{"id":400996,"date":"2016-07-07T22:00:00","date_gmt":"2016-07-07T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=400996"},"modified":"2016-07-07T22:00:00","modified_gmt":"2016-07-07T22:00:00","slug":"humanista-szuksegallapot","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/szabad-kez\/humanista-szuksegallapot\/","title":{"rendered":"Humanista sz\u00fcks\u00e9g\u00e1llapot"},"content":{"rendered":"
\r\n

Ha a falakat \u00e9s a sz\u00f6gesdr\u00f3tokat vessz\u00fck sz\u00e1mba, akkor K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa jelenlegi meger\u0151s\u00edtett hat\u00e1rai jelent\u0151s\u00e9g\u00fckben szinte elt\u00f6rp\u00fclnek az Egyes\u00fclt \u00c1llamok, Izrael, India \u00e9s Spanyolorsz\u00e1g falaihoz k\u00e9pest, amelyek \u00e9vtizedek \u00f3ta pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k visszaszor\u00edtani az ink\u00e1bb gazdas\u00e1gi, mint politikai c\u00e9l\u00fa migr\u00e1ci\u00f3t, avagy a szeg\u00e9nyek \u00e9s a sorstalanok folyamatos \u00e1raml\u00e1s\u00e1t az \u00edg\u00e9ret f\u00f6ldj\u00e9re. K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa azonban az elm\u00falt \u00e9vtizedekben ink\u00e1bb a falak lebont\u00e1s\u00e1r\u00f3l lett h\u00edres, tal\u00e1n ez\u00e9rt is sokkolta a vil\u00e1got a sz\u00edriai-iraki menek\u00fcltek nyom\u00e1n kialakult humanit\u00e1rius katasztr\u00f3fa az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 schengeni hat\u00e1rain\u00e1l. Az \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00fcl\u0151 falak r\u00e1ad\u00e1sul a r\u00e9gi \u201eKeleti Blokk\u201d, a r\u00e9gi Kelet-Eur\u00f3pa egyes orsz\u00e1gai k\u00f6z\u00f6tt h\u00faz\u00f3dnak, hogy g\u00e1tat szabjanak az idegenek, a \u201ekeletiek\u201d, az \u201earabok\u201d \u00e1radat\u00e1nak, akiket a populista politika g\u00e1tl\u00e1stalanul \u00f6sszekapcsol nemcsak a terrorizmussal, hanem a gazdas\u00e1gi bev\u00e1ndorl\u00e1ssal is.<\/p>\r\n

A B\u00e9csben, Eur\u00f3pa egyik kapuj\u00e1ban, a Wiener Festwochen Into the City ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si programj\u00e1nak keret\u00e9ben \u2013 a Priv\u00e1t Nacionalizmus Projekt tov\u00e1bbgondol\u00e1sak\u00e9nt \u2013 megrendezett Universal Hospitality<\/i> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ennek megfelel\u0151en nemcsak egyszer\u0171en a menek\u00fclt kr\u00edzisre reflekt\u00e1lt, hanem ink\u00e1bb a xenof\u00f3bia m\u00e9ly eur\u00f3pai gy\u00f6kereit vette g\u00f3rcs\u0151 al\u00e1. Andr\u00e1s Edit, Birgit Lunz, N\u00e9meth Ilona \u00e9s Wolfgang Schlag kur\u00e1torok ugyanis \u00fagy gondolt\u00e1k, hogy nemcsak a szenved\u00e9st nem akarj\u00e1k spektakulariz\u00e1lni, de a M\u00e1sikat sem k\u00edv\u00e1nj\u00e1k reprezent\u00e1lni, \u00edgy kifejezetten olyan m\u0171veket \u00e9s propoz\u00edci\u00f3kat r\u00e9szes\u00edtettek el\u0151nyben, amelyek a migr\u00e1ci\u00f3, a rasszizmus, a kirekeszt\u00e9s \u00e9s a populista nacionalizmus jellegzetes helyi hagyom\u00e1nyaival foglalkoznak. Jelz\u00e9s \u00e9rt\u00e9k\u0171, hogy a mai sz\u00edriai \u00e9s iraki menek\u00fcltekkel, mint ikonikus individuumokkal csak egyetlen m\u0171, Tomas Rafa filmje (Refugees on Their Way to Western Europe<\/i>, 2015-16) foglalkozik<\/a>, de \u0151 sem tiszt\u00e1n k\u00fcls\u0151s, h\u00edrad\u00f3s n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l forgatott, hiszen hetekig egy\u00fctt \u00e9lt a menek\u00fcltekkel.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s nyit\u00e1nya viszont \u00e9rdekes m\u00f3don a Societ\u00e9 R\u00e9aliste Universal Antheme<\/i> (2013) c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja lett, amely egy az ENSZ tag\u00e1llamainak himnuszaib\u00f3l kikevert<\/a>, a hangjegyek \u00e9s a hangnemek matematikai \u00e1tlagol\u00e1s\u00e1b\u00f3l sz\u00fcletett<\/a> darab, amely a modern, diszharmonikus \u00e9s aton\u00e1lis zene par\u00f3di\u00e1j\u00e1nak is t\u0171nhet. Val\u00f3j\u00e1ban azonban \u00e9ppen a zene befogadhatatlans\u00e1ga az, ami szimbolikus, hiszen jelzi a k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151, az \u00e1ltal\u00e1nos emberi, az univerz\u00e1lis humanizmus el\u00e9rhetetlens\u00e9g\u00e9t \u00e9s f\u00e1j\u00f3 hi\u00e1ny\u00e1t.<\/p>\r\n

