{"id":401035,"date":"2017-06-22T22:00:00","date_gmt":"2017-06-22T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401035"},"modified":"2017-06-22T22:00:00","modified_gmt":"2017-06-22T22:00:00","slug":"szocialista-avantgard","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/szocialista-avantgard\/","title":{"rendered":"Szocialista avantg\u00e1rd?"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s Marinko Sudac avantg\u00e1rd (virtu\u00e1lis<\/a>) m\u00fazeum\u00e1nak anyag\u00e1ra \u00e9p\u00fcl, amely misszi\u00f3ja szerint a vasf\u00fcgg\u00f6nyt\u0151l keletre \u00e9s a Szovjetuni\u00f3t\u00f3l nyugatra fekv\u0151 orsz\u00e1gok radik\u00e1lis, avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szeti t\u00f6rekv\u00e9seit gy\u0171jti. Sudac gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek gerinc\u00e9t persze Jugoszl\u00e1via m\u0171v\u00e9szete adja, m\u00e9gpedig annak avantg\u00e1rd szegmense, amit a gy\u0171jt\u0151 az id\u0151ben (1914 \u00e9s 1989 k\u00f6z\u00e9) hat\u00e1rol be. A budapesti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son is az egykori Jugoszl\u00e1via ker\u00fclt a f\u00f3kuszba, amelynek avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szeti t\u00f6rekv\u00e9sei mell\u00e9, k\u00f6r\u00e9 rendez\u0151dik az egykori Keleti Blokk orsz\u00e1gai k\u00f6z\u00fcl Lengyelorsz\u00e1g, Magyarorsz\u00e1g \u00e9s Csehszlov\u00e1kia avantg\u00e1rdja. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s vezet\u0151je azt is hangs\u00falyozza, hogy az egykori szocialista orsz\u00e1gok m\u0171v\u00e9szete nem \u00e9rtelmezhet\u0151 \u201epuszt\u00e1n a szovjet \u00e9s a nyugati hat\u00e1sok term\u00e9kek\u00e9nt\u201d, amire a sz\u00f6veg egy igen izgalmas terminol\u00f3gia p\u00e9ld\u00e1t is hoz: a szocialista modernizmust.<\/p>\r\n\r\n

A kifejez\u00e9s \u00f6nmag\u00e1ban is elgondolkodtat\u00f3, hiszen a hidegh\u00e1bor\u00fas sztereot\u00edpi\u00e1knak megfelel\u0151en a modernizmust l\u00e9nyeg\u00e9ben a nyugati modernizmussal azonos\u00edtja, amikor megkonstru\u00e1lja annak kelet-eur\u00f3pai, szocialista verzi\u00f3j\u00e1t. A terminol\u00f3gia r\u00e1ad\u00e1sul arra is utal, hogy ha l\u00e9tezett szocialista modernizmus, akkor tal\u00e1n volt szocialista avantg\u00e1rd is, ami m\u00e1r nem csak a geopolitikai esszencializmus tekintet\u00e9ben problematikus, hanem historiogr\u00e1fiai szempontb\u00f3l is, hiszen az avantg\u00e1rd egy jelent\u0151s r\u00e9sze eleve szocialista, illetve kommunista k\u00f6rnyezetben j\u00f6tt l\u00e9tre. \u00c9s akkor azt a kellemetlen k\u00e9rd\u00e9st m\u00e9g nem is \u00e9rintett\u00fck, hogy mik\u00e9nt lehet egym\u00e1st\u00f3l elhat\u00e1rolni a modernizmust \u00e9s az avantg\u00e1rdot?<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kur\u00e1tora, Marco Scotini az el nem k\u00f6telezett (non-aligned) kifejez\u00e9ssel igyekszik is eleg\u00e1nsan elker\u00fclni ezt a tipol\u00f3giai csapd\u00e1t, viszont ennek az az \u00e1ra, hogy nagyj\u00e1b\u00f3l szinonimak\u00e9nt kezeli az avantg\u00e1rdot \u00e9s a modernizmust, ami am\u00fagy egy jellegzetesen nyugati, hidegh\u00e1bor\u00fas n\u00e9z\u0151pont, hiszen nagyj\u00e1b\u00f3l egyenl\u0151s\u00e9gjelet tesz az auton\u00f3m \u00e9s az aktivista jelleg\u0171 m\u0171v\u00e9szeti praxis k\u00f6z\u00e9, mik\u00f6zben mindkett\u0151t nonkonform intellektu\u00e1lis magatart\u00e1sk\u00e9nt \u00e9rtelmezi. A kiss\u00e9 populista nonkonform kifejez\u00e9s meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1nak neh\u00e9zs\u00e9geit Scotini \u00fagy hidalja \u00e1t, hogy egym\u00e1ssal p\u00e1rhuzamos, de egym\u00e1st\u00f3l elt\u00e9r\u0151 lok\u00e1lis modernizmusokr\u00f3l besz\u00e9l, amelyek k\u00f6z\u00f6tt azok voltak a szocialist\u00e1k, amelyek szocialista orsz\u00e1gban j\u00f6ttek l\u00e9tre.<\/p>\r\n\r\n

