{"id":401019,"date":"2016-12-29T23:00:00","date_gmt":"2016-12-29T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401019"},"modified":"2022-06-21T14:26:23","modified_gmt":"2022-06-21T13:26:23","slug":"ondizajn-es-esztetikai-felelosseg","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/ondizajn-es-esztetikai-felelosseg\/","title":{"rendered":"\u00d6ndiz\u00e1jn \u00e9s eszt\u00e9tikai felel\u0151ss\u00e9g"},"content":{"rendered":"
\r\n

Diz\u00e1jn \u00e9s m\u0171v\u00e9szet.<\/i> Boris Groys mappa<\/b><\/p>\r\n

Erhardt Mikl\u00f3s: El\u0151sz\u00f3<\/a><\/p>\r\n<\/div>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

Manaps\u00e1g csaknem mindenki egyet\u00e9rteni l\u00e1tszik abban, hogy elm\u00faltak az id\u0151k, mikor a m\u0171v\u00e9szet m\u00e9g igyekezett megteremteni \u2013 sikerrel vagy sikertelen\u00fcl \u2013 az auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t. De a diagn\u00f3zist vegyes \u00e9rzelmek k\u00eds\u00e9rik. Az ember hajlamos \u00fcnnepelni, hogy a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet k\u00e9sz t\u00fall\u00e9pni a m\u0171v\u00e9szeti rendszer hagyom\u00e1nyos hat\u00e1rain, amennyiben e l\u00e9p\u00e9st az akarat dikt\u00e1lja, hogy v\u00e1ltoztassunk az uralkod\u00f3 t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai felt\u00e9teleken, hogy jobb\u00e1 tegy\u00fck a vil\u00e1got \u2013 ha teh\u00e1t a l\u00e9p\u00e9s, m\u00e1s sz\u00f3val, erk\u00f6lcsileg indokolt. Az ember m\u00e1sr\u00e9szt hajlamos helytelen\u00edteni, hogy a m\u0171v\u00e9szeti rendszer meghalad\u00e1s\u00e1ra tett k\u00eds\u00e9rletek valahogy sosem vezetnek t\u00fal az eszt\u00e9tika ter\u00fclet\u00e9n: a m\u0171v\u00e9szet ahelyett, hogy megv\u00e1ltoztatn\u00e1 a vil\u00e1got, csak csinos\u00edtja.<\/p>\r\n

Ez j\u00f3kora frusztr\u00e1ci\u00f3t kelt a m\u0171v\u00e9szeti rendszerben, ahol az uralkod\u00f3 k\u00f6zhangulat mintha folytonosan oda-vissza sz\u00e1nk\u00e1zna a m\u0171v\u00e9szeten t\u00fali vil\u00e1gba val\u00f3 beavatkoz\u00e1s rem\u00e9nye, illetve a csal\u00f3d\u00e1s (s\u0151t, elkesered\u00e9s) k\u00f6z\u00f6tt, mivelhogy e c\u00e9lt el\u00e9rni lehetetlennek bizonyul. S b\u00e1r a kudarcot gyakran \u00fagy tolm\u00e1csolj\u00e1k, mint bizony\u00edt\u00e9kot arra n\u00e9zv\u00e9st, hogy a m\u0171v\u00e9szet k\u00e9ptelen behatolni a politika mint olyan ter\u00fclet\u00e9re, \u00e9n ink\u00e1bb azt mondan\u00e1m, hogy amennyiben komolyan, tev\u0151legesen igyeksz\u00fcnk \u00e1tpolitiz\u00e1lni a m\u0171v\u00e9szetet, \u00fagy a dolog leggyakrabban siker\u00fcl is. A m\u0171v\u00e9szet bizony k\u00e9pes behatolni a politika szf\u00e9r\u00e1j\u00e1ba, ahogy ezt sz\u00e1mos alkalommal meg is tette a huszadik sz\u00e1zad sor\u00e1n. A baj nem az, hogy a m\u0171v\u00e9szet k\u00e9ptelen volna val\u00f3ban politikusnak lenni. A baj az, hogy a politika m\u00e1ra teljesen \u00e1t van eszt\u00e9tiz\u00e1lva. Mihelyt a m\u0171v\u00e9szet politikuss\u00e1 lesz, k\u00e9nytelen arra a kellemetlen k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutni, hogy a politika m\u00e1r r\u00e9g m\u0171v\u00e9szet: az eszt\u00e9tika mez\u0151ben pozicion\u00e1lja mag\u00e1t.<\/p>\r\n

