{"id":401010,"date":"2016-12-01T23:00:00","date_gmt":"2016-12-01T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401010"},"modified":"2016-12-01T23:00:00","modified_gmt":"2016-12-01T23:00:00","slug":"merheto-e-az-esztetika-es-a-politika-korrelacioja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/merheto-e-az-esztetika-es-a-politika-korrelacioja\/","title":{"rendered":"M\u00e9rhet\u0151-e az eszt\u00e9tika \u00e9s a politika korrel\u00e1ci\u00f3ja?"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

A \u201emutat\u00f3 n\u00e9lk\u00fcli\u201d ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak, illetve Gr\u00f3f Ferenc mutat\u00f3 n\u00e9lk\u00fcli \u00f3r\u00e1j\u00e1nak meglep\u0151en er\u0151s a narrat\u00edv\u00e1ja, vagy egy m\u00e1sik frazeol\u00f3gi\u00e1val \u00e9lve nagyon komplex a programja. A m\u0171vek, Gr\u00f3f, Bern\u00e1th Aur\u00e9l, D\u00e9ry Tibor \u00e9s Somogyi J\u00f3zsef munk\u00e1i megragadj\u00e1k \u00e9s magukkal r\u00e1ntj\u00e1k a n\u00e9z\u0151t, vezetik \u00e9s terelik egy hat\u00e1rozott ir\u00e1nyba, az 1958-as Br\u00fcsszeli Vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s fel\u00e9, aminek mai, magyar szemmel az az egyik \u00e9rdekess\u00e9ge, hogy ez volt a K\u00e1d\u00e1r-rendszer els\u0151 jelent\u0151s, \u00e9s bizonyos tekintetben p\u00e9ldaad\u00f3 nyugati reprezent\u00e1ci\u00f3ja.<\/p>\r\n\r\n

A vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s magyar pavilonj\u00e1nak ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si anyag\u00e1t ugyanis egy olyan mott\u00f3 \u2013 \u201emit adott egy kis n\u00e9p a nagyvil\u00e1gnak?\u201d (1)<\/a> \u2013 \u00e9gisze alatt v\u00e1logatt\u00e1k \u00f6ssze, ami \u00e9ppoly fontos eleme lett a K\u00e1d\u00e1r J\u00e1nos nev\u00e9vel f\u00e9mjelzett guly\u00e1skommunizmusnak, mint az orsz\u00e1g els\u0151 ember\u00e9nek legend\u00e1s mondata: \u201eaki nincs ellen\u00fcnk, az vel\u00fcnk van\u201d.<\/p>\r\n\r\n

1956 ut\u00e1n azonban a Magyar N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g nyugati k\u00e9pe m\u00e9g meglehet\u0151sen rosszul festett, gyakorlatilag egy megsz\u00e1llt orsz\u00e1gnak t\u0171nt, amely h\u00edj\u00e1n volt a szuverenit\u00e1snak. V\u00e9lhet\u0151en ez inspir\u00e1lta arra az orsz\u00e1g vezet\u00e9s\u00e9t, hogy szovjet k\u00f6lcs\u00f6nb\u0151l ugyan, de belev\u00e1gjanak az orsz\u00e1gim\u00e1zs helyrer\u00e1nt\u00e1s\u00e1ba, amire az 1958-as Br\u00fcsszeli Vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00edn\u00e1lta az els\u0151 komoly lehet\u0151s\u00e9get. Gr\u00f3f pedig egy olyan m\u0171vet \u00e1ll\u00edtott ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak centrum\u00e1ba, amely \u00e9ppen erre az alkalomra k\u00e9sz\u00fclt, \u00e9s r\u00e1ad\u00e1sul a K\u00e1d\u00e1r-rendszer egyik legfontosabb, szinte paradigmatikus m\u0171v\u00e9sze, Bern\u00e1th Aur\u00e9l festette.<\/p>\r\n\r\n

A Vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz kapcsolhat\u00f3 Somogyi h\u00edres szobra, az 1953-as Martin\u00e1sz<\/I> is a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s h\u00e1ts\u00f3 traktus\u00e1ban, amelyet a magyar p\u00e1rtvezet\u00e9s a meglep\u0151en modern \u00e9s a direkt szocialista propagand\u00e1t n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 br\u00fcsszeli pavilon el\u0151tt \u00e1ll\u00edtott fel, hogy az\u00e9rt m\u00e9gis csak jelezze, hogy ez a bizonyos nagyra hivatott, igen eszes \u00e9s nagyon vid\u00e1m magyar n\u00e9p per pillanat \u2013 1958-ban \u2013 a munk\u00e1soszt\u00e1ly ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa alatt \u00e1ll.<\/p>\r\n\r\n

Gr\u00f3f \u00e9s D\u00e9ry m\u0171vei viszont nem kapcsol\u00f3dnak k\u00f6zvetlen\u00fcl a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz, s\u0151t Bern\u00e1th 100 x 100 centim\u00e9teres alum\u00ednium lapokra festett 4 x 18 m\u00e9teres, monument\u00e1lis pann\u00f3ja sem eredeti form\u00e1j\u00e1ban jelenik meg, mivel a \u201elapok\u201d sorrendje \u00f6ssze van kavarva<\/a>. A kavarod\u00e1s ok\u00e1t pedig \u00e9rdemes Gr\u00f3f \u00e9letm\u0171v\u00e9ben keresni, aki az egykori Societ\u00e9 R\u00e9aliste tagjak\u00e9nt j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny k\u00e9pet \u00e9s sz\u00f6veget, j\u00f3 p\u00e1r nemzeti \u00e9s \u00e1llami reprezent\u00e1ci\u00f3t alak\u00edtott m\u00e1r \u00e1t kor\u00e1bban is, s\u0151t t\u00e9r\u00edtett m\u00e1r el konkr\u00e9t m\u0171alkot\u00e1sokat (2)<\/a> is eredeti programjukt\u00f3l \u00fagy, hogy rekontextualiz\u00e1lta \u00e9s dekonstru\u00e1lta \u0151ket.<\/p>\r\n\r\n

Bern\u00e1th m\u0171v\u00e9nek \u00e1talak\u00edt\u00e1sa, illetve \u00e1t\u00e9rtelmez\u00e9se is alapvet\u0151en ezen a k\u00e9t pill\u00e9ren nyugszik. El\u0151sz\u00f6r is Bern\u00e1th mell\u00e9 oda\u00e1ll\u00edtotta D\u00e9ry figur\u00e1j\u00e1t, az 1958-ban bemutatott Budapest l\u00e1tk\u00e9p mell\u00e9 odahelyezte<\/a> az 1958 \u00e9s 1960 k\u00f6z\u00f6tt megsz\u00fclet\u0151 G. A. \u00far X-ben<\/I> 66 sz\u00f6vegr\u00e9szlet\u00e9t. Majd a Bern\u00e1th pann\u00f3 h\u00e1tlapjain tal\u00e1lhat\u00f3 egyszer\u0171 k\u00f3dok \u201ef\u00e9lre\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel\u201d megv\u00e1ltoztatta az egyes lapok hely\u00e9t a kirak\u00f3sban, ami \u00e1ltal egy olyan k\u00e9prejtv\u00e9ny j\u00f6tt l\u00e9tre, ami csak akt\u00edv n\u00e9z\u0151i k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9ssel \u00e1ll \u00f6ssze eredeti form\u00e1j\u00e1ban, amikor is Budapestet reprezent\u00e1lta Br\u00fcsszelben, a kis n\u00e9p legend\u00e1san sz\u00e9p \u00e9s k\u00e9peslapp\u00e1 stiliz\u00e1lt f\u0151v\u00e1ros\u00e1t, amelyben nyoma sincs az 1956-os forradalomnak.<\/p>\r\n\r\n

