{"id":401016,"date":"2016-12-29T23:00:00","date_gmt":"2016-12-29T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401016"},"modified":"2022-06-21T14:25:23","modified_gmt":"2022-06-21T13:25:23","slug":"az-ondizajn-kotelessege","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/az-ondizajn-kotelessege\/","title":{"rendered":"Az \u00f6ndiz\u00e1jn k\u00f6teless\u00e9ge"},"content":{"rendered":"
\r\n

Diz\u00e1jn \u00e9s m\u0171v\u00e9szet.<\/i> Boris Groys mappa<\/b><\/p>\r\n

Erhardt Mikl\u00f3s: El\u0151sz\u00f3<\/a><\/p>\r\n<\/div>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

A diz\u00e1jn, ahogy ma ismerj\u00fck, huszadik sz\u00e1zadi jelens\u00e9g. A dolgok megjelen\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos gond azonban nem \u00faj. Minden kult\u00fara s\u00falyt fektetett arra, hogy ruh\u00e1it, mindennapi t\u00e1rgyait, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 bels\u0151 tereit, lettek l\u00e9gyen azok szent terek, a hatalom vagy a mag\u00e1n\u00e9let terei, \u201csz\u00e9pp\u00e9 \u00e9s hat\u00e1soss\u00e1\u201d tegye.<\/p>\r\n

Az alkalmazott m\u0171v\u00e9szetek t\u00f6rt\u00e9nete persze hossz\u00fa. A modern diz\u00e1jn azonban \u00e9ppen az alkalmazott m\u0171v\u00e9szetek hagyom\u00e1nya elleni l\u00e1zad\u00e1sb\u00f3l sz\u00fcletett. A hagyom\u00e1nyos alkalmazott m\u0171v\u00e9szetekb\u0151l a modern diz\u00e1jnba val\u00f3 \u00e1tmenetben sokkal hangs\u00falyosabb volt a hagyom\u00e1nyokkal val\u00f3 szak\u00edt\u00e1s, a radik\u00e1lis paradigmav\u00e1lt\u00e1s, mint a hagyom\u00e1nyos sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szetekb\u0151l a modernista m\u0171v\u00e9szetbe val\u00f3 \u00e1tmenetben. De ezt a paradigmav\u00e1lt\u00e1st \u00e1ltal\u00e1ban figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyj\u00e1k.<\/p>\r\n

A diz\u00e1jn funkci\u00f3j\u00e1nak le\u00edr\u00e1s\u00e1hoz gyakran el\u00e9gs\u00e9ges l\u00e1tszat \u00e9s l\u00e9nyeg r\u00e9gi-j\u00f3 metafizikus szembe\u00e1ll\u00edt\u00e1sa. Eszerint a diz\u00e1jn mind\u00f6ssze a dolgok k\u00fcls\u0151 megjelen\u00e9s\u00e9\u00e9rt felel, s \u00edgy arra rendeltetett, hogy elfedje a dolgok l\u00e9nyeg\u00e9t, hogy eltakarja a n\u00e9z\u0151 el\u0151l a val\u00f3s\u00e1g igazi arc\u00e1t. \u00cdgy h\u00e1t a diz\u00e1jnt \u00fajra meg \u00fajra a minden\u00fctt jelenl\u00e9v\u0151 piac, a csere\u00e9rt\u00e9k, az \u00e1rufetisizmus, a spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma epif\u00e1ni\u00e1jak\u00e9nt interpret\u00e1lj\u00e1k \u2013 mint amely olyan cs\u00e1bos felsz\u00edneket alkot, melyek m\u00f6g\u00f6tt maguk a dolgok nemcsak l\u00e1thatatlann\u00e1 lesznek, de teljesen el is t\u0171nnek.<\/p>\r\n

A huszadik sz\u00e1zad elej\u00e9n megjelen\u0151 modern diz\u00e1jn mag\u00e1ra vette a hagyom\u00e1nyos alkalmazott m\u0171v\u00e9szetekre ir\u00e1nyul\u00f3 kritik\u00e1t, \u00e9s azt t\u0171zte ki c\u00e9lj\u00e1ul, hogy a dolgok rejtett l\u00e9nyeg\u00e9t fedi fel, ahelyett, hogy a felsz\u00edn\u00fcket alak\u00edtan\u00e1. Az avantg\u00e1rd diz\u00e1jn ki akart k\u00fcsz\u00f6b\u00f6lni, ki akart purg\u00e1lni mindent, ami a dolgok felsz\u00edn\u00e9n az alkalmazott m\u0171v\u00e9szetek t\u00f6bb \u00e9vsz\u00e1zados munk\u00e1j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en felhalmoz\u00f3dott, hogy \u00edgy mutassa fel a dolgok igazi, diz\u00e1jnmentes term\u00e9szet\u00e9t. A modern diz\u00e1jn teh\u00e1t nem a felsz\u00edn megalkot\u00e1s\u00e1ban, hanem a kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6l\u00e9s\u00e9ben l\u00e1tta a feladat\u00e1t \u2013 mint a tagad\u00e1s diz\u00e1jnja, mint anti-diz\u00e1jn. A val\u00f3di modern diz\u00e1jn redukcionista; nem hozz\u00e1ad, hanem elvesz. T\u00f6bb\u00e9 nem egyszer\u0171en egyedi t\u00e1rgyakat tervez, melyek az\u00e9rt k\u00edn\u00e1lj\u00e1k magukat a n\u00e9z\u0151k \u00e9s a fogyaszt\u00f3k tekintet\u00e9nek, hogy megh\u00f3d\u00edts\u00e1k \u0151ket. A diz\u00e1jn ink\u00e1bb a n\u00e9z\u0151k tekintet\u00e9t szeretn\u00e9 \u00fagy alak\u00edtani, hogy maguk is k\u00e9pesek legyenek a felfedez\u00e9sre.<\/p>\r\n

A hagyom\u00e1nyos alkalmazott m\u0171v\u00e9szetekb\u0151l a modern diz\u00e1jnba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 paradigmav\u00e1lt\u00e1s l\u00e9nyege \u00e9ppen a diz\u00e1jn akar\u00e1s\u00e1nak kiterjeszt\u00e9se volt a dolgok vil\u00e1g\u00e1r\u00f3l az emberi l\u00e9nyek\u00e9re \u2013 ahol az ember is csak egy a t\u00f6bbi dolgok k\u00f6z\u00f6tt. A modern diz\u00e1jn felemelked\u00e9se alapjaiban k\u00f6t\u0151dik a r\u00e9gi ember \u00daj Emberr\u00e9 val\u00f3 \u201e\u00e1tdiz\u00e1jnol\u00e1s\u00e1nak\u201d terv\u00e9hez. E terv, amely a huszadik sz\u00e1zad elej\u00e9n jelent meg el\u0151sz\u00f6r, \u00e9s ma gyakran legyint\u00fcnk r\u00e1 mint ut\u00f3pi\u00e1ra, val\u00f3j\u00e1ban sosem ker\u00fclt le v\u00e9gk\u00e9pp az asztalr\u00f3l. M\u00f3dosult, kereskedelmi form\u00e1ban tov\u00e1bbra is hat, ut\u00f3pikus lehet\u0151s\u00e9geit pedig \u00fajra meg \u00fajra a jelenhez f\u00e9s\u00fclik. A n\u00e9z\u0151 alany tekintete el\u0151tt mutatkoz\u00f3 t\u00e1rgyak diz\u00e1jnja kritikus fontoss\u00e1g\u00fa a diz\u00e1jn meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez. A diz\u00e1jn v\u00e9gs\u0151 form\u00e1ja azonban az alany diz\u00e1jnja. A diz\u00e1jn probl\u00e9m\u00e1ihoz csak akkor \u00e1llunk hozz\u00e1 helyesen, ha az alanyt k\u00e9rdezz\u00fck: hogyan k\u00edv\u00e1nja megjelen\u00edteni mag\u00e1t, mif\u00e9le form\u00e1t k\u00edv\u00e1n adni mag\u00e1nak, \u00e9s hogyan akar mutatkozni a M\u00e1sik szeme el\u0151tt?<\/p>\r\n

