{"id":401044,"date":"2017-10-16T22:00:00","date_gmt":"2017-10-16T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401044"},"modified":"2017-10-16T22:00:00","modified_gmt":"2017-10-16T22:00:00","slug":"uj-humanizmus-fele","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/szabad-kez\/uj-humanizmus-fele\/","title":{"rendered":"\u00daj humanizmus fel\u00e9?"},"content":{"rendered":"
\r\n

Ha az antropol\u00f3gia leg\u00fajabb ontol\u00f3giai fordulat\u00e1ra gondolunk, akkor k\u00f6nnyen lehet, hogy az \u00faj poszt-posztmodern humanizmus val\u00f3j\u00e1ban premodern animizmus lesz, amelyet a nem-eur\u00f3pai \u00e9s nem-modern kult\u00far\u00e1k gondolkod\u00e1sm\u00f3dja inspir\u00e1l. (1)<\/a> A szkeptikusok persze mondhatj\u00e1k, hogy az animizmus is humanizmus, hiszen egyr\u00e9szt egy euro-amerikai tudom\u00e1nyos fogalomr\u00f3l van sz\u00f3, m\u00e1sr\u00e9szt egy olyan hitvil\u00e1gr\u00f3l, amely lelket, illetve emberi gondolkod\u00e1st tulajdon\u00edt nem-emberi l\u00e9tez\u0151knek. Van azonban egy nagy k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g, amit Eduardo Viveiros da Castro brazil antropol\u00f3gus a perspektivizmus kifejez\u00e9ssel k\u00edv\u00e1n megragadni. (2)<\/a><\/p>\r\n

A jagu\u00e1rokra \u00e9s a szelekre is emberk\u00e9nt tekint\u0151 amerikai animizmus ugyanis nem a hum\u00e1numot helyezi a k\u00f6z\u00e9ppontba, hanem mag\u00e1t a gondolkod\u00e1st, ami a t\u00fal\u00e9l\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l \u00f6kol\u00f3giai kulcsk\u00e9rd\u00e9s is lehet, hiszen a perspektivizmus egyet jelent a term\u00e9szet \u00e9s a nem-emberi l\u00e9nyek perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1nak figyelembe v\u00e9tel\u00e9vel, ami enyh\u00edtheti azt a c\u00e9lracion\u00e1lis puszt\u00edt\u00e1st, ami a f\u00f6ldi \u00f6kosziszt\u00e9ma \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1hoz vezethet. Az \u00f6kol\u00f3gi\u00e1t\u00f3l \u00e9s az antropol\u00f3gi\u00e1t\u00f3l a fikci\u00f3 \u00e9s a mer\u00e9szebb metafor\u00e1k fel\u00e9 haladva ak\u00e1r m\u00e1r az is komolyan vitathat\u00f3, hogy l\u00e9tezik-e val\u00f3ban Gaia, ami azt a k\u00e9rd\u00e9st is felvetheti, hogy gondolkodnak-e a bolyg\u00f3k, legyen sz\u00f3 ak\u00e1r a F\u00f6ldr\u0151l, ak\u00e1r a Solarisr\u00f3l, vagy ak\u00e1r a t\u00f6rpebolyg\u00f3v\u00e1 lemin\u0151s\u00edtett rejt\u00e9lyes Pl\u00fat\u00f3r\u00f3l.<\/p>\r\n

A v\u00e1lasz \u2013 egy szigor\u00faan euro-amerikai perspekt\u00edv\u00e1ban, indoeur\u00f3pai nyelven \u2013 persze m\u00e9g mindig a nemleges fel\u00e9 tend\u00e1l. A m\u00e1sodik OFF Bienn\u00e1l\u00e9<\/a>n viszont olyan m\u0171vek is l\u00e1that\u00f3k, amelyek elbizonytalan\u00edthatj\u00e1k a n\u00e9z\u0151t e t\u00e9ren, vagy legal\u00e1bbis egy kicsit kimozd\u00edthatj\u00e1k a t\u00fals\u00e1gosan is k\u00e9nyelmes \u00e9s fatalista tudom\u00e1nyos naturalizmusb\u00f3l, ami a k\u00f6rnyez\u0151 val\u00f3s\u00e1got a matematika, a fizika \u00e9s a k\u00e9mia nyelv\u00e9re igyekszik leford\u00edtani.<\/p>\r\n

