{"id":401022,"date":"2017-03-02T23:00:00","date_gmt":"2017-03-02T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401022"},"modified":"2022-06-21T14:27:15","modified_gmt":"2022-06-21T13:27:15","slug":"a-muveszet-igazsaga","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/a-muveszet-igazsaga\/","title":{"rendered":"A m\u0171v\u00e9szet igazs\u00e1ga"},"content":{"rendered":"
\r\n

Diz\u00e1jn \u00e9s m\u0171v\u00e9szet.<\/i> Boris Groys mappa<\/b><\/p>\r\n

Erhardt Mikl\u00f3s: El\u0151sz\u00f3<\/a><\/p>\r\n<\/div>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

A k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9s, amit fel kell tenn\u00fcnk a m\u0171v\u00e9szettel kapcsolatban, \u00edgy hangzik: k\u00e9pes-e a m\u0171v\u00e9szet igazs\u00e1got k\u00f6zvet\u00edteni, az igazs\u00e1g m\u00e9dium\u00e1v\u00e1 lenni? Ez a k\u00e9rd\u00e9s a m\u0171v\u00e9szet l\u00e9te \u00e9s fennmarad\u00e1sa szempontj\u00e1b\u00f3l egyar\u00e1nt k\u00f6zponti jelent\u0151s\u00e9g\u0171, mert amennyiben nem k\u00e9pes az igazs\u00e1g m\u00e9diuma lenni, \u00fagy csup\u00e1n \u00edzl\u00e9s dolga. Az igazat akkor is el kell fogadnunk, ha nem tetszik. De ha a m\u0171v\u00e9szet csak \u00edzl\u00e9s dolga, akkor a m\u0171v\u00e9szet n\u00e9z\u0151je fontosabb lesz, mint az el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00f3ja. Ebben az esetben a m\u0171v\u00e9szetr\u0151l csak szociol\u00f3giai \u00e9rtelemben, vagy m\u0171piaci szempontok alapj\u00e1n gondolkodhatunk \u2013 nincs se f\u00fcggetlens\u00e9ge, se hatalma. A m\u0171v\u00e9szet diz\u00e1jn lesz.<\/p>\r\n

M\u00e1rmost, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3dokon sz\u00f3lhatunk a m\u0171v\u00e9szetr\u0151l mint az igazs\u00e1g m\u00e9dium\u00e1r\u00f3l; ezek k\u00f6z\u00fcl \u00e9n az al\u00e1bbit v\u00e1lasztom. A vil\u00e1got nagy kollekt\u00edv\u00e1k uralj\u00e1k: \u00e1llamok, politikai p\u00e1rtok, nagyv\u00e1llalatok, tudom\u00e1nyos t\u00e1rsas\u00e1gok, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. E kollekt\u00edv\u00e1kon bel\u00fcl az egy\u00e9n nem tapasztalhatja meg a lehet\u0151s\u00e9geit \u00e9s a korl\u00e1tait a saj\u00e1t tetteinek \u2013 azokat ugyanis mag\u00e1ba olvasztja a kollekt\u00edva tev\u00e9kenys\u00e9ge. A m\u0171v\u00e9szeti rendszer ugyanakkor arra a feltev\u00e9sre \u00e9p\u00fcl, hogy az egyedi m\u0171t\u00e1rgyak el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak, m\u0171v\u00e9szeti akci\u00f3k v\u00e9ghezvitel\u00e9nek felel\u0151ss\u00e9ge egyed\u00fcl a m\u0171v\u00e9szt illeti.<\/p>\r\n

Kort\u00e1rsi vil\u00e1gunkban teh\u00e1t a szem\u00e9lyes felel\u0151ss\u00e9g egyetlen elismert ter\u00fclete a m\u0171v\u00e9szet. Van persze a szem\u00e9lyes felel\u0151ss\u00e9gnek egy m\u00e1sik, nem elismert ter\u00fclete is \u2013 a b\u0171ncselekm\u00e9nyek\u00e9. A m\u0171v\u00e9szet \u00e9s b\u0171n k\u00f6z\u00f6tti anal\u00f3gi\u00e1nak hossz\u00fa t\u00f6rt\u00e9nete van; most bele sem menn\u00e9k. Ma ink\u00e1bb a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9rd\u00e9st szeretn\u00e9m feltenni: Milyen m\u00e9rt\u00e9kben, milyen m\u00f3don rem\u00e9lheti az egy\u00e9n, hogy megv\u00e1ltoztathatja a vil\u00e1got, amelyben \u00e9lnie adatott? Tekints\u00fck h\u00e1t a m\u0171v\u00e9szetet olyan ter\u00fcletetnek, ahol m\u0171v\u00e9szek rendszeresen k\u00eds\u00e9rletet tesznek a vil\u00e1g megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s l\u00e1ssuk, hogyan m\u0171k\u00f6dnek ezek a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sok. E sz\u00f6vegben nem is annyira a k\u00eds\u00e9rletek eredm\u00e9nye foglalkoztat, mint ink\u00e1bb a strat\u00e9gi\u00e1k, amelyeket a m\u0171v\u00e9szek alkalmaznak e k\u00eds\u00e9rletek v\u00e9ghezvitel\u00e9hez.<\/p>\r\n

Val\u00f3ban, mikor a m\u0171v\u00e9sz meg akarja v\u00e1ltoztatni a vil\u00e1got, az al\u00e1bbi k\u00e9rd\u00e9sbe \u00fctk\u00f6zik: milyen m\u00f3don lehet befoly\u00e1ssal a m\u0171v\u00e9szet a vil\u00e1gra, amelyben \u00e9l\u00fcnk? A k\u00e9rd\u00e9sre alapvet\u0151en k\u00e9t v\u00e1lasz lehets\u00e9ges. Az els\u0151 v\u00e1lasz: a m\u0171v\u00e9szet k\u00e9pes megragadni az emberek k\u00e9pzelet\u00e9t, \u00e9s megv\u00e1ltoztatni a tudatukat. Ha az emberek tudata megv\u00e1ltozik, a megv\u00e1ltozott emberek a vil\u00e1gukat is meg fogj\u00e1k v\u00e1ltoztatni. A m\u0171v\u00e9szetet itt olyan nyelvnek \u00e9rtj\u00fck, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy a m\u0171v\u00e9sz \u00fczeneteket k\u00fcldj\u00f6n. Az \u00fczenet dolga behatolni a c\u00edmzett lelk\u00e9be, megv\u00e1ltoztatni az \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, a hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1t, az erk\u00f6lcseit. Ez, mondjuk \u00edgy, a m\u0171v\u00e9szet idealisztikus felfog\u00e1sa \u2013 hasonl\u00f3 ahhoz, ahogyan a vall\u00e1st, illetve a vall\u00e1s vil\u00e1gra m\u00e9rt hat\u00e1s\u00e1t fogjuk fel.<\/p>\r\n

Ahhoz azonban, hogy a m\u0171v\u00e9sz \u00fczenetet k\u00fcldhessen, osztoznia kell a nyelvben, amelyet a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge besz\u00e9l. Az \u00f3kori templomok szobrait az istenek megtestes\u00fcl\u00e9s\u00e9nek tekintett\u00e9k: im\u00e1dt\u00e1k \u0151ket, t\u00e9rdre borulva k\u00f6ny\u00f6r\u00f6gtek vagy im\u00e1dkoztak el\u0151tt\u00fck, seg\u00edts\u00e9get v\u00e1rtak t\u0151l\u00fck, vagy az \u00e1tkukt\u00f3l, b\u00fcntet\u00e9s\u00fckt\u0151l rettegtek. Az ikonok im\u00e1d\u00e1s\u00e1nak hasonl\u00f3an hossz\u00fa a t\u00f6rt\u00e9nete a kereszt\u00e9nys\u00e9gben \u2013 m\u00e9g ha Istent l\u00e1thatatlannak \u00edt\u00e9lj\u00fck is. A k\u00f6z\u00f6s nyelv eredete itt a k\u00f6z\u00f6s vall\u00e1si hagyom\u00e1ny.<\/p>\r\n

