{"id":400987,"date":"2016-03-22T23:00:00","date_gmt":"2016-03-22T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400987"},"modified":"2016-03-22T23:00:00","modified_gmt":"2016-03-22T23:00:00","slug":"teremtett-vilagok-tipologiaja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/teremtett-vilagok-tipologiaja\/","title":{"rendered":"Teremtett vil\u00e1gok tipol\u00f3gi\u00e1ja"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Az 1930 \u00e9s az 1960-as \u00e9vek k\u00f6z\u00e9 tehet\u0151 konstruktivista tendenci\u00e1k j\u00f6v\u0151r\u0151l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9sei er\u0151teljesek \u00e9s mechanisztikusak voltak, melyek leggyakrabban g\u00e9pi metafor\u00e1kban fogalmaz\u00f3dtak meg. [1]<\/a> Ami nem is csoda, hisz a vil\u00e1g \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1nak g\u00e9pies\u00edtett m\u00f3dja a kollektivizmus egyik lehets\u00e9ges form\u00e1j\u00e1t jelentette az 1920-as \u00e9vekt\u0151l. A technikai v\u00edvm\u00e1nyok, a m\u00e9rn\u00f6ki teljes\u00edtm\u00e9nyek, a g\u00e9p ereje \u201emind az ige beteljesed\u00e9s\u00e9nek kezdet\u00e9t<\/I>\u201d jelentett\u00e9k. [2]<\/a> A konstruktivizmus nemzetk\u00f6zi kapcsolath\u00e1l\u00f3j\u00e1n bel\u00fcl e t\u00f6rekv\u00e9s kisug\u00e1rz\u00e1s\u00e1nak k\u00f6zpontja a Bauhaus volt. A g\u00e9p itt nyerte el azt a m\u0171v\u00e9szet- \u00e9s szociol\u00f3giat\u00f6rt\u00e9neti jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, mely eg\u00e9szen az 1970-es \u00e9vekig biztos\u00edtotta szerep\u00e9t a vil\u00e1g \u00fajraform\u00e1l\u00e1s\u00e1nak modernista \u00fcdvt\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben.<\/p>\r\n\r\n

Ez a technika \u00e9s a tudom\u00e1ny fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben gy\u00f6kerez\u0151 optimizmus a t\u00e9r \u00e9s az id\u0151 megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e1llt \u00e9s a vil\u00e1g feletti uralom megteremt\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekedett. A t\u00e9r \u00e9s az id\u0151 mechanikus, vagy ha tetszik anal\u00f3g megsz\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak \u201evez\u00e9rhaj\u00f3ja\u201d a mobilszobr\u00e1szat \u00e9s a kinetikus m\u0171v\u00e9szet volt, melynek els\u0151 figyelemre m\u00e9lt\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1t<\/a> Moholy-Nagy L\u00e1szl\u00f3 hozta l\u00e9tre 1929-ben. A F\u00e9ny-t\u00e9r modul\u00e1tor<\/I> a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en iskol\u00e1t teremtett, amely t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt olyan komoly, s jelent\u0151s h\u00edrn\u00e9vre szert tev\u0151 magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa m\u0171v\u00e9szek \u00e1ltal v\u00e1lt elterjedt\u00e9, mint Nicolaus Sch\u00f6ffer, Kem\u00e9ny Zolt\u00e1n vagy \u00e9ppen Kepes Gy\u00f6rgy.<\/p>\r\n\r\n

Az elm\u00falt \u00e9vekben Kem\u00e9ny, Kepes, Moholy \u00e9s Sch\u00f6ffer m\u0171v\u00e9szete is bemutat\u00e1sra ker\u00fclt Magyarorsz\u00e1gon. El\u0151bbiek 2008-ban Gy\u0151rben, illetve 2011 \u00e9s 2012-ben a Ludwig M\u00fazeumban, ut\u00f3bbi pedig 2015\u20132016 fordul\u00f3j\u00e1n volt l\u00e1that\u00f3 a M\u0171csarnokban. [3]<\/a> A n\u00e9gy \u00e9letm\u0171 l\u00e1that\u00f3lag komoly fejt\u00f6r\u00e9st okozott a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat t\u00e1rgyal\u00f3 \u00edr\u00e1sok szerz\u0151inek. M\u00e1r maguk a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok \u201ec\u00e9dul\u00e1z\u00e1sa\u201d sem ment k\u00f6nnyen. A \u201ef\u00e9nyj\u00e1t\u00e9kos\u201d, a \u201eszektorember\u201d vagy a \u201efuturisztikus-retro\u201d, \u201eretr\u00f3 futurisztika\u201d, a \u201ekibernetikus h\u00edmz\u00e9s\u201d sz\u00f3\u00f6sszet\u00e9telek nem mentesek a tan\u00e1cstalans\u00e1gt\u00f3l. Sok esetben ugyanez a tan\u00e1cstalans\u00e1g jellemezte a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat k\u00eds\u00e9r\u0151 komment\u00e1rokat is, melyek els\u0151sorban a m\u0171v\u00e9sz \u00e9s az ember fel\u0151l k\u00f6zel\u00edtett\u00e9k meg a bemutatott \u00e9letp\u00e1ly\u00e1kat.<\/p>\r\n\r\n

Komoly, ellentmond\u00e1st nem t\u0171r\u0151 m\u00e9rn\u00f6k\u00f6kk\u00e9nt jelen\u00edtett\u00e9k meg \u0151ket, akik a modern t\u00e1rsadalom j\u00f6v\u0151j\u00e9t fektett\u00e9k le kollekt\u00edv l\u00e9t- \u00e9s t\u00e9rk\u00e9pzeteikkel. \u00dagy jelentek meg el\u0151tt\u00fcnk, mintha napjaink digit\u00e1lis kor\u00e1nak el\u0151fut\u00e1rai voln\u00e1nak. \u00c1m ezzel az \u00f6nk\u00e9ntelen \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1ssal idej\u00e9tm\u00falt monstrumokk\u00e1, automat\u00e1kk\u00e1 min\u0151s\u00fcltek \u00e1t a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon szerepeltetett m\u0171vek. Hisz e g\u00e9pek \u00e9s alkot\u00e1sok logik\u00e1j\u00e1t k\u00f6nnyelm\u0171en k\u00e9pesek vagyunk naivit\u00e1sk\u00e9nt, a digit\u00e1lis technika \u00e9s a kibernetika korai st\u00e1dium\u00e1ra jellemz\u0151 h\u0151skor teremtm\u00e9nyeinek tekinteni, ak\u00e1rcsak az els\u0151 gig\u00e1szi sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9peket.<\/p>\r\n\r\n

Mobilok, reliefek \u2013 irdatlan mennyis\u00e9g\u0171 anyag, munka \u00e9s er\u0151fesz\u00edt\u00e9s, ami l\u00e9g\u00fcres t\u00e9rben zakatol, tan\u00e1cstalanul. Ak\u00e1rcsak vel\u00fck szemben a mai k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g. Kem\u00e9ny reliefjei, Sch\u00f6ffer mobilszobrai \u00e9s Kepes f\u00e9nydobozai mindannyian mement\u00f3i egy megv\u00edvott, de ma m\u00e1r \u00e9rdektelen h\u00e1bor\u00fanak. \u00d6nmagukban csak nehezen \u00e9lvezhet\u0151 kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti relikvi\u00e1k a robban\u00e1sszer\u0171en fejl\u0151d\u0151 digit\u00e1lis technol\u00f3gi\u00e1k j\u00e1tszm\u00e1j\u00e1ban. A m\u0171v\u00e9szet \u00e9s az \u00e9let k\u00f6z\u00f6tti hat\u00e1rok lerombol\u00e1s\u00e1nak sz\u00e1nd\u00e9ka hozta l\u00e9tre \u0151ket, m\u00edgnem azt\u00e1n a modern kor ut\u00e1n, a fizikai val\u00f3s\u00e1got v\u00e9gk\u00e9pp felf\u00fcggeszt\u0151 digit\u00e1lis technol\u00f3gia t\u00e9r-labirintus\u00e1nak foglyaiv\u00e1 v\u00e1ltak.<\/p>\r\n\r\n

Vajon a mai t\u00e1rsadalmi t\u00e9rben hogyan \u00edrhat\u00f3ak k\u00f6r\u00fcl a fenti reliefek \u00e9s mobilszobrok? Egym\u00e1sra forrasztott lemezek, csavarok leny\u0171g\u00f6z\u0151 biomorf, vagy \u00e9ppen architektur\u00e1lis all\u00fazi\u00f3i, melyek eszmet\u00f6rt\u00e9neti kapcsolati h\u00e1l\u00f3ikt\u00f3l megfosztva csendesen kaleidoszk\u00f3pokk\u00e1 szel\u00edd\u00fcltek? Vagy ahogy Werner Hofmann m\u00e1r 1966-ban feltette a k\u00e9rd\u00e9st: egy\u00e1ltal\u00e1n m\u0171alkot\u00e1soknak tekinthet\u0151k ezek a g\u00e9pek? [4]<\/a><\/p>\r\n\r\n

