{"id":401025,"date":"2017-03-15T23:00:00","date_gmt":"2017-03-15T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401025"},"modified":"2022-06-21T14:28:03","modified_gmt":"2022-06-21T13:28:03","slug":"a-gyenge-univerzalizmus","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/a-gyenge-univerzalizmus\/","title":{"rendered":"A gyenge univerzalizmus"},"content":{"rendered":"
\r\n

Diz\u00e1jn \u00e9s m\u0171v\u00e9szet.<\/i> Boris Groys mappa<\/b><\/p>\r\n

Erhardt Mikl\u00f3s: El\u0151sz\u00f3<\/a><\/p>\r\n<\/div>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

Manaps\u00e1g j\u00f3l tudjuk, hogy minden lehet m\u0171alkot\u00e1s. Avagy, helyesebben, a m\u0171v\u00e9sz mindent m\u0171alkot\u00e1ss\u00e1 tehet. Nincs n\u00e9z\u0151, aki csakis a maga n\u00e9z\u0151i vizu\u00e1lis tapasztalat\u00e1ra \u00e9p\u00edtve k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tudna tenni m\u0171alkot\u00e1s \u00e9s \u201eegyszer\u0171 dolog\u201d k\u00f6z\u00f6tt. A n\u00e9z\u0151nek mindenek el\u0151tt tudnia kell, hogy az illet\u0151 t\u00e1rgyat haszn\u00e1lta-e valamelyik m\u0171v\u00e9sz a maga m\u0171v\u00e9szi gyakorlat\u00e1ban, hogy m\u0171alkot\u00e1sk\u00e9nt, vagy egy m\u0171alkot\u00e1s r\u00e9szek\u00e9nt azonos\u00edthassa.<\/p>\r\n

De ki is ez a m\u0171v\u00e9sz, \u00e9s hogyan k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151 meg a nem-m\u0171v\u00e9szt\u0151l \u2013 ha ugyan ilyen megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n lehets\u00e9ges? Sz\u00e1momra ez a k\u00e9rd\u00e9s sokkal izgalmasabb, mint az, hogy hogyan k\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetj\u00fck meg a m\u0171alkot\u00e1st az \u201eegyszer\u0171 dologt\u00f3l\u201d.<\/p>\r\n

Az int\u00e9zm\u00e9nykritik\u00e1nak r\u00e9gi hagyom\u00e1nya van. Az elm\u00falt n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizedben m\u0171v\u00e9szek kitart\u00f3an elemezt\u00e9k \u00e9s kritiz\u00e1lt\u00e1k a gy\u0171jt\u0151k, kur\u00e1torok, fel\u00fcgyel\u0151bizotts\u00e1gi tagok, m\u00fazeumigazgat\u00f3k, galerist\u00e1k, m\u0171kritikusok \u00e9s a t\u00f6bbiek szerep\u00e9t. De mi a helyzet magukkal a m\u0171v\u00e9szekkel? A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9sz maga is egy\u00e9rtelm\u0171en int\u00e9zm\u00e9nyi figura; a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek \u00e1ltal\u00e1ban k\u00e9szek is elismerni, hogy az \u00e1ltaluk elv\u00e9gzett int\u00e9zm\u00e9nykritika bel\u00fclr\u0151l j\u00f6v\u0151 kritika.<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szt ma egyszer\u0171en \u00fagy defini\u00e1lhatjuk, mint olyan szakembert, aki meghat\u00e1rozott szerepet t\u00f6lt be a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1gban, amely \u2013 mint minden m\u00e1s b\u00fcrokratikus szervezet vagy kapitalista v\u00e1llalat \u2013 a munkamegoszt\u00e1sra \u00e9p\u00fcl. Mondhatjuk, hogy e szerepnek r\u00e9sze a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g kritik\u00e1ja, amelynek c\u00e9lja, hogy a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1got m\u00e9g nyitottabb\u00e1, befogad\u00f3bb\u00e1, t\u00e1j\u00e9kozottabb\u00e1 tegye, \u00e9s ennek r\u00e9v\u00e9n hat\u00e9konyabb\u00e1 \u00e9s gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6z\u0151bb\u00e9 is. A v\u00e1lasz persze elfogadhat\u00f3, ugyanakkor kev\u00e9ss\u00e9 meggy\u0151z\u0151.<\/p>\r\n

1. A m\u0171v\u00e9szet deprofesszionaliz\u00e1l\u00e1sa<\/b><\/p>\r\n

Id\u00e9zz\u00fck fel Joseph Beuys j\u00f3l ismert maxim\u00e1j\u00e1t: \u201eMindenki m\u0171v\u00e9sz.\u201d E maxima eredete eg\u00e9szen a korai marxizmusig \u00e9s az orosz avantg\u00e1rdig vezethet\u0151 vissza, ez\u00e9rt ma nagy \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban ut\u00f3pikusnak min\u0151s\u00edtik \u2013 s min\u0151s\u00edtett\u00e9k m\u00e1r Beuys idej\u00e9ben is. \u00c1ltal\u00e1ban az ut\u00f3pikus rem\u00e9ny kifejez\u00e9sek\u00e9nt \u00e9rtj\u00fck, mely szerint a j\u00f6v\u0151ben az emberis\u00e9g, amelyet jelenleg nagyobbr\u00e9szt nem-m\u0171v\u00e9szek alkotnak, m\u0171v\u00e9szek alkotta emberis\u00e9gg\u00e9 lesz. Nem csak abban \u00e9rthet\u00fcnk egyet, hogy az ilyen rem\u00e9ny \u00e9rtelmetlen, de j\u00f3magam r\u00e1ad\u00e1sul nem is mondan\u00e1m ut\u00f3pikusnak a m\u0171v\u00e9sz alakj\u00e1nak eff\u00e9le meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t. A m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1gg\u00e1 \u00e1tfordult vil\u00e1g v\u00edzi\u00f3ja, ahol minden emberi l\u00e9nynek m\u0171alkot\u00e1sokat kell l\u00e9trehoznia, \u00e9s sorban \u00e1llnia a bemutat\u00e1suk es\u00e9ly\u00e9\u00e9rt ezen vagy azon a bienn\u00e1l\u00e9n, semmik\u00e9pp nem ut\u00f3pikus, j\u00f3val ink\u00e1bb diszt\u00f3pikus \u2013 val\u00f3j\u00e1ban sz\u00edntiszta r\u00e9m\u00e1lom.<\/p>\r\n

M\u00e1rmost mondhatjuk \u2013 \u00e9s mondt\u00e1k is eleget \u2013, hogy Beuys a m\u0171v\u00e9sz alakj\u00e1t \u00e9s szerep\u00e9t romantikusan, ut\u00f3pikusan fogta fel. \u00c9s azt is eleget hallani, hogy ez a romantius, ut\u00f3pikus v\u00edzi\u00f3 lej\u00e1rt lemez. Ez a diagn\u00f3zis azonban sz\u00e1momra nam t\u00fal meggy\u0151z\u0151. A hagyom\u00e1ny, amely meghat\u00e1rozza a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g \u2013 \u00e9s a jelenlegi m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyek \u2013 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, a M\u00e1sodik Vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n alakult ki. Ez a hagyom\u00e1ny a t\u00f6rt\u00e9neti avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szeti praxis\u00e1n, illetve annak az \u00f6tvenes-hatvanas \u00e9vekben lezajlott felfriss\u00edt\u00e9s\u00e9n \u00e9s kodifik\u00e1l\u00e1s\u00e1n alapul. Az embernek nem az a benyom\u00e1sa, hogy ez a trad\u00edci\u00f3 t\u00fal sokat v\u00e1ltozott volna az az\u00f3ta eltelt id\u0151ben. \u00c9pp ellenkez\u0151leg: id\u0151 m\u00falt\u00e1val egyre ink\u00e1bb stabiliz\u00e1l\u00f3dott, be\u00e9p\u00fclt.<\/p>\r\n

