{"id":401031,"date":"2017-05-20T22:00:00","date_gmt":"2017-05-20T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401031"},"modified":"2022-06-21T14:28:51","modified_gmt":"2022-06-21T13:28:51","slug":"kozmikus-szorongas-az-orosz-eset","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/kozmikus-szorongas-az-orosz-eset\/","title":{"rendered":"Kozmikus szorong\u00e1s: Az orosz eset"},"content":{"rendered":"
\r\n

Diz\u00e1jn \u00e9s m\u0171v\u00e9szet.<\/i> Boris Groys mappa<\/b><\/p>\r\n

Erhardt Mikl\u00f3s: El\u0151sz\u00f3<\/a><\/p>\r\n<\/div>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

1.<\/p>\r\n

A modernit\u00e1s id\u0151szak\u00e1ban azt szoktuk meg, hogy az emberi l\u00e9nyt az \u00e9letter\u00e9t ad\u00f3 t\u00e1rsadalmi milli\u0151 \u00e1ltal meghat\u00e1rozott l\u00e9nyk\u00e9nt, inform\u00e1ci\u00f3s h\u00e1l\u00f3zatok csom\u00f3pontjak\u00e9nt, a k\u00f6rnyezet\u00e9t\u0151l f\u00fcgg\u0151 organizmusk\u00e9nt gondoljuk el. A globaliz\u00e1ci\u00f3 idej\u00e9n azut\u00e1n megtanultuk, hogy mindent\u0151l f\u00fcgg\u00fcnk, ami csak bolyg\u00f3szerte t\u00f6rt\u00e9nik \u2013 politikai, gazdas\u00e1gi, \u00f6kol\u00f3giai \u00e9rtelemben. De a F\u00f6ld sem elszigetelten l\u00e9tezik a kozmoszban. Olyan folyamatokt\u00f3l f\u00fcgg, amelyek a kozmikus t\u00e9rben zajlanak \u2013 a s\u00f6t\u00e9t anyagban, hull\u00e1mokban \u00e9s r\u00e9szecsk\u00e9kben, felrobban\u00f3 csillagokban \u00e9s \u00f6sszeoml\u00f3 galaxisokban. Az emberis\u00e9g sorsa is e kozmikus folyamatokon nyugszik, mert mindezek a kozmikus hull\u00e1mok \u00e9s r\u00e9szecsk\u00e9k emberi testeken haladnak \u00e1t. A F\u00f6ld felsz\u00edn\u00e9n \u00e9l\u0151 szervezetek fennmarad\u00e1s\u00e1nak felt\u00e9teleit a bolyg\u00f3 kozmikus eg\u00e9szen bel\u00fcli poz\u00edci\u00f3ja hat\u00e1rozza meg.<\/p>\r\n

Az emberi faj f\u00fcgg\u00e9se az uralhatatlan, s\u0151t, ismeretlen kozmikus esem\u00e9nyekt\u0151l saj\u00e1tosan modern szorong\u00e1s forr\u00e1sa. Nevezhetj\u00fck ak\u00e1r kozmikus szorong\u00e1snak is: amiatti szorong\u00e1snak, hogy a kozmosz r\u00e9szei vagyunk \u2013 de nincs f\u00f6l\u00f6tte hatalmunk. Nem v\u00e9letlen, hogy a kort\u00e1rs t\u00f6megkult\u00fara meg\u0151r\u00fcl az aszteroid\u00e1k\u00e9rt, amelyek a fekete kozmikus t\u00e9rb\u0151l \u00e9rkeznek elpuszt\u00edtani a F\u00f6ldet. De a szorong\u00e1snak vannak kifinomultabb form\u00e1i is. P\u00e9ldak\u00e9nt hozhatjuk Georges Bataille \u201eel\u00e1tkozott r\u00e9sz\u201d elm\u00e9let\u00e9t. (1)<\/a><\/p>\r\n