Legel\u0151sz\u00f6r is, egy vil\u00e1gh\u00edres alkot\u00e1ssal kezdve: a Rep\u00fcl\u0151 kajak<\/i> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son<\/a> jelenik meg az \u00faj, 21. sz\u00e1zadi antropol\u00f3giai perspekt\u00edv\u00e1t mag\u00e1\u00e9nak vall\u00f3 \u2013 Bruno Latourral is egy\u00fctt dolgoz\u00f3 – Armin Linke Alpi<\/i> c\u00edm\u0171 filmje<\/a>, amelynek f\u0151szerepl\u0151je az ezerarc\u00fa hegys\u00e9g, amelynek azonban m\u00e1r nem nagyon hallhat\u00f3 a saj\u00e1t hangja. Az Alpokat ugyanis m\u00e1ra m\u00e1r szinte teljesen betemette a r\u00e1rak\u00f3dott kult\u00fara, alleg\u00f3ri\u00e1v\u00e1 \u00e9s szimb\u00f3lumm\u00e1 form\u00e1lt\u00e1k \u00e1t, a pihen\u00e9s \u00e9s a rekre\u00e1ci\u00f3 helysz\u00edn\u00e9v\u00e9, ami eszt\u00e9tikus \u00e9s autentikus h\u00e1tteret adhat a Vil\u00e1ggazdas\u00e1gi F\u00f3rumhoz \u00e9s a bollywoodi filmekhez is, mik\u00f6zben az antropoc\u00e9n sz\u00e9p lassan felem\u00e9szti er\u0151forr\u00e1sait.<\/p>\r\n

Szint\u00e9n ezen a gondolat\u00e9breszt\u0151, Chris Burdenre (a Flying Kajak<\/i> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9re) visszautal\u00f3 \u00e9s nem mellesleg nagyon eleg\u00e1ns ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son (kur\u00e1tor: L\u00e1z\u00e1r Eszter \u00e9s Nagy Edina), az MTA Csillag\u00e1szati Int\u00e9zet\u00e9nek egyik szomsz\u00e9dos szob\u00e1j\u00e1ban l\u00e1that\u00f3 a Pl\u00fat\u00f3val foglalkoz\u00f3 Cs\u00e9falvay Andr\u00e1st\u00f3l is egy Galilei \u00e9s Feyerabend munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak szentelt hommage. A Ki t\u00e9rt vissza a k\u00eds\u00e9rletb\u0151l, \u00e9s mi maradt h\u00e1tra?<\/i> c\u00edm\u0171 munka<\/a> azt a k\u00e9rd\u00e9st feszegeti, hogy ha m\u00e1r te\u00f3ri\u00e1nk bizony\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben matematiz\u00e1ltuk a term\u00e9szetet a la Galilei, akkor vajon k\u00e9pesek lesz\u00fcnk-e m\u00e9g m\u00e1sk\u00e9pp l\u00e1tni azt, avagy vissza lehet-e m\u00e9g t\u00e9rni az eredeti, romlatlan vil\u00e1ghoz? S\u0151t, ha a humanizmus mai perspektivista kritik\u00e1j\u00e1ra gondolunk, akkor azt k\u00e9rd\u00e9st is implik\u00e1lja a m\u0171 \u00e9s annak Galilei-avat\u00e1rja, hogy vajon magunkra k\u00e9pesek lesz\u00fcnk-e m\u00e9g m\u00e1sk\u00e9pp tekinteni, mint a matematikai \u00e9s fizikai val\u00f3s\u00e1g egy elem\u00e9re.<\/p>\r\n

Ezt az implicit antropol\u00f3giai perspekt\u00edv\u00e1t \u00e1ll\u00edtja sz\u00ednpadra sz\u00e9pen Gosztola Kitti, Heged\u00fcs Fanni \u00e9s P\u00e1link\u00e1s Bence \u00f6kol\u00f3giai ind\u00edttat\u00e1s\u00fa m\u0171ve<\/a>, a Vil\u00e1gfalusi hangszerek<\/i>, ami \u00e9ppen a Csillag\u00e1szati Int\u00e9zet k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban kapott helyet. A faragott f\u00fav\u00f3s \u00e9s \u00fct\u0151s hangszerek \u00edgy allegorikusan is megjelen\u00edtik a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le kult\u00far\u00e1k (a tudom\u00e1nyos-technikai, a nom\u00e1d, a n\u00e9pi \u00e9s a v\u00e1rosi alternat\u00edv) \u201ekonfliktus\u00e1t\u201d. Az alkot\u00f3k egy\u00fattal a kultur\u00e1lis antropol\u00f3gia, az etnogr\u00e1fia \u00e9s az \u00f6kol\u00f3gia n\u00e9z\u0151pontjait is egyes\u00edtett\u00e9k, amikor magyar invaz\u00edv n\u00f6v\u00e9nyfajokb\u00f3l k\u00e9sz\u00edtettek egyszer\u0171, ha tetszik primit\u00edv hangszereket, amelyeket urb\u00e1nus k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gteremt\u0151 esem\u00e9nyk\u00e9nt meg is sz\u00f3laltattak.<\/p>\r\n

