{"id":401012,"date":"2016-12-08T23:00:00","date_gmt":"2016-12-08T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401012"},"modified":"2016-12-08T23:00:00","modified_gmt":"2016-12-08T23:00:00","slug":"professzionalizacio-a-muveszetben","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/szabad-kez\/professzionalizacio-a-muveszetben\/","title":{"rendered":"Professzionaliz\u00e1ci\u00f3 a m\u0171v\u00e9szetben?"},"content":{"rendered":"
\r\n

A Manifesta 11 \u2014 a mindig m\u00e1s v\u00e1rosban megrendezett kort\u00e1rs (k\u00e9pz\u0151)m\u0171v\u00e9szeti bienn\u00e1l\u00e9k sor\u00e1ban a tizenegyedik \u2014 helysz\u00edne ez \u00e9v nyar\u00e1n Z\u00fcrich volt. Kur\u00e1tornak Christian Jankowski n\u00e9met m\u0171v\u00e9szt k\u00e9rt\u00e9k fel, aki ennek az esem\u00e9nysorozatnak a What People Do For Money: Some Joint Ventures<\/i> c\u00edmet adta<\/a>.<\/p>\r\n

Nem vegyesv\u00e1llalatok alap\u00edt\u00e1sa volt a c\u00e9l, hanem k\u00f6z\u00f6s munka: \u201eigazi\u201d szakm\u00e1k, mondhatni c\u00e9hes ipar\u00e1gak m\u0171vel\u0151inek \u00e9s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeknek a k\u00f6z\u00f6s v\u00e1llalkoz\u00e1sai tal\u00e1n abban b\u00edzva, hogy ezzel a m\u0171v\u00e9szet is igazi mesters\u00e9gg\u00e9 v\u00e1lik, amely ki\u00e9rdemli, hogy c\u00e9he \u00e9s annak \u2014 a Cabaret Voltaire \u2014 helyis\u00e9geiben ideiglenes h\u00e1za legyen (Zunfthaus<\/i>), ahol m\u0171v\u00e9szek \u00e9s nem m\u0171v\u00e9szek k\u00f6z\u00f6s performanszokban \u201ea m\u0171v\u00e9szetet mint hivat\u00e1st \u00fcnneplik.\u201d<\/p>\r\n

Teh\u00e1t a hivat\u00e1s egyr\u00e9szt az, amit az ember p\u00e9nz\u00e9rt csin\u00e1l, m\u00e1sr\u00e9szt Jankowski szerint a hivat\u00e1s t\u00f6bb mint p\u00e9nzkereset, hiszen m\u0171vel\u0151je szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t is form\u00e1lja, meghat\u00e1rozva, hogy mik\u00e9nt l\u00e1tja \u00f6nmag\u00e1t \u00e9s hogyan l\u00e1tj\u00e1k m\u00e1sok. A kur\u00e1torr\u00e1 \u00e1talakul\u00f3 m\u0171v\u00e9sz a maga \u201ec\u00e9hv\u00e1lt\u00e1s\u00e1t\u201d, a hivat\u00e1sokhoz val\u00f3 viszony\u00e1t tette meg a Manifesta 11 vez\u00e9rmot\u00edvum\u00e1v\u00e1:<\/p>\r\n

\u201eA hivat\u00e1s \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3, fontos d\u00f6nt\u00e9s, hiszen \u00c9n\u00fcnk a v\u00e1lasztott hivat\u00e1ssal birk\u00f3zik eg\u00e9sz \u00e9let\u00e9ben. M\u0171v\u00e9szk\u00e9nt var\u00e1zsl\u00f3kkal, politikusokkal, karaoke-vide\u00f3k gy\u00e1rt\u00f3ival, szem\u00e9lyi test\u0151r\u00f6kkel, sz\u00e1llod\u00e1sokkal \u00e9s vatik\u00e1ni alkalmazottakkal egy\u00fctt csin\u00e1ltam m\u0171v\u00e9szetet. \u00dajra meg \u00fajra m\u00e1s-m\u00e1sf\u00e9le vil\u00e1gn\u00e9zetet, rutint \u00e9s nyelvet tanultam el t\u0151l\u00fck. Tal\u00e1n az\u00e9rt \u00e9reztem magam olyan j\u00f3l k\u00f6zt\u00fck, mert a m\u0171v\u00e9szetben r\u00e9g\u00f3ta outsidernek tekintem magam. \u00c9s ki ink\u00e1bb outsider a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1gban, mint az, aki a m\u0171v\u00e9szetben egy\u00e1ltal\u00e1n nincs otthon? A \u00bbvend\u00e9gmunk\u00e1sod\u00e1snak\u00ab ez az eszm\u00e9je ott van a munk\u00e1imban, s ebb\u0151l lett a 11. Manifesta v\u00f6r\u00f6s fonala. [\u2026] A szakm\u00e1kr\u00f3l, az elhivatotts\u00e1gr\u00f3l \u00e9s arr\u00f3l van sz\u00f3, mit ny\u00fajthatnak a szakm\u00e1k a m\u0171v\u00e9szetnek.\u201d (1)<\/a><\/p>\r\n

Nem \u00e9rdemes m\u00e9lyebb elemz\u00e9snek al\u00e1vetni ezt az id\u00e9zetet. Annyi \u00edgy is nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a m\u0171v\u00e9szet st\u00e1tusz\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9s\u00e9ben \u2014 szakma vagy hivat\u00e1s? \u2014 Jankowski nem tudott, vagy nem akart d\u00f6nteni. V\u00e1laszra m\u00e9gis sz\u00fcks\u00e9g van, ha arr\u00f3l akarunk besz\u00e9lgetni, van-e, kell-e \u201eprofesszionalizmus\u201d a m\u0171v\u00e9szetben.<\/p>\r\n

A professzi\u00f3 sz\u00f3t ritk\u00e1n haszn\u00e1ljuk magyarul, ink\u00e1bb n\u00e9met megfelel\u0151j\u00e9nek magyar ford\u00edt\u00e1s\u00e1t. A hivat\u00e1s (Beruf, vocation<\/i>) sz\u00f3 t\u00f6rt\u00e9netileg az elhivat\u00e1s\/elhivatotts\u00e1g fogalm\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dve terjedt el a kereszt\u00e9ny vil\u00e1gban, (2)<\/a> egy-egy tev\u00e9kenys\u00e9g hivat\u00e1sos<\/i> m\u0171vel\u0151je nemcsak abban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik az ugyanazt a tev\u00e9kenys\u00e9get kedvtel\u00e9sb\u0151l folytat\u00f3 dilett\u00e1ns<\/i>t\u00f3l vagy az elismer\u00e9sre \u00e1h\u00edtoz\u00f3, a szakm\u00e1n k\u00edv\u00fcl \u00e1ll\u00f3 (outsider) amat\u0151r<\/i>t\u0151l, hogy p\u00e9nzt (fizet\u00e9st, honor\u00e1riumot \u2014 de nem b\u00e9rt) kap \u00e9rte, hanem hogy elk\u00f6telezetten, szolg\u00e1latk\u00e9nt, ugyanakkor m\u00e9gsem beosztottk\u00e9nt, a feljebbval\u00f3kt\u00f3l \u00e9rkez\u0151 utas\u00edt\u00e1sok v\u00e9grehajt\u00f3jak\u00e9nt l\u00e1tja el feladatait.<\/p>\r\n