Az elm\u00e9let szerint a nap mindig t\u00f6bb energi\u00e1t k\u00fcld a F\u00f6ldre, mint amennyit az, a felsz\u00edn\u00e9n \u00e9l\u0151 \u00f6sszes organizmussal egy\u00fctt, el tudna nyelni. Minden er\u0151fesz\u00edt\u00e9s ellen\u00e9re, hogy ezt az energi\u00e1t javak termel\u00e9s\u00e9re, a n\u00e9pess\u00e9g \u00e9letmin\u0151s\u00e9g\u00e9nek jav\u00edt\u00e1s\u00e1ra ford\u00edtsuk, mindig megmarad egy el nem nyelt, nem hasznosult r\u00e9sz, amely sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en puszt\u00edt\u00f3 \u2013 csak er\u0151szak \u00e9s h\u00e1bor\u00fas\u00e1g \u00fatj\u00e1n lehet t\u00faladni rajta, esetleg m\u00e9g eksztatikus \u00fcnneps\u00e9gek \u00e9s szexu\u00e1lis orgi\u00e1k \u00fatj\u00e1n, ami a marad\u00e9k-energia elnyel\u00e9s\u00e9nek kev\u00e9sb\u00e9 veszedelmes m\u00f3dja. Ily m\u00f3don az emberi kult\u00far\u00e1t \u00e9s politik\u00e1t is a kozmikus energi\u00e1k hat\u00e1rozz\u00e1k meg \u2013 mind\u00f6r\u00f6kk\u00e9 rend \u00e9s rendetlens\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt ingadozunk.<\/p>\r\n

Friedrich Nietzsche az anyagi vil\u00e1got, amelynek az emberi l\u00e9ny csak r\u00e9sz\u00e9t alkotja, olyan helyk\u00e9nt \u00edrta le, ahol az apoll\u00f3i \u00e9s dion\u00fcszoszi er\u0151k \u2013 m\u00e1s sz\u00f3val kozmosz \u00e9s k\u00e1osz er\u0151i \u2013 \u00f6r\u00f6k\u00f6s harcban \u00e1llnak. Ugyanakkor, m\u00e9g ha \u0151 maga v\u00e9gtelennek fogta is fel ezt a harcot, amelyben a kozmosz mindig helyre\u00e1ll, miut\u00e1n felzab\u00e1lta a k\u00e1osz, Nietzsche v\u00edzi\u00f3ja gyenge v\u00edgasszal szolg\u00e1l a kozmikus szorong\u00e1s mark\u00e1ban verg\u0151d\u0151 emberi fajnak. Val\u00f3ban, a kozmikus rend id\u0151r\u0151l-id\u0151re t\u00f6rt\u00e9n\u0151 helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa nem garant\u00e1lja, hogy annak apr\u00f3 r\u00e9sze, az emberi faj is mindig helyre lesz \u00e1ll\u00edtva. \u00cdgy sz\u00e1munka csak az adatik meg, hogy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3dokon reag\u00e1ljunk kozmosz \u00e9s k\u00e1osz h\u00e1bor\u00faj\u00e1ra: eksztatikus m\u00f3don magunkba fogadhatjuk a k\u00e1oszt, vagy megpr\u00f3b\u00e1lhatjuk ellen\u0151rz\u00e9s\u00fcnk al\u00e1 vonni a kozmoszt, hogy \u00edgy biztos\u00edtsuk gy\u0151zelm\u00e9t a k\u00e1osz er\u0151i felett.<\/p>\r\n

Orosz gondolkod\u00f3k, k\u00f6lt\u0151k \u00e9s m\u0171v\u00e9szek mindk\u00e9t tervet megfogalmazt\u00e1k a tizenkilencedik \u00e9s huszadik sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n, k\u00fcsz\u00f6b\u00e9n a forradalomnak, amely eg\u00e9sz Oroszorsz\u00e1got tot\u00e1lis k\u00e1oszba tasz\u00edtotta. Sok \u00edr\u00f3 \u00e9s m\u0171v\u00e9sz \u00e9nekelte meg a k\u00e1osz elj\u00f6vetel\u00e9t \u2013 az egyik legh\u00edresebb p\u00e9lda A Nap legy\u0151z\u00e9se<\/i> c\u00edm\u0171 misztikus opera. Megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ban a kor orosz avantg\u00e1rd mozgalm\u00e1nak legkiemelked\u0151bb k\u00e9pvisel\u0151i vettek r\u00e9szt: Kazimir M\u00e1levics, Velimir Hlebnyikov, Alekszej Krucsenyik \u00e9s Mihail Matyusin. (2)<\/a> Az opera a nap kialv\u00e1s\u00e1t \u00fcnnepelte, a kozmosz k\u00e1oszba s\u00fcllyed\u00e9s\u00e9t, amelynek szimb\u00f3lumak\u00e9nt M\u00e1levics el\u0151sz\u00f6r festette meg a fekete n\u00e9gyzetet, mint az opera d\u00edszlet\u00e9nek egyik elem\u00e9t.<\/p>\r\n