Napjainkban minden politikus, sportol\u00f3, terrorista vagy filmcsillag \u00f3ri\u00e1si mennyis\u00e9g\u0171 k\u00e9pet gener\u00e1l, mivel a m\u00e9dia automatikusan tud\u00f3s\u00edt a tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fckr\u0151l. A m\u00faltban a politika \u00e9s m\u0171v\u00e9szet k\u00f6zti munkamegoszt\u00e1s vil\u00e1gos volt: a politikus felel\u0151ss\u00e9ge a politika volt, a m\u0171v\u00e9sz pedig elbesz\u00e9l\u00e9s vagy \u00e1br\u00e1zol\u00e1s \u00fatj\u00e1n reprezent\u00e1lta ezt a politik\u00e1t. A helyzet az\u00f3ta gy\u00f6keresen \u00e1talakult. A kort\u00e1rs politikusnak nincs sz\u00fcks\u00e9ge a m\u0171v\u00e9szre, hogy az h\u00edress\u00e9 tegye, vagy be\u00edrja nev\u00e9t a k\u00f6ztudatba. A m\u00e9dia ugyanis minden fontos politikai figur\u00e1t \u00e9s esem\u00e9nyt azonnal regisztr\u00e1l, reprezent\u00e1l, le\u00edr, \u00e1br\u00e1zol, elbesz\u00e9l \u00e9s interpret\u00e1l. A m\u00e9dia tud\u00f3s\u00edt\u00f3 g\u00e9pezet\u00e9nek semmilyen egy\u00e9ni m\u0171v\u00e9szi beavatkoz\u00e1sra vagy d\u00f6nt\u00e9sre nincs sz\u00fcks\u00e9ge ahhoz, hogy mozg\u00e1sba lend\u00fclj\u00f6n. A kort\u00e1rs t\u00f6megm\u00e9dia val\u00f3j\u00e1ban messze a legnagyobb \u00e9s leghatalmasabb k\u00e9ptermel\u0151 g\u00e9pezett\u00e9 n\u0151tte ki mag\u00e1t \u2013 j\u00f3val kiterjedtebb\u00e9 \u00e9s hat\u00e9konyabb\u00e1, mint a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti rendszer. Folytonosan \u00f6mlenek r\u00e1nk a h\u00e1bor\u00fa, a terror \u00e9s mindenfajta katasztr\u00f3fa k\u00e9pei, a termel\u00e9s \u00e9s eloszt\u00e1s olyan fok\u00e1n, amivel a m\u0171v\u00e9sz k\u00e9zm\u0171ves tud\u00e1sa \u00e9s m\u00f3dszerei nem versenyezhetnek.<\/p>\r\n

Amennyiben teh\u00e1t egy m\u0171v\u00e9sznek siker\u00fcl t\u00fall\u00e9pnie a m\u0171v\u00e9szeti rendszeren, h\u00e1t \u0151 is azonm\u00f3d ugyan\u00fagy kezd m\u0171k\u00f6dni, ahogy a politikusok, sportol\u00f3k, terrorist\u00e1k, filmcsillagok \u00e9s egy\u00e9b kisebb-nagyobb h\u00edress\u00e9gek m\u00e1r r\u00e9g teszik: a m\u00e9di\u00e1n kereszt\u00fcl. M\u00e1s sz\u00f3val, a m\u0171v\u00e9sz maga lesz a m\u0171. Lehets\u00e9ges ugyan \u00e1tl\u00e9pni a m\u0171v\u00e9szeti rendszerb\u0151l a politika ter\u00fclet\u00e9re, de ez az \u00e1tmenet els\u0151sorban a m\u0171v\u00e9sz \u00e9s a k\u00e9pel\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s viszony\u00e1ban be\u00e1llt v\u00e1ltoz\u00e1sk\u00e9nt hat: a m\u0171v\u00e9sz felhagy a k\u00e9pek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val, \u00e9s maga is k\u00e9pp\u00e9 lesz. Ezt az \u00e1talakul\u00e1st a tizenkilencedik sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n m\u00e1r Friedrich Nietzsche is \u00e9szlelte, aki azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy jobb m\u0171nek lenni, mint m\u0171v\u00e9sznek. (1)<\/a> M\u0171v\u00e9 lenni persze nem csak \u00e9lvezet: a m\u00e1sik \u2013 a szuper-m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 m\u00e9dia \u2013 tekintet\u00e9nek val\u00f3 radik\u00e1lis kitetts\u00e9g szorong\u00e1ssal is j\u00e1r.<\/p>\r\n

Az ilyen szorong\u00e1st az \u00f6ndiz\u00e1jn szorong\u00e1sak\u00e9nt jellemezn\u00e9m, mert arra k\u00e9nyszer\u00edti a m\u0171v\u00e9szt \u2013 \u00e9s csaknem mindenkit, akir\u0151l a m\u00e9dia tud\u00f3s\u00edt \u2013, hogy az \u00f6nk\u00e9p\u00e9vel szembes\u00fclj\u00f6n: hogy korrig\u00e1lja, megv\u00e1ltoztassa, adapt\u00e1lja, mondjon ellent neki. Gyakran hallani, hogy korunk m\u0171v\u00e9szete egyre ink\u00e1bb \u00fagy m\u0171k\u00f6dik, mint a diz\u00e1jn, \u00e9s ez bizonyos fokig igaz is. De a diz\u00e1jn v\u00e9gs\u0151 k\u00e9rd\u00e9se nem az, hogy hogyan diz\u00e1jnolom a k\u00fclvil\u00e1got, hanem, hogy hogyan diz\u00e1jnolom \u00f6nmagamat \u2013 vagy ink\u00e1bb, hogyan vetek sz\u00e1mot azzal, ahogyan a vil\u00e1g diz\u00e1jnol engem. Ma ez \u00e1ltal\u00e1nos, mindent \u00e1that\u00f3 probl\u00e9ma, amellyel nem csak a politikus, a filmszt\u00e1r \u00e9s a h\u00edress\u00e9g, de mindenki szembes\u00fcl. Manaps\u00e1g mindenki oszt\u00e1lyr\u00e9sze, hogy eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9kel\u00e9snek vess\u00e9k al\u00e1 \u2013 mindenkit\u0151l elv\u00e1rj\u00e1k, hogy eszt\u00e9tikai felel\u0151ss\u00e9get v\u00e1llaljon a vil\u00e1gban val\u00f3 megjelen\u00e9s\u00e9\u00e9rt, az \u00f6ndiz\u00e1jnj\u00e1\u00e9rt.<\/p>\r\n

