{"id":401042,"date":"2017-08-30T22:00:00","date_gmt":"2017-08-30T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401042"},"modified":"2017-08-30T22:00:00","modified_gmt":"2017-08-30T22:00:00","slug":"absztrakcio-es-politika","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/absztrakcio-es-politika\/","title":{"rendered":"Absztrakci\u00f3 \u00e9s politika"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

A politika \u00e9s az antipolitika (1)<\/a>, a konstrukci\u00f3 \u00e9s az absztrakci\u00f3, az alkalmazott \u00e9s az auton\u00f3m m\u0171v\u00e9szet, a gyakorlatias \u00e9s az elvont gondolkod\u00e1sm\u00f3d polariz\u00e1lt ment\u00e1lis ter\u00e9ben k\u00fcl\u00f6nleges hely illeti meg a nonfigurat\u00edv \u00e9p\u00fcletplasztik\u00e1t, annak eml\u00e9keit \u00e9s eml\u00e9kezet\u00e9t. Ennek a helynek embl\u00e9m\u00e1ja lehetne a D\u00e9li p\u00e1lyaudvar alulj\u00e1r\u00f3j\u00e1nak egyik fala, ahol egy szinte l\u00e1thatatlan, sz\u00fcrke, k\u0151 domborm\u0171 tal\u00e1lhat\u00f3, amely t\u00f6k\u00e9letesen beleolvad abba a posztszocialista nem-helybe, abba a modern, de jellegtelen tranzit z\u00f3n\u00e1ba, amelynek r\u00e9sze. A szobr\u00e1szati alkot\u00e1s \u00f6nmag\u00e1ban sem igaz\u00e1n figyelemrem\u00e9lt\u00f3, de legal\u00e1bbis nagyon \u00e1ramvonalasan illeszkedik bele az \u00e9p\u00edtett k\u00f6rnyezetbe \u00e9s az elvont, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti t\u00e9rbe is.<\/p>\r\n\r\n

Ha viszont valaki meghallgatja az egyik alkot\u00f3, J\u00f3zsa B\u00e1lint sztorij\u00e1t (2)<\/a> a m\u0171r\u0151l, akkor egy olyan mikrot\u00f6rt\u00e9net t\u00e1rul fel gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 technikai, konceptu\u00e1lis \u00e9s mentalit\u00e1st\u00f6rt\u00e9neti r\u00e9szletekkel, ami \u00faj megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba helyezi az absztrakt k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet kommunista diszkredit\u00e1l\u00e1s\u00e1nak, szocialista \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e9s posztszocialista elt\u0171n\u00e9s\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t.<\/p>\r\n\r\n

Nagyon r\u00f6viden: a sztori \u00fagy k\u00f6zel\u00edt r\u00e1 absztrakci\u00f3 \u00e9s politika viszony\u00e1ra, hogy gyakorlatilag egyik agyonhaszn\u00e1lt kifejez\u00e9sre sem reflekt\u00e1l, \u00e1m m\u00e9gis arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy mik\u00e9nt lehetett hiteles, antipolitikus, nonfigurat\u00edv m\u0171v\u00e9szetet l\u00e9trehozni a hetvenes \u00e9vek elej\u00e9n, Budapest egyik legforgalmasabb k\u00f6zter\u00e9n. \u00c9s a D\u00e9li p\u00e1lyaudvar domborm\u0171ve csak egy azok k\u00f6z\u00fcl az elgondolkodtat\u00f3 alkot\u00e1sok k\u00f6z\u00fcl, amelyet a K\u00fcl\u00f6nutak<\/I> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kur\u00e1tori teamje (Branczik M\u00e1rta, Juh\u00e1sz Anna, Leposa Zs\u00f3ka, R\u00f3ka Enik\u00f3, Sasv\u00e1ri Edit) a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g el\u00e9 t\u00e1r.<\/p>\r\n\r\n