A perspektivizmus \u00e9s az amerikai animizmus a dekolonializ\u00e1ci\u00f3s t\u00f6rekv\u00e9sek egyik friss hajt\u00e1sak\u00e9nt csak a 21. sz\u00e1zadban v\u00e1lt az antropol\u00f3gia \u00e9s az etnol\u00f3gia bel\u00fcgy\u00e9b\u0151l a politika \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet civil \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9re is sz\u00e1mot tart\u00f3 platformm\u00e1. Mindez nyilv\u00e1nval\u00f3an \u00f6sszef\u00fcgg a nyugati c\u00e9lracion\u00e1lis gondolkod\u00e1s t\u00f6bb s\u00edk\u00fa v\u00e1ls\u00e1g\u00e1val is, a globaliz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a k\u00f6rnyezetszennyez\u00e9s, a kolonializmus \u00e9s a kapitalizmus kritik\u00e1j\u00e1val, amelyre az OFF egy m\u00e1sik ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa<\/a>, a Forecasting a Broken Past<\/i> (Egy elromlott m\u00falt el\u0151rejelz\u00e9se<\/i>) is reflekt\u00e1l az anarchista (Nicoline van Harskamp), a dekolonialista (Can Altay) \u00e9s az avantg\u00e1rd (L\u00e1szl\u00f3 Gergely, Katerina Sevic, Andy Holden) perspekt\u00edv\u00e1k megid\u00e9z\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\r\n

Ezen a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son kapott helyet az animizmus fel\u00e9 mutat\u00f3 \u00f6kol\u00f3giai n\u00e9z\u0151pont legismertebb magyar k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9nek, Kasz\u00e1s Tam\u00e1snak \u00faj munk\u00e1ja is, a Back to the Future<\/i>. A Kasz\u00e1s-f\u00e9le \u201evissza a j\u00f6v\u0151be\u201d azonban nem annyira az ut\u00f3pisztikus, mint ink\u00e1bb a diszt\u00f3pikus oldal\u00e1t villantja fel az Ex-artists collective fenntarthat\u00f3 \u00e9s \u00f6kol\u00f3giailag is v\u00e1llalhat\u00f3 kult\u00far\u00e1r\u00f3l alkotott v\u00edzi\u00f3inak. A nem-modern, de \u00e9letk\u00e9pes kult\u00far\u00e1k ugyanis most csak a Le Corbusier-f\u00e9le modernista ut\u00f3pi\u00e1k romjain telepszenek meg, v\u00e9lhet\u0151en egy j\u00f6v\u0151beni kataklizma ut\u00e1n.<\/p>\r\n

A Rep\u00fcl\u0151 kajak<\/i>on egy kev\u00e9sb\u00e9 pesszimista, de m\u00e1r nem igaz\u00e1n humanista ut\u00f3pia is felid\u00e9z\u0151dik, ami nem a premodern, hanem a posztmodern, technol\u00f3giai animizmus k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t veti fel. A Mona Lisa Overdrive<\/i> install\u00e1ci\u00f3ban Albert \u00c1d\u00e1m a helysz\u00ednen tal\u00e1lt elemekkel, bolyg\u00f3kat \u00e1br\u00e1zol\u00f3 \u00fcvegnegat\u00edvokkal eg\u00e9sz\u00edtette ki arch\u00edvum\u00e1nak k\u00e9peit \u00e9s t\u00e1rgyait, amelyek m\u00e1r kor\u00e1bban is a kult\u00fara \u00e9s a nat\u00fara hibrid vil\u00e1gait vizsg\u00e1lt\u00e1k a magyar ez\u00fcstt\u0151l az okos betonig \u00edvel\u0151en. A Mona Lisa Overdrive<\/i> c\u00edm viszont nem a magyar m\u00faltba, hanem William Gibson internacion\u00e1lis cyberpunk vil\u00e1g\u00e1ba, a szerves \u00e9s a szervetlen l\u00e9t hat\u00e1raihoz, a val\u00f3s \u00e9s a virtu\u00e1lis val\u00f3s\u00e1gok \u00f6sszeolvad\u00e1s\u00e1hoz kalauzol el. A cyberpunk asszoci\u00e1ci\u00f3k ellen\u00e9re azonban az install\u00e1ci\u00f3 csup\u00e1n technikai \u00e9s technol\u00f3giai seg\u00e9deszk\u00f6z\u00f6ket tartalmaz: csillag\u00e1szati felv\u00e9teleket, millim\u00e9terpap\u00edrt, pol\u00edrozott k\u0151zetmint\u00e1t.<\/p>\r\n