Tal\u00e1n e hi\u00e1ny felismer\u00e9s\u00e9nek \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek ok\u00e1n lett a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s h\u00edv\u00f3 szava Derrida fogalma, a vend\u00e9gszeretet, (1)<\/a> \u00e9s ez\u00e9rt hangs\u00falyozta Andr\u00e1s Edit a katal\u00f3gus<\/a> tanulm\u00e1ny\u00e1ban (2)<\/a> a felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcli vend\u00e9gszeretet iniciat\u00edv\u00e1j\u00e1nak fontoss\u00e1g\u00e1t, aminek l\u00e9nyege a m\u00e1sik tot\u00e1lis elfogad\u00e1sa, a m\u00e1sik ir\u00e1nti teljes nyitotts\u00e1g, aminek Kant \u201eprotest\u00e1ns\u201d, t\u00f6rv\u00e9nytisztel\u0151, de zsigeri m\u00f3don bizalmatlan, a nyugati civiliz\u00e1ci\u00f3 v\u00edvm\u00e1nyait \u0151rz\u0151 vend\u00e9gszeretet\u00e9t kellene felv\u00e1ltania. Legal\u00e1bbis Derrida emellett \u00e9rvelt a nacionalizmus er\u0151s\u00f6d\u00e9se \u00e9s a d\u00e9lszl\u00e1v h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n, de m\u00e9g j\u00f3val a terrorizmus elleni h\u00e1bor\u00fa, illetve az Iszl\u00e1m \u00c1llam Dzsih\u00e1dj\u00e1nak meghirdet\u00e9se el\u0151tt.<\/p>\r\n

A M\u00e1sik, a m\u00e1sik emberi l\u00e9ny felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcli szeretet\u00e9nek l\u00e9vinasi \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00fcl\u0151 vend\u00e9gszeretet k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen 2001 ut\u00e1n v\u00e1lt n\u00e9pszer\u0171v\u00e9 filoz\u00f3fiai \u00e9s kult\u00farkritikai k\u00f6r\u00f6kben, de a biztons\u00e1gpolitik\u00e1ban \u00e9s a terrorelh\u00e1r\u00edt\u00e1sban m\u00e1s eszm\u00e9k uralkodtak \u00e9s uralkodnak. (3)<\/a> A h\u00e9tk\u00f6znapi politika ugyanis a multikultur\u00e1lis humanizmusn\u00e1l sokkal pragmatikusabb. Err\u0151l sz\u00f3l a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s vizu\u00e1lis nyit\u00e1nya, els\u0151 nagy l\u00e9pt\u00e9k\u0171 m\u0171ve, Oliver Ressler Emergency Turned Upside-Down<\/i> (2016) c\u00edm\u0171 anim\u00e1ci\u00f3s filmje, amelyben az orsz\u00e1ghat\u00e1rok, az emberi test k\u00f6rvonalai \u00e9s a sz\u00f6gesdr\u00f3tok vizualit\u00e1sa keveredik<\/a> \u00f6ssze elgondolkodtat\u00f3 m\u00f3don.<\/p>\r\n

Ressler a kritikai elm\u00e9let szellem\u00e9ben narr\u00e1ci\u00f3t, magyar\u00e1zatot is kapcsol az anim\u00e1ci\u00f3hoz, amely elmes\u00e9li, hogy az Eur\u00f3pai Uni\u00f3 a Sz\u00edriai h\u00e1bor\u00fa eszkal\u00e1l\u00f3d\u00e1sa idej\u00e9n ugyan megnyitotta kapuit a menek\u00fcltek el\u0151tt, amikor azonban a menek\u00fcltek \u00e1radata igaz\u00e1n elindult, akkor Eur\u00f3pa egy humanit\u00e1rius katasztr\u00f3f\u00e1val szembes\u00fclt, ami a hat\u00e1rok lez\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz, illetve meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9hez \u00e9s a n\u00e9met \u201eWillkomen Kultur\u201d amortiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1hoz vezetett.<\/p>\r\n

A glob\u00e1lis geopolitika ismeret\u00e9nek alapjain \u00e1ll\u00f3 kritikai attit\u0171d mellett azonban egy m\u00e1sik mark\u00e1ns szeml\u00e9let is kitapinthat\u00f3 a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, amelyet egy kev\u00e9sb\u00e9 hangs\u00falyos, de ann\u00e1l elm\u00e9ly\u00fcltebb kezd\u0151pont jelez, amely m\u00e9g Ressler nagy l\u00e9pt\u00e9k\u0171 filmje el\u0151tt kapott helyet egy kis monitoron r\u00f6gt\u00f6n a bej\u00e1rat ut\u00e1n. Angela Melitopoulos Passing Drama<\/i> (1999) c\u00edm\u0171 h\u00edres filmje az egy\u00e9ni t\u00f6rt\u00e9netekre, a szem\u00e9lyes dimenzi\u00f3kra \u00e9s a pszichohist\u00f3ri\u00e1ra ir\u00e1ny\u00edtja<\/a> a figyelmet. (4)<\/a><\/p>\r\n