A fenti \u201egondolat-meander\u201d tal\u00e1n j\u00f3l r\u00e1vil\u00e1g\u00edt arra, hogy a k\u00e9sei humanista hagyom\u00e1ny fel\u0151l a probl\u00e9ma nem k\u00f6zel\u00edthet\u0151 meg kell\u0151 alaposs\u00e1ggal. De m\u00e9g a mai komment\u00e1rok is sok esetben elk\u00f6vetik azt a hib\u00e1t, hogy a t\u00e1rsadalmi c\u00e9lt szolg\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9sz tev\u00e9kenys\u00e9ge fel\u0151l k\u00f6zel\u00edtenek az op-art, a mobilok, vagy a kinetikus m\u0171v\u00e9szet fel\u00e9. Val\u00f3ban, e m\u0171vek fizikai mivolta elvitathatatlan. Ugyan\u00fagy \u00e1llnak ma is a m\u00fazeumok termeiben, mint egykor, s\u0151t a t\u00e1rsadalmi felel\u0151ss\u00e9get v\u00e1llal\u00f3 m\u0171v\u00e9sz fogalma sem t\u0171nt el. A probl\u00e9ma teh\u00e1t ink\u00e1bb az \u0151ket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 k\u00f6zeg, pontosabban a t\u00e9r fogalm\u00e1nak megv\u00e1ltozott saj\u00e1toss\u00e1gaiban bujk\u00e1l. Tal\u00e1n c\u00e9lravezet\u0151bb, ha a humanista hagyom\u00e1ny helyett – pragmatista m\u00f3don – a t\u00e9r fel\u0151l k\u00f6zel\u00edtj\u00fck meg e m\u0171vek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek feladat\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

Nagyon neh\u00e9z annak eld\u00f6nt\u00e9se, hogy vajon a 20. sz\u00e1zad t\u00e9rr\u0151l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9seinek m\u00f3dosul\u00e1sa, v\u00e1ltoz\u00e1sa m\u00f6g\u00f6tt az ember, vagy ink\u00e1bb a technika j\u00e1tszott-e meghat\u00e1roz\u00f3bb szerepet. Nem meglep\u0151, hogy ma sokkal n\u00e9pszer\u0171bbek a technik\u00e1nak fontosabb szerepet juttat\u00f3 komment\u00e1rok, p\u00e9ld\u00e1ul Jonathan Crary vagy Friedrich Kittler elk\u00e9pzel\u00e9sei. Ennek oka az, hogy a t\u00e9r \u00e9s a t\u00e9r megsz\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak hist\u00f3ri\u00e1j\u00e1t technikat\u00f6rt\u00e9neti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekkel sokkal egzaktabbul lehet bemutatni. Ez m\u00e9g Crary eset\u00e9ben is igaz, aki ugyan a technikai appar\u00e1tus metaforikus aspektusait is vizsg\u00e1lta, m\u00e9gis a 19. sz\u00e1zad l\u00e1t\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t az \u00faj vizu\u00e1lis technol\u00f3gi\u00e1k hatalom \u00e1ltal kontrol\u00e1lt logik\u00e1ja fel\u0151l k\u00f6zel\u00edtette meg.<\/p>\r\n\r\n

Mindenesetre a t\u00e9ma m\u00e9dia-, vagy technikat\u00f6rt\u00e9neti szempontb\u00f3l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 ismertet\u00e9s\u00e9nek van egy komoly el\u0151nye. E narrat\u00edv\u00e1ban ugyanis nem jelent t\u00f6r\u00e9st az avantg\u00e1rd \u00e9s a neo-avantg\u00e1rd eszt\u00e9tikai \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti princ\u00edpiumainak kifullad\u00e1sa. A konstruktivizmus \u00e9s a bel\u0151le ered\u0151, a t\u00e1rsadalmi t\u00e9r \u00e1tform\u00e1l\u00e1s\u00e1t c\u00e9lul kit\u0171z\u0151 ide\u00e1k buk\u00e1sa ugyanis a g\u00e9p, illetve a g\u00e9p szoci\u00e1lis \u00e9s t\u00e1rsadalmi konnot\u00e1ci\u00f3it is jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben \u00e1t\u00e9rtelmezik a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net terep\u00e9n. R\u00e1ad\u00e1sul sok esetben \u00fagy, hogy a g\u00e9p \u00e9s a t\u00e9r szerep\u00e9nek v\u00e1ltoz\u00f3 meg\u00edt\u00e9l\u00e9se m\u00e1s, \u00fajabb filoz\u00f3fia- \u00e9s szellemt\u00f6rt\u00e9neti ir\u00e1nyzatok foglyaiv\u00e1 v\u00e1llnak. A g\u00e9p \u00e9s a g\u00e9p metafor\u00e1inak m\u0171v\u00e9szeti jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t m\u00e9dia- vagy technikat\u00f6rt\u00e9neti aspektusokb\u00f3l megvil\u00e1g\u00edt\u00f3 \u00e1ttekint\u00e9s elker\u00fcli ezeket a buktat\u00f3kat. Ahelyett, hogy a fenti \u201ehumanista\u201d zsargon zs\u00e1kutc\u00e1j\u00e1ba tal\u00e1ln\u00e1nk magunkat, haszn\u00e1lhat\u00f3 szempontokat ad annak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben, hogy vajon mit\u0151l is \u201eerod\u00e1l\u00f3dtak\u201d el Sch\u00f6ffer, vagy \u00e9ppen Kem\u00e9ny alkot\u00e1sai.<\/p>\r\n\r\n

An\u00e9lk\u00fcl, hogy a 20. sz\u00e1zadi t\u00e9rmodellek kialakul\u00e1s\u00e1ban a technika \u00e9s az ember szerep\u00e9nek s\u00faly\u00e1t meg\u00edt\u00e9ln\u00e9m, al\u00e1bb a m\u00falt sz\u00e1zad k\u00e9t alapvet\u0151 t\u00e9rk\u00e9pzet\u00e9t pr\u00f3b\u00e1lom meg \u201etiszt\u00e1n\u201d, k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti jelens\u00e9gek elemz\u00e9se r\u00e9v\u00e9n felv\u00e1zolni. Az els\u0151 fejezetben a klasszikus avantg\u00e1rd t\u00e9rfelfog\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lom. A m\u00e1sodikban a cikkem kiindul\u00f3pontj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 probl\u00e9ma, teh\u00e1t a kinetikus m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a mobilok renesz\u00e1nsz\u00e1t, valamint az op-art jelens\u00e9g\u00e9t, valamint a mai digit\u00e1lis kor t\u00e9rk\u00e9pzeteinek n\u00e9h\u00e1ny aspektus\u00e1t igyekszem k\u00f6r\u00fcl\u00edrni. C\u00e9lom az, hogy a t\u00e9rr\u0151l alkotott m\u0171v\u00e9szi elk\u00e9pzel\u00e9sek bels\u0151 t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9geinek felt\u00e1r\u00e1s\u00e1val \u00faj szempontokat tal\u00e1ljak a kifejezetten t\u00e9rspecifikus, vagy a t\u00e9r szerep\u00e9t, jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, hangs\u00falyoz\u00f3 m\u0171alkot\u00e1sok k\u00f6r\u00fcl\u00edr\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\r\n<\/br>\r\n

A t\u00e9r megsz\u00e1ll\u00e1sa a 20. sz\u00e1zadban \u2013 t\u00f6rt\u00e9neti \u00e1ttekint\u00e9s<\/p>\r\n\r\n

Annak a folyamatnak a v\u00e9ge, melyet Crary A megfigyel\u0151 m\u00f3dszerei<\/I>ben a l\u00e1t\u00e1snak a szubjektumba val\u00f3 \u00e1thelyez\u00e9sek\u00e9nt \u00edr k\u00f6r\u00fcl, a szeml\u00e9l\u0151 \u00e9s \u00edgy a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz sz\u00e1m\u00e1ra is egy mer\u0151ben \u00faj poz\u00edci\u00f3t teremt. [5]<\/a> Ez a szerep a val\u00f3s\u00e1got befoly\u00e1solni \u00e9s alak\u00edtani k\u00e9pes megfigyel\u0151 figur\u00e1ja lesz. A 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik harmad\u00e1t\u00f3l a t\u00e1rsadalmilag, szociol\u00f3giailag elk\u00f6telezett m\u0171v\u00e9sz a t\u00e9r megsz\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak, alak\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00faj lend\u00fclet\u00e9vel folytatja praxis\u00e1t. Nem v\u00e9letlen, hogy \u00e9pp az angol Arts and Crafts mozgalmon bel\u00fcl, a mag\u00e1n \u00e9s a t\u00e1rsadalmi teret egy\u00fcttesen form\u00e1lni k\u00edv\u00e1n\u00f3 ir\u00e1nyzaton bel\u00fcl jelent meg el\u0151sz\u00f6r ez az \u00faj, radik\u00e1lis m\u0171v\u00e9szi ide\u00e1l. Pontosan ott, ahol az embert k\u00f6r\u00fclvev\u0151 t\u00e9r \u00e1tform\u00e1l\u00e1sa egy\u00fctt j\u00e1rt a munk\u00e1r\u00f3l \u00e9s az alkot\u00e1sr\u00f3l val\u00f3 addigi elk\u00e9pzel\u00e9sek radik\u00e1lis \u00fajragondol\u00e1s\u00e1val, ahol a t\u00e9r megsz\u00e1ll\u00e1sa mag\u00e1n az alkot\u00e1son kereszt\u00fcl ment v\u00e9gbe.<\/p>\r\n\r\n