\u00c1m egyetlen modern m\u0171v\u00e9sz sem v\u00e1rhatja senkit\u0151l, hogy t\u00e9rdre boruljon a m\u0171ve el\u0151tt, gyakorlati seg\u00edts\u00e9get v\u00e1rjon t\u0151le, vagy v\u00e9szek elh\u00e1r\u00edt\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lja. Hegel a tizenkilencedik sz\u00e1zad elej\u00e9n a megtestes\u00fclt, l\u00e1that\u00f3 istens\u00e9gekbe vetett hit elt\u0171n\u00e9s\u00e9nek tudta be, hogy a m\u0171v\u00e9szet elvesz\u00edtette a maga igaz\u00e1t: Hegel szerint a m\u0171v\u00e9szet igazs\u00e1ga lej\u00e1rt lemez (a k\u00e9pekr\u0151l sz\u00f3lva a r\u00e9gi vall\u00e1sokkal a modern vil\u00e1got ural\u00f3 l\u00e1thatatlan t\u00f6rv\u00e9nyt, \u00e9szt \u00e9s tudom\u00e1nyt \u00e1ll\u00edtja szembe). Persze a modernit\u00e1sban sok modern \u00e9s kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9sz pr\u00f3b\u00e1lt \u00fajra k\u00f6z\u00f6s nyelvet tal\u00e1lni a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9vel, ilyen-olyan politikai vagy ideol\u00f3giai elk\u00f6telezetts\u00e9gek r\u00e9v\u00e9n. A vall\u00e1si k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g hely\u00e9be \u00edgy az a politikai mozgalom l\u00e9pett, amelyben mind a m\u0171v\u00e9sz, mind k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge r\u00e9szt vett.<\/p>\r\n

Ahhoz azonban, hogy a m\u0171v\u00e9szet politikailag hat\u00e9kony, propagandak\u00e9pes legyen, az kell, hogy tessen a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9nek. De az egyes m\u0171v\u00e9szeti projektek kedvel\u00e9se, az azokkal val\u00f3 egyet\u00e9rt\u00e9s alapj\u00e1n k\u00e9pz\u0151d\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g nem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en alak\u00edt\u00f3 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u2013 olyan, amely val\u00f3ban v\u00e1ltoztatni k\u00e9pes a vil\u00e1gon. A modern m\u0171alkot\u00e1sokat akkor tartjuk val\u00f3ban j\u00f3nak (\u00faj\u00edt\u00f3nak, radik\u00e1lisnak, el\u0151remutat\u00f3nak), ha a kort\u00e1rsak elutas\u00edtj\u00e1k \u0151ket \u2013 m\u00e1sk\u00fcl\u00f6nben felmer\u00fcl a gyan\u00fa, hogy t\u00fal konvencion\u00e1lisak, ban\u00e1lisak, puszt\u00e1n kereskedelmi bab\u00e9rokra t\u00f6rnek (j\u00f3l tudjuk, hogy a politikai \u00e9rtelemben progressz\u00edv mozgalmak gyakran voltak kultur\u00e1lis \u00e9rtelemben konzervativak \u2013 \u00e9s v\u00e9g\u00fcl ez a dimenzi\u00f3juk \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt).<\/p>\r\n

A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9sz ez\u00e9rt nem b\u00edzik a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u00edzl\u00e9s\u00e9ben. \u00c9s val\u00f3j\u00e1ban a kort\u00e1rs k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sem b\u00edzik az \u00edzl\u00e9s\u00e9ben. Hajlunk azt gondolni, hogy maga a t\u00e9ny, hogy egy m\u0171alkot\u00e1s tetszik nek\u00fcnk, esetleg azt jelenti, nem el\u00e9g j\u00f3 \u2013 illetve, ha nem tetszik, azt jelentheti, hogy igaz\u00e1n j\u00f3. Kazimir Malevics \u00fagy hitte, a m\u0171v\u00e9sz legnagyobb ellens\u00e9ge az \u0151szintes\u00e9g: a m\u0171v\u00e9sznek sosem volna szabad olyasmit csin\u00e1lnia, ami \u0151szint\u00e9n tetszik neki, mert v\u00e9lhet\u0151leg valami ban\u00e1lis, m\u0171v\u00e9szileg jelent\u00e9ktelen dolog lesz. A m\u0171v\u00e9szeti avantg\u00e1rd val\u00f3ban nem akart tetszeni. \u00c9s \u2013 ami m\u00e9g l\u00e9nyegesebb \u2013 nem akart\u00e1k, hogy \u201e\u00e9rts\u00e9k\u201d \u0151ket, nem akartak azon a nyelven besz\u00e9lni, amelyet a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00fck besz\u00e9lt. Ennek megfelel\u0151en az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szek sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen szkeptikusok voltak a lehet\u0151s\u00e9ggel szemben, hogy a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g lelk\u00fclet\u00e9t befoly\u00e1solj\u00e1k, \u00e9s hogy olyan k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get \u00e9p\u00edtsenek, amelynek maguk is r\u00e9szei.<\/p>\r\n

E ponton j\u00f6n k\u00e9pbe a m\u00e1sodik lehet\u0151s\u00e9g, hogy a m\u0171v\u00e9szet r\u00e9v\u00e9n v\u00e1ltoztassunk a vil\u00e1gon. Ekkor a m\u0171v\u00e9szetet nem mint \u00fczenetek, hanem ink\u00e1bb mint dolgok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t fogjuk f\u00f6l. Ha a m\u0171v\u00e9szeknek \u00e9s k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00fcknek nincs is k\u00f6z\u00f6s nyelv\u00fck, m\u00e9gis osztoznak az anyagi vil\u00e1gon, amelyben \u00e9lnek. Ha technol\u00f3giak\u00e9nt tekint\u00fcnk a m\u0171v\u00e9szetre, annak t\u00f6bb\u00e9 nem c\u00e9lja a n\u00e9z\u0151 lelk\u00e9t megv\u00e1ltoztatni. Ehelyett ink\u00e1bb mag\u00e1t a vil\u00e1got v\u00e1ltoztatja meg, amelyben a n\u00e9z\u0151k \u00e9lnek \u2013 \u00e9s mik\u00f6zben alkalmazkodni igyekeznek megv\u00e1ltozott k\u00f6rnyezet\u00fckh\u00f6z, megv\u00e1ltozik az \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00fck \u00e9s a hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1suk is. Marxista \u00e9rtelemben a m\u0171v\u00e9szet tekinthet\u0151 a fel\u00e9p\u00edtm\u00e9ny r\u00e9sz\u00e9nek, de az anyagi alap r\u00e9sz\u00e9nek is. M\u00e1s sz\u00f3val, a m\u0171v\u00e9szet felfoghat\u00f3 ideol\u00f3giak\u00e9nt vagy technol\u00f3giak\u00e9nt.<\/p>\r\n

A radik\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeti avantg\u00e1rd az alak\u00edt\u00e1snak ezt a m\u00e1sodik, technol\u00f3giai \u00fatj\u00e1t k\u00f6vette. \u00daj k\u00f6rnyezeteket pr\u00f3b\u00e1ltak kialak\u00edtani, amelyek majd megv\u00e1ltoztatj\u00e1k a bel\u00e9j\u00fck helyezett embereket. Ezt a felfog\u00e1st legradik\u00e1lisabb form\u00e1j\u00e1ban a h\u00faszas \u00e9vek avantg\u00e1rdja k\u00f6vette: az orosz konstruktivist\u00e1k, a Bauhaus, a De Stijl. Az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet nem akart tetszeni a rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek: \u00faj k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get akart teremteni mag\u00e1nak. \u00c9s val\u00f3ban, ha az ember k\u00e9nytelen \u00fajfajta vizu\u00e1lis k\u00f6rnyezetben \u00e9lni, fokozatosan hozz\u00e1szoktatja az \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, megtanulja szeretni (az Eiffel-torony j\u00f3 p\u00e9lda erre.) \u00cdgy h\u00e1t az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szek is k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get akartak \u00e9p\u00edteni \u2013 de maguk nem gondoltak a r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lni. A vil\u00e1gon osztoztak a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00fckkel \u2013 a nyelv\u00fck\u00f6n nem.<\/p>\r\n