A film t\u00f6rt\u00e9nete t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9nyekb\u0151l \u00e9p\u00edtkezik, egyr\u00e9szt a g\u00f6r\u00f6g nagysz\u00fcl\u0151k 1923-as menek\u00fcl\u00e9se id\u00e9z\u0151dik fel T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gb\u00f3l, m\u00e1sr\u00e9szt a nagypapa b\u00e9csi megmenek\u00fcl\u00e9se a munkaszolg\u00e1latb\u00f3l a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n. A film strukt\u00far\u00e1ja \u00e9s vizualit\u00e1sa azonban a t\u00e9nyek \u00e9s az eml\u00e9kek helyett ink\u00e1bb a nagysz\u00fcl\u0151k reakci\u00f3ira, habitus\u00e1ra \u00e9s kult\u00far\u00e1j\u00e1ra tereli a figyelmet, amely az eml\u00e9kez\u00e9ssel szemben ink\u00e1bb a felejt\u00e9st kultiv\u00e1lja. Melitopoulos maga pedig a sz\u00f6v\u00e9s \u00e9s az \u00fcltet\u00e9s, a g\u00e9pi sz\u00f6v\u0151sz\u00e9k \u00e9s a k\u00f6ves talajon k\u00fczd\u0151 \u00f6reg kezek k\u00e9peivel \u00e9rtelmezi \u00e1t a t\u00f6rt\u00e9nteket.<\/p>\r\n

A t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek egy kev\u00e9sb\u00e9 mediatiz\u00e1lt, mondhatni transzparens, de nem kev\u00e9sb\u00e9 szem\u00e9lyes form\u00e1j\u00e1t v\u00e1lasztotta a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egy m\u00e1sik m\u0171v\u00e9sze, Adrian Paci is az Albanian Stories<\/i> (1997) sor\u00e1n. A dokumentarista jelleg\u0171 vide\u00f3ban ugyanis a m\u0171v\u00e9sz kisl\u00e1nya mes\u00e9l<\/a> Olaszorsz\u00e1gba \u00e9rkez\u00e9s\u00fck ut\u00e1n, \u00e9s mes\u00e9j\u00e9ben a f\u0151szerepl\u0151k, a teh\u00e9n \u00e9s a kakas mellett megd\u00f6bbent\u0151 term\u00e9szetess\u00e9ggel bukkannak fel a \u201es\u00f6t\u00e9t er\u0151k\u201d, a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le katonai alakulatok is, akik a balk\u00e1ni h\u00e1bor\u00fak v\u00e9res, hal\u00e1los val\u00f3s\u00e1g\u00e1b\u00f3l ker\u00fcltek be a mes\u00e9k birodalm\u00e1ba.<\/p>\r\n

Az\u00e9rt emeltem ki ezeket a m\u0171veket a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s s\u0171r\u0171 sz\u00f6vet\u00e9b\u0151l, mert szerintem az ilyen t\u00edpus\u00fa szem\u00e9lyes dimenzi\u00f3k \u2013 azaz a M\u00e1sik arca, ahogy azt L\u00e9vinas \u00e9rti \u2013 tehetik \u00e1t\u00e9lhet\u0151v\u00e9 \u00e9s hiteless\u00e9 a menek\u00fcl\u00e9s narrat\u00edv toposzait. De a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u0171vei nem csak a menek\u00fcl\u00e9st, hanem a m\u00e1sik nagy toposzt, a t\u00fal\u00e9l\u00e9st is tanuls\u00e1gosan tematiz\u00e1lj\u00e1k. A t\u00fal\u00e9l\u00e9s t\u00f6rt\u00e9netei pedig akkor igaz\u00e1n k\u00fcl\u00f6nlegesek, ha nem is k\u00f6t\u0151dnek sz\u00fcks\u00e9g\u00e1llapotokhoz, vagy rendk\u00edv\u00fcli helyzetekhez, hanem egyszer\u0171en csak a kommunista \u00e9s a posztkommunista h\u00e9tk\u00f6znapi val\u00f3s\u00e1got t\u00fckr\u00f6zik. Vagyis az \u201e\u00e1ltal\u00e1nos\u201d t\u00fal\u00e9l\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1kat, a diktat\u00f3rikus helyzet abszurdit\u00e1s\u00e1t \u00e9s a \u201epolg\u00e1ri\u201d fineszt, amit Anna Dau\u010d\u00edkov\u00e1 \u201evybabrat\u201d-nak nevez.<\/p>\r\n

Szem\u00e9lyes arch\u00edvuma, a 33 Situations<\/i> (2015) egyszerre vicces \u00e9s h\u00e1tborzongat\u00f3, t\u00f6bbnyire n\u0151kr\u0151l, gyakran leszbikusokr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netek sora a nyolcvanas \u00e9vek Szovjetuni\u00f3j\u00e1b\u00f3l, amelyek szem\u00e9lyes eml\u00e9keken alapulnak, de Dau\u010d\u00edkov\u00e1 a rend\u0151rs\u00e9gi kartonokat, esetle\u00edr\u00e1sokat id\u00e9z\u0151en r\u00f6gz\u00edti \u0151ket, \u00e9s a r\u00e9gi t\u00f6rt\u00e9netek mell\u00e9 \u00faj szitu\u00e1ci\u00f3kat, jeleneteket, fot\u00f3kat, filmeket helyez<\/a> bratislavai bar\u00e1tai jelenlegi \u00e9let\u00e9b\u0151l.<\/p>\r\n