A szocialista modernizmus, mint terminus technicus k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti vonatkoz\u00e1sban Jugoszl\u00e1via 1948 ut\u00e1ni m\u0171v\u00e9szete kapcs\u00e1n ker\u00fclt forgalomba. Legismertebb megfogalmaz\u00e1sa Jesa Denegri nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik, aki a szocialista realizmust\u00f3l elhat\u00e1rolt szocialista eszt\u00e9ticizmus diszkurzusa alapj\u00e1n konstru\u00e1lja meg, ami alatt egy \u00e1llamilag t\u00e1mogatott, apolitikus, auton\u00f3m, modernista m\u0171v\u00e9szetet \u00e9rtett a jugoszl\u00e1v kritika a hatvanas \u00e9vekben. (1)<\/a> A kilencvenes \u00e9vekben Denegri mellett Bojana Pejic is haszn\u00e1lta a kifejez\u00e9st, aki frapp\u00e1nsan \u00e9s t\u00f6m\u00f6ren egy \u201eP\u00e1rizs \u00e1ltal inspir\u00e1lt apolitikus elit modernizmusk\u00e9nt\u201d hat\u00e1rozta meg. (2)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Nagyj\u00e1b\u00f3l ebben az \u00e9rtelemben alkalmazta Piotr Piotrowski is, aki a fogalom region\u00e1lis, jugoszl\u00e1v jelent\u00e9s\u00e9t t\u00e1g\u00edtva m\u00e1r a lengyel neokonstruktivizmust \u00e9s a cseh informelt is szocialista modernizmusk\u00e9nt t\u00e1rgyalta. (3)<\/a> Piotrowski r\u00e1ad\u00e1sul ezeket a politikai tekintetben egy\u00e1ltal\u00e1n nem nonkonform, de persze nem is igaz\u00e1n konform m\u0171v\u00e9szeti t\u00f6rekv\u00e9seket \u00e9lesen szembe\u00e1ll\u00edtotta a konceptualista \u00e9s akcionista, \u201ek\u00e9prombol\u00f3\u201d praxissal.<\/p>\r\n\r\n

Ez a jellegzetesen posztszocialista tipol\u00f3gia azonban m\u00e1r a lengyel geopolitikai viszonyok k\u00f6z\u00f6tt sem teljesen probl\u00e9mamentes, ha p\u00e9ld\u00e1ul Tadeusz Kantor informel festm\u00e9nyeire \u00e9s happeningjeire gondolunk, de akkor v\u00e1lik csak igaz\u00e1n \u00e9rdekess\u00e9, ha megk\u00eds\u00e9relj\u00fck a magyar szc\u00e9n\u00e1ra vonatkoztatni. Ez esetben ugyanis olyan jelens\u00e9gekre kellene alkalmaznunk, mint a Zugl\u00f3i K\u00f6r fest\u00e9szete vagy az Iparterv-csoport geometrikus absztrakt t\u00f6rekv\u00e9sei, amelyek a magyar \u00e9s az eur\u00f3pai szakirodalomba is avantg\u00e1rdk\u00e9nt, illetve neoavantg\u00e1rdk\u00e9nt vonultak be.<\/p>\r\n\r\n