A m\u00fazeumi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben megval\u00f3sul\u00f3 k\u00e9t ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyik\u00e9n, mondhatni kiindul\u00f3pontj\u00e1n a Kass\u00e1k M\u00fazeum az egykori NDK egyik legh\u00edresebb nonfigurat\u00edv m\u0171v\u00e9sz\u00e9r\u0151l, Karl-Heinz Adlerr\u0151l ad p\u00e1lyak\u00e9pet, de egy infografik\u00e1n megjelenik m\u00e1r az NDK \u00e9s Magyar N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g p\u00e1rhuzamos t\u00f6rt\u00e9nete is, amely Adler magyar kapcsolataira, illetve a \u201emagyar absztrakci\u00f3\u201d (els\u0151sorban Faj\u00f3 J\u00e1nos, Bak Imre \u00e9s Lantos Ferenc) m\u0171v\u00e9szeti t\u00f6rekv\u00e9seire f\u00f3kusz\u00e1l.<\/p>\r\n\r\n

A Kiscelli M\u00fazeumban pedig a \u201emagyar absztrakci\u00f3\u201d elvont jelent\u00e9sr\u00e9tegei sz\u00e9pen ki is bomlanak, m\u00e9gpedig \u00fagy, hogy a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti diszkurzusb\u00f3l kil\u00e9pnek a val\u00f3s t\u00e9rbe, amire Adler t\u00e1blak\u00e9pk\u00e9nt a nyolcvanas \u00e9vekig ki\u00e1ll\u00edthatatlan absztrakci\u00f3j\u00e1nak k\u00fcl\u00f6n\u00fatja, a m\u00e1r a hetvenes \u00e9vekben megval\u00f3sult \u00e9p\u00fcletplasztikai munk\u00e1ss\u00e1ga szolg\u00e1ltatja az aprop\u00f3t.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ugyanis olyan magyar, absztrakt (illetve els\u0151 blikkre annak t\u0171n\u0151) \u00e9p\u00fcletplasztikai m\u0171vekre ir\u00e1ny\u00edtja r\u00e1 a figyelmet, mint a Duna Intercontinental (ma Mariott) sz\u00e1ll\u00f3 bej\u00e1rati homlokzat\u00e1nak d\u00edsz\u00edt\u00e9se<\/a>, vagy az egykori Vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3ipari Szakk\u00f6z\u00e9piskola aul\u00e1j\u00e1nak elfalazott \u201efresk\u00f3ja\u201d. A legnagyobb szab\u00e1s\u00fa in situ m\u0171t\u00e1rgy is \u00e9p\u00fcletplasztika a kiscelli templomt\u00e9rben: a p\u00e9csi D\u00c9D\u00c1SZ \u00e9p\u00fclet\u00e9nek zom\u00e1nclapokb\u00f3l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott homlokzati fr\u00edz\u00e9r\u0151l van sz\u00f3, amelyet Lantos Ferenc tervezett.<\/p>\r\n\r\n

A zom\u00e1ncm\u0171v\u00e9szeti tev\u00e9kenys\u00e9g am\u00fagy a P\u00e9csi M\u0171hely alkot\u00f3inak is egy kev\u00e9ss\u00e9 ismert \u2013 de mostan\u00e1ban felt\u00e1rul\u00f3 (3)<\/a> \u2013 szegmense, amely a Bonyh\u00e1di Zom\u00e1ncm\u0171v\u00e9szeti Alkot\u00f3telephez k\u00f6t\u0151dik, amely \u00e9ppen Lantos Ferenc kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re j\u00f6tt l\u00e9tre a hatvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n, \u00f6sszhangban azzal a kult\u00farpolitikai iniciat\u00edv\u00e1val, amely az auton\u00f3m m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a szocialista, ipari t\u00e1rsadalom k\u00f6z\u00f6tti kommunik\u00e1ci\u00f3t k\u00edv\u00e1nta jav\u00edtani.<\/p>\r\n\r\n

