{"id":401020,"date":"2017-02-15T23:00:00","date_gmt":"2017-02-15T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401020"},"modified":"2022-06-21T14:27:07","modified_gmt":"2022-06-21T13:27:07","slug":"ondizajn-vagy-produktiv-narcizmus","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/ondizajn-vagy-produktiv-narcizmus\/","title":{"rendered":"\u00d6ndiz\u00e1jn, vagy produkt\u00edv n\u00e1rcizmus"},"content":{"rendered":"
\r\n

Diz\u00e1jn \u00e9s m\u0171v\u00e9szet.<\/i> Boris Groys mappa<\/b><\/p>\r\n

Erhardt Mikl\u00f3s: El\u0151sz\u00f3<\/a><\/p>\r\n<\/div>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

Kult\u00far\u00e1nkat \u00e1ltal\u00e1ban n\u00e1rcisztikusk\u00e9nt \u00edrjuk le, n\u00e1rcizmus alatt pedig azt \u00e9rtj\u00fck, hogy kiz\u00e1r\u00f3lag \u00f6nmagunkra figyel\u00fcnk, hogy teljesen hi\u00e1nyzik bel\u0151l\u00fcnk a t\u00e1rsadalmi \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s. Mindazon\u00e1ltal nehezen mondhatni, hogy a mitol\u00f3giai N\u00e1rciszt csak \u00f6nmaga \u00e9rdekeln\u00e9. Persze nem \u00e9rdekli v\u00e1gyai kiel\u00e9g\u00edt\u00e9se; ezt aszketikusan elutas\u00edtja. De nem is valami \u201ebels\u0151\u201d, \u201eszubjekt\u00edv\u201d l\u00e1tv\u00e1ny \u00e9rdekli, amely csakis \u00f6nmaga szeml\u00e9l\u00e9se r\u00e9v\u00e9n el\u00e9rhet\u0151, s \u00edgy elszigeteli \u0151t a t\u00f6bbiekt\u0151l. Ink\u00e1bb elb\u0171v\u00f6li saj\u00e1t, t\u00f3ban t\u00fckr\u00f6z\u0151d\u0151 k\u00e9pe, amely mint \u201eobjekt\u00edv\u201d, vil\u00e1gi k\u00e9p mutatkozik meg \u2013 amelyet a Term\u00e9szet k\u00e9sz\u00edtett \u00e9s poteci\u00e1lisan mindenki sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151.<\/p>\r\n

T\u00e9ved\u00e9s volna azt mondani, hogy N\u00e1rciszt nem \u00e9rdeklik m\u00e1sok, nem \u00e9rdekli a t\u00e1rsadalom. Ink\u00e1bb arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy saj\u00e1t n\u00e9z\u0151pontj\u00e1t t\u00f6k\u00e9letesen azonos\u00edtja egy \u201eobjekt\u00edv\u201d t\u00e1rsadalmi perspekt\u00edv\u00e1val. \u00cdgy h\u00e1t f\u00f6lteszi, hogy m\u00e1sok is vonz\u00f3nak tal\u00e1lj\u00e1k a vil\u00e1gban megjelen\u0151 k\u00e9p\u00e9t. A g\u00f6r\u00f6g kult\u00fara r\u00e9szesek\u00e9nt tudja, hogy osztozik a g\u00f6r\u00f6gs\u00e9g eszt\u00e9tikai \u00edzl\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\r\n

Kort\u00e1rs N\u00e1rciszunk azonban m\u00e1r nem b\u00edzhat ennyire a saj\u00e1t \u00edzl\u00e9s\u00e9ben. Manaps\u00e1g nem vagyunk k\u00e9pesek \u00f6nszeretetre, ha nem szeret a t\u00e1rsadalom, amelyben \u00e9l\u00fcnk. \u00c9s ebben a t\u00e1rsadalomban tenn\u00fcnk kell \u00e9rte, ha m\u00e1sok csod\u00e1lata t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 akarunk lenni. A kort\u00e1rs szubjektum nem teheti meg, hogy csak a velesz\u00fcletett kin\u00e9zet\u00e9re \u00e9p\u00edtsen: m\u0171velnie kell az \u00f6ndiz\u00e1jnt, el\u0151 kell \u00e1ll\u00edtania saj\u00e1t k\u00e9p\u00e9t, hogy a t\u00e1rsadalom tetsz\u00e9s\u00e9t elnyerje.<\/p>\r\n

