{"id":401038,"date":"2017-08-02T22:00:00","date_gmt":"2017-08-02T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401038"},"modified":"2017-08-02T22:00:00","modified_gmt":"2017-08-02T22:00:00","slug":"a-kiegyezes-patoszformulai","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/a-kiegyezes-patoszformulai\/","title":{"rendered":"A Kiegyez\u00e9s<\/I> p\u00e1toszformul\u00e1i"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

A magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetb\u0151l meglehet\u0151sen gyorsan kikoptak a Kiegyez\u00e9s vizu\u00e1lis toposzai, ami v\u00e9lhet\u0151leg annak is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy Trianon \u00f3ta a magyar kult\u00farpolitika ir\u00e1ny\u00edt\u00f3i \u00e9s meghat\u00e1roz\u00f3 alakjai legink\u00e1bb kudarck\u00e9nt tekintettek 1867-re. Ideol\u00f3giai \u00e9s politikai be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1gt\u00f3l f\u00fcgg\u0151en t\u00f6bbnyire a nemzeti szuverenit\u00e1s elveszt\u00e9s\u00e9t, illetve az el\u0151nytelen gazdas\u00e1gi \u00e9s kultur\u00e1lis st\u00e1tusz elfogad\u00e1s\u00e1t f\u00e1jlalt\u00e1k.<\/p>\r\n\r\n

Ez az optika a K\u00e1d\u00e1r-korszakban kezdett el m\u00f3dosulni, amikor Ausztria a kor\u00e1bbi gyarmatos\u00edt\u00f3b\u00f3l fokozatosan az \u00edg\u00e9ret f\u00f6ldj\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, a Kiegyez\u00e9s maga pedig a k\u00e1d\u00e1ri konszolid\u00e1ci\u00f3 metafor\u00e1ja lett. Mindez azonban nem sokat v\u00e1ltoztatott azon a fura dichot\u00f3mi\u00e1n, amelyben a l\u00e9nyeg\u00e9ben retrogr\u00e1d kurucok, majd a bety\u00e1rok a magyar n\u00e9pl\u00e9lek k\u00e9pvisel\u0151i lettek, mik\u00f6zben a kozmopolita \u00e9rtelmis\u00e9g az\u00e9rt k\u00fczd\u00f6tt, hogy tiszt\u00e1ba tegye K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa veszedelmes kultur\u00e1lis viszonyait a tur\u00e1ni \u00e1tok \u00e9s az \u00f6nkolonializ\u00e1ci\u00f3 fesz\u00fclts\u00e9gter\u00e9ben.<\/p>\r\n\r\n

Ezzel a feldolgoz\u00e1sra v\u00e1r\u00f3 \u00e9s meglehet\u0151sen terhelt geneal\u00f3gi\u00e1val nem csoda, hogy mostan\u00e1ban nem sz\u00fclettek a Kiegyez\u00e9st tematiz\u00e1l\u00f3 magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sok. Ami egy\u00fattal azt is jelenti, hogy Kukla Kriszti\u00e1nnak nem volt k\u00f6nny\u0171 dolga, amikor elv\u00e1llalta, hogy kur\u00e1tora lesz az Osztr\u00e1k Kultur\u00e1lis F\u00f3rum jubileumi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak, ami nemes egyszer\u0171s\u00e9ggel a Kiegyez\u00e9s<\/I> c\u00edmet kapta. Pontosabban nem csak a Kiegyez\u00e9s<\/I>, de egy\u00fattal az Ausgleich<\/I> c\u00edmet is, ami nyitott egy nyelvi kiskaput a retorik\u00e1ban \u00e9s a fenomenol\u00f3gi\u00e1ban is j\u00e1rtas kur\u00e1tor sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\r\n\r\n