Az \u00fagynevezett orosz kozmist\u00e1k m\u00e1sk\u00e9pp, de m\u00e9gis sok n\u00e9zet\u00e9ben hasonl\u00f3an reag\u00e1ltak a nietzschei radik\u00e1lis ateizmusra, mint Marx a francia Felvil\u00e1gosod\u00e1s ateizmus\u00e1ra, avagy \u00e9ppen a Feuerbach\u00e9ra. (3)<\/a> A hagyom\u00e1nyos ateizmus elvetette a kereszt\u00e9nys\u00e9get mint az emberi faj t\u00fal\u00e9l\u00e9s\u00e9nek, s\u0151t, halhatatlans\u00e1g\u00e1nak hamis \u00edg\u00e9ret\u00e9t. Az embert meggy\u0151zt\u00e9k, fogadja el v\u00e9gess\u00e9g\u00e9t, haland\u00f3s\u00e1g\u00e1t, \u00e9s a sorsa ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1ra val\u00f3 k\u00e9ptelens\u00e9g\u00e9t. Marx maga is ateista volt, de nem akarta eldobni a kereszt\u00e9ny \u00edg\u00e9retet. Ehelyett ink\u00e1bb be akarta v\u00e1ltani azt, a kommunista t\u00e1rsadalommal, amely k\u00e9pes lesz kez\u00e9be venni a F\u00f6ld sors\u00e1t, ahelyett, hogy az isteni gondvisel\u00e9sre hagyn\u00e1. A kereszt\u00e9ny \u00edg\u00e9retet \u00fagy \u00e9rtelmezte teh\u00e1t \u00fajra, mint a kommunista kozmosz gy\u0151zelm\u00e9t a kapitalista k\u00e1osz f\u00f6l\u00f6tt, amely a vil\u00e1gi politika \u00e9s technol\u00f3gia r\u00e9v\u00e9n fog megval\u00f3sulni.<\/p>\r\n

Az orosz kozmist\u00e1k meg\u00f6r\u00f6k\u00f6lt\u00e9k \u00e9s radikaliz\u00e1lt\u00e1k a marxi elmozdul\u00e1st isteni gondvisel\u00e9st\u0151l vil\u00e1gi technol\u00f3gia fel\u00e9. Van ugyanakkor az eredeti marxi terv \u00e9s a kozmista terv k\u00f6z\u00f6tt egy l\u00e9nyegi elt\u00e9r\u00e9s. A marxizmus nem veti fel a halhatatlans\u00e1g probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t: a kommunista \u201ef\u00f6ldi paradicsom\u201d, amelyet forradalmi harc \u00e9s alkot\u00f3munka kombin\u00e1ci\u00f3ja seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel kell majd megval\u00f3s\u00edtani, \u00fagy \u00e9rtend\u0151, mint ember \u00e9s term\u00e9szet k\u00f6z\u00f6tti harm\u00f3nia \u2013 olyan harm\u00f3nia, amely az ember boldogs\u00e1g\u00e1t az \u201eemberi term\u00e9szetben\u201d l\u00e1tja biztos\u00edtva, amelyhez a \u201eterm\u00e9szetes elm\u00fal\u00e1s\u201d elker\u00fclhetetlens\u00e9ge is hozz\u00e1tartozik. Ilyen \u00e9rtelemben pedig a kommunizmus klasszikus marxista v\u00e1ltozata beleillik a Michel Foucault \u00e1ltal le\u00edrt biopolitikai hatalom keretei k\u00f6z\u00e9.<\/p>\r\n