Term\u00e9szetesen a t\u00f6rt\u00e9neti avantg\u00e1rd maga is reakci\u00f3 volt a modern technolgi\u00e1ra, amely az\u00f3ta is folytonosan v\u00e1ltoztatja a k\u00f6rnyezet\u00fcnket. Ez a reakci\u00f3 k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171 volt. A m\u0171v\u00e9szek \u00e9reztek valamif\u00e9le affinit\u00e1st az \u00faj, technol\u00f3giai vil\u00e1g mesters\u00e9gess\u00e9g\u00e9vel. Ugyanakkor irrit\u00e1lta \u0151ket az ir\u00e1ny \u00e9s a v\u00e9gc\u00e9l hi\u00e1nya, amely a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s saj\u00e1tja (Marshall McLuhan: a m\u0171v\u00e9sz az elef\u00e1ntcsonttoronyb\u00f3l az ir\u00e1ny\u00edt\u00f3toronyba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt). A c\u00e9l az avantg\u00e1rd sz\u00e1m\u00e1ra a politikailag \u00e9s eszt\u00e9tikailag t\u00f6k\u00e9letes t\u00e1rsadalom volt \u2013 ut\u00f3pia, ha ugyan m\u00e9g hajland\u00f3k vagyunk ezt a sz\u00f3t haszn\u00e1lni. Az ut\u00f3pia itt nem m\u00e1s, mint a t\u00f6rt\u00e9nelmi fejl\u0151d\u00e9s v\u00e9g\u00e1llapota \u2013 olyan t\u00e1rsadalom, melynek nincs t\u00f6bb\u00e9 sz\u00fcks\u00e9ge v\u00e1ltoz\u00e1sra, amely nem felt\u00e9telez semmifajta tov\u00e1bbi fejl\u0151d\u00e9st. M\u00e1s sz\u00f3val, a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9ssel val\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s c\u00e9lja e fejl\u0151d\u00e9s meg\u00e1ll\u00edt\u00e1sa volt.<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szetnek ez az inherens konzervativizmusa \u2013 van forradalmi konzervativizmus is \u2013 egy\u00e1ltal\u00e1ban nem v\u00e9letlenszer\u0171. Mert mi is a m\u0171v\u00e9szet? Ha a m\u0171v\u00e9szet egyfajta technol\u00f3gia, akkor a technol\u00f3gia m\u0171v\u00e9szeti haszn\u00e1lata k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a nem-m\u0171v\u00e9szeti haszn\u00e1lat\u00e1t\u00f3l. A technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s alapja, hogy a r\u00e9gi, elavult dolgok hely\u00e9be folytonosan \u00faj (jobb) dolgokat helyez (nem \u00faj\u00edt\u00e1s, hanem jav\u00edt\u00e1s \u2013 \u00faj\u00edt\u00e1s csak a m\u0171v\u00e9szetben lehet: a fekete n\u00e9gyzet). A m\u0171v\u00e9szet-technol\u00f3gia ezzel szemben nem a jav\u00edt\u00e1s \u00e9s a helyettes\u00edt\u00e9s technol\u00f3gi\u00e1ja, hanem a meg\u0151rz\u00e9s\u00e9 \u00e9s a restaur\u00e1l\u00e1s\u00e9 \u2013 olyan technol\u00f3gia, amely a m\u00falt maradv\u00e1nyait elhozza a jelenbe, a jelen dolgait pedig a j\u00f6v\u0151be r\u00f6p\u00edti.<\/p>\r\n

Martin Heidegger \u00fagy hitte, ilyen m\u00f3don visszanyerj\u00fck a m\u0171v\u00e9szet igazs\u00e1g\u00e1t: azzal, hogy a m\u0171v\u00e9szet legal\u00e1bb egy pillanatra meg\u00e1ll\u00edtja a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9st, felmutathatja a technol\u00f3gia meghat\u00e1rozta vil\u00e1g igazs\u00e1g\u00e1t, \u00e9s az abban \u00e9l\u0151 emberek sors\u00e1t. De Heidegger azt is gondolta, hogy e revel\u00e1ci\u00f3 csak pillanatnyi: a r\u00e1 k\u00f6vetkez\u0151 pillanatban a m\u0171v\u00e9szet \u00e1ltal felnyitott vil\u00e1g \u00fajb\u00f3l \u00f6sszez\u00e1rul \u2013 a m\u0171alkot\u00e1sb\u00f3l pedig mindennapi dolog lesz, amelyet a m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyek ekk\u00e9nt is kezelnek. Heidegger elveti a m\u0171alkot\u00e1s e prof\u00e1n aspektus\u00e1t, mint a m\u0171v\u00e9szet l\u00e9nyegi, igaz\u00e1n filoz\u00f3fiai meg\u00e9rt\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l mell\u00e9kest \u2013 Heidegger sz\u00e1m\u00e1ra ugyanis az ilyen l\u00e9nyegi meg\u00e9rt\u00e9s alanya a n\u00e9z\u0151, \u00e9s nem a m\u0171keresked\u0151 vagy a m\u00fazeumi kur\u00e1tor.<\/p>\r\n

Val\u00f3ban, m\u00e9g ha a m\u00fazeuml\u00e1togat\u00f3 a prof\u00e1n, gyakorlati l\u00e9tt\u0151l elszigetelten l\u00e1tja is a m\u0171alkot\u00e1st, a m\u00fazeumi szem\u00e9lyzet sosem tapasztalja meg azt ezen a szakraliz\u00e1lt m\u00f3don. A m\u00fazeumi dolgoz\u00f3k nem szeml\u00e9lik a m\u0171t\u00e1rgyakat, hanem szab\u00e1lyozz\u00e1k a m\u00fazeumi terek h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u00e9t, a leveg\u0151 nedvess\u00e9gtartalm\u00e1t, restaur\u00e1lj\u00e1k ezeket a m\u0171veket, let\u00f6rlik r\u00f3luk a port \u00e9s a piszkot. A m\u0171t\u00e1rggyal val\u00f3 viszony vonatkoz\u00e1s\u00e1ban ott van teh\u00e1t egyr\u00e9szt a m\u00fazeuml\u00e1togat\u00f3 n\u00e9z\u0151pontja \u2013 de ott van a takar\u00edt\u00f3n\u0151\u00e9 is, aki a m\u00fazeum ter\u00e9t takar\u00edtja, ahogy b\u00e1rmely m\u00e1s t\u00e9rrel tenn\u00e9.<\/p>\r\n

A meg\u0151rz\u00e9s, restaur\u00e1l\u00e1s \u00e9s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s technol\u00f3gi\u00e1i prof\u00e1n technol\u00f3gi\u00e1k \u2013 m\u00e9g ha eszt\u00e9tikai szeml\u00e9l\u0151d\u00e9s t\u00e1rgy\u00e1t \u00e1ll\u00edtj\u00e1k is el\u0151. A m\u00fazeumban prof\u00e1n \u00e9let zajlik \u2013 \u00e9s \u00e9ppen ez a prof\u00e1n \u00e9let \u00e9s prof\u00e1n gyakorlat teszi lehet\u0151v\u00e9, hogy a m\u00fazeumi darabok eszt\u00e9tikai t\u00e1rgyk\u00e9nt funkcion\u00e1lhassanak. A m\u00fazeumnak nincs sz\u00fcks\u00e9ge tov\u00e1bbi profaniz\u00e1ci\u00f3ra, semmi tov\u00e1bbi er\u0151fesz\u00edt\u00e9sre, hogy m\u0171v\u00e9szetet vigyen az \u00e9letbe, vagy \u00e9letet a m\u0171v\u00e9szetbe \u2013 a m\u00fazeumot eleve \u00e1tj\u00e1rja a profanit\u00e1s. A m\u00fazeum, ak\u00e1rcsak a m\u0171v\u00e9szeti piac, nem \u00fczenetk\u00e9nt, hanem prof\u00e1n dologk\u00e9nt kezeli a m\u0171t\u00e1rgyat.<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szet e prof\u00e1n l\u00e9t\u00e9t a m\u00fazeum falai \u00e1ltal\u00e1ban megv\u00e9dik a nyilv\u00e1noss\u00e1g tekintet\u00e9t\u0151l. Persze, legal\u00e1bb a huszadik sz\u00e1zad kezdet\u00e9t\u0151l fogva, a t\u00f6rt\u00e9neti avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet megpr\u00f3b\u00e1lta tematiz\u00e1lni, felfedni a m\u0171v\u00e9szet t\u00e9nyszer\u0171, materi\u00e1lis, prof\u00e1n dimenzi\u00f3j\u00e1t. Azonban az avantg\u00e1rd sosem aratott teljes sikert a val\u00f3s\u00e1g kerget\u00e9s\u00e9ben, mivel a m\u0171v\u00e9szet val\u00f3s\u00e1ga, materi\u00e1lis oldala, amelyet tematiz\u00e1lni pr\u00f3b\u00e1lt, folytonosan \u00fajra-esztetiz\u00e1l\u00f3dott \u2013 l\u00e9v\u00e9n, hogy ezeket a tematiz\u00e1ci\u00f3kat a m\u0171v\u00e9szeti reprezent\u00e1ci\u00f3 szabv\u00e1nyos felt\u00e9telei k\u00f6z\u00e9 helyezt\u00e9k. Ugyanez mondhat\u00f3 el az int\u00e9zm\u00e9nykritik\u00e1r\u00f3l, amely szint\u00e9n megk\u00eds\u00e9relte tematiz\u00e1lni a m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyek prof\u00e1n, t\u00e9nyszer\u0171 oldal\u00e1t, de az int\u00e9zm\u00e9nykritika is a m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9ny falai k\u00f6z\u00f6tt maradt.<\/p>\r\n