Kukla ugyanis az \u201eAusgleich\u201d n\u00e9met jelent\u00e9sr\u00e9tegein (kiegyenl\u00edt\u00e9s, kompenz\u00e1l\u00e1s, rendez\u00e9s \u2013 p\u00e9nz\u00fcgyi \u00e9s piaci konnot\u00e1ci\u00f3kkal) kereszt\u00fcl \u00fagy t\u00e1vol\u00edtotta el a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st 1867-t\u0151l, hogy k\u00f6zben nagyon k\u00f6zel ker\u00fclt 2017-hez. Eg\u00e9szen pontosan egyfajta idealiz\u00e1lt, k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai, kozmopolita 2017-hez, amelyben a kiegyez\u00e9s nem kudarcot, de m\u00e9g csak nem is sz\u00fcks\u00e9ges kompromisszumot jelent, hanem az ellent\u00e9tes \u00e9rdekek, az elt\u00e9r\u0151 motiv\u00e1ci\u00f3k \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le kultur\u00e1lis trad\u00edci\u00f3k \u00fctk\u00f6z\u00e9s\u00e9b\u0151l fakad\u00f3 n\u00f3vumot.<\/p>\r\n\r\n

A kur\u00e1tor e tekintetben a liminarit\u00e1s, a hat\u00e1rmentis\u00e9g kifejez\u00e9st haszn\u00e1lja, ami tal\u00e1n Homi Bhabha liminalit\u00e1s fogalm\u00e1ban gy\u00f6kerezik, de Kukla a geopolitikai mellett eg\u00e9szen m\u00e1s akad\u00e9miai mez\u0151ket is mozg\u00e1sba hoz az eszt\u00e9tikai auton\u00f3mia, illetve a formalizmus sz\u00f3t\u00e1r\u00e1nak alkalmaz\u00e1s\u00e1val. (1)<\/a> Ez ut\u00f3bbi am\u00fagy mintha egy fenomenol\u00f3giai rejtekutat is jelentene, ahol azok a m\u0171vek is r\u00e9szt vehetnek az Ausgleich j\u00e1t\u00e9k\u00e1ban, amelyeknek nincs sok k\u00f6ze a Kiegyez\u00e9shez sem geopolitikai, sem pedig biopolitikai \u00e9rtelemben.<\/p>\r\n\r\n

Val\u00f3j\u00e1ban csak k\u00e9t m\u0171 kapcsol\u00f3dik konkr\u00e9tan a magyar Kiegyez\u00e9shez, de azok sem konkr\u00e9tan a t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyre reflekt\u00e1lnak. Az egyik Rosk\u00f3 G\u00e1bor zseni\u00e1lis \u00e9s enigmatikus install\u00e1ci\u00f3ja, a Vitam et Sanguinem<\/I>, ami M\u00e1ria Ter\u00e9zia idej\u00e9be rep\u00edt vissza, amikor a magyar nemesek egy ravasz (vagy legal\u00e1bbis annak gondolt) gazdas\u00e1gi-politikai alku keret\u00e9ben felaj\u00e1nlott\u00e1k szolg\u00e1lataikat az ifj\u00fa cs\u00e1sz\u00e1rn\u0151nek. Az install\u00e1ci\u00f3 maga hely-specifikus, pontosabb a hely, illetve annak egy konkr\u00e9t eleme, egy B\u00f6sendorfer zongora ihlette. <\/p>\r\n\r\n

Rosk\u00f3 ugyanis egy \u00faj zongorafed\u00e9l kit\u00e1maszt\u00f3t k\u00e9sz\u00edtett, amely puska alak\u00fara van faragva. A puska \u00e9s az \u201e\u00e9let\u00fcnket \u00e9s v\u00e9r\u00fcnket\u201d toposz egy\u00fcttesen nyilv\u00e1n az osztr\u00e1k \u00f6r\u00f6k\u00f6s\u00f6d\u00e9si h\u00e1bor\u00faban harcol\u00f3 husz\u00e1r ezredekre utal, illetve tal\u00e1n arra is, hogy a kuruc identit\u00e1s nem a 18., hanem ink\u00e1bb a 19. sz\u00e1zad sz\u00fcl\u00f6tte. A gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 B\u00f6sendorfer pedig \u00e9pp\u00fagy felid\u00e9zheti Haydn-t, mint Lisztet, vagy ak\u00e1r m\u00e9g Bart\u00f3kot is, ami egy\u00fattal a nemzeti kult\u00fara \u00e9s a Weltkultur viszonylat\u00e1nak klasszikus, romantikus \u00e9s modern problematik\u00e1j\u00e1t is j\u00e1t\u00e9kba hozhatja.<\/p>\r\n\r\n