A l\u00e9tez\u0151, de elhallgatott, \u201ekeleti\u201d homoszexualit\u00e1s vil\u00e1g\u00e1ba vezet Jevgenyij Fiksz Postcards from the Revolutionary Pleshka<\/i> (2013) c\u00edm\u0171 projektje is, amelyben Marx, Lenin, \u00e9s a kommunizmus szobr\u00e1szi apote\u00f3zisa groteszk m\u00f3don helyet ad az elnyomott \u00e9s \u00fcld\u00f6z\u00f6tt meleg kisebbs\u00e9geknek is, akik a Szovjetuni\u00f3 idej\u00e9n tal\u00e1lkahelyk\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k az eml\u00e9km\u0171veket. Fiksz pedig arra k\u00e9rte mai meleg bar\u00e1tait, hogy az eml\u00e9km\u0171veket \u00e1br\u00e1zol\u00f3 k\u00e9peslapokon \u00fczenjenek<\/a> egym\u00e1snak, t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen is felid\u00e9zve, illetve \u00fajraalkotva ez\u00e1ltal a m\u00faltat \u00e9s a kultur\u00e1lis hagyom\u00e1nyokat.<\/p>\r\n

A kirekesztettek \u00e9s az al\u00e1vetettek, a hatalom szubjektumai, a zsigeri m\u00e1sk\u00e9nt gondolkod\u00f3k egy\u00fattal felid\u00e9zhetik az ellen\u00e1ll\u00e1s antropol\u00f3giai dimenzi\u00f3it is, a Mihail Bahtyin \u00e1ltal teoretiz\u00e1lt karnev\u00e1li er\u0151t, amelyben ott rejlik a hatalom al\u00e1\u00e1s\u00e1s\u00e1nak potenci\u00e1lja is. (5)<\/a> A mai k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai helyzetben azonban az a legborzaszt\u00f3bb, hogy a nacionalizmussal \u00f6sszefon\u00f3d\u00f3 populizmus k\u00e9pes arra, hogy ezeket az energi\u00e1kat kv\u00e1zi \u00f6nmaga ellen ford\u00edtsa.<\/p>\r\n

\u00c1tvitt \u00e9rtelemben err\u0151l sz\u00f3l Dante Buu sokkol\u00f3, interakt\u00edv vide\u00f3-install\u00e1ci\u00f3ja is, amely olyan felv\u00e9teleket is haszn\u00e1l, amelyen az orosz Occupy Pedophilia t\u00e1rsas\u00e1g aktivist\u00e1i b\u00e1ntalmaznak<\/a> meleg fiatalokat, akiket a neten kereszt\u00fcl h\u00edvtak randira, majd nyilv\u00e1nosan megal\u00e1ztak \u201eferde\u201d hajlamaik\u00e9rt. Buu pedig az ezekr\u0151l az esem\u00e9nyekr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt youtube felv\u00e9teleket vet\u00edti azokra, akik karaoke-sz\u00ednpad\u00e1n el\u00e9neklik az ABBA \u201emeleg\u201d k\u00f6r\u00f6kben is kedvelt sl\u00e1ger\u00e9t, a Winner Takes It All<\/i>-t. Az antihum\u00e1nus ir\u00e1nyba forgatott karnev\u00e1li er\u0151 m\u00e1sik fontos \u00e9s eklat\u00e1ns dokumentuma a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son Thomas Rafa filmje (New Nationalism in the Heart of Europe<\/i>, 2015) a t\u00falf\u0171t\u00f6tt, populista \u00e9s nacionalista politikai megmozdul\u00e1sok erej\u00e9r\u0151l<\/a>.<\/p>\r\n

Az \u00f6nmag\u00e1t a t\u00f6meggel szemben meghat\u00e1roz\u00f3 individuum lehet\u0151s\u00e9geit szimboliz\u00e1lja Borsos L\u0151rinc Nemzeti t\u00e9rdepl\u00e9s<\/i> (2009) projektje, amelyben fontos szerepet kaptak<\/a> azok az indulatos, gyal\u00e1zkod\u00f3 internetes kommentek is, amelyek nacionalista \u00e9s sz\u00e9ls\u0151 jobb oldali n\u00e9z\u0151pontokat tesznek l\u00e1that\u00f3v\u00e1. Borsos a projekt kezdetekor az Orsz\u00e1gh\u00e1z el\u0151tt t\u00e9rdepelt egy speci\u00e1lis ruh\u00e1ban, arc\u00e1t kend\u0151vel eltakarva, mint a hulig\u00e1nok \u00e9s a forradalm\u00e1rok. A ruh\u00e1j\u00e1ra azonban elt\u00e9rt a megszokott\u00f3l, egyr\u00e9szt a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges nacionalist\u00e1k \u00e1ltal megvetett n\u00e9pcsoportok (zsid\u00f3k, rom\u00e1k, arabok, k\u00ednaiak) jelk\u00e9peit varrta r\u00e1, m\u00e1sr\u00e9szt a nadr\u00e1g t\u00e9rd r\u00e9sz\u00e9re az egykori, Trianon el\u0151tti nagy Magyarorsz\u00e1g jelk\u00e9peit helyezte, \u00e9s azokon t\u00e9rdepelve \u201eb\u00e1nta meg az orsz\u00e1g b\u0171neit\u201d a h\u00e1t\u00e1n egy \u201eLord Jesus\u201d felirattal.<\/p>\r\n