Korai konstruktivist\u00e1k \u2013 a konstrukci\u00f3 kiterjeszt\u00e9se<\/p>\r\n\r\n

Az avantg\u00e1rd az Arts and Crafts-t\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6lte saj\u00e1t eszt\u00e9tikai rendszer\u00e9nek alapjait. [6]<\/a> A konstruktivista m\u0171v\u00e9szeti attit\u0171d expanz\u00edv term\u00e9szete a dologi-t\u00e1rgyi, illetve a t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1g radik\u00e1lis \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekedett. Az alkot\u00e1s \u2013 mind aktus\u00e1t, mind v\u00e9geredm\u00e9ny\u00e9t tekintve \u2013 a t\u00e9r megsz\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak volt az eszk\u00f6ze. A konstruktivizmus medi\u00e1lis, technikai strat\u00e9gi\u00e1ja azonban kezdetben m\u00e9g szorosan k\u00f6t\u0151d\u00f6tt a renesz\u00e1nsz k\u00e9pide\u00e1j\u00e1hoz. Ez a modell a line\u00e1ris perspekt\u00edv\u00e1n, valamint Alberti ablak-hasonlat\u00e1nak elv\u00e9n alapult. [7]<\/a><\/p>\r\n\r\n

A k\u00e9p \u00f6nmaga l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1ba, egy m\u00e1sodlagos vil\u00e1gba enged betekint\u00e9st a n\u00e9z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra, egy olyan t\u00e9rbe, mely t\u0151le f\u00fcggetlen, de ugyanakkor hozz\u00e1 is tartoz\u00f3, hisz a szeml\u00e9l\u0151 k\u00e9pzelet\u00e9ben a l\u00e1tv\u00e1ny folytat\u00f3lagoss\u00e1 v\u00e1lik a k\u00e9p keret\u00e9n t\u00fal. Ennyiben Malevics szuprematista alkot\u00e1sainak vagy Mondri\u00e1n \u201eplasztik\u00e1inak\u201d \u201eentit\u00e1sa\u201d a n\u00e9z\u0151 fant\u00e1zi\u00e1j\u00e1nak f\u00fcggv\u00e9nye marad; abb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkozik \u00e9s az \u00e9lteti. A t\u00e9r megsz\u00e1ll\u00e1sa, az expanzi\u00f3 a k\u00e9pzeletben j\u00e1tsz\u00f3dik le, ahol a konstruktivista k\u00e9p egyfajta kataliz\u00e1tor szerepk\u00f6rt t\u00f6lt be.<\/p>\r\n\r\n

A t\u00e9r ilyen jelleg\u0171 megsz\u00e1ll\u00e1sa akkor vett \u00faj fordulatot, amikor a konstruktivist\u00e1k szak\u00edtottak a k\u00e9p k\u00e9t dimenzi\u00f3j\u00e1val, s objekteket szerkesztve kil\u00e9ptek a val\u00f3s t\u00e9rbe. Tatlin \u201e1913-14 tel\u00e9n alkotta meg \u2026 az els\u0151 Relief-k\u00e9peket. Ez volt az els\u0151 l\u00e9p\u00e9s a h\u00e1romdimenzi\u00f3s k\u00e9pforma fel\u00e9 vezet\u0151 \u00faton, amely az \u00f6nmag\u00e1ban z\u00e1rt, szobr\u00e1szian megform\u00e1lt t\u00f6megt\u0151l a nyitott, dinamikus konstrukci\u00f3hoz vezet, mely m\u00e1r mag\u00e1t a teret form\u00e1lja meg. Ezekben a konstrukci\u00f3kban a m\u0171v\u00e9sz els\u0151 \u00edzben alkalmazta a val\u00f3s\u00e1g ter\u00e9t k\u00e9pi faktork\u00e9nt, s el\u0151sz\u00f6r alkalmazott k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 egym\u00e1s mell\u00e9 rendelt anyagokat azok k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1saiban.<\/I>\u201d [8]<\/a><\/p>\r\n\r\n

A konstruktivizmus eszt\u00e9tikai term\u00e9szet\u00e9re n\u00e9zve legl\u00e9nyegesebb mozzanat a val\u00f3s\u00e1gos t\u00e9r k\u00e9pi faktork\u00e9nt val\u00f3 \u00e9rtelmez\u00e9se, azaz az absztrakt m\u0171v\u00e9szet elvont t\u00e1rgyn\u00e9lk\u00fclis\u00e9g\u00e9nek expanz\u00edv kiterjeszt\u00e9se a val\u00f3s\u00e1gos fizikai-t\u00e1rgyi k\u00f6rnyezetre. A m\u0171v\u00e9szet \u00e9s az \u00e9let k\u00f6z\u00f6tti hat\u00e1r elt\u00f6rl\u00e9se ily m\u00f3don \u00e9ppen az eszt\u00e9tikai elvont princ\u00edpium kiterjeszt\u00e9s\u00e9vel k\u00f6vetkezne be: ebben az ut\u00f3pi\u00e1ban a fizikai vagy a t\u00e1rsadalmi t\u00e9r tudatos \u00e9s kreat\u00edv \u00e1tform\u00e1l\u00e1s\u00e1val sz\u0171nik meg maga a m\u0171v\u00e9szet, hiszen \u00edgy minden m\u0171v\u00e9szett\u00e9, eszt\u00e9tikailag megform\u00e1ltt\u00e1 v\u00e1lik.<\/p>\r\n\r\n

Ilyen \u00e9rtelemben a korai konstruktivista k\u00e9pek \u00e9s objektek \u201et\u00e9rgener\u00e1tork\u00e9nt\u201d \u00e9rtelmezhet\u0151k, azaz az alkot\u00e1s az \u00f6nmaga konstru\u00e1lta teret, vagyis saj\u00e1t vizu\u00e1lis rendszer\u00e9t terjeszti ki a k\u00f6rnyezet\u00e9re. M\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek l\u00e9nyege az intervenci\u00f3, mely sor\u00e1n bels\u0151 szab\u00e1lyrendszer kivet\u00fcl a t\u00e9rbe. Jellemz\u0151 saj\u00e1toss\u00e1ga ezeknek a m\u0171veknek, hogy a projekci\u00f3 a befogad\u00f3 k\u00e9pzelet\u00e9n kereszt\u00fcl megy v\u00e9gbe. Ugyanis ebben a m\u0171modellben a k\u00e9pzel\u0151er\u0151 feladata marad, hogy a m\u0171 logikai \u00e9s emocion\u00e1lis \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en l\u00e9trej\u00f6v\u0151 t\u00e9r\u00e9lm\u00e9ny kivet\u00fclj\u00f6n a k\u00f6rnyezetre<\/I>.<\/p>\r\n\r\n

A kinetkius m\u0171v\u00e9szet korai id\u0151szak\u00e1ban is hasonl\u00f3 modellekkel tal\u00e1lkozhatunk. Naum Gabo \u00e9s Anton Pevsner 1920-as, a kinetikus m\u0171v\u00e9szet egyik alapm\u0171v\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 manifesztum\u00e1ban a \u201ekinetikus ritmusok\u201d t\u00e9r \u00e9s formateremt\u0151 szerep\u00e9nek fontoss\u00e1g\u00e1ra h\u00edvj\u00e1k fel a figyelmet. [9]<\/a> A kinetikus ritmus az az elemi mot\u00edvum, amely \u00e1ltal a forma alakot nyer a t\u00e9rben. Ezzel a m\u0171v\u00e9szi alak\u00edt\u00e1s \u00e9s egyben a befogad\u00e1s esszenci\u00e1lis min\u0151s\u00e9ge a mozg\u00e1sra, annak forma \u00e9s t\u00e9rgener\u00e1l\u00f3 szerep\u00e9re tev\u0151dik \u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

Gabo 1920-as Kinetikus konstrukci\u00f3<\/I>ja val\u00f3s\u00edtja meg el\u0151sz\u00f6r a fenti k\u00f6vetelm\u00e9nyrendszert. Ez az objekt egy villanymotor \u00e1ltal meghajtott vibr\u00e1l\u00f3 f\u00e9m r\u00fad volt. A r\u00fad vibr\u00e1l\u00e1sa egyszer\u0171 hull\u00e1mmozg\u00e1st gener\u00e1lt. B\u00e1r Gabo alkot\u00e1s\u00e1hoz k\u00fcls\u0151 meghajt\u00f3t haszn\u00e1lt, \u00fagy gondolta, hogy m\u0171ve olyan hat\u00e1s gyakorol, mely az elk\u00f6vetkez\u0151kben egyre komplik\u00e1ltabb kinetikus alkot\u00e1soknak lehet majd a kiindul\u00f3pontja, amik a mozg\u00e1s \u00e1ltal a testek \u00e9s terek dinamikus l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1t, gener\u00e1l\u00e1s\u00e1t elemi m\u00f3don, esszenci\u00e1lisan \u00e9s t\u00e1rgyiatlan form\u00e1ban lesznek k\u00e9pesek megval\u00f3s\u00edtani.<\/p>\r\n\r\n