T\u00e1rsadalmilag, gyakran jogilag is elismert el\u0151joga, hogy tud\u00e1sa, tehets\u00e9ge \u00e9s bel\u00e1t\u00e1sa szerint, \u00f6nt\u00f6rv\u00e9ny\u0171en d\u00f6nts\u00f6n a szakmai k\u00e9rd\u00e9sekben. Ez\u00e9rt nevezhett\u00e9k \u0151ket \u2014 mag\u00e1n orvosokat, \u00fcgyv\u00e9deket, tud\u00f3sokat \u2014 egykor Magyarorsz\u00e1gon is \u201ea szabad p\u00e1ly\u00e1kon m\u0171k\u00f6d\u0151knek\u201d, szemben a k\u00f6zhivatali, katonai vagy klerik\u00e1lis hierarchi\u00e1ban alkalmazott, magasan k\u00e9pzett szakemberekkel. Ez persze m\u00e1r a m\u00falt\u00e9, a Google a szabad p\u00e1lya keres\u0151sz\u00f3ra uszodai \u00e9s egy\u00e9b versenyp\u00e1ly\u00e1kat dob ki, a szabadfoglalkoz\u00e1s pedig j\u00f3szerivel csak a NAV sz\u00f3t\u00e1r\u00e1ban szerepel.<\/p>\r\n

Eur\u00f3p\u00e1ban m\u00e1r a XX. sz\u00e1zad els\u0151 fel\u00e9ben sz\u00e1molni lehetett a szabad p\u00e1ly\u00e1k megfogyatkoz\u00e1s\u00e1val \u00e9s h\u00e1tt\u00e9rbe szorul\u00e1s\u00e1val \u2014 a Korunk<\/i> 1926. febru\u00e1ri sz\u00e1m\u00e1ban id\u00e9zi p\u00e9ld\u00e1ul egy francia k\u00f6rk\u00e9rd\u00e9s tanuls\u00e1gait arr\u00f3l, hogy a \u201elegt\u00f6bb szabad p\u00e1lya igen neh\u00e9z, s\u0151t gyakran sz\u00e1nalmas meg\u00e9lhet\u00e9st ny\u00fajt. [\u2026] A p\u00e1ly\u00e1jukat val\u00f3ban<\/i> szabadon \u0171z\u0151k kimer\u00fclnek munk\u00e1jukban, t\u00falont\u00fal sokat dolgoznak \u00e9s nagyon rosszul \u00e9lnek.\u201d Sokan ugyan \u201emell\u00e9kfoglalkoz\u00e1ssal seg\u00edtenek magukon\u201d, de \u00edgy a \u201eval\u00f3di hivatotts\u00e1g<\/i> \u00e9rz\u00e9se, amellyel a legt\u00f6bben a szabad p\u00e1ly\u00e1kat felkeresik, r\u00f6videsen elsek\u00e9lyesedik a szoci\u00e1lis k\u00fczdelemben.\u201d (3)<\/a><\/p>\r\n

Az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban viszont fennmaradtak, s\u0151t szaporodtak a szabad p\u00e1ly\u00e1kat k\u00edn\u00e1l\u00f3 hivat\u00e1sok, nem v\u00e9letlen, hogy Harold L. Wilensky kiterjedt terepmunk\u00e1ra \u00e9s adatfelv\u00e9telre t\u00e1maszkod\u00f3 tanulm\u00e1ny\u00e1nak e hivat\u00e1sok m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dj\u00e1r\u00f3l, k\u00f6z\u00f6s jellemz\u0151ir\u0151l a Mindenki professzionaliz\u00e1l\u00f3dik?<\/i> c\u00edmet adta. \u00c9s azonos\u00edtotta e hivat\u00e1sok kognit\u00edv \u00e9s mor\u00e1lis felt\u00e9teleit, m\u0171vel\u00e9s\u00fck szakmai \u00e9s viselked\u00e9si norm\u00e1it \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyi-politikai keret\u00e9t.<\/p>\r\n

R\u00f6viden: a szak\u00e9rtelem form\u00e1lis k\u00e9pzetts\u00e9gb\u0151l \u00e9s gyakorlati tapasztalatokb\u00f3l tev\u0151dik \u00f6ssze, azaz egyar\u00e1nt tartalmaz elm\u00e9leteket \u00e9s hallgat\u00f3lagos tud\u00e1st: \u201eA professzion\u00e1lis ismeretek elm\u00e9leti vonatkoz\u00e1sai \u00e9s a hallgat\u00f3lagos elemek egy\u00fcttesen mind a szellemi, mind a gyakorlati tud\u00e1s ter\u00e9n hossz\u00fa k\u00e9pz\u00e9si id\u0151t ig\u00e9nyelnek s ezzel egyben a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9ggel is elfogadtatj\u00e1k a szakma miszt\u00e9rium\u00e1t.\u201d (4)<\/a><\/p>\r\n

A hivat\u00e1s gyakorl\u00f3i legyenek megb\u00edzhat\u00f3k, elk\u00f6telezettek, a szolg\u00e1lat eszm\u00e9je vez\u00e9relje \u0151ket. A hivat\u00e1s ethosza el\u0151\u00edrja tov\u00e1bb\u00e1 a szakmai m\u00e9rc\u00e9k v\u00e9delm\u00e9t \u00e9s a kollegi\u00e1lis magatart\u00e1st, amely a koll\u00e9g\u00e1k elismert szakmai tud\u00e1s\u00e1ra \u00e9s hozz\u00e1\u00e9rt\u00e9s\u00e9re hivatkozva elh\u00e1r\u00edtja, s\u0151t diszkredit\u00e1lja a laikus kritik\u00e1t.<\/p>\r\n

Ehhez int\u00e9zm\u00e9nyi t\u00e9ren er\u0151s, \u00f6nmagukat kiz\u00e1r\u00f3lagos befogad\u00f3 \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3 joggal felruh\u00e1z\u00f3, \u00e1llamilag elismert \u00e9s a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny \u00e1ltal is elfogadott szakmai szervezetek (pl. kamar\u00e1k) kellenek, amelyek megszabj\u00e1k vagy legal\u00e1bb befoly\u00e1solni pr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k mind a k\u00e9pz\u00e9s tartalm\u00e1t, mind a k\u00e9pz\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyekbe felvehet\u0151k l\u00e9tsz\u00e1m\u00e1t, a teljes\u00edtm\u00e9nyek \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9nek m\u00e9rc\u00e9it, a jutalmak \u00e9s b\u00fcntet\u00e9sek rendj\u00e9t.<\/p>\r\n

