{"id":401029,"date":"2017-05-08T22:00:00","date_gmt":"2017-05-08T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401029"},"modified":"2017-05-08T22:00:00","modified_gmt":"2017-05-08T22:00:00","slug":"voros-maszk-vagy-voros-sziv","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/voros-maszk-vagy-voros-sziv\/","title":{"rendered":"V\u00f6r\u00f6s maszk vagy v\u00f6r\u00f6s sz\u00edv?"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

A V\u00f6r\u00f6s Afrika – Sz\u00e9thull\u00f3 vil\u00e1g<\/I> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00f6k\u00e9letes arra, hogy seg\u00edt\u00e9s\u00e9vel a l\u00e1togat\u00f3k kil\u00e9pjenek az elm\u00falt \u00e9vtizedek t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sair\u00f3l csak Eur\u00f3pa-centrikusan gondolkod\u00f3 s\u00e9m\u00e1kb\u00f3l, \u00fajragondolj\u00e1k azt az elterjedt k\u00f6zhelyet, miszerint a kommunizmus egy Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban kital\u00e1lt, \u00e9s Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban megval\u00f3s\u00edtott eszme lenne, \u00e9s r\u00e1\u00e9bredjenek arra, hogy a gyarmatos\u00edt\u00e1s nem csak az \u0150, hanem a Mi t\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk is. (1)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Az eredetileg a londoni Calvert 22 gal\u00e9ri\u00e1ban bemutatott ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s seg\u00edthet meg\u00e9rteni, hogy az antikoloni\u00e1lis harcokkal \u00e9s a gyarmatos\u00edt\u00e1s al\u00f3li felszabadul\u00e1ssal \u00f6sszefon\u00f3dva a kommunizmus elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9vel Afrik\u00e1ban t\u00f6bb volt, mint a Szovjetuni\u00f3, vagy a belgr\u00e1di alap\u00edt\u00e1s\u00fa El-Nem-K\u00f6telezett projekt ideol\u00f3giai imperializmusa. (2)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A baloldali eszm\u00e9k afrikai vir\u00e1gz\u00e1s\u00e1nak k\u00f6nny\u0171 meg\u00e9rteni a bels\u0151, szerves okait, hiszen ez a kontinensen a legrosszabb arc\u00e1t mutat\u00f3 kapitalizmust elutas\u00edtva \u00e9s a teljes emberi emancip\u00e1ci\u00f3 lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t a horizontra helyezve biztat\u00f3 alternat\u00edv\u00e1j\u00e1t k\u00edn\u00e1lta minden addiginak, \u00e9s \u00edgy a kommunizmus eszm\u00e9je \u00f6sszefon\u00f3dott a gyarmatos\u00edt\u00e1s al\u00f3l val\u00f3 felszabadul\u00e1s gondolat\u00e1val.<\/p>\r\n\r\n

Azt, hogy ez t\u00f6bb is lehet, mint nemzeti vagy kontinent\u00e1lis felszabadul\u00e1s, j\u00f3l mutatja<\/a> be a kong\u00f3i fest\u0151nek, Tshibumba Kanda-Matulunak az \u00c9ljen 1960. j\u00fanius 30.<\/I> c\u00edm\u0171, hetvenes \u00e9vek k\u00f6zepi munk\u00e1ja, melyen Patrice Lumumba \u2013 akit f\u00e9l \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb az egykori gyarmattart\u00f3, Belgium asszisztenci\u00e1j\u00e1val meggyilkoltak \u2013 ki\u00e1ltja ki Kong\u00f3 f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t. (3)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A festm\u00e9ny, melyen Lumumba egy Afrika-k\u00f6zpont\u00fa f\u00f6ldgoly\u00f3t szak\u00edt le a l\u00e1ncair\u00f3l, azt is bemutatja, hogy a V\u00f6r\u00f6s Afrika politikai eszm\u00e9je le akart sz\u00e1molni az eurocentrikus gondolkod\u00e1ssal, de nem valamif\u00e9le z\u00e1rk\u00f3zott lokalit\u00e1s, hanem egy m\u00e1sfajta, igazs\u00e1gos globaliz\u00e1ci\u00f3 jegy\u00e9ben.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a kommunizmus eszm\u00e9j\u00e9nek \u00e9s az afrikai antikoloni\u00e1lis harcoknak csak a hidegh\u00e1bor\u00fa alatti \u00e9s ut\u00e1ni metszeteire f\u00f3kusz\u00e1l, (4)<\/a> \u00e9s b\u00e1r \u00edgy nem \u00e9rinti ezeknek a gondolatoknak a kelet-eur\u00f3pai szocializmusokra gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t, (5)<\/a> azonban ez is pont el\u00e9g annak a meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez, hogy a V\u00f6r\u00f6s Afrika elk\u00e9pzel\u00e9se sokkal t\u00f6bb volt, mint ideol\u00f3giai import, mivel a baloldali gondolatok k\u00e9pesek voltak cselekv\u00e9si potenci\u00e1lt adni<\/a> a gyarmati rendszerben passz\u00edvk\u00e9nt \u00e9s al\u00e1rendeltk\u00e9nt kezelt gyarmatos\u00edtottaknak.<\/p>\r\n\r\n