Innen n\u00e9zve tal\u00e1n m\u00e1r az is \u00e9rthet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik, hogy a szocialista modernizmus terminol\u00f3gi\u00e1ja egy\u00e1ltal\u00e1n nem r\u00e9szletk\u00e9rd\u00e9s egy olyan gy\u0171jtem\u00e9ny eset\u00e9ben, ami nomen est omen az avantg\u00e1rdra f\u00f3kusz\u00e1l, hiszen a szocialista modernizmus valahol azon a spektrumon defini\u00e1lhat\u00f3, ami az \u00e1llami absztraktokt\u00f3l a nonkonform, akcionista hulig\u00e1nokig \u00edvel. De vajon ezen a spektrumon bel\u00fcl hol \u00e9s milyen szempontok szerint lehet megh\u00fazni a hat\u00e1rokat?<\/p>\r\n\r\n

A Sudaccal az elm\u00falt \u00e9vtizedben egy\u00fctt dolgoz\u00f3 Denegri erre a jugoszl\u00e1v p\u00e9ld\u00e1k alapj\u00e1n azt a v\u00e1laszt adja, hogy eszt\u00e9tikai \u00e9s politikai szempontb\u00f3l az EXAT 51 \u00e9s a Gorgona is avantg\u00e1rd volt, nem puszt\u00e1n modernista, hiszen fel akart\u00e1k sz\u00e1molni a m\u0171v\u00e9szet auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t. De vajon az EXAT 51 az \u00f6tvenes \u00e9vekben a maga konstruktivizmus\u00e1val ugyan\u00fagy volt avantg\u00e1rd, mint a Gorgona a hatvanas \u00e9vekben a maga dadaizmus\u00e1val? \u00c9s ha m\u00e1r itt tartunk, mindez hogyan vonatkoztathat\u00f3 a magyar m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9re? Ha a happeningre gondolunk \u00e9s a hatvanas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9re, akkor meg lehet konstru\u00e1lni a p\u00e1rhuzamos t\u00f6rt\u00e9neteket a r\u00e9gi\u00f3ban (legal\u00e1bbis Jugoszl\u00e1via, Magyarorsz\u00e1g, Lengyelorsz\u00e1g \u00e9s Csehszlov\u00e1kia vonatkoz\u00e1s\u00e1ban), de vajon l\u00e9tezett-e magyar megfelel\u0151je az EXAT 51-nek \u00e9s a Gorgon\u00e1nak?<\/p>\r\n\r\n

A r\u00f6vid v\u00e1lasz: nem! A hosszabb: nem igaz\u00e1n. M\u00e9gpedig az\u00e9rt nem, mert az \u00f6tvenes \u00e9vekben n\u00e1lunk Jugoszl\u00e1vi\u00e1t\u00f3l elt\u00e9r\u0151en nem a modernizmus volt az \u00e1llami m\u0171v\u00e9szet, \u00e9s az absztrakci\u00f3 dekadens formalizmusk\u00e9nt er\u0151s ideol\u00f3giai kritik\u00e1val n\u00e9zett szembe, ami viszont az apriori m\u00f3don apolitikus, elvont m\u0171v\u00e9szeti praxist ellenkultur\u00e1lis politikai gyakorlatt\u00e1 magasztos\u00edtotta. Ha viszont az \u00f6tvenes \u00e9vekben nem m\u0171k\u00f6dnek a r\u00e9gi\u00f3s p\u00e1rhuzamok, akkor vajon egy r\u00f6pke \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb, a nyugati piacon olyannyira kedvelt hatvanas \u00e9vekben mi\u00e9rt \u00e9s mennyiben m\u0171k\u00f6dhetnek? Vajon kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rtelemben p\u00e1rhuzamba \u00e1ll\u00edthat\u00f3-e egym\u00e1ssal Tadeusz Kantor, Szentj\u00f3by Tam\u00e1s, Stano Filko \u00e9s Julius Koller tev\u00e9kenys\u00e9ge a hatvanas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben? Vajon az akkori lengyel, magyar \u00e9s csehszlov\u00e1k szociokultur\u00e1lis \u00e9s politikai mili\u0151 mennyire indokolja az egym\u00e1s mell\u00e9 rendez\u00e9st?<\/p>\r\n\r\n