E tekintetben a szakmai szervezetek \u00fagy m\u0171k\u00f6dnek, mint egykor a c\u00e9hek: sz\u00e1mos eszk\u00f6zzel igyekeznek a versenyt korl\u00e1tozni \u2014 a bel\u00e9p\u00e9si k\u00fcsz\u00f6b emel\u00e9s\u00e9vel, a teljes\u00edtm\u00e9nym\u00e9rc\u00e9k m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1val, l\u00e9tsz\u00e1mkorl\u00e1ttal, diszkriminat\u00edv hatalmi sz\u00f3val. Gondosan fel\u00fcgyelik az \u0151ket a \u2014 csak lekicsinyl\u00e9sre \u00e9rdemes\u00edtett – szomsz\u00e9dos szakm\u00e1kt\u00f3l elv\u00e1laszt\u00f3 hat\u00e1rokat, politikai t\u00e1mogat\u00e1st keresnek a szakma gyakorl\u00e1s\u00e1r\u00f3l kiz\u00e1r\u00f3lagosan d\u00f6nt\u0151 joguk fenntart\u00e1s\u00e1hoz.<\/p>\r\n

Ami a hivat\u00e1s egyes m\u0171vel\u0151inek \u00f6sszetett gyakorlat\u00e1t illeti, vannak jellegzetes t\u00edpusai: lehet els\u0151sorban szolg\u00e1lat (a szakma \u00e9s a kliensek szolg\u00e1lata), vagy egy\u00e9ni karrier megval\u00f3s\u00edt\u00e1sa (a szervezeten bel\u00fcli el\u0151rejut\u00e1s \u00e9rtelm\u00e9ben), vagy k\u00fcldet\u00e9s (valamely politikai vagy ideol\u00f3giai csoport \u00e9rdek\u00e9nek el\u0151mozd\u00edt\u00e1sa a szervezet seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel) s v\u00e9g\u00fcl szolg\u00e1ltat\u00e1s. Ennek megfelel\u0151en a szakm\u00e1n bel\u00fcli verseng\u00e9s h\u00e1rom f\u0151 t\u00e9tje a szakmai tekint\u00e9ly, a szervezeti poz\u00edci\u00f3, illetve a laikusok (az \u00fcgyfelek) bizalma.<\/p>\r\n

A hivat\u00e1sos, \u201ek\u00e9pes\u00edtett\u201d szakember (professional<\/i>) teh\u00e1t tipikusan teljes munkaid\u0151ben, szabv\u00e1nyos\u00edtott \u2014 \u00e1ltal\u00e1ban egyetemi – k\u00e9pzetts\u00e9ge alapj\u00e1n l\u00e1t el egyre pontosabban meghat\u00e1rozott feladatokat a szakmai szervezet fel\u00fcgyelete alatt. Egyfel\u0151l ez a m\u0171k\u00f6d\u00e9si m\u00f3d a preszt\u00edzse miatt sz\u00e1mos szakma sz\u00e1m\u00e1ra jelent irigyl\u00e9sre \u00e9s \u00e1tv\u00e9telre m\u00e9lt\u00f3 p\u00e9ld\u00e1t, m\u00e1sfel\u0151l egyre csorbul az egykori szabad p\u00e1ly\u00e1k f\u00fcggetlens\u00e9ge.<\/p>\r\n

Mivel egyre t\u00f6bb szakma gyakorl\u00e1sa ig\u00e9nyel fels\u0151fok\u00fa v\u00e9gzetts\u00e9get, \u00e9s a diplom\u00e1sok vagy betagoz\u00f3dnak a nagy termel\u0151 vagy igazgat\u00e1si rendszerekbe, vagy igyekeznek a hagyom\u00e1nyos hivat\u00e1sok rangj\u00e1ra szert tenni szakmai szervezeteik l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1val, a szakma gyakorl\u00e1s\u00e1val kapcsolatos d\u00f6nt\u00e9sek kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1val, szaporodnak a szakmai \u00e9s a b\u00fcrokratikus igazod\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kombin\u00e1ci\u00f3i, mind t\u00f6bb a vegyes ir\u00e1ny\u00edt\u00e1si form\u00e1kkal m\u0171k\u00f6d\u0151 hibrid szervezet. Azaz a professzionaliz\u00e1ci\u00f3ra t\u00f6rekv\u00e9s \u00e9s a nem k\u00edv\u00e1nt, de elker\u00fclhetetlen deprofesszionaliz\u00e1ci\u00f3 egyar\u00e1nt megfigyelhet\u0151. (5)<\/a><\/p>\r\n

Napjainkhoz k\u00f6zel\u00edtve \u00e9rdemes m\u00e9g kit\u00e9rni arra, hogy a t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetik a professzionaliz\u00e1ci\u00f3 k\u00e9t \u00fatj\u00e1t: az alulr\u00f3l kiindul\u00f3, \u00f6nk\u00e9ntes szervez\u0151d\u00e9sekb\u0151l kin\u00f6v\u0151 brit modellt \u00e9s a fel\u00fclr\u0151l ind\u00edtott reformk\u00e9nt a hivat\u00e1sokat standardiz\u00e1l\u00f3 \u00e9s rangjukat a szolg\u00e1ltat\u00e1si sz\u00ednvonal megk\u00f6vetelt emel\u00e9s\u00e9vel biztos\u00edt\u00f3 k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai (n\u00e9met) modellt. Felh\u00edvj\u00e1k a figyelmet arra a nem meglep\u0151 tapasztalatra is, hogy a hivat\u00e1soknak az Eur\u00f3pai Uni\u00f3ban kialakul\u00f3 szab\u00e1lyoz\u00e1sa a n\u00e9met reformer gyakorlatot folytatja. (6)<\/a><\/p>\r\n

A t\u00e1rsadalmi munkamegoszt\u00e1s rendszer\u00e9ben a c\u00e9het ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 mesterek<\/i> hol k\u00f6zvetlen\u00fcl, hol az uralkod\u00f3 parancs\u00e1nak k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel ellehetetlen\u00edthett\u00e9k, kitilthatt\u00e1k a piacr\u00f3l a kont\u00e1r<\/i>t, a szakm\u00e1t esetleg nagy tud\u00e1s birtok\u00e1ban \u0171z\u0151, de nem c\u00e9htag versenyt\u00e1rsat. A mai napig b\u00fcntetend\u0151, aki \u00e1llamilag elismert k\u00e9pes\u00edt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl \u0171z – m\u00e9goly kiv\u00e1l\u00f3an – egy k\u00e9pes\u00edt\u00e9shez k\u00f6t\u00f6tt foglalkoz\u00e1st. A m\u0171v\u00e9szetekben az \u00fari dilett\u00e1ns<\/i>ok nem l\u00e9ptek ki a piacra \u00e1ruval vagy szolg\u00e1ltat\u00e1ssal, nem \u00e1h\u00edtoztak k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gsikerre, \u00e9s am\u00fagy is oly kevesen voltak, hogy konkurenci\u00e1juk nem fenyegette a szakmabeliek meg\u00e9lhet\u00e9s\u00e9t.<\/p>\r\n