Nos, \u00e9n \u00fagy l\u00e1tom, ez a helyzet az elm\u00falt \u00e9vekben megv\u00e1ltozott \u2013 az internetnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, illetve annak a t\u00e9nynek, hogy az internet a hagyom\u00e1nyos m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyek hely\u00e9be l\u00e9pett mint a m\u0171v\u00e9szet el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e9s terjeszt\u00e9s\u00e9nek legfontosabb platformja. Az internet \u00e9ppen a m\u0171v\u00e9szet prof\u00e1n dimenzi\u00f3j\u00e1t tematiz\u00e1lja. Hogy mi\u00e9rt? A v\u00e1lasz igen egyszer\u0171: kort\u00e1rs vil\u00e1gunkban az internet egy id\u0151ben helye a m\u0171v\u00e9szet el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e9s bemutat\u00e1s\u00e1nak.<\/p>\r\n

Ez jelent\u0151s elmozdul\u00e1st jelent a m\u0171v\u00e9szeti termel\u00e9s kor\u00e1bbi m\u00f3djait\u00f3l. Ahogy kor\u00e1bban \u00edrtam:<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9sz hagyom\u00e1nyosan a m\u0171term\u00e9ben dolgozott, t\u00e1vol a nyilv\u00e1noss\u00e1g tekintet\u00e9t\u0151l, majd ki\u00e1ll\u00edtotta az eredm\u00e9nyt, egy term\u00e9ket \u2013 a m\u0171vet, amely felhalmozta \u00e9s visszanyerte a t\u00e1voll\u00e9t idej\u00e9t. Az ideiglenes t\u00e1voll\u00e9t ideje a kreat\u00edv folyamat fontos alkot\u00f3r\u00e9sze \u2013 s\u0151t, val\u00f3j\u00e1ban ez maga a kreat\u00edv folyamat.<\/cite><\/p>\r\n

Andr\u00e9 Breton eml\u00edt egy francia k\u00f6lt\u0151t, aki mikor aludni t\u00e9rt, mindig kiakasztott egy t\u00e1bl\u00e1t az ajtaj\u00e1ra: \u201eCsendet k\u00e9r\u00fcnk \u2013 a k\u00f6lt\u0151 dolgozik\u201d. Az anekdota j\u00f3l \u00f6sszegzi a kreat\u00edv munka hagyom\u00e1nyos felfog\u00e1s\u00e1t: a kreat\u00edv munka az\u00e9rt kreat\u00edv, mert kivonja mag\u00e1t a nyilv\u00e1noss\u00e1g ellen\u0151rz\u00e9se al\u00f3l \u2013 s\u0151t, a m\u0171v\u00e9sz tudat\u00e1nak ellen\u0151rz\u00e9se al\u00f3l is. A t\u00e1voll\u00e9t, hi\u00e1nyz\u00e1s tarthat napokig, h\u00f3napokig, \u00e9vekig \u2013 ak\u00e1r egy eg\u00e9sz \u00e9leten \u00e1t. A m\u0171v\u00e9szt\u0151l csak e szakasz v\u00e9g\u00e9n v\u00e1rjuk el, hogy a m\u0171v\u00e9t bemutassa (vagy esetleg el\u0151ker\u00fclj\u00f6n a h\u00e1trahagyott pap\u00edrok k\u00f6z\u00fcl), amelyet ekkor \u00e9ppen az\u00e9rt fogadunk el kreat\u00edvnak, mert mintha a semmib\u0151l j\u00f6tt volna.<\/cite> (1)<\/a><\/p>\r\n

M\u00e1s sz\u00f3val, a kreat\u00edv munka olyan munka, amely a maga idej\u00e9nek, illetve az eredm\u00e9ny bemutat\u00e1sa idej\u00e9nek deszinkroniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1t felt\u00e9telezi. Az ok nem az, hogy a m\u0171v\u00e9sz esetleg valamif\u00e9le b\u0171nt k\u00f6vet el, vagy valami mocskos titkot takargat m\u00e1sok tekintete el\u0151l. A m\u00e1sik tekintet\u00e9t nem akkor \u00e9rezz\u00fck a gonosz tekintet\u00e9nek, mikor be akar hatolni a titkainkba, \u00e9s le akarja lebbenteni r\u00f3luk a f\u00e1tylat (az ilyen \u00e1that\u00f3 tekintet ink\u00e1bb h\u00edzelg\u0151 \u00e9s izgat\u00f3), hanem akkor, amikor tagadja, hogy lehetn\u00e9nek titkaink, mikor csak annyi vagyunk sz\u00e1m\u00e1ra, amennyit \u00e9ppen l\u00e1t \u00e9s r\u00f6gz\u00edt bel\u0151l\u00fcnk \u2013 amikor a m\u00e1sik tekintete banaliz\u00e1l, trivializ\u00e1l minket (Sartre: a m\u00e1sik maga a pokol, a m\u00e1sik tekintete megfoszt minket a terv\u00fcnkt\u0151l. Lacan: a m\u00e1sik szeme mindig a gonosz szeme).<\/p>\r\n

M\u00e1ra megv\u00e1ltozott a helyzet. A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9sz internetet haszn\u00e1l a munk\u00e1j\u00e1hoz \u2013 \u00e9s a munk\u00e1j\u00e1t is az internetre teszi fel. Ha egy m\u0171v\u00e9sz nev\u00e9t be\u00edrom a keres\u0151be, megtal\u00e1lom a munk\u00e1it az interneten \u2013 \u00e9s ezeket a munk\u00e1kat a m\u0171v\u00e9szr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 m\u00e1s inform\u00e1ci\u00f3k kontextus\u00e1ban l\u00e1tom, amelyeket szint\u00e9n az interneten tal\u00e1lok, \u00fagy mint \u00e9letrajz, egy\u00e9b munk\u00e1k, politikai tev\u00e9kenys\u00e9g, kritik\u00e1k \u00e9s ismertet\u0151k, mag\u00e1n\u00e9leti r\u00e9szletek \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. Itt most nem a fikt\u00edv szerz\u0151r\u0151l besz\u00e9lek, akir\u0151l feltessz\u00fck, hogy sz\u00e1nd\u00e9kaival \u00e1thatja, \u00e9s jelent\u00e9sekkel ruh\u00e1zza fel a m\u0171vet, amelyeket hermeneutikai \u00faton kellene megfejten\u00fcnk \u00e9s felt\u00e1rnunk.<\/p>\r\n