A szint\u00e9n zom\u00e1ncnak t\u0171n\u0151, de val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1s technik\u00e1val (m\u0171anyagb\u00e1zis\u00fa fest\u00e9k r\u00e9tegelt lemezeken) k\u00e9sz\u00fclt k\u00f6z\u00e9piskolai \u201efresk\u00f3\u201d pedig a hatvanas-hetvenes \u00e9vekbeli \u201e\u00fajkonstruktivizmus\u201d m\u00e1sik fontos alakj\u00e1nak, Faj\u00f3 J\u00e1nosnak a munk\u00e1ja, ami szint\u00e9n \u00e9p\u00fcletplasztikak\u00e9nt val\u00f3sult meg. Faj\u00f3 ezen t\u00fal az\u00e9rt is fontos figur\u00e1ja a k\u00e9t ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak, mert szem\u00e9lyesen is ismerte Adlert, \u00e9s megh\u00edvta m\u0171veit a J\u00f3zsefv\u00e1rosi Gal\u00e9ria egyik 1988-as ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra (NDK \u2013 Konkr\u00e9tok. Konstrukt\u00edv grafika az NDK-b\u00f3l<\/I>). Adler am\u00fagy a nyolcvanas \u00e9vekt\u0151l kezd\u0151d\u0151en \u00e1ll\u00edthatott ki, de kezdetben csak k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n, mivel az NDK-ban eg\u00e9szen a nyolcvanas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9ig \u00e9rv\u00e9nyben maradt az absztrakt m\u0171v\u00e9szet szocialista diszkredit\u00e1l\u00e1sa.<\/p>\r\n\r\n

\u00c9p\u00edt\u00e9szeti plasztik\u00e1i, dekorat\u00edv, geometrikus \u00e9p\u00fcletburkolatai \u00e9s k\u00fclt\u00e9ri t\u00e9relv\u00e1laszt\u00f3 falai viszont az\u00e9rt val\u00f3sulhattak meg m\u00e1r kor\u00e1bban is, mert nem tartottak ig\u00e9nyt a szocialista m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1s st\u00e1tusz\u00e1ra. A legnagyobb szab\u00e1s\u00fa, ilyen t\u00edpus\u00fa munk\u00e1ja a drezdai Pullman hotel (1970) 15 emeletnyi oldalfal\u00e1nak betonelemekb\u0151l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott geometrikus mustr\u00e1ja, amely izgalmas, hull\u00e1mz\u00f3 fel\u00fclett\u00e9 v\u00e1ltoztatja az am\u00fagy unalmas fals\u00edkot. A Pullman egy\u00fattal arra a rejt\u00e9lyre is v\u00e1laszt adhat, hogy mik\u00e9nt dolgozhatott egy nonfigurat\u00edv m\u0171v\u00e9sz az NDK-ban k\u00f6zt\u00e9ren: az lehetett a dolga, hogy kicsit feldobja az egys\u00edk\u00fa, sorozatgy\u00e1rtott, \u201epanel\u201d kult\u00far\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

A szocialista kult\u00far\u00e1ban az absztrakci\u00f3, illetve az absztrakt m\u0171v\u00e9szet k\u00e9t helyen, k\u00e9t elt\u00e9r\u0151 narrat\u00edv\u00e1ban is felbukkant, amelyek nagyj\u00e1b\u00f3l v\u00e1ltott\u00e1k egym\u00e1st a t\u00f6rt\u00e9nelem folyam\u00e1n, mik\u00f6zben szorosan \u00f6ssze is fon\u00f3dtak. Az egyik az absztrakci\u00f3 \u00e9s az elvont m\u0171v\u00e9szet hidegh\u00e1bor\u00fas, politikai \u00e9rtelmez\u00e9se, a m\u00e1sik pedig a politikai \u00e9s kultur\u00e1lis olvad\u00e1s a konstruktivista program fel\u00faj\u00edt\u00e1s\u00e1val, a m\u0171v\u00e9szet t\u00e1rsadalomform\u00e1l\u00f3 potenci\u00e1ljainak okosabb kihaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val.<\/p>\r\n\r\n

Az el\u0151bbit Magyarorsz\u00e1gon az absztrakci\u00f3t a kapitalista elidegened\u00e9s szimpt\u00f3m\u00e1jak\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kel\u0151 Aradi N\u00f3ra k\u00e9pviselte p\u00e9ldaszer\u0171en, a m\u00e1sikat viszont olyanok t\u00e1mogatt\u00e1k, mint N\u00e9meth Lajos, K\u00f6rner \u00c9va, vagy F\u00e1bi\u00e1n L\u00e1szl\u00f3, \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son t\u00f6bbsz\u00f6r is eml\u00edtett Vit\u00e1nyi Iv\u00e1n, aki a reformerek k\u00f6z\u00fcl a N\u00e9pm\u0171vel\u00e9si Int\u00e9zet igazgat\u00f3jak\u00e9nt (1972-1980) tal\u00e1n a legnagyobb politikai befoly\u00e1ssal b\u00edrt.<\/p>\r\n\r\n