Ak\u00e1r \u00fagy is fogalmazhatn\u00e1nk, hogy Bern\u00e1th egy ut\u00f3pisztikus Budapestet festett meg, ahol meglep\u0151en k\u00f6nnyed<\/a> figur\u00e1k korz\u00f3znak<\/a> a Gell\u00e9rthegyen, elragad\u00f3an sz\u00e9p a Budai V\u00e1r t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00f6mbje, a pesti oldal ipari negyedei pedig a szocialista moderniz\u00e1ci\u00f3 lend\u00fclet\u00e9t t\u00fckr\u00f6zik<\/a>. Gr\u00f3f pedig \u00e9ppen a dekonstru\u00e1lt Bern\u00e1th-f\u00e9le ut\u00f3pia mell\u00e9 teszi oda D\u00e9ry diszt\u00f3pi\u00e1j\u00e1t X folyamatosan pusztul\u00f3 metropolisz\u00e1val, hogy p\u00e1rhuzamba \u00e1ll\u00edtsa egym\u00e1ssal a K\u00e1d\u00e1r-rendszer k\u00e9t jellegzetes m\u0171v\u00e9sz-sors\u00e1t. Amikor ugyanis Bern\u00e1th Br\u00fcsszelbe utazik a nagyszab\u00e1s\u00fa megnyit\u00f3ra, akkor D\u00e9ry \u00e9ppen egy budapesti b\u00f6rt\u00f6nben pr\u00f3b\u00e1lja \u00e9rtelmezni a r\u00e1 r\u00f3tt \u00edt\u00e9letet.<\/p>\r\n\r\n

Gr\u00f3f els\u0151dleges intenci\u00f3ja a leporell\u00f3 sz\u00f6vege alapj\u00e1n az lehetett, hogy az eleg\u00e1ns br\u00fcsszeli esem\u00e9ny \u00e9s a nyomor\u00fas\u00e1gos budapesti b\u00f6rt\u00f6n a k\u00e9t r\u00e9gi j\u00f3 bar\u00e1t, Bern\u00e1th \u00e9s D\u00e9ry elt\u00e9r\u0151 politikai szerepv\u00e1llal\u00e1s\u00e1t \u00e9s elt\u00e9r\u0151 sors\u00e1t ellenpontozza l\u00e1tv\u00e1nyosan. Gr\u00f3f saj\u00e1t munk\u00e1ja, a mutat\u00f3 n\u00e9lk\u00fcli<\/a> \u00f3ra \u00e9s a \u201emutat\u00f3 n\u00e9lk\u00fcli\u201d ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s azonban ezt a l\u00e1tsz\u00f3lagos dichot\u00f3mi\u00e1t is dekonstru\u00e1lja, \u00e9s egy fura kaleidoszk\u00f3pp\u00e1 v\u00e1ltoztatja, ahol nemcsak azt neh\u00e9z eld\u00f6nteni, hogy mi a feh\u00e9r \u00e9s mi a fekete, de m\u00e9g abban sem lehet biztos az ember, hogy pontosan mit is l\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

Ennek a sz\u00fcrke kaleidoszk\u00f3pnak az alleg\u00f3ri\u00e1jak\u00e9nt is \u00e9rtelmezhet\u0151 Gr\u00f3f nap\u00f3r\u00e1ja<\/a>, amelynek sz\u00e1mai nem 1-t\u0151l 12-ig \u00edvelnek, hanem 0-t\u00f3l 1-ig, vagy ink\u00e1bb 0-t\u00f3l I-ig. A kalligrafikusan megform\u00e1lt \u201eI\u201d pedig nem csak az 1-es sz\u00e1mot k\u00e9pviseli, de az Igazs\u00e1gra is utalhat. A 0 \u00e9s az I, a hamis \u00e9s az igaz, a logikai nem \u00e9s igen k\u00f6z\u00e9 pedig az alkot\u00f3 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ra jellemz\u0151 tipogr\u00e1fia kontamin\u00e1ci\u00f3k ker\u00fclnek, olyan sz\u00e1mjegyek, amelyek 0 \u00e9s 1 \u201etartalma\u201d fokozatosan v\u00e1ltozik. Mintha az \u00f3ra azt mutatn\u00e1, m\u00e1r ha lenne m\u0171k\u00f6d\u0151k\u00e9pes mutat\u00f3ja, hogy valami \u00e9ppen mennyire igaz, illetve milyen m\u00e9rt\u00e9kben hamis.<\/p>\r\n\r\n