Rosk\u00f3 komment\u00e1rja, azaz a katal\u00f3gushoz k\u00e9sz\u00edtett m\u0171v\u00e9szi hitvall\u00e1sa azt is egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9 teszi, hogy sz\u00e1m\u00e1ra Magyarorsz\u00e1g mindig is K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1hoz tartozott, ami tal\u00e1n \u00e9ppen a K. u. K. id\u0151kben vir\u00e1gzott a legink\u00e1bb, legal\u00e1bbis a kult\u00fara vonatkoz\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\r\n\r\n

A m\u00e1sik kv\u00e1zi konkr\u00e9t t\u00f6rt\u00e9nelmi reflexi\u00f3 Keserue Zsolt nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik, aki egy k\u00e9tcsatorn\u00e1s vide\u00f3install\u00e1ci\u00f3t k\u00e9sz\u00edtett Kiegyez\u00e9s<\/I> c\u00edmmel. Az install\u00e1ci\u00f3 gyakorlatilag k\u00e9t egym\u00e1ssal szemben l\u00e1that\u00f3 interj\u00fa, amelynek nyersanyaga m\u00e9g 2009-ben k\u00e9sz\u00fclt egy k\u00eds\u00e9rleti j\u00e1t\u00e9kfilm forgat\u00e1s\u00e1n, amely amat\u0151r szerepl\u0151kkel id\u00e9zte fel a bety\u00e1rromantik\u00e1t. Keserue Dabi Istv\u00e1n k\u00e9sz\u00fcl\u0151 (de v\u00e9g\u00fcl el nem k\u00e9sz\u00fclt) filmj\u00e9nek f\u0151szerepl\u0151ivel k\u00e9sz\u00edtett interj\u00fakat, amelyek k\u00f6z\u00fcl az egyik k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekesnek t\u0171nhetett.<\/p>\r\n\r\n

A filmbeli bety\u00e1rvez\u00e9r ugyanis civilben egy b\u00fcntet\u00e9s v\u00e9grehajt\u00e1si int\u00e9zetben dolgozott, \u00e9s egy csod\u00e1latos \u00e9lett\u00f6rt\u00e9netet adott el\u0151, amely a versenyszint\u0171 cselg\u00e1ncst\u00f3l annak oktat\u00e1s\u00e1n \u00e1t vezetett a rend\u0151rtiszti f\u0151iskol\u00e1hoz, majd onnan ki a puszt\u00e1ba, ahol a civiliz\u00e1ci\u00f3t\u00f3l mentes, romlatlan, tiszta, \u00e9s nem utols\u00f3sorban szuver\u00e9n, \u00f6nell\u00e1t\u00f3, auton\u00f3m \u00e9lete \u00edg\u00e9rete kecsegtet m\u00e9g a 21. sz\u00e1zadban is. Ennek ellenpontjak\u00e9nt jelenik meg a csend\u0151rparancsnok, akinek \u00e9lett\u00f6rt\u00e9nete \u00e9s civil figur\u00e1ja sokkal kev\u00e9sb\u00e9 l\u00e1tv\u00e1nyos, mint a bety\u00e1rvez\u00e9r\u00e9, aki egy t\u0151sgy\u00f6keres csend\u0151r csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott \u00e9s annak protest\u00e1ns etik\u00e1ja mindm\u00e1ig szimpatikus sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\r\n\r\n

