{"id":401006,"date":"2016-10-19T22:00:00","date_gmt":"2016-10-19T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401006"},"modified":"2016-10-19T22:00:00","modified_gmt":"2016-10-19T22:00:00","slug":"abszurd-emlekmube-zart-halott-eszme","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/abszurd-emlekmube-zart-halott-eszme\/","title":{"rendered":"\u201eAbszurd eml\u00e9km\u0171be z\u00e1rt halott eszme\u201d"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

Cs\u00e1b\u00edt\u00f3, zavarba ejt\u0151 \u00e9s n\u00e9mik\u00e9pp f\u00e9lrevezet\u0151 v\u00e1llalkoz\u00e1s a \u0141\u00f3d\u017a Kaliska tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t az \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s, avagy a re-enactment kontextus\u00e1ban elemezni: am\u00edg Jeremy Deller 2001-ben j\u00e1tszotta \u00fajra az 1984-es Orgreave-i csat\u00e1t, Artur Zmijewski pedig 2005-ben az 1971-es Zimbardo-f\u00e9le b\u00f6rt\u00f6nk\u00eds\u00e9rletet (Repetition<\/I>), addig a \u0141\u00f3d\u017a Kaliska m\u00e1r 1999-ben \u00fajraszcen\u00edrozta az 1410-es Gr\u00fcnwaldi csat\u00e1t, pontosabban annak 19. sz\u00e1zadi romantikus reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1t. (2)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Az persze m\u00e1r egy m\u00e1sik k\u00e9rd\u00e9s, hogy Zmijewskit\u0151l \u00e9s Dellert\u0151l elt\u00e9r\u0151en a \u0141\u00f3d\u017a Kaliska tagjai mennyire is gondolt\u00e1k komolyan az eredeti esem\u00e9ny \u00fajra\u00e9l\u00e9s\u00e9t, \u00e9s mennyire tudatos\u00edtott\u00e1k a r\u00e9sztvev\u0151kkel, hogy miben is vesznek r\u00e9szt \u00e9s milyen szerepet is j\u00e1tszanak a sztoriban.<\/p>\r\n\r\n

Ez a probl\u00e9ma azonban akkor v\u00e1lik igaz\u00e1n zavarba ejt\u0151v\u00e9, ha egyik leg\u00fajabb munk\u00e1jukra, a 2014-es \u00c1ll\u00f3 roham<\/I>ra vonatkoztatjuk, amelyben f\u00e9lmeztelen, k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa, n\u0151i testeket tesznek k\u00f6zszeml\u00e9re<\/a>, ami persze egy\u00e1ltal\u00e1n nem idegen a boh\u00e9m lengyel m\u0171v\u00e9szcsoport szellemis\u00e9g\u00e9t\u0151l. S\u0151t szinte emblematikus a munk\u00e1ss\u00e1gukban, mik\u00f6zben egy a t\u00f6rt\u00e9nelemmel intenz\u00edven foglalkoz\u00f3 csoport tev\u00e9kenys\u00e9ge kapcs\u00e1n az\u00e9rt elgondolkodtat\u00f3, hogy nem igaz\u00e1n t\u00f6r\u0151dnek azzal, hogy a nyolcvanas \u00e9vek \u00f3ta el\u00e9g sokat v\u00e1ltozott a k\u00f6zgondolkod\u00e1s a n\u0151i test reprezent\u00e1ci\u00f3ja kapcs\u00e1n.<\/p>\r\n\r\n

A lovass\u00e1g n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlens\u00e9ge a mai Lengyelorsz\u00e1gban, avagy az \u00e1ll\u00f3 roham<\/I> (2014) persze eg\u00e9szen j\u00f3l v\u00e9dhet\u0151 m\u0171, aminek kifejezetten \u00fct\u0151s c\u00edme is van. A v\u00e9delem azonban \u00fagy v\u00e9lem, t\u00f6bb ponton is meglehet\u0151sen gyenge, \u00e9s egy komolyabb feminista kritikai t\u00e1mad\u00e1st\u00f3l pillanatok alatt \u00f6ssze is d\u0151lne, p\u0151r\u00e9n hagyva a m\u0171v\u00e9szek meglehet\u0151sen szimpla intenci\u00f3it, amit k\u00e1b\u00e9 \u00fagy tudn\u00e9k verbaliz\u00e1lni, hogy milyen vicces is az, ha meztelen, nem modell alkat\u00fa n\u0151k ul\u00e1nus attrib\u00fatumokkal (sisak, kard) felv\u00e9rtezve tornaszereken lovagolnak lovasrohamot m\u00edmelve.<\/p>\r\n\r\n