Ezt a szerz\u0151i alanyt m\u00e1r sz\u00e1mtalanszor dekonstru\u00e1lt\u00e1k \u00e9s nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k halottnak. A val\u00f3s szem\u00e9lyre gondolok, aki az off-line val\u00f3s\u00e1gban l\u00e9tezik, amelyre az internetes adatok hivatkoznak. A szerz\u0151 nem csak m\u0171v\u00e9szet el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lja az internetet, de jegyv\u00e1s\u00e1rl\u00e1sra, asztalfoglal\u00e1sra, \u00fczletel\u00e9sre is, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. E tev\u00e9kenys\u00e9gek az internet egyazon integr\u00e1lt ter\u00e9ben zajlanak \u2013 \u00e9s mind potenci\u00e1lisan hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 m\u00e1s internet felhaszn\u00e1l\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra. A m\u0171alkot\u00e1s itt \u201eval\u00f3s\u00e1gos\u201d \u00e9s prof\u00e1n, mivel be\u00e9p\u00fcl az alkot\u00f3j\u00e1ra mint val\u00f3s\u00e1gos, prof\u00e1n szem\u00e9lyre vonatkoz\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3k k\u00f6z\u00e9. Az internet \u00fagy mutatja a m\u0171v\u00e9szetet, mint saj\u00e1tos tev\u00e9kenys\u00e9get: mint a val\u00f3di, off-line vil\u00e1gban zajl\u00f3 val\u00f3s\u00e1gos munkafolyamat dokument\u00e1ci\u00f3j\u00e1t.<\/p>\r\n

Val\u00f3ban, az interneten a m\u0171v\u00e9szet ugyanabban a t\u00e9rben oper\u00e1l, mint a katonai tervez\u00e9s, a turizmus, a t\u0151ke\u00e1raml\u00e1s, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb: a Google megmutatja, egyebek k\u00f6zt, hogy az internet ter\u00e9ben nincsenek falak. Az egyszeri internetez\u0151 nem v\u00e1lt \u00e1t a dolgok mindennapi haszn\u00e1lat\u00e1r\u00f3l az \u00e9rdekmentes szeml\u00e9l\u00e9s\u00fckre \u2013 ugyan\u00fagy haszn\u00e1lja a m\u0171v\u00e9szeti inform\u00e1ci\u00f3t, mint a vil\u00e1g b\u00e1rmely m\u00e1s dolg\u00e1ra vonatkoz\u00f3t. Olyan ez, mintha mind m\u00fazeumi vagy gal\u00e9ri\u00e1s alkalmazottakk\u00e1 v\u00e1ltunk volna \u2013 hiszen a m\u0171v\u00e9szet kifejezetten mint a prof\u00e1n tev\u00e9kenys\u00e9gek egyes\u00fclt ter\u00e9ben zajl\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g ker\u00fcl dokument\u00e1l\u00e1sra.<\/p>\r\n

A \u201edokument\u00e1ci\u00f3\u201d sz\u00f3nak itt kulcsszerepe van. Az elm\u00falt \u00e9vtizedekben egyre gyakrabban l\u00e1that\u00f3k m\u0171v\u00e9szeti dokument\u00e1ci\u00f3k a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon \u00e9s a m\u00fazeumokban \u2013 hagyom\u00e1nyos m\u0171alkot\u00e1sok mellett. \u00c1m ezeket \u00f6sszeengedni mindig igen problematikusnak t\u0171nik. A m\u0171alkot\u00e1s m\u0171v\u00e9szet \u2013 azonnal mint ilyen mutatkozik meg. Megcsod\u00e1lhat\u00f3, \u00e9rzelmileg \u00e1t\u00e9lhet\u0151, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. De a m\u0171v\u00e9szeti dokument\u00e1ci\u00f3 nem m\u0171v\u00e9szet: puszt\u00e1n hivatkozik egy m\u0171v\u00e9szeti esem\u00e9nyre, vagy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra, vagy install\u00e1ci\u00f3ra, vagy projektre, amelyr\u0151l feltessz\u00fck, val\u00f3ban l\u00e9tezett, lezajlott.<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szeti dokument\u00e1ci\u00f3 hivatkozik a m\u0171v\u00e9szetre, de maga nem m\u0171v\u00e9szet. Ez\u00e9rt is lehet \u00faj form\u00e1tumba \u00e1ttenni, \u00fajra\u00edrni, kib\u0151v\u00edteni, ler\u00f6vid\u00edteni, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. Kitehet\u0151 mindazon m\u0171veleteknek, amelyek tilosak a m\u0171t\u00e1rgy eset\u00e9ben, mivel megv\u00e1ltoztatn\u00e1k a m\u0171alkot\u00e1s form\u00e1j\u00e1t. M\u00e1rpedig a m\u0171 form\u00e1j\u00e1t int\u00e9zm\u00e9nyi garancia v\u00e9di, mivel csakis a forma garant\u00e1lja az adott m\u0171 reproduk\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t \u00e9s \u00f6nazonoss\u00e1g\u00e1t.<\/p>\r\n

A dokument\u00e1ci\u00f3t viszont kedv\u00fcnk szerint v\u00e1ltoztathatjuk, mivel az \u00f6nazonoss\u00e1g\u00e1t \u00e9s a reproduk\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t \u201eval\u00f3di\u201d, k\u00fcls\u0151 referense adja, nem a form\u00e1ja. S b\u00e1r, j\u00f3llehet, a m\u0171v\u00e9szeti dokument\u00e1ci\u00f3 hamarabb jelent meg, mint az internet mint m\u0171v\u00e9szeti m\u00e9dium, m\u00e9gis, csakis az internet megjelen\u00e9s\u00e9vel kapott a m\u0171v\u00e9szeti dokument\u00e1ci\u00f3 legitim helyet mag\u00e1nak (itt behozhatjuk Benjamint: mont\u00e1zs a m\u0171v\u00e9szetben \u00e9s a filmben).<\/p>\r\n

Ek\u00f6zben maguk a m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyek is elkezdt\u00e9k az internetet az \u00f6nreprezent\u00e1ci\u00f3juk els\u0151dleges terek\u00e9nt haszn\u00e1lni. A m\u00fazeumok az interneten mutatj\u00e1k be a gy\u0171jtem\u00e9ny\u00fcket. A m\u0171v\u00e9szeti k\u00e9pek digit\u00e1lis rakt\u00e1rai r\u00e1ad\u00e1sul j\u00f3val kisebb helyen elf\u00e9rnek, \u00e9s kevesebbe ker\u00fcl a fenntart\u00e1suk, mint a hagyom\u00e1nyos m\u00fazeumok\u00e9. \u00cdgy a m\u00fazeumok a gy\u0171jtem\u00e9ny\u00fck olyan darabjait is bemutathatj\u00e1k, amelyek \u00e1ltal\u00e1ban a rakt\u00e1rban pihennek.<\/p>\r\n

Ugyanez mondhat\u00f3 el az egyes m\u0171v\u00e9szek weboldalair\u00f3l \u2013 a munk\u00e1juk legteljesebb bamutat\u00e1s\u00e1t az interneten tal\u00e1ljuk. Manaps\u00e1g ez az, amit a m\u0171v\u00e9szek a m\u0171term\u00fckbe l\u00e9p\u0151knek mutatnak: \u00e1ltal\u00e1ban kitesznek az asztalra egy laptopot, \u00e9s azon g\u00f6rd\u00edtik a tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fck dokument\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, benne a m\u0171veket, de hosszabb projekteket, ideiglenes install\u00e1ci\u00f3kat, v\u00e1rosi beavatkoz\u00e1sokat, politikai akci\u00f3kat is, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9sz val\u00f3di m\u0171ve a CV-je.<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9sz ma, csak\u00fagy, mint m\u00e1s egy\u00e9nek \u00e9s szervezetek, jelszavak \u00e9s adatv\u00e9delmi be\u00e1ll\u00edt\u00e1sok kifinomult rendszer\u00e9vel igyekszik elker\u00fclni a teljes l\u00e1that\u00f3s\u00e1got. Ahogy m\u00e1s hely\u00fctt az internetes megfigyel\u00e9ssel kapcsolatban \u00e9rveltem:<\/p>\r\n