Professzion\u00e1lis m\u0171v\u00e9szek \u00faj gener\u00e1ci\u00f3i jellemz\u0151en az elm\u00falt \u00e9vtizedekben egyre globaliz\u00e1l\u00f3d\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti iskol\u00e1k \u00e9s k\u00e9pz\u00e9si programok h\u00e1l\u00f3zat\u00e1n kereszt\u00fcl l\u00e9pnek be a m\u0171v\u00e9szeti rendszerbe. Ez a globaliz\u00e1lt \u00e9s meglehet\u0151sen uniformiz\u00e1lt k\u00e9pz\u00e9s ugyanazon az avantg\u00e1rd k\u00e1nonon alapul, amely a t\u00f6bbi kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyt is uralja \u2013 \u00e9s e k\u00e1nonba term\u00e9szetesen nem csak maga az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szeti term\u00e9s tartozik bele, hanem az ugyanezen trad\u00edci\u00f3 szerint l\u00e9trehozott k\u00e9s\u0151bbi m\u0171v\u00e9szet is. A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti domin\u00e1ns termel\u00e9si m\u00f3dja az akademiz\u00e1lt k\u00e9s\u0151-avantg\u00e1rd. Ez\u00e9rt t\u0171nik \u00fagy sz\u00e1momra, hogy ahhoz, hogy megv\u00e1laszolhassuk, ki is volna a m\u0171v\u00e9sz, a t\u00f6rt\u00e9neti avantg\u00e1rd kezdeteihez kell visszamenn\u00fcnk, ahhoz a m\u0171v\u00e9szi szerephez, amely akkor ker\u00fclt meghat\u00e1roz\u00e1sra.<\/p>\r\n

Minden m\u0171v\u00e9szeti nevel\u00e9s \u2013 ahogy \u00e1ltal\u00e1ban v\u00e9ve minden nevel\u00e9s \u2013 alapja olyan ismeretrendszer vagy mesters\u00e9gbeli tud\u00e1s kell legyen, amely gener\u00e1ci\u00f3r\u00f3l gener\u00e1ci\u00f3ra hagyom\u00e1nyoz\u00f3dik. Felmer\u00fcl teh\u00e1t a k\u00e9rd\u00e9s: mif\u00e9le ismereteket \u00e9s mesters\u00e9gbeli tud\u00e1st k\u00f6zvet\u00edtenek a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti iskol\u00e1k? E k\u00e9rd\u00e9s, j\u00f3l tudjuk, nagy z\u0171rzavar forr\u00e1sa. Az avantg\u00e1rd el\u0151tti m\u0171v\u00e9szeti akad\u00e9mi\u00e1k szerepe meglehet\u0151sen j\u00f3l k\u00f6r\u00fcl volt \u00edrva. A fest\u00e9szet, a szobr\u00e1szat \u00e9s m\u00e1s m\u00e9diumok megalapozott mesters\u00e9g\u00e9t, technik\u00e1it kellett megtan\u00edtaniuk a di\u00e1koknak. Manaps\u00e1g a m\u0171v\u00e9szeti iskol\u00e1k r\u00e9szben visszat\u00e9rnek a m\u0171v\u00e9szeti nevel\u00e9s e felfog\u00e1s\u00e1hoz \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az \u00fajm\u00e9dia ter\u00fclet\u00e9n. T\u00e9ny, hogy a fotogr\u00e1fia, a film, a vide\u00f3, a digit\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet, stb. megk\u00edv\u00e1n bizonyos technikai k\u00e9szs\u00e9geket, amelyeket a m\u0171v\u00e9szeti iskol\u00e1k tan\u00edthatnak. Ez\u00e9rt besz\u00e9l\u00fcnk \u00fajra m\u0171v\u00e9szetr\u0151l mint tud\u00e1sform\u00e1r\u00f3l \u2013 ez elker\u00fclhetetlen, mihelyt m\u0171v\u00e9szetet kell tan\u00edtani.<\/p>\r\n

M\u00e1rmost, azt \u00e1ll\u00edtani, hogy a m\u0171v\u00e9szet tud\u00e1sforma, egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00faj kelet\u0171 dolog. A vall\u00e1sos m\u0171v\u00e9szet a vall\u00e1sos igazs\u00e1gokat vizu\u00e1lis, fest\u0151i form\u00e1ban gondolta megmutatni a n\u00e9z\u0151nek, aki azokat k\u00f6zvetlen\u00fcl nem szeml\u00e9lhette. A hagyom\u00e1nyos mimetikus m\u0171v\u00e9szet pedig azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy olyan m\u00f3don mutatja fel a term\u00e9szetes, mindennapi vil\u00e1got, ahogy az \u00e1tlagn\u00e9z\u0151 nem l\u00e1thatta. Mindk\u00e9t n\u00e9zetet sz\u00e1mos gondolkod\u00f3 vette kritika al\u00e1, Plat\u00f3nt\u00f3l Hegelig. Ugyanakkor mindkett\u0151t sokan t\u00e1mogatt\u00e1k is, Arisztotel\u00e9szt\u0151l Heideggerig. De b\u00e1rmit is mondjunk a kapcsol\u00f3d\u00f3 filoz\u00f3fiai el\u0151ny\u00f6kr\u0151l \u00e9s h\u00e1tr\u00e1nyokr\u00f3l, a t\u00f6rt\u00e9neti avantg\u00e1rd a m\u0171v\u00e9szetre mint tud\u00e1sform\u00e1ra vonatkoz\u00f3 mindk\u00e9t \u00e1ll\u00edt\u00e1st hat\u00e1rozottan elvetette \u2013 a hozz\u00e1juk kapcsol\u00f3d\u00f3 hagyom\u00e1nyos mesters\u00e9gbeli elv\u00e1r\u00e1sokkal egy\u00fctt. Az avantg\u00e1rd deprofesszionaliz\u00e1lta a m\u0171v\u00e9szet-szakm\u00e1t.<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szet deprofesszionaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1sa igencsak k\u00e9nyelmetlen helyzetben hozta a m\u0171v\u00e9szt, mivel a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g gyakran \u00fagy \u00e9rtelmezte, hogy ezzel elvesztette szakmabeli st\u00e1tus\u00e1t. Ennek megfelel\u0151en a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szt kezdj\u00fck \u00fagy l\u00e1tni, mint professzion\u00e1lis nem-szakmabelit \u2013 a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1got pedig (Baudrillard szav\u00e1val) (1)<\/a> mint a \u201em\u0171v\u00e9szeti \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s\u201d ter\u00e9t. Ezen \u00f6sszeesk\u00fcv\u00e9s t\u00e1rsadalmi hat\u00e9konys\u00e1ga olyan rejt\u00e9lyt prezent\u00e1l, amelyet csak szociol\u00f3giai m\u00f3dszerekkel lehet kibogozni (l\u00e1sd Bourdieu \u00e9s iskol\u00e1ja \u00edr\u00e1sait).<\/p>\r\n

Mindazon\u00e1ltal a m\u0171v\u00e9szet avantg\u00e1rd \u00e1ltal elv\u00e9gzett deprofesszionaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1t nem szabad \u00fagy f\u00e9lre\u00e9rteni, mint a szakmaiatlans\u00e1ghoz val\u00f3 egyszer\u0171 visszat\u00e9r\u00e9st. A m\u0171v\u00e9szet deprofesszionaliz\u00e1l\u00e1sa m\u0171v\u00e9szeti m\u0171velet, amely \u00e1ltal\u00e1nosan alak\u00edtja \u00e1t a m\u0171v\u00e9szet gyakorlat\u00e1t, nem egyszer\u0171en visszavezeti az egyes m\u0171v\u00e9szeket a szakma-el\u0151ttis\u00e9g \u0151seredeti \u00e1llapot\u00e1ba. A m\u0171v\u00e9szet deprofesszionaliz\u00e1l\u00e1sa teh\u00e1t magas \u00e9rtelemben vett professzion\u00e1lis oper\u00e1ci\u00f3. A k\u00e9s\u0151bbiekben t\u00e1rgyalom majd deprofesszionaliz\u00e1l\u00e1s \u00e9s demokratiz\u00e1l\u00e1s viszony\u00e1t, de most azzal kezden\u00e9m, hogy mi\u00e9rt is kellenek ismeretek \u00e9s mesters\u00e9gbeli tud\u00e1s ahhoz, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n deprofesszionaliz\u00e1lhassuk a m\u0171v\u00e9szetet.<\/p>\r\n

2. Az avantg\u00e1rd gyenge jelei<\/b><\/p>\r\n

Girogio Agamben Il tempo che resta<\/i> (\u201eA marad\u00e9k id\u0151\u201d) c\u00edm\u0171 friss k\u00f6nyv\u00e9ben \u2013 Szent P\u00e1l p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n \u2013 sorra veszi, mif\u00e9le ismeretek \u00e9s mesters\u00e9gbeli tud\u00e1s sz\u00fcks\u00e9ges ahhoz, hogy professzion\u00e1lis apostolok legy\u00fcnk. (2)<\/a> E tud\u00e1s messianisztikus: az ismert vil\u00e1g k\u00f6zeli v\u00e9g\u00e9nek tud\u00e1sa, a fogyatkoz\u00f3 id\u0151 tud\u00e1sa, az \u00e1ltalunk \u00e9lt id\u0151 sz\u0171k\u00f6ss\u00e9g\u00e9nek tud\u00e1sa \u2013 az id\u0151 sz\u0171k\u00f6ss\u00e9g\u00e9\u00e9, amely minden hivat\u00e1st elt\u00f6r\u00f6l, l\u00e9v\u00e9n, hogy minden hivat\u00e1s gyakorl\u00e1s\u00e1hoz hossz\u00fat\u00e1v\u00fa perspekt\u00edva kell: az id\u0151 hossz\u00fas\u00e1ga \u00e9s a vil\u00e1g stabilit\u00e1sa.<\/p>\r\n