A \u201efekete\u201d Afrika \u201ev\u00f6r\u00f6ss\u00e9\u201d v\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1nak politikai projektje elm\u00e9letben a kontinens, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban az al\u00e1rendelt gyarmati szubjektumok forradalmi emancip\u00e1ci\u00f3j\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lt, arr\u00f3l, hogy hogyan lehet a \u201es\u00f6t\u00e9ts\u00e9g m\u00e9ly\u00e9n\u201d \u00e9l\u0151, \u201eciviliz\u00e1latlan m\u00e1sik\u201d k\u00e9p\u00e9ben felismerni a forradalom alany\u00e1t. Ez a felismer\u00e9s pedig nem volt felt\u00e9tlen\u00fcl egy lehetetlen feladat, hiszen mi lehet tiszt\u00e1bb felismer\u00e9si pont a gyarmatos\u00edt\u00e1s direkt er\u0151szak\u00e1n\u00e1l, amiben a gyarmatos\u00edt\u00f3 nem csak kizs\u00e1km\u00e1nyolja, hanem al\u00e1rendeltt\u00e9 is teszi \u00e9s emberi mivolt\u00e1t\u00f3l is megfosztja a gyarmatos\u00edtottat, azaz nem egy konszenzu\u00e1lis, az elnyomottak beleegyez\u00e9s\u00e9re, hanem egy direkt er\u0151szakra \u00e9p\u00fcl\u0151 hatalmi strukt\u00far\u00e1t m\u0171k\u00f6dtet.<\/p>\r\n\r\n

Az afrikai kommunista elk\u00e9pzel\u00e9sekkel kapcsolatban jogosan mer\u00fclhet fel a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mennyire fakad ez a baloldalis\u00e1g a lok\u00e1lis viszonyokb\u00f3l, vagy mennyire volt moszkvai import eredm\u00e9nye. B\u00e1r a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ink\u00e1bb a m\u00e1sodik forgat\u00f3k\u00f6nyvet hangs\u00falyozza, de a kett\u0151 minden bizonnyal elv\u00e1laszthatatlan, \u00e9s a posztkoloni\u00e1lis vil\u00e1g sz\u00e1mos kulcsfontoss\u00e1g\u00fa baloldali politikusa \u00e9s elm\u00e9let\u00edr\u00f3ja, mint Frantz Fanon vagy Aim\u00e9 C\u00e9saire \u00e1polt ellentmond\u00e1sos viszonyt a l\u00e9tez\u0151 szocializmussal. Term\u00e9szetesen a szovjet jelenl\u00e9t is megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen, amit j\u00f3l mutat Jo Ractliffe-nek a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st nyit\u00f3 k\u00e9psorozata, amin \u2013 a baloldali vizu\u00e1lis kult\u00fara \u00e1ltal annyira kedvelt falk\u00e9p form\u00e1j\u00e1ban \u2013 angolai h\u00e1zakon Fidel Castro, Brezsnyev, \u00e9s az orsz\u00e1g els\u0151 szabadon v\u00e1lasztott eln\u00f6ke, Agostinho Neto szokatlan tri\u00f3j\u00e1t l\u00e1thatjuk.<\/p>\r\n\r\n