A v\u00e9delem viszont arra \u00e9p\u00edt, hogy a c\u00edm ezt a nemcsak k\u00f6zhelyes, de kifejezetten k\u00ednos spekt\u00e1kulumot politikai kontextusba helyezi, \u00e9s \u00f6sszekapcsolja a jobboldali \u00e9s nacionalista, lengyel k\u00f6z\u00e9lettel, ami tov\u00e1bbra is a lengyel nemzet heroizmus\u00e1nak m\u00edtosz\u00e1ra \u00e9p\u00edt. Az \u00c1ll\u00f3 roham<\/I> innen n\u00e9zve lehetne a lengyel nacionalizmus karikat\u00far\u00e1ja is, de nehezen \u00e9rthet\u0151, hogy mi\u00e9rt is nem pocakos, h\u0151b\u00f6rg\u0151, k\u00f6z\u00e9pkor\u00fa f\u00e9rfiak forgol\u00f3dnak meztelen \u00fcleppel a b\u0151rbevonat\u00fa tornaszereken.<\/p>\r\n\r\n

Ugyanez a probl\u00e9ma a m\u0171 bels\u0151, mondhatni medi\u00e1lis v\u00e9dvonal\u00e1val is, ami arra \u00e9p\u00fcl, hogy val\u00f3j\u00e1ban egy ismeretelm\u00e9leti alleg\u00f3ri\u00e1v\u00e1 emelt filmes tr\u00fckkr\u0151l van sz\u00f3. Az \u00c1ll\u00f3 roham<\/I> k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba helyezett n\u0151k k\u00f6r\u00fcl ugyanis a performansz sor\u00e1n egy v\u00e1szon k\u00f6r\u00f6z\u00f6tt<\/a>, amelyre mag\u00e1t az esem\u00e9nyt \u00e9s a n\u00e9z\u0151ket is kivet\u00edtett\u00e9k. Vagyis egy ide\u00e1lis helyzet\u0171 n\u00e9z\u0151, illetve fotogr\u00e1fus l\u00e1thatta \u00fagy is a rohamot, hogy a lovasok nem \u00e1llnak, hanem mozognak, a n\u00e9z\u0151k, avagy a h\u00e1tt\u00e9r pedig nem mozog, hanem a norm\u00e1lis helyzetnek megfelel\u0151en \u00e1ll.<\/p>\r\n\r\n

A n\u00e9z\u0151 azonban saj\u00e1t tapasztalatom szerint nehezen tud elszakadni a v\u00e1s\u00e1ri kom\u00e9dia ir\u00e1ny\u00e1ba mutat\u00f3 \u00e9rtelmez\u00e9st\u0151l, \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem jutnak esz\u00e9be sem Einstein koordin\u00e1tarendszerei, sem pedig a r\u00e9sztvev\u0151 megfigyel\u0151 k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le antropol\u00f3giai elm\u00e9letei, amelyekre az egyik alkot\u00f3 hivatkozik a m\u0171h\u00f6z f\u0171z\u00f6tt \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben. (3)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A \u0141\u00f3d\u017a Kaliska persze mindig is alkalmazott n\u0151ket a performanszaiban \u00e9s a megrendezett f\u00e9nyk\u00e9pein, a nyolcvanas \u00e9vekben azonban m\u00e9g \u0151k maguk is meghat\u00e1roz\u00f3 szerepet v\u00e1llaltak az \u00e9l\u0151k\u00e9peikben, amelyek \u00e9ppen a lengyel patriotizmus \u00e9s a lengyel nemzettudat posztkommunista \u00e9bred\u00e9s\u00e9nek korszak\u00e1ban reflekt\u00e1ltak a lengyel t\u00f6rt\u00e9neti fest\u00e9szetre, illetve a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net posztmodern kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\r\n\r\n