A Sudac Gy\u0171jtem\u00e9nyben is helyet kap\u00f3 NET, illetve a Balatonbogl\u00e1ri K\u00e1polnat\u00e1rlatok azt mutatja, hogy a hetvenes \u00e9vek elej\u00e9n m\u00e1r besz\u00e9lhet\u00fcnk p\u00e1rhuzamokr\u00f3l, mivel ekkor m\u00e1r l\u00e9tezett a h\u00e1l\u00f3zat, folyt a kommunik\u00e1ci\u00f3, amelynek els\u0151 komoly m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti eml\u00e9km\u0171ve Klaus Groh k\u00f6tete (Aktuelle Kunst in Osteuropa, 1972) lett, aki t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Petr Stembera, Attalai G\u00e1bor \u00e9s Maurer D\u00f3ra k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel gy\u0171jt\u00f6tte \u00f6ssze a korszak aktu\u00e1lis \u00e9s konceptu\u00e1lis \u201email art\u201d m\u0171v\u00e9szet\u00e9t. \u00c9s \u00e9ppen ezen az internacion\u00e1lis, avantg\u00e1rd h\u00e1l\u00f3zaton (pontosabban h\u00e1l\u00f3zatokon) kereszt\u00fcl ker\u00fclt be a magyar, a cseh \u00e9s a szlov\u00e1k neoavantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet a nyugat-eur\u00f3pai (j\u00f3r\u00e9szt francia \u00e9s n\u00e9met) art world v\u00e9rkering\u00e9s\u00e9be, ami a hatvanas \u00e9vek \u00f3ta a t\u00f6rt\u00e9neti avantg\u00e1rd piacos\u00edt\u00e1s\u00e1val p\u00e1rhuzamosan m\u00e1r nagyon is vev\u0151 volt a kelet-eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szetre.<\/p>\r\n\r\n

A hidegh\u00e1bor\u00fas, vagy ink\u00e1bb poszt-hidegh\u00e1bor\u00fas, azaz a kultur\u00e1lis \u00e9s technol\u00f3giai verseng\u00e9ssel f\u00e9mjelzett hatvanas-hetvenes \u00e9vekben j\u00f6ttek l\u00e9tre az els\u0151 \u201ekelet-eur\u00f3pai\u201d gy\u0171jtem\u00e9nyek is, mint a Zimmerli Museum alapj\u00e1t k\u00e9pez\u0151 Norton Dodge Collection, vagy \u00e9ppen a Ludwig m\u00fazeumok alapj\u00e1t k\u00e9pez\u0151 Sammlung Ludwig. A kiz\u00e1r\u00f3lag az orosz m\u0171v\u00e9szetre f\u00f3kusz\u00e1l\u00f3 Dodge gy\u0171jtem\u00e9ny az\u00e9rt is \u00e9rdekes p\u00e1rhuzam \u00e9s el\u0151k\u00e9p, mert a Dodge h\u00e1zasp\u00e1rhoz hasonl\u00f3an Marinko Sudac is a r\u00e9gi, klasszikus, t\u00f6rt\u00e9neti avantg\u00e1rddal, illetve annak egy nemzeti (ez esetben horv\u00e1t) verzi\u00f3j\u00e1val kezdte a gy\u0171jt\u00e9st, \u00e9s a 2000-es \u00e9vek elej\u00e9n terjesztette ki gy\u0171jt\u0151k\u00f6r\u00e9t az 1945 ut\u00e1ni jugoszl\u00e1v, majd a kelet-k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai neoavantg\u00e1rdra.<\/p>\r\n\r\n