M\u00e9g azok is, akiknek a tev\u00e9kenys\u00e9ge szelfik k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben mer\u00fcl ki, k\u00e9nytelenek azokat posztolni, hogy begy\u0171jthess\u00e9k a v\u00e1gyott \u201el\u00e1jkokat\u201d. De az \u00f6ndiz\u00e1jn nem csak ennyir\u0151l sz\u00f3l. Eszt\u00e9tikus dolgokat is l\u00e9trehozunk, \u00e9s\/vagy olyan dolgokkal vessz\u00fck magunkat k\u00f6r\u00fcl, amelyeket hat\u00e1sosnak \u00e9s cs\u00e1b\u00edt\u00f3nak gondolunk. Ezen fel\u00fcl r\u00e9szt vesz\u00fcnk a k\u00f6z\u00e9letben \u2013 s\u0151t, fel-fel\u00e1ldozzuk magunkat a k\u00f6zj\u00f3 olt\u00e1r\u00e1n \u2013, hogy m\u00e1sok csod\u00e1ljanak.<\/p>\r\n

Alexandre Kojeve \u00fagy hitte, a v\u00e1gy, hogy v\u00e1gyjanak r\u00e1nk, jellegzetesen emberi \u2013 \u00e9ppen ez tesz minket emberr\u00e9, ez k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet meg minket az \u00e1llatokt\u00f3l. Az \u00e1llati, \u201eterm\u00e9szetes\u201d v\u00e1gy mindig felsz\u00e1molja t\u00e1rgy\u00e1t: ha \u00e9hes vagyok, megeszem a kenyeret, teh\u00e1t elpuszt\u00edtom. Ha szomjas vagyok, elpuszt\u00edtom a vizet, azzal, hogy megiszom. De l\u00e9tezik emberalkotta, antropog\u00e9n v\u00e1gy is \u2013 nem egyes dolgok ir\u00e1nt, hanem az ir\u00e1nt, hogy m\u00e1sok v\u00e1gy\u00e1nak t\u00e1rgya legy\u00fcnk: \u201e\u00cdgy teh\u00e1t, f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151 kapcsolat\u00e1ban p\u00e9ld\u00e1ul, a V\u00e1gy csak akkor emberi, ha az ember nem a m\u00e1sik test\u00e9t, hanem a m\u00e1sik v\u00e1gy\u00e1t v\u00e1gyja.\u201d (1)<\/a> Ez az antropog\u00e9n v\u00e1gy ind\u00edtja el \u00e9s mozgatja a t\u00f6rt\u00e9nelmet: \u201eaz emberi t\u00f6rt\u00e9nelem a v\u00e1gyott V\u00e1gyak t\u00f6rt\u00e9nete.\u201d (2)<\/a><\/p>\r\n

Koj\u00e9ve le\u00edr\u00e1s\u00e1ban a t\u00f6rt\u00e9nelmet olyan h\u0151s\u00f6k mozgatj\u00e1k, akiket az emberis\u00e9g\u00e9rt val\u00f3 \u00f6n\u00e1ldozatra ez a jellegzetesen emberi v\u00e1gy k\u00e9sztet: az elismer\u00e9s v\u00e1gya, v\u00e1gy, hogy a t\u00e1rsadalom csod\u00e1lja \u00e9s im\u00e1dja \u0151ket. A v\u00e1gy v\u00e1gya \u00e1ll\u00edtja el\u0151 az \u00f6ntudatot, s\u0151t, mag\u00e1t az \u00e9nt is, \u00e1m ugyanakkor ez is teszi a szubjektumot t\u00e1rggy\u00e1 \u2013 v\u00e9geredm\u00e9nyben halott t\u00e1rggy\u00e1. Koj\u00e9ve \u00edgy \u00edr: \u201eEn\u00e9lk\u00fcl a tiszta tekint\u00e9ly\u00e9rt foly\u00f3, hal\u00e1los k\u00fczdelem n\u00e9lk\u00fcl nem voln\u00e1nak emberi l\u00e9nyek a f\u00f6ld\u00f6n.\u201d [U.o., 6.]<\/p>\r\n