A k\u00e9rd\u00e9s igazi \u00e9less\u00e9ggel a huszadik sz\u00e1zad els\u0151 \u00e9veiben mer\u00fclt f\u00f6l \u2013 azt k\u00f6vet\u0151en, hogy Nietzsche diagnosztiz\u00e1lta Isten hal\u00e1l\u00e1t. Am\u00edg Isten \u00e9lt, az emberek sz\u00e1m\u00e1ra nagyobb fontoss\u00e1ggal b\u00edrt a l\u00e9lek, mint a test diz\u00e1jnja. Az emberi testet, csak\u00fagy, mint a k\u00f6rnyezet\u00e9t, a hit perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1b\u00f3l n\u00e9zve olyan k\u00fcls\u0151 h\u00e9jk\u00e9nt gondolt\u00e1k el, amely a lelket takarja. A l\u00e9lek egyed\u00fcli n\u00e9z\u0151j\u00e9nek Istent v\u00e9lt\u00e9k. Az egyenes erk\u00f6lcs\u0171, igaz l\u00e9lek az \u0150 szem\u00e9ben akart sz\u00e9pnek lenni \u2013 egyszer\u0171nek, \u00e1ttetsz\u0151nek, j\u00f3l meg\u00e9p\u00edtettnek, ar\u00e1nyosnak, amelyet nem torz\u00edt el semmif\u00e9le b\u0171n, nem jel\u00f6l semmi vil\u00e1gi szenved\u00e9ly. Gyakran figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyjuk, hogy a kereszt\u00e9ny hagyom\u00e1nyban az etika mindig az eszt\u00e9tika \u2013 azaz a l\u00e9lek diz\u00e1jnja \u2013 al\u00e1 rendeltetik.<\/p>\r\n

Az etikai szab\u00e1lyok, mint a spiritu\u00e1lis aszketizmus szab\u00e1lyai \u2013 a lelkigyakorlatok, a lelki tr\u00e9ning \u2013 els\u0151dleges c\u00e9lja olyann\u00e1 diz\u00e1jnolni a lelket, hogy az \u00dar szem\u00e9nek tessen, \u00e9s beengedje a Paradicsomba. Az egyes ember lelk\u00e9nek Isten szeme vigy\u00e1zta diz\u00e1jnol\u00e1sa visszat\u00e9r\u0151 t\u00e9m\u00e1ja a teol\u00f3giai trakt\u00e1tusoknak, \u00e9s szab\u00e1lyait vizualiz\u00e1lhatjuk is az Utols\u00f3 \u00cdt\u00e9letre v\u00e1rakoz\u00f3 l\u00e9lek k\u00f6z\u00e9pkori \u00e1br\u00e1zol\u00e1sai alapj\u00e1n. Az Isten szeme el\u00e9 l\u00e9p\u0151 l\u00e9lek diz\u00e1jnja egy\u00e9rtelm\u0171en elt\u00e9r a vil\u00e1gi alkalmazott m\u0171v\u00e9szetekt\u0151l: m\u00edg az alkalmazott m\u0171v\u00e9szetek az anyagok gazdags\u00e1g\u00e1t, az \u00f6sszetett d\u00edsz\u00edt\u00e9st \u00e9s kisug\u00e1rz\u00e1st kerest\u00e9k, a l\u00e9lekdiz\u00e1jn a l\u00e9nyegire, az egy\u00e9rtelm\u0171re, a term\u00e9szetesre, a lesz\u0171k\u00edtettre, s\u0151t, az aszketikusra \u00f6sszpontos\u00edtott. A huszadik sz\u00e1zad elej\u00e9n lezajlott diz\u00e1jn-forradalmat a legjobban \u00fagy jellemezhetj\u00fck, hogy az a l\u00e9lekdiz\u00e1jn szab\u00e1lyainak alkalmaz\u00e1sa volt a vil\u00e1gi t\u00e1rgyak diz\u00e1jnj\u00e1ra.<\/p>\r\n

Isten hal\u00e1l\u00e1val elt\u0171nt a l\u00e9lek n\u00e9z\u0151je, akinek sz\u00e1m\u00e1ra azt sz\u00e1zadokon \u00e1t form\u00e1lt\u00e1k, \u00e9s ez\u00e9rt a l\u00e9lekdiz\u00e1jn helye elmozdult. A l\u00e9lek azoknak a viszonyoknak lett a summ\u00e1ja, amelyek k\u00f6z\u00e9 a vil\u00e1gba vetett emberi test l\u00e9pett. A test azel\u0151tt a l\u00e9lek b\u00f6rt\u00f6ne volt; most a l\u00e9lek lett a test ruh\u00e1ja, mint annak t\u00e1rsadalmi, politikai \u00e9s eszt\u00e9tikai megjelen\u00e9se. Hirtelen az emberi l\u00e9nyt burkol\u00f3 ruha, a k\u00f6rnyezet\u00e9t alkot\u00f3 mindennapi t\u00e1rgyak, az \u00e1ltala lakott terek lettek a l\u00e9lek egyed\u00fcli megnyilv\u00e1nul\u00e1sa. Isten hal\u00e1l\u00e1val a diz\u00e1jn a l\u00e9lek m\u00e9diuma lett, az emberi testben rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 szubjektum megnyilatkoz\u00e1sa. A diz\u00e1jn teh\u00e1t etikai dimenzi\u00f3val gazdagodott, amivel azel\u0151tt nem rendelkezett.<\/p>\r\n

A diz\u00e1jnban az etik\u00e1b\u00f3l eszt\u00e9tika lett: forma. A diz\u00e1jn onnan emelkedett ki, ahol valaha a vall\u00e1s volt. A modern alany \u00faj k\u00f6teless\u00e9get kapott: az \u00f6ndiz\u00e1jn k\u00f6teless\u00e9g\u00e9t, \u00f6nmaga erk\u00f6lcsi alanyk\u00e9nt val\u00f3, eszt\u00e9tikai term\u00e9szet\u0171 megmutat\u00e1s\u00e1\u00e9t. A modern diz\u00e1jn form\u00e1v\u00e1 lett etika. Az az etikai t\u00f6ltet\u0171, etikai \u00e9s politikai fogalmakkal oper\u00e1l\u00f3 t\u00e1mad\u00e1s a diz\u00e1jn ellen, amely a huszadik sz\u00e1zad sor\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r is \u00fajra felbukkant, csakis ezen \u00faj diz\u00e1jn-fogalom alapj\u00e1n \u00e9rtelmezhet\u0151; teljess\u00e9ggel oda nem ill\u0151 volna, ha a hagyom\u00e1nyos alkalmazott m\u0171v\u00e9szetre ir\u00e1nyulna. Adolf Loos h\u00edres essz\u00e9je, az \u201cOrnamens \u00e9s b\u0171n\u201d (1908) korai p\u00e9lda erre a fordulatra.<\/p>\r\n