\u00c9rdekes m\u00f3don azonban az ortodox, hidegh\u00e1bor\u00fas narrat\u00edv\u00e1ban is volt egy kiskapu az absztrakci\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra, m\u00e9gpedig a dekor\u00e1ci\u00f3 ter\u00fclete, ahol spiritu\u00e1lis energi\u00e1it k\u00e9nytelen volt a szocializmus szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtani. \u00c9s azt\u00e1n ez a kiskapu sz\u00e9lesedett ki 1953 ut\u00e1n, az olvad\u00e1s idej\u00e9n, ami a Magyarorsz\u00e1gon is csak id\u0151legesen (1956-1963) ker\u00fclt er\u0151teljes politikai kontroll al\u00e1 a revizionizmus elleni harc int\u00e9zked\u00e9sei \u00e9s retorik\u00e1ja miatt.<\/p>\r\n\r\n

A magyar olvad\u00e1s v\u00e9g\u00fcl azonban a politikai szan\u00e1l\u00e1ssal (4)<\/a> \u00e9s a gazdas\u00e1gi, illetve kultur\u00e1lis nyit\u00e1ssal p\u00e1rhuzamosan a szocialista realizmus \u00e1tstruktur\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz, moderniz\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz vezetett. Ennek sor\u00e1n a hatvanas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben gyakorlatilag elt\u0171nt a realizmus imperat\u00edvusza, \u00e9s maradt a modern szocialista m\u0171v\u00e9szet, ami azt\u00e1n a tudom\u00e1nyos retorika er\u0151s\u00f6d\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en v\u00e1lt szocialista vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1v\u00e1, amit az MTA Vizu\u00e1lis Kult\u00farakutat\u00f3 Munkabizotts\u00e1g\u00e1nak (1976-1984) l\u00e9trehoz\u00e1sa is szimboliz\u00e1l.<\/p>\r\n\r\n

A hetvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9re a korszer\u0171s\u00e9g \u00e9s a moderns\u00e9g \u00edgy egy olyan platformm\u00e1 v\u00e1lt, amely egyar\u00e1nt vonzotta a fiatal m\u0171v\u00e9szeket \u00e9s a reformer kultur\u00e1lis politikusokat. Ez a platform l\u00e9nyeg\u00e9ben a tudom\u00e1nyos-technikai forradalom ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra \u00e9p\u00fclt, de szerkezeti stabilit\u00e1s\u00e1t az apolitikuss\u00e1g adta, ami eszt\u00e9tikai auton\u00f3mi\u00e1t is jelentett. Ez a hetvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9re hivataloss\u00e1 v\u00e1l\u00f3 szocialista m\u0171v\u00e9szet narrat\u00edva azt\u00e1n a kilencvenes \u00e9vekben ker\u00fclt fed\u00e9sbe azzal a posztszocialista \u00e9rtelmez\u00e9ssel, amely a hatvanas-hetvenes \u00e9vek eszt\u00e9tikai auton\u00f3mi\u00e1j\u00e1t, apolitikuss\u00e1g\u00e1t a politikai ellen\u00e1ll\u00e1s egyik form\u00e1jak\u00e9nt \u00e9rtelmezte. (5)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Ez inspir\u00e1lta Klara Kemp-Welchet is arra, hogy Konr\u00e1d Gy\u00f6rgy antipolitika fogalm\u00e1ra alapozza a r\u00e9gi\u00f3 neoavantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t. Az antipolitika azonban nem mindig v\u00e1lt, illetve v\u00e1lhatott el \u00e9lesen a politik\u00e1t\u00f3l \u2013 akkor meg pl\u00e1ne nem, ha nagy k\u00f6zt\u00e9ri megb\u00edz\u00e1sokr\u00f3l volt sz\u00f3. A k\u00e1d\u00e1ri konszolid\u00e1ci\u00f3 ut\u00e1n azonban a praktikum \u00e9s a pragmatika ezen a t\u00e9ren is el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fclt, amit kiv\u00e1l\u00f3an mutat Finta J\u00f3zsef Duna Intercontinental (ma Mariott) sz\u00e1llod\u00e1j\u00e1nak saj\u00e1t maga \u00e1ltal tervezett domborm\u0171ve (1969), amelyet a K\u0151farag\u00f3 V\u00e1llalat mel\u00f3sai viteleztek ki.<\/p>\r\n\r\n