Ezek k\u00f6z\u00fcl a munk\u00e1ik k\u00f6z\u00fcl ma is b\u00e1tran v\u00e1llalhat\u00f3 a Delacroix-parafr\u00e1zis, illetve a d\u00e9li \u00e9s az \u00e9szaki n\u0151i spekt\u00e1kulum, Botticelli V\u00e9nusz\u00e1nak \u00e9s Fontainebleau-i mester hercegn\u0151j\u00e9nek (Gabrielle d\u2019Estr\u00e9es) kig\u00fanyol\u00e1sa \u00e9s profaniz\u00e1l\u00e1sa, amelynek sor\u00e1n a tagok saj\u00e1t, vonz\u00f3nak nem igaz\u00e1n mondhat\u00f3 f\u00e9rfi test\u00fcket tett\u00e9k k\u00f6zszeml\u00e9re. Hasonl\u00f3 motiv\u00e1ci\u00f3 figyelhet\u0151 meg az egyik legh\u00edresebb korai munk\u00e1jukon, a Freiheit, Nein Danke<\/I>-n, ami Eugene Delacroix A szabads\u00e1g vezeti a n\u00e9pet<\/I> c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny\u00e9nek 1989-es \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1sa<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

A v\u00e9geredm\u00e9nye persze ink\u00e1bb egy parafr\u00e1zis, mintsem egy re-enactment dokumentuma, ami nem kisebb\u00edti azt a hat\u00e1st, ahogy a csoport tagjai megeleven\u00edtik egy 20. sz\u00e1zad elejei filmet id\u00e9z\u0151 \u00e9l\u0151k\u00e9pben a forradalmi festm\u00e9nyt. A tett tov\u00e1bbi \u00e9rdekess\u00e9ge, hogy az \u00e9l\u0151k\u00e9pr\u0151l k\u00e9sz\u00edtett fot\u00f3ra firk\u00e1lt sz\u00f6vegek \u00e9s rajzocsk\u00e1k m\u00e1r nem csak az eredeti festm\u00e9nyb\u0151l, de a parafr\u00e1zissal oper\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9szekb\u0151l is g\u00fanyt \u0171znek a j\u00f3 adag \u00f6nir\u00f3ni\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en.<\/p>\r\n\r\n

A n\u00e9met c\u00edm r\u00e1ad\u00e1sul utal a legend\u00e1san rossz n\u00e9met-lengyel viszonyra is, a francia forradalmi anal\u00f3gia pedig arra, hogy a vadkapitalizmus j\u00f3 r\u00e9szt az NSZK-b\u00f3l \u00e9s Ausztri\u00e1b\u00f3l be\u00e1raml\u00f3 szabads\u00e1ga tal\u00e1n m\u00e9g sem az, amire a polg\u00e1ri jogait \u00e9s az \u00fajabb k\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1got \u00e9lvez\u0151 lengyel individuum v\u00e1gyna.<\/p>\r\n\r\n

A politika dadaist\u00e1kat \u00e9s sz\u00fcrrealist\u00e1kat id\u00e9z\u0151 erotikus-karnev\u00e1li olvasata azonban huszon\u00f6t \u00e9v m\u00falt\u00e1n, a 2010-es \u00e9vek elej\u00e9n a globaliz\u00e1lt kapitalista biopolitika \u00e9s a posztstrukturalista ideol\u00f3giakritika korszak\u00e1ban m\u00e1r nem annyira \u00fcd\u00edt\u0151en zavarba ejt\u0151, mint egykoron, hanem ink\u00e1bb csak szimpl\u00e1n k\u00ednos, de legal\u00e1bbis a sz\u00fcrrealist\u00e1k kedvelt kifejez\u00e9s\u00e9vel \u00e9lve d\u00e9mod\u00e9<\/I>, ami persze lehet az\u00e9rt m\u00e9g \u00e9rdekes \u00e9s izgalmas, ha tartja mag\u00e1t a politikai korrekts\u00e9g szab\u00e1lyaihoz.<\/p>\r\n\r\n

A budapesti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son szerepl\u0151 t\u00f6bbi \u00faj munka ennek a krit\u00e9riumnak nagyj\u00e1b\u00f3l meg is felel, m\u00e9gis olyan \u00e9rz\u00e9se van a n\u00e9z\u0151nek, hogy a \u0141\u00f3d\u017a Kaliska legink\u00e1bb m\u00e1r csak saj\u00e1t mag\u00e1nak \u00e1ll\u00edt eml\u00e9km\u0171vet, ahogy a nyolcvanas \u00e9vek gondolkod\u00e1s\u00e1t igyekszik \u00e1tford\u00edtani a legmodernebb m\u00e9diumokba.<\/p>\r\n\r\n