Foucault szerint a modern \u00e1llam els\u0151sorban \u201ebio-hatalomk\u00e9nt\u201d m\u0171k\u00f6dik, amit az igazol, hogy az emberi faj megmarad\u00e1s\u00e1t biztos\u00edtja. Az egy\u00e9n megmarad\u00e1s\u00e1\u00e9rt persze tov\u00e1bbra sem szavatol semmi. B\u00e1rmely egy\u00e9n \u201eterm\u00e9szetes\u201d hal\u00e1l\u00e1t az \u00e1llam passz\u00edvan, mint elker\u00fclhetetlen esem\u00e9nyt fogadja el, s \u00edgy az adott szem\u00e9ly mag\u00e1n\u00fcgyek\u00e9nt kezeli. Az egy\u00e9n hal\u00e1la teh\u00e1t a modern biohatalom \u00e1tl\u00e9phetetlen korl\u00e1tja, amelyet sem a modern \u00e1llam, sem maga Foucault nem k\u00e9rd\u0151jelezett meg.<\/p>\r\n

De mi t\u00f6rt\u00e9nne, ha a biohatalom radikaliz\u00e1ln\u00e1 hatalmi illet\u00e9kess\u00e9g\u00e9t, \u00e9s nem csak a kollekt\u00edv hal\u00e1l, de a \u201eterm\u00e9szetes\u201d egy\u00e9ni hal\u00e1l ellen is harcot ind\u00edtana, azzal a v\u00e9gs\u0151 c\u00e9llal, hogy teljesen kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6lje? Az ilyen k\u00f6vetel\u00e9s k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl ut\u00f3pikusnak hangzik, \u00e9s val\u00f3ban az is. M\u00e9gis, sz\u00e1mos orosz szerz\u0151 \u00e9ppen ezt fogalmazta meg a Nagy Okt\u00f3beri Forradalom \u00e9l\u0151tt \u00e9s ut\u00e1n. A felfokozott biohatalom e radik\u00e1lis k\u00f6vetel\u00e9se hozz\u00e1j\u00e1rult a szovjet \u00e1llam hatalm\u00e1nak igazol\u00e1s\u00e1hoz. A biopolitikai ut\u00f3pi\u00e1k orosz \u00e9rtelmis\u00e9giek \u00e9s m\u0171v\u00e9szek j\u00f3val sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u00e9t b\u00e9k\u00edtett\u00e9k meg a szovjethatalommal, mint a marxizmusnak egyed\u00fcl valaha is siker\u00fclt, \u00e9ppen az\u00e9rt, mert ezek az ut\u00f3pi\u00e1k, szemben a nyugati marxizmussal, val\u00f3di orosz gy\u00f6kerekkel rendelkeztek \u2013 neves\u00fcl Nyikolaj Fjodorov munk\u00e1s\u00e1g\u00e1ban.<\/p>\r\n

A \u201eK\u00f6z\u00f6s feladat filoz\u00f3fi\u00e1ja\u201d, amelyet Fjodorov a tizenkilencedik sz\u00e1zad v\u00e9ge fel\u00e9 alkotott meg, a filoz\u00f3fus \u00e9let\u00e9ben ugyan nem sok nyilv\u00e1noss\u00e1got kapott, \u00e1m olyan illusztris olvas\u00f3k figyelm\u00e9t ragadta meg, mint Lev Tolsztoj, Fjodor Dosztojevszkij \u00e9s Vlagyimir Szolovjov, akikre Fjodorov projektje nagy hat\u00e1st gyakorolt. (4)<\/a> A filoz\u00f3fus 1903-ban bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la ut\u00e1n a m\u0171 egyre elismertebb lett, j\u00f3llehet, olvas\u00f3k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge l\u00e9nyeg\u00e9ben Oroszorsz\u00e1gra korl\u00e1toz\u00f3dott. A k\u00f6z\u00f6s feladat terve l\u00e9nyeg\u00e9ben abban \u00e1ll, hogy megteremts\u00fck azon technol\u00f3giai, t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai felt\u00e9teleket, amelyek k\u00f6z\u00f6tt, technol\u00f3giai, m\u0171vi eszk\u00f6z\u00f6k alkalmaz\u00e1s\u00e1val, lehets\u00e9ges lesz felt\u00e1masztani az \u00f6sszes embert, aki valaha \u00e9lt.<\/p>\r\n