A nacionalizmus \u00e9s a populizmus ilyen t\u00edpus\u00fa meghekkel\u00e9se, kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa, elt\u00e9r\u00edt\u00e9se (detournement) a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00f6bb munk\u00e1j\u00e1t is jellemzi. Ilyen t\u00edpus\u00fa m\u0171nek tekinthet\u0151 Kissp\u00e1l Szabolcs fikt\u00edv dokumentumfilmje (Szerelmes f\u00f6ldrajz<\/i>, 2012) is, amely a budapesti \u00e1llatkerti szikla r\u00e9szben kisz\u00ednezett \u00e9s feld\u00fas\u00edtott geneal\u00f3gi\u00e1j\u00e1n kereszt\u00fcl mutatja be a nacionalizmus \u00e9s a kolonializmus \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s\u00e1t, amely Erd\u00e9ly budapesti orientaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ban teljesedett ki. Szint\u00e9n ebben a \u201ekarnev\u00e1li\u201d regiszterben m\u0171k\u00f6dik Martin Piacek projektje, a The Very Slovak Hero<\/i> (2007- ) is, ahol egy bevert orr\u00fa, vizelettel patin\u00e1zott mellszobor k\u00e9pviseli a hatalmat, valamint egy m\u00e1sik, \u201elev\u00e1gott arc\u00fa\u201d m\u00e1rv\u00e1ny b\u00fcszt, akinek az arca (a politikus am\u00fagy maga Piacek, aki Csehszlov\u00e1kia egyik alap\u00edt\u00f3 atyj\u00e1nak, Milan Stefaniknak a b\u0151r\u00e9be b\u00fajik) m\u00e1r nem is \u201ef\u00e9rt bele\u201d a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 t\u00f6mbbe.<\/p>\r\n

Az ikonok \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelmi toposzok pszichohist\u00f3ri\u00e1j\u00e1nak karnev\u00e1li \u00e9rtelmez\u00e9se metaforikusan \u00f6sszekapcsolhat\u00f3 Sanja Ivekovi\u0107 h\u00edres 2012-es \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val, pontosabban filoz\u00f3fiai m\u00e9lys\u00e9gben argument\u00e1lt \u00e9s video-install\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt realiz\u00e1lt neg\u00e1ci\u00f3j\u00e1val, mely szerint egy m\u0171v\u00e9sz \u00e9pp\u00fagy nem k\u00e9pes reprezent\u00e1lni egy nemzet\u00e1llamot, ahogy a s\u00fcketn\u00e9ma francia sz\u00edn\u00e9szn\u0151 \u00e9s a horv\u00e1t filoz\u00f3fus sem k\u00e9pes a p\u00e1rbesz\u00e9dre. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u0171veinek egy r\u00e9sze viszont mintha m\u00e9g ennek tudat\u00e1ban is azt sugalln\u00e1, hogy a m\u0171v\u00e9sz m\u00e9gis csak k\u00e9pes reprezent\u00e1lni a nemzetet, b\u00e1r nem \u00fagy, ahogy azt megszoktuk.<\/p>\r\n

Sz\u00e1momra err\u0151l sz\u00f3l Anca Benera \u00e9s Arnold Estef\u00e1n egyszerre szem\u00e9lyes \u00e9s univerz\u00e1lis, f\u00e1jdalmasan el\u00e9gikus alkot\u00e1sa is, a Your Past is Someone Else\u2019s Present<\/i> (2016). A m\u0171 narrat\u00edv\u00e1ja szerint a m\u0171v\u00e9szek nagysz\u00fclei a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n a V\u00f6r\u00f6s Hadsereg el\u0151l menek\u00fcltek nyugat fel\u00e9, az akkor m\u00e9g Magyarorsz\u00e1ghoz tartoz\u00f3 Erd\u00e9lyb\u0151l az anyaorsz\u00e1gba. A csal\u00e1d egy r\u00e9sze azonban otthon maradt Erd\u00e9lyben, de a b\u00fatoraikat megfelezt\u00e9k a k\u00f6zeli csal\u00e1di \u00fajraegyes\u00fcl\u00e9s \u00e9s a nemzeti \u00fajraegyes\u00edt\u00e9s rem\u00e9ny\u00e9ben: a sz\u00e9keket a menek\u00fcl\u0151k vitt\u00e9k, a neh\u00e9z kredenc maradt a h\u00e1zban. Az \u00fajraegyes\u00fcl\u00e9sre azt\u00e1n sosem ker\u00fclt sor, a csal\u00e1d \u00e9s a r\u00e9gi nagy Magyarorsz\u00e1g ism\u00e9t kett\u00e9szakadt. A m\u0171v\u00e9szek azonban ma megkerest\u00e9k a r\u00e9gi b\u00fatorokat, \u00e9s meglep\u0151 m\u00f3don, de v\u00e9grehajtott\u00e1k az \u00fajraegyes\u00edt\u00e9st is. A sz\u00e9keket \u00e9s az asztalt semmiv\u00e9 reszelt\u00e9k, majd a f\u0171r\u00e9szporb\u00f3l h\u00e1bor\u00fas kenyeret s\u00fct\u00f6ttek a meg\u00e9rt\u00e9s \u00e9s a megbocs\u00e1t\u00e1s komplex gesztusak\u00e9nt, aminek filmes dokument\u00e1ci\u00f3ja egy f\u0171r\u00e9szpor \u201ev\u00e1sznon\u201d v\u00e1lik<\/a> l\u00e1that\u00f3v\u00e1.<\/p>\r\n