Az \u00f6ndiz\u00e1jn egykor kevesek kiv\u00e1lts\u00e1ga \u00e9s terhe volt, ma viszont par excellence t\u00f6megkultur\u00e1lis gyakorlat. Az Internet virtu\u00e1lis tere els\u0151sorban olyan ar\u00e9na, ahol a Facebook-oldalamat meg\u00e1ll\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl \u00fajradiz\u00e1jnolom, hogy feltehessem a YouTube-ra, \u00e9s ford\u00edtva. De a val\u00f3 \u2013 mondjuk \u00fagy, anal\u00f3g \u2013 vil\u00e1gban ugyan\u00edgy felel\u0151ss\u00e9ggel tartozunk a k\u00e9p\u00e9rt, amelyet a m\u00e1sik tekintet\u00e9nek k\u00edn\u00e1lunk. M\u00e9g azt is mondhatn\u00e1nk, hogy az \u00f6ndiz\u00e1jn az a gyakorlat, amely a lehet\u0151 legradik\u00e1lisabban egyes\u00edti egym\u00e1ssal a m\u0171v\u00e9szt \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get: nem mindenki k\u00e9sz\u00edt ugyan m\u0171veket, de mindenki m\u0171<\/i>. Ezzel egy\u00fctt azt is elv\u00e1rj\u00e1k mindenkit\u0151l, hogy \u00f6nmaga szerz\u0151je legyen.<\/p>\r\n

M\u00e1rmost, a n\u00e9z\u0151 a diz\u00e1jnt \u2013 \u00edgy az \u00f6ndiz\u00e1jnt is \u2013 els\u0151sorban nem mint a dolgok megmutat\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dj\u00e1t tekinti, hanem mint az elrejt\u00e9s\u00fck\u00e9t. Ehhez hasonl\u00f3an a politika eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t is \u00fagy fogjuk fel, hogy a l\u00e9nyeg hely\u00e9be a l\u00e1tszat, a val\u00f3di k\u00e9rd\u00e9sek hely\u00e9be a felsz\u00ednes im\u00e1zs-\u00e9p\u00edt\u00e9s ker\u00fcl. M\u00edg azonban a val\u00f3di k\u00e9rd\u00e9sek folytonosan v\u00e1ltoznak, az im\u00e1zs \u2013 a k\u00e9p \u2013 marad. Ugyan\u00fagy, ahogy az ember k\u00f6nnyed\u00e9n lehet a saj\u00e1t k\u00e9pe foglya, a politikai meggy\u0151z\u0151d\u00e9sei is nevets\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lhatnak, mint puszta \u00f6ndiz\u00e1jn. Az eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1st gyakran a cs\u00e1b\u00edt\u00e1ssal, vagy a dics\u0151\u00edt\u00e9ssel azonos\u00edtj\u00e1k. Walter Benjamin fej\u00e9ben egy\u00e9rtelm\u0171en az \u201eeszt\u00e9tiz\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u201d fogalom ilyen haszn\u00e1lata j\u00e1rt, mikor az eszt\u00e9tika politiz\u00e1l\u00e1s\u00e1t szembe\u00e1ll\u00edtotta a politika eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s\u00e1val, A m\u0171alkot\u00e1s a technikai reprodukci\u00f3 korszak\u00e1ban<\/i> c\u00edm\u0171 h\u00edres essz\u00e9je v\u00e9g\u00e9n. (2)<\/a><\/p>\r\n

De ezzel szemben \u00e9rvelhet\u00fcnk \u00fagy is, hogy minden eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1si aktus egyben az eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s t\u00e1rgy\u00e1nak kritik\u00e1ja is, egyszer\u0171en az\u00e9rt, mert arra ir\u00e1ny\u00edtja a figyelmet, hogy az adott t\u00e1rgy valami kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9sre szorul, hogy jobban mutasson, mint amilyen val\u00f3j\u00e1ban. Az ilyen kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9s mindig \u00fagy m\u0171k\u00f6dik, mint a Derrida-f\u00e9le pharmakon<\/i>: a diz\u00e1jn ugyan mutat\u00f3sabb\u00e1 teszi a dolgokat, ugyanakkor azt a gyan\u00fat is kelti, hogy az illet\u0151 dolog k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen cs\u00faf \u00e9s tasz\u00edt\u00f3 volna, ha lefosztan\u00e1nk r\u00f3la a diz\u00e1jnolt fel\u00fclet\u00e9t.<\/p>\r\n