Loos m\u00e1r az essz\u00e9 elej\u00e9n t\u00e9telezi eszt\u00e9tikai \u00e9s etikai egys\u00e9g\u00e9t. Loos mindenfajta ornamentik\u00e1t, mindenfajta d\u00edsz\u00edt\u00e9st el\u00edt\u00e9lt mint a romlotts\u00e1g, v\u00e9tkess\u00e9g jel\u00e9t. A ember k\u00fcls\u0151 megjelen\u00e9s\u00e9t, amilyen m\u00e9rt\u00e9kben az tudatosan diz\u00e1jnolt, az erk\u00f6lcsi be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1g k\u00f6zvetlen kifejez\u00e9s\u00e9nek \u00edt\u00e9lte. Bizony\u00edtottnak v\u00e9lte p\u00e9ld\u00e1ul, hogy csak b\u0171n\u00f6z\u0151k, primit\u00edvek, pog\u00e1nyok vagy degener\u00e1ltak d\u00edsz\u00edtik magukat a b\u0151r\u00fck tetov\u00e1l\u00e1s\u00e1val. A d\u00edsz\u00edt\u00e9s n\u00e1la teh\u00e1t vagy az amoralit\u00e1s, vagy a b\u0171n kifejez\u00e9se volt: \u201cA p\u00e1pua \u00e1br\u00e1kkal bor\u00edtja be a b\u0151r\u00e9t, a cs\u00f3nakj\u00e1t, az evez\u0151j\u00e9t, r\u00f6viden mindent, ami csak a keze \u00fcgy\u00e9be ker\u00fcl. \u0150 nem b\u0171n\u00f6z\u0151. A modern ember viszont, aki tetov\u00e1lja mag\u00e1t, vagy b\u0171n\u00f6z\u0151, vagy degener\u00e1lt.\u201d (1)<\/a><\/p>\r\n

K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen szembe\u00f6tl\u0151 az id\u00e9zetben, hogy Loos nem tesz k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get a saj\u00e1t b\u0151r\u00fcnk tetov\u00e1l\u00e1sa, \u00e9s egy cs\u00f3nak vagy egy evez\u0151 d\u00edsz\u00edt\u00e9se k\u00f6z\u00f6tt. Ahogy a modern embert\u0151l azt v\u00e1rjuk, hogy a M\u00e1sik tekintete el\u0151tt mint egyenes, vil\u00e1gos, d\u00edsz\u00edtetlen \u00e9s \u201cnem diz\u00e1jnolt\u201d t\u00e1rgy mutatkozzon meg, \u00fagy minden tov\u00e1bbi t\u00e1rgynak is, amellyel ez a szem\u00e9ly t\u00f6r\u0151dni k\u00e9nytelen, egyenes, vil\u00e1gos, d\u00edsz\u00edtetlen \u00e9s \u201cnem diz\u00e1jnolt\u201d t\u00e1rgyk\u00e9nt kell megmutatkoznia. Csakis ekkor demonstr\u00e1lj\u00e1k, hogy az \u0151ket haszn\u00e1l\u00f3 szem\u00e9ly lelke tiszta, er\u00e9nyes \u00e9s romlatlan. Loos szerint a diz\u00e1jn feladata nem az, hogy a dolgokat minden alkalommal m\u00e1s-m\u00e1s m\u00f3don csomagolja, csinos\u00edtsa \u00e9s d\u00edsz\u00edtse, azaz folytonosan j\u00e1rul\u00e9kos jelleg\u0171 k\u00fcls\u0151t tervezzen, hogy ez\u00e1ltal a bels\u0151 l\u00e9nyeg, a dolgok val\u00f3di term\u00e9szete rejtve maradjon. A modern diz\u00e1jn igazi feladata ink\u00e1bb az, hogy megel\u0151zze az emberek v\u00e1gy\u00e1t, hogy a dolgokat diz\u00e1jnolni akarj\u00e1k. Loos le\u00edrja, hogyan pr\u00f3b\u00e1lta meggy\u0151zni a cip\u00e9szt, hogy ne d\u00edsz\u00edtse ki a n\u00e1la rendelt cip\u0151t. (2)<\/a><\/p>\r\n

Neki el\u00e9g, ha a cip\u00e9sz a legjobb anyagokat haszn\u00e1lja, \u00e9s gondosan munk\u00e1lja meg azokat. A cip\u0151 kvalit\u00e1s\u00e1t az anyag min\u0151s\u00e9ge, illetve a munka becs\u00fcletess\u00e9ge \u00e9s pontoss\u00e1ga hat\u00e1rozza meg, nem a k\u00fcls\u0151 megjelen\u00e9s. A cip\u0151 d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9ben az a b\u0171n\u00f6s dolog, hogy az nem fedi fel a cip\u00e9sz becs\u00fcletess\u00e9g\u00e9t, azaz a cip\u0151 etikai dimenzi\u00f3it. Az ornamentika elrejti a term\u00e9k etikailag el\u00e9gtelen volt\u00e1t, \u00e9s felismerhetetlenn\u00e9 teszi erk\u00f6lcsileg feddhetetlen aspektusait. Loos sz\u00e1m\u00e1ra a val\u00f3di diz\u00e1jn harc a diz\u00e1jn ellen \u2013 a b\u0171n\u00f6s akarat ellen, hogy a dolgok etikai l\u00e9nyeg\u00e9t eszt\u00e9tikai fel\u00fclet\u00fck m\u00f6g\u00e9 rejts\u00fck el. Paradox m\u00f3don azonban csakis egy tov\u00e1bbi, \u201erevelat\u00edv\u201d ornamens r\u00e9teg \u2013 azaz diz\u00e1jn \u2013 garant\u00e1lja etikai \u00e9s eszt\u00e9tikai azon egys\u00e9g\u00e9t, amelyet Loos kutatott.<\/p>\r\n

Loos alkalmazott m\u0171v\u00e9szetek elleni k\u00fczdelm\u00e9nek messianisztikus, apokaliptikus jellege f\u00e9lreismerhetetlen. Azt \u00edrja p\u00e9ld\u00e1ul: \u201cNe s\u00edrjatok! Vagy nem l\u00e1tj\u00e1tok, hogy korunk nagyszer\u0171s\u00e9ge \u00e9ppen abban \u00e1ll, hogy k\u00e9ptelenek vagyunk \u00faj d\u00edszt alkotni? T\u00fall\u00e9pt\u00fcnk az ornamentik\u00e1n, el\u00e9rt\u00fck a vil\u00e1gos, d\u00edsztelen egyszer\u0171s\u00e9get. Vegy\u00e9tek \u00e9szre: az id\u0151 nek\u00fcnk dolgozik, a beteljes\u00fcl\u00e9s v\u00e1r. A v\u00e1rosok utc\u00e1i r\u00f6videsen \u00fagy ragyognak majd, mint feh\u00e9r falak! Mint Sion, mint a Szent V\u00e1ros, mint a Menny f\u0151v\u00e1rosa. Akkor lesz a mi\u00e9nk a teljess\u00e9g.\u201d (3)<\/a><\/p>\r\n