Ilyen munka a Balladyna selfie<\/I> is, ahol nyolc gyilkoss\u00e1g elevenedik<\/a> meg a \u201elengyel Arany J\u00e1nos\u201d, Juliusz Slowacki Balladyna<\/I> c\u00edm\u0171 19. sz\u00e1zadi romantikus r\u00e9mdr\u00e1m\u00e1j\u00e1b\u00f3l. A fot\u00f3sorozat<\/a> v\u00e9lhet\u0151en a popkult\u00far\u00e1n \u00e9s a f\u00e9rfit tekinteten k\u00edv\u00e1n g\u00fanyol\u00f3dni, mik\u00f6zben a selfie a n\u0151i maszk, a szerepj\u00e1t\u00e9k medi\u00e1lis alleg\u00f3ri\u00e1jak\u00e9nt is \u00e9rtelmezhet\u0151. Ez a konszenzu\u00e1lis \u00e9rtelmez\u00e9s azonban nem v\u00e1ltoztat azon, hogy a n\u0151i test politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s\u00e1t neh\u00e9z \u00fagy kritiz\u00e1lni, ha az alkot\u00f3k maguk is a n\u0151i test, illetve a gyilkoss\u00e1g-burleszk l\u00e1tv\u00e1ny\u00e1ra \u00e9p\u00edtenek<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

A Miczkiewicz \u2013 avagy a M\u00fazeumba dermedt Pol\u00f3nia<\/I> is saj\u00e1t kor\u00e1bbi m\u0171veik reminiszcenci\u00e1j\u00e1t \u00e1rasztja mag\u00e1b\u00f3l. A Miczkiewicznek szentelt<\/a> 2011-es ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sukon Jan Styka Polonia<\/I> c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny\u00e9nek pixeles\u00edtett parafr\u00e1zis\u00e1n t\u00fal megjelent m\u00e9g k\u00e9t tov\u00e1bbi munka is, melyek most nem l\u00e1that\u00f3k. Az egyik a 44 \u00f3r\u00e1nyi keres\u00e9s eredm\u00e9nye<\/I>, ami egy 44 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 Mickiewicz portr\u00e9b\u00f3l k\u00e9sz\u00edtett koll\u00e1zs. A m\u00e1sik pedig a Pop-b\u00fcszt mindenkinek<\/I>, ami egy \u00fcvegt\u00e1rl\u00f3 megt\u00f6mve 100 miniat\u0171r Miczkiewicz portr\u00e9 b\u00fcszttel. <\/p>\r\n\r\n

Ahogy a selfie alkalmaz\u00e1s\u00e1nak innovativit\u00e1sa ma m\u00e1r medi\u00e1lisan er\u0151sen megk\u00e9rd\u0151jelezhet\u0151, \u00fagy a M\u00fazeumba dermedt Pol\u00f3nia<\/I> is olyan dimenzi\u00f3kat nyit meg az eml\u00e9kezetpolitika \u00e9s a kultuszt\u00f6rt\u00e9net kapcs\u00e1n, amelyek nagyj\u00e1b\u00f3l az egykori N\u0151k Lapj\u00e1t felv\u00e1lt\u00f3 NL Caf\u00e9 szintj\u00e9re vannak kalibr\u00e1lva.<\/p>\r\n\r\n

Jan Styka Polonia<\/I> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9nek \u00fajrafeldolgoz\u00e1sa am\u00fagy politikai tekintetben nem \u00e9rdektelen, hiszen az eredeti festm\u00e9ny egy t\u00f6rt\u00e9nelmi alleg\u00f3ria, amely az 1791-es lengyel alkotm\u00e1ny apote\u00f3zisa, amely Eur\u00f3pa els\u0151 polg\u00e1ri alkotm\u00e1nya egy de facto nem l\u00e9tez\u0151 orsz\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra, amelyet a poroszok, az osztr\u00e1kok \u00e9s az oroszok 1772-ben sz\u00e9tdaraboltak \u00e9s gyakorlatilag annekt\u00e1ltak. Ilyen \u00e9rtelemben Styka 1891-es festm\u00e9nye egy virtu\u00e1lis Lengyelorsz\u00e1g, egy \u00e1lom materializ\u00e1l\u00e1sa, ahol a lel\u00e1ncolt Polonia figur\u00e1j\u00e1t b\u00fcszke f\u00e9rfiak szabad\u00edtj\u00e1k ki.<\/p>\r\n\r\n