Szovjet n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l a V\u00f6r\u00f6s Afrika politikai projektje egyfajta alternat\u00edv globaliz\u00e1ci\u00f3s k\u00eds\u00e9rlet volt, t\u00f6rekv\u00e9s arra, hogy t\u00fall\u00e9pjen a „szocializmus egy orsz\u00e1gban” modellen, \u00e9s hogy a fenn\u00e1ll\u00f3 kapitalista vil\u00e1grendszer keretein bel\u00fcl egy m\u00e1sik glob\u00e1lis hegem\u00f3ni\u00e1t hozzon l\u00e9tre. A keleti blokk hivatalos politik\u00e1i fel\u0151l n\u00e9zve a V\u00f6r\u00f6s Afrika els\u0151sorban az oszt\u00e1lyharc egy seg\u00e9dcsapata volt, amely egy m\u00e1sik, perif\u00e9rikus fronton v\u00edvta azokat a csat\u00e1kat, amik Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban \u00e9s a Szovjetuni\u00f3ban \u2013 e narrat\u00edva szerint \u2013 m\u00e1r meg lettek nyerve.<\/p>\r\n\r\n

Ezt az al\u00e1rendel\u0151 hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1st mutatja be Alexander Markov A mi Afrik\u00e1nk<\/I> c\u00edm\u0171 vide\u00f3munk\u00e1ja, amiben az Orosz \u00c1llami Film- \u00e9s Fot\u00f3arch\u00edvum arch\u00edv felv\u00e9telei a gyarmati korm\u00e1nyz\u00f3k kivonul\u00e1s\u00e1t burleszk-szer\u0171en, a feudalizmus Eur\u00f3p\u00e1ban m\u00e1r r\u00e9g megt\u00f6rt\u00e9nt meghalad\u00e1s\u00e1hoz hasonl\u00f3an \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k. Azonban m\u00e1sok, mint a fent eml\u00edtett Fanon \u00e9s C\u00e9saire radik\u00e1lis kritik\u00e1kat fogalmaztak meg a felszabad\u00edt\u00e1s k\u00edv\u00fclr\u0151l j\u00f6v\u0151 form\u00e1ival szemben, \u00fagy gondolt\u00e1k, hogy a fekete embernek \u00f6nmag\u00e1t kell felszabad\u00edtania \u00e9s emancip\u00e1lnia, ami bizonyos esetekben az eur\u00f3pai kommunista mozgalommal val\u00f3 szak\u00edt\u00e1shoz is vezetett. (6)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Ezek a gondolatok j\u00f3l illeszkedtek a nyugati \u201968-as mozgalmakhoz, melynek n\u00e9ha pont a fekete emberekben v\u00e9lt\u00e9k felfedezni azt a potenci\u00e1lis forradalmi szubjektumot, melyet m\u00e9g nem kebelezett be a kapitalizmus, (7)<\/a> \u00edgy a V\u00f6r\u00f6s Afrika eszm\u00e9je egyfajta \u00e1tk\u00f6t\u00e9sk\u00e9nt is funkcion\u00e1lt a szovjet globaliz\u00e1ci\u00f3s t\u00f6rekv\u00e9sek \u00e9s a hatvanas \u00e9vek ellenkultur\u00e1lis k\u00e9pzetei k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\r\n\r\n