Fjodorov a maga terv\u00e9t \u00fagy fogta fel, mint a felt\u00e1mad\u00e1s \u00e9s halhatatlans\u00e1g kereszt\u00e9ny \u00edg\u00e9ret\u00e9nek technol\u00f3giai eszk\u00f6z\u00f6kkel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1t. Fjodorov val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1r nem hitt a testt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl l\u00e9tez\u0151 l\u00e9lek halhatatlans\u00e1g\u00e1ban. Szem\u00e9ben a fizikai, anyagi l\u00e9t volt annak egyed\u00fcl lehets\u00e9ges form\u00e1ja. Megingathatatlanul hitt viszont a technol\u00f3gi\u00e1ban: miut\u00e1n minden anyagi \u00e9s fizikai term\u00e9szet\u0171, ez\u00e9rt gyakorlatilag minden manipul\u00e1lhat\u00f3 is. A legfontosabb mindazon\u00e1ltal, hogy Fjodorov hitt a t\u00e1rsadalmi szervez\u0151d\u00e9s hatalm\u00e1ban: ilyen \u00e9rtelemben hamis\u00edtatlan szocialista volt. Komolyan vette a kialakul\u00f3ban l\u00e9v\u0151 biohatalom \u00edg\u00e9ret\u00e9t \u2013 azaz az \u00e1llam \u00edg\u00e9ret\u00e9t, hogy az \u00e9letet mint olyat helyezi gondjai k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba, \u00e9s azt k\u00f6vetelte ett\u0151l a hatalomt\u00f3l, hogy az \u00edg\u00e9ret\u00e9t k\u00f6vetkezetesen gondolja v\u00e9gig \u00e9s teljes\u00edtse be.<\/p>\r\n

Fjodorov az \u00f6nmagukat a halad\u00e1s elm\u00e9leteik\u00e9nt t\u00e9telez\u0151, tizenkilencedik sz\u00e1zad v\u00e9gi szocialista elm\u00e9letek egyik bels\u0151 ellentmond\u00e1s\u00e1ra reag\u00e1lt, arra tudniillik, hogy az elj\u00f6vend\u0151 gener\u00e1ci\u00f3k csak azon az \u00e1ron fogj\u00e1k \u00e9lvezni a szocialista igazs\u00e1goss\u00e1got, hogy cinikus m\u00f3don szemet hunynak a felh\u00e1bor\u00edt\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neti igazs\u00e1gtalans\u00e1g felett: hogy minden kor\u00e1bbi gener\u00e1ci\u00f3 ki van z\u00e1rva a megval\u00f3sult szocialista ut\u00f3pi\u00e1b\u00f3l. A szocializmus teh\u00e1t \u00fagy m\u0171k\u00f6dik, hogy kizs\u00e1km\u00e1nyolja a holtakat az \u00e9l\u0151k jav\u00e1ra \u2013 illetve a ma \u00e9l\u0151ket a j\u00f6v\u0151ben \u00e9l\u0151k jav\u00e1ra. De vajon lehets\u00e9ges-e a technol\u00f3gi\u00e1t m\u00e1s m\u00f3don, mint a t\u00f6rt\u00e9nelmi fejl\u0151d\u00e9s kontextus\u00e1ban elgondolni?<\/p>\r\n

Fjodorov \u00fagy v\u00e9lte, hogy ilyen, m\u00faltra ir\u00e1nyul\u00f3 technol\u00f3gia igenis lehets\u00e9ges \u2013 s\u0151t, val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1r l\u00e9tezik is. A m\u0171v\u00e9szet-technol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l, \u00e9s k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen a m\u0171v\u00e9szeti m\u00fazeumok \u00e1ltal haszn\u00e1lt technol\u00f3gi\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. A m\u00fazeum nem b\u00fcnteti a m\u00fazeumi t\u00e1rgyak idej\u00e9tm\u00falts\u00e1g\u00e1t; nem dobja ki, nem puszt\u00edtja el \u0151ket. A m\u00fazeum alapj\u00e1ban v\u00e9ve hadil\u00e1bon \u00e1ll a halad\u00e1ssal. A halad\u00e1s l\u00e9nyege, hogy a r\u00e9gi dolgok hely\u00e9be \u00faj dolgokat tesz\u00fcnk. A m\u00fazeum, ezzel ellent\u00e9teben, olyan g\u00e9pezet, amely \u00e9letben tartja a dolgokat, halhatatlann\u00e1 teszi \u0151ket. Miut\u00e1n minden emberi l\u00e9ny egyben test is a t\u00f6bbi test k\u00f6z\u00f6tt, dolog a t\u00f6bbi dolog k\u00f6z\u00f6tt, \u00edgy sz\u00e1m\u00e1ra is \u00e1ld\u00e1s lehet a m\u00fazeumi halhatatlans\u00e1g. A m\u00fazeumban a dolgok halhatatlans\u00e1ga, vagy a test halhatatlans\u00e1ga l\u00e9p a l\u00e9lek kereszt\u00e9ny halhatatlans\u00e1ga hely\u00e9be. Az isteni gondvisel\u00e9s hely\u00e9be pedig a kur\u00e1tori d\u00f6nt\u00e9sek \u00e9s a m\u00fazeumi meg\u0151rz\u00e9s technol\u00f3gi\u00e1ja.<\/p>\r\n