Finta ugyanis el\u0151sz\u00f6r javasolt valakit a munk\u00e1ra, akit azonban a Lektor\u00e1tus nem t\u00e1mogatott. Akiket meg a Lektor\u00e1tus javasolt, azokat Finta nem fogadta el, \u00edgy v\u00e9g\u00fcl saj\u00e1t maga tervezett egy \u00e9p\u00fcletplasztik\u00e1t, amit az \u00e9p\u00fclet r\u00e9szek\u00e9nt nem zs\u0171riztetett le k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sk\u00e9nt. Finta egyszer\u0171, geometrikus elemekkel (f\u00e9lk\u00f6r\u00edvek, f\u00e9l has\u00e1bok) dolgozott, de az\u00e9rt fontosnak tartotta azt is, hogy az absztrakci\u00f3 kiindul\u00f3pontja a val\u00f3s\u00e1g maradt: a k\u00f6z\u00e9ptengely ment\u00e9n a f\u00e9lk\u00f6r\u00edvek a Duna hull\u00e1mait k\u00e9pezik le, alul \u00e9s fel\u00fcl pedig a f\u00e9lbev\u00e1gott has\u00e1bokb\u00f3l Pest \u00e9s Buda \u00e9p\u00fcletei rajzol\u00f3dnak ki.<\/p>\r\n\r\n

Lantos Ferenc ugyanebben az id\u0151ben tervezett \u00e9p\u00fcletplasztik\u00e1ja viszont n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zi a val\u00f3s referenci\u00e1kat, legal\u00e1bbis l\u00e1tsz\u00f3lag. A D\u00c9D\u00c1SZ k\u00fcls\u0151 homlokzati zom\u00e1nc fr\u00edze (1970) teljesen elvont kompoz\u00edci\u00f3nak t\u0171nik, csak\u00fagy, mint a p\u00e9csi Puskin M\u0171vel\u0151d\u00e9si H\u00e1z nagyterm\u00e9nek fald\u00edsz\u00edt\u00e9se (1968). Mindkett\u0151 \u00e9rtelmezhet\u0151 konkr\u00e9t m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt is, de val\u00f3j\u00e1ban Lantos sz\u00e1m\u00e1ra a k\u00f6r \u00e9s a n\u00e9gyzet saj\u00e1tos szimbolik\u00e1val b\u00edrt: a k\u00f6r a n\u0151i, a n\u00e9gyzet pedig a f\u00e9rfi princ\u00edpiumot reprezent\u00e1lta.<\/p>\r\n\r\n

Lantos am\u00fagy Martyn Ferenc tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1nak vallotta mag\u00e1t, de nagyra becs\u00fclte Kass\u00e1k Lajost is, \u00e9s nem absztrakt, hanem ink\u00e1bb konstruktivista m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt gondolt mag\u00e1ra, aki nem elvonatkoztat, hanem elvont elemekb\u0151l \u00e9p\u00edt fel egy alternat\u00edv val\u00f3s\u00e1got. Az \u201e\u00fajkonstruktivista\u201d \u00e9p\u00fcletplasztik\u00e1ban a szint\u00e9n Kass\u00e1kot k\u00f6vet\u0151 Faj\u00f3 J\u00e1nos volt az, aki teljesen szak\u00edtott a val\u00f3s\u00e1ggal, vagy legal\u00e1bbis az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s \u00e9s a visszat\u00fckr\u00f6z\u00e9s ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val.<\/p>\r\n\r\n

A Vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3ipari Szakk\u00f6z\u00e9piskola aul\u00e1j\u00e1nak \u201efalfestm\u00e9nye\u201d (1974) ugyanis n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zi nemcsak az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s gesztus\u00e1t, de a szimbolizmus jelent\u00e9sr\u00e9tegeit is, mik\u00f6zben sz\u00edntiszta dekor\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt kiv\u00e1l\u00f3an szolg\u00e1lja a K\u00e9v\u00e9s Gy\u00f6rgy \u00e1ltal tervezett, modernista, k\u00f6nny\u0171szerkezetes \u00e9p\u00fclet optimista moderns\u00e9g\u00e9t. A geometrikus, absztrakt formakincs ugyanis meglehet\u0151sen j\u00e1t\u00e9kos, hiszen a \u201episk\u00f3t\u00e1s\u201d kompoz\u00edci\u00f3 az \u00e9p\u00fclet funkci\u00f3j\u00e1ra is reflekt\u00e1l, m\u00e9g ha n\u00e9mik\u00e9pp ironikusan is.<\/p>\r\n\r\n