A szakk\u00e9pz\u00e9sben nem r\u00e9szes\u00fclt, de kereskedelmi vagy int\u00e9zm\u00e9nyes elismer\u00e9sre v\u00e1gy\u00f3 amat\u0151r<\/i>t pedig a g\u00fany \u00e9s a megvet\u00e9s fegyver\u00e9vel lehetett t\u00e1vol tartani. Ez persze m\u00e1r a t\u0151k\u00e9s gazdas\u00e1g \u00e9s a moderniz\u00e1l\u00f3d\u00f3 polg\u00e1ri t\u00e1rsadalom fejlem\u00e9nye, amely m\u00e1r nem retteg mint kisz\u00e1m\u00edthatatlan csavarg\u00f3kt\u00f3l azokt\u00f3l, akik nem tartoznak valamilyen \u00far, test\u00fclet, k\u00f6z\u00fclet vagy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g fennhat\u00f3s\u00e1ga al\u00e1, (7)<\/a> hanem teret enged a szabadp\u00e1ly\u00e1knak, de felel\u0151ss\u00e9get sem visel senki t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9\u00e9rt.<\/p>\r\n

S min\u00e9l k\u00f6ny\u00f6rtelenebb a racionaliz\u00e1l\u00f3d\u00f3 gazdas\u00e1g \u00e9s igazgat\u00e1s el\u0151bb-ut\u00f3bb mindenkit maga al\u00e1 hajt\u00f3 rendje, ann\u00e1l vonz\u00f3bb a nem elidegenedett munk\u00e1t v\u00e9gz\u0151 m\u0171v\u00e9sz szabads\u00e1ga, h\u0151siess\u00e9 magasztos\u00edtott n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9se, szabad \u00e9s szabados \u00e9letm\u00f3dja, a szem\u00e9ly\u00e9nek legal\u00e1bb a boh\u00e9mvil\u00e1gban kij\u00e1r\u00f3 elismer\u00e9s. A szorong\u00f3 kispolg\u00e1r vagy \u00e9letviteli eszm\u00e9nyt l\u00e1t a m\u0171v\u00e9szi p\u00e1ly\u00e1ban, s ekkor be\u00e9ri a boh\u00e9m k\u00fcls\u0151s\u00e9gek eszt\u00e9tikai-\u00e9rz\u00e9ki \u00e9lvezet\u00e9vel; vagy pedig \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9si form\u00e1t, s ekkor izzads\u00e1gosan igyekszik megfelelni mindazoknak a k\u00f6vetelm\u00e9nyeknek, amelyeket a m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t l\u00e1tva m\u0171v\u00e9szinek hisz. Nevezz\u00fck ez ut\u00f3bbit \u2014 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetve az \u00fari dilett\u00e1nst\u00f3l \u2014 amat\u0151rnek.<\/p>\r\n

A XIX. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben Franciaorsz\u00e1gban megszil\u00e1rdul\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g, m\u0171v\u00e9szeti mez\u0151 szerkezet\u00e9t, az int\u00e9zm\u00e9nyek \u00e1talakul\u00e1s\u00e1t \u00e9s \u00fajak l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t, az \u00edr\u00f3k \u00e9s a fest\u0151k \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1it \u00e9s a v\u00e1ltoz\u00e1sok logik\u00e1j\u00e1t el\u00e9g r\u00e9szletesen ismerj\u00fck t\u00f6bbek k\u00f6zt Bourdieu, T.J. Clark, Harrison \u00e9s Cynthia White m\u0171veib\u0151l. Clark formai elemz\u00e9seinek \u00e9s elemz\u00e9sei ut\u00f3\u00e9let\u00e9nek van egy sz\u00e1la, amely k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos lehet a professzion\u00e1lis-amat\u0151r fogalomp\u00e1r m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1gbeli hely\u00e9nek megvil\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s jelenbeli szerep\u00e9nek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez is. 1980-ban megjelent cikk\u00e9ben (8)<\/a> Manet Olympi\u00e1<\/i>ja egykori \u00e9rtelmez\u00e9seit vizsg\u00e1lva Clark azt firtatja, mi\u00e9rt \u00e9rezt\u00e9k a kritikusok \u00fagy, hogy egyfel\u0151l befejezetlen, pontatlan, rossz a rajza, m\u00e1sfel\u0151l t\u00fals\u00e1gosan is hat\u00e1rozott a modell\u00e1l\u00e1s, mivel az \u00e9les kont\u00farok \u00e9s \u00e1rny\u00e9kok torz\u00edtj\u00e1k \u00e9s a n\u00e9z\u0151t\u0151l elidegen\u00edtik ezt a n\u0151i aktot.<\/p>\r\n

\u00d6nellentmond\u00e1soss\u00e1g\u00e1ban az Olympia<\/i> megtagadja a jel\u00f6l\u00e9st, az egy\u00e9rtelm\u0171 jelent\u00e9sad\u00e1st, mert nem engedi meg a bevett k\u00f3dok szerinti olvasatot. Az 1860-as \u00e9vekben ugyanis Manet strat\u00e9gi\u00e1ja k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171: figyelm\u00e9t befel\u00e9, a hagyom\u00e1nyoz\u00f3dott mesters\u00e9g anyagaira \u00e9s eszk\u00f6zeire \u00f6sszpontos\u00edtja, mik\u00f6zben a hagyom\u00e1nnyal szembefordul\u00f3, \u00faj ikonogr\u00e1fi\u00e1t vezet be: \u201eA t\u00e9m\u00e1k k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gesek, a fest\u00e9s v\u00e1logat\u00f3s munk\u00e1ja rajtuk nemhogy tomp\u00edtan\u00e1, ink\u00e1bb feler\u0151s\u00edti k\u00ednoss\u00e1gukat, mintha a festm\u00e9ny a modern \u00e9let ismer\u0151s kell\u00e9keinek m\u0171vis\u00e9g\u00e9t akarn\u00e1 szem\u00fcnk el\u00e9 t\u00e1rni, k\u00e9ts\u00e9gbe vonva azokat a form\u00e1kat, amelyekben a nagyv\u00e1ros igyekszik alak\u00edtani a maga megjelen\u00e9s\u00e9t.\u201d (9)<\/a><\/p>\r\n

A pontatlan rajz \u00e9s a k\u00ednos fest\u00e9sm\u00f3d keltette feszeng\u0151 rossz\u00e9rz\u00e9st \u00e1ltal\u00e1ban az amat\u0151r munk\u00e1k szokt\u00e1k kiv\u00e1ltani, itt viszont egy k\u00e9pzett, professzion\u00e1lis fest\u0151 m\u0171v\u00e9vel \u00e1llunk szemben. A fesz\u00fclts\u00e9g felold\u00e1s\u00e1nak biztos m\u00f3dja, ha koncepcion\u00e1lisan indokolt \u2014 esetleg nem is teljesen tudatos – elj\u00e1r\u00e1s eredm\u00e9ny\u00e9nek tekintj\u00fck az amat\u0151r form\u00e1k v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t. Erre gondolhattak az Art & Language<\/i> csoportnak azon tagjai, akik Clarknak az egykori kritikusok sz\u00f6vegeir\u0151l tett meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e9rv\u00e9ny\u00e9t Manet k\u00e9peire, s\u0151t a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet eg\u00e9sz\u00e9nek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re is kiterjesztett\u00e9k az 1982-ben vancouveri ki\u00e1ll\u00edt\u00e1suk kur\u00e1tor\u00e1hoz int\u00e9zett level\u00fckben. (10)<\/a><\/p>\r\n