Val\u00f3ban, a diz\u00e1jn \u2013 \u00edgy az \u00f6ndiz\u00e1jn is \u2013 els\u0151sorban gyan\u00fakelt\u0151 mechanizmus. A tot\u00e1lis diz\u00e1jn kort\u00e1rs vil\u00e1g\u00e1t gyakran \u00fagy \u00edrj\u00e1k le, mint a tot\u00e1lis cs\u00e1b\u00edt\u00e1s vil\u00e1g\u00e1t, amelyb\u0151l elt\u0171nt a val\u00f3s\u00e1g \u00e9rdess\u00e9ge. \u00c9n ink\u00e1bb az mondan\u00e1m, hogy a tot\u00e1lis diz\u00e1jn vil\u00e1ga a tot\u00e1lis gyan\u00fa vil\u00e1ga, a diz\u00e1jnolt fel\u00fcletek m\u00f6g\u00f6tt lappang\u00f3 vesz\u00e9ly vil\u00e1ga. Az \u00f6ndiz\u00e1jn f\u0151 c\u00e9lja \u00edgy az lesz, hogy semleges\u00edtse a lehets\u00e9ges n\u00e9z\u0151k gyan\u00faj\u00e1t, hogy el\u0151\u00e1ll\u00edtsa az \u0151szintes\u00e9g-effektust, amely bizalmat kelt a n\u00e9z\u0151 lelk\u00e9ben. A mai vil\u00e1gban az \u0151szintes\u00e9g \u00e9s a bizalom termel\u00e9se mindenki foglalatoss\u00e1g\u00e1v\u00e1 lett \u2013 pedig ez a m\u0171v\u00e9szet f\u0151 foglalatoss\u00e1ga volt a modernit\u00e1s teljes t\u00f6rt\u00e9net\u00e9n \u00e1t, \u00e9s az ma is: a modern m\u0171v\u00e9sz mindig \u00fagy poz\u00edcion\u00e1lja mag\u00e1t mint az egyed\u00fcli becs\u00fcletes szem\u00e9ly ebben az \u00e1lszent \u00e9s korrupt vil\u00e1gban. Vizsg\u00e1ljuk h\u00e1t meg, hogyan m\u0171k\u00f6d\u00f6tt az \u0151szintes\u00e9g- \u00e9s bizalomtermel\u00e9s a modern korszakban, hogy jellemezhess\u00fck, hogyan m\u0171k\u00f6dik ma.<\/p>\r\n

Mondhatn\u00e1nk, hogy a modernista \u0151szintes\u00e9g-termel\u00e9s dolga a diz\u00e1jn visszaszor\u00edt\u00e1sa volt, a c\u00e9l pedig egy tiszta, \u00fcres t\u00e9r megalkot\u00e1sa a diz\u00e1jnolt vil\u00e1g k\u00f6zep\u00e9n, a diz\u00e1jn kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6l\u00e9se, a z\u00e9r\u00f3-diz\u00e1jn gyakorlata. A m\u0171v\u00e9szeti avantg\u00e1rd diz\u00e1jnmentes z\u00f3n\u00e1kat akart l\u00e9trehozni, amelyek a becs\u00fclet, a magas erk\u00f6lcsis\u00e9g, az \u0151szintes\u00e9g \u00e9s a bizalom z\u00f3n\u00e1ik\u00e9nt jelentek volna meg. A m\u00e9dia sz\u00e1mtalan diz\u00e1jnolt fel\u00fclet\u00e9t n\u00e9zve az ember azt rem\u00e9li, hogy a m\u00e9dia m\u00f6g\u00f6tti s\u00f6t\u00e9t, elfedett t\u00e9r valahogy el\u00e1rulja vagy felfedi mag\u00e1t. M\u00e1s sz\u00f3val, az \u0151szintes\u00e9g pillanat\u00e1ra v\u00e1runk, mikor a diz\u00e1jnolt felsz\u00edn felhasad, \u00e9s utat enged a tekintetnek. A z\u00e9r\u00f3-diz\u00e1jn ezt a has\u00edt\u00e9kot k\u00eds\u00e9rli meg mesters\u00e9gesen el\u0151\u00e1ll\u00edtani a n\u00e9z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra, lehet\u0151v\u00e9 t\u00e9ve, hogy olyannak l\u00e1ssa a dolgokat, amilyenek val\u00f3j\u00e1ban.<\/p>\r\n

Azonban az \u0151szintes\u00e9g \u00e9s a z\u00e9r\u00f3-diz\u00e1jn egyenl\u0151s\u00e9g\u00e9be vetett Rousseau-i hit a mi id\u0151nkre m\u00e1r megfakult. Nem hissz\u00fck, hogy a minimalista diz\u00e1jn b\u00e1rmit is sugallna a diz\u00e1jnolt t\u00e1rgy becs\u00fcletess\u00e9g\u00e9vel \u00e9s \u0151szintes\u00e9g\u00e9vel kapcsolatban. Az \u0151szintes\u00e9g-diz\u00e1jn avantg\u00e1rd megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se \u00edgy m\u00e1ra egy lett a sz\u00e1mos lehets\u00e9ges st\u00edlus k\u00f6z\u00f6tt. Ilyen felt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt az \u0151szintes\u00e9g-effektus nem a diz\u00e1jnolt fel\u00fcletre ir\u00e1nyul\u00f3 eredend\u0151 gyan\u00fa eloszlat\u00e1s\u00e1ban, hanem a meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9ben jelentkezik. Ez annyit jelent, hogy csak akkor vagyunk hajland\u00f3k elhinni, hogy felhasadt a diz\u00e1jnolt felsz\u00edn \u2013 hogy teh\u00e1t \u00fagy l\u00e1thatjuk a dolgokat, amilyenek val\u00f3j\u00e1ban \u2013, amikor a megt\u00e9veszt\u0151 l\u00e1tszat m\u00f6g\u00f6tti val\u00f3s\u00e1g dr\u00e1maian rosszabbnak mutatkozik, mint valaha is k\u00e9pzelt\u00fck.<\/p>\r\n