M\u00e1ra a szubjektivit\u00e1s technikai konstrukci\u00f3 lett: a kort\u00e1rs szem\u00e9lyis\u00e9g \u00fagy \u00edrhat\u00f3 le, mint egy olyan jelsz\u00f3-k\u00e9szlet tulajdonosa, amelyet \u0151 ismer \u2013 \u00e9s m\u00e1sok nem. A kort\u00e1rs szubjektum els\u0151sorban egy titok \u0151rz\u0151je. Bizonyos \u00e9rtelemben persze ez a szubjektum nagyon is hagyom\u00e1nyos meghat\u00e1roz\u00e1sa: a szubjektumot hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t \u00fagy defini\u00e1lt\u00e1k, hogy olyasmit tud \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l, amit rajta k\u00edv\u00fcl csak az Isten, de m\u00e1s emberek nem, hisz ontol\u00f3giailag lehetetlen \u201eolvasnunk m\u00e1s gondolataiban\u201d. Azonban ma szubjektumnak lenni nem annyira ontol\u00f3giai v\u00e9delem, mint ink\u00e1bb technikailag v\u00e9dett titkok k\u00e9rd\u00e9se. Az internet olyan hely, ahol a szubjektum eredetileg mint transzparens \u00e9s megfigyelhet\u0151 konstitu\u00e1l\u00f3dik \u2013 csak ezt k\u00f6vet\u0151en kezd technikailag v\u00e9dett\u00e9 v\u00e1lni, hogy elfedje az eredetileg felfedett tikot. De minden technikai v\u00e9delem felt\u00f6rhet\u0151. M\u00e1ra a hermeneut\u00e1b\u00f3l hacker lett. A kort\u00e1rs interneten cyber-h\u00e1bor\u00fak d\u00falnak, melyek c\u00e9lja a titok megszerz\u00e9se. A titkot birtokolni annyi, mint ellen\u0151rz\u00e9s al\u00e1 vonni a szubjektumot, akit e titok alkot \u2013 a cyber-h\u00e1bor\u00fak e szubjektiv\u00e1ci\u00f3 \u00e9s deszubjektiv\u00e1ci\u00f3 h\u00e1bor\u00fai. De csakis az\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9nhetnek meg, mert az interenet eredetileg a transzparencia helye\u2026<\/cite><\/p>\r\n

A fel\u00fcgyelet eredm\u00e9nyeit azok a nagyv\u00e1llalatok bocs\u00e1tj\u00e1k \u00e1ruba, akik ellen\u0151rz\u00e9s\u00fck alatt tartj\u00e1k az internetet, mivel \u0151k birtokolj\u00e1k a termel\u0151eszk\u00f6z\u00f6ket, az internet anyagi-technikai alapj\u00e1t. Ne feledkezz\u00fcnk meg r\u00f3la, hogy az internet mag\u00e1nk\u00e9zben van. A hasznot pedig j\u00f3r\u00e9szt a c\u00e9lzott hirdet\u00e9sek adj\u00e1k. Ez \u00e9rdekes jelens\u00e9g kialakul\u00e1s\u00e1hoz vezet: a hermeneutika p\u00e9nzz\u00e9 t\u00e9tel\u00e9hez, monetiz\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz. A klasszikus hermeneutik\u00e1t, amely a m\u0171v\u00e9szt kutatta a m\u0171 m\u00f6g\u00f6tt, sokat kritiz\u00e1lt\u00e1k a strukturalizmus, a szoros olvas\u00e1s, stb. teoretikusai, akik \u00fagy v\u00e9lt\u00e9k, nincs \u00e9rtelme olyan ontol\u00f3giai titkokat kergetni, amelyek per definitionem hozz\u00e1f\u00e9rhetetlenek. Ma ez a r\u00e9gi, hagyom\u00e1nyos hermeneutika sz\u00fcletett \u00fajj\u00e1 mint az interneten oper\u00e1l\u00f3 szubjektumok gazdas\u00e1gi kizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s\u00e1nak eszk\u00f6ze, l\u00e9v\u00e9n, hogy az interneten feltehet\u0151leg minden titokra f\u00e9ny der\u00fcl. A szubjektumot itt m\u00e1r nem rejti el a m\u0171ve. Az \u00e9rt\u00e9kt\u00f6bblet, amelyet az ilyen szubjektum kitermel, \u00e9s amelyet az internetes nagyv\u00e1llalatok kisaj\u00e1t\u00edtanak, nem m\u00e1s, mint a hermeneutikai \u00e9rt\u00e9k: a szubjektum nem puszt\u00e1n csin\u00e1l valamit az interneten, de egyben felfedi mag\u00e1t mint emberi l\u00e9nyt, akinek bizonyos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se, v\u00e1gyai \u00e9s sz\u00fcks\u00e9gletei vannak. A m\u0171v\u00e9sz nem mint termel\u0151, hanem mint fogyaszt\u00f3 \u00e9rdekes. Az egyszeri tartalomszolg\u00e1ltat\u00f3 m\u0171v\u00e9szi tev\u00e9kenys\u00e9ge csak eszk\u00f6z ahhoz, hogy el\u0151re jelezze j\u00f6v\u0151beli fogyaszt\u00e1si szok\u00e1sait \u2013 \u00e9s itt csakis ennek az el\u0151rejelz\u00e9snek van jelent\u0151s\u00e9ge, mert az termeli a hasznot.<\/cite> (2)<\/a><\/p>\r\n

\u00c1m itt a k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9rd\u00e9sbe \u00fctk\u00f6z\u00fcnk: ki a n\u00e9z\u0151 az interneten? Az egyszeri ember nem lehet az. De az internetnek Istenre sincs sz\u00fcks\u00e9ge mint n\u00e9z\u0151re \u2013 az internet nagy ugyan, de v\u00e9ges. Igaz\u00e1b\u00f3l persze tudjuk, ki ez n\u00e9z\u0151: az algoritmus \u2013 a Google \u00e9s a NSA \u00e1ltal haszn\u00e1lt algoritmusok.<\/p>\r\n

De hadd t\u00e9rjek most vissza az eredeti k\u00e9rd\u00e9shez, a m\u0171v\u00e9szet igazs\u00e1g\u00e1hoz \u2013 annak demonstr\u00e1ci\u00f3j\u00e1hoz, hogy milyen lehet\u0151s\u00e9geket \u00e9s korl\u00e1tokat \u00e1ll\u00edt a vil\u00e1g az egy\u00e9n tettei el\u00e9. Kor\u00e1bban olyan m\u0171v\u00e9szeti strat\u00e9gi\u00e1kat \u00edrtam le, amelyek befoly\u00e1solni akart\u00e1k a vil\u00e1got: meggy\u0151z\u00e9s vagy az alkalmazkod\u00e1s kik\u00f6vetel\u00e9se r\u00e9v\u00e9n. Mindkett\u0151 el\u0151feltev\u00e9se, hogy a m\u0171v\u00e9sz oldal\u00e1n \u00fagymond \u201el\u00e1t\u00e1s-t\u00f6bblet\u201d mutatkozik \u2013 \u00f6sszevetve a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge horizontj\u00e1val. Hagyom\u00e1nyosan \u00fagy gondoltunk a m\u0171v\u00e9szre, mint rendk\u00edv\u00fcli l\u00e9nyre, aki k\u00e9pes l\u00e1tni, amit az \u201e\u00e1tlagos\u201d vagy \u201enorm\u00e1lis\u201d emberek nem. Ez a l\u00e1t\u00e1s-t\u00f6bblet volt az, amit a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek \u00e1t kellett adni, a k\u00e9p hatalma, vagy a technol\u00f3giai v\u00e1ltoz\u00e1s ereje r\u00e9v\u00e9n.<\/p>\r\n

Az internet adta felt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt azonban ez a l\u00e1t\u00e1s-t\u00f6bblet az algoritmikus tekintet oldal\u00e1n mutatkozik \u2013 t\u00f6bb\u00e9 nem a m\u0171v\u00e9sz oldal\u00e1n. E tekintet l\u00e1tja a m\u0171v\u00e9szt, de a m\u0171v\u00e9sz sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e1thatatlan marad (legal\u00e1bbis addig, am\u00edg a m\u0171v\u00e9sz maga is nem kezd algoritmust k\u00e9sz\u00edteni \u2013 ami, mivel az algoritmus l\u00e1thatatlan, meg fogja v\u00e1ltoztatni a m\u0171v\u00e9szi tev\u00e9kenys\u00e9get \u2013, hanem tov\u00e1bbra is csak l\u00e1tv\u00e1nyt \u00e1ll\u00edt el\u0151). A m\u0171v\u00e9sz alkalmasint ma is t\u00f6bbet l\u00e1t, mint az \u00e1tlagember \u2013 de kevesebbet, mint az algoritmus. A m\u0171v\u00e9sz elvesz\u00edti rendk\u00edv\u00fcli poz\u00edci\u00f3j\u00e1t \u2013 de ez\u00e9rt a vesztes\u00e9g\u00e9rt k\u00e1rp\u00f3tolj\u00e1k: rendk\u00edv\u00fcli helyett a m\u0171v\u00e9sz paradigmatikus, p\u00e9lda\u00e9rt\u00e9k\u0171, reprezentat\u00edv lesz.<\/p>\r\n