Az 1980-as \u00e9vek \u00faj trendjeire utalva, melyek aligha \u00e9rtelmezhet\u0151k olyan fogalmak n\u00e9lk\u00fcl, \u201emint az utal\u00e1s, a par\u00f3dia, a perszifl\u00e1zs, a c\u00e9lz\u00e1s, a bl\u00f6ff, a hamis\u00edt\u00e1s, a k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171 besz\u00e9d stb.\u201d, Clark f\u00e9lmondat\u00e1t – \u201eK\u00e9rd\u00e9s, hogy amit itt vizsg\u00e1lunk, az vajon a bevett k\u00f3dok felforgat\u00f3 megtagad\u00e1s\u00e1nak egyik esete, vagy pedig egyszer\u0171 b\u00e9nas\u00e1g\u201d (11)<\/a> \u2014 \u00edgy folytatt\u00e1k: \u201ea v\u00e1lasz e k\u00e9rd\u00e9sre mindig csak vitathat\u00f3 \u00e9s r\u00e9szleges lehet. Val\u00f3j\u00e1ban egy t\u00f6r\u00e9shez, egy r\u00e9shez vezet. Az expresszionista h\u00e9v \u00e9s a puszta \u00fcgyetlens\u00e9g, az elszigetelts\u00e9g \u00e9s a k\u00fcl\u00f6n\u00f6ss\u00e9g, a b\u00e9nas\u00e1g \u00e9s a felforgat\u00e1s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u00e9t feloldani mindig csak a konkr\u00e9t helyzet k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeire n\u00e9zve lehet, nem pedig valamif\u00e9le tulajdonosi vagy igazgat\u00f3i szemle fens\u0151bbs\u00e9ges biztons\u00e1g\u00e1b\u00f3l. Az eld\u00f6nthetetlens\u00e9g teremtette r\u00e9sben el\u00e9lhet m\u00e9g valameddig a kort\u00e1rs kultur\u00e1lis termel\u00e9s.\u201d (12)<\/a><\/p>\r\n

Ehhez a gondolatmenethez kapcsol\u00f3dnak John Roberts tanulm\u00e1nyai a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti mesters\u00e9gbeli tud\u00e1s jelent\u00e9s\u00e9nek megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l \u00e9s az amat\u0151r k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u0171 \u2014 vagy egyenesen m\u0171v\u00e9szeten k\u00edv\u00fcli \u2014 t\u00e1rgyak avantg\u00e1rd \u00e1tkeretez\u00e9s\u00e9r\u0151l az 1860-as \u00e9vekt\u0151l napjainkig. \u00c9rvel\u00e9se abb\u00f3l indul ki, hogy a XIX. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben egyre fontosabb lett a m\u0171v\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra, hogy vil\u00e1gosan megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztess\u00e9k \u00e9s elhat\u00e1rolj\u00e1k a m\u0171v\u00e9szet \u00e1ltaluk kit\u0171z\u00f6tt c\u00e9ljait \u00e9s v\u00e9lt \u00e9rdekeit a megrendel\u0151k \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a hivataloss\u00e1g \u00e9rdekeit\u0151l. Az \u00faj form\u00e1k \u00e9s technikai effektusok kidolgoz\u00e1sa is ezt az elhat\u00e1rol\u00f3d\u00e1st szolg\u00e1lta, amit a m\u0171v\u00e9szeti piac b\u0151v\u00fcl\u00e9se \u00e9s az akad\u00e9miait\u00f3l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se lehet\u0151v\u00e9 is tett:<\/p>\r\n

\u201eEz az a pillanat \u2014 amikor a m\u0171v\u00e9szek a maguk \u00e9rdek\u00e9t \u00e9s \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t ny\u00edltan az Akad\u00e9mi\u00e1val \u00e9s a Szalonnal szemben fogalmazz\u00e1k meg \u2014, amikor elt\u00e1volodik egym\u00e1st\u00f3l a m\u0171v\u00e9szet mint polg\u00e1ri professzi\u00f3 \u2014 mint amilyen a jog vagy az orvosl\u00e1s \u2014 \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet ekkor sz\u00fclet\u0151f\u00e9lben l\u00e9v\u0151, m\u00e9g meghat\u00e1rozatlan, nem hivatalos t\u00e1rsadalmi szerepe, ami \u00e9ppens\u00e9ggel a polg\u00e1ri kult\u00fara kritik\u00e1ja.\u201d (13)<\/a><\/p>\r\n

Imm\u00e1r a professzionalizmus is k\u00e9tf\u00e9le lehet. M\u00e1s kultur\u00e1lis alkot\u00e1si m\u00f3dot \u00e9s eszt\u00e9tikai m\u00e9rc\u00e9t \u00edr el\u0151 a m\u0171v\u00e9szeti akad\u00e9mi\u00e1kon tan\u00edtott \u00e9s megk\u00f6vetelt, a hivatalos, \u00e1llami megrendel\u00e9sekben, ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon \u00e9s v\u00e1s\u00e1rl\u00e1sokn\u00e1l nagyra becs\u00fclt technikai k\u00e9szs\u00e9g (facilit\u00e9<\/i>) \u00e9s a kapcsol\u00f3d\u00e1s a m\u0171faji, ikonogr\u00e1fiai \u00e9s \u00e1br\u00e1zol\u00e1si hagyom\u00e1nyhoz, mint amit az akademizmust\u00f3l elt\u00e1volod\u00f3 m\u0171v\u00e9szek auton\u00f3miaig\u00e9nye dikt\u00e1l. \u0150k elhat\u00e1rol\u00f3dnak mind a k\u00e9zm\u0171vess\u00e9g, mind a Szalon kult\u00far\u00e1j\u00e1t\u00f3l.<\/p>\r\n

\u00dagy kell megform\u00e1lniuk a maguk professzion\u00e1lis szerep\u00e9t \u00e9s \u00f6nk\u00e9p\u00e9t, hogy m\u00e9g v\u00e9letlen\u00fcl se cs\u00fasszanak bele a k\u00e9t, egyar\u00e1nt elutas\u00edtott v\u00e9gletbe, amit szem\u00fckben az egyik oldalon a piacnak al\u00e1rendel\u0151d\u0151, \u00e1rutermel\u0151 m\u0171v\u00e9szeti kisiparos mesters\u00e9gbeli j\u00e1rtass\u00e1ga, a m\u00e1sik oldalon pedig a hivatalos \u00e1llami politik\u00e1nak al\u00e1rendel\u0151d\u0151, a rendszerbe belesimul\u00f3 akad\u00e9miai m\u0171v\u00e9sz professzionalizmusa testes\u00edt meg.<\/p>\r\n