A szocialista blokk \u00e9s az afrikai f\u00fcggetlens\u00e9gi harcok k\u00f6zti direkt kapcsolatokra f\u00f3kusz\u00e1l<\/a> Milica Tomic Mozi, iskola \u00e9s F\u00fcggetlens\u00e9gi h\u00e1bor\u00fa<\/I> c\u00edm\u0171 projektje. Ez a jugoszl\u00e1v filmesnek, Stevan Labudovi\u0107-nak \u00e1ll\u00edt eml\u00e9ket, aki a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas partiz\u00e1n \u00e9s filmes tapasztalatait egyszerre kamatoztatva vett r\u00e9szt az alg\u00e9riai f\u00fcggetlens\u00e9gi h\u00e1bor\u00faban, egyik kez\u00e9ben fegyverrel, a m\u00e1sikban kamer\u00e1val. Labudovi\u0107 alg\u00e9riai aktivit\u00e1s\u00e1ban egyszerre mutatkozott meg az, hogy a l\u00e9tez\u0151 szocialista rezsimek hogyan t\u00e1mogatt\u00e1k az afrikai forradalmakat, \u00e9s az is, hogy hogyan vet\u00edtett\u00e9k bele a V\u00f6r\u00f6s Afrika aktu\u00e1lis harcaiba a saj\u00e1t egykori k\u00fczdelmeiket. S\u0151t, Labudovi\u0107 munk\u00e1ss\u00e1ga felvillantja a fegyver \u00e9s a kamera k\u00f6zti anal\u00f3gi\u00e1t is, ami a dekoloniz\u00e1ci\u00f3 pillanataiban k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9less\u00e9get kapott. (8)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Ugyan\u00edgy a dekoloniz\u00e1ci\u00f3s harcok eur\u00f3pai t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1nak pedag\u00f3giai aspektus\u00e1ra, b\u00e1r annak a finomabb m\u00f3dszereire vil\u00e1g\u00edt r\u00e1<\/a> \u00c2ngela Ferreira Eml\u00e9km\u0171tanulm\u00e1ny Jean Rouch mozambiki Super 8-as foglalkoz\u00e1sainak tisztelet\u00e9re<\/I> c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja. Ferreira eml\u00e9km\u0171tervei a korszak egyik legizgalmasabb, Afrik\u00e1ban akt\u00edv filmes\u00e9nek, a francia Jean Rouch-nak \u00e1ll\u00edtanak eml\u00e9ket, aki a filmk\u00e9sz\u00edt\u00e9s \u00e9s az antropol\u00f3gia hat\u00e1rter\u00fclet\u00e9n dolgozva a r\u00e9szv\u00e9teli filmk\u00e9sz\u00edt\u00e9s \u00e9lharcosa volt. Rouch igyekezett t\u00fall\u00e9pni a kamera innens\u0151 oldal\u00e1n \u00e1ll\u00f3 feh\u00e9r ember \u00e9s a t\u00fals\u00f3 oldal\u00e1n \u00e1ll\u00f3 m\u00e1sik kett\u0151ss\u00e9g\u00e9n, ak\u00e1r \u00fagy is, hogy p\u00e9ld\u00e1ul a Petit a petit<\/I> c\u00edm\u0171 filmj\u00e9ben ironikusan a civiliz\u00e1lt p\u00e1rizsit tette a vizu\u00e1lis antropol\u00f3gia t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s legt\u00f6bb alkot\u00e1sa azonban nem az ilyen alulr\u00f3l szervez\u0151d\u0151 aktivit\u00e1sokat, hanem ink\u00e1bb a V\u00f6r\u00f6s Afrika nagypolitik\u00e1ban sz\u00f6v\u0151d\u0151 transznacion\u00e1lis kapcsolatait vizsg\u00e1lja, mint a Travelling Communiqu\u00e9<\/I> projekt, ami az El-Nem K\u00f6telezettek Mozgalm\u00e1nak els\u0151, 1961-es belgr\u00e1di kongresszus\u00e1nak fot\u00f3- \u00e9s iratdokumentumait dolgozza fel. Ez j\u00f3l szeml\u00e9lteti, hogy az USA \u00e9s a Szovjetuni\u00f3 afrikai hegem\u00f3nia-\u00e9p\u00edt\u00e9si projektjei mellett egy harmadik, de balra tart\u00f3 projektk\u00e9nt El-Nem-K\u00f6telezett-mozgalom is fontos szerepet j\u00e1tszott a V\u00f6r\u00f6s Afrika alakul\u00e1s\u00e1ban. Onejoon Che munk\u00e1ja a szocialista globaliz\u00e1ci\u00f3 egy tov\u00e1bbi aspektus\u00e1t, az \u00e9szak-koreai hivatalos m\u0171v\u00e9szeti m\u0171helyek afrikai megb\u00edz\u00e1sait kutatja<\/a>, melyek nem szakadtak meg 1989 k\u00f6r\u00fcl, s\u0151t, 2010-ben \u00c9szak-Korea k\u00e9sz\u00edtette a szeneg\u00e1li f\u00fcggetlens\u00e9g \u00f6tvenedik \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1nak monument\u00e1lis eml\u00e9km\u0171v\u00e9t is.<\/p>\r\n\r\n