Az overdrive kifejez\u00e9st viszont azt sejteti, hogy nemcsak mesters\u00e9ges, de ak\u00e1r \u201eterm\u00e9szetes\u201d, bolyg\u00f3 m\u00e9ret\u0171 intelligencia is l\u00e9tezhet, ami ir\u00e1nt a nem-eur\u00f3pai kozmol\u00f3gi\u00e1k is er\u0151teljesen vonz\u00f3dnak. Az alternat\u00edv nem-modern kozmol\u00f3gi\u00e1k dimenzi\u00f3i nem ismeretlenek Cs\u00e9falvay Andr\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra sem, hiszen mesterm\u0171v\u00e9ben<\/a> (DLA), a New Horizons II<\/i>-ben egy fikt\u00edv utaz\u00e1s erej\u00e9ig m\u00e1r ki is l\u00e9pett a techniciz\u00e1lt emberi kozmoszb\u00f3l, s\u0151t ennek kapcs\u00e1n m\u00e9g Latour bombasztikus, antropol\u00f3giai ind\u00edttat\u00e1s\u00fa tudom\u00e1nyfiloz\u00f3fiai k\u00f6nyv\u00e9t, az An Inquiry into the Modes Of Existence<\/i>-et is alaposan kielemezte disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban. A 2015-\u00f6s mesterm\u0171ben a tudom\u00e1ny t\u00e1rgya, egy mitikus bolyg\u00f3, maga a s\u00f6t\u00e9t Pl\u00fat\u00f3 besz\u00e9l a hozz\u00e1 k\u00f6zel\u00edt\u0151 \u0171rhaj\u00f3sokhoz, \u00e9s arra figyelmezteti \u0151ket, hogy a saj\u00e1t \u00e9rdek\u00fckben, saj\u00e1t emberi perspekt\u00edv\u00e1juk, kozmoszuk v\u00e9delm\u00e9ben ne l\u00e9pjenek a bolyg\u00f3 felsz\u00edn\u00e9re, mert ott olyasmit tal\u00e1lnak, amit\u0151l \u00f6sszeomlik konszenzu\u00e1lis hallucin\u00e1ci\u00f3juk.<\/p>\r\n

A tudom\u00e1nyelm\u00e9let francia fenegyereke, Bruno Latour m\u00e1r a nyolcvanas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9nek ANT-j\u00e9ben (Actor Network Theory, k\u00e1b\u00e9: cselekv\u0151-h\u00e1l\u00f3zat elm\u00e9let) \u00e1genci\u00e1t tulajdon\u00edtott olyan nem-emberi l\u00e9tez\u0151knek, mint a f\u00e9s\u0171skagyl\u00f3k vagy az es\u0151erd\u0151k. (3)<\/a> Majd provokat\u00edv, antropol\u00f3gi\u00e1ba \u00e1gyazott modernit\u00e1s-kritik\u00e1j\u00e1t a perspektivizmus \u00e9s az ontol\u00f3giai relativizmus jegy\u00e9ben fejlesztette tov\u00e1bb a modern eur\u00f3pai kult\u00fara k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le nyelvj\u00e1t\u00e9kainak \u00e9s teremt\u0151 intenci\u00f3inak, l\u00e9tez\u00e9si m\u00f3djainak enciklop\u00e9dikus le\u00edr\u00e1s\u00e1v\u00e1. (4)<\/a><\/p>\r\n

Latour p\u00e1lyat\u00e1rsa \u00e9s bar\u00e1tja, az antropol\u00f3gus Philippe Descola pedig 2005-\u00f6s Beyond Culture and Nature<\/i> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9vel hozta divatba a nem-nyugati episztemol\u00f3gi\u00e1kat, az amaz\u00f3niai animizmust, az ausztr\u00e1liai totemizmust \u00e9s a polin\u00e9ziai analogizmust. (5)<\/a> Descola persze Viveiros da Castr\u00f3val p\u00e1rhuzamosan, L\u00e9vi-Strauss \u00e9s Mauss nyomdokain m\u00e1r a nyolcvanas \u00e9vekben a nyugati antropol\u00f3gia \u00f6nreflex\u00edv \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9n dolgozott az Amazonas vid\u00e9k\u00e9n.<\/p>\r\n