Ilyen \u00e9rtelemben az apostol hivat\u00e1sa, ahogy Agamben \u00edrja, \u201eminden hivat\u00e1s folytonos visszah\u00edv\u00e1s\u00e1t\u201d (3)<\/a> gyakorolni. De mondhatn\u00e1nk \u00edgy is: \u201eminden szakma deprofesszionaliz\u00e1l\u00e1sa\u201d. A fogyatkoz\u00f3 id\u0151 elszeg\u00e9ny\u00edt, ki\u00fcres\u00edt minden kultur\u00e1lis jelet \u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9get \u2013 z\u00e9r\u00f3-jelekk\u00e9, vagy, ahogy Agamben nevezi, gyenge jelekk\u00e9 (4)<\/a> teszi \u0151ket. Az ilyen gyenge jelek az id\u0151 k\u00f6zelg\u0151 v\u00e9g\u00e9nek jelei, amelyeket ez a k\u00f6zelg\u00e9s gyeng\u00edt el, s ily m\u00f3don m\u00e1r fel is mutatj\u00e1k a hi\u00e1ny\u00e1t az id\u0151nek, amelyre er\u0151s jelek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s szeml\u00e9l\u00e9s\u00e9hez volna sz\u00fcks\u00e9g.<\/p>\r\n

Mindazon\u00e1ltal az id\u0151k v\u00e9g\u00e9n e messi\u00e1si gyenge jelek diadalt aratnak a vil\u00e1gunk er\u0151s jelei f\u00f6l\u00f6tt \u2013 a tekint\u00e9ly, a hagyom\u00e1ny \u00e9s a hatalom jelei, de a l\u00e1zad\u00e1s, a v\u00e1gy, a heroizmus \u00e9s a sokk er\u0151s jelei f\u00f6l\u00f6tt is. A messi\u00e1si gyenge jelekr\u0151l sz\u00f3lva Agamben fej\u00e9ben egy\u00e9rtelm\u0171en a Walter Benjamin \u00e1ltal bevezetett \u201egyenge messianizmus\u201d kifejez\u00e9s j\u00e1rt. De arra is eml\u00e9kezhet\u00fcnk (m\u00e9g ha Agamben nem is teszi), hogy a g\u00f6r\u00f6g teol\u00f3gi\u00e1ban a \u201eken\u00f3zisz\u201d fogalm\u00e1val jellemezt\u00e9k Krisztust \u2013 eszerint Krisztus \u00e9lete, szenved\u00e9se \u00e9s hal\u00e1la az emberi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g porba tipr\u00e1sa, \u00e9s az isteni dics\u0151s\u00e9g jeleinek ki\u00fcresed\u00e9se. Ebben az \u00e9rtelemben Krisztus alakja is gyenge jell\u00e9 v\u00e1lik, amit gyakran mint a gyenges\u00e9g jel\u00e9t \u00e9rtenek (f\u00e9lre) \u2013 Nietzsche kimer\u00edt\u0151en \u00edrt err\u0151l a k\u00e9rd\u00e9sr\u0151l Az Antikrisztus<\/i>ban. (5)<\/a><\/p>\r\n

Mindezzel azt szeretn\u00e9m sugallni, hogy az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9sz egyfajta vil\u00e1gi apostol, id\u0151-h\u00edrn\u00f6k, aki azt az \u00fczenetet hozza a vil\u00e1gnak, hogy fogy az id\u0151, id\u0151sz\u0171k\u00e9ben, s\u0151t, id\u0151hi\u00e1nyban vagyunk. A modernit\u00e1s am\u00fagy sem m\u00e1s, mint az ismer\u0151s vil\u00e1g, a hagyom\u00e1nyos \u00e9letfelt\u00e9telek folytonos elveszt\u00e9s\u00e9nek kora. Az \u00e1lland\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1s, a t\u00f6rt\u00e9nelmi szakad\u00e1sok, az \u00faj v\u00e9gek \u00e9s az \u00faj kezdetek ideje.<\/p>\r\n

A modernit\u00e1sban \u00e9lni annyit jelent, hogy nincs id\u0151nk, folytonosan sz\u0171k\u00f6ss\u00e9get tapasztalunk, id\u0151hi\u00e1nyt, annak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, hogy a modern projektek j\u00f3szerivel mind az el\u0151tt ker\u00fclnek a szem\u00e9tdombra, hogy megval\u00f3suln\u00e1nak \u2013 minden \u00faj gener\u00e1ci\u00f3 a maga projektj\u00e9vel j\u00f6n el\u0151, a maga technik\u00e1ival \u00e9s hivat\u00e1saival, amelyek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel megval\u00f3s\u00edthatja \u0151ket, majd a k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3 kidobja az eg\u00e9szet az ablakon. Ilyen \u00e9rtelemben korunk nem is posztmodern, hanem ultramodern kor, mivel benne az id\u0151 sz\u0171k\u00f6ss\u00e9ge, hi\u00e1nya, egyre elker\u00fclhetetlenebb\u00fcl nyilv\u00e1nul meg. Onnan is tudhatjuk ezt, hogy manaps\u00e1g mindenki elfoglalt \u2013 senkinek sincs ideje.<\/p>\r\n

A modern kor minden hagyom\u00e1nyunkat \u00e9s meg\u00f6r\u00f6kl\u00f6tt \u00e9letst\u00edlusunkat hanyatl\u00e1sra \u00e9s elt\u0171n\u00e9sre \u00edt\u00e9lte. De ma m\u00e1r a jelen\u00fcnkben sem b\u00edzunk \u2013 nem hissz\u00fck, hogy divatjai, \u00e9letst\u00edlusai vagy gondolkod\u00e1sm\u00f3djai b\u00e1rminem\u0171 hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa hat\u00e1ssal b\u00edrn\u00e1nak. Amint valami \u00faj trend vagy divat \u00fcti fel a fej\u00e9t, azonnal l\u00e1tjuk magunk el\u0151tt elker\u00fclhetetlen let\u0171n\u00e9s\u00e9t \u2013 ink\u00e1bb el\u0151bb, mint ut\u00f3bb. (Az els\u0151 gondolatunk mindig ez: Vajon meddig fog ez tartani? \u00c9s a v\u00e1lasz minden esetben: h\u00e1t, nem sok\u00e1ig.) Elmondhat\u00f3, hogy nem csak a modernit\u00e1s, hanem \u2013 \u00e9s j\u00f3val nagyobb m\u00e9rt\u00e9kben \u2013 a saj\u00e1t korunk is kr\u00f3nikusan messianisztikus, vagy ink\u00e1bb kr\u00f3nikusan apokaliptikus. Szinte automatikusan minden l\u00e9tez\u0151t \u00e9s minden \u00e9ppen megjelen\u0151t k\u00fcsz\u00f6b\u00f6n\u00e1ll\u00f3 hanyatl\u00e1sa \u00e9s elt\u0171n\u00e9se f\u00e9nyt\u00f6r\u00e9s\u00e9ben szeml\u00e9l\u00fcnk.<\/p>\r\n

Az avantg\u00e1rdot gyakran a halad\u00e1s gondolat\u00e1val t\u00e1rs\u00edtj\u00e1k \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a technol\u00f3giai halad\u00e1s\u00e9val. T\u00e9ny, hogy sok avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9sz \u00e9s gondolkod\u00f3 kelt ki a konzervat\u00edvok ellen, \u00e9s b\u00e9lyegezte hi\u00e1baval\u00f3nak a m\u0171v\u00e9szet r\u00e9gi form\u00e1inak gyakorl\u00e1s\u00e1t az \u00faj technol\u00f3gia meghat\u00e1rozta \u00faj felt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt. \u00c1m ezt a technol\u00f3gi\u00e1t \u2013 legal\u00e1bbis az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szek els\u0151 gener\u00e1ci\u00f3ja \u2013 nem mint egy \u00faj, stabil vil\u00e1g fel\u00e9pt\u00e9s\u00e9nek es\u00e9ly\u00e9t interpret\u00e1lta, hanem olyan g\u00e9pezetk\u00e9nt, amely a r\u00e9gi vil\u00e1g elpuszt\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00edg\u00e9ri, egyben pedig a modern technol\u00f3giai civiliz\u00e1ci\u00f3 folyamatos \u00f6npuszt\u00edt\u00e1s\u00e1t. Az avantg\u00e1rd a halad\u00e1s er\u0151it els\u0151sorban puszt\u00edt\u00f3 er\u0151kk\u00e9nt l\u00e1tta.<\/p>\r\n