Az alkalmazott m\u0171v\u00e9szetek elleni harc az utols\u00f3, miel\u0151tt elj\u00f6n Isten Orsz\u00e1ga. Loos le akarta hozni az eget a f\u00f6ldre; olyannak akarta l\u00e1tni a dolgokat, amilyenek, d\u00edsz\u00edt\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl. Loss teh\u00e1t mag\u00e1\u00e9v\u00e1 akarta tenni az isteni tekintetet. De mindenki m\u00e1st is k\u00e9pess\u00e9 akart tenni, hogy \u00fagy l\u00e1ss\u00e1k a dolgokat, ahogy azok Isten szeme el\u0151tt mutatkoznak. A modern diz\u00e1jn apokalipszist akar, most \u2013 apokalipszist, amely leleplezi a dolgokat, leszaggatja r\u00f3luk a d\u00edszeiket, \u00e9s olyannak mutatja \u0151ket, amilyenek val\u00f3j\u00e1ban. A diz\u00e1jn ezen ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl, hogy a dolgok igazs\u00e1g\u00e1t jelen\u00edtse meg, lehetetlen volna meg\u00e9rteni a diz\u00e1jnerek, m\u0171v\u00e9szek \u00e9s m\u0171v\u00e9szet-teoretikusok k\u00f6z\u00f6tti vit\u00e1k j\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t, amelyek a huszadik sz\u00e1zadot v\u00e9gigk\u00eds\u00e9rt\u00e9k.<\/p>\r\n

Egy sor m\u0171v\u00e9sz \u00e9s diz\u00e1jner, mint Donald Judd, vagy \u00e9p\u00edt\u00e9szek, mint Herzog & de Meuron, hogy csak n\u00e9h\u00e1nyat eml\u00edts\u00fcnk, nem eszt\u00e9tikai alapon igazolj\u00e1k a m\u0171v\u00e9szi tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket, hanem etikailag, s ek\u00f6zben a dolgok igazi l\u00e9nyeg\u00e9re hivatkoznak. A modern diz\u00e1jner nem v\u00e1r az apokalipszisre, hogy majd leh\u00e1ntsa a dolgok k\u00fcls\u0151 h\u00e9j\u00e1t, \u00e9s igaz val\u00f3jukban mutassa fel \u0151ket az embereknek. A diz\u00e1jner itt \u00e9s most akarja az apokaliptikus v\u00edzi\u00f3t, amely mindenkib\u0151l \u00daj Embert farag. A test felveszi a l\u00e9lek form\u00e1j\u00e1t. A l\u00e9lek lesz a test. Minden dolog \u00e9giv\u00e9 v\u00e1lik. A menny f\u00f6ldiv\u00e9, anyagiv\u00e1 lesz. A modernizmus kiteljesedik.<\/p>\r\n

Loos essz\u00e9je nem elszigetelt jelens\u00e9g. Ink\u00e1bb mondhatjuk, hogy a huszadik sz\u00e1zad m\u0171v\u00e9szet \u00e9s \u00e9let egys\u00e9g\u00e9re szomjaz\u00f3 avantg\u00e1rdj\u00e1nak hangulat\u00e1t t\u00fckr\u00f6zi. A szint\u00e9zist \u00fagy akart\u00e1k megval\u00f3s\u00edtani, hogy mind a m\u0171v\u00e9szetb\u0151l, mind az \u00e9letb\u0151l kivonj\u00e1k az artisztikumot. Mindkett\u0151nek a nulla szintre kellett volna visszaszor\u00edtania a m\u0171v\u00e9sziess\u00e9get, \u00e9s \u00edgy megval\u00f3s\u00edtani az egys\u00e9get. Az artisztikum volt sz\u00e1mukra az \u201cemberi, t\u00fals\u00e1gosan is emberi\u201d, amely eltakarta a tekintet el\u0151l a dolgok val\u00f3di form\u00e1j\u00e1t. \u00cdgy a hagyom\u00e1nyos fest\u00e9szet volt az, amely eltakarta az igazi anyagi kompoz\u00edci\u00f3t, fest\u00e9k \u00e9s v\u00e1szon kombin\u00e1ci\u00f3j\u00e1t. A hagyom\u00e1nyos m\u00f3don k\u00e9sz\u00edtett cip\u0151 pedig az, amely eltakarta a cip\u0151 l\u00e9nyeg\u00e9t, funkci\u00f3j\u00e1t \u00e9s val\u00f3di \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t. Az \u00daj Ember tekintet\u00e9t az (anti)diz\u00e1jn hatalm\u00e1val kellett megszabad\u00edtani mindezekt\u0151l az akad\u00e1lyokt\u00f3l.<\/p>\r\n

M\u00edg Loos \u00e9rvei m\u00e9g meglehet\u0151sen polg\u00e1riak voltak, \u00e9s egyes anyagok, a k\u00e9zm\u0171vess\u00e9g \u00e9s az egy\u00e9ni becs\u00fclet \u00e9rt\u00e9k\u00e9t k\u00edv\u00e1nta megmutatni, az abszol\u00fat diz\u00e1jn akar\u00e1sa az orosz konstruktivizmusban, az ipari szervez\u0151d\u00e9s\u0171 munk\u00e1ban megjelen\u0151 kollekt\u00edv l\u00e9lek \u201cprolet\u00e1r\u201d ide\u00e1lj\u00e1ban \u00e9rte el a cs\u00facspontot. Az orosz konstruktivist\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra az er\u00e9nyes, val\u00f3ban prolet\u00e1r t\u00e1rgyakhoz szint\u00e9n a puszt\u00e1n artisztikus teljes kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6l\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl vezetett az \u00fat. Az orosz konsktruktivist\u00e1k azt k\u00edv\u00e1nt\u00e1k a mindennapi kommunista \u00e9let t\u00e1rgyait\u00f3l, hogy annak mutass\u00e1k magukat, amik: funkcion\u00e1lis dolgoknak, amelyekben a forma egyed\u00fcli c\u00e9lja, hogy az etik\u00e1jukat l\u00e1that\u00f3v\u00e1 tegye. Az etik\u00e1nak itt k\u00fcl\u00f6n politikai dimenzi\u00f3ja is ad\u00f3dott, miut\u00e1n a kollekt\u00edv lelket politikailag kellett szervezni ahhoz, hogy az etikai \u00e9rtelemben megfelel\u0151en cselekedj\u00e9k. A kollekt\u00edv l\u00e9lek azon politikai szervez\u0151d\u00e9sben mutatkozott meg, amely mind az embereket, mind a dolgokat \u00e1tfogta.<\/p>\r\n

A \u201cprolet\u00e1r\u201d diz\u00e1jn \u2013 akkoriban persze ink\u00e1bb \u201cprolet\u00e1r m\u0171v\u00e9szetnek\u201d nevezt\u00e9k \u2013 funkci\u00f3ja teh\u00e1t ennek a politikai szervez\u0151d\u00e9snek a l\u00e1that\u00f3v\u00e1 t\u00e9tele volt. Az 1917-es Nagy Okt\u00f3beri Forradalom tapasztalata kulcsfontoss\u00e1g\u00fa az orosz konstruktivist\u00e1k sz\u00e1m\u00e1ra. A forradalom sz\u00e1mukra olyan radik\u00e1lis aktus, amely a t\u00e1rsadalmat megtiszt\u00edtja az ornamentika minden form\u00e1j\u00e1t\u00f3l: a modern diz\u00e1jn legkifinomultabb p\u00e9ld\u00e1ja, amely minden hagyom\u00e1nyos t\u00e1rsadalmi hagyom\u00e1nyt, r\u00edtust, szok\u00e1st \u00e9s reprezent\u00e1ci\u00f3s form\u00e1t elvet, hogy a politikai szervez\u0151d\u00e9s l\u00e9nyege a felsz\u00ednre juthasson. Ez\u00e9rt az orosz konstruktivist\u00e1k minden auton\u00f3m m\u0171v\u00e9szet felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1ra sz\u00f3l\u00edtottak fel. A m\u0171v\u00e9szetnek teljes eg\u00e9sz\u00e9ben a hasznos t\u00e1rgyak tervez\u00e9s\u00e9t kell szolg\u00e1lnia. L\u00e9nyeg\u00e9ben teh\u00e1t a m\u0171v\u00e9szet diz\u00e1jnnak val\u00f3 teljes al\u00e1rendel\u00e9s\u00e9r\u0151l volt sz\u00f3.<\/p>\r\n