Az antropol\u00f3gia ontol\u00f3giai fordulata azonban csak a 2000-es \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben, a vil\u00e1ggazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1gt\u00f3l sem f\u00fcggetlen\u00fcl v\u00e1lt izgalmass\u00e1 a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra is, aminek folyom\u00e1nyak\u00e9nt Descola 2010-ben egy nagy siker\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st is rendezett<\/a> a p\u00e1rizsi Mus\u00e9e de quai Brainlyben, a La fabrique des images<\/i>-t, amely a n\u00e9gy f\u00e9le episztemol\u00f3gia k\u00e9pk\u00e9sz\u00edt\u00e9si praxis\u00e1t hasonl\u00edtotta \u00f6ssze. Ez a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s azt\u00e1n m\u00e1r inspir\u00e1lhatta Carolyn Christov-Bakargievet is, aki a 2015-\u00f6s Isztambul Bienn\u00e1l\u00e9t is egyfajta perspektivizmus jegy\u00e9ben rendezte meg, aminek hat\u00e1sa m\u00e1r \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 volt kor\u00e1bbi nagy v\u00e1llalkoz\u00e1s\u00e1n, a 2012-es document\u00e1n is, amelynek embl\u00e9m\u00e1ja egy d\u00e9l-amerikai meteorit lett, illetve a meteorit k\u00f6r\u00fcli purparl\u00e9, ami am\u00fagy \u00e9ppen az animizmushoz kapcsol\u00f3dott, hiszen a meteorit Eur\u00f3p\u00e1ba sz\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9ppen spiritu\u00e1lis s\u00falya, lok\u00e1lis, kultur\u00e1lis jelent\u0151s\u00e9ge akad\u00e1lyozta meg.<\/p>\r\n

A radik\u00e1lisan kontextualista \u00e9s tudom\u00e1nyfiloz\u00f3fiai ihlet\u00e9s\u0171 Saltwater \u2013 A Theory of Thought Forms<\/i> programmal f\u00e9mjelzett, a s\u00f3sv\u00edz komplex fogalmis\u00e1ga \u00e9s h\u00e1l\u00f3zati \u00e9rtelmez\u00e9se k\u00f6r\u00e9 \u00e9p\u00fcl\u0151 Isztambul Bienn\u00e1l\u00e9<\/a>n aratott nagy sikert egy kanadai du\u00f3, Richard Ibghy \u00e9s Marilou Lemmens is, akik k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le matematikai \u00e9s k\u00f6zgazdas\u00e1gtani diagramokb\u00f3l \u00e9s \u00e1br\u00e1kb\u00f3l k\u00e9sz\u00edtettek szoborszer\u0171 maketteket az orosz konstruktivizmus vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1j\u00e1hoz kapcsol\u00f3dva.<\/p>\r\n

A Rep\u00fcl\u0151 kajak<\/i> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son most k\u00e9t friss munk\u00e1juk is l\u00e1that\u00f3, amelyek szint\u00e9n a modern tudom\u00e1ny alternat\u00edv \u00e9rtelmez\u00e9si potenci\u00e1ljait vizsg\u00e1lj\u00e1k. Az egyik<\/a>, a L\u00e1thatatlan \u00f3ce\u00e1n<\/i> egy n\u00e9gycsatorn\u00e1s vide\u00f3install\u00e1ci\u00f3 egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en fel\u00faj\u00edtott obszervat\u00f3rium belsej\u00e9ben. A n\u00e9gy vide\u00f3 a modern kozmol\u00f3gia emblematikus ter\u00e9ben a spiritualizmus tudom\u00e1nytalan vid\u00e9keire sz\u00e1m\u0171z\u00f6tt n\u00e9gy elemmel konfront\u00e1lja az egyszeri embert, aki komoly tudom\u00e1nyos appar\u00e1tus n\u00e9lk\u00fcl, egyszerre heroikusan \u00e9s komikusan pr\u00f3b\u00e1lja megragadni a v\u00edz, a t\u0171z, a f\u00f6ld \u00e9s a leveg\u0151 l\u00e9nyeg\u00e9t. A \u201el\u00e1thatatlan \u00f3ce\u00e1n\u201d metafora r\u00e1ad\u00e1sul nemcsak a f\u00f6ldi \u00f6kosziszt\u00e9ma felfoghatatlanul hatalmas eg\u00e9sz\u00e9re utalhat, hanem azon t\u00fal mindarra, ami a modern, naturalista term\u00e9szettudom\u00e1nyos vil\u00e1gk\u00e9p sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e1thatatlan (eszm\u00e9k, hiedelmek, \u00e9rzelmek) marad, de m\u00e9gis mark\u00e1nsan befoly\u00e1solja a Homo Sapiens vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9t.<\/p>\r\n