Sudac gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek term\u00e9szetesen van egy geopolitikailag konkr\u00e9tabb el\u0151k\u00e9pe is, a z\u00e1gr\u00e1bi Arteast 2000+, csak \u00e9ppen Sudacot Zdenka Badovinact\u00f3l elt\u00e9r\u0151en nem igaz\u00e1n foglalkoztatja az avantg\u00e1rd historiogr\u00e1fi\u00e1ja, \u0151t ink\u00e1bb a heroiz\u00e1lt \u00e9s mitiz\u00e1lt (azaz ahistorikus) avantg\u00e1rd \u00e9tosz \u00e9rdekli az 1914-t\u0151l eg\u00e9szen 1989-ig \u00edvel\u0151en. Ez az id\u0151hat\u00e1r eg\u00e9sz j\u00f3l korrel\u00e1l a hidegh\u00e1bor\u00fa 1917-t\u0151l 1991-ig \u00edvel\u0151 t\u00f6rt\u00e9nelemk\u00e9p\u00e9vel \u00e9s a politikai fejl\u0151d\u00e9s nyugati evolucionista narrat\u00edv\u00e1j\u00e1val is, hiszen a gy\u0171jt\u0151k\u00f6r v\u00e9g\u00e9t egy olyan d\u00e1tumhoz kapcsolja, ami a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben szinte egy\u00e1ltal\u00e1n nem jelent korszakhat\u00e1rt.<\/p>\r\n\r\n

De vajon mi is t\u00f6rt\u00e9nt ezzel az avantg\u00e1rd \u00e9tosszal a szocializmus idej\u00e9n, \u00e9s vajon val\u00f3ban az avantg\u00e1rd-e az, ami Sudacot \u00e9rdekli, aki egyik interj\u00faj\u00e1ban a hidegh\u00e1bor\u00fas retorik\u00e1t haszn\u00e1lva besz\u00e9l a m\u0171v\u00e9szi kifejez\u00e9s szabads\u00e1g\u00e1r\u00f3l \u00e9s az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1r\u00f3l, ami az avantg\u00e1rd baloldali (Brecht, Benjamin, B\u00fcrger) ideol\u00f3gi\u00e1ja fel\u0151l n\u00e9zve ugyanolyan fat\u00e1lis ellentmond\u00e1s, mint a szocialista modernizmus kifejez\u00e9s Barr vagy Greenberg szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l. Ha ugyanis az avantg\u00e1rdot Peter B\u00fcrgerrel p\u00e1rhuzamosan a konstruktivizmus \u00e9s a dadaizmus fel\u0151l defini\u00e1ljuk, akkor \u00e9ppen az auton\u00f3m modernizmussal szemben hat\u00e1rozhatjuk meg, mint ami az \u00e9let \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet polg\u00e1ri demokratikus hat\u00e1rait k\u00edv\u00e1nja felsz\u00e1molni.<\/p>\r\n\r\n

Az ilyen t\u00edpus\u00fa programok 1932, azaz a szocialista realista doktr\u00edna szovjet kodifik\u00e1l\u00e1sa ut\u00e1n egy j\u00f3 ideig (Szt\u00e1lin hal\u00e1l\u00e1ig) nem \u00e9lveztek \u00e1llami t\u00e1mogat\u00e1st, majd az ut\u00f3pi\u00e1k dimenzi\u00f3j\u00e1ba menek\u00fcltek (avagy sz\u00e1m\u0171zettek \u2013 r\u00e9gi\u00f3t\u00f3l f\u00fcgg\u0151en), \u00e9s bizonyos \u00e9rtelemben par\u00f3di\u00e1ba bujtatott kult\u00farakritikak\u00e9nt bukkantak fel \u00fajra 1968 ut\u00e1n. A hetvenes \u00e9vekben ugyanis nagyj\u00e1b\u00f3l hasonl\u00f3 szellemben jelent meg a szocialista ikonogr\u00e1fia \u00e9s ideol\u00f3gia Stano Filko, Attalai G\u00e1bor, Szombathy B\u00e1lint, Pinczehelyi S\u00e1ndor \u00e9s Mladen Stilinovic munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban is.<\/p>\r\n\r\n

