{"id":401045,"date":"2017-10-16T22:00:00","date_gmt":"2017-10-16T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401045"},"modified":"2022-06-21T14:31:37","modified_gmt":"2022-06-21T13:31:37","slug":"a-muveszeti-aktivizmusrol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/a-muveszeti-aktivizmusrol\/","title":{"rendered":"A m\u0171v\u00e9szeti aktivizmusr\u00f3l"},"content":{"rendered":"
\r\n

Diz\u00e1jn \u00e9s m\u0171v\u00e9szet.<\/i> Boris Groys mappa<\/b><\/p>\r\n

Erhardt Mikl\u00f3s: El\u0151sz\u00f3<\/a><\/p>\r\n<\/div>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szeti aktivizmus k\u00e9rd\u00e9se \u2013 azaz a m\u0171v\u00e9szet k\u00e9pess\u00e9ge, hogy politikai tiltakoz\u00e1sok \u00e9s t\u00e1rsadalmi aktivizmus ar\u00e9n\u00e1jak\u00e9nt, m\u00e9diumak\u00e9nt funkcion\u00e1ljon \u2013 igen gyakran ker\u00fcl a m\u0171v\u00e9szetet illet\u0151 vit\u00e1k homlokter\u00e9be. A m\u0171v\u00e9szeti aktivizmus jelens\u00e9ge az\u00e9rt k\u00f6zponti jelent\u0151s\u00e9g\u0171 korunkban, mert \u00faj jelens\u00e9g \u2013 meglehet\u0151sen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a kritikai m\u0171v\u00e9szet jelens\u00e9g\u00e9t\u0151l, amellyel az elm\u00falt \u00e9vtizedek sor\u00e1n megbar\u00e1tkoztunk.<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szeti aktivizmus nem puszt\u00e1n kritiz\u00e1lni k\u00edv\u00e1nja a m\u0171v\u00e9szeti rendszert vagy az \u00e1ltal\u00e1nos politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi felt\u00e9teleket, amelyek k\u00f6zt ez a rendszer m\u0171k\u00f6dik. Ehelyett ink\u00e1bb a m\u0171v\u00e9szet eszk\u00f6zeivel meg akarja v\u00e1ltoztatni ezeket a felt\u00e9teleket \u2013 nem annyira a m\u0171v\u00e9szeti rendszeren bel\u00fcl, hanem azon k\u00edv\u00fcl, mag\u00e1ban a val\u00f3s\u00e1gban. A m\u0171v\u00e9szet-aktivist\u00e1k megpr\u00f3b\u00e1lnak v\u00e1ltoztatni az \u00e9let felt\u00e9telein a gazdas\u00e1gilag alulfejlett z\u00f3n\u00e1kban, r\u00e1ir\u00e1ny\u00edtani a figyelmet k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00f6kol\u00f3giai probl\u00e9m\u00e1kra, hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9st biztos\u00edtani kult\u00far\u00e1hoz \u00e9s oktat\u00e1shoz szeg\u00e9ny orsz\u00e1gok \u00e9s ter\u00fcletek lakoss\u00e1ga sz\u00e1m\u00e1ra, felh\u00edvni a figyelmet az illeg\u00e1lis munk\u00e1sok neh\u00e9z helyzet\u00e9re, jav\u00edtani a m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyekben dolgoz\u00f3k helyzet\u00e9n, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb.<\/p>\r\n