Fjodorov szerint a m\u0171v\u00e9szet az\u00e9rt haszn\u00e1l technol\u00f3gi\u00e1t, hogy \u00e9l\u0151l\u00e9nyeket \u0151rizzen meg. A m\u0171v\u00e9szetben nincs halad\u00e1s. A m\u0171v\u00e9szet nem v\u00e1r egy igazs\u00e1gosabb t\u00e1rsadalom elj\u00f6vetel\u00e9re \u2013 itt \u00e9s most tesz halhatatlann\u00e1. Az emberi l\u00e9nyek \u00e9rtelmezhet\u0151k ready-made-k\u00e9nt \u2013 azaz potenci\u00e1lis m\u0171t\u00e1rgyk\u00e9nt. Minden most \u00e9l\u0151 \u00e9s valaha \u00e9lt embernek m\u0171t\u00e1rgyk\u00e9nt kell felt\u00e1madnia holt\u00e1b\u00f3l, \u00e9s m\u00fazeumba vonulnia. A technol\u00f3gia mint eg\u00e9sz a m\u0171v\u00e9szet technol\u00f3gi\u00e1j\u00e1v\u00e1 kell v\u00e1ljon, az \u00e1llam pedig a n\u00e9pess\u00e9ge m\u00fazeum\u00e1v\u00e1. Amint a m\u00fazeum vezet\u00e9se sem csak a m\u00fazeumi gy\u0171jtem\u00e9ny \u00e1ltal\u00e1nos \u00e1llag\u00e1\u00e9rt felel, hanem minden egyes m\u0171t\u00e1rgy \u00e9ps\u00e9g\u00e9\u00e9rt is, garant\u00e1lva, hogy az egyes m\u0171veken elv\u00e9gzik a meg\u0151rz\u00e9si munk\u00e1latokat, amikor a sz\u00e9thull\u00e1s fenyegeti \u0151ket, \u00fagy kell az \u00e1llamnak felel\u0151ss\u00e9get v\u00e1llalnia minden egyes szem\u00e9ly felt\u00e1mad\u00e1s\u00e1\u00e9rt \u00e9s \u00e9let\u00e9nek tov\u00e1bbvitel\u00e9\u00e9rt. Az \u00e1llam t\u00f6bb\u00e9 nem engedheti meg, hogy az egy\u00e9nek mag\u00e1n\u00faton haljanak, a holtak meg b\u00e9k\u00e9ben nyugodjanak. Az \u00e1llamnak \u00e1t kell l\u00e9pnie a hal\u00e1l korl\u00e1tj\u00e1t. A biohatalomnak tot\u00e1liss\u00e1 kell v\u00e1lnia.<\/p>\r\n

E totalit\u00e1s akkor val\u00f3sul meg, ha m\u0171v\u00e9szet \u00e9s politika, \u00e9let \u00e9s technol\u00f3gia, \u00e1llam \u00e9s m\u00fazeum k\u00f6z\u00e9 egyenl\u0151s\u00e9gjel ker\u00fcl. Az \u00e9let \u00e9s m\u0171v\u00e9szet k\u00f6z\u00f6tti hat\u00e1rok \u00e1tl\u00e9p\u00e9se nem annyit tesz, hogy a m\u0171v\u00e9szetet bevissz\u00fck az \u00e9letbe, hanem ink\u00e1bb radik\u00e1lis m\u00f3don \u201em\u00fazeumos\u00edtjuk\u201d az \u00e9letet \u2013 az \u00e9letnek a m\u00fazeumban lehet \u00e9s kell r\u00e9szes\u00fclnie a halhatatlans\u00e1g kiv\u00e1lts\u00e1g\u00e1ban. Az \u00e9let tere \u00e9s a m\u00fazeumi t\u00e9r egyes\u00edt\u00e9s\u00e9vel a biohatalom v\u00e9gtelen\u00fcl kiterjed: az \u00f6r\u00f6k \u00e9let szervezett technol\u00f3gi\u00e1ja lesz bel\u0151le.<\/p>\r\n