A hetvenes \u00e9vek pragmatikus, funkcionalista \u201e\u00fajkonstruktivizmusa\u201d teh\u00e1t \u00fagy volt antipolitikus, de legal\u00e1bbis apolitikus, hogy eszt\u00e9tikai t\u00f6rekv\u00e9sei nagyj\u00e1b\u00f3l egybev\u00e1gtak a kultur\u00e1lis politika moderniz\u00e1ci\u00f3s t\u00f6rekv\u00e9seivel. Ennek a triplafenek\u0171 politik\u00e1nak lett egyfajta bemutat\u00f3terme a J\u00f3zsefv\u00e1rosi Gal\u00e9ria, a N\u00e9pm\u0171vel\u00e9si Int\u00e9zet mintagal\u00e9ri\u00e1ja, amelyet 1976-t\u00f3l Faj\u00f3 J\u00e1nos vezetett \u00e9s programozott. Faj\u00f3 pontosan tiszt\u00e1ban volt m\u00e1r ekkor nemcsak a magyar kultur\u00e1lis politika, de a nyugati piac m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel is, hiszen 1969-t\u0151l rendszeresen ki\u00e1ll\u00edtott az NSZK-ban.<\/p>\r\n\r\n

Faj\u00f3 hitvall\u00e1sa \u2013 \u201ecsak az m\u0171k\u00f6dik, amit hazavisznek\u201d \u2013 l\u00e9nyeg\u00e9ben konstruktivista, de \u00f6sszhangban van a nyugati, piac- \u00e9s rekl\u00e1morient\u00e1lt gal\u00e9ria-modellel is. E tekintetben jelz\u00e9s\u00e9rt\u00e9k\u0171, hogy Faj\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra Kass\u00e1k mellett Max Bill \u00e9s Victor Vasarely lett a p\u00e9ldak\u00e9p, de a leg\u00e9rdekesebb m\u00e9gis az, hogy Kass\u00e1khoz a K\u00e1d\u00e1r-rendszer egyik legt\u00f6bbet foglalkoztatott m\u0171v\u00e9sze, az Iparm\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskola igazgat\u00f3ja, Hincz Gyula k\u00fcldte el.<\/p>\r\n\r\n

Az eg\u00e9sz mintagal\u00e9ria \u00f6tlet viszont Bak Imr\u00e9hez \u00e9s a N\u00e9pm\u0171vel\u00e9si Int\u00e9zethez kapcsol\u00f3dott, ahol Bak a m\u00f3dszertani int\u00e9zet munkat\u00e1rsak\u00e9nt (1974-1979) az \u00e9rdekl\u0151d\u0151 munk\u00e1ss\u00e1g kultur\u00e1lis tov\u00e1bbk\u00e9pz\u00e9s\u00e9vel foglalkozott, mik\u00f6zben Nyugaton neoavantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt \u00e1ll\u00edtott ki, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az esseni Folkwang M\u00fazeumban is.<\/p>\r\n\r\n

J\u00f3zsa B\u00e1lint Faj\u00f3hoz \u00e9s Bakhoz k\u00e9pest ink\u00e1bb egy magyar kontextusban gondolkodott, mester\u00e9nek Megyeri Barn\u00e1t tekintette, akit\u0151l a hatvanas \u00e9vekben \u00e1tvette a formatan oktat\u00e1s\u00e1t az Iparm\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1n. A Kov\u00e1cs Ferenccel k\u00f6z\u00f6sen k\u00e9sz\u00edtett reliefje (D\u00e9li p\u00e1lyaudvar<\/a>, 1974) azonban nem csak anyag- \u00e9s formaprobl\u00e9m\u00e1kb\u00f3l indult ki, hiszen a hely szelleme \u00e9s Derkovits Gyula Vas\u00fat ment\u00e9n<\/I> (1932) c\u00edm\u0171 festm\u00e9nye is inspir\u00e1lta. A suhan\u00f3 kerekeket id\u00e9z\u0151 absztrakt kompoz\u00edci\u00f3 \u00edgy nem csak a t\u00e9r funkci\u00f3j\u00e1val, de a szocialista m\u0171v\u00e9szet forradalmi hagyom\u00e1nyaival is \u00f6sszhangban \u00e1llt.<\/p>\r\n\r\n