B\u00e1r Gabo \u00e9s Pevsner a m\u0171v\u00e9szi alak\u00edt\u00e1s ter\u00e9n felismerte a t\u00e9r, az id\u0151, a ritmus, a hull\u00e1m vagy a f\u00e9ny adekv\u00e1t fizikai jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, azonban a mobilr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9seik m\u00e9g nem l\u00e9pt\u00e9k t\u00fal a korai konstruktivista alkot\u00e1sok k\u00e9pide\u00e1j\u00e1t. Gabo korai mobilja ugyan m\u00e1r mag\u00e1ban hordozza annak a lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy a szem megt\u00e9veszt\u00e9s\u00e9vel ne a t\u00e9r k\u00e9pzet\u00e9t, hanem a t\u00e9r l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1t teremtse meg. A ritmus, a hull\u00e1m vagy a f\u00e9ny szerepe itt azonban m\u00e9g csup\u00e1n arra korl\u00e1toz\u00f3dik, hogy absztrakt fogalmis\u00e1gukkal, fizikai jellemz\u0151ikkel fejlessz\u00e9k a \u201edinamikus l\u00e1t\u00e1s\u201d k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, azaz a mobil egyfajta modellk\u00e9nt szolg\u00e1ljon a befogad\u00e1s aktus\u00e1nak \u00fajragondol\u00e1s\u00e1hoz. Kataliz\u00e1tor szerepet t\u00f6lt be a k\u00e9pzelet \u00e1ltal l\u00e9trehozni k\u00edv\u00e1nt t\u00e9r\u00e9lm\u00e9ny el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\r\n\r\n

Jellemz\u0151, hogy 1920 k\u00f6r\u00fcl, amikor az els\u0151 konstruktivista mozg\u00f3k\u00e9pek megjelentek, a mozi m\u00e9g csak propagandisztikus c\u00e9lok miatt volt fontos az avantg\u00e1rd sz\u00e1m\u00e1ra. [10]<\/a> A mozg\u00f3k\u00e9p, mint a teret megsz\u00e1llni k\u00e9pes \u00faj eszk\u00f6z lehet\u0151s\u00e9ge m\u00e9g sehol sem bukkan fel ekkor az ir\u00e1nyzaton bel\u00fcl. Pedig a film \u00e9s a mozi m\u00f6g\u00f6tt \u00e1ll\u00f3 technikai appar\u00e1tus minden sz\u00fcks\u00e9ges eszk\u00f6zt felvonultat egy mobil megkonstru\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz. [11]<\/a> A film ennek ellen\u00e9re csak mint \u201eaz \u00e9let \u00faj szerkezeti form\u00e1j\u00e1nak kiindul\u00f3 pontja\u201d, a t\u00e1blak\u00e9pek, az objektek, vagy a kinetikus alkot\u00e1sokhoz hasonl\u00f3an az \u00fajfajta befogad\u00f3 aktivit\u00e1s elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1nak eszk\u00f6zek\u00e9nt bukkan fel a teoretikus \u00edr\u00e1sokban. [12]<\/a> M\u00e1s ter\u00fcleteken is csak ez ut\u00f3bbi modell van jelen. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul Braun Mikl\u00f3s k\u00eds\u00e9rleteiben, ahol a m\u0171v\u00e9sz saj\u00e1t t\u00e9rkonstrukci\u00f3inak plasztikai \u00e9rt\u00e9keit fokozta ir\u00e1ny\u00edtott f\u00e9nnyel. Braun kiz\u00e1r\u00f3lag a m\u0171re koncentr\u00e1lt, s egy\u00e1ltal\u00e1n nem t\u00f6rekedett arra, hogy c\u00e9lzott f\u00e9nyeffektusaival mag\u00e1t a konkr\u00e9t teret sz\u00e1llja meg k\u00f6zvetlen\u00fcl. [13]<\/a><\/p>\r\n\r\n

De a mozg\u00f3k\u00e9p nem csup\u00e1n e funkcionalit\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l \u00e1ll k\u00f6zel a korai konstruktivizmus m\u0171modellj\u00e9hez. A mozi lehat\u00e1rolt, els\u00f6t\u00e9t\u00edtett ter\u00e9ben a szeml\u00e9l\u0151 a helyis\u00e9g egy bizonyos fel\u00fclet\u00e9n pillantja meg a mozg\u00f3k\u00e9pet, amit a h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt elhelyezett vet\u00edt\u0151g\u00e9pb\u0151l \u00e1rad\u00f3 f\u00e9ny kelt \u00e9letre. A vet\u00edt\u0151 lencserendszere \u00e9s a szem poz\u00edci\u00f3ja l\u00e9nyeg\u00e9ben egybeesik, azaz a szem azonoss\u00e1 v\u00e1lik a projekci\u00f3 forr\u00e1s\u00e1val. A n\u00e9z\u0151 a k\u00e9pteremt\u00e9s \u00e9s befogad\u00e1s folyamat\u00e1nak centrum\u00e1ban \u00e1ll, mi\u00e1ltal tekintet\u00e9be s azon kereszt\u00fcl k\u00e9pzelet\u00e9be transzpon\u00e1l\u00f3dik a vet\u00edtett k\u00e9p.<\/p>\r\n\r\n

Ez a z\u00e1rt, fizikailag is lehat\u00e1rolt k\u00f6zeg, valamint a projekci\u00f3 k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba \u00e1ll\u00edtott n\u00e9z\u0151 elemi felt\u00e9tele annak, hogy a tekintet maga kontrol\u00e1lhassa a k\u00e9peket. Ak\u00e1rcsak a konstruktivista m\u0171 est\u00e9ben, ahol szint\u00e9n a tekintet \u00e1ltal, s rajta kereszt\u00fcl a k\u00e9pzeletben j\u00f6n l\u00e9tre a gener\u00e1lt t\u00e9r. A film, \u00e9s a konstruktivista m\u0171, valamint a val\u00f3s\u00e1g k\u00f6z\u00e9 \u00e9kel\u0151d\u0151 hat\u00e1rvonal \u2013 k\u00e9pkeret, moziv\u00e1szon \u2013 a tekintet \u00e9s rajta kereszt\u00fcl a k\u00e9pzelet zavartalan m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t biztos\u00edtja.<\/p>\r\n\r\n

A t\u00e9r megsz\u00e1ll\u00e1sa \u2013 a mobilok megjelen\u00e9se<\/p>\r\n\r\n

A t\u00e1rsadalmi egyenl\u0151s\u00e9g elv\u00e9t k\u00f6vet\u0151 avantg\u00e1rd sz\u00e1m\u00e1ra a t\u00e9r megsz\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak korai konstruktivista metodik\u00e1ja t\u00f6bb probl\u00e9m\u00e1t is felvet az 1920-as \u00e9vek elej\u00e9n. A legjelent\u0151sebb ezek k\u00f6z\u00f6tt az a \u201ekisz\u00e1m\u00edthatatlans\u00e1g\u201d, mellyel a t\u00e9r gener\u00e1l\u00e1sa sor\u00e1n a megfigyel\u0151 egy\u00e9ni, szubjekt\u00edv k\u00e9pzel\u0151ereje a feladatra reag\u00e1lt. A konstrukt\u00edv tendenci\u00e1k a befogad\u00f3 szerepk\u00f6r\u00e9nek megk\u00f6nny\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9s elm\u00e9ly\u00edt\u00e9s\u00e9re olyan egzakt seg\u00e9dappar\u00e1tusokat, interf\u00e9szeket igyekezett bevonni a t\u00e9r-gener\u00e1l\u00e1s folyamat\u00e1ba, mint a matematika, a geometria, a fizika vagy a zene, illetve e diszcipl\u00edn\u00e1k m\u0171v\u00e9szeti jelleg\u0171 deriv\u00e1tumai, p\u00e9ld\u00e1ul az \u00e9p\u00edt\u00e9szet.<\/p>\r\n\r\n

Az avantg\u00e1rd a t\u00e9r megh\u00f3d\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n olyan \u00faj tudom\u00e1ny\u00e1gak ir\u00e1ny\u00e1ba nyitott, melyek szab\u00e1lyaikat, v\u00e1ltoz\u00f3ikat tekintve behelyettes\u00edthet\u0151ek \u00e9s felcser\u00e9lhet\u0151ek. A legk\u00e9zenfekv\u0151bb szimbolikus megtestes\u00fcl\u00e9se e folyamatnak a g\u00e9p m\u0171v\u00e9szeti szerepk\u00f6rben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megjelen\u00e9se lesz, amely kell\u0151k\u00e9ppen szabatos m\u00f3don le\u00edrhat\u00f3, prec\u00edzen vez\u00e9relhet\u0151 \u00e9s t\u00e9vedhetetlen\u00fcl m\u0171k\u00f6dtethet\u0151. Egy olyan szerkezet, mely nemcsak modellk\u00e9nt vagy metaforikus \u00e9rtelemben jelentett inspir\u00e1ci\u00f3s forr\u00e1st a konstruktivizmus sz\u00e1m\u00e1ra, hanem r\u00f6videsen gyakorlati funkci\u00f3t is kap az alkot\u00e1s vagy a befogad\u00e1s folyamat\u00e1ban.<\/p>\r\n\r\n