Az orosz konstruktivist\u00e1k projektje ugyanakkor tot\u00e1lis projekt volt: az \u00e9let eg\u00e9sz\u00e9t akarta diz\u00e1jnolni. Csakis ez\u00e9rt \u2013 \u00e9s csakis ezen az \u00e1ron \u2013 voltak k\u00e9szek felv\u00e1ltani az auton\u00f3m m\u0171v\u00e9szetet a haszonelv\u0171 m\u0171v\u00e9szetre: ahogy a hagyom\u00e1nyos m\u0171v\u00e9sz a m\u0171 eg\u00e9sz\u00e9t alak\u00edtotta, a konstruktivista m\u0171v\u00e9sz a t\u00e1rsadalom eg\u00e9sz\u00e9t akarta ugyan\u00edgy alak\u00edtani. Bizonyos \u00e9rtelemben a m\u0171v\u00e9szeknek akkoriban nem is volt m\u00e1s v\u00e1laszt\u00e1suk, mint ilyen tot\u00e1lis ig\u00e9nnyel fell\u00e9pni. A kommunist\u00e1k felsz\u00e1molt\u00e1k a piacot \u2013 s vele a m\u0171v\u00e9szeti piacot. A m\u0171v\u00e9szekkel szemben t\u00f6bb\u00e9 nem priv\u00e1t felek \u00e1lltak, a maguk priv\u00e1t \u00e9rdekeivel \u00e9s eszt\u00e9tikai preferenci\u00e1ival, hanem az \u00e1llam mint eg\u00e9sz.<\/p>\r\n

Sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en mindent vagy semmit helyzet volt ez teh\u00e1t a m\u0171v\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra, amit h\u00edven t\u00fckr\u00f6znek az orosz konstruktivist\u00e1k ki\u00e1ltv\u00e1nyai. \u201cKonstruktivizmus\u201d c\u00edm\u0171 programad\u00f3 sz\u00f6veg\u00e9ben Alekszej Gan p\u00e9ld\u00e1ul \u00edgy \u00edr: \u201cNem visszat\u00fckr\u00f6zni, nem reprezent\u00e1lni \u00e9s nem interpret\u00e1lni a val\u00f3s\u00e1got, hanem val\u00f3ban meg\u00e9p\u00edteni \u00e9s kifejezni az \u00faj oszt\u00e1ly, a proletari\u00e1tus szisztematikus feladatait\u2026 K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen most, hogy a prolet\u00e1r forradalom gy\u0151z\u00f6tt, \u00e9s puszt\u00edt\u00f3, kreat\u00edv lend\u00fclete ac\u00e9lv\u00e1g\u00e1nyokon r\u00f6p\u00fcl a kult\u00far\u00e1ba, amely a t\u00e1rsadalmas\u00edtott termel\u00e9s nagy terve alapj\u00e1n szervez\u0151dik, mindenkinek \u2013 a sz\u00edn \u00e9s a vonal mestereinek, a t\u00e9r-t\u00f6meg form\u00e1k \u00e9p\u00edt\u0151j\u00e9nek \u00e9s a t\u00f6megtermel\u00e9s szervez\u0151j\u00e9nek \u2013 k\u00f6teless\u00e9ge, hogy konstrukt\u0151re legyen a sokmilli\u00f3s embert\u00f6megek felfegyverz\u00e9s\u00e9re \u00e9s mozgat\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 \u00e1ltal\u00e1nos munk\u00e1nak.\u201d (4)<\/a><\/p>\r\n

Gan sz\u00e1m\u00e1ra a konstruktivista diz\u00e1jn c\u00e9lja nem az volt, hogy a szocialista mindennapoknak \u00faj form\u00e1t tal\u00e1ljon, ink\u00e1bb, hogy h\u0171 maradjon a radik\u00e1lis, forradalmi redukci\u00f3hoz, \u00e9s ker\u00fclje el, hogy \u00faj dolgokat \u00faj d\u00edsz\u00edt\u00e9ssel l\u00e1sson el. A maga kor\u00e1ban h\u00edres essz\u00e9j\u00e9ben, \u201cA fest\u0151\u00e1llv\u00e1nyt\u00f3l a g\u00e9pig\u201d c\u00edm\u0171ben, Nyikolaj Tarabukin ez\u00e9rt azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a konstruktivista m\u0171v\u00e9sz nem j\u00e1tszhat alak\u00edt\u00f3 szerepet a val\u00f3s\u00e1gos t\u00e1rsadalmi termel\u00e9s folyamat\u00e1ban. A szerepe ink\u00e1bb a propagandist\u00e1\u00e9, aki az ipari termel\u00e9s sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t v\u00e9delmezi \u00e9s dics\u0151\u00edti, \u00e9s megnyitja az emberek szem\u00e9t erre a sz\u00e9ps\u00e9gre. (5)<\/a> Tarabukin megfogalmaz\u00e1s\u00e1ban a m\u0171v\u00e9sz olyasvalaki, aki a szocialista termel\u00e9s teljess\u00e9g\u00e9re egyfajta ready-made-k\u00e9nt tekint \u2013 szocialista Duchamp, aki a szocialista ipar eg\u00e9sz\u00e9t mint valami helyes \u00e9s sz\u00e9p dolgot \u00e1ll\u00edtja ki.<\/p>\r\n

A modern diz\u00e1jner, legyen b\u00e1r polg\u00e1r vagy prolet\u00e1r, a m\u00e1sik, az isteni l\u00e1t\u00e1sra h\u00edv: metanoi\u00e1ra, amely az embert k\u00e9pess\u00e9 teszi arra, hogy a dolgok val\u00f3di form\u00e1j\u00e1t l\u00e1ssa meg. A plat\u00f3ni \u00e9s a kereszt\u00e9ny hagyom\u00e1nyban metanoi\u00e1t megtapasztalni annyit tesz, mint a vil\u00e1gi n\u00e9z\u0151pontot felv\u00e1ltani egy m\u00e1svil\u00e1gi perspekt\u00edv\u00e1ra, a haland\u00f3 test n\u00e9z\u0151pontj\u00e1b\u00f3l \u00e1tker\u00fclni a halhatatlan l\u00e9lek n\u00e9z\u0151pontj\u00e1ba. Isten hal\u00e1la ut\u00e1n term\u00e9szetesen t\u00f6bb\u00e9 nem hihetj\u00fck, hogy volna olyasmi, mint a l\u00e9lek, amely a testt\u0151l megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151, azaz f\u00fcggetlen\u00edthet\u0151, elk\u00fcl\u00f6n\u00edthet\u0151 volna.<\/p>\r\n

Ez mindazon\u00e1ltal semmi sz\u00edn alatt nem jelenti azt, hogy metanoia se volna t\u00f6bb\u00e9 lehets\u00e9ges. A modern diz\u00e1jn az a k\u00eds\u00e9rlet, amely ilyen metanoi\u00e1t k\u00edv\u00e1n megval\u00f3s\u00edtani \u2013 arra t\u00f6rekszik, hogy az ember saj\u00e1t test\u00e9t \u00e9s k\u00f6rnyezet\u00e9t megtiszt\u00edtsa minden f\u00f6ldit\u0151l, \u00f6nk\u00e9nyest\u0151l, egy\u00e9ni eszt\u00e9tikai \u00edzl\u00e9st\u0151l. Bizonyos \u00e9rtelemben elmondhatjuk, hogy a modernizmus a l\u00e9lek-diz\u00e1jn hely\u00e9be a tetem diz\u00e1jnj\u00e1t helyezi.<\/p>\r\n