A tot\u00e1lis diz\u00e1jn vil\u00e1g\u00e1ban m\u00e1r csak a katasztr\u00f3fa, a v\u00e9szhelyzet, a diz\u00e1jnolt felsz\u00edn er\u0151szakos szakad\u00e1sa ad el\u00e9gs\u00e9ges okot, hogy elhiggy\u00fck, bel\u00e1t\u00e1st nyert\u00fcnk a m\u00f6g\u00f6tte fekv\u0151 val\u00f3s\u00e1gra. \u00c9s persze ennek a val\u00f3s\u00e1gnak is musz\u00e1j katasztrof\u00e1lisnak lennie, mert az a gyan\u00fank, hogy valami sz\u00f6rny\u0171s\u00e9g folyik a diz\u00e1jn m\u00f6g\u00f6tt \u2013 cinikus manipul\u00e1ci\u00f3, politikai propaganda, titkos cselsz\u00f6v\u00e9sek, \u00e9rdek\u00fctk\u00f6z\u00e9sek, b\u0171nt\u00e9nyek. Isten hal\u00e1la ut\u00e1n az \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s-elm\u00e9let lesz a hagyom\u00e1nyos metafizika \u2013 a rejtettr\u0151l \u00e9s l\u00e1thatatlanr\u00f3l foly\u00f3 besz\u00e9d \u2013 egyetlen t\u00fal\u00e9l\u0151 form\u00e1ja. Ahol valaha a term\u00e9szet \u00e9s Isten voltt, ott ma a diz\u00e1jn \u00e9s az \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s-elm\u00e9let van.<\/p>\r\n

M\u00e9g ha \u00e1ltal\u00e1ban bizalmatlanok vagyunk is a m\u00e9di\u00e1val, nem v\u00e9letlen, hogy azonnal k\u00e9szek vagyunk hinni neki, ha a glob\u00e1lis p\u00e9nz\u00fcgyi v\u00e1ls\u00e1gr\u00f3l besz\u00e9l, vagy szeptember 11. k\u00e9peit sz\u00e1ll\u00edtja h\u00e1zhoz. Szeptember 11. k\u00e9peit l\u00e1tva a posztmodern szimul\u00e1ci\u00f3 legelhivatottabb teoretikusai is azonnal a val\u00f3s\u00e1g visszat\u00e9rt\u00e9r\u0151l kezdtek besz\u00e9lni. Van a nyugati m\u0171v\u00e9szetnek egy olyan hagyom\u00e1nya, amelyben a m\u0171v\u00e9sz mint k\u00e9t l\u00e1bon j\u00e1r\u00f3 katasztr\u00f3fa jelenik meg, \u00e9s a modern m\u0171v\u00e9szek \u2013 legal\u00e1bbis Baudlaire \u00f3ta \u2013 mindig \u00fcgyesen rajzolt\u00e1k meg a felsz\u00edn alatt lappang\u00f3 gonosz k\u00e9p\u00e9t, amivel azonnal el is nyert\u00e9k a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g bizalm\u00e1t. Manaps\u00e1g a poete maudit<\/i> (el\u00e1tkozott k\u00f6lt\u0151) romantikus k\u00e9pzete hely\u00e9be az olyan m\u0171v\u00e9sz\u00e9 l\u00e9pett, aki sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen cinikus \u2013 zsugori, manipulat\u00edv, \u00fczleties, csak az anyagi hasznot hajh\u00e1ssza, a m\u0171v\u00e9szetet pedig a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g megt\u00e9veszt\u00e9s\u00e9re alkalmas g\u00e9pezett\u00e9 teszi.<\/p>\r\n

A kisz\u00e1m\u00edtott \u00f6nv\u00e1d ilyen strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1t j\u00f3l ismerhetj\u00fck Salvador Dal\u00ed \u00e9s Andy Warhol, Jeff Koons \u00e9s Damien Hirst p\u00e9ld\u00e1j\u00e1b\u00f3l, s legyen b\u00e1rmilyen r\u00e9gi, ritk\u00e1n t\u00e9veszt csak c\u00e9lt. E m\u0171v\u00e9szek k\u00f6ztudatban \u00e9l\u0151 k\u00e9p\u00e9t szeml\u00e9lve hajlunk azt gondolni: \u201e\u00d3, milyen sz\u00f6rny\u0171!\u201d, s ugyanakkor: \u201e\u00d3, milyen igaz!\u201d. Az \u00f6nv\u00e1d mint \u00f6ndiz\u00e1jn m\u00e9g akkor is m\u0171k\u00f6dik, mikor az avantg\u00e1rd z\u00e9r\u00f3-diz\u00e1jn napja m\u00e1r le\u00e1ldozott. A m\u0171v\u00e9szet itt vil\u00e1gosan l\u00e1tni engedi, hogyan m\u0171k\u00f6dik eg\u00e9sz celeb-kult\u00far\u00e1nk: kisz\u00e1m\u00edtott megnyilatkoz\u00e1sokon \u00e9s felt\u00e1rulkoz\u00e1sokon kereszt\u00fcl. A h\u00edress\u00e9gek (a politikusok is) \u00fagy mutatkoznak meg a kort\u00e1rs k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek mint diz\u00e1jnolt fel\u00fcletek, amire a nyilv\u00e1noss\u00e1g gyan\u00faval \u00e9s \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s-elm\u00e9letekkel reag\u00e1l. \u00cdgy h\u00e1t ahhoz, hogy a politikus megb\u00edzhat\u00f3nak t\u0171nj\u00e9k, meg kell teremteni a megnyilatkoz\u00e1s pillanat\u00e1t \u2013 es\u00e9lyt, hogy a felsz\u00edn m\u00f6g\u00e9 kukkanthassunk, \u00e9s kimondhassuk: \u201eAha, ez a politikus \u00e9ppen olyan rossz ember, amilyennek mindig is gondoltam\u201d.<\/p>\r\n