A k\u00e9t civil egy\u00fattal nem csak saj\u00e1t csal\u00e1dt\u00f6rt\u00e9net\u00e9t jelen\u00edtette meg, de a bety\u00e1rokkal, illetve a kuruc mentalit\u00e1ssal kapcsolatos sztereot\u00edpi\u00e1kat is: az ellen\u00e1ll\u00f3, ellenz\u00e9ki magyart, aki legink\u00e1bb az ad\u00f3elker\u00fcl\u00e9sben tal\u00e1lja meg a jelenkor adekv\u00e1t, forradalmi \u00e9s szuver\u00e9n magatart\u00e1s\u00e1t. J\u00f3 r\u00e9szt ez a fajta magyars\u00e1g, ez a magyar n\u00e9pl\u00e9lek (a parasztl\u00e1zad\u00e1sokt\u00f3l a nemzetis\u00e9gi \u00e9s vall\u00e1si pogromokon \u00e1t a feketegazdas\u00e1gig) inspir\u00e1lta a csend\u0151rb\u0151l lett bety\u00e1rt, hogy kivonuljon a puszt\u00e1ba, m\u00edg a csend\u0151r parancsnok az Eur\u00f3pai Uni\u00f3hoz t\u00f6rt\u00e9n\u0151 asszimil\u00e1ci\u00f3ban v\u00e9lte felfedezni a megold\u00e1st a tur\u00e1ni \u00e1tokra.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s harmadik nagyl\u00e9pt\u00e9k\u0171 munk\u00e1ja, Taro Meissner install\u00e1ci\u00f3ja is jellegzetesen K. u. K. asszoci\u00e1ci\u00f3kat kelt\u0151 munk\u00e1nak t\u0171nik, hiszen a hentesen \u00e9s a h\u00fasiparon kereszt\u00fcl a Monarchia \u00e9l\u00e9skamr\u00e1j\u00e1t id\u00e9zi fel. Val\u00f3j\u00e1ban azonban a Toki\u00f3ban sz\u00fcletett osztr\u00e1k m\u0171v\u00e9sznek semmilyen kapcsolata sincs Magyarorsz\u00e1ggal, a t\u00f6bbnyire szobr\u00e1szi install\u00e1ci\u00f3kban gondolkod\u00f3 m\u0171v\u00e9szt nem is a s\u00fctt\u0151i, hanem az untersbergi m\u00e1rv\u00e1nyb\u00e1nya l\u00e1tv\u00e1nya ragadta meg, ahol a hengeres k\u0151zetmint\u00e1kban megl\u00e1tta a szal\u00e1mit, amit legf\u00f6ljebb a magyar n\u00e9z\u0151 gondol Hungarikumnak.<\/p>\r\n\r\n

A szal\u00e1mi ut\u00e1n azt\u00e1n j\u00f6ttek a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le kolb\u00e1szok, majd a t\u0151keh\u00fasok, amelyek v\u00e9g\u00fcl egy hentespultt\u00e1, majd egy b\u00e9csi h\u00fasboltt\u00e1 \u00e1lltak \u00f6ssze, \u00e9s megkapt\u00e1k a m\u0171v\u00e9szet eszt\u00e9tikai \u00e9s politikai horizontj\u00e1t is felvillant\u00f3 c\u00edmad\u00f3 k\u00e9rd\u00e9st: Lehet egy kicsivel t\u00f6bb?<\/I> Az illuzionizmus Vasarit\u00f3l Gombrichig \u00edvel\u0151 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s fenomenol\u00f3giai sztorija \u00edgy csak a Kiegyez\u00e9s<\/I> kontextus\u00e1ban kaphat lok\u00e1lis, k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai konnot\u00e1ci\u00f3kat.<\/p>\r\n\r\n

Hasonl\u00f3 a helyzet a Hanakam & Schuller m\u0171v\u00e9szp\u00e1ros munk\u00e1j\u00e1val, akik m\u00e9g akkor sem l\u00e1ncolhat\u00f3k le egy k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai kontextushoz, ha a b\u00e9csi Galerie Krinzinger j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l egyszer \u00e9ppen Pet\u0151mih\u00e1lyf\u00e1n dolgoztak. A Trickster<\/I> \u00e9s a Bloom<\/I> c\u00edm\u0171 film ugyanis egy univerz\u00e1lis, gyakorlatilag absztrakt t\u00e9rben bomlik ki, ahol a k\u00e9t m\u0171v\u00e9sz a term\u00e9szeti val\u00f3s\u00e1got \u00e9s annak reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, illetve k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le transzform\u00e1ci\u00f3it konfront\u00e1lja egym\u00e1ssal. Legal\u00e1bbis l\u00e1tsz\u00f3lag.<\/p>\r\n\r\n

