\u0151 lesz, amit mi szeretn\u00e9nk, amit csak mi k\u00e9pzel\u00fcnk el.<\/p>\n

E munka a t\u00e9tel manifeszt\u00e1ci\u00f3j\u00e1n t\u00fal ny\u00edlt hipnotikus elemekkel oper\u00e1l, eset\u00e9ben egy\u00e1ltal\u00e1n nem pontos az a magyar\u00e1z\u00f3 sz\u00f6veg, mely szerint \u201eval\u00f3s\u00e1g \u00e9s tal\u00e1lgat\u00e1s, elm\u00e9let \u00e9s sz\u00f3rakoztat\u00e1s egyes\u00fcl \u00e9s f\u00f6lold\u00f3dik\u201d (merging and dissolution of reality and speculation, theory and entertainment) benne, hiszen mindez az egyes\u00fcl\u00e9s \u00e9s f\u00f6lold\u00f3d\u00e1s nem a munk\u00e1ban val\u00f3sul meg, a munka ezt csak illusztr\u00e1lja. Ugyanaz a logikai hiba ilyet \u00e1ll\u00edtani, mint az a hit, amely szerint tudom\u00e1ny \u00e9s k\u00e9pzelet nem sz\u00e9tv\u00e1laszthat\u00f3, hanem egyes\u00edthet\u0151. A m\u0171v\u00e9sz a k\u00e9pek \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g viszony\u00e1t \u201ecirkulacionizmus\u201d c\u00edmsz\u00f3 alatt id\u00e9zetk\u00e9nt \u201egyakran egym\u00e1s verzi\u00f3inak<\/a>\u201d tekinti, eg\u00e9szen hasonl\u00f3an ahhoz, ahogyan a kvantumfizika r\u00e9szecsk\u00e9nek \u00e9s hull\u00e1mnak a f\u00e9nyt.<\/p>\n

E film elej\u00e9n szuggeszci\u00f3s (delejez\u0151) sz\u00f6veg vonja be a n\u00e9z\u0151t a sz\u00fczs\u00e9be: te is v\u00edz vagy, a v\u00edz pedig f\u00f6ld\u00f6nk\u00edv\u00fcli. Mindez csak folytat\u00e1sa a Bruce Lee-t\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 hangid\u00e9zetnek, egy filmb\u0151l, ahol a mester ekk\u00e9ppen k\u00e9sz\u00edti f\u00f6l tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1t: l\u00e9gy v\u00edz! A film f\u0151szerepl\u0151je MMA (Mixed Martial Arts \u2013 ketrecharc) alkalmazott lesz, miut\u00e1n a nagy \u00f6sszeoml\u00e1st meg\u00e9l\u0151 bankh\u00e1z elbocs\u00e1jtja. Vietn\u00e1mi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa \u00e9s k\u00fczd\u0151sportol\u00f3, saj\u00e1t mag\u00e1ra n\u00e9zve hivatkozik Bruce Lee-re. K\u00e9s\u0151bb ez a sz\u00f6veg visszat\u00e9r<\/a>, mint sz\u00f6veg alap\u00fa zenei darab. Ezt is csak tal\u00e1lta, egy h\u00e1zi kreat\u00edv zeneszerz\u0151 munk\u00e1jak\u00e9nt, aminek \u00fajabban, a demokratikus kult\u00faratermel\u00e9s kor\u00e1ban l\u00e1tni p\u00e9ld\u00e1it<\/a>.<\/p>\n

Nagyon feszes egym\u00e1sut\u00e1nis\u00e1gban, kim\u00e9rt dramaturgi\u00e1val zajlik a narr\u00e1ci\u00f3, amely f\u0151leg egy t\u00e9v\u00e9m\u0171sor-folyamra eml\u00e9keztet, van benne interj\u00fa a f\u0151szerepl\u0151vel, zenei videoklip, majd id\u0151j\u00e1r\u00e1s-jelent\u00e9s, ahol kisz\u00f3lnak a narr\u00e1ci\u00f3b\u00f3l, hogy ne lankadjon a figyelmed: \u201eA sz\u00e9l gyenge lesz. Ha v\u00e9gre figyeln\u00e9nek!\u201d (Der Wind wird schwach. Wenn Sie sich nur eindlich mal konzentrieren!)<\/p>\n

<\/p>\n

  <\/p>\n

\n

[1]<\/a> L\u00e1sd m\u00e9g: \/index.php?l=hu&page=14&id=57133<\/a><\/p>\n

[2]<\/a> E term\u00e9szettudom\u00e1nyos elm\u00e9letet Bot\u00e1r Oliv\u00e9r \u201ebizarrk\u00e9nt\u201d id\u00e9zi Moholy-Nagy szellemi h\u00e1tter\u00e9nek f\u00f6lt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9sekor, amikor a vele szoros kapcsolatban l\u00e9v\u0151 Raoul Hausmann eset\u00e9ben mutatja ki hat\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

[3]<\/a> Bot\u00e1r Oliv\u00e9r: Term\u00e9szet \u00e9s technika. Az \u00fajra\u00e9rtelmezett Moholy-Nagy (1916-1923)<\/I>, Vince Kiad\u00f3, 2007. 183. o.)<\/p>\n

  <\/p>\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

      Az \u00e9szlel\u00e9s kapuit (doors of perception) William Blake \u00edrja meg egy vers\u00e9ben, s ezzel a kifejez\u00e9ssel \u00e9l c\u00edmk\u00e9nt Aldous Huxley abban a sz\u00f6veg\u00e9ben, amely a var\u00e1zskaktusz hat\u00e1s\u00e1t \u00edrja le, aminek alapj\u00e1n egy rockzenekar f\u00f6lveszi a \u2019Kapuk\u2019 (Doors) nevet. A \u201eFurcsa napok\u201d (Strange days) c\u00edm\u0171 albumukon szerepel a \u201eBoldogtalan l\u00e1ny\u201d (Unhappy girl) c\u00edm\u0171 […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630924,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-400979","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400979","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400979"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400979\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630924"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400979"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400979"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400979"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}