Az ilyen biohatalom term\u00e9szetesen t\u00f6bb\u00e9 nem \u201edemokratikus\u201d: senki sem v\u00e1rja egy m\u00fazeumi gy\u0171tem\u00e9nyben \u0151rz\u00f6tt m\u0171t\u00e1rgyakt\u00f3l, hogy demokratikusan v\u00e1lassz\u00e1k meg a m\u00fazeumi kur\u00e1tort, aki gondjukat viseli. Ha majd az emberi l\u00e9ny radik\u00e1lisan modernn\u00e9 lesz \u2013 azaz testt\u00e9 a t\u00f6bbi testek, dologg\u00e1 a t\u00f6bbi dolgok k\u00f6z\u00f6tt \u2013, azt is el kell fogadnia, hogy az \u00e1llamilag szervezett technol\u00f3gia ennek megfelel\u0151en kezeli. Mindazon\u00e1ltal, ennek az elfogad\u00e1snak van egy kulcsfontoss\u00e1g\u00fa el\u0151felt\u00e9tele: az \u00faj hatalom kimondott c\u00e9lja az evil\u00e1gi \u00f6r\u00f6kl\u00e9t kell legyen, mindenki sz\u00e1m\u00e1ra. Az \u00e1llam csak ekkor sz\u0171nik meg r\u00e9szleges, korl\u00e1tos biohatalom lenni, amelyet Foucault le\u00edr\u00e1s\u00e1b\u00f3l ismer\u00fcnk, \u00e9s lesz bel\u0151le tot\u00e1lis biohatalom.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Ford\u00edtotta: Erhardt Mikl\u00f3s<\/p>\r\n

\r\n

(Jelen ford\u00edt\u00e1s forr\u00e1sa: Cosmic Anxiety: The Russian Case<\/a>, e-flux Journal<\/i> 56th Venice Biennale – Cosmos, May 9th 2015)<\/p>\r\n

(1)<\/a> Georges Bataille. Accursed Share: An Essay on General Economy<\/i>, 1. k\u00f6tet (New York: Zone Books, 1988).<\/p>\r\n

(2)<\/a> Victory over the Sun<\/i>, szerk. Patricia Railing, ford. Evgeny Steiner. 2 k\u00f6tet (London: Artists.Bookworks, 2009).<\/p>\r\n

(3)<\/a> George M. Young, The Russian Cosmists: The Esoteric Futurism of Nikolai Fedorov and His Followers<\/i> (Oxford: Oxford University Press, 2012).<\/p>\r\n

(4)<\/a> Nikolai Fedorovich Fedorov, What is Man Created For?: The Philosophy of the Common Task<\/i> (London: Honeyglen Publishing\/L’Age d’Homme, 1990).<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Diz\u00e1jn \u00e9s m\u0171v\u00e9szet. Boris Groys mappa Erhardt Mikl\u00f3s: El\u0151sz\u00f3     1. A modernit\u00e1s id\u0151szak\u00e1ban azt szoktuk meg, hogy az emberi l\u00e9nyt az \u00e9letter\u00e9t ad\u00f3 t\u00e1rsadalmi milli\u0151 \u00e1ltal meghat\u00e1rozott l\u00e9nyk\u00e9nt, inform\u00e1ci\u00f3s h\u00e1l\u00f3zatok csom\u00f3pontjak\u00e9nt, a k\u00f6rnyezet\u00e9t\u0151l f\u00fcgg\u0151 organizmusk\u00e9nt gondoljuk el. A globaliz\u00e1ci\u00f3 idej\u00e9n azut\u00e1n megtanultuk, hogy mindent\u0151l f\u00fcgg\u00fcnk, ami csak bolyg\u00f3szerte t\u00f6rt\u00e9nik \u2013 politikai, gazdas\u00e1gi, \u00f6kol\u00f3giai […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630976,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-401031","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401031","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401031"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401031\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2024075,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401031\/revisions\/2024075"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630976"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401031"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401031"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401031"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}