Bourdieu elemz\u00e9seib\u0151l tudjuk, hogyan harcolja ki a maga l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1t k\u00e9t heroikus \u00faj\u00edt\u00f3, Baudelaire \u00e9s Flaubert a francia irodalmi \u00e9letben addig ismert k\u00e9t alternat\u00edva egy\u00fcttes tagad\u00e1s\u00e1val, hogyan teremtik meg az irodalmi mez\u0151 harmadik, auton\u00f3m szegmens\u00e9t. (14)<\/a><\/p>\r\n

Nagyon hasonl\u00f3 Courbet \u00e9s Manet strat\u00e9gi\u00e1ja is. Elk\u00f6telezett modernek, akik tiszt\u00e1ban vannak azzal, hogy a m\u0171v\u00e9szi kvalit\u00e1s fogalm\u00e1nak \u00e9s m\u00e9rc\u00e9inek \u00faj felfog\u00e1s\u00e1t kell elfogadtatniuk a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ggel. Ne aszerint \u00edt\u00e9lj\u00e9k meg k\u00e9peiket, milyen sikerrel alkalmazz\u00e1k, sz\u00e1rnyalj\u00e1k t\u00fal az el\u0151d\u00f6kt\u0151l \u00f6r\u00f6k\u00f6lt technik\u00e1t, hanem hogy az \u00faj form\u00e1kkal dolgoz\u00f3 m\u0171veknek mennyiben siker\u00fclt elt\u00e1volodni a hagyom\u00e1nyt\u00f3l, hogy milyen j\u00f3l forgatj\u00e1k ki a bevett kompoz\u00edci\u00f3s \u00e9s \u00e1br\u00e1zol\u00e1si m\u00f3dszereket.<\/p>\r\n

Mik\u00f6zben az amat\u0151r\u00f6k l\u00e1zasan igyekeznek, hogy elsaj\u00e1t\u00edts\u00e1k a professzion\u00e1lis akademikus m\u0171v\u00e9szet gyakorl\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges fog\u00e1sokat, az \u00faj\u00edt\u00f3k azon dolgoznak, hogy kiszabaduljanak e fog\u00e1sok semmitmond\u00f3 rutinj\u00e1b\u00f3l. \u00dagy l\u00e1tj\u00e1k, hogy a technikai \u00fcgyetlens\u00e9g jeleinek elhelyez\u00e9se, s\u0151t bizonyos pontokon a \u201eprimit\u00edvek\u201d \u2014 ekkor m\u00e9g a k\u00e9s\u0151 k\u00f6z\u00e9pkori, kora renesz\u00e1nsz k\u00e9zm\u0171ves fest\u0151k, k\u00e9s\u0151bb a n\u00e9pi \u00e1br\u00e1zol\u00e1si form\u00e1k, majd az afrikai \u00e9s \u00f3ce\u00e1niai maszkok \u2014 ut\u00e1nz\u00e1sa, a professzion\u00e1lisan el\u0151\u00edrt virtu\u00f3z technika visszafog\u00e1sa t\u00f6bb elevens\u00e9get \u00e9s hiteless\u00e9get k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6z a fest\u00e9s aktus\u00e1nak \u00e9s jobban meg is felel a modern m\u0171v\u00e9sz margin\u00e1lis st\u00e1tusz\u00e1nak. (15)<\/a><\/p>\r\n

A t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1s, az elutas\u00edt\u00e1s tudatosabb\u00e1, reflekt\u00e1ltabb\u00e1 teszi a fest\u0151i gyakorlatot, a m\u0171v\u00e9sz szerep\u00e9t \u00e9s \u00f6nk\u00e9p\u00e9t az \u00e9rtelmis\u00e9gi\u00e9hez k\u00f6zel\u00edti. Ebben az \u00e9rtelemben ind\u00edt el Courbet \u00e9s Manet \u2014 mondja Roberts \u2014 egy defl\u00e1ci\u00f3s logika<\/i> \u00e1ltal vez\u00e9relt folyamatot a modern m\u0171v\u00e9szetben, amely \u201ea naturalizmus \u00e9s a realizmus \u00f6r\u00f6k\u00f6lt technik\u00e1it \u00e9s form\u00e1it al\u00e1veti a denaturaliz\u00e1l\u00e1s, az absztrakci\u00f3 \u00e9s a formaliz\u00e1l\u00e1s radik\u00e1lis elj\u00e1r\u00e1sainak.\u201d (16)<\/a><\/p>\r\n

Ez a logika \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl az amat\u0151r m\u0171veit a professzion\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetbe beemel\u0151, \u00fajrakeretez\u0151 avantg\u00e1rd gesztusban (a v\u00e1mos Rousseau felkarol\u00e1s\u00e1ban) csak\u00fagy, mint a m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1st a kooperat\u00edv termel\u00e9si folyamatba beilleszt\u0151, a m\u0171v\u00e9szi szem\u00e9lyis\u00e9g kultusz\u00e1t \u00f3sdinak \u00e9s nevets\u00e9gesnek deklar\u00e1l\u00f3 m\u00e1sik avantg\u00e1rd gesztusban (Moholy-Nagy telefonk\u00e9pei, szovjet termel\u00e9si eszt\u00e9tika, Warhol k\u00e9pgy\u00e1ra) \u00e9s a fest\u00e9s mint olyan poz\u00edci\u00f3j\u00e1t megrend\u00edt\u0151 koll\u00e1zsban, assemblage-ban s persze Duchamp readymade-jeiben.<\/p>\r\n

A t\u00edzes \u00e9vek readymade-jeiben \u2014 sz\u00f6gezi le Roberts \u2014 Duchamp lefektette a defl\u00e1ci\u00f3s logika alapszab\u00e1lyait a XX. sz\u00e1zadi m\u0171v\u00e9szet sz\u00e1m\u00e1ra, amikor a m\u0171v\u00e9szeti jelent\u00e9st a m\u00e9rlegel\u00e9s \u00e9s d\u00f6nt\u00e9s aktus\u00e1ba helyezte \u00e1t. A megl\u00e9v\u0151 t\u00e1rgyakat rekontextualiz\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9szi tev\u00e9kenys\u00e9g v\u00e9gleg szak\u00edt \u201ea k\u00e9zm\u0171vess\u00e9g metafizik\u00e1j\u00e1val\u201d \u00e9s a m\u0171v\u00e9szetet kultur\u00e1lis gyakorlatk\u00e9nt defini\u00e1lja \u00fajra, ami nem m\u00e1s, mint az \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekbe helyezett, \u00faj jelent\u00e9seket nyer\u0151 readymade \u00e9rtelmez\u00e9se.<\/p>\r\n