Az avantg\u00e1rd teh\u00e1t azt k\u00e9rdezte, vajon tudja-e a m\u0171v\u00e9sz folytatni a m\u0171v\u00e9szetcsin\u00e1l\u00e1st a kultur\u00e1lis hagyom\u00e1nyok \u00e9s az ismer\u0151s vil\u00e1g id\u0151fogy\u00e1s okozta folytonos pusztul\u00e1sa k\u00f6zepette, amely a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s f\u0151 karakterjegye. Vagy, m\u00e1sk\u00e9ppen: Hogyan k\u00e9pes a m\u0171v\u00e9sz ellen\u00e1llni a fejl\u0151d\u00e9s destruktivit\u00e1s\u00e1nak? Hogyan lehet olyan m\u0171v\u00e9szetet csin\u00e1lni, amely megmenek\u00fcl a folytonos v\u00e1ltoz\u00e1st\u00f3l \u2013 valami id\u0151n k\u00edv\u00fcli, t\u00f6rt\u00e9nelmen t\u00fali m\u0171v\u00e9szetet? Az avantg\u00e1rd nem a j\u00f6v\u0151 m\u0171v\u00e9szet\u00e9t akarta megval\u00f3s\u00edtani \u2013 \u201eid\u0151nt\u00fali\u201d m\u0171v\u00e9szetet akart, minden id\u0151kre sz\u00f3l\u00f3t.<\/p>\r\n

Minden\u00fcnnen hallani \u00e9s olvashatni, hogy v\u00e1ltoz\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, hogy a c\u00e9l \u2013 a m\u0171v\u00e9szetben is \u2013 a status quo megv\u00e1ltoztat\u00e1sa volna. De hiszen maga a v\u00e1ltoz\u00e1s<\/i> a status qu\u00f3nk! A folyamatos v\u00e1ltoz\u00e1s az egyetlen val\u00f3s\u00e1gunk. \u00c9s a folyamatos v\u00e1ltoz\u00e1s b\u00f6rt\u00f6n\u00e9ben a status quo megv\u00e1ltoztat\u00e1sa a v\u00e1ltoz\u00e1s megv\u00e1ltoztat\u00e1sa volna \u2013 azaz, ha v\u00e9gre megmenek\u00fcln\u00e9nk a v\u00e1ltoz\u00e1st\u00f3l. Val\u00f3j\u00e1ban minden ut\u00f3pia menek\u00fcl\u00e9si k\u00eds\u00e9rlet e v\u00e1ltoz\u00e1s el\u0151l.<\/p>\r\n

Mikor Agamben a messi\u00e1si esem\u00e9nyen kereszt\u00fcl \u00edrja le minden foglalatoss\u00e1gunk felsz\u00e1mol\u00f3d\u00e1s\u00e1t \u00e9s minden kultur\u00e1lis jel\u00fcnk ki\u00fcr\u00fcl\u00e9s\u00e9t, nem k\u00e9rdezi meg, hogyan l\u00e9phetn\u00e9nk \u00e1t a hat\u00e1rvonalat, amely korunkat a r\u00e1k\u00f6vetkez\u0151t\u0151l elv\u00e1lasztja. Az\u00e9rt nem k\u00e9rdezi, mert P\u00e1l apostol se k\u00e9rdezi. Szent P\u00e1l abban hitt, hogy az egy\u00e9n lelke \u2013 l\u00e9v\u00e9n anyagtalan \u2013 k\u00e9pes lesz an\u00e9lk\u00fcl \u00e1tl\u00e9pni a hat\u00e1rt, hogy megsemmis\u00fclne, m\u00e9g az anyagi vil\u00e1g v\u00e9ge ut\u00e1n is. Persze, a m\u0171v\u00e9szeti avantg\u00e1rd nem a lelket akarta megmenteni, hanem a m\u0171v\u00e9szetet. A v\u00e1lasztott m\u00f3dszer pedig a redukci\u00f3 volt \u2013 az abszol\u00fat minimumra reduk\u00e1lt kultur\u00e1lis jeleket \u00e1t lehet majd csemp\u00e9szni a kultur\u00e1lis divatok t\u00f6r\u00e9sein, hasad\u00e9kain \u00e9s folytonos v\u00e1ltoz\u00e1sain kereszt\u00fcl.<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szeti hagyom\u00e1ny e radik\u00e1lis redukci\u00f3j\u00e1nak kellett megel\u0151legeznie a k\u00f6zelg\u0151 teljes puszt\u00edt\u00e1st, amelyet a halad\u00e1s v\u00e9gez majd el rajta. Redukci\u00f3k\u00e9ppen az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szek szeg\u00e9nyes, gyenge, \u00fcres k\u00e9peket kezdtek l\u00e9trehozni; e tulajdons\u00e1gok a szem\u00fckben k\u00e9pess\u00e9 tett\u00e9k a k\u00e9peiket mindenfajta t\u00f6rt\u00e9nelmi katasztr\u00f3fa \u00e1tv\u00e9szel\u00e9s\u00e9re.<\/p>\r\n

1911-ben, mikor Kandinszkij A szellemis\u00e9g a m\u0171v\u00e9szetben<\/i> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben mindenfajta fest\u0151i ut\u00e1nz\u00e1s, minden vil\u00e1g-reprezent\u00e1ci\u00f3 redukci\u00f3j\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l \u2013 olyan redukci\u00f3r\u00f3l, amely felfedi, hogy minden festm\u00e9ny val\u00f3j\u00e1ban sz\u00ednek \u00e9s form\u00e1k kombin\u00e1ci\u00f3ja \u2013, garanci\u00e1t keres arra, hogy fest\u00e9szeti v\u00edzi\u00f3ja minden lehets\u00e9ges j\u00f6v\u0151beli kultur\u00e1lis \u00e1talakul\u00e1st \u00e1tv\u00e9szeljen, k\u00f6zt\u00fck a legforradalmiabbakat is. A vil\u00e1g, amelyet a festm\u00e9ny reprezent\u00e1l, elt\u0171nhet, de a festm\u00e9ny saj\u00e1tos sz\u00edn \u00e9s formakombin\u00e1ci\u00f3ja nem fog. Ilyen \u00e9rtelemben Kandinszkij abban hisz, hogy minden, a m\u00faltban k\u00e9sz\u00edtett k\u00e9p, \u00e9s minden, a j\u00f6v\u0151ben elk\u00e9sz\u00fcl\u0151 k\u00e9p tekinthet\u0151 az \u0151 festm\u00e9ny\u00e9nek \u2013 miut\u00e1n, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy mik azok a k\u00e9pek, mik voltak \u00e9s mik lehetnek, sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en sz\u00ednek \u00e9s form\u00e1k kombin\u00e1ci\u00f3i maradnak.<\/p>\r\n

\u00c9s ez nem csak a fest\u00e9szetre igaz, hanem minden m\u00e1s m\u00e9diumra is, k\u00f6zt\u00fck a fot\u00f3ra \u00e9s a filmre. Kandinszkij nem a maga egy\u00e9ni st\u00edlus\u00e1t akarta megalkotni, hanem ink\u00e1bb a n\u00e9z\u0151 tekintet\u00e9nek egyfajta iskol\u00e1jak\u00e9nt haszn\u00e1lta a festm\u00e9nyeit \u2013 olyan iskolak\u00e9nt, amelyben a n\u00e9z\u0151 megtanulja, hogy megl\u00e1ssa a v\u00e1ltozatlan \u00f6sszetev\u0151ket minden m\u0171v\u00e9szi vari\u00e1ci\u00f3ban, az ism\u00e9tl\u0151d\u0151 mint\u00e1kat a t\u00f6rt\u00e9nelmi v\u00e1ltoz\u00e1s k\u00e9pei m\u00f6g\u00f6tt. Ilyen \u00e9rtelemben Kandinszkij igenis id\u0151tlennek fogja fel a maga m\u0171v\u00e9szet\u00e9t.<\/p>\r\n