A v\u00e1gy v\u00e1gy\u00e1nak alanya nem \u201eterm\u00e9szetes\u201d, mivel k\u00e9sz minden term\u00e9szetes sz\u00fcks\u00e9gletet, s\u0151t, a \u201eterm\u00e9szetes\u201d l\u00e9tet is elutas\u00edtani az elismer\u00e9s absztrakt ide\u00e1ja nev\u00e9ben. Alanyunk teh\u00e1t, az\u00e1ltal, hogy minden term\u00e9szetesr\u0151l lemond, t\u00f6rt\u00e9nelmiv\u00e9 v\u00e1lik, amennyiben a t\u00f6rt\u00e9nelmi elismer\u00e9s v\u00e1gya alkotja, \u00e9s az elismer\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi felt\u00e9teleit\u0151l v\u00e1lik f\u00fcgg\u0151v\u00e9: azaz az emberis\u00e9g l\u00e9t\u00e9t\u0151l. A kort\u00e1rs N\u00e1rciszn\u00e1l senkinek jobban nem \u00e9rdeke a t\u00e1rsadalom fennmarad\u00e1sa \u00e9s j\u00f3l\u00e9te.<\/p>\r\n

Ez az \u00e9rdek jellemz\u0151en modern, vil\u00e1gi \u00e9s ateista. Am\u00edg Istent \u00e9letben tudtuk, a l\u00e9lek diz\u00e1jnja fontosabb volt, mint a test diz\u00e1jnja. Az alany azt akarta, hogy Isten a lelk\u00e9t szeresse, vagy legal\u00e1bb ismerje el. A m\u00e1sok, a t\u00e1rsadalom csod\u00e1lat\u00e1nak v\u00e1gy\u00e1t b\u0171n\u00f6snek tekintett\u00e9k, mivel az egyed\u00fcli igaz spiritu\u00e1lis elismer\u00e9s hely\u00e9be a \u201evil\u00e1gi\u201d elismer\u00e9st helyezte \u2013 bels\u0151 \u00e9rt\u00e9kek hely\u00e9be k\u00fcls\u0151 \u00e9rt\u00e9keket.<\/p>\r\n

Az alany viszonya a t\u00e1rsadalomhoz teh\u00e1t etikai term\u00e9szet\u0171 volt: az ember az\u00e9rt tett valami j\u00f3t a t\u00e1rsadalom\u00e9rt, hogy Istennek tetssz\u00e9k \u2013 nem mag\u00e1nak a t\u00e1rsadalomnak. Isten hal\u00e1l\u00e1val elt\u0171nt a l\u00e9lek \u00e9gi n\u00e9z\u0151je, akinek sz\u00e1m\u00e1ra a lelket \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t diz\u00e1jnolt\u00e1k. A vil\u00e1gi korban Isten hely\u00e9be a t\u00e1rsadalom l\u00e9pett, s ily m\u00f3don a t\u00e1rsadalomhoz val\u00f3 viszonyunk etikaib\u00f3l erotikus term\u00e9szet\u0171v\u00e9 v\u00e1lt. Az emberi szubjektivit\u00e1s egyetlen lehets\u00e9ges megnyilv\u00e1nul\u00e1sa hirtelen a diz\u00e1jnja lett: a ruha, amelyben az ember megjelenik, a mindennapi t\u00e1rgyak, amelyekkel k\u00f6r\u00fclveszi mag\u00e1t, a terek, amelyekben \u00e9l, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. Ahol valaha a vall\u00e1s volt, ott ma a diz\u00e1jn van.<\/p>\r\n