Ez az \u00f6sszetett folyamat hozta l\u00e9re a mobilszobrot. [14]<\/a> Ez a g\u00e9p egy egyszer\u0171 program, elektromotor \u00e9s t\u00fckr\u00f6k, valamint term\u00e9szetes, vagy mesters\u00e9ges f\u00e9ny \u00e1ltal olyan mozg\u00e1sokat, hat\u00e1sokat hoz l\u00e9tre, mely mindenki sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6nnyeden \u00e9rtelmezhet\u0151 m\u00f3don megsz\u00e1llja, artikul\u00e1lja \u00e9s uralja a k\u00f6rnyez\u0151 teret. A mobil \u00e1ltal keltett optikai hat\u00e1sok, f\u00e9nyj\u00e1t\u00e9kok matematikai, geometrikus vagy egy\u00e9b t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9gek alapj\u00e1n letapogatja, \u201e\u00e9letre kelti\u201d \u00e9s nem utols\u00f3 sorban eszt\u00e9tiz\u00e1lja a teret. Az \u00edgy megteremtett vagy gener\u00e1lt t\u00e9r term\u00e9szete viszont egy ponton radik\u00e1lisan elt\u00e9r a korai konstruktivist\u00e1k \u00e1lmait\u00f3l. M\u00e9gpedig ott, hogy a mobil technikai appar\u00e1tus\u00e1nak seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel l\u00e9trehozott t\u00e9r m\u00e1r nem a k\u00e9pzeletben sz\u00fcletik meg, hanem a val\u00f3s\u00e1gban. A val\u00f3s fizikai t\u00e9rben realiz\u00e1l\u00f3dik<\/I>.<\/p>\r\n\r\n

A mobilok imm\u00e1r nem a t\u00e9r k\u00e9pzet\u00e9t, hanem a t\u00e9r l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1t adj\u00e1k. A korai konstruktivizmus \u00e1ltal l\u00e9trehozott modellben m\u00e9g kulcsszerepet j\u00e1tsz\u00f3 k\u00e9pzel\u0151er\u0151 \u00e9s bels\u0151 meg\u00e9l\u00e9s jelent\u0151s\u00e9ge ebben az \u00faj viszonyrendszerben megsz\u0171nik. A folyamat legradik\u00e1lisabb k\u00f6vetkezm\u00e9nye pedig az lesz, hogy a val\u00f3s\u00e1gban realiz\u00e1l\u00f3d\u00f3 projekci\u00f3 kimozd\u00edtja a megfigyel\u0151 szubjektumot a befogad\u00e1s folyamat\u00e1nak centrum\u00e1b\u00f3l. A mobil demokratiz\u00e1lja a vet\u00edt\u00e9s aktus\u00e1t, azaz mindenki sz\u00e1m\u00e1ra ugyanazt a k\u00e9pet ny\u00fajtja. Ezzel azonban nemcsak demokratiz\u00e1l\u00f3dik a l\u00e1tv\u00e1ny, de uniformiz\u00e1l\u00f3dik is, abban az \u00e9rtelemben, hogy ett\u0151l a pillanatt\u00f3l a kiterjeszt\u00e9s m\u0171velete nem a szubjektum k\u00e9pzel\u0151erej\u00e9nek privil\u00e9giuma, hanem a fizikai ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r term\u00e9szetes saj\u00e1toss\u00e1ga lesz.<\/I><\/p>\r\n\r\n

Ez a jelens\u00e9g nemcsak az mobilok, hanem a t\u00e1blak\u00e9p m\u0171faj\u00e1n bel\u00fcl is tetten \u00e9rhet\u0151. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n egyre n\u00e9pszer\u0171bb op-art \u00e1ltal\u00e1nos eszt\u00e9tik\u00e1ja a mobilokhoz hasonl\u00f3 t\u00e9ride\u00e1t alkalmaz, azaz a n\u00e9z\u0151 \u00e9s a k\u00e9p azonos t\u00e9rbelis\u00e9g\u00e9nek ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t igyekszik kelteni. [15]<\/a> Ak\u00e1rcsak a mobilszobrokn\u00e1l, az \u00faj\u00edt\u00e1s l\u00e9nyege itt is a gener\u00e1lt t\u00e9r, illetve a k\u00e9pzelet viszony\u00e1nak megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1ban keresend\u0151. A megfigyel\u0151 tekintete \u00e9s a k\u00e9p k\u00f6z\u00f6tti viszony imm\u00e1r nem az Alberti-f\u00e9le modell szerint alakul, megsz\u0171nik a n\u00e9z\u0151 \u00e9s a vele imaginat\u00edv viszonyban \u00e1ll\u00f3 k\u00e9p k\u00f6z\u00f6tti dial\u00f3gus. Az op-art m\u0171vek kiiktatj\u00e1k a k\u00e9pzelet szerep\u00e9t \u00e9s az optikai hat\u00e1sokra \u00e9p\u00fcl\u0151 vizu\u00e1lis grammatik\u00e1val a n\u00e9z\u0151 ter\u00e9nek megsz\u00e1ll\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekednek. Az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s sor\u00e1n az op-art m\u0171 k\u00e9preliefk\u00e9nt nyomul bele a megfigyel\u0151 ter\u00e9be, \u00e9ppen \u00fagy, ahogy Kem\u00e9ny t\u00e9rplasztik\u00e1i.<\/p>\r\n\r\n

Az op-art alkot\u00e1sok \u00e9s a kinetikus mobilok demokratiz\u00e1lt ter\u00e9nek azonban nem puszt\u00e1n a percepci\u00f3ra vonatkoz\u00f3 konzekvenci\u00e1i vannak. A n\u00e9z\u0151 \u00e9s a m\u0171 ter\u00e9nek optikai \u00f6sszeolvad\u00e1sa alaposan \u00e1tform\u00e1lj\u00e1k az alkot\u00f3 \u00e9s a megfigyel\u0151 k\u00f6z\u00f6tti klasszikus viszonyt is. Az Alberti-f\u00e9le modell eset\u00e9ben a tekintet kelti \u00e9letre \u00e9s kontroll\u00e1lja a l\u00e1tv\u00e1nyt. Az op-art \u00e9s a kinetizmus eset\u00e9ben viszont \u00e9pp a tekintet \u00e9rtelmez\u0151 funkci\u00f3j\u00e1nak felf\u00fcggeszt\u00e9se val\u00f3sul meg. A tekintet megt\u00f6r\u00e9s\u00e9nek legc\u00e9lravezet\u0151bb m\u00f3dja \u2013 tudatosan vagy tudatlanul \u2013 pedig az, hogy a m\u0171 els\u0151dleges, teh\u00e1t saj\u00e1t fizikai mivolt\u00e1ban integr\u00e1lja mag\u00e1t a n\u00e9z\u0151 ter\u00e9be. Imm\u00e1r nem a szeml\u00e9l\u0151 tekintet teremti, hozza l\u00e9tre a k\u00e9p ter\u00e9t a tudatban, hanem ellenkez\u0151leg, a k\u00e9p projekt\u00e1lja be \u00f6nmag\u00e1t a n\u00e9z\u0151 vil\u00e1g\u00e1ba. Az alkot\u00e1s l\u00e9t\u00e9t ez ut\u00f3bbi esetben nem a tekintet szavatolja, az sokkal ink\u00e1bb az egyidej\u0171s\u00e9g \u00e9s az egyter\u0171s\u00e9g \u00e9lm\u00e9ny\u00e9b\u0151l fakad, amely \u00edgy az idegen test\u0171s\u00e9g \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t is mag\u00e1val hozza a befogad\u00e1s aktus\u00e1ba. Az op-art \u00e9s kinetikus modell l\u00e9nyege a tekintet kontrollj\u00e1n k\u00edv\u00fcl \u00e1ll\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti objektum l\u00e9trehoz\u00e1sa. L\u00e1tv\u00e1ny, mely \u00f6n\u00e1ll\u00f3 \u00e9letet \u00e9l \u00e9s \u00e1lland\u00f3 mozg\u00e1sban van. L\u00e1tv\u00e1ny-g\u00e9p, ak\u00e1rcsak a telev\u00edzi\u00f3 k\u00e9perny\u0151je, mely n\u00e9z\u0151j\u00e9t\u0151l f\u00fcggetlen sug\u00e1rozza folyamatosan v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00e9peit.<\/p>\r\n\r\n