Hasonl\u00f3an er\u0151s \u00e9s dekonstrukt\u00edv v\u00e1laszt ad Ivekovi\u0107 \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra Artur \u017bmijewski is, egy erre a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra k\u00e9sz\u00edtett projekttel, az Erasing<\/i>-gel. A lengyel m\u0171v\u00e9sz a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megnyit\u00e1sa el\u0151tt a helysz\u00ednen, az Alte Post egyik term\u00e9ben maga hajtotta v\u00e9gre kalap\u00e1ccsal \u00e9s v\u00e9s\u0151vel a t\u00f6rl\u00e9st, \u00e9s annak t\u00e1rgyi rekvizitumai l\u00e1that\u00f3k<\/a> is a t\u00e9rben. Ezek a rekvizitumok \u201egazd\u00e1tlan\u201d s\u00edrk\u00f6vek, amelyekr\u0151l a m\u0171v\u00e9sz elt\u00e1vol\u00edtotta a neveket, de a kit\u00f6rl\u00e9s az eml\u00e9kez\u00e9s paradox gesztusak\u00e9nt a videofelv\u00e9teleknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u00fajra \u00e9s \u00fajra megt\u00f6rt\u00e9nik. A Wroclawb\u00f3l, az egykori Breslaub\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 s\u00edrk\u00f6veken am\u00fagy n\u00e9met nevek olvashat\u00f3k, a t\u00f6rl\u00e9s aktusa pedig a n\u00e9metek II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni kitelep\u00edt\u00e9s\u00e9re utal, illetve a n\u00e9mets\u00e9g eml\u00e9k\u00e9nek kiirt\u00e1s\u00e1ra, ami oda vezetett, hogy a temet\u0151kb\u0151l is elt\u0171ntett\u00e9k a n\u00e9met s\u00edreml\u00e9keket, \u00e9s azokat \u00e9p\u00edtkez\u00e9seken, parkokban haszn\u00e1lt\u00e1k fel, m\u00e9g olyan esetekben is, ha a s\u00edrok \u201elak\u00f3i\u201d j\u00f3val a n\u00e1cizmus megsz\u00fclet\u00e9se el\u0151tt elhunytak.<\/p>\r\n

Tal\u00e1n nem meglep\u0151, ha azt a nemzet-k\u00e9pet, amit a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyik z\u00e1r\u00f3 m\u0171ve k\u00e9pvisel, a m\u0171v\u00e9szek t\u00f6bbs\u00e9ge nemcsak nem tudja, de nem is akarja reprezent\u00e1lni. A tagad\u00e1s \u00e9s a neg\u00e1ci\u00f3 gesztus\u00e1t k\u00e9pviseli N\u00faria G\u00fcell munk\u00e1ja (Stateless by Choice<\/i>, 2015) is, ami szorosan \u00f6sszekapcsol\u00f3dik a menek\u00fclt v\u00e1ls\u00e1ggal is. Az install\u00e1ci\u00f3 ugyanis azt a projektj\u00e9t dokument\u00e1lja, amelynek sor\u00e1n G\u00fcell \u2013 a pap\u00edrjaikt\u00f3l \u00e9s \u00edgy \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1gukt\u00f3l is megszabadul\u00f3 menek\u00fcltek mint\u00e1j\u00e1ra \u2013 hivatalosan is vissza k\u00edv\u00e1nta adni \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1g\u00e1t, amit csak akkor engedtek volna, ha van neki egy m\u00e1sik is. A m\u0171v\u00e9sz c\u00e9lja azonban \u00e9ppen az volt, hogy el\u00e9rje, ne tartozzon semmilyen \u00e1llamhoz, a spanyol hat\u00f3s\u00e1gok azonban ezt a k\u00e9relm\u00e9t elutas\u00edtott\u00e1k, mivel \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1got nem lehet t\u00f6rv\u00e9nyesen visszaadni, csak elvesz\u00edteni.<\/p>\r\n