Ezt a bizonyos nap\u00f3r\u00e1t r\u00e1ad\u00e1sul a 66 D\u00e9ry-sz\u00f6veg t\u00fckr\u00e9ben egy\u00e9rtelm\u0171en X v\u00e1ros\u00e1nak mutat\u00f3 n\u00e9lk\u00fcli, de m\u00e9gis m\u0171k\u00f6d\u0151 \u00f3r\u00e1i inspir\u00e1lt\u00e1k, ami a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s epigramma-szer\u0171 c\u00edm\u00e9nek egyik lehets\u00e9ges \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t is megadja. B. A. \u00far a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s narrat\u00edv\u00e1j\u00e1nak ismeret\u00e9ben nyilv\u00e1n Bern\u00e1th Aur\u00e9l lesz, aki az eredeti G. A. \u00far hely\u00e9be l\u00e9p. (3)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A \u201emutat\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl\u201d azonban nem csak arra utalhat, hogy D\u00e9ry diszt\u00f3pi\u00e1ja el\u0151sz\u00f6r az \u00d3ra mutat\u00f3k n\u00e9lk\u00fcl c\u00edmet kapta, m\u00e9g a b\u00f6rt\u00f6nben, hanem arra a fikt\u00edv helyzetre is, hogy vajon mutat\u00f3k, utas\u00edt\u00e1sok \u00e9s utal\u00e1sok n\u00e9lk\u00fcl, hogyan lehet \u00f6sszerakni valamit (egy m\u0171vet, egy narrat\u00edv\u00e1t, egy t\u00f6rt\u00e9nelmi m\u00faltat) a rendelkez\u00e9s\u00fcnkre \u00e1ll\u00f3 elemekb\u0151l.<\/p>\r\n\r\n

Az eg\u00e9sz ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00edgy, az \u00fajrastruktur\u00e1l\u00e1s \u00e9s az \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9s fel\u0151l n\u00e9zve a m\u00fazeumi intervenci\u00f3 Marcel Broodthaerst\u0151l Fred Wilsonig \u00e9s Mark Dionig \u00edvel\u0151 hagyom\u00e1ny\u00e1hoz illeszkedik, de val\u00f3j\u00e1ban m\u00e9gsem igaz\u00e1n az, hiszen Gr\u00f3f nem egy fikt\u00edv m\u00fazeumot hoz l\u00e9tre \u00e9s nem is egy l\u00e9tez\u0151 m\u00fazeum anyag\u00e1t rendezi \u00fajra, hanem csup\u00e1n egyetlen m\u0171vel dolgozik.<\/p>\r\n\r\n

Vagyis ink\u00e1bb k\u00e9t, s\u0151t h\u00e1rom m\u0171vel, ha a Martin\u00e1sz<\/I>t is ide sz\u00e1m\u00edtjuk, ami viszont azt jelenti, hogy ink\u00e1bb egyfajta m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti intervenci\u00f3r\u00f3l van sz\u00f3, ami nem egyetlen m\u00fazeum anyag\u00e1t, hanem a t\u00f6rt\u00e9nelem eszt\u00e9tikai \u00e9s politikai narrat\u00edv\u00e1it sz\u00f6vi \u00e1t. Ezt r\u00e1ad\u00e1sul a j\u00f3 intervenci\u00f3k szellem\u00e9ben \u00fagy teszi meg, hogy neh\u00e9z eld\u00f6nteni, hol is \u00e9r v\u00e9get az intervenci\u00f3 \u00e9s hol kezd\u0151dik az \u201eeredeti\u201d strukt\u00fara.<\/p>\r\n\r\n