Ez az \u00f6nmag\u00e1t \u201eg\u00e9pk\u00e9nt\u201d vagy \u201el\u00e1tv\u00e1ny-g\u00e9pk\u00e9nt\u201d defini\u00e1l\u00f3 ir\u00e1nyzat saj\u00e1t alkot\u00e1sainak szerepk\u00f6r\u00e9t olyan dinamikus kataliz\u00e1tork\u00e9nt \u00edrja k\u00f6r\u00fcl, amely folyamatosan \u00e1tmin\u0151s\u00edti a teret. Ez az \u00e1lland\u00f3an stimul\u00e1lt, vibr\u00e1l\u00f3 \u00e9s v\u00e1ltoz\u00f3 t\u00e9r a benne mozg\u00f3 n\u00e9z\u0151t saj\u00e1t rutinj\u00e1nak felad\u00e1s\u00e1ra k\u00e9szteti. Az \u00edgy felszabad\u00edtott \u00e9rz\u00e9kszervek \u00e9s k\u00e9pess\u00e9gek pedig a szeml\u00e9l\u0151 t\u00e9rben elfoglalt helyzet\u00e9nek, szerep\u00e9nek \u00e9s idegentest\u0171s\u00e9g\u00e9nek folyamatos defini\u00e1l\u00e1s\u00e1t k\u00e9nyszer\u00edti ki. Ez a m\u0171modell teh\u00e1t nem a t\u00e9r \u00e9s a k\u00f6rnyezet valamilyen form\u00e1n val\u00f3 elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9t tartja els\u0151dlegesnek, hanem a n\u00e9z\u0151 saj\u00e1t val\u00f3s\u00e1g\u00e1nak\/term\u00e9szet\u00e9nek \u00e1lland\u00f3 \u00fajragondol\u00e1s\u00e1t ig\u00e9nyli a befogad\u00e1s sor\u00e1n. A megfigyel\u0151 elveszti k\u00f6zponti szerep\u00e9t a befogad\u00e1s aktus\u00e1ban. Poz\u00edci\u00f3ja a m\u0171 \u00e1ltal gener\u00e1lt t\u00e9r egy tetsz\u0151leges pontj\u00e1ra helyez\u0151dik \u00e1t. A befogad\u00e1s ebben a szitu\u00e1ci\u00f3ban nem egy folyamat v\u00e9g\u00e9t jelenti, hanem a gener\u00e1lt t\u00e9r valamely v\u00e9letlenszer\u0171 poz\u00edci\u00f3j\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nik meg, \u00fagy, hogy a megfigyel\u0151 \u2013 a t\u00e9r t\u00f6bbi pontj\u00e1hoz hasonl\u00f3an \u2013 \u00f6nmaga helyzet\u00e9t defini\u00e1lja \u00fajra \u00e9s \u00fajra.<\/I><\/p>\r\n\r\n

De ebben a t\u00e9rben nemcsak a megfigyel\u0151, hanem az alkot\u00e1s \u2013 \u00e9s rajta kereszt\u00fcl az alkot\u00f3 \u2013 is elveszti k\u00f6zponti szerep\u00e9t. Az 1940-es \u00e9vekt\u0151l a mobilszobr\u00e1szat k\u00e9pvisel\u0151i nem kis er\u0151fesz\u00edt\u00e9st \u00f6sszpontos\u00edtottak arra, hogy saj\u00e1t m\u0171veiket azok m\u0171k\u00f6d\u00e9se sor\u00e1n elanyagtalan\u00edts\u00e1k. Mind a mozg\u00e1s lehet\u0151s\u00e9geit kiakn\u00e1z\u00f3 kinetikus alkot\u00e1sok, mind pedig a f\u00e9nyhat\u00e1sokra \u00e9p\u00fcl\u0151 t\u00e9rdinamikus mobilok az anyag optikai dematerializ\u00e1c\u00f3j\u00e1val k\u00eds\u00e9rleteztek. [16]<\/a> S itt nem els\u0151sorban a m\u0171t\u00e1rgy, mint anyagi objektum gondolati tisztas\u00e1g\u00fa ide\u00e1v\u00e1 t\u00f6rt\u00e9n\u0151 szublim\u00e1l\u00e1sa volt a c\u00e9l. Alapvet\u0151 sz\u00e1nd\u00e9k, hogy a dematerializ\u00e1l\u00e1s aktusa vagy folyamata \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151en r\u00e9sze legyen a m\u0171alkot\u00e1snak. Az anyag energi\u00e1v\u00e1 transzform\u00e1l\u00f3dik\/transzpon\u00e1l\u00f3dik, s ezzel a mozzanattal a m\u0171t\u00e1rgy is csup\u00e1n egyetlen pontra zsugorodik a mobilok \u00e9s a kinetikus m\u0171vek demokratiz\u00e1lt ter\u00e9ben. Feloldja mag\u00e1t annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy tov\u00e1bb fokozza az \u00f6nreflex\u00edv befogad\u00e1s demokratikus jelleg\u00e9t a megfigyel\u0151ben.<\/p>\r\n\r\n

Az alkot\u00f3-befogad\u00f3 viszony klasszikus felboml\u00e1s\u00e1val a demokratiz\u00e1lt t\u00e9rben egy \u00f6nreflex\u00edv poz\u00edci\u00f3t vesz fel a megfigyel\u0151. A tulajdonk\u00e9ppeni m\u0171t\u00e1rgy \u00e9s a megfigyel\u0151 kapcsolata referenci\u00e1lis jelleg\u0171v\u00e9 v\u00e1lik, kiveszik bel\u0151le a kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9s aktus\u00e1b\u00f3l ered\u0151 klasszikus meg\u00e9l\u00e9s-\u00e9lm\u00e9ny. Nem v\u00e9letlen, hogy k\u00e9s\u0151bbi munk\u00e1iban p\u00e9ld\u00e1ul Sch\u00f6ffer maga is egyre nagyobb szab\u00e1s\u00fa t\u00e1rsm\u0171v\u00e9szeti produkci\u00f3kkal t\u00f6lt\u00f6tte fel gener\u00e1lt tereit. Ez azonban k\u00e9t\u00e9l\u0171 fegyvernek bizonyult. Ugyan k\u00e9pes volt folyamatosan n\u00f6velni \u00e9s \u00e1rnyalni a t\u00e9r referenci\u00e1lis pontjainak sz\u00e1m\u00e1t, aktualit\u00e1st k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zve ezzel m\u0171veinek, de a mobil eredeti funkci\u00f3ja, a t\u00e9rgener\u00e1l\u00e1s aktusa lassan-lassan a d\u00edszlet\u00e9p\u00edt\u00e9s szerepk\u00f6r\u00e9be billent \u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

Ezzel a folyamattal a demokratiz\u00e1lt m\u0171v\u00e9szi t\u00e9rben referenci\u00e1lis poz\u00edci\u00f3k viszony\u00e1ra \u00e9s azok dial\u00f3gus\u00e1ra, az \u00e9rtelmez\u00e9si s\u00edkok sokas\u00e1g\u00e1ra tev\u0151d\u00f6tt \u00e1t a hangs\u00faly. Ez a modell a t\u00e9r megismer\u00e9s\u00e9nek \u00e9s letapogathat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t a befogad\u00f3 \u00e9s a k\u00f6rnyezet \u00e1lland\u00f3an v\u00e1ltoz\u00f3 fizikai viszony\u00e1nak \u00f6sszess\u00e9gek\u00e9nt hat\u00e1rozza meg. A teret a kik\u00e9nyszer\u00edtett referencialit\u00e1s hozza l\u00e9tre, mely meg\u00e1ll\u00edthatatlan s v\u00e9gel\u00e1thatatlan jelenl\u00e9tet ig\u00e9nyel mind a megfigyel\u0151t\u0151l, mind az alkot\u00f3t\u00f3l. Ez az \u00e1llapot mind a mai napig a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet egyik elvarratlan, fontos probl\u00e9m\u00e1ja maradt. Ahogy Oskar B\u00e4tschmann \u00edrja egy kort\u00e1rs t\u00e9rspecifikus alkot\u00e1sokat, valamint ezek alkot\u00f3i \u00e9s befogad\u00f3 referenci\u00e1lis poz\u00edci\u00f3it ismertet\u0151 tanulm\u00e1nya lez\u00e1r\u00e1sak\u00e9nt. \u201eA r\u00e9sztvev\u0151k szabads\u00e1g\u00e1nak probl\u00e9m\u00e1ja, valamint a m\u0171v\u00e9sz st\u00e1tusz\u00e1nak a k\u00e9rd\u00e9se tov\u00e1bbra is megoldatlan marad.<\/I>\u201d [17]<\/a><\/p>\r\n\r\n

Ez a viszonylagoss\u00e1g a digit\u00e1lis technol\u00f3gi\u00e1k virtu\u00e1lis tereinek is jellemz\u0151je marad, annyi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ggel, hogy a mobil \u00e1ltal l\u00e9trehozott kik\u00e9nyszer\u00edtett referencialit\u00e1s helyett programozott interakci\u00f3kra \u00e9p\u00fcl a t\u00e9r \u00e9s a megfigyel\u0151 viszonyrendszere. A befogad\u00f3 az interf\u00e9szen kereszt\u00fcl lehet\u0151s\u00e9get kap a t\u00e9r viszonyainak, s\u0151t mag\u00e1nak a referenci\u00e1lis rendszernek az alak\u00edt\u00e1s\u00e1ra, v\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ra is. A szem azonban m\u00e1r nem kapja vissza az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s kontroll\u00e1l\u00e1s\u00e1nak jog\u00e1t. Az interakt\u00edv virtualit\u00e1s tov\u00e1bbra is demokratiz\u00e1lt teret gener\u00e1l \u2013 de a beavatkoz\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge p\u00e1rbesz\u00e9det tesz lehet\u0151v\u00e9. A megfigyel\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra felaj\u00e1nlott aktivit\u00e1s azonban nem a saj\u00e1t val\u00f3s fizikai ter\u00e9ben, hanem a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p \u00e1ltal gener\u00e1lt virtu\u00e1lis oldalon realiz\u00e1l\u00f3dik. [18]<\/a><\/p>\r\n\r\n