M\u00e1sik munk\u00e1juk, az Egy \u00e9ber ny\u00fal tiszt\u00edtott leveg\u0151t l\u00e9legzik be<\/i> pedig a nem-emberi l\u00e9tez\u0151k m\u00e1sik fontos csoportj\u00e1hoz, az \u00e1llatok perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1hoz vezet el. Ibghy \u00e9s Lemmens ugyanis h\u00edres \u00e1llatk\u00eds\u00e9rletek helysz\u00ednei alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00edtett szobr\u00e1szi megform\u00e1l\u00e1s\u00fa maketteket, amelyeknek eredetileg az \u00e1llati intelligencia mibenl\u00e9t\u00e9r\u0151l kellett volna sz\u00e1mot adniuk, mik\u00f6zben a felhaszn\u00e1lt eszk\u00f6z\u00f6k (pl. t\u00fck\u00f6r) \u00e9s szitu\u00e1ci\u00f3k (pl. gazda-\u00e1llat kapcsolat) rem\u00e9nytelen\u00fcl ember-k\u00f6zpont\u00faak maradtak.<\/p>\r\n

Ennek kapcs\u00e1n \u00e9rdemes utalni egy m\u00e1sik szt\u00e1r antropol\u00f3gus, Marshall Shalins n\u00e9z\u0151pontj\u00e1ra is, aki szerint Descola k\u00e9t \u00faj kateg\u00f3ri\u00e1ja, a totemizmus \u00e9s az analogizmus is csup\u00e1n az animizmus egy form\u00e1ja, amelyet \u0151 a naturalizmussal, vagyis a modern euro-amerikai term\u00e9szettudom\u00e1nyos vil\u00e1gk\u00e9ppel szembe\u00e1ll\u00edtva antropomorfizmusk\u00e9nt \u00e9rtelmez. (6)<\/a> Az animizmus ugyanis emberi lelk\u00fcletet \u00e9s intenci\u00f3t tulajdon\u00edt nem-emberi, s\u0151t nem is szerves l\u00e9tez\u0151knek (foly\u00f3k, hegyek, term\u00e9szeti jelens\u00e9gek), m\u00edg az ut\u00f3bbi a l\u00e9lek \u00e9s a szellem jelens\u00e9geit is igyekszik fizikai \u00e9s k\u00e9miai folyamatokra visszavezetni, vagyis l\u00e9nyegileg nem antropomorf, hanem \u00e9ppen annak az ellenkez\u0151je, \u00fagymond fizikalista.<\/p>\r\n

Ebben a perspekt\u00edv\u00e1ban is rendk\u00edv\u00fcl izgalmas helysz\u00edne az OFF Bienn\u00e1l\u00e9 Gaudiopolisz<\/i>\u00e1nak Gr\u00f3f Ferenc ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, amely t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt arra is reflekt\u00e1l, hogy a tudom\u00e1nyos naturalizmus milyen m\u00e9rt\u00e9kben antropomorf. M\u00e1r ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak c\u00edme is az emberi nyelvek \u00e9s \u00edr\u00e1sjelek k\u00eds\u00e9rteties antropomorfi\u00e1j\u00e1ra mutat r\u00e1, hiszen az alul pontos X a feje tetej\u00e9re \u00e1ll\u00edtott emberre hajaz<\/a>. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s r\u00e1ad\u00e1sul r\u00f6gt\u00f6n egy anat\u00f3miai sz\u00ednh\u00e1z kora\u00fajkori \u00e1br\u00e1j\u00e1val indul, ami az eleg\u00e1ns, term\u00e9szettudom\u00e1nyi \u00e9s n\u00e9prajzi m\u00fazeumokat id\u00e9z\u0151 t\u00e9rszervez\u00e9st bonctani jelent\u00e9sekkel gazdag\u00edtja.<\/p>\r\n