Ha viszont az EXAT 51 programj\u00e1t szocialista avantg\u00e1rdnak tekintj\u00fck, akkor az eml\u00edtett m\u0171v\u00e9szek tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t legink\u00e1bb posztszocialista neoavantg\u00e1rdk\u00e9nt lehetne defini\u00e1lni! De vajon akkor mi a helyzet az 1953 \u00e9s az 1968 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakkal, amikor a szocializmus \u00e9s a klasszikus avantg\u00e1rd konstruktivista ide\u00e1i sz\u00e9p lassan korrod\u00e1l\u00f3dtak \u00e9s korrump\u00e1l\u00f3dtak? Az \u00e1llamilag t\u00e1mogatott szocialista modernizmussal vajon mi \u00e1llt szemben? Egy \u00e1llamilag nem t\u00e1mogatott, auton\u00f3m nem-szocialista modernizmus? Vagy a neodada, a happening \u00e9s az akcionizmus, azaz egy sz\u00f3val a neoavantg\u00e1rd? De vajon lehet-e a hidegh\u00e1bor\u00fas geopolitikai logik\u00e1n t\u00fal k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151t tal\u00e1lni Kantor, Koller, Filko \u00e9s Szentj\u00f3by munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban? \u00c9s egy\u00e1ltal\u00e1n sz\u00fcks\u00e9g van-e ilyen k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151re?<\/p>\r\n\r\n

A piac logik\u00e1ja mindenesetre ig\u00e9nyli ezt, ez\u00e9rt is sz\u00fcletett meg a kelet-eur\u00f3pai neoavantg\u00e1rd kultur\u00e1lis platformja, ami persze nem kiz\u00e1r\u00f3lag nyugati konstrukci\u00f3, \u00e9s a keleti hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1st sem lehet egyszer\u0171en az \u00f6nkolonializ\u00e1ci\u00f3 mechanizmus\u00e1val magyar\u00e1zni. M\u00e1r csak az\u00e9rt sem, mert az avantg\u00e1rd legal\u00e1bb annyira keleti, mint nyugati term\u00e9k. \u00c9s ez a geneal\u00f3gia \u00e9ppen a hatvanas \u00e9vek sor\u00e1n v\u00e1lt hangs\u00falyoss\u00e1, amit a nyugati karrier eg\u00e9szen mostan\u00e1ig remek\u00fcl tomp\u00edtott. Kantor, Koller, Filko \u00e9s Szentj\u00f3by ugyanis kiz\u00e1r\u00f3lag geopolitikai tekintetben hozhat\u00f3 k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151re, csak \u00e9ppen nem a hidegh\u00e1bor\u00fa bin\u00e1ris logik\u00e1ja szerint.<\/p>\r\n\r\n

Az elt\u00e9r\u0151 nemzeti kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g ellen\u00e9re ugyanis mindegyik\u0151j\u00fcket az hajtotta, hogy nemcsak a keleti (szocialista), de a nyugati (kapitalista) kult\u00far\u00e1hoz k\u00e9pest is pozit\u00edvan hat\u00e1rozz\u00e1k meg tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket, ami egy\u00fattal a Nyugat kritik\u00e1j\u00e1t is jelentette. Vagyis a nyugati, kapitalista \u00e9s a keleti, szocialista kult\u00fara k\u00f6z\u00f6tti harmadik utat, ami egy val\u00f3ban jellegzetes k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai, ironikus akcionizmust eredm\u00e9nyezett, ami \u00e9ppoly t\u00e1vol \u00e1llt a New York-i akad\u00e9mikus happenerek, mint a moszkvai opportunista p\u00e1rtaktivist\u00e1k komolys\u00e1g\u00e1t\u00f3l.<\/p>\r\n\r\n

Az els\u0151 magyar happening, az Eb\u00e9d<\/I> p\u00e9ld\u00e1ul ugyanolyan par\u00f3diak\u00e9nt \u00e9rtelmezhet\u0151 minden ut\u00f3lagos, patetikus \u00e1t- \u00e9s \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9s ellen\u00e9re, mint a Happsoc vagy az Antihappening, amelyek a happening amerikai m\u0171v\u00e9szeti forradalm\u00e1nak kifigur\u00e1z\u00e1s\u00e1ra, ad absurdum fokoz\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fcltek. Innen n\u00e9zve lesz eg\u00e9szen tal\u00e1l\u00f3 elnevez\u00e9s a non-aligned art, mik\u00f6zben a nonkonform, ellenkultur\u00e1lis asszoci\u00e1ci\u00f3k fokoz\u00e1s\u00e1val \u00e9ppen a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai neoavantg\u00e1rd alternat\u00edv, el nem k\u00f6telezett szocialista jellege veszik el benne, ami nyilv\u00e1n az \u00e1llamszocialista pszichoterror poszttraumatikus stressz\u00e9nek sz\u00e1ml\u00e1j\u00e1ra \u00edrand\u00f3.<\/p>\r\n\r\n