Mert ha puszt\u00e1n elvont formak\u00eds\u00e9rletekk\u00e9nt tekint\u00fcnk a k\u00e9t filmre, amelyekben a term\u00e9szeti val\u00f3s\u00e1g, a kisaj\u00e1t\u00edtott kult\u00fart\u00f6rt\u00e9net (John Ruskin, illetve n\u00e9vtelen angol muzeol\u00f3gusok sz\u00f6vegei) \u00e9s egy alternat\u00edv, j\u00e1t\u00e9kos, saj\u00e1t tervez\u00e9s\u0171 absztrakt vil\u00e1g elemei keverednek egym\u00e1ssal, akkor csak az avantg\u00e1rd eredeti intenci\u00f3inak \u00e9s vil\u00e1gform\u00e1l\u00f3 ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak egy \u00fajabb par\u00f3di\u00e1j\u00e1t l\u00e1thatjuk. Val\u00f3j\u00e1ban azonban a filmek egy saj\u00e1tos m\u00e1rka, egy meglep\u0151en eredeti Hanakam & Schuller design prom\u00f3ci\u00f3i is, amely nemcsak a szuverenit\u00e1s mened\u00e9khelye, de kiv\u00e1l\u00f3an menedzselhet\u0151 is a piacon.<\/p>\r\n\r\n

Ugyanez, vagyis az egy\u00e9ni \u00edzl\u00e9s \u00e9s a piaci ig\u00e9nyek \u00f6sszehangol\u00e1sa (Ausgleich) nagyj\u00e1b\u00f3l \u00e9rv\u00e9nyes Meissner \u201eetet\u0151s\u201d m\u0171t\u00e1rgyaira is. \u00c9s valami hasonl\u00f3 \u00e9rz\u00e9sem van K\u0151szeghy Fl\u00f3ra festm\u00e9nyei kapcs\u00e1n is, aki am\u00fagy a design vil\u00e1g\u00e1ban is otthonosan mozog, illetve F\u00fcrjesi Csaba lightboxai l\u00e1tt\u00e1n, aki magyar l\u00e9t\u00e9re el\u00e9g j\u00f3l integr\u00e1l\u00f3dott a b\u00e9csi k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1gba.<\/p>\r\n\r\n

K\u0151szeghy h\u00e1rom nagy festm\u00e9nye A t\u00f6rt\u00e9nelem menete<\/I> c\u00edmet kapta, \u00e9s mindh\u00e1rom egy-egy r\u00e9gi puska m\u00edvesen megmunk\u00e1lt \u00e9s \u00e9rdekesen kiv\u00e1gott r\u00e9szlet\u00e9t mutatja. A v\u00e9gterm\u00e9k pedig egy olyan triptichon, amely valahol a fot\u00f3realizmus, a design \u00e9s az antikvit\u00e1s hat\u00e1r\u00e1n oszcill\u00e1l \u2013 kiszolg\u00e1lja a technofil tekintetet, mik\u00f6zben t\u00e1vols\u00e1got is tart att\u00f3l a t\u00f6rt\u00e9nelem ironikus megid\u00e9z\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\r\n\r\n

F\u00fcrjesi viszont r\u00e9gi, t\u00f6bb mint sz\u00e1z \u00e9ves fot\u00f3kat gy\u0171jt, amelyeket f\u00e9nyrajzokkal komment\u00e1l. A r\u00e9gi csoportk\u00e9pekre \u00e9s csal\u00e1di f\u00e9nyk\u00e9pekre oda nem ill\u0151, sz\u00fcrre\u00e1lis, esetenk\u00e9nt horrorisztikus vagy \u00e9ppen erotikus, high tech (v\u00e9kony f\u00e9nyhuzalokb\u00f3l hajl\u00edtott) vil\u00e1g\u00edt\u00f3 rajzok ker\u00fclnek.<\/p>\r\n\r\n

Ha nem lenne a Kiegyez\u00e9s<\/I>, illetve az Ausgleich<\/I>, akkor az ilyen t\u00edpus\u00fa, a t\u00f6rt\u00e9nelem hordal\u00e9k\u00e1t \u00fajrahasznos\u00edt\u00f3, de alapvet\u0151en eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00f3 munk\u00e1kat nagyon k\u00f6nnyen beszippanthatn\u00e1 a giccs kateg\u00f3ri\u00e1ja. M\u00e9g akkor is, ha F\u00fcrjesi eset\u00e9ben az archiv\u00e1l\u00e1si l\u00e1z glob\u00e1lis diszkurzusa, vagy a kultur\u00e1lis eml\u00e9kezet problematiz\u00e1l\u00e1sa hiteles\u00edtheti a szerz\u0151i intenci\u00f3t. A Kukla-f\u00e9le Ausgleich<\/I> persze a maga kiterjesztett fenomenol\u00f3giai n\u00e9z\u0151pontj\u00e1val er\u0151sen korrod\u00e1lja a kateg\u00f3ri\u00e1kat, mintegy r\u00e1juk k\u00f6zel\u00edt, de nem csak \u00fagy sim\u00e1n lup\u00e9val, hanem komolyabb optik\u00e1kkal, amelyeken kereszt\u00fcl a szil\u00e1rd hat\u00e1rok \u00e9s a merev kateg\u00f3ri\u00e1k felold\u00f3dnak, cafrangosra foszlanak.<\/p>\r\n\r\n