K\u00e9s\u0151bb, a Fekete n\u00e9gyzet<\/i>tel, Malevics m\u00e9g enn\u00e9l is radik\u00e1lisabb m\u00f3don reduk\u00e1lja a k\u00e9pet k\u00e9p \u00e9s keret, szeml\u00e9lt t\u00e1rgy \u00e9s a szeml\u00e9l\u00e9s mez\u0151je, egy \u00e9s nulla viszony\u00e1ra. Val\u00f3j\u00e1ban nem tudunk elmenek\u00fclni a fekete n\u00e9gyzett\u0151l \u2013 b\u00e1rmilyen k\u00e9pet is n\u00e9zz\u00fcnk, az szimult\u00e1n m\u00f3don a fekete n\u00e9gyzet. Ugyanez mondhat\u00f3 el a ready-made gesztus\u00e1r\u00f3l, amely Duchamp nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik \u2013 b\u00e1rmit akarjunk ki\u00e1ll\u00edtani, \u00e9s b\u00e1rmit l\u00e1ssunk ki\u00e1ll\u00edtva, abban m\u00e1r benne lesz ez a gesztus is.<\/p>\r\n

Azt mondhatjuk teh\u00e1t, hogy az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet transzcendens k\u00e9peket \u00e1ll\u00edt el\u0151, a sz\u00f3 kanti \u00e9rtelm\u00e9ben \u2013 olyan k\u00e9peket, amelyek b\u00e1rmely m\u00e1s k\u00e9p megjelen\u00e9s\u00e9nek \u00e9s szeml\u00e9l\u00e9s\u00e9nek felt\u00e9teleit manifeszt\u00e1lj\u00e1k. Az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szete nem csak a gyenge messianizmus, de a gyenge univerzalizmus m\u0171v\u00e9szete is. Nem csak olyan m\u0171v\u00e9szet, amely a k\u00f6zelg\u0151 messi\u00e1si esem\u00e9ny \u00e1ltal ki\u00fcres\u00edtett z\u00e9r\u00f3-jeleket haszn\u00e1l, hanem az a m\u0171v\u00e9szet is, amely gyenge k\u00e9peken kereszt\u00fcl mutatkozik meg \u2013 olyan k\u00e9pekr\u0151l van sz\u00f3, amelyek l\u00e1that\u00f3s\u00e1ga gyenge, amelyeken sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en, struktur\u00e1lis \u00e9rtelemben \u00e1tsiklunk, mikor magas l\u00e1that\u00f3s\u00e1g\u00fa, er\u0151s k\u00e9pek alkot\u00f3elemeik\u00e9nt m\u0171k\u00f6dnek, mint amilyenek a klasszikus m\u0171v\u00e9szet, vagy a t\u00f6megkult\u00fara k\u00e9pei.<\/p>\r\n

Az avantg\u00e1rd tagadta az eredetis\u00e9get, mivel nem feltal\u00e1lni, hanem felfedezni akarta a transzcendens, repetit\u00edv, gyenge k\u00e9pet. De, persze, a nem-eredeti minden ilyen felfedez\u00e9s\u00e9t eredeti felfedez\u00e9sk\u00e9nt fogt\u00e1k fel. Ezen fel\u00fcl, ahogy a filoz\u00f3fi\u00e1ban \u00e9s a tudom\u00e1nyban t\u00f6rt\u00e9nik, transzcendens m\u0171v\u00e9szetet csin\u00e1lni egyben egyetemes, trnaszkultur\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetet eredm\u00e9nyez, mivel az id\u0151beni hat\u00e1r \u00e1th\u00e1g\u00e1sa alapj\u00e1ban v\u00e9ve ugyanaz a m\u0171velet, mint a kultur\u00e1lis hat\u00e1r \u00e1th\u00e1g\u00e1sa. B\u00e1rmely elk\u00e9pzelhet\u0151 kult\u00fara kontextus\u00e1ban k\u00e9sz\u00edtett minden k\u00e9p egyben fekete n\u00e9gyzet is, mert fekete n\u00e9gyzetnek fog kin\u00e9zni, ha kit\u00f6rlik. \u00c9s ez azt jelenti \u2013 a messi\u00e1si tekintet sz\u00e1m\u00e1ra \u2013, hogy eleve fekete n\u00e9gyzetnek l\u00e1tszik. Ez az, ami az avantg\u00e1rdot val\u00f3di nyit\u00e1ss\u00e1 teszi egy egyetemes, demokratikus m\u0171v\u00e9szet fel\u00e9. De az avantg\u00e1rd egyetemes ereje a gyenges\u00e9g ereje, az \u00f6n-elt\u00f6rl\u00e9s\u00e9, mert csak az\u00e1ltal lett oly egyetemesen sikeres, hogy a lehet\u0151 leggyeng\u00e9bb k\u00e9peket \u00e1ll\u00edtotta el\u0151.<\/p>\r\n

Mindazon\u00e1ltal az avantg\u00e1rd \u00fagy k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171, ahogy a transzcendentalista filoz\u00f3fia nem az. A filoz\u00f3fiai kontempl\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a transzcendens idealiz\u00e1ci\u00f3 olyan m\u0171veletekk\u00e9nt vannak elgondolva, amelyeket csak filoz\u00f3fus hajt v\u00e9gre filoz\u00f3fusok sz\u00e1m\u00e1ra. De az avantg\u00e1rd transzcendens k\u00e9peit a m\u0171v\u00e9szi reprezent\u00e1ci\u00f3 ugyanazon ter\u00e9ben mutatj\u00e1k be, mint m\u00e1s \u2013 filoz\u00f3fiai \u00e9rtelemben \u2013 empirikus k\u00e9peket. Mondhatjuk teh\u00e1t, hogy az avantg\u00e1rd egy szintre helyezi az empirikus \u00e9s a transzcendens k\u00e9peket, megengedve, hogy az empirikus \u00e9s a transzcendens \u00f6sszevethet\u0151 legyen egy egys\u00e9ges, demokratiz\u00e1lt, be nem avatott tekintet \u00e1ltal. Az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet radik\u00e1lisan kiterjeszti a demokratikus reprezent\u00e1ci\u00f3 ter\u00e9t azzal, hogy beengedi a transzcendent\u00e1list, amely azel\u0151tt vall\u00e1si \u00e9s filoz\u00f3fiai foglalatoss\u00e1g \u00e9s spekul\u00e1ci\u00f3 t\u00e1rgya volt. \u00c9s ennek vannak pozit\u00edv, de veszedelmes aspektusai is.<\/p>\r\n

T\u00f6rt\u00e9neti n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l szeml\u00e9lve az avantg\u00e1rd k\u00e9pei nem mint transzcendens k\u00e9pek k\u00edn\u00e1lj\u00e1k fel magukat a n\u00e9z\u0151 tekintet\u00e9nek, hanem mint saj\u00e1tos empirikus k\u00e9pek, melyek a maguk saj\u00e1tos idej\u00e9t, \u00e9s alkot\u00f3ik saj\u00e1tos pszichol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t manifeszt\u00e1lj\u00e1k. Ez\u00e9rt a \u201et\u00f6rt\u00e9neti\u201d avantg\u00e1rd egyszerre tiszt\u00e1zott \u00e9s keltett z\u0171rzavart: tiszt\u00e1zott, mert ism\u00e9tl\u0151d\u0151 k\u00e9pi mint\u00e1zatokat t\u00e1rt fel a t\u00f6rt\u00e9neti st\u00edlusok \u00e9s \u00e1ramlatok v\u00e1ltoz\u00e1sai m\u00f6g\u00f6tt; de z\u0171rzavart is keltett, mert az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szetet m\u00e1s m\u0171v\u00e9szeti munk\u00e1k mellett mutatt\u00e1k be, s \u00edgy lehetett azt saj\u00e1tos t\u00f6rt\u00e9neti st\u00edlusk\u00e9nt (f\u00e9le)\u00e9rteni. Elmondhatjuk, hogy az avantg\u00e1rd egyetemess\u00e9g\u00e9nek alapvet\u0151 gyenges\u00e9ge mindm\u00e1ig megmaradt. A mai m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00fagy l\u00e1tja az avantg\u00e1rdot, mint amely m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rtelemben er\u0151s k\u00e9peket alkotott \u2013 nem pedig gyenge, t\u00f6rt\u00e9nelem feletti \u00e9s egyetemes k\u00e9peket. \u00cdgy tov\u00e1bbra sem jut figyelem a m\u0171v\u00e9szet egyetemes dimenzi\u00f3j\u00e1ra, amelyet az avantg\u00e1rd megk\u00eds\u00e9relt revel\u00e1lni, mert e revel\u00e1ci\u00f3 empirikus jellege elhom\u00e1lyos\u00edtja.<\/p>\r\n