Maga a hely, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s helysz\u00edne, az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia egykori F\u0151post\u00e1ja (Alte Post) is ezt a hivataloss\u00e1got, avagy az int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fclt hatalmat k\u00e9pviseli, amelyre t\u00f6bb m\u0171 is reflekt\u00e1l. Ezek k\u00f6z\u00e9 tartozik Lisl Ponger \u201eb\u00e9lyeges\u201d projektje is, amely a b\u00e9lyegek tervez\u00e9s\u00e9re felk\u00e9rt r\u00e9sztvev\u0151k szem\u00e9lyes k\u00f6t\u0151d\u00e9sein kereszt\u00fcl ki is t\u00e1g\u00edtja a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s hat\u00e1rait Eur\u00f3p\u00e1b\u00f3l nemcsak Kis-\u00c1zsia \u00e9s a K\u00f6zel-Kelet, de Afrika fel\u00e9 is. Victor L\u00f3pez Gonzalez Atlas<\/i> projektje p\u00e9ld\u00e1ul a marokk\u00f3i menek\u00fcltekkel foglalkozik, Mansour Ciss fikt\u00edv valut\u00e1ja, az Afro<\/i> pedig az Euro mint\u00e1j\u00e1ra konstru\u00e1lt<\/a> ut\u00f3pia, ami tal\u00e1n arra is utal, hogy a menek\u00fcltek \u00e9s a bev\u00e1ndorl\u00f3k \u00e1radat\u00e1t nem falakkal \u00e9s er\u0151d\u00f6kkel, hanem a polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fas szitu\u00e1ci\u00f3k megold\u00e1s\u00e1val lehetne csak feltart\u00f3ztatni. Am\u00edg azonban ez az ut\u00f3pia a gazdas\u00e1g \u00e9s a politika fenn\u00e1ll\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyei miatt ut\u00f3pia marad, addig a humanist\u00e1k \u00e9s a humanizmus egyetlen rem\u00e9nye a kommunik\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a \u201efelvil\u00e1gos\u00edt\u00e1s\u201d lehet.<\/p>\r\n

\u00c9pp ez\u00e9rt telital\u00e1lat az, hogy a Universal Hospitality<\/i> az Alte Post \u00e9p\u00fclet\u00e9ben j\u00f6tt l\u00e9tre. A tud\u00e1s \u00e9s a M\u00e1sik szeretet\u00e9nek kommunik\u00e1ci\u00f3ja kapcs\u00e1n viszont tal\u00e1n az a legnagyobb \u201eprobl\u00e9ma\u201d, hogy Derrida maga is egyfajta ut\u00f3pi\u00e1nak, el\u00e9rhetetlen, szinte \u201eszent\u201d \u00e1llapotnak tekintette a vend\u00e9gszeretetet. Ett\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl persze l\u00e9tezhetnek az univerz\u00e1lis kozmopolitizmusban h\u00edv\u0151 emberek is, akiknek hit\u00e9t felt\u00e9telezhet\u0151en szem\u00e9lyes sorsuk, \u00e9let\u00fck, pszichohist\u00f3ri\u00e1juk hiteles\u00edti. Derrida t\u00f6rt\u00e9nete p\u00e9ld\u00e1ul nemcsak Antigon\u00e9r\u00f3l \u00e9s Kantr\u00f3l sz\u00f3l, hanem a csecsen h\u00e1bor\u00far\u00f3l \u00e9s az \u00faj nemzeti, dekolonializ\u00e1ci\u00f3s konfliktusokr\u00f3l, amelyek benne a szem\u00e9lyes m\u00faltat, az alg\u00e9riai h\u00e1bor\u00fat id\u00e9zt\u00e9k fel, illetve a Spanyolorsz\u00e1gb\u00f3l Alg\u00e9ri\u00e1ba majd Franciaorsz\u00e1gba k\u00f6lt\u00f6z\u0151 szef\u00e1rd zsid\u00f3 csal\u00e1d h\u00e1nyattat\u00e1sait.<\/p>\r\n

Ha szimbolikus az, ahogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s elkezd\u0151dik a Societ\u00e9 R\u00e9aliste, Ressler \u00e9s Melitopoulos m\u0171veivel, \u00e9s az is jelz\u00e9s \u00e9rt\u00e9k\u0171, ahogy r\u00e9szben v\u00e9get \u00e9r \u017bmijewski intelm\u00e9vel, akkor m\u00e9g egy, nem annyira szimbolikus, mint ink\u00e1bb allegorikus momentumra is \u00e9rdemes felh\u00edvni a figyelmet. A majd \u00f6tven m\u0171v\u00e9sz munk\u00e1inak t\u00f6bbs\u00e9ge egy-egy hivatali helyis\u00e9gben, irod\u00e1ban (egykori dominik\u00e1nus szerzetesi cell\u00e1ban) kap teret, Nemes Csaba Central European Orient<\/i> (2016) c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny-sorozata viszont a folyos\u00f3ra ker\u00fclt<\/a>, \u00edgy t\u00f6bb iroda ajtaj\u00e1b\u00f3l is egyszerre l\u00e1tszik. Am\u00edg az irod\u00e1kban szem\u00e9lyes t\u00f6rt\u00e9netek, vagy politikai szitu\u00e1ci\u00f3k kock\u00e1i peregnek, addig Nemes \u201elek\u00e9pez\u201d, pontosabban megmutatja azt, amit m\u00e1sok nem: a mai menek\u00fcltek, a M\u00e1sik, az \u201earabok\u201d vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1j\u00e1nak hely\u00e9t a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai kult\u00far\u00e1n bel\u00fcl. Festm\u00e9nyein mecset form\u00e1j\u00fa \u00e9p\u00fcletek l\u00e1that\u00f3k a huszadik sz\u00e1zad elej\u00e9r\u0151l j\u00f3r\u00e9szt az Osztr\u00e1k-Magyar Monarchia ter\u00fclet\u00e9r\u0151l, az egyik egy doh\u00e1nygy\u00e1r, a m\u00e1sik egy vegyi \u00fczem, ahol \u201eperzsa port\u201d gy\u00e1rtottak, a harmadik pedig a budapesti \u00e1llatkert Elef\u00e1nth\u00e1za. Az egykori orientalizmus minden esetben funkcion\u00e1lis volt, hiszen egyfajta marketinget jelentett: keleti term\u00e9k keleti k\u00f6nt\u00f6sben.<\/p>\r\n