Ez a fajta optika tudja m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe hozni Kiss Adrienn nem igaz\u00e1n l\u00e1tv\u00e1nyos munk\u00e1it is, aki \u00e9let\u00e9nek liminalit\u00e1sa, illetve annak reflexi\u00f3ja ok\u00e1n ker\u00fclt a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sba, hiszen, ahogy m\u0171v\u00e9szei hitvall\u00e1s\u00e1ban \u00edrja, B\u00e9csben kelet-eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt, itthon viszont osztr\u00e1k alkot\u00f3k\u00e9nt tekintenek r\u00e1, aki k\u00f6nnyed\u00e9n sz\u00f6rf\u00f6l a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti p\u00e9ldat\u00e1r, a szocialista emblematika \u00e9s a posztpolitika vil\u00e1ga k\u00f6z\u00f6tt, mik\u00f6zben m\u00e9g a nemi identit\u00e1ssal is elj\u00e1tszik.<\/p>\r\n\r\n

A liminalit\u00e1s egy elvontabb, vagy ha tetszik \u00e9ppen, hogy organikusabb jelent\u00e9sr\u00e9teg\u00e9t hozz\u00e1k j\u00e1t\u00e9kba Szerdi G\u00e1bor festm\u00e9nyei, aki az abject \u00e9s a geometrikus absztrakci\u00f3 vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1j\u00e1t kombin\u00e1lja egym\u00e1ssal, ami k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az amput\u00e1lt h\u00e1zi kedvencek (kuty\u00e1k, malac) j\u00e1t\u00e9k\u00e1nak \u00e1br\u00e1zol\u00e1sakor v\u00e1lik elemi erej\u0171v\u00e9.<\/p>\r\n\r\n

Az abject \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelem azonban vesz\u00e9lyes terep, mert mindkett\u0151 nagyon k\u00f6nnyen v\u00e1lik freak show-v\u00e1, \u00e9s ha valamit m\u00e1r egyszer annak l\u00e1t a n\u00e9z\u0151, akkor nagyon neh\u00e9z \u00fajra visszat\u00e9rni a szofisztik\u00e1ltabb, akad\u00e9mikus n\u00e9z\u0151ponthoz. A s\u00e9r\u00fclt l\u00e9nyek \u00e9s az elfeledett szem\u00e9lyek ugyanis nem kacs\u00e1k \u00e9s nem nyulak; a k\u00e9pek \u00e9s a tudat m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t tematiz\u00e1l\u00f3 metak\u00e9pek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa nem egyszer\u0171 feladat. (2)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Az eszt\u00e9tikai \u00e9s a politikai auton\u00f3mia hat\u00e1rainak felsz\u00e1mol\u00f3ja, Jacques Ranciere p\u00e9ld\u00e1ul az \u00e1ltala \u201epensive\u201d-nak nevezett, egyszerre gondolkod\u00f3 \u00e9s gondolkod\u00e1sra k\u00e9sztet\u0151 k\u00e9pekre els\u0151sorban filmes \u00e9s fotografikus p\u00e9ld\u00e1kat hoz, amelyeknek nemcsak a sztorija \u00e9rdekes, de a film \u00e9s a fot\u00f3 m\u00e9dium\u00e1ra, reprezent\u00e1ci\u00f3s technik\u00e1ira is reflekt\u00e1lnak. (3)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Ebben a perspekt\u00edv\u00e1ban viszont Hanakam & Schuller Trickster<\/I>e vagy Keserue Kiegyez\u00e9s<\/I>e a reprezent\u00e1ci\u00f3 szimpla eszk\u00f6ze lesz, \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3 ablak, amelyeken \u00e1t megjelennek a limin\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet \u00e9s az \u00e1tmeneti identit\u00e1s t\u00f6rt\u00e9netei. Am\u00edg azonban a Trickster<\/I> egy univerz\u00e1lis nyelvet besz\u00e9l<\/a>, addig a Kiegyez\u00e9s<\/I> egy tal\u00e1n t\u00fals\u00e1gosan is lok\u00e1lis t\u00f6rt\u00e9netet mes\u00e9l el, mivel a szerepl\u0151k a magyar viszonyokat saj\u00e1tos, speci\u00e1lis t\u00f6rt\u00e9netk\u00e9nt \u00e9rtelmezik.<\/p>\r\n\r\n