A Gr\u00fcnwaldi csata<\/I> 1999-es \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s\u00e1t\u00f3l elt\u00e9r\u0151en azonban a \u0141\u00f3d\u017a Kaliska itt csak annyit tett, hogy pixeles\u00edtett\u00e9k<\/a> a reprodukci\u00f3t \u00e9s beraktak<\/a> el\u00e9 egy falat, hogy az eg\u00e9sz k\u00e9p, az eg\u00e9sz alleg\u00f3ria ne legyen a maga teljess\u00e9g\u00e9ben \u00e9lvezhet\u0151 se k\u00f6zelr\u0151l, se t\u00e1volr\u00f3l. Jan Matejko h\u00edres festm\u00e9ny\u00e9nek, a Gr\u00fcnwaldi csat\u00e1<\/I>nak (1878) az 1999-es \u00fajraalkot\u00e1s\u00e1ra viszont m\u00e9g a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g bevon\u00e1s\u00e1val ker\u00fclt sor egyfajta happening keret\u00e9ben egy \u00e1llami m\u00fazeum terein bel\u00fcl, ami akkor is izgalmas, ha el\u0151re nem tiszt\u00e1zt\u00e1k, hogy kik lesznek a n\u00e9met lovagok, \u00e9s kik a lengyel, a litv\u00e1n \u00e9s a koz\u00e1k harcosok.<\/p>\r\n\r\n

A Mickiewicz-sorozathoz k\u00e9pest eg\u00e9szen szofisztik\u00e1lt t\u00f6rt\u00e9nelemk\u00e9pet ny\u00fajt<\/a> a m\u00e1sik \u00faj, t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e9m\u00e1j\u00fa m\u0171, Jan Kochanowski figur\u00e1j\u00e1nak \u00fajraalkot\u00e1sa, amit legf\u00f6ljebb az \u00e1rny\u00e9kol be egy picit, hogy Shakespeare-r\u0151l m\u00e1r \u00e9vtizedek \u00f3ta keringenek hasonl\u00f3 sztorik. Ez a munka mindenesetre egy rendesen v\u00e9giggondolt \u00e9s megideologiz\u00e1lt m\u0171, egy fikt\u00edv, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti detekt\u00edv sztori, amelyben a csoport tagjai 16. sz\u00e1zadi \u201es\u00f3svizes\u201d fot\u00f3kat \u201etal\u00e1ltak meg\u201d a h\u00edres lengyel renesz\u00e1nsz k\u00f6lt\u0151r\u0151l, Jan Kochanowskir\u00f3l, amelyekb\u0151l kider\u00fcl<\/a>, hogy a nagy humanista val\u00f3j\u00e1ban n\u0151 volt, aki az akkori patriarch\u00e1lis m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsadalomban arra k\u00e9nyszer\u00fclt, hogy f\u00e9rfik\u00e9nt l\u00e9pjen az \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9s \u00fatj\u00e1ra. A korabeli h\u00edres portr\u00e9kat \u00e9s zs\u00e1nerk\u00e9peket parafraze\u00e1l\u00f3<\/a>, 16. sz\u00e1zadinak mondott heliot\u00edpi\u00e1kr\u00f3l r\u00e1ad\u00e1sul az is kider\u00fcl, hogy Kochanowska t\u00f6k\u00e9letesen tiszt\u00e1ban volt a mimikri eszt\u00e9tikai, politikai \u00e9s etikai vonzataival is.<\/p>\r\n\r\n