Nemes historiz\u00e1l\u00f3 st\u00edlusban k\u00e9sz\u00edtett festm\u00e9nyei \u00edgy azt a k\u00e9rd\u00e9st feszegetik, hogy vajon ma mit jelentenek ezek az \u00e9p\u00fcletek, \u00e9s mi a helyzet a multikultur\u00e1lis orientalizmussal a terrorizmus elleni h\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n? Vajon elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy ezek az \u00e9p\u00fcletek ma is tervez\u0151asztalra ker\u00fcljenek, ahogy azt a k\u00e9pek rasztere sugallja, vagy a populista strat\u00e9gia olyan hat\u00e9konyan azonos\u00edtja a K\u00f6zel-Keletet a migr\u00e1ci\u00f3val \u00e9s a terrorizmussal, hogy senki se kock\u00e1ztatn\u00e1 meg a \u201en\u00e9pharagot\u201d? Innen n\u00e9zve kifejezetten \u00f6r\u00fclhet\u00fcnk, hogy ezek az \u00e9p\u00fcletek egyel\u0151re m\u00e9g l\u00e9teznek, \u00e9s \u0151rzik egy kultur\u00e1lis interakci\u00f3 eml\u00e9k\u00e9t, \u00e9s csak rem\u00e9lni tudjuk, hogy a vizu\u00e1lis kult\u00fara mint olyan nem jut a szubjektumok sors\u00e1ra, nem t\u00f6rl\u0151dik ki \u00e9s nem is t\u0171nik el marad\u00e9ktalanul, hogy \u00e1tadja a hely\u00e9t valami igaz\u00e1n sz\u00fcrke, funkcion\u00e1lis \u00e9s pragmatikus dolognak, mint amilyen egy betonfal vagy egy sz\u00f6gesdr\u00f3t.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

(1)<\/a> Anne Dofourmantelle \u2013 Jacques Derrida: Of Hospitality. (1997) http:\/\/users.clas.ufl.edu\/burt\/shipwreck\/derridahospitality.pdf<\/a><\/p>\r\n

(2)<\/a> Edit Andr\u00e1s: Universal Hospitality<\/i>. Into the City-Zeitung, Wien, 2016. 5-7.<\/p>\r\n

(3)<\/a> Derrida Kant kozmopolitizmus \u00e9rtelmez\u00e9se mellett Emmanuel L\u00e9vinas humanizmusr\u00f3l alkotott fogalm\u00e1ra t\u00e1maszkodik. V.\u00f6.: Emmanuel Levinas: Humanism of the Other<\/i>. (1972) University of Illinois Press, Chicago, 2003. Derrida 2001 ut\u00e1n is tartotta mag\u00e1t ehhez a humanizmus \u00e9rtelmez\u00e9shez. V.\u00f6.: Giovanna Borradori: Philosophy in a Time of Terror. Dialogues with J\u00fcrgen Haberman and Jacques Derrida<\/i>. University of Chicago Press, Chicago, 2003.<\/p>\r\n

(4)<\/a> Aby Warburg pszichohist\u00f3ria fogalm\u00e1nak kort\u00e1rs \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez az eml\u00e9kezetpolitika viszonylat\u00e1ban l\u00e1sd: Georges Didi-Huberman: The Surviving Image. Phantoms of Time and Time of Phantoms. Aby Warburg\u2019 History of Art<\/i>. (2002) Penn State University Press, Pennsylvania, 2016.<\/p>\r\n

(5)<\/a> V.\u00f6.. Michail Bahtyin: A sz\u00f3 m\u0171v\u00e9szete \u00e9s a n\u00e9pi nevet\u00e9skult\u00fara<\/i>. (1973) http:\/\/users.atw.hu\/irodalomelmelet\/bahtyin5.pdf<\/a><\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ha a falakat \u00e9s a sz\u00f6gesdr\u00f3tokat vessz\u00fck sz\u00e1mba, akkor K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa jelenlegi meger\u0151s\u00edtett hat\u00e1rai jelent\u0151s\u00e9g\u00fckben szinte elt\u00f6rp\u00fclnek az Egyes\u00fclt \u00c1llamok, Izrael, India \u00e9s Spanyolorsz\u00e1g falaihoz k\u00e9pest, amelyek \u00e9vtizedek \u00f3ta pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k visszaszor\u00edtani az ink\u00e1bb gazdas\u00e1gi, mint politikai c\u00e9l\u00fa migr\u00e1ci\u00f3t, avagy a szeg\u00e9nyek \u00e9s a sorstalanok folyamatos \u00e1raml\u00e1s\u00e1t az \u00edg\u00e9ret f\u00f6ldj\u00e9re. K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa azonban az elm\u00falt \u00e9vtizedekben ink\u00e1bb a […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630941,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-400996","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szabad-kez"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400996","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=400996"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400996\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2022734,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/400996\/revisions\/2022734"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630941"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=400996"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=400996"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=400996"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}