A hidegh\u00e1bor\u00fas id\u0151szak szocialista moderniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1b\u00f3l \u00e9s globaliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1b\u00f3l sok szempontb\u00f3l neh\u00e9z lenne b\u00e1rmif\u00e9le ma is \u00e9rv\u00e9nyes ut\u00f3pikus energi\u00e1t kinyerni. A l\u00e9tez\u0151 szocialista modellek buk\u00e1s\u00e1val \u00e9s a \u201968-as mozgalmaknak a hanyatl\u00e1s\u00e1val, melyek a harmadik vil\u00e1gra sok\u00e1ig mint a kapitalizmus elleni harc egyik legsikeresebb \u00e9s leginspir\u00e1l\u00f3bb terep\u00e9re tekintettek, a V\u00f6r\u00f6s Afrik\u00e1b\u00f3l is csak romok maradtak. Azonban az autoriter ir\u00e1nyzatokkal val\u00f3 sz\u00e1mvet\u00e9s mellett nem \u00e9rdemes elhallgatni azt sem, hogy a kommunizmus ide\u00e1j\u00e1nak afrikai vir\u00e1gz\u00e1sa t\u00f6bb volt, mint szovjet import. Val\u00f3di, helyi t\u00e1rsadalmi k\u00e9rd\u00e9sekre pr\u00f3b\u00e1lt egy univerz\u00e1lis v\u00e1laszt adni, olyan probl\u00e9m\u00e1kra, melyek ma is jelen vannak, m\u00e9g ha m\u00e1ra az \u00e1llamilag szervezett gyarmatos\u00edt\u00e1st fel is v\u00e1ltotta a neokoloni\u00e1lis f\u00fcgg\u00e9sek \u00faj rendszere. Ezek pedig olyan probl\u00e9m\u00e1k, amikre – \u00e9s ebben lehet a szocialista globaliz\u00e1ci\u00f3 elbukott projektj\u00e9nek a legfontosabb tapasztalata – nem lehet csak nemzet\u00e1llami keretek k\u00f6zt v\u00e1laszolni, hanem az ellen\u00e1ll\u00e1st \u00e9s az ellenhegemonikus politik\u00e1kat is glob\u00e1liss\u00e1 kell tenni.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a V\u00f6r\u00f6s Afrika ide\u00e1j\u00e1nak vir\u00e1gz\u00e1s\u00e1t \u00e9s buk\u00e1s\u00e1t mutatja be m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sokon kereszt\u00fcl, azonban a t\u00e1rlat c\u00e9lja nem eszt\u00e9tikai, \u00edgy a ki\u00e1ll\u00edtott alkot\u00e1soknak nem a m\u0171v\u00e9szeti min\u0151s\u00e9ge ker\u00fcl a k\u00f6zpontba, a m\u0171vek els\u0151sorban az \u00e1ltaluk vizsg\u00e1lt t\u00e1rsadalmi folyamatok meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1lj\u00e1k. Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l Mark Nash kur\u00e1tori koncepci\u00f3ja koherens a katal\u00f3gus elej\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3 Gramsci-id\u00e9zettel, mely szerint az \u00faj kult\u00far\u00e1\u00e9rt \u00e9s az \u00faj erk\u00f6lcsi \u00e9let\u00e9rt folytatott k\u00fczdelem szorosan kapcsol\u00f3dik az \u00e9let \u00faj felfog\u00e1s\u00e1hoz, \u00e9s ez v\u00e9g\u00fcl egy \u00faj val\u00f3s\u00e1g\u00e9rz\u00e9kel\u00e9ss\u00e9 is fog v\u00e1lni. (9)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Ezzel \u00f6sszhangban a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s sem egy auton\u00f3m, \u00f6nkifejez\u00e9st szolg\u00e1l\u00f3 m\u0171fajnak tekinti a m\u0171v\u00e9szetet, hanem egy \u00faj t\u00e1rsadalmi form\u00e1kat megalapoz\u00f3 gyakorlatnak. Azonban ehhez, a kritikai pedag\u00f3gia egyik \u00fatt\u00f6r\u0151j\u00e9nek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 Gramscira \u00e9p\u00edt\u0151, a v\u00e1llaltan politikai \u00e9s emancipat\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz sajnos nem illeszkedik az, hogy a gal\u00e9ria ter\u00e9b\u0151l teljesen elmaradnak a magyar\u00e1z\u00f3 feliratok. \u00cdgy a k\u00e9pal\u00e1\u00edr\u00e1sokon t\u00fal legfeljebb az el\u0151t\u00e9rben megtal\u00e1lhat\u00f3 sz\u00f3r\u00f3lap \u00e9s az ott megtekinthet\u0151 katal\u00f3gus seg\u00edtheti a t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1st, mely, b\u00e1r kiv\u00e1l\u00f3 k\u00f6tet, de nem v\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3 meg \u00e9s magyarul nem is olvashat\u00f3 el. Mindek\u00f6zben a hidegh\u00e1bor\u00fa alatt \u00e9p\u00edtett afrikai baloldali politik\u00e1k t\u00f6rt\u00e9netei, b\u00e1rhogy is n\u00e9zz\u00fck, nem tartoznak a mai t\u00e1rsadalom k\u00f6z\u00f6s tud\u00e1s\u00e1hoz. M\u00e1rpedig, ha a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00f6bbet akar ann\u00e1l, mint hogy t\u00f6rt\u00e9nelmi kuri\u00f3zumk\u00e9nt meglobogtassa azt, hogy \u201eAfrik\u00e1ban is voltak kommunist\u00e1k\u201d, akkor a bemutat\u00e1s m\u00f3dj\u00e1t is \u00f6sszhangba kellene hoznia a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00fczenet\u00e9vel.<\/p>\r\n\r\n