Gr\u00f3f pedig ebben a szellemben nemcsak az \u00e1b\u00e9c\u00e9t, avagy a karaktereket, de mag\u00e1t az emberi nyelvet, \u00e9s \u00e1tvitt \u00e9rtelemben az emberi tud\u00e1st is a boncasztalra helyezi. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s diagon\u00e1lis tengely\u00e9ben posztamenseken fura, szoborszer\u0171 t\u00e1rgyak l\u00e1that\u00f3k, amelyeket a falon l\u00e9v\u0151 \u00e1br\u00e1k \u00e9s k\u00e9pek kontextualiz\u00e1lnak, \u00e9rtelmeznek. El\u0151sz\u00f6r is egy \u0151si kin\u00e9zet\u0171 anat\u00f3miai \u00e1bra az emberr\u0151l, ami a bej\u00e1ratn\u00e1l l\u00e9v\u0151 anat\u00f3miai sz\u00ednh\u00e1z p\u00e1rdarabja, illetve egy hatalmas felirat a h\u00e1ts\u00f3 falon a Whoever won, we lost<\/i>, amely a Gr\u00f3f \u00e1ltal tervezett X-\u00e1b\u00e1c\u00e9vel k\u00e9sz\u00fclt. Ez a rejt\u00e9lyes, a tudom\u00e1nyos kult\u00far\u00e1ban az ismeretlenre, a popkult\u00far\u00e1ban a term\u00e9szetf\u00f6l\u00f6ttire utal\u00f3 X hatja \u00e1t<\/a> am\u00fagy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s diz\u00e1jnj\u00e1nak eg\u00e9sz\u00e9t is a falfest\u00e9sig bez\u00e1r\u00f3lag. Ha az anat\u00f3miai sz\u00ednh\u00e1zra, a Homonculus<\/i>nak nevezett \u0151si anat\u00f3miai \u00e1br\u00e1ra, illetve Kadmosz katon\u00e1ira gondolunk, akiket Gr\u00f3f embl\u00e9maszer\u0171 akvarellekkel id\u00e9z meg, akkor arra gyanakodhatunk, hogy a \u201ewe\u201d az emberi fajt jelenti.<\/p>\r\n

Az \u201eak\u00e1rki is nyert, mi vesztett\u00fcnk\u201d r\u00e1ad\u00e1sul nemcsak Kadmosz s\u00e1rk\u00e1nyfogb\u00f3l sarjadt katon\u00e1in, de a mai popkult\u00far\u00e1n kereszt\u00fcl is az emberi faj v\u00e9g\u00e9t j\u00f6vend\u00f6li, hiszen a sz\u00e1ll\u00f3ige kapcs\u00e1n a legt\u00f6bb internetes tal\u00e1lat az alien \u00e9s a predator k\u00f6z\u00f6s vil\u00e1g\u00e1hoz vezet. Az els\u0151 AVP (Alien versus Predator)<\/i> film szlogenje ugyanis a mondat jelen idej\u0171 verzi\u00f3ja lett, ami a Homo Sapiens t\u00fal\u00e9l\u00e9si es\u00e9lyeire utalt a k\u00e9t f\u00f6ld\u00f6nt\u00fali gyilkol\u00f3g\u00e9ppel szemben. Gr\u00f3f \u00e9s az alul pontos X e sz\u00e1ll\u00f3ige szellem\u00e9ben boncolja teh\u00e1t mag\u00e1t az emberi kult\u00far\u00e1t, amelynek trag\u00e9di\u00e1ja tal\u00e1n \u00e9ppen antropomorfizmus\u00e1ban rejlik.<\/p>\r\n

Legal\u00e1bbis sz\u00e1momra err\u0151l sz\u00f3l a LOI<\/i> c\u00edm\u0171 munka, amellyel a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00f6zponti ter\u00e9be bes\u00e9t\u00e1l\u00f3 n\u00e9z\u0151nek szembe kell n\u00e9znie. A \u201eloi\u201d franci\u00e1ul t\u00f6rv\u00e9nyt jelent, angolul pedig sz\u00e1nd\u00e9knyilatkozatot, \u201emagyarul\u201d meg k\u00eds\u00e9rtetiesen eml\u00e9keztet a LOL-ra. Gr\u00f3f LOI<\/i>-ja viszont olyan, mintha r\u00e1nagy\u00edtana az X-k\u00e9nt zuhan\u00f3 emberi faj fej\u00e9re, m\u00e9gpedig annak legmodernebb eszk\u00f6zeivel. A r\u00f6ntgeng\u00e9pet, a vil\u00e1g megismer\u00e9s\u00e9nek \u00e9s megismerhet\u0151s\u00e9g\u00e9nek egykori (20. sz\u00e1zad eleje) embl\u00e9m\u00e1j\u00e1t azonban a k\u00e9pen \u00e9s a h\u00e9tk\u00f6znapi val\u00f3s\u00e1gban is fel\u00fcl\u00edrj\u00e1k az elektromos kis\u00fcl\u00e9sek, illetve az a ki\u00e1br\u00e1nd\u00edt\u00f3 tapasztalat, hogy a modern term\u00e9szettudom\u00e1ny m\u00e9g mindig csup\u00e1n t\u00fczel\u0151 neuronok h\u00e1l\u00f3zatak\u00e9nt k\u00e9pes le\u00edrni az emberi elme m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Ebben a perspekt\u00edv\u00e1ban viszont a naturalizmusn\u00e1l mindenk\u00e9ppen \u00edg\u00e9retesebbnek t\u0171nik az animizmus b\u00e1rmelyik v\u00e1lfaja.<\/p>\r\n