\u00c9s val\u00f3ban, az internet megjelen\u00e9se a m\u0171v\u00e9szeti t\u00f6megtermel\u00e9s robban\u00e1sszer\u0171 n\u00f6veked\u00e9s\u00e9hez vezetett. Az elm\u00falt \u00e9vtizedekben a m\u0171v\u00e9szeti gyakorlat olyan elterjedtt\u00e9 v\u00e1lt, mint kor\u00e1bban csak a vall\u00e1s \u00e9s a politika volt. Ma a m\u0171v\u00e9szeti t\u00f6megtermel\u00e9s \u2013 nem annyira a m\u0171v\u00e9szeti t\u00f6megfogyaszt\u00e1s \u2013 kor\u00e1t \u00e9lj\u00fck. A k\u00e9ptermel\u00e9si eszk\u00f6z\u00f6k, mint a f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9p \u00e9s a vide\u00f3kamera, ma viszonylag olcs\u00f3k \u00e9s minden\u00fctt hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151k. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 internetes platformok \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi h\u00e1l\u00f3zatok, mint a Facebook, a YouTube \u00e9s az Instagram, bolyg\u00f3szerte mindenkinek lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy a fot\u00f3it, vide\u00f3it \u00e9s sz\u00f6vegeit egyetemesen el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tegye \u2013 elker\u00fclve a hagyom\u00e1nyos int\u00e9zm\u00e9nyi ellen\u0151rz\u00e9st \u00e9s cenz\u00far\u00e1t.<\/p>\r\n

A kort\u00e1rs diz\u00e1jn ugyanakkor lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy ugyanezek az emberek a lak\u00e1sukat vagy munkahely\u00fcket mint m\u0171v\u00e9szi install\u00e1ci\u00f3t rendezz\u00e9k be, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 di\u00e9t\u00e1k, a fitnesz \u00e9s a kozmetikai seb\u00e9szet r\u00e9v\u00e9n pedig a test\u00e9t is b\u00e1rki m\u0171t\u00e1rggy\u00e1 v\u00e1ltoztathatja. Manaps\u00e1g szinte mindenki k\u00e9sz\u00edt fot\u00f3kat, vide\u00f3kat, \u00edr sz\u00f6vegeket, dokument\u00e1lja a tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t \u2013 a dokument\u00e1ci\u00f3t pedig felrakja az internetre. Kor\u00e1bban besz\u00e9lhett\u00fcnk kultur\u00e1lis t\u00f6megfogyaszt\u00e1sr\u00f3l, de ma kultur\u00e1lis t\u00f6megtermel\u00e9sr\u0151l kell besz\u00e9ln\u00fcnk. A modernit\u00e1s adta felt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt a m\u0171v\u00e9sz ritka, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s alak volt. Ma senki sincs, aki ne v\u00e9gezne valamif\u00e9le m\u0171v\u00e9szeti tev\u00e9kenys\u00e9get.<\/p>\r\n

Ma teh\u00e1t mindenki valami komplik\u00e1lt j\u00e1t\u00e9kot j\u00e1tszik a m\u00e1sik tekintet\u00e9vel. Korunkban ez a j\u00e1t\u00e9k a paradigma, de m\u00e9g nem ismerj\u00fck a szab\u00e1lyait. A professzion\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetben viszont hossz\u00fa a t\u00f6rt\u00e9nete. A romantika k\u00f6lt\u0151i \u00e9s m\u0171v\u00e9szei m\u00e1r elkezdt\u00e9k a saj\u00e1t \u00e9let\u00fcket konkr\u00e9t m\u0171alkot\u00e1snak tekinteni. Nietzsche mondja A trag\u00e9dia sz\u00fclet\u00e9s\u00e9<\/i>ben, hogy m\u0171nek lenni jobb, mint m\u0171v\u00e9sznek (t\u00e1rggy\u00e1 v\u00e1lni jobb, mint alanny\u00e1 v\u00e1lni \u2013 jobb, ha csod\u00e1lnak, mint ha mi csod\u00e1lunk). Olvashatjuk Baudelaire sz\u00f6vegeit a h\u00f3d\u00edt\u00e1s strat\u00e9gi\u00e1ir\u00f3l, vagy Roger Caillois-t \u00e9s Jacques Lacant a veszedelmes mimikrij\u00e9r\u0151l, vagy arr\u00f3l, hogy hogyan ejthetj\u00fck csapd\u00e1ba a m\u00e1sik tekintet\u00e9t a m\u0171v\u00e9szet eszk\u00f6zeivel. Persze, mondhatjuk erre, hogy az algoritmust nem lehet megh\u00f3d\u00edtani vagy megijeszteni. De val\u00f3j\u00e1ban nem is ez most a dolog t\u00e9tje.<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szi gyakorlatot \u00e1ltal\u00e1ban individu\u00e1lisnak \u00e9s szem\u00e9lyesnek tartjuk. De mit jelent val\u00f3j\u00e1ban individu\u00e1lisnak \u00e9s szem\u00e9lyesnek lenni? Individu\u00e1lis alatt gyakran azt \u00e9rtj\u00fck: k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zni m\u00e1sokt\u00f3l. (Totalit\u00e1rius t\u00e1rsadalmakban mindenki ugyanolyan. Demokratikus, pluralista t\u00e1rsadalmakban mindenki k\u00fcl\u00f6n\u00f6z\u0151 \u2013 \u00e9s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151k\u00e9nt tisztelik.) Mindenesetre a l\u00e9nyeg itt nem annyira az, hogy ki mennyire k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik m\u00e1sokt\u00f3l, hanem, hogy \u00f6nmag\u00e1t\u00f3l mennyire k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik \u2013 annak elutas\u00edt\u00e1sa, hogy bevett identifik\u00e1ci\u00f3s kateg\u00f3ri\u00e1k alapj\u00e1n azonos\u00edthassanak.<\/p>\r\n

Val\u00f3j\u00e1ban a param\u00e9terek, amelyek meghat\u00e1rozz\u00e1k t\u00e1rsadalmilag k\u00f3dolt, n\u00e9vleges identit\u00e1sunkat, idegenek t\u0151l\u00fcnk. Nem mi v\u00e1lasztottuk a nev\u00fcnket, nem voltunk tudatosan jelen a sz\u00fclet\u00e9s\u00fcnk idej\u00e9n \u00e9s hely\u00e9n, nem mi v\u00e1lasztjuk a sz\u00fcleinket, a nemzetis\u00e9g\u00fcnket, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. A szem\u00e9lyis\u00e9g\u00fcnk mindezen k\u00fcls\u0151dleges param\u00e9terei nem kapcsol\u00f3dnak semmif\u00e9le szubjekt\u00edv bizony\u00edt\u00e9khoz, amellyel esetleg rendelkez\u00fcnk. Csak azt mutatj\u00e1k, m\u00e1sok hogyan l\u00e1tnak minket.<\/p>\r\n