A helyzetet csak tov\u00e1bb bonyol\u00edtja, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son az alkot\u00f3i szerepek is \u00f6sszemos\u00f3dnak<\/a>, hiszen neh\u00e9z elv\u00e1lasztani, hogy hol kezd\u0151dik, illetve v\u00e9gz\u0151dik a m\u0171v\u00e9sz, a kur\u00e1tor \u00e9s a m\u00fazeumigazgat\u00f3 munk\u00e1ja. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s els\u0151 sz\u00e1m\u00fa inspir\u00e1ci\u00f3ja ugyanis a R\u00f3ka Enik\u0151 \u00e1ltal vezetett Kiscelli M\u00fazeum maga.<\/p>\r\n\r\n

Bern\u00e1th Aur\u00e9l Budapest pann\u00f3j\u00e1t ugyanis egy lelt\u00e1roz\u00e1s sor\u00e1n R\u00f3ka Enik\u0151 \u201efedezte fel\u201d az egyik rakt\u00e1rban, \u00e9s igazgat\u00f3i programj\u00e1val \u00f6sszhangban arra gondolt, hogy a \u201eleletet\u201d egy kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9sz \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben, egy kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti, vagy ink\u00e1bb m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti intervenci\u00f3n kereszt\u00fcl mutatja be, amelynek kivitelez\u00e9s\u00e9re Gr\u00f3f Ferencet \u00e9s M\u00e9lyi J\u00f3zsefet k\u00e9rte fel, akik nehezen kidek\u00e1zhat\u00f3 m\u00f3don osztoztak meg a m\u0171v\u00e9sz \u00e9s a kur\u00e1tor funkci\u00f3in.<\/p>\r\n\r\n

A mutat\u00f3 n\u00e9lk\u00fcli nap\u00f3ra azonban m\u00e9gsem a jelenre mutat, nem azt jelzi, hogy mik\u00e9nt v\u00e1ltozott 1956-t\u00f3l 2016-ig az \u00e1llami k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti reprezent\u00e1ci\u00f3, hanem ink\u00e1bb a m\u00falt narrativiz\u00e1l\u00e1s\u00e1val foglalkozik, a t\u00f6rt\u00e9nelem Hayden White \u00f3ta szinte m\u00e1r k\u00f6zhelly\u00e9 v\u00e1lt terh\u00e9vel, amit azonban a populizmus jelenkori diadalai idej\u00e9n tal\u00e1n m\u00e9gsem felesleges \u00fajra \u00e9s \u00fajra sz\u00f3ba hozni.<\/p>\r\n\r\n

1956 narrativiz\u00e1l\u00e1sa kapcs\u00e1n j\u00f3 tudni, hogy D\u00e9ryt 9 \u00e9v b\u00f6rt\u00f6nre \u00edt\u00e9lt\u00e9k \u00e1llamellenes szervezked\u00e9s\u00e9rt, de azt\u00e1n 1960-ban egy\u00e9ni kegyelemmel szabadult, k\u00e9nyszer\u0171 alkut k\u00f6t\u00f6tt Acz\u00e9llal \u00e9s K\u00e1d\u00e1rral, megb\u00e1n\u00e1st tan\u00fas\u00edtott \u00e9s politikai \u00f6nkritik\u00e1t gyakorolt 1956-os szerepv\u00e1llal\u00e1sa miatt, cser\u00e9be pedig nyugalmat \u00e9s kontroll\u00e1lt publik\u00e1l\u00e1si lehet\u0151s\u00e9get kapott a k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n is j\u00f3l ismert magyar \u00edr\u00f3, akinek beb\u00f6rt\u00f6nz\u00e9se kor\u00e1bban nemzetk\u00f6zi felh\u00e1borod\u00e1st keltett. (4)<\/a><\/p>\r\n\r\n