Ennek eredm\u00e9nyek\u00e9pp a diz\u00e1jn a t\u00e1rsadalmat ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9rr\u00e9 v\u00e1ltoztatta, amelyben az egy\u00e9n egyszerre mint m\u0171v\u00e9sz, \u00e9s mint maga k\u00e9sz\u00edtette m\u0171t\u00e1rgy jelenik meg. A modern diz\u00e1jn \u00edgy megker\u00fcli Kant h\u00edres distinkci\u00f3j\u00e1t \u00e9rdekmentes eszt\u00e9tikai szeml\u00e9l\u0151d\u00e9s \u00e9s a dolgok \u00e9rdekvez\u00e9relte haszn\u00e1lata k\u00f6z\u00f6tt. Az \u00e9rdekmentes szeml\u00e9l\u0151d\u00e9st Kant ut\u00e1n hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl a gyakorlatiass\u00e1g f\u00f6l\u00e9 helyezt\u00e9k, mint az emberi szellem magasabb, ha nem legmagasabb megnyilv\u00e1nul\u00e1s\u00e1t. \u00c1m a vita contemplativa<\/i> m\u00e1r a tizenkilencedik sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re teljesen hitel\u00e9t vesztette, az emberi faj val\u00f3di feladat\u00e1nak szerep\u00e9be pedig a vita activa<\/i> ker\u00fclt.<\/p>\r\n

A diz\u00e1jnt, legal\u00e1bb Guy Debord A spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma<\/i> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve \u00f3ta, mindig az a v\u00e1d \u00e9ri, hogy b\u0171verej\u00e9vel elgyeng\u00edti az emberek aktivit\u00e1s\u00e1t, elsz\u00edvja \u00e9leterej\u00fcket \u00e9s energi\u00e1ikat \u2013 akarat n\u00e9lk\u00fcli, passz\u00edv fogyaszt\u00f3kk\u00e1 v\u00e1ltoztatja \u0151ket, akiket a minden\u00fctt jelenval\u00f3 rekl\u00e1mok k\u00f6nnyed\u00e9n a t\u0151ke \u00e1ldozat\u00e1v\u00e1 manipul\u00e1lnak. E transzb\u00f3l l\u00e1tsz\u00f3lag kivezet\u0151 gy\u00f3gym\u00f3dot a \u201eval\u00f3dival\u201d val\u00f3 sokkszer\u0171 tal\u00e1lkoz\u00e1s jelentett, ami k\u00e9pes kir\u00e1ntani az embereket szeml\u00e9l\u0151d\u0151 passzivit\u00e1sukb\u00f3l; tettre sarkallni \u0151ket, amely egyed\u00fcl hordozza az igazs\u00e1g mint \u00e9l\u0151 intenzit\u00e1s tapasztalat\u00e1nak \u00edg\u00e9ret\u00e9t. Csak egyetlen vit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s maradt: vajon lehets\u00e9ges-e m\u00e9g \u00edgy tal\u00e1lkozni a val\u00f3dival, vagy v\u00e9gk\u00e9pp nyoma veszett diz\u00e1jnolt fel\u00fclete m\u00f6g\u00f6tt?<\/p>\r\n

Az \u00f6ndiz\u00e1jn alany\u00e1nak viszont egy\u00e9rtelm\u0171en l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa \u00e9rdeke f\u0171z\u0151dik ahhoz, hogy milyen k\u00e9pet k\u00edn\u00e1l fel a k\u00fclvil\u00e1gnak. Ez az alany teh\u00e1t nem passz\u00edv, hanem akt\u00edv \u00e9s produkt\u00edv. Az \u00f6ndiz\u00e1jn, mik\u00f6zben egykor a kiv\u00e1lasztott kevesek kiv\u00e1lts\u00e1ga \u00e9s terhe volt, m\u00e1ra maga a par excellence t\u00f6megkultur\u00e1lis gyakorlat. Az \u00f6nprezent\u00e1ci\u00f3 helye az internet \u2013 a Facebookt\u00f3l az YouTube-on \u00e1t az Instagramig \u2013, de a \u201eval\u00f3\u201d (vagy anal\u00f3g) vil\u00e1gban az embert\u0151l ugyan\u00fagy elv\u00e1rj\u00e1k a felel\u0151ss\u00e9get a k\u00e9p\u00e9rt, melyet a t\u00f6bbiek tekintet\u00e9nek f\u00f6lmutat.<\/p>\r\n