Nem ma t\u00f6rt\u00e9nt, hogy modern m\u0171v\u00e9szek gyakorolni kezdt\u00e9k a l\u00e1zad\u00e1st az olyan identit\u00e1sok ellen, amelyeket m\u00e1sok \u2013 a t\u00e1rsadalom, az \u00e1llam, az iskol\u00e1k, a sz\u00fcl\u0151k \u2013 er\u0151ltettek r\u00e1juk. A szuver\u00e9n \u00f6nmeghat\u00e1roz\u00e1s jog\u00e1t hirdett\u00e9k. Dacoltak a m\u0171v\u00e9szet t\u00e1rsadalmi szerep\u00e9t, a m\u0171v\u00e9szi professzionalizmust \u00e9s az eszt\u00e9tikai min\u0151s\u00e9get illet\u0151 elv\u00e1r\u00e1sokkal. De ugyan\u00edgy ellen\u00e1lltak a nekik tulajdon\u00edtott nemzeti \u00e9s kultur\u00e1lis identit\u00e1soknak is. A modern m\u0171v\u00e9szet \u00fagy fogta fel mag\u00e1t, mint az \u201eigazi \u00e9n\u201d keres\u00e9se. Itt a k\u00e9rd\u00e9s nem az, hogy az igazi \u00e9n val\u00f3s\u00e1gos-e, vagy puszt\u00e1n metafizikus fikci\u00f3.<\/p>\r\n

Az identit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9se nem igazs\u00e1g k\u00e9rd\u00e9se, hanem hatalom k\u00e9rd\u00e9se: Kinek van hatalma az indentit\u00e1som felett \u2013 nekem, vagy a t\u00e1rsadalomnak? M\u00e9g \u00e1ltal\u00e1nosabban: Ki gyakorolja az ellen\u0151rz\u00e9st \u00e9s a szuverenit\u00e1st a t\u00e1rsadalmi taxon\u00f3mia, az azonos\u00edt\u00e1s t\u00e1rsadalmi mechanizmusai felett \u2013 \u00e1llami int\u00e9zm\u00e9nyek, vagy \u00e9n magam? A saj\u00e1t nyilv\u00e1nos \u00e9nem \u00e9s n\u00e9vleges identit\u00e1som ellen a saj\u00e1t szuver\u00e9n \u00e9nem \u00e9s szuver\u00e9n identit\u00e1som nev\u00e9ben folytatott harcnak van egy nyilv\u00e1nos, politikai dimenzi\u00f3ja is, mert az azonos\u00edt\u00e1s uralkod\u00f3 mechanizmusai ellen ir\u00e1nyul \u2013 az uralkod\u00f3 t\u00e1rsadalmi taxon\u00f3mia ellen, annak \u00f6sszes megoszt\u00e1s\u00e1val \u00e9s hierarchi\u00e1j\u00e1val.<\/p>\r\n

Ezek a m\u0171v\u00e9szek k\u00e9s\u0151bb j\u00f3r\u00e9szt felhagytak a rejtett, igazi \u00e9n keres\u00e9s\u00e9vel. Ink\u00e1bb nekil\u00e1ttak, hogy a n\u00e9vleges identit\u00e1sukat mint tal\u00e1lt t\u00e1rgy<\/i>at haszn\u00e1lj\u00e1k \u2013 \u00e9s komplik\u00e1lt j\u00e1t\u00e9kot szervezzenek k\u00f6r\u00e9. De ez a strat\u00e9gia m\u00e9g mindig felt\u00e9telezi a n\u00e9vleges, t\u00e1rsadalmilag k\u00f3dolt identit\u00e1sokr\u00f3l val\u00f3 lev\u00e1l\u00e1st \u2013 azzal a c\u00e9llal, hogy m\u0171v\u00e9szileg \u00fajra kisaj\u00e1t\u00edts\u00e1k, \u00e1talak\u00edts\u00e1k \u00e9s manipul\u00e1lj\u00e1k \u0151ket. A modern \u00e9s kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet politik\u00e1ja a nemazonoss\u00e1g, a nemidentit\u00e1s politik\u00e1ja. A m\u0171v\u00e9szet azt mondja a n\u00e9z\u0151nek: nem az vagyok, aminek gondolsz (\u00e9les kontrasztban ezzel: vagyok, aki vagyok!). A nemidentit\u00e1s v\u00e1gya val\u00f3j\u00e1ban \u0151szinte emberi v\u00e1gy \u2013 az \u00e1llat elfogadja az identit\u00e1s\u00e1t, de az emberi \u00e1llat nem. Ebben az \u00e9rtelemben besz\u00e9lhet\u00fcnk a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a m\u0171v\u00e9szek paradigmatikus, reprezentat\u00edv funkci\u00f3j\u00e1r\u00f3l.<\/p>\r\n

A hagyom\u00e1nyos m\u00fazeumi rendszer viszonya a nem-identit\u00e1s v\u00e1gy\u00e1hoz k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171. A m\u00fazeum azt \u00edg\u00e9ri, hogy a m\u0171v\u00e9sz munk\u00e1j\u00e1t \u00e1tmenti a j\u00f6v\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra. Azonban a m\u00fazeum abban a pillanatban megszegi az \u00edg\u00e9ret\u00e9t, amikor bev\u00e1ltja. A m\u0171v\u00e9sz m\u0171ve eljut ugyan a j\u00f6v\u0151be \u2013 de a m\u0171v\u00e9sz n\u00e9vleges identit\u00e1s\u00e1t \u00fajra csak r\u00e1er\u0151ltetik a m\u0171v\u00e9re. A m\u00fazeumi katal\u00f3gusban ott d\u00edszeleg a m\u0171v\u00e9sz neve, sz\u00fclet\u00e9si ideje \u00e9s helye, nemzetis\u00e9ge, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb (ez\u00e9rt akarta a modern m\u0171v\u00e9szet elpuszt\u00edtani a m\u00fazeumot).<\/p>\r\n

Hadd v\u00e9gezzem azzal, hogy valami j\u00f3t is mondok az internetr\u0151l. Az internet nem olyan t\u00f6rt\u00e9neti m\u00f3don szervez\u0151dik, mint a k\u00f6nyvt\u00e1rak \u00e9s a m\u00fazeumok. Az internet mint arch\u00edvum leg\u00e9rdekesebb aspektusa \u00e9ppen a dekontextualiz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s rekontextualiz\u00e1ci\u00f3 lehet\u0151s\u00e9ge, a felhaszn\u00e1l\u00f3knak k\u00edn\u00e1lt cut and paste<\/i> m\u0171veleteken kereszt\u00fcl. Ma jobban \u00e9rdekel minket a nemidentit\u00e1s v\u00e1gya, amely a m\u0171v\u00e9szeket kivezeti a t\u00f6rt\u00e9nelmi kontextusaikb\u00f3l, mint e kontextusok maguk. Nekem \u00fagy t\u0171nik, az internet t\u00f6bb es\u00e9lyt ad sz\u00e1munkra k\u00f6vetni \u00e9s meg\u00e9rteni a nemidentit\u00e1s m\u0171v\u00e9szi strat\u00e9gi\u00e1it, mint a hagyom\u00e1nyos arch\u00edvumok \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyek.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Ford\u00edtotta: Erhardt Mikl\u00f3s<\/p>\r\n

\r\n

(Jelen ford\u00edt\u00e1s forr\u00e1sa: The Truth of Art<\/a>, e-flux journal<\/i> #71 – March 2016)<\/p>\r\n

(1)<\/a> Boris Groys, Entering the Flow: Museum between Archive andGesamtkunstwerk, e-flux journal<\/i> 50 (December 2013)<\/p>\r\n

(2)<\/a> Boris Groys, Art Workers: Between Utopia and the Archive, e-flux journal<\/i> 45 (2013. m\u00e1jus)<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Diz\u00e1jn \u00e9s m\u0171v\u00e9szet. Boris Groys mappa Erhardt Mikl\u00f3s: El\u0151sz\u00f3   A k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9s, amit fel kell tenn\u00fcnk a m\u0171v\u00e9szettel kapcsolatban, \u00edgy hangzik: k\u00e9pes-e a m\u0171v\u00e9szet igazs\u00e1got k\u00f6zvet\u00edteni, az igazs\u00e1g m\u00e9dium\u00e1v\u00e1 lenni? Ez a k\u00e9rd\u00e9s a m\u0171v\u00e9szet l\u00e9te \u00e9s fennmarad\u00e1sa szempontj\u00e1b\u00f3l egyar\u00e1nt k\u00f6zponti jelent\u0151s\u00e9g\u0171, mert amennyiben nem k\u00e9pes az igazs\u00e1g m\u00e9diuma lenni, \u00fagy csup\u00e1n \u00edzl\u00e9s dolga. […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630967,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-401022","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401022","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401022"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401022\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2024069,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401022\/revisions\/2024069"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630967"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401022"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401022"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401022"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}