E megnyilatkoz\u00e1ssal a szimbolikus \u00e1ldozat \u00e9s \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00e1s r\u00edtus\u00e1n kereszt\u00fcl helyre\u00e1ll a rendszerbe vetett bizalom, az\u00e1ltal stabiliz\u00e1lva a celeb-rendszert, hogy beigazolja a gyan\u00fat, amelynek sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en am\u00fagy is ki van t\u00e9ve. A szimbolikus csere gazdas\u00e1g\u00e1nak megfelel\u0151en, melyet Marcel Mauss \u00e9s Georges Bataille t\u00e1rt fel, az \u00f6nmagukat k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen mocskosnak be\u00e1ll\u00edt\u00f3 egy\u00e9nek (azaz az olyan egy\u00e9nek, akik a legl\u00e9nyegibb szimbolikus \u00e1ldozatot demonstr\u00e1lj\u00e1k) kapj\u00e1k a legt\u00f6bb elismer\u00e9st \u00e9s a legnagyobb h\u00edrnevet. E t\u00e9ny \u00f6nmag\u00e1ban bizony\u00edtja, hogy a helyzetnek nem annyira a val\u00f3di bel\u00e1t\u00e1shoz, mint ink\u00e1bb az \u00f6ndiz\u00e1jn speci\u00e1lis eset\u00e9hez van k\u00f6ze: manaps\u00e1g az \u00f6ndiz\u00e1jn szempontj\u00e1b\u00f3l k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen j\u00f3 d\u00f6nt\u00e9s, ha erk\u00f6lcsi \u00e9rtelemben rossznak t\u00fcntetj\u00fck fel magunkat (g\u00e9niusz=gazember).<\/p>\r\n

De van az \u00f6ndiz\u00e1jnnak mint \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00e1snak egy kifinomultabb form\u00e1ja is: a szimbolikus \u00f6ngyilkoss\u00e1g. Az \u00f6ndiz\u00e1jn e kifinomult strat\u00e9gi\u00e1j\u00e1t k\u00f6vetve a m\u0171v\u00e9sz bejelenti a szerz\u0151, azaz saj\u00e1t szimbolikus hal\u00e1l\u00e1t. Ilyen esetben a m\u0171v\u00e9sz nem rossznak, hanem halottnak nyilv\u00e1n\u00edtja mag\u00e1t. Az \u00edgy sz\u00fclet\u0151 m\u0171vet ezut\u00e1n mint kollaborat\u00edv, r\u00e9szv\u00e9telre \u00e9p\u00fcl\u0151 \u00e9s demokratikus m\u0171vet mutatj\u00e1k be. A kollaborat\u00edv, r\u00e9szv\u00e9telre \u00e9p\u00fcl\u0151 gyakorlatra val\u00f3 hajlam k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet egyik f\u0151 jellemvon\u00e1sa. M\u0171v\u00e9szek sz\u00e1mos csoportja \u00e1ll\u00edtja vil\u00e1gszerte a m\u0171ve kollekt\u00edv, s\u0151t, anonim szerz\u0151s\u00e9g\u00e9t. Az ilyen t\u00edpus\u00fa kollaborat\u00edv gyakorlatok ezen fel\u00fcl sz\u00edvesen b\u00e1tor\u00edtj\u00e1k a publikumot r\u00e9szv\u00e9telre, aktiv\u00e1lj\u00e1k a t\u00e1rsadalmi mili\u0151t, amelyben kibomlanak. De az ilyen \u00f6nfel\u00e1ldoz\u00e1s, az egy\u00e9ni szerz\u0151s\u00e9gr\u0151l val\u00f3 lemond\u00e1s, szint\u00e9n az elismer\u00e9s \u00e9s a h\u00edrn\u00e9v szimbolikus gazdas\u00e1g\u00e1ban nyer k\u00e1rp\u00f3tl\u00e1st.<\/p>\r\n

A r\u00e9szv\u00e9telre \u00e9p\u00fcl\u0151 m\u0171v\u00e9szet a m\u0171v\u00e9szet modern helyzet\u00e9re reag\u00e1l, amelyet igen egyszer\u0171en az al\u00e1bbiakkal \u00edrhatunk le: a m\u0171v\u00e9sz m\u0171v\u00e9szetet \u00e1ll\u00edt el\u0151 \u00e9s \u00e1ll\u00edt ki, a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g pedig megtekinti \u00e9s \u00e9rt\u00e9keli, ami ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra ker\u00fclt. Ez a rend, \u00fagy t\u0171nik, els\u0151sorban a m\u0171v\u00e9sznek kedvez, aki akt\u00edv egy\u00e9nk\u00e9nt mutatkozik meg, szemben a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g passz\u00edv, n\u00e9vtelen t\u00f6meg\u00e9vel. M\u00edg a m\u0171v\u00e9sznek hatalm\u00e1ban \u00e1ll a nev\u00e9t n\u00e9pszer\u0171s\u00edteni, a n\u00e9z\u0151k identit\u00e1sa hom\u00e1lyban marad, a szerep\u00fck ellen\u00e9re, hogy a j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sukkal el\u0151seg\u00edtik a m\u0171v\u00e9sz siker\u00e9t. A modern m\u0171v\u00e9szet teh\u00e1t k\u00f6nnyen \u00e9rthet\u0151 f\u00e9lre mint olyan appar\u00e1tus, amely a n\u00e9z\u0151 k\u00e1r\u00e1ra fabrik\u00e1lja a m\u0171v\u00e9szeti h\u00edress\u00e9geket. Azonban gyakran \u00e1tsiklunk a t\u00e9ny felett, hogy a modern korszakban a m\u0171v\u00e9sz mindig ki van szolg\u00e1ltatva a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny k\u00e9nye-kedv\u00e9nek \u2013 ha egy m\u0171 nem tal\u00e1l visszhangra a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00f6r\u00e9ben, akkor azt t\u00e9nylegesen \u00e9rt\u00e9ktelennek min\u0151s\u00edtik.<\/p>\r\n