A modern diz\u00e1jn hal\u00e1lszer\u0171 min\u0151s\u00e9g\u00e9t Loos m\u00e1r azel\u0151tt felismerte, hogy meg\u00edrta volna az \u201eOrnamens \u00e9s b\u0171n\u201d-t. \u201eSzeg\u00e9ny kis gazdag ember\u201d c\u00edm\u0171 sz\u00f6veg\u00e9ben egy gazdag b\u00e9csi f\u00e9rfi elk\u00e9pzelt sors\u00e1t mondja el, aki elhat\u00e1rozza, hogy eg\u00e9sz h\u00e1z\u00e1t egy m\u0171v\u00e9sszel tervezteti meg. A f\u0151h\u0151s mindennapi \u00e9let\u00e9t teljess\u00e9ggel al\u00e1veti a diz\u00e1jner dikt\u00e1tumainak (igazs\u00e1g szerint Loos \u00e9p\u00edt\u00e9szt eml\u00edt), mivel, miut\u00e1n a h\u00e1za elk\u00e9sz\u00fclt, t\u00f6bb\u00e9 semmit sem v\u00e1ltoztathat rajta annak enged\u00e9lye n\u00e9lk\u00fcl. Mindennek, amit v\u00e1s\u00e1rol, vagy tesz, be kell f\u00e9rnie a h\u00e1zba, nem csak sz\u00f3 szerinti, de eszt\u00e9tikai \u00e9rtelemben is. A tot\u00e1lis diz\u00e1jn vil\u00e1g\u00e1ban az ember maga is diz\u00e1jn-t\u00e1rgy lesz, m\u00fazeumi objekt, m\u00famia, k\u00f6zszeml\u00e9re tett tetem. Loos \u00edgy fejezi be a szeg\u00e9ny gazdag ember sors\u00e1nak mes\u00e9j\u00e9t: \u201eKi volt z\u00e1rva j\u00f6vend\u0151 \u00e9let\u00e9b\u0151l, annak t\u00f6rekv\u00e9seib\u0151l, fejl\u0151d\u00e9s\u00e9b\u0151l, v\u00e1gyaib\u00f3l. \u00dagy \u00e9rezte, nincs m\u00e1s h\u00e1tra, mint megtanulni a saj\u00e1t hull\u00e1nkkal s\u00e9t\u00e1lni. Val\u00f3ban! Hiszen k\u00e9szen van! Hiszen t\u00f6k\u00e9letes!\u201d (6)<\/a><\/p>\r\n

\u201eDiz\u00e1jn \u00e9s b\u0171n\u201d c\u00edm\u0171, Loos inspir\u00e1lta essz\u00e9j\u00e9ben Hal Foster ezt az \u00e1tmenetet m\u00f6g\u00f6ttes felh\u00edv\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rtelmezi arra, hogy t\u00f6rj\u00fcnk ki a tot\u00e1lis diz\u00e1jn b\u00f6rt\u00f6n\u00e9b\u0151l. (7)<\/a> Mindazon\u00e1ltal egy\u00e9rtelm\u0171, hogy Loos sz\u00f6veg\u00e9t nem szabad a diz\u00e1jn teljes uralma elleni tiltakoz\u00e1sk\u00e9nt felfogni. Loos az ornament\u00e1lis diz\u00e1jn ellen tiltakozik egy m\u00e1sik, \u201eigazi\u201d diz\u00e1jn, az anti-diz\u00e1jn nev\u00e9ben, amely a fogyaszt\u00f3t megszabad\u00edtja a professzion\u00e1lis diz\u00e1jner \u00edzl\u00e9s\u00e9t\u0151l val\u00f3 f\u00fcgg\u00e9st\u0151l. Mint a cip\u0151 fenti p\u00e9ld\u00e1ja mutatja, az avantg\u00e1rd anti-diz\u00e1jn rendszer\u00e9ben a fogyaszt\u00f3 felel a saj\u00e1t megjelen\u00e9s\u00e9\u00e9rt, \u00e9s mindennapi \u00e9lete diz\u00e1jnj\u00e1\u00e9rt. Saj\u00e1t, modern \u00edzl\u00e9s\u00e9t k\u00e9pviselve teszi ezt, amely nem t\u0171ri a d\u00edsz\u00edt\u00e9st, teh\u00e1t semmif\u00e9le j\u00e1rul\u00e9kos m\u0171v\u00e9szi vagy k\u00e9zm\u0171ves munk\u00e1t sem.<\/p>\r\n

Az\u00e1ltal azonban, hogy a vil\u00e1gnak felk\u00edn\u00e1lt k\u00e9p\u00e9\u00e9rt etikai \u00e9s eszt\u00e9tikai felel\u0151ss\u00e9get v\u00e1llal, a fogyaszt\u00f3 minden addigin\u00e1l jobban fogly\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik a tot\u00e1lis diz\u00e1jnnak, miut\u00e1n t\u00f6bb\u00e9 nem utalhatja eszt\u00e9tikai d\u00f6nt\u00e9seit m\u00e1sokhoz. A modern fogyaszt\u00f3 a saj\u00e1t szem\u00e9lyis\u00e9ge k\u00e9p\u00e9t mutatja fel a vil\u00e1g fel\u00e9 \u2013 megtiszt\u00edtva minden k\u00fcls\u0151 befoly\u00e1st\u00f3l \u00e9s d\u00edsz\u00edt\u00e9st\u0151l. De saj\u00e1t k\u00e9p\u00e9nek ilyet\u00e9n megtiszt\u00edt\u00e1sa v\u00e9lhet\u0151leg \u00e9ppen olyan v\u00e9gtelen folyamat, mint a l\u00e9lek megtiszt\u00edt\u00e1sa Isten el\u0151tt. A diz\u00e1jn a feh\u00e9r v\u00e1rosban \u2013 az \u00e9gi Sionban, ahogy Loos k\u00e9pzeli \u2013 lesz el\u0151sz\u00f6r val\u00f3ban tot\u00e1lis. \u00c9s ott semmi nem is v\u00e1ltoztathat\u00f3: semmi sz\u00ednpomp\u00e1s, semmi ornamentika nem csemp\u00e9szhet\u0151 be oda. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g mind\u00f6ssze annyi, hogy a j\u00f6v\u0151 feh\u00e9r v\u00e1ros\u00e1ban mindenki a saj\u00e1t tetem\u00e9nek az alkot\u00f3ja \u2013 mindenkib\u0151l m\u0171v\u00e9sz-diz\u00e1jner lesz, etikai, politikai \u00e9s eszt\u00e9tikai felel\u0151ss\u00e9ggel saj\u00e1t k\u00f6rnyezete fel\u00e9.<\/p>\r\n