1963-ban azt\u00e1n, a politikai amnesztia \u00e9s a nyugati nyit\u00e1s \u00e9v\u00e9ben a G. A. \u00far X-ben<\/I> egyes r\u00e9szletei m\u00e1r meg is jelenhettek, ami az \u00faj magyar politika demokratikuss\u00e1g\u00e1t mutatta a Nyugat fel\u00e9. Az 1956-os forradalomt\u00f3l t\u00e1vols\u00e1got tart\u00f3, de kor\u00e1bban a R\u00e1kosi-rendszerrel D\u00e9ryhez hasonl\u00f3an eszt\u00e9tikai \u00e9s politikai p\u00e1rbesz\u00e9det folytat\u00f3 Bern\u00e1th maga is nyitott volt a kompromisszumokra, hiszen nemcsak a N\u00e9pstadion tervezett fresk\u00f3in volt hajland\u00f3 dolgozni, de k\u00e9s\u0151bb megfestette a p\u00e1rth\u00e1z hatalmas Munk\u00e1s\u00e1llam pann\u00f3j\u00e1t is, ami\u00e9rt nagyon komoly honor\u00e1riumban \u00e9s \u00e1llami elismer\u00e9sben r\u00e9szes\u00fclt.<\/p>\r\n\r\n

Gr\u00f3f \u00e9s M\u00e9lyi viszont a h\u00e1ts\u00f3 traktusban, a Martin\u00e1sz<\/I> mellett m\u00e9gis egy m\u00e1sik Bern\u00e1th fresk\u00f3t id\u00e9z fel, az MTA R\u00e9g\u00e9szeti Int\u00e9zet\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 T\u00f6rt\u00e9nelem<\/I> c\u00edm\u0171, 1967-es kompoz\u00edci\u00f3t, amely azt sejteti, hogy Bern\u00e1th \u00e9letm\u0171ve \u00e9ppoly komplex, mint amilyen r\u00e9tegzett D\u00e9ry diszt\u00f3pi\u00e1ja.<\/p>\r\n\r\n

A G. A. \u00far X-ben<\/I> ugyanis nemcsak a liber\u00e1lis demokr\u00e1cia, illetve a szabad piaci kapitalizmus metsz\u0151 kritik\u00e1j\u00e1t foglalja mag\u00e1ban, de benne van a totalit\u00e1rius rendszerek interioriz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak abszurdit\u00e1sa is, amely Kafka-\u00e1t\u00e9rtelmez\u00e9sk\u00e9nt \u00e9pp\u00fagy m\u0171k\u00f6dik, mint a Gul\u00e1g irodalom ironikus verzi\u00f3jak\u00e9nt. Bern\u00e1th pedig nem csup\u00e1n a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net klasszikus \u00e9s modern toposzain kereszt\u00fcl jelen\u00edtette meg a magyar t\u00f6rt\u00e9nelem szocialista narrat\u00edv\u00e1j\u00e1nak nagy esem\u00e9nyeit, de fresk\u00f3j\u00e1ba be\u00e9p\u00edtett olyan allegorikus utal\u00e1sokat is, amelyek a szabads\u00e1g hi\u00e1ny\u00e1ra \u00e9s a totalit\u00e1rius elnyom\u00e1sra engednek asszoci\u00e1lni.<\/p>\r\n\r\n

Gr\u00f3f pedig ma, az illiber\u00e1lis demokr\u00e1cia \u00e9s a populista nacionalizmus korszak\u00e1ban \u00e1ll\u00edtja sz\u00ednpadra D\u00e9ry \u00e9s Bern\u00e1th figur\u00e1j\u00e1t egy \u201emutat\u00f3 n\u00e9lk\u00fcli\u201d ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, ahol az install\u00e1l\u00e1s m\u00f3dja, a bemutat\u00e1s te\u00e1tr\u00e1lis eleganci\u00e1ja nemcsak az \u00edt\u00e9lkez\u00e9st \u00e9s a direkt politikai \u00fczeneteket ker\u00fcli el, de kifejezetten az eszt\u00e9tikumra helyezi a hangs\u00falyt.<\/p>\r\n\r\n

M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti szempontb\u00f3l viszont \u2013 az aktu\u00e1lis nemzetk\u00f6zi trendekkel \u00f6sszhangban \u2013 m\u00e9giscsak van egyfajta politik\u00e1ja a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak, hiszen arra tesz k\u00eds\u00e9rletet, hogy \u00e1rnyalja a kor\u00e1bbi merev dichot\u00f3mi\u00e1t, amelynek \u00e9rtelm\u00e9ben voltak \u201ehamis\u201d, hivatalos \u00e9s \u201eigaz\u201d, nem-hivatalos (avantg\u00e1rd, non-konform, underground) m\u0171v\u00e9szek.<\/p>\r\n\r\n