Viveiros da Castro r\u00e1ad\u00e1sul nem gy\u0151zi hangs\u00falyozni, hogy a perspektivizmus nemcsak hogy nem irracion\u00e1lis, de m\u00e9g csak nem is relativista, hanem rel\u00e1cionalista, ami azt jelenti, hogy minden l\u00e9tez\u0151 perspekt\u00edv\u00e1ja att\u00f3l a testt\u0151l, illetve azokt\u00f3l a fizikai kond\u00edci\u00f3kt\u00f3l f\u00fcgg, amelynek keretei k\u00f6z\u00f6tt m\u0171k\u00f6dik. Ez a fajta gondolkod\u00e1sm\u00f3d persze nem \u00faj az eur\u00f3paiak sz\u00e1m\u00e1ra sem, ha mondjuk Donna Haraway vagy Gilles Deleuze munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ra gondolunk, de a 21. sz\u00e1zadban m\u00e9g mindig nagyon \u00fagy t\u0171nik, hogy a t\u00fals\u00e1gosan is egyszer\u0171 \u00e9s egoista naiv realizmus (\u00e9s kapitalizmus) \u00fajragondol\u00e1sa tov\u00e1bbra is aktu\u00e1lis, ami a Gaudiopolis<\/i> alapvet\u0151en idealista ut\u00f3pi\u00e1j\u00e1t \u00fajra install\u00e1l\u00f3 OFF Bienn\u00e1l\u00e9 koncepci\u00f3j\u00e1t is \u00fcd\u00edt\u0151en \u00e1thatja.<\/p>\r\n

Ha Ibghy \u00e9s Lemmens munk\u00e1ira gondolunk, akkor m\u00e9g az sem elk\u00e9pzelhetetlen, hogy van rem\u00e9ny a Homo Ludens sz\u00e1m\u00e1ra, ha viszont Gr\u00f3f zuhan\u00f3 ember\u00e9nek perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1ba helyezked\u00fcnk, akkor csak abban b\u00edzhatunk, hogy az evol\u00faci\u00f3 k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9pcs\u0151foka val\u00f3ban nem felejt majd el eml\u00e9kezni a Homo Sapiens rem\u00e9nytelen\u00fcl antropomorf gondolkod\u00e1s\u00e1nak trag\u00e9di\u00e1j\u00e1ra.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

(1)<\/a> Martin Holbraad \u2013 Morten Axel Pedersen: The Ontological Turn. An Anthropological Exposition.<\/i> Cambridge University Press, Cambridge, 2017.<\/p>\r\n

(2)<\/a> Eduardo Viveiros da Castro: Cosmological Deixis and Amerindian Perspectivism. Journal of the Royal Anthropological Institute<\/i>, 4:3, 1998. 469-488.<\/p>\r\n

(3)<\/a> Bruno Latour: Sohasem voltunk modernek<\/i>. (1991) Osiris, Budapest, 1999.<\/p>\r\n

(4)<\/a> Bruno Latour: An Inquiry into Modes of Existence<\/i>. (2012) Harvard University Press, Cambridge, 2013.<\/p>\r\n

(5)<\/a> Philippe Descola: Beyond Nature and Culture<\/i>. (2005) University of Chicago Press, Chicago, 2013.<\/p>\r\n

(6)<\/a> Marshall Shalins: On the Ontological Scheme of Beyond Nature and Culture. Journal of Ethnogaphic Theory<\/i>, 4:1, 2014. 281-290.<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ha az antropol\u00f3gia leg\u00fajabb ontol\u00f3giai fordulat\u00e1ra gondolunk, akkor k\u00f6nnyen lehet, hogy az \u00faj poszt-posztmodern humanizmus val\u00f3j\u00e1ban premodern animizmus lesz, amelyet a nem-eur\u00f3pai \u00e9s nem-modern kult\u00far\u00e1k gondolkod\u00e1sm\u00f3dja inspir\u00e1l. (1) A szkeptikusok persze mondhatj\u00e1k, hogy az animizmus is humanizmus, hiszen egyr\u00e9szt egy euro-amerikai tudom\u00e1nyos fogalomr\u00f3l van sz\u00f3, m\u00e1sr\u00e9szt egy olyan hitvil\u00e1gr\u00f3l, amely lelket, illetve emberi gondolkod\u00e1st tulajdon\u00edt […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630989,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-401044","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szabad-kez"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401044","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401044"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401044\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2022727,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401044\/revisions\/2022727"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630989"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401044"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401044"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401044"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}