J\u00f3zsa \u00e9s Kov\u00e1cs m\u00e1sik absztrakt domborm\u0171ve (Szervita t\u00e9ri posta<\/a>) pedig egy m\u00e9g egyszer\u0171bb term\u00e9szeti jelens\u00e9gre, a hull\u00e1mz\u00f3 v\u00edzfelsz\u00ednre engedett asszoci\u00e1lni, mik\u00f6zben megfelelt az egyszer\u0171 geometrikus elemekb\u0151l \u00e9p\u00edtkez\u0151 szeri\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet k\u00f6vetelm\u00e9nyeinek is.<\/p>\r\n\r\n

\u00c9rdekes, hogy Csiky Tibornak is vannak hasonl\u00f3 szeri\u00e1lis domborm\u0171vei, amelyek viszont a term\u00e9szet rejtett arc\u00e1nak (6)<\/a> sz\u00fcrrealista ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1hoz is er\u0151sen k\u00f6t\u0151dnek, amit Csiky a Zugl\u00f3i K\u00f6r tagjak\u00e9nt ismert meg. A matematik\u00e1t \u00e9s fizik\u00e1t is tanul\u00f3 Csiky hull\u00e1mfel\u00fcletei ugyanis nem csak a l\u00e1that\u00f3 vil\u00e1g asszoci\u00e1ci\u00f3it kelthetik fel, de a kvantumfizika hull\u00e1mmechanik\u00e1j\u00e1n \u00e1t a modern term\u00e9szettudom\u00e1nyos vil\u00e1gk\u00e9pre is utalhatnak.<\/p>\r\n\r\n

A Luk\u00e1cs Gy\u00f6rgy \u00e9s Aradi N\u00f3ra nev\u00e9vel f\u00e9mjelzett ortodox szocialista kult\u00farpolitika szigor\u00faan el\u00edt\u00e9lte ezt a fajta legitim\u00e1ci\u00f3t, de 1965-re nagyot v\u00e1ltozott a szocialista m\u0171v\u00e9szet hivatalos meg\u00edt\u00e9l\u00e9se is, hiszen helyet kaphatott benne t\u00f6rv\u00e9nyesen is az avantg\u00e1rd, \u00e9s annak r\u00e9szek\u00e9nt a konstruktivizmus is, ami az \u00faj gazdas\u00e1gi mechanizmus \u00e9s a tudom\u00e1nyos-technikai forradalom ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val \u00f6sszhangban \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclhetett a kult\u00far\u00e1ban. (7)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Innen n\u00e9zve m\u00e1r nem is olyan meglep\u0151, hogy pragmatizmus, a funkcionalizmus \u00e9s a konstruktivizmus a hetvenes-nyolcvanas \u00e9vekben sz\u00e9pen lassan \u00f6sszefon\u00f3dott a K\u00e1d\u00e1ri-kori vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1val. Tal\u00e1n ez vezetett oda is, hogy az egykori Vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3ipari Szakk\u00f6z\u00e9piskola vezet\u00e9se valamikor a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy Faj\u00f3 J\u00e1nos geometrikus absztrakt, triplafenek\u0171, \u201episk\u00f3t\u00e1s\u201d kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t elfalaztatja.<\/p>\r\n\r\n

A d\u00f6nt\u00e9s pontos id\u0151pontja \u00e9s okai ismeretlenek, de elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy a dekorat\u00edv \u00e9p\u00edt\u00e9szeti elemk\u00e9nt funkcion\u00e1l\u00f3 nagym\u00e9ret\u0171 absztrakt festm\u00e9ny azt a sz\u00ednes \u00e9s j\u00e1t\u00e9kos, konstruktivist\u00e1ra stiliz\u00e1lt vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1t id\u00e9zte fel, amelynek egyre fakul\u00f3 kulissz\u00e1i \u00f6sszefon\u00f3dtak a fridzsider-szocializmus \u00e1ls\u00e1gos optimizmus\u00e1val, felsz\u00ednes korszer\u0171s\u00e9g\u00e9vel \u00e9s hamis univerzalizmus\u00e1val.<\/p>\r\n\r\n