Az \u00f6ndiz\u00e1jn alanya teh\u00e1t nem csak a saj\u00e1t l\u00e9t\u00e9ben \u00e9rdekelt, de az emberis\u00e9g\u00e9ben is, melynek tagjai az egyed\u00fcli lehets\u00e9ges n\u00e9z\u0151i. Ahogy a szerelmes \u00e9rdekelt a partnere l\u00e9t\u00e9ben, hogy legyen, akit szeret, \u00e9s aki szeresse, az \u00f6ndiz\u00e1jn alanya is \u00e9rdekelt a t\u00e1rsadalom l\u00e9t\u00e9ben, hogy elismer\u00e9st \u00e9s csod\u00e1latot kapjon. Ez az \u00e9rdek intenz\u00edv, mivel, j\u00f3l tudjuk, az emberis\u00e9g sebezhet\u0151 \u00e9s haland\u00f3. A m\u00e1sik v\u00e1gy\u00e1nak v\u00e1gy\u00e1t folytonosan k\u00eds\u00e9rti az emberis\u00e9g v\u00e9gs\u0151 elt\u0171n\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9ge \u2013 az emberi n\u00e9z\u0151k fizikai hal\u00e1la, Isten metafizikai hal\u00e1la ut\u00e1n.<\/p>\r\n

Az emberis\u00e9g v\u00e9gs\u0151 sors\u00e1t illet\u0151 ezen aggodalomnak igen er\u0151teljesen adott hangot Jean-Francois Lyotard, 1987-es essz\u00e9j\u00e9ben, mely a Tov\u00e1bb \u00e9lhet-e a gondolat test n\u00e9lk\u00fcl?<\/i> c\u00edmet viseli. Lyotard az essz\u00e9 elej\u00e9n arra hivatkozik, hogy a tudom\u00e1ny szerint a Nap 4,5 milli\u00f3 \u00e9v m\u00falva fel fog robbanni, majd \u00edgy folytatja:<\/p>\r\n

Ahogy l\u00e1tom, ez ma az egyetlen komoly k\u00e9rd\u00e9s, amellyel az emberis\u00e9g szembes\u00fcl. Vele \u00f6sszevetve minden egy\u00e9b jelent\u00e9ktelennek t\u0171nik. H\u00e1bor\u00fak, konfliktusok, politikai fesz\u00fclts\u00e9gek, a k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny sz\u00ednev\u00e1ltoz\u00e1sai, filoz\u00f3fiai vit\u00e1k, s\u0151t, szenved\u00e9lyek \u2013 mindez m\u00e1r halott, ha ez a v\u00e9gtelen tartal\u00e9k, amelyb\u0151l most az energi\u00e1id kapod… elpusztul a Nappal.<\/cite> (3)<\/a><\/p>\r\n

Az emberis\u00e9g kihal\u00e1sa t\u00e1volinak t\u0171nik, de m\u00e1ris m\u00e9rgez minket, \u00e9rtelmetlenn\u00e9 teszi er\u0151fesz\u00edt\u00e9seinket. Tud\u00f3sok bebizony\u00edtott\u00e1k, hogy m\u00e9g mindig el\u00e9rnek minket az \u0150srobban\u00e1s gyenge hull\u00e1mai. Feltehetj\u00fck teh\u00e1t, hogy l\u00e9teznek a Nap 4,5 milli\u00f3 \u00e9v m\u00falva bek\u00f6vetkez\u0151 felrobban\u00e1s\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3s hull\u00e1mok is, melyek m\u00e1ris el\u00e9rnek minket, hogy a lelk\u00fcnk beleremeg. Az emberis\u00e9g csak akkor l\u00e9phet Isten hely\u00e9be mint \u00f6ndiz\u00e1jnunk v\u00e9gs\u0151 n\u00e9z\u0151je, ha halhatatlann\u00e1 v\u00e1lunk.<\/p>\r\n