Nyilv\u00e1nval\u00f3 teh\u00e1t, hogy itt m\u00e1r nem a t\u00e9r fizikai-t\u00e1rgyi \u00fajradefini\u00e1l\u00e1sa, mint ink\u00e1bb a megfigyel\u0151 term\u00e9szet\u00e9nek mibenl\u00e9te \u00e1ll a referenci\u00e1lis viszony k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban. E szempontb\u00f3l a virtu\u00e1lis terek ink\u00e1bb ontol\u00f3giai probl\u00e9m\u00e1kat vetnek fel. A megfigyel\u0151 aktivit\u00e1s\u00e1nak fokm\u00e9r\u0151je m\u00e1r nem az lesz, hogy mik\u00e9nt viszonyul a val\u00f3s t\u00e9rhez, hanem az, hogy l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek form\u00e1ja mik\u00e9nt hat\u00e1rozhat\u00f3 meg a val\u00f3s-fizikai \u00e9s a digit\u00e1lis-virtu\u00e1lis t\u00e9r viszonyrendszer\u00e9ben. Ez az a pont, ahol fizikai t\u00e9r megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nete a v\u00e9g\u00e9hez \u00e9r, hisz a virtu\u00e1lis t\u00e9r jelleg\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an m\u00e1r nem is t\u00f6rekszik arra, hogy intervenci\u00f3t hajtson v\u00e9gre a val\u00f3s fizikai-t\u00e1rgyi k\u00f6rnyezetben.<\/p>\r\n\r\n

Az interakt\u00edv, virtu\u00e1lis terek \u00e1ltal felvetett alapvet\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek m\u00e1r nem a fizikai t\u00e9r problematik\u00e1ja k\u00f6r\u00fcl rajzol\u00f3dnak ki. Ilyen jelleg\u0171 k\u00e9rd\u00e9sek tov\u00e1bbra is ink\u00e1bb azokban az alkot\u00e1sokban bukkannak fel, melyek kategorikusan a val\u00f3s fizikai t\u00e9r komponenseivel oper\u00e1lnak; abb\u00f3l indulnak ki \u00e9s oda t\u00e9rnek vissza m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck sor\u00e1n. Ha a magyar m\u0171v\u00e9szet t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9n bel\u00fcl maradunk, ilyenek p\u00e9ld\u00e1ul Cs\u00f6rg\u0151 Attila munk\u00e1i. Vagy ha a nemzetk\u00f6zi t\u00e9ren keres\u00fcnk aktualit\u00e1st, ilyen Olafur Eliasson tev\u00e9kenys\u00e9ge, akinek \u00e9pp n\u00e9h\u00e1ny hete z\u00e1rt be Baroque-Baroque<\/I> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa<\/a> B\u00e9csben. Nem v\u00e9letlen, hogy Eliasson sok esetben \u00e9pp a kinetikus m\u0171v\u00e9szet, illetve a mobilszobrok eszk\u00f6zk\u00e9szlet\u00e9hez ny\u00fal vissza m\u0171vei l\u00e9trehozatala sor\u00e1n. Az \u00e1ltala \u201ehaszn\u00e1lt\u201d ill\u00fazi\u00f3 \u00e9pp abb\u00f3l a demokratiz\u00e1lt t\u00e9rb\u0151l ered, melyet a mobilok \u00e1ll\u00edtottak el\u0151 el\u0151sz\u00f6r a modern m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben.<\/p>\r\n\r\n

Azonban Sch\u00f6fferrel vagy Kepessel szemben nem egy totalit\u00e1rius, a tekintet \u00e9rtelmez\u0151 erej\u00e9t felf\u00fcggeszt\u0151 t\u00e9r l\u00e9trehozatala a c\u00e9lja, hanem \u00e9pp a t\u00e9r ill\u00fazi\u00f3j\u00e1nak \u00e9rtelem \u00e1ltali megt\u00f6r\u00e9s\u00e9t k\u00e9nyszer\u00edti ki m\u0171veivel. Eliasson nem relat\u00edv viszonyok \u00fctk\u00f6ztet\u00e9se kapcs\u00e1n hozza l\u00e9tre, vagy artikul\u00e1lja a teret, hanem ink\u00e1bb kiz\u00f6kkenti azokat a optikai mechanizmusainkat, melyek a t\u00e9r fizikai mivolt\u00e1nak \u00e9rz\u00e9ki aspektusokon alapul\u00f3 megszil\u00e1rdul\u00e1s\u00e1t seg\u00edten\u00e9k el\u0151. Nem a t\u00e9r totalit\u00e1s\u00e1t hozza l\u00e9tre, hanem ink\u00e1bb annak optikai-\u00e9rz\u00e9ki \u201edefektj\u00e9t\u201d mutatja meg, ez\u00e1ltal t\u00e9ve val\u00f3s\u00e1goss\u00e1, fizikailag is \u00e9rtelmezhet\u0151v\u00e9 azt.<\/p>\r\n\r\n

Ezzel a m\u00f3dszerrel Eliasson n\u00e9mik\u00e9pp visszal\u00e9p ahhoz a gyakorlathoz, amely a korai konstruktivista m\u0171vekre is jellemz\u0151. Nevezetesen visszalop valamit e modell kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9sre \u00e9p\u00edt\u0151 strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1b\u00f3l, visszaadva a meg\u00e9l\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, mely a t\u00e9r felismer\u00e9s\u00e9t, megismer\u00e9s\u00e9t \u00fajra a megfigyel\u0151 tekintet\u00e9re \u00e9s k\u00e9pzelet\u00e9re b\u00edzza.<\/p>\r\n\r\n

Mind a mobilszobrok demokratiz\u00e1lt tere, mind pedig a k\u00e9pzelet \u00e1ltal gener\u00e1lt t\u00e9r korai konstruktivista modellje jelen van a mai strukt\u00faraelv\u0171-geometrikus ir\u00e1nyzatokon bel\u00fcl. Annak ellen\u00e9re, hogy vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1nk, els\u0151sorban a digit\u00e1lis technol\u00f3gi\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en m\u00e1r r\u00e9g ontol\u00f3giai k\u00e9rd\u00e9st csin\u00e1lt a fizikai-val\u00f3s t\u00e9r k\u00e9pzet\u00e9b\u0151l. <\/p>\r\n\r\n

Ebb\u0151l a n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l nem is meglep\u0151, hogy az \u00edr\u00e1som nyit\u00f3 gondolataiban felhozott ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok nem j\u00e1rtak nagyobb eredm\u00e9nnyel, minthogy a maguk izol\u00e1lts\u00e1g\u00e1ban az alkot\u00f3k egy\u00e9nis\u00e9g\u00e9t \u00e9s a kor keresztmetszet\u00e9t szeml\u00e9ltess\u00e9k. Maguk a m\u0171vek, s az \u00e1ltaluk gener\u00e1lt terek csak akkor ny\u00edlhattak volna meg el\u0151tt\u00fcnk, ha nem ontol\u00f3giai \u00e9rtelemben \u2013 ez esetben technikat\u00f6rt\u00e9neti narrat\u00edv\u00e1ba csomagolva \u2013, hanem az \u0151ket l\u00e9treh\u00edv\u00f3 t\u00e9rk\u00e9pzetek szab\u00e1lyszer\u0171s\u00e9geinek megbont\u00e1s\u00e1val \u00e1ll\u00edtott\u00e1k volna ki azokat az adott ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok rendez\u0151i. \u00cdgy ugyanis fedve maradt mindaz, ami p\u00e9ld\u00e1ul Eliasson eset\u00e9ben akkora sikert arat: a t\u00e9r fizikai felismer\u00e9s\u00e9nek prim\u00e9r \u00f6r\u00f6me.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

[1]<\/a> Gy\u00f6rgy P\u00e9ter: A g\u00e9p \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet. Adal\u00e9kok az avantgarde\/posztmodern k\u00f6zhelyeihez. In.: Petern\u00e1k Mikl\u00f3s szerk. \u00daj k\u00e9pkorszak hat\u00e1r\u00e1n- A sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes grafika \u00e9s anim\u00e1ci\u00f3 kezdetei Magyarorsz\u00e1gon<\/I>. Budapest, Sz\u00e1malk, 1989. 29.<\/p>\r\n

[2]<\/a> Kass\u00e1k Lajos: \u00c9lj\u00fcnk a mi id\u0151nkben. Budapest, Korunk<\/I>, 1926. j\u00falius. \u00dajrak\u00f6z\u00f6lve: Kass\u00e1k Lajos: \u00c9lj\u00fcnk a mi id\u0151nkben. \u00cdr\u00e1sok a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetr\u0151l<\/I>. Szerk.: Ferencz Zsuzsa. Budapest, Magvet\u0151, 1978. 90.<\/p>\r\n