Az elfalazott \u201efresk\u00f3\u201d \u00e9s az elbontott majd \u00fajra felfedezett \u201ezom\u00e1nc fr\u00edz\u201d nemcsak az absztrakci\u00f3 meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9nek id\u0151beli v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t demonstr\u00e1lja sz\u00e9pen a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, de a m\u00faltfeldolgoz\u00e1s \u00e9s az eml\u00e9kez\u00e9s szerep\u00e9t is tematiz\u00e1lja. E tekintetben k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00f6rvendetes az a fejlem\u00e9ny, hogy a k\u00e9t m\u00fazeum egy civil kezdem\u00e9nyez\u00e9ssel, a K\u00f6zt\u00e9rk\u00e9ppel (8)<\/a> is egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00f6tt, amelynek tev\u00e9kenys\u00e9ge arra utal, hogy a szocialista kor absztrakci\u00f3ja a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9rt\u00e9k\u00edt\u00e9leteit\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl is r\u00e9sze lehet egy mai \u00e9s \u00e9letteli kultur\u00e1lis praxisnak.<\/p>\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n\r\n

(1)<\/a> A kifejez\u00e9st abban az \u00e9rtelemben haszn\u00e1lom, ahogy Konr\u00e1d Gy\u00f6rgy nyom\u00e1n Klara Kemp-Welch teszi: Antipolitics in Central European Art. Reticence as Dissidence under Post-Totalitarian Rule, 1956-1989<\/I>. I. B. Tauris, London, 2014.<\/p>\r\n

(2)<\/a> https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=YUHPsytkJcs<\/a><\/p>\r\n

(3)<\/a> http:\/\/acbgaleria.hu\/kiallitasok\/pinczehelyi_sandor_zomancok_1970-72__.307.html<\/a><\/p>\r\n

(4)<\/a> Kalm\u00e1r Melinda kifejez\u00e9se: Ennival\u00f3 \u00e9s hozom\u00e1ny. A kora k\u00e1d\u00e1rizmus ideol\u00f3gi\u00e1ja<\/I>. Magvet\u0151, Budapest, 1998.<\/p>\r\n

(5)<\/a> V.\u00f6.: Piotr Piotrowski: Art and Democracy in Post-Communist Europe<\/I>. Reaktion Books, London, 2012.<\/p>\r\n

(6)<\/a> K\u00e1llai Ern\u0151: A term\u00e9szet rejtett arca<\/I>. Miszt\u00f3tfalusi, Budapest, 1947.<\/p>\r\n

(7)<\/a> Kultur\u00e1lis Elm\u00e9leti Munkak\u00f6z\u00f6ss\u00e9g: A szocialista realizmusr\u00f3l. T\u00e1rsadalmi Szemle<\/I>, 1965\/2. 30-60.<\/p>\r\n

(8)<\/a> https:\/\/absztrakt-kiscelli.kozterkep.hu\/#p=info<\/a><\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    A politika \u00e9s az antipolitika (1), a konstrukci\u00f3 \u00e9s az absztrakci\u00f3, az alkalmazott \u00e9s az auton\u00f3m m\u0171v\u00e9szet, a gyakorlatias \u00e9s az elvont gondolkod\u00e1sm\u00f3d polariz\u00e1lt ment\u00e1lis ter\u00e9ben k\u00fcl\u00f6nleges hely illeti meg a nonfigurat\u00edv \u00e9p\u00fcletplasztik\u00e1t, annak eml\u00e9keit \u00e9s eml\u00e9kezet\u00e9t. Ennek a helynek embl\u00e9m\u00e1ja lehetne a D\u00e9li p\u00e1lyaudvar alulj\u00e1r\u00f3j\u00e1nak egyik fala, ahol egy szinte l\u00e1thatatlan, sz\u00fcrke, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630987,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-401042","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401042","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401042"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401042\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630987"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401042"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401042"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401042"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}