Ma is gyakran hallani avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon: \u201eMi\u00e9rt l\u00f3g ez a festm\u00e9ny (mondjuk egy Malevics) a m\u00fazeumban, mikor a gyerekem is meg tudn\u00e1 festeni, \u00e9s tal\u00e1n meg is festi?\u201d Az ilyen reakci\u00f3 egyr\u00e9szt persze jogos. Jelzi, hogy Malevics munk\u00e1it a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g m\u00e9g mindig gyenge k\u00e9pekk\u00e9nt tapasztalja meg, hi\u00e1ba \u00fcnnepli \u0151ket a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net. M\u00e1sr\u00e9szt azonban, a konkl\u00fazi\u00f3, amelyet a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sl\u00e1togat\u00f3k nagy t\u00f6bbs\u00e9ge levon ebb\u0151l az \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sb\u00f3l, hib\u00e1s: azt hiszik, hogy Malevicset hiteltelen\u00edtik vele, pedig ink\u00e1bb arra k\u00e9ne okot adnia, hogy a gyermek\u00fcket csod\u00e1lj\u00e1k. Malevics munk\u00e1ival megnyitotta a m\u0171v\u00e9szet kapuj\u00e1t a gyenge k\u00e9pek el\u0151tt \u2013 val\u00f3j\u00e1ban minden lehets\u00e9ges gyenge k\u00e9p el\u0151tt. De ezt a nyit\u00e1st csak akkor \u00e9rthetj\u00fck meg, ha a maga hely\u00e9n \u00e9rt\u00e9kelj\u00fck Malevics \u00f6n-elt\u00f6rl\u00e9s\u00e9t \u2013 ha k\u00e9peit transzcendens \u00e9s nem empirikus k\u00e9pekk\u00e9nt n\u00e9zz\u00fck. Ha Malevics ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak l\u00e1togat\u00f3ja nem k\u00e9pes \u00e9rt\u00e9kelni a saj\u00e1t gyereke festm\u00e9nyeit, \u00fagy nem igaz\u00e1n \u00e9rt\u00e9kelheti a megny\u00edl\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti mez\u0151t sem, amely ennek a gyermeknek a festm\u00e9nyeit is \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151v\u00e9 teszi.<\/p>\r\n

Az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet alapesetben n\u00e9pszer\u0171tlen ma is, m\u00e9g ha a legnagyobb m\u00fazeumok mutatj\u00e1k is be. Paradox m\u00f3don nem az\u00e9rt tekintik \u00e1ltal\u00e1nosan nem-demokratikus, elitista m\u0171v\u00e9szetnek, mert er\u0151s m\u0171v\u00e9szetnek l\u00e1tj\u00e1k, hanem \u00e9ppen, mert gyeng\u00e9nek. Azaz, az avantg\u00e1rdot \u00e9ppen az\u00e9rt utas\u00edtja el \u2013 vagy n\u00e9z \u00e1t rajta \u2013 a sz\u00e9les, demokratikus k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, mert demokratikus m\u0171v\u00e9szet; az avantg\u00e1rd az\u00e9rt nem n\u00e9pszer\u0171, mert demokratikus. \u00c9s ha az avantg\u00e1rd n\u00e9pszer\u0171 volna, nem-demokratikus is volna. Az avantg\u00e1rd utat nyit az \u00e1tlagember el\u0151tt, hogy m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt tekintsen mag\u00e1ra \u2013 hogy bel\u00e9pjen a m\u0171v\u00e9szet ter\u00fclet\u00e9re mint gyenge, szeg\u00e9nyes, csak r\u00e9szlegesen l\u00e1that\u00f3 k\u00e9pek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00f3ja. De az \u00e1tlagember defin\u00edci\u00f3 szerint nem n\u00e9pszer\u0171 \u2013 csak szt\u00e1rok, celebrit\u00e1sok, kiv\u00e9teles \u00e9s h\u00edres szem\u00e9lyis\u00e9gek lehetnek n\u00e9pszer\u0171ek. A n\u00e9pszer\u0171 m\u0171v\u00e9szetet n\u00e9z\u0151k alkotta lakoss\u00e1gnak csin\u00e1lj\u00e1k. Az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szetet m\u0171v\u00e9szek alkotta lakoss\u00e1gnak.<\/p>\r\n

3. A gyenge gesztus megism\u00e9tl\u00e9se<\/b><\/p>\r\n

Felmer\u00fcl persze a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi lett a transzcendentalista, univerzalista avantg\u00e1rd t\u00f6rt\u00e9nelmi sorsa. Az 1920-as \u00e9vekben az avantg\u00e1rd mozgalmak m\u00e1sodik hull\u00e1ma ezt a m\u0171v\u00e9szetet haszn\u00e1lta \u00e1ll\u00edt\u00f3lagosan stabil alapk\u00e9nt az \u00faj vil\u00e1g \u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9hez. A k\u00e9s\u0151-avantg\u00e1rd vil\u00e1gi fundamentalizmus\u00e1t a h\u00faszas \u00e9vekben a konstruktivist\u00e1k, a Bauhaus, a Vhutemasz \u00e9s hasonl\u00f3k bontott\u00e1k ki, m\u00e9g ha Kandinszkij, Malevics, Hugo Ball \u00e9s a korai avantg\u00e1rd n\u00e9h\u00e1ny tov\u00e1bbi vezet\u0151 alakja el is utas\u00edtotta ezt a fundamentalizmust.<\/p>\r\n

\u00c1m ha az avantg\u00e1rd korai gener\u00e1ci\u00f3ja nem is hitt abban, hogy val\u00f3s\u00e1gos \u00faj vil\u00e1got lehessen felh\u00fazni egyetemes m\u0171v\u00e9szet\u00fck gyenge alapj\u00e1ra, abban az\u00e9rt hittek, hogy \u0151k v\u00e9gezt\u00e9k el a legradik\u00e1lisabb redukci\u00f3t, \u00e9s \u0151k hozt\u00e1k l\u00e9tre a legradik\u00e1lisabb gyenges\u00e9get. Mi azonban tudjuk, ez is csak ill\u00fazi\u00f3 volt. Nem az\u00e9rt volt ill\u00fazi\u00f3, mintha ezeket a k\u00e9peket lehetett volna gyeng\u00e9bbre csin\u00e1lni, mint amilyenek, hanem mert a gyenges\u00e9g\u00fcket elfelejtette a kult\u00fara. Ennek megfelel\u0151en, t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00e1vlatb\u00f3l, vagy er\u0151snek l\u00e1tszanak (a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra), vagy jelent\u00e9ktelennek (mindenki m\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra).<\/p>\r\n

Ez azt jelenti, hogy a gyenge, transzcendens m\u0171v\u00e9szi gesztust nem lehet egyszer s mindenkorra v\u00e9grehajtani. Ink\u00e1bb \u00fajra \u00e9s \u00fajra meg kell ism\u00e9telni, hogy a transzcendens \u00e9s az empirikus k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g j\u00f3l l\u00e1that\u00f3 maradjon \u2013 \u00e9s hogy ellen\u00e1llhassunk a v\u00e1ltoz\u00e1s, a halad\u00e1s ideol\u00f3gi\u00e1ja, \u00e9s a gazdas\u00e1gi n\u00f6veked\u00e9s \u00edg\u00e9rete er\u0151s k\u00e9peinek. Nem el\u00e9g felfedni az ism\u00e9tl\u0151d\u0151 mint\u00e1zatokat, amelyek f\u00f6l\u00fclemelkednek a t\u00f6rt\u00e9nelmi v\u00e1ltoz\u00e1son. Folytonosan meg is kell ism\u00e9telni a mint\u00e1zatok felfed\u00e9s\u00e9t \u2013 mag\u00e1t az ism\u00e9tl\u00e9st is ism\u00e9tl\u0151d\u0151v\u00e9 kell tenni, mert a gyenge, transzcendens gesztus minden egyes megism\u00e9tl\u00e9se egyszerre vezet tiszt\u00e1z\u00e1shoz \u00e9s z\u0171rzavarhoz. \u00cdgy h\u00e1t tov\u00e1bbi tiszt\u00e1z\u00e1sra van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk, ami tov\u00e1bbi z\u0171rzavarhoz vezet, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb. Ez\u00e9rt nem t\u00f6rt\u00e9nhet meg az avantg\u00e1rd egyszer s mindenkorra, hanem folytonosan meg kell ism\u00e9telni, hogy ellen\u00e1llhassunk a folytonos t\u00f6rt\u00e9nelmi v\u00e1ltoz\u00e1snak \u00e9s a kr\u00f3nikus id\u0151hi\u00e1nynak.<\/p>\r\n