Mondhatjuk persze, hogy az avantg\u00e1rd anti-diz\u00e1jn p\u00e1tosza r\u00e9g megkopott, mind\u00f6ssze egy diz\u00e1jn-st\u00edlus lett a sok k\u00f6z\u00fcl. Ez\u00e9rt is l\u00e1tj\u00e1k sokan \u00fagy, hogy az eg\u00e9sz mai t\u00e1rsadalom \u2013 a kereskedelmi diz\u00e1jn, a spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma \u2013 nem m\u00e1s, mint szimul\u00e1krumok j\u00e1t\u00e9ka, amely m\u00f6g\u00f6tt az \u00fcress\u00e9g t\u00e1tong. A t\u00e1rsadalom val\u00f3ban \u00edgy mutatkozik meg \u2013 de csak tiszt\u00e1n szeml\u00e9l\u0151d\u0151 n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l, a p\u00e1holyb\u00f3l n\u00e9zve a t\u00e1rsadalmi sz\u00edniel\u0151ad\u00e1st. E perspekt\u00edva azonban figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyja a t\u00e9nyt, hogy a diz\u00e1jn ma tot\u00e1lis \u2013 \u00edgy t\u00f6bb\u00e9 nem hagy helyet semmif\u00e9le k\u00fcls\u0151, szeml\u00e9l\u0151d\u0151 n\u00e9z\u0151pontnak.<\/p>\r\n

A fordulat, amelyet Loos megj\u00f3solt, visszaford\u00edthatatlannak bizonyult: a kort\u00e1rs vil\u00e1g minden polg\u00e1r\u00e1nak tov\u00e1bbra is etikai, eszt\u00e9tikai \u00e9s politikai felel\u0151ss\u00e9get kell v\u00e1llalnia saj\u00e1t \u00e9nj\u00e9nek diz\u00e1jnj\u00e1\u00e9rt. Egy olyan t\u00e1rsadalomban, amelyben a diz\u00e1jn vette \u00e1t a vall\u00e1s funkci\u00f3j\u00e1t, az \u00f6ndiz\u00e1jn a kr\u00e9d\u00f3. Azzal, hogy egy bizonyos m\u00f3don diz\u00e1jnoljuk \u00f6nmagunkat \u00e9s a k\u00f6rnyezet\u00fcnket, hitet tesz\u00fcnk bizonyos \u00e9rt\u00e9kek, hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1sok, programok \u00e9s ideol\u00f3gi\u00e1k mellett. Az embert e hitvall\u00e1ssal \u00f6sszhangban \u00edt\u00e9li meg a t\u00e1rsadalom, \u00e9s az \u00edt\u00e9lete bizony lehet negat\u00edv, vesz\u00e9lyeztetheti annak j\u00f3l\u00e9t\u00e9t, s\u0151t, \u00e9let\u00e9t is, akit \u00e9r.<\/p>\r\n

A modern diz\u00e1jn helye ez\u00e9rt nem annyira a gazdas\u00e1gi, mint ink\u00e1bb az eszt\u00e9tikai vagy a politikai kontextus. A modern diz\u00e1jn a t\u00e1rsadalmi t\u00e9r eg\u00e9sz\u00e9t egy t\u00e1vol l\u00e9v\u0151 isteni l\u00e1togat\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra rendezett ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9rr\u00e9 v\u00e1ltoztatta, amelyben az egy\u00e9n egyszerre mint m\u0171v\u00e9sz \u00e9s mint \u00f6nmaga \u00e1ltal el\u0151\u00e1ll\u00edtott m\u0171 jelenik meg. A modern n\u00e9z\u0151 szem\u00e9ben mindazon\u00e1ltal a m\u0171vek eszt\u00e9tikai kompoz\u00edci\u00f3ja elker\u00fclhetetlen\u00fcl el\u00e1rulja a szerz\u0151k politikai meggy\u0151z\u0151d\u00e9s\u00e9t \u2013 \u00e9s els\u0151dlegesen ezen az alapon is \u00edt\u00e9ltetnek meg. A fejkend\u0151 visel\u00e9s k\u00f6r\u00fcli vita j\u00f3l mutatja a diz\u00e1jn politikai hatalm\u00e1t.<\/p>\r\n

Hogy meg\u00e9rts\u00fck, itt els\u0151dlegesen diz\u00e1jn-vit\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, k\u00e9pzelj\u00fck el, hogy a Prada, vagy a Gucci elkezd fejkend\u0151ket tervezni. Ez esetben sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen neh\u00e9z eszt\u00e9tikai \u00e9s politikai feladat volna d\u00f6nteni a fejkend\u0151 mint iszl\u00e1m szimb\u00f3lum, vagy mint kereskedelmi m\u00e1rka k\u00f6z\u00f6tt. A diz\u00e1jn teh\u00e1t nem elemezhet\u0151 kiz\u00e1r\u00f3lag az \u00e1rugazdas\u00e1g kontextus\u00e1ban. Ennyi er\u0151vel \u00f6ngyilkos-diz\u00e1jnr\u00f3l is besz\u00e9lhetn\u00e9nk \u2013 p\u00e9ld\u00e1ul \u00f6ngyilkos mer\u00e9nyletek eset\u00e9ben, amelyekr\u0151l j\u00f3l tudjuk, hogy szigor\u00fa eszt\u00e9tikai szab\u00e1lyokat k\u00f6vetnek. Besz\u00e9lhet\u00fcnk a hatalom, de az ellen\u00e1ll\u00e1s, vagy az alternat\u00edv politikai mozgalmak diz\u00e1jnj\u00e1r\u00f3l is. Ezekben az esetekben a diz\u00e1jn szerepe a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00e9s el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u2013 olyan k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek\u00e9, amelyeknek ezzel egyid\u0151ben gyakran politikai szemantik\u00e1juk is van.<\/p>\r\n

\u00daton-\u00fatf\u00e9len hallani olyan sir\u00e1mokat, hogy a politik\u00e1t manaps\u00e1g csak a felsz\u00ednes k\u00e9p \u00e9rdekli, mik\u00f6zben az \u00fagynevezett tartalom elvesz\u00edti a jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t. Ezt gondolj\u00e1k ma a politika alapvet\u0151 betegs\u00e9g\u00e9nek. Egyre gyakrabban hallunk arr\u00f3l, hogy itt az id\u0151 elfordulni a politikai diz\u00e1jnt\u00f3l \u00e9s image-\u00e9p\u00edt\u00e9st\u0151l, \u00e9s visszat\u00e9rni a tartalomhoz. Az ilyen panasz azonban nem veszi figyelembe a t\u00e9nyt, hogy a modern diz\u00e1jn rendszer\u00e9ben \u00e9ppen az a politikusok alapvet\u0151 politikai \u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u2013 vagy \u00e9ppen a politik\u00e1juk maga \u2013, hogy hogyan poz\u00edcion\u00e1lj\u00e1k magukat vizu\u00e1lisan a t\u00f6megm\u00e9di\u00e1ban. A tartalom ezzel szemben t\u00f6k\u00e9letesen \u00e9rdektelen, mivel \u00e1lland\u00f3an v\u00e1ltozik. A sz\u00e9les v\u00e1laszt\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g teh\u00e1t egy\u00e1ltal\u00e1n nem t\u00e9ved, mikor a politikusait a megjelen\u00e9s\u00fck alapj\u00e1n \u00edt\u00e9li meg \u2013 azaz alapvet\u0151 eszt\u00e9tikai \u00e9s politikai kr\u00e9d\u00f3juk alapj\u00e1n, nem pedig v\u00e9letlenszer\u0171en v\u00e1ltoz\u00f3 programjaik \u00e9s \u201etartalmaik\u201d alapj\u00e1n.<\/p>\r\n