Ez a modern m\u0171v\u00e9szet legf\u0151bb hi\u00e1nyoss\u00e1ga: a modern m\u0171nek nincs saj\u00e1ts\u00e1gos, \u201ebels\u0151\u201d \u00e9rt\u00e9ke, nincs \u00e9rdeme azon t\u00fal, amivel a k\u00f6z\u00edzl\u00e9s megaj\u00e1nd\u00e9kozza. Az \u0151si templomokban az eszt\u00e9tikai helytelen\u00edt\u00e9s nem volt el\u00e9gs\u00e9ges ok egy-egy m\u0171 elutas\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Az akkori m\u0171v\u00e9sz szobrait az istenek megtestes\u00fcl\u00e9s\u00e9nek tartott\u00e1k: tisztelt\u00e9k \u0151ket, im\u00e1dkozni t\u00e9rdepeltek el\u00e9b\u00fck, \u00fatmutat\u00e1st v\u00e1rtak t\u0151l\u00fck \u00e9s f\u00e9lt\u00e9k \u0151ket. Az \u00fcgyetlen b\u00e1lv\u00e1nyok \u00e9s a kont\u00e1r ikonok szint\u00e9n r\u00e9sz\u00e9t alkott\u00e1k e szent rendnek; kihaj\u00edtani b\u00e1rmelyiket is szents\u00e9gt\u00f6r\u00e9s lett volna. E saj\u00e1tos vall\u00e1si hagyom\u00e1nyban teh\u00e1t a m\u0171veknek egy\u00e9ni, \u201ebels\u0151\u201d \u00e9rt\u00e9ke van, amely f\u00fcggetlen a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g eszt\u00e9tikai \u00edt\u00e9let\u00e9t\u0151l. Az ilyen \u00e9rt\u00e9k eredete m\u0171v\u00e9sz \u00e9s k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g r\u00e9szv\u00e9tele a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi vall\u00e1sgyakorl\u00e1sban, egy\u00fcv\u00e9 tartoz\u00e1s, amely viszonylagoss\u00e1 teszi m\u0171v\u00e9sz \u00e9s publikum antagonizmus\u00e1t.<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szet szekulariz\u00e1ci\u00f3ja ezzel szemben radik\u00e1lis \u00e9rt\u00e9kveszt\u00e9shez vezet. Ez\u00e9rt \u00e1ll\u00edtja Hegel az Eszt\u00e9tikai el\u0151ad\u00e1sok<\/i> elej\u00e9n, hogy a m\u0171v\u00e9szet a m\u00falt r\u00e9sze. Egyetlen modern m\u0171v\u00e9sz sem v\u00e1rhatja el senkit\u0151l, hogy a m\u0171ve el\u00e9 t\u00e9rdeljen im\u00e1dkozni, gyakorlati seg\u00edts\u00e9get k\u00f6veteljen t\u0151le, vagy veszedelmek elh\u00e1r\u00edt\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lja. A legt\u00f6bb, amire az n\u00e9z\u0151 manaps\u00e1g k\u00e9sznek mutatkozik, annyi, hogy \u00e9rdekesnek tal\u00e1lja a m\u0171vet, \u00e9s persze, hogy megk\u00e9rdezze, mibe ker\u00fcl. Az \u00e1r bizonyos fokig immuniss\u00e1 teszi a m\u0171vet a k\u00f6z\u00edzl\u00e9sre \u2013 ha gazdas\u00e1gi m\u00e9rlegel\u00e9sek nem korl\u00e1tozn\u00e1k a k\u00f6z\u00edzl\u00e9s azonnali megnyilatkoz\u00e1s\u00e1t, a m\u00fazeumokban manaps\u00e1g felhalmozott m\u0171v\u00e9szet j\u00f3 r\u00e9sze r\u00e9g a kuk\u00e1ban v\u00e9gezte volna.<\/p>\r\n

Az ugyanazon gazdas\u00e1gi gyakorlatban val\u00f3 k\u00f6z\u00f6s r\u00e9szv\u00e9tel n\u00e9mik\u00e9pp oldja teh\u00e1t m\u0171v\u00e9sz \u00e9s k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g hagyom\u00e1nyos elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9s\u00e9t, egyfajta b\u0171nr\u00e9szess\u00e9g \u00e9rz\u00e9s\u00e9t keltve, amely arra b\u00edrja a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get, hogy a magas \u00e1ra miatt akkor is respekt\u00e1ljon egy-egy m\u0171vet, ha nem tetszik neki. Azonban \u00edgy is marad egy jelent\u0151s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a m\u0171 vall\u00e1sos \u00e9rt\u00e9ke \u00e9s gazdas\u00e1gi \u00e9rt\u00e9ke k\u00f6z\u00f6tt. J\u00f3llehet, a m\u0171 \u00e1ra a neki tulajdon\u00edtott eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9k mennyis\u00e9gileg meghat\u00e1rozhat\u00f3 eredm\u00e9nye, az \u00e1r miatt mutatott tisztelet semmik\u00e9ppen nem fordul \u00e1t semmif\u00e9le k\u00f6telez\u0151 m\u00e9lt\u00e1nyl\u00e1sba. A m\u0171v\u00e9szet ilyen k\u00f6telez\u0151 \u00e9rv\u00e9ny\u0171 \u00e9rt\u00e9k\u00e9t teh\u00e1t csak nem-kereskedelmi, s\u0151t, egyenesen anti-kereskedelmi gyakorlatok adhatj\u00e1k meg.<\/p>\r\n