Hasonl\u00f3an gondolatgazdag munka a pop art \u00e9s a kapitalizmus keleti befogad\u00e1s\u00e1ra reflekt\u00e1l\u00f3 sorozat, a Stefan \u00e9s a majon\u00e9z<\/I>, amelyben Kielce v\u00e1ros\u00e1nak k\u00e9t h\u00edress\u00e9ge, Stefan<\/a> Zeromski \u00e9s a majon\u00e9z<\/a> jelenik meg. Stefan Zeromski a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9nek egyik legh\u00edresebb \u00edr\u00f3ja \u00e9s publicist\u00e1ja, akit eposzi jelz\u0151vel szimpl\u00e1n csak a \u201elengyel irodalom lelkiismeret\u00e9nek\u201d szoktak nevezni, Kielce azonban m\u00e9g sem annyira r\u00f3la, mint ink\u00e1bb a majon\u00e9zr\u0151l v\u00e1lt h\u00edress\u00e9. A marketing azonban, mint tudjuk, csod\u00e1kra k\u00e9pes, pl\u00e1ne, ha k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 \u00e9s fogyaszthat\u00f3 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet form\u00e1j\u00e1t \u00f6lti mag\u00e1ra.<\/p>\r\n\r\n

\u00cdgy a \u0141\u00f3d\u017a Kaliska j\u00f3 \u00e9rz\u00e9kkel teszi<\/a> oda plak\u00e1tjain a majon\u00e9z \u00e9s Zeromski mell\u00e9 Andy Warholt is, aki r\u00e9gi\u00f3s felmen\u0151kkel is b\u00fcszk\u00e9lkedhet. Warhol r\u00e1ad\u00e1sul nemcsak figur\u00e1lisan gener\u00e1l jelent\u00e9seket, hanem stil\u00e1risan is, hiszen a nyomatok az \u00e1ltala kidolgozott vizu\u00e1lis kult\u00fara ig\u00e9zet\u00e9ben fogantak.<\/p>\r\n\r\n

A helyzet azonban az, hogy Warhol nem igaz\u00e1n in medias res ker\u00fclt a k\u00e9pbe a 2010-es \u00e9vekben, hiszen a \u0141\u00f3d\u017a Kaliska m\u00e1r a 2000-es \u00e9vek elej\u00e9n elk\u00f6telezte mag\u00e1t a pop art recikl\u00e1l\u00e1sa, illetve saj\u00e1t kor\u00e1bbi brand-j\u00fck meg\u00faj\u00edt\u00e1sa mellett, ami a New Pop<\/I> (2004) filmeken kereszt\u00fcl a B\u00e1ln\u00e1ban is tetten \u00e9rhet\u0151.<\/p>\r\n\r\n

Egy New Pop<\/I> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00f6bb mint t\u00edz \u00e9ve a Liget Gal\u00e9ri\u00e1ban is l\u00e1that\u00f3<\/a> volt, \u00e9s az arch\u00edv felv\u00e9telek alapj\u00e1n az akkori anyag ma is er\u0151snek t\u0171nik, \u00e9l\u00e9n Richard Hamilton legend\u00e1s pop-koll\u00e1zs\u00e1nak remake-j\u00e9vel, illetve azzal a fot\u00f3val, ahol a csoport egyik er\u0151sen \u00f6reged\u0151 tagja felveszi Hamilton test\u00e9p\u00edt\u0151j\u00e9nek p\u00f3z\u00e1t a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son.<\/p>\r\n\r\n

Hasonl\u00f3an vicces \u00e9s er\u0151s m\u0171 a The Nation is Still Going Strong<\/I> c\u00edm\u0171 filmj\u00fck is, ahol nemcsak a nacionalizmusb\u00f3l, de \u00f6nmagukb\u00f3l is g\u00fanyt \u0171znek, b\u00e1r az\u00e9rt a j\u00f3l piacos\u00edthat\u00f3 macs\u00f3 szexizmusr\u00f3l se hajland\u00f3k lemondani, mert mik\u00f6zben r\u00f6hejesen edzik test\u00fcket, az el\u0151t\u00e9rben leng\u00e9n \u00f6lt\u00f6z\u00f6tt h\u00f6lgyek moss\u00e1k kacar\u00e1szva a szennyest.<\/p>\r\n\r\n