\u00cdgy h\u00e1t a modern diz\u00e1jn megker\u00fcli Kant megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00e9t \u00e9rdekmentes eszt\u00e9tikai szeml\u00e9l\u0151d\u00e9s \u00e9s a dolgok \u00e9rdekt\u0151l vez\u00e9relt haszn\u00e1lata k\u00f6z\u00f6tt. Kant ut\u00e1n hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl az \u00e9rdekmentes szeml\u00e9l\u0151d\u00e9st magasabb rend\u0171nek tartott\u00e1k, mint a gyakorlatias hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1st: az emberi l\u00e9lek magasabb, ha nem a legmagasabb rend\u0171 megnyilatkoz\u00e1s\u00e1nak. De m\u00e1r a tizenkilencedik sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n lezajlott egy \u00faj, \u00e1tfog\u00f3 \u00e9rt\u00e9kbecsl\u00e9s: a vita contemplativ\u00e1<\/i>t hiteltelen\u00edtett\u00e9k, \u00e9s a vita activa<\/i> lett az emberi faj val\u00f3di feladata. \u00cdgy h\u00e1t a diz\u00e1jnt ma az a v\u00e1d \u00e9ri, hogy cs\u00e1b\u00edt\u00e1sa gyeng\u00edti az emberek aktivit\u00e1s\u00e1t, vitalit\u00e1s\u00e1t, energi\u00e1it \u2013 hogy passz\u00edv fogyaszt\u00f3kk\u00e1 teszi \u0151ket, akiknek nincs akaratuk, akiket manipul\u00e1l a minden\u00fctt jelenl\u00e9v\u0151 rekl\u00e1m, s \u00edgy a t\u0151ke \u00e1ldozataiv\u00e1 lesznek. A spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma cs\u00e1b\u00e9neke ellen a l\u00e1tsz\u00f3lagos k\u00fara a \u201eval\u00f3s\u00e1ggal\u201d t\u00f6rt\u00e9n\u0151 sokkszer\u0171 tal\u00e1lkoz\u00e1s, ami egyed\u00fcl k\u00e9pes kimenteni az embert szeml\u00e9l\u0151d\u0151 passzivit\u00e1s\u00e1b\u00f3l, \u00e9s tettre k\u00e9sztetni \u2013 a tett l\u00e9v\u00e9n az egyed\u00fcli dolog, amely az igaz \u00e9l\u0151 intenzit\u00e1s tapasztalat\u00e1nak \u00edg\u00e9ret\u00e9t hordozza. Vita m\u00e1r csak arr\u00f3l folyik, vajon lehets\u00e9ges-e m\u00e9g tal\u00e1lkozni a val\u00f3s\u00e1ggal, vagy v\u00e9gk\u00e9pp elt\u0171nt diz\u00e1jnolt felsz\u00edne m\u00f6g\u00f6tt.<\/p>\r\n

Azonban \u00f6nfelmutat\u00e1s, \u00f6ndiz\u00e1jn \u00e9s \u00f6nmagunk eszt\u00e9tikai mez\u0151ben val\u00f3 poz\u00edcion\u00e1l\u00e1sa kapcs\u00e1n nem besz\u00e9lhet\u00fcnk t\u00f6bb\u00e9 \u00e9rdekmentes szeml\u00e9l\u0151d\u00e9sr\u0151l, miut\u00e1n az ilyen \u00f6nszeml\u00e9let alany\u00e1nak egy\u00e9rtelm\u0171 l\u00e9t\u00e9rdeke f\u0171z\u0151dik a k\u00e9phez, amelyet a k\u00fclvil\u00e1gnak k\u00edn\u00e1l. Valaha az embert az foglalkoztatta, hogyan jelenik meg a lelke Isten el\u0151tt; ma az foglalkoztatja, hogy hogyan jelenik meg a teste politikai k\u00f6rnyezet\u00e9ben. Ez az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s bizonyosan a val\u00f3s\u00e1gra mutat. A val\u00f3s\u00e1g ugyanakkor nem mint a diz\u00e1jnolt felsz\u00edn sokkszer\u0171 megszakad\u00e1sa jelentkezik, hanem mint az \u00f6n-diz\u00e1jn technikai \u00e9s gyakorlati k\u00e9rd\u00e9se \u2013 \u00e9s ezt a k\u00e9rd\u00e9st a modern diz\u00e1jn rendszer\u00e9ben t\u00f6bb\u00e9 senki sem ker\u00fclheti meg. Beuys m\u00e9g mondhatta, hogy mindenkinek sz\u00edve joga \u00f6nmag\u00e1ra m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt tekinteni. Ami akkor jog volt, ma m\u00e1r k\u00f6teless\u00e9g. Id\u0151k\u00f6zben ugyanis arra k\u00e1rhoztattunk, hogy saj\u00e1t \u00e9n\u00fcnk diz\u00e1jnerei legy\u00fcnk.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Ford\u00edtotta: Erhardt Mikl\u00f3s<\/p>\r\n

\r\n

Eredeti megjelen\u00e9s: Die Pflicht zum Selbstdiz\u00e1jn. In: Groys, Boris: Die Kunst des Denkens<\/i>. Hamburg: Philo Fine Arts, 2008. p 7-24. A sz\u00f6veg magyarul m\u00e1r megjelent Andr\u00e1s Orsolya ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban a \u00dajNautiluson (http:\/\/ujnautilus.info\/boris-groys-a-kotelezo-ondiz\u00e1jn)<\/a>. Jelen ford\u00edt\u00e1s forr\u00e1sa: e-flux journal 00<\/a> – 2008<\/p>\r\n

(1)<\/a> Adolf Loos, „Ornament and Crime” (\u00bbOrnament und Verbrechen\u00ab) (1908), in Ornament and Crime: Selected Essays<\/i>, szerk. Adolf Opel, angol ford. Michael Mitchell (Riverside, CA: Ariadne Press, 1998), 167.<\/p>\r\n

(2)<\/a> U.o. 174<\/p>\r\n

(3)<\/a> U.o. 168<\/p>\r\n

(4)<\/a> Alexei Gan, „From Constructivism,” in Charles Harrison \u00e9s Paul Wood, szerk., Art in Theory, 1900\u20131990: An Anthology of Changing Ideas<\/i> (Oxford, UK: Blackwell, 1993), 320 (alkalmazott ford\u00edt\u00e1sban).<\/p>\r\n

(5)<\/a> Nikolai Tarabukin, „From the Easel to the Machine,” in Francis Frascina \u00e9s Charles Harrison, szerk., Modern Art and Modernism: A Critical Anthology<\/i> (New York: Harper and Row, 1982), 135\u201342.<\/p>\r\n

(6)<\/a> Adolf Loos, „The Poor Little Rich Man” (\u00bbVon einem armen reichen Manne\u00ab) in August Sarnitz, Adolf Loos, 1870\u20131933: Architect, Cultural Critic, Dandy<\/i>, angol ford. Latido (Cologne: Taschen, 2003), 21.<\/p>\r\n

(7)<\/a> Hal Foster, „Diz\u00e1jn and Crime,” in: Diz\u00e1jn and Crime (and Other Diatribes)<\/i> (London: Verso, 2002), 17.<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Diz\u00e1jn \u00e9s m\u0171v\u00e9szet. Boris Groys mappa Erhardt Mikl\u00f3s: El\u0151sz\u00f3   A diz\u00e1jn, ahogy ma ismerj\u00fck, huszadik sz\u00e1zadi jelens\u00e9g. A dolgok megjelen\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos gond azonban nem \u00faj. Minden kult\u00fara s\u00falyt fektetett arra, hogy ruh\u00e1it, mindennapi t\u00e1rgyait, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 bels\u0151 tereit, lettek l\u00e9gyen azok szent terek, a hatalom vagy a mag\u00e1n\u00e9let terei, \u201csz\u00e9pp\u00e9 \u00e9s hat\u00e1soss\u00e1\u201d tegye. Az alkalmazott […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630961,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-401016","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401016","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401016"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401016\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2024061,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401016\/revisions\/2024061"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630961"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401016"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401016"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401016"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}