<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n\r\n

(1)<\/a> Melegh Attila: Glob\u00e1lis \u00f6tvenes \u00e9vek. In: Eszm\u00e9let<\/I> No. 105. (2015. tavasz). pp. 182-191.<\/p>\r\n

(2)<\/a> A kommunizmus elk\u00e9pzel\u00e9se Badiou szerint annyit tesz, hogy \u201emi\u201d, azaz az absztrakt emberis\u00e9g tudjuk, hogy a kommunizmus eszm\u00e9je egy helyes elk\u00e9pzel\u00e9s. L\u00e1sd: Alain Badiou: A kommunizmus m\u00faltja, jelene \u00e9s j\u00f6v\u0151je. In: Fordulat<\/I> No. 5. pp. 95-108. http:\/\/fordulat.net\/pdf\/5\/badiou.pdf<\/a><\/p>\r\n

(3)<\/a> A Lumumba meggyilkol\u00e1s\u00e1nak k\u00e9s\u0151bbi m\u0171v\u00e9szi-eml\u00e9kezetpolitikai feldolgoz\u00e1s\u00e1ra p\u00e9lda a belga Luc Tuymansnak a Mwana Kitoko – Beautiful White Man<\/I> c\u00edm\u0171 sorozata.<\/p>\r\n

(4)<\/a> Az egyetlen kiv\u00e9tel a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son a Wayland Rudd Archive k\u00e9peib\u0151l p\u00f6rg\u0151 vet\u00edt\u00e9s. Az 1930-as \u00e9vekben a Szovjetuni\u00f3ba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt afroamerikai sz\u00edn\u00e9szr\u0151l, Wayland Ruddr\u00f3l elnevezett gy\u0171jtem\u00e9ny, mely Yevgeniy Fiks m\u0171v\u00e9szeti projektje, a fekete alakok szovjet \u00e1br\u00e1zol\u00e1sait gy\u0171jti, bele\u00e9rte a hidegh\u00e1bor\u00fat megel\u0151z\u0151 id\u0151szakot is.
\r\nAz antikolonializmus \u00e9s a kommunizmus eszm\u00e9j\u00e9nek a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tti metszetei \u00e9pp az elm\u00falt \u00e9vekben ker\u00fcltek a kutat\u00e1sok f\u00f3kusz\u00e1ba. Ehhez l\u00e1sd:
\r\nHakim Adi: Pan-Africanism and Communism: The Communist International, Africa and the Diaspora, 1919-1939<\/I> (Africa World Press, 2013)
\r\nCathy Bergin: Bitter with the Past but Sweet with the Dream\u2019: Communism in the African American Imaginary<\/I> (Haymarket, 2016)
\r\nCathy Bergin (ed.): African American Anti-Colonial Texts 1917-1937<\/I> (Edinburgh University Press, 2016).\r\n<\/p>\r\n

(5)<\/a> A gyarmati felszabad\u00edt\u00e1si harcok Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ra gyakorolt hat\u00e1s\u00e1r\u00f3l l\u00e1sd:\r\nMark, James and Apor, P\u00e9ter . 2015. \u201cSocialism Goes Global: Decolonization and the Making of a New Culture of Internationalism in Socialist Hungary, 1956\u20131989.\u201d The Journal of Modern History<\/I>, 87, 4: 852\u2013891