Ez folytat\u00f3dik napjainkig a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetben, a posztkonceptu\u00e1lis fot\u00f3 \u00e9s sz\u00f6vegalkot\u00e1s gyakorlat\u00e1ban, az 1980-as \u00e9vek appropri\u00e1ci\u00f3s m\u0171v\u00e9szet\u00e9ben, a rel\u00e1ci\u00f3s eszt\u00e9tik\u00e1ban \u00e9s a t\u00e1rsadalmi funkcionalizmus k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 mai form\u00e1iban, ahol a professzion\u00e1lis m\u0171v\u00e9sz mint nem-m\u0171v\u00e9sz, mint nem-alkot\u00f3 l\u00e9p el\u00e9nk a technikus, a k\u00f6zvet\u00edt\u0151, a m\u0171k\u00f6dtet\u0151 szerep\u00e9ben. Ha a professzion\u00e1lis m\u0171v\u00e9sz nem-m\u0171v\u00e9sz, az amat\u0151r st\u00e1tusza is m\u00f3dosul:<\/p>\r\n

\u201eTechnikailag m\u00e1r nincs k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a profi \u00e9s az amat\u0151r k\u00e9szs\u00e9gei k\u00f6z\u00f6tt. K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9pp az amat\u0151r mint a professzion\u00e1lis m\u0171v\u00e9sz \u00bbellentettje\u00ab l\u00e9nyeg\u00e9ben \u00fcres kateg\u00f3ria, teh\u00e1t ma m\u00e1r az ember azt is megkock\u00e1ztathatja, hogy amat\u0151r legyen, hiszen nem kapcsol\u00f3dik hozz\u00e1 a kirekesztetts\u00e9g sz\u00e9gyene. Ma mind amat\u0151r\u00f6k vagyunk vagy amat\u0151rk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 profik, mikor hogy.\u201d (17)<\/a><\/p>\r\n

A XIX. sz\u00e1zad elej\u00e9n a m\u0171v\u00e9szi \u00e9letforma sokakat vonzott; a XXI. sz\u00e1zad elej\u00e9n a menedzserirodalom zengi a kreat\u00edv ipar\u00e1gakban kifejtett m\u0171v\u00e9szi munka modell\u00e9rt\u00e9k\u0171s\u00e9g\u00e9nek \u00e9s a velej\u00e1r\u00f3 \u00e9letvitelnek a dics\u00e9ret\u00e9t. (18)<\/a> \u201eA p\u00e1ly\u00e1jukat val\u00f3ban<\/i> szabadon \u0171z\u0151k kimer\u00fclnek munk\u00e1jukban, t\u00falont\u00fal sokat dolgoznak \u00e9s nagyon rosszul \u00e9lnek\u201d \u2014 id\u00e9ztem fentebb a h\u00faszas \u00e9vekbeli meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st.<\/p>\r\n

A mai professzion\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeknek sem megy sokkal jobban a sora a kreat\u00edv ipar\u00e1gakban, a m\u00e9di\u00e1ban \u00e9s a m\u0171v\u00e9szetben. \u00d6nn\u00f6n prekarit\u00e1sukat menedzsel\u0151 szabad\u00fasz\u00f3k, b\u00e1rmikor bevethet\u0151, b\u00fcrokr\u00e1ciaellenes \u00e9s meritokratikus felfog\u00e1s\u00fa \u00f6nfoglalkoztat\u00f3k \u2014 fizet\u00e9s n\u00e9lk\u00fcli gyakornokok, fizetetlen bloggerek, r\u00f6vid lej\u00e1rat\u00fa szerz\u0151d\u00e9sekkel zsongl\u0151rk\u00f6d\u0151k. Pedig a munkaer\u0151 legk\u00e9pzettebb csoportj\u00e1t alkotj\u00e1k (t\u00f6bb mint 90%-uk diplom\u00e1s, sokan v\u00e9geztek posztgradu\u00e1lis tanulm\u00e1nyokat vagy t\u00f6bb egyetemet is), \u00e9s ha sz\u00fcks\u00e9g\u00e9t \u00e9rzik a tov\u00e1bbk\u00e9pz\u00e9snek, annak k\u00f6lts\u00e9geit is maguk \u00e1llj\u00e1k.<\/p>\r\n

J\u00f3l t\u0171rik a gazdas\u00e1gi kock\u00e1zatokat, melyek ellen azzal v\u00e9dekeznek, hogy p\u00e1rhuzamosan t\u00f6bb r\u00f6vidt\u00e1v\u00fa projekten is dolgoznak. Rugalmas \u00f6nkizs\u00e1km\u00e1nyol\u00f3k \u2014 megb\u00edz\u00f3ikkal val\u00f3 viszonyuk a kor\u00e1bban f\u0151leg a n\u0151knek \u00e9s a migr\u00e1nsoknak kijut\u00f3, bizonytalan, id\u0151szakos kiszolg\u00e1ltatott munkaviszonyra eml\u00e9keztet: ennek g\u00fanyneve a flexploitation<\/i>.<\/p>\r\n

Megalkotj\u00e1k szem\u00e9lyes brandj\u00fcket, intenz\u00edven dolgoznak szem\u00e9lyes kapcsolati h\u00e1l\u00f3juk ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9n \u00e9s karbantart\u00e1s\u00e1n, mert munk\u00e1hoz a legt\u00f6bb esetben inform\u00e1lisan, kapcsolataikat mozg\u00f3s\u00edtva jutnak. \u00c9letvitel\u00fckben egyre kev\u00e9sb\u00e9 van \u00e9rtelme munka- \u00e9s szabadid\u0151 megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00e9nek, a t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9rt harcolnak, mint egy vide\u00f3j\u00e1t\u00e9kban. (19)<\/a><\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

[F\u00fcggel\u00e9k: a prekari\u00e1tus \u00e9s a professzionaliz\u00e1ci\u00f3 kapcsolata k\u00fcl\u00f6n elemz\u00e9st \u00e9rdemelne, itt csak egy mark\u00e1ns \u00e1ll\u00e1spontot id\u00e9zn\u00e9k, amely a professzionaliz\u00e1ci\u00f3t m\u0171v\u00e9szetellenesnek tartja:<\/p>\r\n

\u201ea m\u0171v\u00e9szet nem szakma \u2014 egy\u00e1ltal\u00e1n mit jelent e professzionalit\u00e1s a m\u0171v\u00e9szet \u00bbk\u00e9szs\u00e9gtelen\u00edt\u00e9se\u00ab k\u00f6zepette? Teljes munkaid\u0151ben m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt dolgoz\u00f3, m\u0171v\u00e9szeti iskolai v\u00e9gzetts\u00e9g\u0171 szakembereket? A professzionalit\u00e1s hangs\u00falyoz\u00e1sa a boh\u00e9mvil\u00e1g elt\u0171n\u00e9s\u00e9vel egyidej\u0171; a boh\u00e9m m\u0171v\u00e9sz elvetette volna az \u00f6tletet, mondv\u00e1n, az \u00fcgyv\u00e9deknek, k\u00f6nyvel\u0151knek, bank\u00e1roknak val\u00f3, nem m\u0171v\u00e9szeknek. A professzionaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1s a munkamegoszt\u00e1s elfogad\u00e1s\u00e1t \u00e9s a fels\u0151fok\u00fa v\u00e9gzetts\u00e9get jelenti (az MFA programokkal \u00e9s glob\u00e1lisan homogeniz\u00e1l\u00f3 hat\u00e1sukkal) \u00e9s egy\u00fctt j\u00e1r a prekariz\u00e1l\u00f3d\u00e1ssal.\u201d (20)<\/a>]<\/p>\r\n