A val\u00f3di kih\u00edv\u00e1s teh\u00e1t olyan hardvert alkotni, amely helyettes\u00edtheti az emberi testet, olyan \u00faj m\u00e9diumot tal\u00e1lni, amelyre meg\u00edrhat\u00f3 az emberi szoftver, azaz a gondolkod\u00e1s. Lyotard szerint egy ilyen \u00fajra\u00edr\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t az a t\u00e9ny adja meg, hogy \u201ea technol\u00f3gi\u00e1t nem mi, emberek tal\u00e1ltuk fel.\u201d (4)<\/a> A technol\u00f3gia fejl\u0151d\u00e9se kozmikus folyamat, amelybe az emberek csak epizodikusan vannak bevonva. Azzal, hogy Lyotard a f\u00f3kuszt a szoftverr\u0151l (attit\u0171d\u00f6kr\u0151l, v\u00e9lem\u00e9nyekr\u0151l, ideol\u00f3gi\u00e1kr\u00f3l) a hardverre (szervezet, g\u00e9p, ezek kombin\u00e1ci\u00f3i, kozmikus folyamatok \u00e9s esem\u00e9nyek) helyezte \u00e1t, megnyitotta az utat, hogy elgondolhassuk a poszt- \u00e9s transzhum\u00e1n \u00e1llapotot.<\/p>\r\n

Mindazon\u00e1ltal az \u00f6ndiz\u00e1jn gyakorlata kezdett\u0151l fogva el\u0151re jelezte a poszt- \u00e9s transzhum\u00e1n \u00e1llapot problematik\u00e1j\u00e1t. Az \u00f6ndiz\u00e1jn azt jelenti, hogy bels\u0151, pszichol\u00f3giai, politikai attit\u0171d\u00f6ket vagy gazdas\u00e1gi \u00e9rdekeket \u00edrunk \u00fajra k\u00fcls\u0151 m\u00e9di\u00e1n: az \u00f6ndiz\u00e1jn egy m\u00e1sodik, mesters\u00e9ges testet alkot, amely potenci\u00e1lisan helyettes\u00edtheti \u00e9s t\u00fal\u00e9lheti az ember\u00e9t. Val\u00f3ban, mikor valaki meghal, az \u00e1ltala v\u00e1lasztott \u00e9s haszn\u00e1lt dolgok tov\u00e1bbra is rendelkez\u00e9sre \u00e1llnak. Ha az illet\u0151 szem\u00e9ly h\u00edres volt, esetleg egy m\u00fazeum \u0151rzi tov\u00e1bb \u0151ket, az elt\u00e1vozott test p\u00f3tl\u00e9kak\u00e9nt. A dolgok haszn\u00e1lata teh\u00e1t az \u00f6ndiz\u00e1jn egy form\u00e1ja: a dolgok nem csup\u00e1n eszk\u00f6z\u00f6k a gyakorlati \u00e9lethez, hanem a haszn\u00e1l\u00f3juk lelk\u00e9nek megnyilatkoz\u00e1sai is. T\u00e9ny, hogy a m\u0171v\u00e9szeti m\u00fazeumok (palot\u00e1k \u00e9s templomok \u00f6r\u00f6k\u00f6seik\u00e9nt) eredetileg diz\u00e1jn m\u00fazeumok voltak.<\/p>\r\n

Az ember persze nem csak haszn\u00e1lja a dolgokat, hanem el\u0151 is \u00e1ll\u00edtja \u0151ket. Ezek a dolgok \u2013 m\u0171vek, k\u00f6nyvek, filmek, f\u00e9nyk\u00e9pek, stb. \u2013 glob\u00e1lisan terjednek, sz\u00f3r\u00f3dnak sz\u00e9t. Ez a sz\u00f3r\u00f3d\u00e1s m\u00e9g szembet\u0171n\u0151bb az interneten, ahol nem csak h\u00edres emberek, hanem b\u00e1rki k\u00e9pes \u00fajra\u00edrni a szem\u00e9lyis\u00e9g\u00e9t. M\u00e9gis, ha az ember egy bizonyos nevet keres az interneten, a kapott t\u00f6bb ezer eredm\u00e9ny nem ad ki semmi egys\u00e9get. \u00cdgy az az \u00e9rz\u00e9s\u00fcnk t\u00e1mad, hogy e m\u00e1sodlagos, \u00f6ndiz\u00e1jnolt, mesters\u00e9ges testek m\u00e1r egyfajta, Antonioni Zabriskie Point<\/i> c\u00edm\u0171 filmje z\u00e1r\u00f3jelenet\u00e9re eml\u00e9keztet\u0151, lelass\u00edtott robban\u00e1s \u00e1llapot\u00e1ban vannak. Apollo \u00e9s Dion\u00fcszosz Nietzsche meg\u00e9nekelte \u00f6r\u00f6k harca (5)<\/a> vezet itt furcsa eredm\u00e9nyre: az \u00f6ndiz\u00e1jnolt test megcsonk\u00edtva, sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3dva, k\u00f6zpontj\u00e1t vesztve is \u0151rzi virtu\u00e1lis egys\u00e9g\u00e9t.<\/p>\r\n