Pedig, ha a bety\u00e1rokat \u00e9s a kelet-eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szeket az orientalizmus glob\u00e1lis diszkurzus\u00e1ba helyezz\u00fck, akkor egy olyan kuruc n\u00e9pl\u00e9lekhez jutunk, amely nem csup\u00e1n szabads\u00e1gharcot folytat az idegen \u00e9s c\u00e9lracion\u00e1lis vil\u00e1ggal szemben, de egy\u00fattal praktikusan \u00e9s pragmatikusan, a helyi hagyom\u00e1nyokat \u00e9s a glob\u00e1lis elv\u00e1r\u00e1sokat \u00f6sszeb\u00e9k\u00edtve (Ausgleich) azonosul is az \u0151t orientaliz\u00e1l\u00f3 tekintettel.<\/p>\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n\r\n

(1)<\/a> Homi Bhabha a liminalit\u00e1st a hibridit\u00e1s, a kult\u00far\u00e1k, illetve a kultur\u00e1lis narrat\u00edv\u00e1k kevered\u00e9se kapcs\u00e1n defini\u00e1lja: The Location of Culture.<\/I> Routledge, New York, 1994. Az eszt\u00e9tikai auton\u00f3mia diszkurzusa ezzel szemben mark\u00e1nsan glob\u00e1lis, vagy ink\u00e1bb univerz\u00e1lis Kantt\u00f3l Clement Greenbergig \u00edvel\u0151en, \u00e9s amikor Kukla formaprobl\u00e9m\u00e1kat eml\u00edt a katal\u00f3gus tanulm\u00e1ny\u00e1ban, akkor sem konkretiz\u00e1lja, hogy ez ut\u00f3bbi nagy sztori mely epiz\u00f3dj\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik.<\/p>\r\n

(2)<\/a> W. J. T. Mitchell Wittgenstein \u00e9s Foucault nyom\u00e1n hozza l\u00e9tre a k\u00e9p k\u00e9pis\u00e9g\u00e9re (reprezent\u00e1ci\u00f3 logik\u00e1j\u00e1ra \u00e9s technol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra) reflekt\u00e1l\u00f3 metak\u00e9p fogalm\u00e1t: Picture Theory. Essays on Verbal and Visual Representation<\/I>. University of Chicago Press, Chicago, 1994.<\/p>\r\n

(3)<\/a> Jacques Ranciere: A felszabadult n\u00e9z\u0151<\/I>. (2008) M\u0171csarnok, Budapest, 2011.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    A magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetb\u0151l meglehet\u0151sen gyorsan kikoptak a Kiegyez\u00e9s vizu\u00e1lis toposzai, ami v\u00e9lhet\u0151leg annak is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy Trianon \u00f3ta a magyar kult\u00farpolitika ir\u00e1ny\u00edt\u00f3i \u00e9s meghat\u00e1roz\u00f3 alakjai legink\u00e1bb kudarck\u00e9nt tekintettek 1867-re. Ideol\u00f3giai \u00e9s politikai be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1gt\u00f3l f\u00fcgg\u0151en t\u00f6bbnyire a nemzeti szuverenit\u00e1s elveszt\u00e9s\u00e9t, illetve az el\u0151nytelen gazdas\u00e1gi \u00e9s kultur\u00e1lis st\u00e1tusz elfogad\u00e1s\u00e1t f\u00e1jlalt\u00e1k. Ez az optika a K\u00e1d\u00e1r-korszakban […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630983,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-401038","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401038","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401038"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401038\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630983"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401038"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401038"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401038"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}