[3]<\/a> Madeleine \u00e9s Zolt\u00e1n Kem\u00e9ny restrospekt\u00edv<\/I>. V\u00e1rosi M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum, Gy\u0151r 2008. szeptember 06. \u2013 november 09.; A f\u00e9nyj\u00e1t\u00e9kosok: Kepes Gy\u00f6rgy \u00e9s Frank J. Malina \u2013 a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a tudom\u00e1ny metsz\u00e9spontj\u00e1n<\/I>.\r\n2010. szeptember 03.\u2013 2010. november 21.; Moholy-Nagy L\u00e1szl\u00f3. The Art of Light. Ludwig M\u00fazeum, Budapest, 2011. j\u00fanius 09 \u2013 2011. szeptember 25.; Nicolas Sch\u00f6ffer retrospekt\u00edv<\/I>. M\u0171csarnok, Budapest, 2015. okt\u00f3ber 30. \u2013 2016.janu\u00e1r 31.\r\n<\/p>\r\n

[4]<\/a> Werner Hofmann: A modern m\u0171v\u00e9szet alapjai<\/I>. Budapest, Corvina, 1974. 339\u2013343.<\/p>\r\n

[5]<\/a> Jonathan Crary: A megfigyel\u0151 m\u00f3dszerei<\/I>. Budapest, Osiris, 1999. 165.<\/p>\r\n

[6]<\/a> Werner Hofmann, i.m. 1974. 276\u2013280.<\/p>\r\n

[7]<\/a> Leon Battista Alberti: A fest\u00e9szetr\u0151l<\/I>.(Della Pittura<\/I>), 1436. \u201eMindenekel\u0151tt oda, ahova festenem kell, rajzolok egy tetsz\u00e9s szerinti nagys\u00e1g\u00fa, der\u00e9ksz\u00f6g\u0171 n\u00e9gysz\u00f6get, amelyet \u00fagy tekintek, mint egy nyitott ablakot, amelyen kereszt\u00fcl szeml\u00e9lem, amit oda fogok festeni.<\/I>” http:\/\/www.c3.hu\/perspekt\/alberti\/1620.html<\/a><\/p>\r\n

[8]<\/a> Camilla Gray: Das grosse experiment. Die russische Kunst 1863\u20131922<\/I>. K\u00f6ln, DuMont. 1974. 167.<\/p>\r\n

[9]<\/a> N. Gabo \u2013 A. Pevsner: Realiszticseszkij manyifeszt. Moszkva, 1920. augusztus 5. Magyarul: Egys\u00e9g<\/I>. 1922. m\u00e1jus. B\u00e9cs, valamint: : N. Gabo \u2013 A. Pevsner: Realista Manifesztum. In: Bajkay \u00c9va (szerk.) A konstruktivizmus. V\u00e1logat\u00e1s a mozgalom dokumentumaib\u00f3l<\/I>. Gondolat, Budapest, 1979. 78-81.<\/p>\r\n

[10]<\/a> Hans Richer Rhythmus 21<\/I> c\u00edm\u0171 filmje<\/a> 1921-ben, Viking Eggeling Diagon\u00e1lis Szimf\u00f3nia<\/I> (Symphonie Diagonale<\/I>) c\u00edm\u0171 alkot\u00e1sa<\/a> 1924-ben k\u00e9sz\u00fclt el.<\/p>\r\n

[11]<\/a> Sch\u00f6ffer sz\u00e1m\u00e1ra ez p\u00e9ld\u00e1ul m\u00e1r evidencia volt: \u201eA mozi nem filmszallagra r\u00f6gz\u00edtett k\u00e9pek sorozata. Filmeket lehet vet\u00edtetni a t\u00e9rbe is, s\u0151t b\u00e1rmilyen fel\u00fcletre, t\u00f6bbre is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 eszk\u00f6z\u00f6k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel.<\/I>\u201d L\u00e1sd: Nicolas Sch\u00f6ffer retrospekt\u00edv<\/I>. M\u0171csarnok, Budapest, 2015. (ki\u00e1ll. kat.) 42. oldal<\/p>\r\n

[12]<\/a> Viking Eggeling \u201eSymphonie Diagonale<\/I>\u201d. Sch\u00e9mas, 1925. Magyar ford\u00edt\u00e1sban: B\u00e1ndi Mikl\u00f3s: Viking Eggeling \u201eDiagon\u00e1lis szimf\u00f3ni\u00e1ja\u201d. In.: Petern\u00e1k Mikl\u00f3s (szerk.): F.I.L.M.<\/I> Budapest, K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Alap, 1991. 66-74.<\/p>\r\n

[13]<\/a> Rudolf Bl\u00fcmner: Licht und Schatten. Zu den wechselnden Lichtbildern von Nikolaus Braun. Der Sturm<\/I> 1926. 9. 129\u2013135. L\u00e1sd m\u00e9g: Arthur Segal: Das Lichtproblem in der Malerei \u2013 Nikolaus Braun: Konkretes Licht<\/I>. Berlin, 1925. Magyar ford\u00edt\u00e1sban: Nikolaus Braun: A konkr\u00e9t f\u00e9ny. In.: Petern\u00e1k Mikl\u00f3s (szerk.): F.I.L.M.<\/I> Budapest, K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Alap, 1991. 81\u201382. <\/p>\r\n

[14]<\/a> A folyamat gyorsan, n\u00e9h\u00e1ny \u00e9v alatt zajlott le, l\u00e9nyeg\u00e9ben Hans Richter 1925-\u00f6s Filmstudie<\/I> c\u00edm\u0171 filmj\u00e9nek<\/a> \u00faj\u00edt\u00e1sait\u00f3l a Bauhaus sz\u00ednh\u00e1z\u00e1n \u00e1t \u00edvelt Moholy-Nagy F\u00e9ny-t\u00e9r modul\u00e1tor<\/I>\u00e1ig.<\/p>\r\n

[15]<\/a> Victor Vasarely: Sz\u00ednes v\u00e1ros<\/I>. Budapest, Gondolat, 1983. 49\u201350.<\/p>\r\n

[16]<\/a> Nicolas Sch\u00f6ffer: Az \u00faj m\u0171v\u00e9szi szellem. In.: Caf\u00e9 B\u00e1bel<\/I>, 1993. 2. 27\u201337. <\/p>\r\n

[17]<\/a> Oskar B\u00e4tschmann: Der K\u00fcnstler als Erfahrungsgestalter. In.: J\u00fcrgen St\u00f6hr (szerk.): \u00c4sthetische Erfahrung heute<\/I>. K\u00f6ln, DuMont, 1996. 282. Magyarul: Oskar B\u00e4tschmann: A m\u0171v\u00e9sz, a tapasztalat alkot\u00f3ja. In.: Nagy Edina (szerk.): A k\u00e9p a m\u00e9diam\u0171v\u00e9szet kor\u00e1ban<\/I>. Budapest, L\u2019Harmattan, 2006. 189.<\/p>\r\n

[18]<\/a> B\u00e1r az augument\u00e1lt val\u00f3s\u00e1g (AR) eset\u00e9ben k\u00e9ts\u00e9gtelen fenn\u00e1ll annak a lehet\u0151s\u00e9ge, hogy a tapasztal\u00e1s digit\u00e1lis form\u00e1i r\u00e9szben fel\u00fcl\u00edrj\u00e1k a fizikai megismer\u00e9s hagyom\u00e1nyos gyakorlat\u00e1t. Azonban a virtu\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a t\u00e1rgyi val\u00f3s\u00e1g tot\u00e1lis \u00f6sszekapcsol\u00e1sa ezid\u00e1ig csak elvi hipot\u00e9zisk\u00e9nt l\u00e9tezik. L\u00e1sd b\u0151vebben: Sz\u0171ts Zolt\u00e1n\u2013Yoo Jinil: A kiterjesztett val\u00f3s\u00e1g t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1sa<\/I>. Infonia, 2013. 2. 59-60.<\/p>\r\n\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    Az 1930 \u00e9s az 1960-as \u00e9vek k\u00f6z\u00e9 tehet\u0151 konstruktivista tendenci\u00e1k j\u00f6v\u0151r\u0151l alkotott elk\u00e9pzel\u00e9sei er\u0151teljesek \u00e9s mechanisztikusak voltak, melyek leggyakrabban g\u00e9pi metafor\u00e1kban fogalmaz\u00f3dtak meg. [1] Ami nem is csoda, hisz a vil\u00e1g \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1nak g\u00e9pies\u00edtett m\u00f3dja a kollektivizmus egyik lehets\u00e9ges form\u00e1j\u00e1t jelentette az 1920-as \u00e9vekt\u0151l. A technikai v\u00edvm\u00e1nyok, a m\u00e9rn\u00f6ki teljes\u00edtm\u00e9nyek, a g\u00e9p ereje \u201emind […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630932,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-400987","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400987","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400987"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400987\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630932"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400987"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400987"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400987"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}