E virtu\u00e1lis egys\u00e9g mindazon\u00e1ltal nem \u00e9rhet\u0151 el az emberi tekintet sz\u00e1m\u00e1ra. Csak a Google-f\u00e9le fel\u00fcgyel\u0151 \u00e9s keres\u0151programok k\u00e9pesek elemezni az internetet a maga teljess\u00e9g\u00e9ben, s \u00edgy azonos\u00edtani el\u0151 \u00e9s halott szem\u00e9lyek m\u00e1sodlagos test\u00e9t. Itt g\u00e9p ismeri fel a m\u00e1sik g\u00e9pet, algoritmus a m\u00e1sik algoritmust. Tal\u00e1n \u00e9ppen az internet jelzi el\u0151re a Lyotard \u00e1ltal elk\u00e9pzelt \u00e1llapotot: az emberi faj konok kitart\u00e1s\u00e1t a robban\u00e1s \u00e1llapot\u00e1ban.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Ford\u00edtotta: Erhardt Mikl\u00f3s<\/p>\r\n

\r\n

(Jelen ford\u00edt\u00e1s forr\u00e1sa: Superhumanity<\/i><\/a>, a project by e-flux Architecture – 2016.)<\/p>\r\n

(1)<\/a> Alexandre Kojeve: Introduction to the Reading of Hegel<\/i>, ang. ford. James H. Nichols (Ithaca: Cornell University Press, 1980), 5.<\/p>\r\n

(2)<\/a> Ibid, 6\u20137.<\/p>\r\n

(3)<\/a> Jean-Francois Lyotard: Inhuman. Reflections on Time<\/i>, ang. ford.. Geoffrey Bennington \u00e9s Rachel Bowlby (London: Polity Press, 1989), 9.<\/p>\r\n

(4)<\/a> Ibid, 12.<\/p>\r\n

(5)<\/a> Friedrich Nietzsche: A trag\u00e9dia sz\u00fclet\u00e9se<\/i> (1872).<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Diz\u00e1jn \u00e9s m\u0171v\u00e9szet. Boris Groys mappa Erhardt Mikl\u00f3s: El\u0151sz\u00f3   Kult\u00far\u00e1nkat \u00e1ltal\u00e1ban n\u00e1rcisztikusk\u00e9nt \u00edrjuk le, n\u00e1rcizmus alatt pedig azt \u00e9rtj\u00fck, hogy kiz\u00e1r\u00f3lag \u00f6nmagunkra figyel\u00fcnk, hogy teljesen hi\u00e1nyzik bel\u0151l\u00fcnk a t\u00e1rsadalmi \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s. Mindazon\u00e1ltal nehezen mondhatni, hogy a mitol\u00f3giai N\u00e1rciszt csak \u00f6nmaga \u00e9rdekeln\u00e9. Persze nem \u00e9rdekli v\u00e1gyai kiel\u00e9g\u00edt\u00e9se; ezt aszketikusan elutas\u00edtja. De nem is valami \u201ebels\u0151\u201d, \u201eszubjekt\u00edv\u201d […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630965,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-401020","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401020","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401020"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401020\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2024067,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401020\/revisions\/2024067"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630965"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401020"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401020"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401020"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}