A j\u00f3 sztori \u00e9s a humor n\u00e9mileg enyh\u00edteni tud azon a szomor\u00fa perspekt\u00edv\u00e1n is, hogy a kapitalizmus brand-jeinek kritikai kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa nyugaton a hetvenes, keleten pedig a nyolcvanas \u00e9vekben sz\u00e1m\u00edtott forradalmi tettnek. \u00cdgy b\u00e1rmennyire is botr\u00e1nyos lett politikai \u00e9rtelemben a legend\u00e1s lengyel Playboy c\u00edmlap a meztelen n\u0151v\u00e9 \u00e1tl\u00e9nyeg\u00edtett lengyel kir\u00e1lyi sassal \u00e9s a c\u00edmlapr\u00f3l ki is cenz\u00far\u00e1zott piros feh\u00e9r (azaz lengyel nemzeti sz\u00edn\u0171) Coca-Col\u00e1s rekeszekkel, eszt\u00e9tikai \u00e9rtelemben a New Pop<\/I> \u00e9s annak jelenlegi m\u0171v\u00e9szi hajt\u00e1sai m\u00e1r csak a nyolcvanas \u00e9vek szellem\u00e9nek \u00e1ll\u00edthatnak abszurd eml\u00e9ket egy olyan abszurd korban, amikor tal\u00e1n m\u00e1r csak a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai \u00faj nacionalizmus folytat heroikus k\u00fczdelmet a glob\u00e1lis kapitalizmus ellen.<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n\r\n

(1)<\/a> Az id\u00e9zet Marek Janiak sz\u00f6veg\u00e9b\u0151l sz\u00e1rmazik, ami az \u00daj Budapest Gal\u00e9ria Pr\u00f3f\u00e9tapar\u00e1d\u00e9<\/I> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n az \u00c1ll\u00f3 roham<\/I> komment\u00e1rjak\u00e9nt jelent meg.<\/p>\r\n

(2)<\/a> Nem k\u00edv\u00e1nom sz\u00e1mon k\u00e9rni egy elt\u00e9r\u0151 szerz\u0151i intenci\u00f3k \u00e1ltal motiv\u00e1lt 1999-es munk\u00e1n a re-enactment akkor m\u00e9g sporadikus diszkurzus\u00e1t, viszont a 2014-es \u00c1ll\u00f3 roham<\/I> kapcs\u00e1n nekem m\u00e9gis az Orgreave-i csata<\/I> jutott eszembe, illetve az, hogy a k\u00e9t ut\u00f3bbi m\u0171 mennyire m\u00e1sk\u00e9nt viszonyul a t\u00f6rt\u00e9nelem reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz.<\/p>\r\n

(3)<\/a> Janiak a m\u00e1r eml\u00edtett komment\u00e1rj\u00e1ban \u2013 az ir\u00f3ni\u00e1t\u00f3l sem mentesen \u2013 az \u00c1ll\u00f3 roham<\/I>ot \u00fagy interpret\u00e1lja, hogy az konceptu\u00e1lis eszk\u00f6z\u00f6kkel reflekt\u00e1l a romantikus t\u00f6rt\u00e9nelem- \u00e9s m\u0171v\u00e9szetk\u00e9pre is. E konceptu\u00e1lis reflexi\u00f3 legfontosabb hordoz\u00f3ja a m\u0171 medi\u00e1lis \u00f6sszetev\u0151je, a mozg\u00f3 v\u00e1szon, amely t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen kiford\u00edtja \u00e9s \u00fajraalkotja a klasszikus mozi mechanizmus\u00e1t az \u00fcl\u0151 n\u00e9z\u0151vel, az \u00e1ll\u00f3 v\u00e1szonnal, \u00e9s az azon fut\u00f3 spekt\u00e1kulummal.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    Cs\u00e1b\u00edt\u00f3, zavarba ejt\u0151 \u00e9s n\u00e9mik\u00e9pp f\u00e9lrevezet\u0151 v\u00e1llalkoz\u00e1s a \u0141\u00f3d\u017a Kaliska tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t az \u00fajraj\u00e1tsz\u00e1s, avagy a re-enactment kontextus\u00e1ban elemezni: am\u00edg Jeremy Deller 2001-ben j\u00e1tszotta \u00fajra az 1984-es Orgreave-i csat\u00e1t, Artur Zmijewski pedig 2005-ben az 1971-es Zimbardo-f\u00e9le b\u00f6rt\u00f6nk\u00eds\u00e9rletet (Repetition), addig a \u0141\u00f3d\u017a Kaliska m\u00e1r 1999-ben \u00fajraszcen\u00edrozta az 1410-es Gr\u00fcnwaldi csat\u00e1t, pontosabban annak 19. sz\u00e1zadi romantikus […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630951,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-401006","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401006","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401006"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401006\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630951"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401006"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401006"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401006"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}