\r\n

(1)<\/a> Manifesta Guide<\/i>. Z\u00fcrich 11.6-16.9. 2016. pp. 16-17.<\/p>\r\n

(2)<\/a> V\u00f6. Max Weber elemz\u00e9se A protest\u00e1ns etika \u00e9s a kapitalizmus szelleme<\/i> c. m\u0171v\u00e9ben.<\/p>\r\n

(3)<\/a> http:\/\/korunk.org\/?q=node\/8&ev=1926&honap=2&cikk=4077<\/a><\/p>\r\n

(4)<\/a> Harold L. Wilensky: The Professionalization of Everyone? American Journal of Sociology<\/i> 70 (1964), No. 2, p. 150.<\/p>\r\n

(5)<\/a> Pokol B\u00e9la: A professzi\u00f3t\u00f3l a professzion\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyrendszerig \u2014 a professzi\u00f3kat megalapoz\u00f3 \u00e1tfog\u00f3 strukt\u00far\u00e1kr\u00f3l. Szociol\u00f3giai Szemle<\/i> 1991, 1. sz\u00e1m, 85?102. old.<\/p>\r\n

(6)<\/a> Mark Neal \u2014 John Morgan: The Professionalization of Everyone? A Comparative Study of the Development of the Professions in the United Kingdom and Germany. European Sociologial Review<\/i> 16 (2000), No. 1., pp. 9?26.<\/p>\r\n

(7)<\/a> Masterless men<\/i>. V\u00f6. Zygmunt Bauman: Legislators and Interpreters \u2014 On Modernity, Post-Modernity, Intellectuals<\/i>. Cornell University Press, Ithaca, 1987.<\/p>\r\n

(8)<\/a> T.J. Clark: Preliminaries to a Possible Treatment of Olympia<\/i> in 1865. El\u0151sz\u00f6r a Screen<\/i> 1980. \u00e9vi 1. sz\u00e1m\u00e1ban jelent meg. \u00dajrak\u00f6z\u00f6lve (kihagy\u00e1sokkal) itt: Francis Frascina – Charles Harrison (eds.): Modern Art and Modernism: A Critical Anthology<\/i>. The Open University, Westview Press, 1984. pp. 259-273.<\/p>\r\n

(9)<\/a> Clark: Preliminaries, p. 273.<\/p>\r\n

(10)<\/a> Art & Language (Michael Baldwin b. 1945, Mel Ramsden b. 1944, Charles Harrison b. 1942): \u2019Letter to a Canadian Curator\u2019, in: Charles Harrison \u2013 Paul Wood (eds.): Art in Theory 1900-1990. An Anthology of Changing Ideas<\/i>. Blackwell, Oxford and Cambridge, 1992. pp. 1067-1070.<\/p>\r\n

(11)<\/a> Clark: Preliminaries, p. 260: \u201eIt is an open question whether what we are studying here is an instance of subversive refusal of the established codes, or of a simple ineffectiveness; and it is an important question, given Olyrnpia’s canonical (and deserved) status in the history of avant-garde art.\u201d<\/p>\r\n

(12)<\/a> Art & Language: Letter, pp. 1068-1069.<\/p>\r\n

(13)<\/a> John Roberts: Art after Deskilling. Historical Materialism<\/i> 18(2010), p.79.<\/p>\r\n

(14)<\/a> Pierre Bourdieu: A m\u0171v\u00e9szet szab\u00e1lyai. Az irodalmi mez\u0151 genezise \u00e9s strukt\u00far\u00e1ja<\/i>. Ford. Seregi Tam\u00e1s. Budapesti Kommunik\u00e1ci\u00f3s \u00e9s \u00dczleti F\u0151iskola kiad\u00e1sa, 2013.<\/p>\r\n

(15)<\/a> John Roberts: The Amateur\u2019s Retort. In: Grace Kook Anderson – Claire Fitzsimmons (eds.): Amateurs<\/i>. Catalogue of the exhibition organized by Ralph Rugoff. CCA Wattis Institute, San Francisco, 2008. pp. 15-24. Let\u00f6lthet\u0151: https:\/\/www.academia.edu\/25229882\/The_Amateurs_Retort<\/a><\/p>\r\n

(16)<\/a> Roberts: Art after Deskilling, p. 81.<\/p>\r\n

(17)<\/a> Roberts: The Amateur\u2019s Retort.<\/p>\r\n

(18)<\/a> V\u00f6. Daniel Pink sokszor id\u00e9zett mond\u00e1s\u00e1t \u2014 az MFA (k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti mesterdiploma) az \u00faj MBA (k\u00f6zgazdas\u00e1gi mesterdiploma) \u2014 Free agent nation: the future of working for yourself<\/i> c. k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l (2002).<\/p>\r\n

(19)<\/a> Andrew Ross: The new geography of work: power to the precarious. On Curating<\/i> 16\/13. tematikus sz\u00e1m: The Precarious Labour in the Field of Art, pp. 5-12; Greig de Peuter: Beyond the model worker : Surveying a Creative Precariat. Culture Unbound<\/i> 6 (2014), pp. 263-284; Rosalind Gill: Cool, creative and egalitarian? Exploring gender in project-based new media work in Europe. (LSE Research Online 2002, http:\/\/eprints.lse.ac.uk\/2446<\/a>).<\/p>\r\n

(20)<\/a> Anton Vidokle: Art without Market, Art without Education: Political Economy of Art. e-flux journal<\/i>, No. 43, 2013. (http:\/\/www.e-flux.com\/journal\/art-without-market-art-without-education-political-economy-of-art\/<\/a>)<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A Manifesta 11 \u2014 a mindig m\u00e1s v\u00e1rosban megrendezett kort\u00e1rs (k\u00e9pz\u0151)m\u0171v\u00e9szeti bienn\u00e1l\u00e9k sor\u00e1ban a tizenegyedik \u2014 helysz\u00edne ez \u00e9v nyar\u00e1n Z\u00fcrich volt. Kur\u00e1tornak Christian Jankowski n\u00e9met m\u0171v\u00e9szt k\u00e9rt\u00e9k fel, aki ennek az esem\u00e9nysorozatnak a What People Do For Money: Some Joint Ventures c\u00edmet adta. Nem vegyesv\u00e1llalatok alap\u00edt\u00e1sa volt a c\u00e9l, hanem k\u00f6z\u00f6s munka: \u201eigazi\u201d szakm\u00e1k, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630957,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-401012","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szabad-kez"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401012","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401012"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401012\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2022731,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401012\/revisions\/2022731"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630957"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401012"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401012"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401012"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}