A nagypolg\u00e1ri sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, \u201et\u00e1rsutas\u201d Bern\u00e1th ugyanis m\u00e1r 1958-ban egy olyan szocialista pann\u00f3t k\u00e9sz\u00edtett, amelyen az 1920-as \u00e9vek poszt-expresszionista eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1t hasznos\u00edtotta \u00fajra, D\u00e9ry pedig egy olyan realista reg\u00e9nyt \u00edrt, amely teljesen t\u00e1rgyilagosan ugyan, de m\u00e9giscsak egy abszurd \u00e9s sz\u00fcrre\u00e1lis vil\u00e1got mutatott be. A direkt \u00e9s az indirekt politika, a rejtett \u00e9s a ny\u00edlt konfront\u00e1ci\u00f3, a propaganda \u00e9s az ir\u00f3nia rendk\u00edv\u00fcl gazdag kaleidoszk\u00f3pja valahogy azonban m\u00e9gis sz\u00fcrke lesz, \u00e9ppolyan sz\u00fcrke, mint Gr\u00f3f t\u00e1rgyal\u00f3asztalra eml\u00e9keztet\u0151 \u00f3r\u00e1ja, amelynek melank\u00f3li\u00e1ja az eg\u00e9sz ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st belengi.<\/p>\r\n\r\n

Gr\u00f3f, M\u00e9lyi \u00e9s R\u00f3ka ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa ugyanis k\u00e9t olyan, a K\u00e1d\u00e1r-rendszerrel \u201ekiegyez\u0151\u201d, nagy m\u0171v\u00e9sz \u00e9letm\u0171v\u00e9nek egy-egy szelet\u00e9t dekonstru\u00e1lja, akiknek p\u00e1ly\u00e1ja t\u00f6k\u00e9letesen mutatja az alkuk\u00e9pess\u00e9g \u00e9s a szofisztik\u00e1lt kommunik\u00e1ci\u00f3 siker\u00e9t. A kult\u00farpolitikai \u00e9rtelemben Acz\u00e9l Gy\u00f6rggyel f\u00e9mjelzett rendszer erej\u00e9t ugyanis az adta, hogy k\u00e9pes volt felhaszn\u00e1lni, illetve \u00fajrahasznos\u00edtani Bern\u00e1th \u00e9s D\u00e9ry alkot\u00f3i energi\u00e1it, mik\u00f6zben Bern\u00e1th \u00e9s D\u00e9ry is ugyanezt tette a rendszer er\u0151forr\u00e1saival. (5)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A melank\u00f3lia mindazon\u00e1ltal nem v\u00e1ltoztat annak igazs\u00e1g\u00e1n, hogy Gr\u00f3f a m\u00falt \u00fajrak\u00f3dol\u00e1s\u00e1val \u00e9s \u00fajramutat\u00f3z\u00e1s\u00e1val nemcsak a t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net bonyolult szem\u00e9lyes konstrukci\u00f3inak l\u00e9t\u00e9re mutat r\u00e1, hanem hozz\u00e1j\u00e1rul ahhoz is, hogy az eszt\u00e9tika \u00e9s a politika mindenkori viszony\u00e1t j\u00f3val komplexebbnek l\u00e1ssuk ann\u00e1l, mint ami egyszer\u0171en meg\u00edt\u00e9lhet\u0151, vagy m\u00e9rhet\u0151 lenne.<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n\r\n

(1)<\/a> A vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s magyar pavilonj\u00e1nak koncepci\u00f3j\u00e1t Boldizs\u00e1r Iv\u00e1n \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 dolgozta ki, aki azt a feladatot kapta, hogy olyan programot \u00edrjon, amely bizony\u00edtja azt, hogy a Magyar N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g szak\u00edtott a R\u00e1kosi-korszak \u00f6nk\u00e9nyuralmi rendszer\u00e9vel. V.\u00f6.: Gy\u00f6rgy P\u00e9teri: Transsystemic Fantaises. Counterrevolutionary Hungary at Brussels\u2019 Expo \u201958. Journal of Contemporary History<\/I>, 47, 2012. 137-160.<\/p>\r\n