Ez\u00e9rt h\u00e1t sz\u00e1mos modern m\u0171v\u00e9sz megpr\u00f3b\u00e1lt k\u00f6z\u00f6s alapot tal\u00e1lni a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9vel, kicsalogatva a n\u00e9z\u0151t passz\u00edv szerep\u00e9b\u0151l, \u00e1thidalva a k\u00e9nyelmes eszt\u00e9tikai t\u00e1vols\u00e1got, amely lehet\u0151v\u00e9 tette az \u00e9rdekmentes n\u00e9z\u0151knek, hogy biztons\u00e1gos, k\u00fcls\u0151 n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l, p\u00e1rtatlanul mondjanak \u00edt\u00e9letet a m\u0171vekr\u0151l. E k\u00eds\u00e9rletek nagy r\u00e9sze ilyen vagy olyan politikai vagy ideol\u00f3giai elk\u00f6telezetts\u00e9get is mag\u00e1val hozott. A vall\u00e1si k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g hely\u00e9be \u00edgy a politikai mozgalom l\u00e9pett, amelynek m\u0171v\u00e9sz \u00e9s k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gileg r\u00e9szese.<\/p>\r\n

Ha a n\u00e9z\u0151t kezdett\u0151l bevonj\u00e1k a m\u0171v\u00e9szi gyakorlatba, minden kritikai megjegyz\u00e9s\u00e9b\u0151l azonnal \u00f6nkritika lesz. A k\u00f6z\u00f6sen vallott politikai meggy\u0151z\u0151d\u00e9s \u00edgy r\u00e9szlegesen vagy t\u00f6k\u00e9letesen irrelev\u00e1nss\u00e1 teszi az eszt\u00e9tikai \u00edt\u00e9letet, ahogy az a m\u00falt szakr\u00e1lis m\u0171v\u00e9szete eset\u00e9ben is t\u00f6rt\u00e9nt. Nyers szavakkal: ma jobb halott m\u0171v\u00e9sznek lenni, mint rossz m\u0171v\u00e9sznek. J\u00f3llehet, a m\u0171v\u00e9sz lemond\u00e1sa a kiz\u00e1r\u00f3lagos szerz\u0151s\u00e9gr\u0151l l\u00e1tsz\u00f3lag els\u0151sorban a n\u00e9z\u0151 \u00e9rdek\u00e9t szolg\u00e1lja, az \u00e1ldozat v\u00e9g\u00fcl m\u00e9gis a m\u0171v\u00e9sz haszn\u00e1ra van, mert megszabad\u00edtja m\u0171v\u00e9t a hideg tekintet\u0171, p\u00e1rtatlan n\u00e9z\u0151 \u00edt\u00e9let\u00e9t\u0151l.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Ford\u00edtotta: Erhardt Mikl\u00f3s<\/p>\r\n

\r\n

(A sz\u00f6veg els\u0151 v\u00e1ltozata el\u0151ad\u00e1sk\u00e9nt hangzott el a Frieze Art Fair-en, Londonban, 2008. okt\u00f3ber 16-\u00e1n). Jelen ford\u00edt\u00e1s forr\u00e1sa: e-flux journal #07<\/a> – 2009. Az \u00edr\u00e1s megjelent a Disegno foly\u00f3irat II. \u00e9vfolyam 1-2. sz\u00e1m\u00e1ban is, Horv\u00e1th Oliv\u00e9r ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s el\u0151szav\u00e1val<\/a>.)<\/p>\r\n

(1)<\/a> Friedrich Nietzsche, The Birth of Tragedy<\/i>, trans. Walter Kaufmann (New York: Vintage, 1967), 37.<\/p>\r\n

(2)<\/a> http:\/\/aura.c3.hu\/walter_benjamin.html<\/a><\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Diz\u00e1jn \u00e9s m\u0171v\u00e9szet. Boris Groys mappa Erhardt Mikl\u00f3s: El\u0151sz\u00f3   Manaps\u00e1g csaknem mindenki egyet\u00e9rteni l\u00e1tszik abban, hogy elm\u00faltak az id\u0151k, mikor a m\u0171v\u00e9szet m\u00e9g igyekezett megteremteni \u2013 sikerrel vagy sikertelen\u00fcl \u2013 az auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t. De a diagn\u00f3zist vegyes \u00e9rzelmek k\u00eds\u00e9rik. Az ember hajlamos \u00fcnnepelni, hogy a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet k\u00e9sz t\u00fall\u00e9pni a m\u0171v\u00e9szeti rendszer hagyom\u00e1nyos hat\u00e1rain, amennyiben […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630964,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-401019","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401019","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401019"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401019\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2024065,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401019\/revisions\/2024065"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630964"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401019"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401019"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401019"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}