\r\nNagy Krist\u00f3f. 2016. \u201eAngela Davis goes east? White Skin and Black Masks in the art of Socialist Hungary.\u201d World Literature Studies<\/I> Vol. 8. No. 4: 77 \u2013 94
\r\nGinelli Zolt\u00e1n: Opening the Semi-Periphery: Decolonisation and Socialist Hungary<\/I>. https:\/\/kritikaifoldrajz.hu\/2017\/04\/27\/opening-the-semi-periphery-decolonisation-and-socialist-hungary\/<\/a><\/p>\r\n

(6)<\/a> Frantz Fanon: A f\u00f6ld rabjai<\/I>. Gondolat, Budapest, 1985
\r\nAim\u00e9 C\u00e9saire: Lev\u00e9l Maurice Thoreznak. In: Eszm\u00e9let<\/I> No. 111. (2016. \u0151sz). pp. 176-183.\r\n<\/p>\r\n

(7)<\/a> Herbert Marcuse: Essay on Liberation<\/I>, Beacon Press, 1969<\/p>\r\n

(8)<\/a> Ella Shohat – Robert Stam: The Third Worldist Film. In: u\u0151k: Unthinking Eurocentrism: Multiculturalism and the Media<\/I> (Routledge, 1994) pp. 248-291. Magyarul: A harmadik vil\u00e1g filmm\u0171v\u00e9szete. In: Posztkoloni\u00e1lis Kritikai Sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9ny<\/I> (L\u2019Harmattan, megjelen\u00e9s alatt).<\/p>\r\n

(9)<\/a> Mark Nash (ed.): Red Africa. Affective Communities and the Cold War<\/I>. (Black Dog Publishing, 2016)<\/p>\r\n\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    A V\u00f6r\u00f6s Afrika – Sz\u00e9thull\u00f3 vil\u00e1g c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00f6k\u00e9letes arra, hogy seg\u00edt\u00e9s\u00e9vel a l\u00e1togat\u00f3k kil\u00e9pjenek az elm\u00falt \u00e9vtizedek t\u00e1rsadalmi v\u00e1ltoz\u00e1sair\u00f3l csak Eur\u00f3pa-centrikusan gondolkod\u00f3 s\u00e9m\u00e1kb\u00f3l, \u00fajragondolj\u00e1k azt az elterjedt k\u00f6zhelyet, miszerint a kommunizmus egy Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ban kital\u00e1lt, \u00e9s Kelet-Eur\u00f3p\u00e1ban megval\u00f3s\u00edtott eszme lenne, \u00e9s r\u00e1\u00e9bredjenek arra, hogy a gyarmatos\u00edt\u00e1s nem csak az \u0150, hanem a Mi […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630974,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-401029","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401029","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401029"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401029\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630974"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401029"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401029"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401029"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}