(2)<\/a> A Societ\u00e9 R\u00e9aliste 2010-es 19?9<\/I> c\u00edm\u0171 m\u0171ve p\u00e9ld\u00e1ul \u00fagy keletkezett, hogy Derkovits Gyula 1928-as D\u00f3zsa a t\u00fczes tr\u00f3non<\/I> metszet\u00e9nek parafr\u00e1zis\u00e1t az 1949-es \u00e9s az 1989-es magyar alkotm\u00e1ny soraib\u00f3l rakt\u00e1k ki.<\/p>\r\n

(3)<\/a> A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s c\u00edm\u00e9nek egy\u00fattal irodalomt\u00f6rt\u00e9neti m\u00faltja is van: Botka Ferenc (szerk.): D. T. \u00far X-ben<\/I>. Pet\u0151fi Irodalmi M\u00fazeum, Budapest, 1995.<\/p>\r\n

(4)<\/a> A helyzet komplexit\u00e1s\u00e1hoz azt is tudni kell, hogy D\u00e9ry a b\u00f6rt\u00f6nben \u00e9s a b\u00f6rt\u00f6n ut\u00e1n is szocialista \u00edr\u00f3nak tartotta mag\u00e1t, aki 1956-ban egy demokratikusabb szocializmus\u00e9rt sz\u00e1llt s\u00edkra nyilatkozataival. V.\u00f6.: Standeisky \u00c9va: Az \u00edr\u00f3k \u00e9s a hatalom, 1956-1963<\/I>. 1956-os Int\u00e9zet, Budapest, 1996.<\/p>\r\n

(5)<\/a> Az \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1s, avagy a rekuper\u00e1ci\u00f3 alapvet\u0151en egy energetikai kifejez\u00e9s, ami az elvesztegetett energia visszanyer\u00e9s\u00e9t jelenti. Eszt\u00e9tikai \u00e9s politikai \u00e9rtelemben Guy Debord kezdte el haszn\u00e1lni a fogalmat az 1950-es \u00e9vek v\u00e9g\u00e9t\u0151l, amikor azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy a kapitalista spekt\u00e1kulum az avantg\u00e1rd kritikai energi\u00e1t \u00fajrahasznos\u00edtja \u00e9s kisaj\u00e1t\u00edtja a saj\u00e1t c\u00e9ljaira. Debord rekuper\u00e1ci\u00f3 fogalm\u00e1r\u00f3l b\u0151vebben: Paul Mann: The Theory-Death of the Avant-Garde. Indiana University Press, Bloomington, 1991.Luc Boltanski \u00e9s Eve Chiapello a hatvanas \u00e9vek antikapitalista \u00e9s forradalmi energi\u00e1i kapcs\u00e1n is hasonl\u00f3 k\u00f6vetkeztet\u00e9sekre jut: The New Spirit of Capitalism<\/I>. Verso, London, 2005.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    A \u201emutat\u00f3 n\u00e9lk\u00fcli\u201d ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak, illetve Gr\u00f3f Ferenc mutat\u00f3 n\u00e9lk\u00fcli \u00f3r\u00e1j\u00e1nak meglep\u0151en er\u0151s a narrat\u00edv\u00e1ja, vagy egy m\u00e1sik frazeol\u00f3gi\u00e1val \u00e9lve nagyon komplex a programja. A m\u0171vek, Gr\u00f3f, Bern\u00e1th Aur\u00e9l, D\u00e9ry Tibor \u00e9s Somogyi J\u00f3zsef munk\u00e1i megragadj\u00e1k \u00e9s magukkal r\u00e1ntj\u00e1k a n\u00e9z\u0151t, vezetik \u00e9s terelik egy hat\u00e1rozott ir\u00e1nyba, az 1958-as Br\u00fcsszeli Vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1s fel\u00e9, aminek mai, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630955,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-401010","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401010","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401010"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401010\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630955"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401010"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401010"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401010"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}