Mladen Stilinovic \u00e9s Sanja Ivekovic munk\u00e1ss\u00e1ga viszont arra is r\u00e1mutat, hogy a non-aligned art lok\u00e1lis, eszt\u00e9tikai politikai szempontb\u00f3l nem annyira tal\u00e1l\u00f3 elnevez\u00e9s, hiszen \u0151k \u00e9ppen a szocialista modernizmus, a totalit\u00e1rius politika \u00e9s a kapitalista piac b\u00e9k\u00e9s jugoszl\u00e1v egym\u00e1s mellett \u00e9l\u00e9se ellen tiltakoztak a hetvenes \u00e9vekben. A Nyugat szempontj\u00e1b\u00f3l egy anti-totalit\u00e1rius m\u0171v\u00e9szetet hoztak l\u00e9tre, mik\u00f6zben keletr\u0151l n\u00e9zve az, amit csin\u00e1ltak nagyon is szocialista m\u0171v\u00e9szet volt, amely nem individu\u00e1lis \u00e9s egzisztenci\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1kkal foglalkozott, hanem t\u00e1rsadalmi k\u00e9rd\u00e9sekkel, hiszen a szocialista ide\u00e1k b\u00fcrokratikus, \u00e1llamkapitalista kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1t kritiz\u00e1lta.<\/p>\r\n\r\n

Ezzel az alapvet\u0151en politikai ir\u00e1nyults\u00e1g\u00fa m\u0171v\u00e9szettel viszont \u00e9ppolyan nehezen illeszthet\u0151k \u00f6ssze az auton\u00f3m neokonstruktivista t\u00f6rekv\u00e9sek, mint a csup\u00e1n az eszt\u00e9tikai auton\u00f3mi\u00e1t megk\u00e9rd\u0151jelez\u0151 konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti gyakorlatok, amelyek k\u00f6z\u00f6s platformra hoz\u00e1sa gyakorlatilag jelent\u00e9stelenn\u00e9 \u00fcres\u00edti a gy\u0171jtem\u00e9ny szervez\u0151elv\u00e9t jelent\u0151 avantg\u00e1rd patin\u00e1s terminus technicus\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n\r\n

(1)<\/a> Jesa Denegri: Inside or Outside \u201eSocialist Modernism\u201d? In: Dubravka Djuric \u2013 Misko Suvakovic (eds.): Impossible Histories. Historical Avant-gardes, Neo-Avant-Gardes, and Post-Avant-Gardes in Yugoslavia, 1918-1989<\/I>. MIT Press, Boston, 2003. 170-210.<\/p>\r\n

(2)<\/a> Bojana Pejic: Socialist Modernism and the Aftemath. (2003) http:\/\/www.c3.hu\/ican.artnet.org\/ican\/texted92.html?id_text=57<\/a><\/p>\r\n

(3)<\/a> Piotr Piotrowski: In the Shadow of Yalta. The Avant-Garde in Eastern Europe<\/I>. Reaktion, London, 2009.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s Marinko Sudac avantg\u00e1rd (virtu\u00e1lis) m\u00fazeum\u00e1nak anyag\u00e1ra \u00e9p\u00fcl, amely misszi\u00f3ja szerint a vasf\u00fcgg\u00f6nyt\u0151l keletre \u00e9s a Szovjetuni\u00f3t\u00f3l nyugatra fekv\u0151 orsz\u00e1gok radik\u00e1lis, avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szeti t\u00f6rekv\u00e9seit gy\u0171jti. Sudac gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek gerinc\u00e9t persze Jugoszl\u00e1via m\u0171v\u00e9szete adja, m\u00e9gpedig annak avantg\u00e1rd szegmense, amit a gy\u0171jt\u0151 az id\u0151ben (1914 \u00e9s 1989 k\u00f6z\u00e9) hat\u00e1rol be. A budapesti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son is az […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630980,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-401035","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401035","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401035"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401035\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630980"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401035"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401035"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401035"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}