Ez a repetit\u00edv, \u00e9s ezzel egy id\u0151ben hi\u00e1baval\u00f3 gesztus nyitja meg a teret, amely sz\u00e1momra kort\u00e1rs demokr\u00e1ci\u00e1nk egyik legrejt\u00e9lyesebb tere \u2013 a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi h\u00e1l\u00f3zatok<\/i>r\u00f3l van sz\u00f3, mint a Facebook, a MySpace, a YouTube, a Second Life \u00e9s a Twitter, amelyek a bolyg\u00f3 lak\u00f3inak lehet\u0151s\u00e9get biztos\u00edtanak, hogy felt\u00f6lts\u00e9k a fot\u00f3ikat, vide\u00f3ikat \u00e9s sz\u00f6vegeiket, \u00fagy, hogy azok nem lesznek megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151k semmif\u00e9le konceptualista vagy poszt-konceptualista m\u0171alkot\u00e1st\u00f3l. Bizonyos \u00e9rtelemben ezt a teret eredetileg az 1960-as 70-es \u00e9vek radik\u00e1lis, neo-avantg\u00e1rd, konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szei nyitott\u00e1k meg. Az \u00e1ltaluk v\u00e9grehajtott radik\u00e1lis redukci\u00f3k n\u00e9lk\u00fcl nem alakulhatott volna ki az ilyen k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi h\u00e1l\u00f3zatok eszt\u00e9tik\u00e1ja, \u00e9s nem engedhett\u00e9k volna be v\u00e1logat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl a demokratikus k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g t\u00f6megeit.<\/p>\r\n

Ezeket a h\u00e1l\u00f3zatokat alacsony l\u00e1that\u00f3s\u00e1g\u00fa, gyenge jelek t\u00f6megtermel\u00e9se \u00e9s t\u00f6meges kihelyez\u00e9se jellemzi \u2013 a magas l\u00e1that\u00f3s\u00e1g\u00fa, er\u0151s jelek t\u00f6meges szeml\u00e9l\u00e9se helyett, amely a huszadik sz\u00e1zad saj\u00e1tja volt. Amit \u00e9ppen l\u00e1tunk, nem m\u00e1s, mint a mainstream t\u00f6megkult\u00fara feloszl\u00e1sa, abban a form\u00e1j\u00e1ban, ahogyan sz\u00e1mos befoly\u00e1sos teoratikus le\u00edrta: mint a giccs (Greenberg), a kult\u00faripar (Adorno) vagy a spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalma (Debord) fens\u00e9gter\u00fclete. Ezt a t\u00f6megkult\u00far\u00e1t az uralkod\u00f3 politikai \u00e9s kereskedelmi elitek hozt\u00e1k l\u00e9tre a t\u00f6megek \u2013 a fogyaszt\u00f3k, a n\u00e9z\u0151k t\u00f6megei sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\r\n

Ma a t\u00f6megkult\u00fara egys\u00e9ges tere folyamatosan fragment\u00e1l\u00f3dik. M\u00e9g vannak szt\u00e1rjaink \u2013 de nem ragyognak olyan f\u00e9nyesen, mint azel\u0151tt. Ma mindenki sz\u00f6vegeket \u00edr \u00e9s k\u00e9peket posztol \u2013 de kinek van ideje megn\u00e9zni \u00e9s elolvasni \u0151ket? Senkinek, persze \u2013 vagy esetleg csak a hasonsz\u0151r\u0171 t\u00e1rsalkot\u00f3k, ismer\u0151s\u00f6k \u00e9s rokonok sz\u0171k k\u00f6r\u00e9nek. El\u0151\u00e1ll\u00edt\u00f3knak \u00e9s n\u00e9z\u0151knek a huszadik sz\u00e1zad t\u00f6megkult\u00far\u00e1ja \u00e1ltal kialak\u00edtott, hagyom\u00e1nyos viszonya megfordult. M\u00edg azel\u0151tt kiv\u00e1lasztott kevesek \u00e1ll\u00edtottak el\u0151 k\u00e9peket \u00e9s sz\u00f6vegeket olvas\u00f3k \u00e9s n\u00e9z\u0151k milli\u00f3i sz\u00e1m\u00e1ra, ma milli\u00f3k \u00e1ll\u00edtj\u00e1k el\u0151 a sz\u00f6vegeket \u00e9s a k\u00e9peket egy olyan n\u00e9z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra, akinek alig van, vagy egy\u00e1ltal\u00e1n nincs ideje elolvasni vagy megn\u00e9zni \u0151ket.<\/p>\r\n

Kor\u00e1bban, a t\u00f6megkult\u00fara klasszikus id\u0151szak\u00e1ban, az embert\u0151l elv\u00e1rt\u00e1k, hogy versengjen a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g figyelm\u00e9\u00e9rt. Elv\u00e1rt\u00e1k, hogy oly er\u0151s, oly meglep\u0151 \u00e9s oly sokkol\u00f3 k\u00e9pet vagy sz\u00f6veget tal\u00e1ljon ki, amely k\u00e9pes megragadni a t\u00f6megek figyelm\u00e9t, m\u00e9g ha r\u00f6vid id\u0151re is \u2013 gondoljunk csak a h\u00edres, Andy Warhol-f\u00e9le tizen\u00f6t percre.<\/p>\r\n

Ugyanakkor Warhol maga olyan filmeket is k\u00e9sz\u00edtett, mint a Sleep<\/i>, vagy az Empire State Building<\/i>, amelyek sok-sok \u00f3r\u00e1n \u00e1t tartottak, \u00e9s olyan monotonak voltak, hogy senkit\u0151l nem lehetett elv\u00e1rni, hogy ne lankadjon a figyelme a teljes id\u0151tartamuk alatt. E filmek j\u00f3 p\u00e9ld\u00e1i a messi\u00e1si, gyenge jeleknek is, mivel az alv\u00e1s \u00e9s az \u00e9p\u00edt\u00e9szet t\u0171n\u00e9keny jelleg\u00e9t demonstr\u00e1lj\u00e1k \u2013 olyanok, mintha vesz\u00e9lyben voln\u00e1nak, mintha apokaliptikus perspekt\u00edv\u00e1ba voln\u00e1nak helyezve, k\u00e9szen az elt\u0171n\u00e9sre.<\/p>\r\n

Ezek a filmek ugyanakkor nem is ig\u00e9nylik az odasz\u00e1nt figyelmet, s\u0151t, n\u00e9z\u0151re sincs sz\u00fcks\u00e9g\u00fck \u2013 ahogy az Empire State Buildingnek vagy egy alv\u00f3 embernek sincs. Nem v\u00e9letlen, hogy Warholnak ez a k\u00e9t filmje nem is a moziban m\u0171k\u00f6dik legjobban, hanem mint film-install\u00e1ci\u00f3, ahol \u00e1ltal\u00e1ban eleve loopk\u00e9nt vannak bemutatva. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sl\u00e1togat\u00f3 vethet r\u00e1juk egy pillant\u00e1st, de ak\u00e1r az sem sz\u00fcks\u00e9ges. Ugyanez mondhat\u00f3 el a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi h\u00e1l\u00f3zatok<\/i> weboldalair\u00f3l \u2013 megl\u00e1togathatjuk \u0151ket, vagy nem. \u00c9s ha valaki odal\u00e1togat, akkor is csak a l\u00e1togat\u00e1s t\u00e9nye ker\u00fcl r\u00f6gz\u00edt\u00e9sre \u2013 az m\u00e1r nem, hogy mennyi id\u0151t t\u00f6lt\u00f6tt el ott. A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet l\u00e1that\u00f3s\u00e1ga gyenge, virtu\u00e1lis l\u00e1that\u00f3s\u00e1g, a fogy\u00f3 id\u0151 apokaliptikus l\u00e1that\u00f3s\u00e1ga. M\u00e1r azzal megel\u00e9gsz\u00fcnk, hogy bizonyos k\u00e9pek l\u00e1that\u00f3k, vagy bizonyos sz\u00f6vegek olvashat\u00f3k \u2013 hogy t\u00e9nyszer\u0171en megn\u00e9zik, vagy elolvass\u00e1k-e \u0151ket, igaz\u00e1b\u00f3l mell\u00e9kes.<\/p>\r\n

De persze az Internet is v\u00e1lhat er\u0151s k\u00e9pek \u00e9s sz\u00f6vegek ter\u00e9v\u00e9, amelyek m\u00e1r el is kezdt\u00e9k leuralni. Ez\u00e9rt van, hogy m\u0171v\u00e9szek fiatal gener\u00e1ci\u00f3it egyre ink\u00e1bb foglalkoztatja a gyenge vizibilit\u00e1s \u00e9s a gyenge nyilv\u00e1nos gesztusok. Minden\u00fctt tapasztaljuk olyan m\u0171v\u00e9szcsoportok megjelen\u00e9s\u00e9t, amelyekben r\u00e9sztvev\u0151k \u00e9s n\u00e9z\u0151k egybeesnek. Ezek a csoportok a maguk sz\u00e1m\u00e1ra csin\u00e1lnak m\u0171v\u00e9szetet \u2013 esetleg m\u00e9g m\u00e1s csoportok m\u0171v\u00e9szei sz\u00e1m\u00e1ra, ha hajland\u00f3ak vel\u00fck egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dni. Az ilyesfajta r\u00e9szv\u00e9telre \u00e9p\u00fcl\u0151 gyakorlat azt jelenti, hogy az ember csak akkor v\u00e1lhat n\u00e9z\u0151v\u00e9, ha m\u00e1r m\u0171v\u00e9ssz\u00e9 v\u00e1lt \u2013 m\u00e1sk\u00fcl\u00f6nben egyszer\u0171en nem lesz hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9se az ennek megfelel\u0151 m\u0171v\u00e9szeti gyakorlatokhoz.<\/p>\r\n

De t\u00e9rj\u00fcnk most vissza e sz\u00f6veg elej\u00e9re. Az avantg\u00e1rd hagyom\u00e1ny a redukci\u00f3val oper\u00e1l \u2013 ily m\u00f3don atempor\u00e1lis \u00e9s univerzalista k\u00e9peket \u00e9s gesztusokat \u00e1ll\u00edtva el\u0151. Olyan m\u0171v\u00e9szet ez, amely mag\u00e1ba foglalja \u00e9s k\u00e9pviseli a vil\u00e1gi messianisztikus tud\u00e1st, hogy a vil\u00e1g, amelyben \u00e9l\u00fcnk, \u00e1tmeneti vil\u00e1g, folytonos v\u00e1ltoz\u00e1s t\u00e1rgya, \u00e9s hogy b\u00e1rmely er\u0151s k\u00e9p \u00e9lettartama sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en r\u00f6vid. Egyben pedig az alacsony l\u00e1that\u00f3s\u00e1g m\u0171v\u00e9szete is, amely \u00edgy \u00f6sszevethet\u0151 a mindennapi \u00e9let alacsony l\u00e1that\u00f3s\u00e1g\u00e1val. \u00c9s ez, persze, nem is v\u00e9letlenszer\u0171, mivel els\u0151sorban a mindennapi \u00e9let k\u00e9pes \u00e1tv\u00e9szelni a t\u00f6rt\u00e9nelmi t\u00f6r\u00e9seket \u00e9s elmozdul\u00e1sokat, \u00e9ppen gyenges\u00e9ge \u00e9s alacsony l\u00e1that\u00f3s\u00e1ga miatt.<\/p>\r\n

Val\u00f3ban, a mindennapi \u00e9let manaps\u00e1g kezdi \u201eki\u00e1ll\u00edtani\u201d mag\u00e1t \u2013 azaz ilyenk\u00e9nt kommunik\u00e1lni mag\u00e1t \u2013 a diz\u00e1jnon vagy a kort\u00e1rs, r\u00e9szv\u00e9telre \u00e9p\u00fcl\u0151 kommunik\u00e1ci\u00f3s h\u00e1l\u00f3zatokon kereszt\u00fcl, \u00e9s \u00edgy lehetetlen lesz megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni a mindennapok bemutat\u00e1s\u00e1t magukt\u00f3l a mindennapokt\u00f3l. A mindennapokb\u00f3l m\u0171alkot\u00e1s lesz \u2013 nincs t\u00f6bb\u00e9 puszta \u00e9let, azaz, a puszta \u00e9let m\u0171vi t\u00e1rgyk\u00e9nt \u00e1ll\u00edtja ki mag\u00e1t. A m\u0171v\u00e9szi aktivit\u00e1s ma olyasmi, amit a m\u0171v\u00e9sz a mindennapi tapasztalat legk\u00f6z\u00f6ns\u00e9gesebb szintj\u00e9n oszt meg a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9vel. A m\u0171v\u00e9sz ma \u00fagy osztja meg a m\u0171v\u00e9szetet a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9vel, mint egykor a vall\u00e1ssal vagy a politik\u00e1val.<\/p>\r\n

M\u0171v\u00e9sznek lenni m\u00e1r nem kiz\u00e1r\u00f3lagos sors, ehelyett mindennapi gyakorlat lesz bel\u0151le \u2013 gyenge gyakorlat, gyenge gesztus. \u00c1m, hogy megalapozzuk \u00e9s fenntartsuk a m\u0171v\u00e9szetnek ezt a gyenge, mindennapi szintj\u00e9t, az embernek folytonosan ism\u00e9telgetnie kell a m\u0171v\u00e9szi redukci\u00f3t \u2013 ellen\u00e1llva az er\u0151s k\u00e9peknek, \u00e9s kib\u00fajva a status quo al\u00f3l, amely ezen er\u0151s k\u00e9pek cser\u00e9j\u00e9nek \u00e1lland\u00f3 eszk\u00f6zek\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik.<\/p>\r\n

Eszt\u00e9tikai el\u0151ad\u00e1sai<\/i>nak kezdet\u00e9n Hegel azt \u00e1ll\u00edtotta, hogy kor\u00e1ban a m\u0171v\u00e9szet m\u00e1r a m\u00falt r\u00e9sze volt. Hegel azt gondolta, hogy a modernit\u00e1sban a m\u0171v\u00e9szet m\u00e1r nem k\u00e9pes semmi igazat manifeszt\u00e1lni a vil\u00e1gb\u00f3l. De az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet megmutatta, hogy a m\u0171v\u00e9szetnek m\u00e9g van mondanival\u00f3ja a modern vil\u00e1gr\u00f3l: felmutathatja \u00e1tmeneti jelleg\u00e9t, id\u0151hi\u00e1ny\u00e1t; \u00e9s meghaladhatja ezt az id\u0151hi\u00e1nyt egy-egy gyenge, minim\u00e1lis gesztussal, amelynek kev\u00e9s, vagy semmi id\u0151re nincs sz\u00fcks\u00e9ge.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Ford\u00edtotta: Erhardt Mikl\u00f3s<\/p>\r\n

\r\n

(Jelen ford\u00edt\u00e1s forr\u00e1sa: The Weak Universalism<\/a>, e-flux Journal<\/i> #15 – April 2010)<\/p>\r\n

(1)<\/a> Jean Baudrillard: The Conspiracy of Art: Manifestos, Interviews, Essays<\/i>, szerk. Sylvere Lotringer, ford. Ames Hodges (New York: Semiotext(e)\/MIT Press, 2005).<\/p>\r\n

(2)<\/a> Giorgio Agamben: The Time That Remains: A Commentary on the Letter to the Romans<\/i>, ford. Patricia Dailey (Stanford: Stanford University Press, 2005).<\/p>\r\n

(3)<\/a> U.o. 68.<\/p>\r\n

(4)<\/a> U.o. 10.<\/p>\r\n

(5)<\/a> Friedrich Wilhelm Nietzsche: Der Antichrist, 1888.<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Diz\u00e1jn \u00e9s m\u0171v\u00e9szet. Boris Groys mappa Erhardt Mikl\u00f3s: El\u0151sz\u00f3     Manaps\u00e1g j\u00f3l tudjuk, hogy minden lehet m\u0171alkot\u00e1s. Avagy, helyesebben, a m\u0171v\u00e9sz mindent m\u0171alkot\u00e1ss\u00e1 tehet. Nincs n\u00e9z\u0151, aki csakis a maga n\u00e9z\u0151i vizu\u00e1lis tapasztalat\u00e1ra \u00e9p\u00edtve k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tudna tenni m\u0171alkot\u00e1s \u00e9s \u201eegyszer\u0171 dolog\u201d k\u00f6z\u00f6tt. A n\u00e9z\u0151nek mindenek el\u0151tt tudnia kell, hogy az illet\u0151 t\u00e1rgyat haszn\u00e1lta-e valamelyik […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630970,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-401025","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401025","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401025"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401025\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2024071,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401025\/revisions\/2024071"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630970"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401025"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401025"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401025"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}