M\u00e1s sz\u00f3val, a m\u0171v\u00e9szeti aktivist\u00e1k igenis hasznosak akarnak lenni, meg akarj\u00e1k v\u00e1ltoztatni a vil\u00e1got, jobb\u00e1 akarj\u00e1k tenni \u2013 de ugyanakkor tov\u00e1bbra is m\u0171v\u00e9szek akarnak maradni. \u00c9s ez az a pont, ahol elm\u00e9leti, politikai, s\u0151t, tiszt\u00e1n praktikus probl\u00e9m\u00e1k jelentkeznek.<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szeti aktivizmus k\u00eds\u00e9rleteit, hogy kombin\u00e1lj\u00e1k egym\u00e1ssal a m\u0171v\u00e9szetet \u00e9s a t\u00e1rsadalmi cselekv\u00e9st, mindk\u00e9t ir\u00e1nyb\u00f3l \u2013 azaz a hagyom\u00e1nyos m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a hagyom\u00e1nyos aktivizmus oldal\u00e1r\u00f3l is \u2013 t\u00e1mad\u00e1sok \u00e9rik. A hagyom\u00e1nyos m\u0171v\u00e9szeti kritika a m\u0171v\u00e9szi min\u0151s\u00e9g fogalm\u00e1val oper\u00e1l. Innen n\u00e9zve a m\u0171v\u00e9szeti aktivizmus nem t\u0171nik el\u00e9g j\u00f3 m\u0171v\u00e9szetnek: sok kritikus azzal \u00e9rvel, hogy a m\u0171v\u00e9szi min\u0151s\u00e9g hely\u00e9be a m\u0171v\u00e9szeti aktivizmus erk\u00f6lcsi \u00e9rtelemben vett j\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9kai l\u00e9ptek.<\/p>\r\n

Az ilyen kritik\u00e1t val\u00f3j\u00e1ban k\u00f6nny\u0171 elutas\u00edtani. A huszadik sz\u00e1zadban a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171v\u00e9szeti avantg\u00e1rd mozgalmak a min\u0151s\u00e9g \u00e9s az \u00edzl\u00e9s minden krit\u00e9rium\u00e1t \u00e9rv\u00e9nytelenn\u00e9 tett\u00e9k \u2013 ma teh\u00e1t nincs sok \u00e9rtelme \u00fajra ezekre hivatkozni. A m\u00e1sik oldalr\u00f3l \u00e9rkez\u0151 kritika viszont j\u00f3val komolyabb, \u00e9s a v\u00e1lasz alapos kritikai megfontol\u00e1st k\u00edv\u00e1n. Az ilyen kritika els\u0151sorban az \u201eeszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s\u201d \u00e9s a \u201espektakul\u00e1ris\u201d fogalmaival oper\u00e1l.<\/p>\r\n

Egy bizonyos, a Walter Benjamin \u00e9s Guy Debord \u00edr\u00e1saiban gy\u00f6kerez\u0151 \u00e9rtelmis\u00e9gi hagyom\u00e1ny azt mondja ki, hogy a politika, egyben a politikai tiltakoz\u00e1s eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1sa \u00e9s spektakulariz\u00e1ci\u00f3ja rossz dolog, mert eltereli a figyelmet a politikai tiltakoz\u00e1s praktikus c\u00e9ljait\u00f3l, \u00e9s az eszt\u00e9tikai form\u00e1j\u00e1ra ir\u00e1ny\u00edtja. Ez pedig azt jelenti, hogy a m\u0171v\u00e9szet nem alkalmazhat\u00f3 mint a hiteles politikai tiltakoz\u00e1s m\u00e9diuma \u2013 mivel a m\u0171v\u00e9szet felhaszn\u00e1l\u00e1sa a politikai akci\u00f3ban sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en eszt\u00e9tiz\u00e1lja ezt az akci\u00f3t, spekt\u00e1kulumm\u00e1 teszi, s ezzel semleges\u00edti gyakorlati hat\u00e1s\u00e1t. P\u00e9ldak\u00e9nt elegend\u0151 a legutols\u00f3, Artur Zmijewski-f\u00e9le Berlin Biennal\u00e9 eset\u00e9t felid\u00e9zni, illetve, hogy mif\u00e9le kritik\u00e1t provok\u00e1lt \u2013 a legelt\u00e9r\u0151bb ideol\u00f3gi\u00e1t vall\u00f3 oldalak egyar\u00e1nt m\u0171v\u00e9szeti aktivista \u00e1llatkertk\u00e9nt \u00edrt\u00e1k le.<\/p>\r\n

M\u00e1s sz\u00f3val, gyakran a m\u0171v\u00e9szeti aktivizmus m\u0171v\u00e9szeti komponense t\u0171nik a f\u0151 oknak, ami\u00e9rt az ilyen aktivizmus pragmatikus, gyakorlati szinten \u2013 azaz k\u00f6zvetlen t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai hat\u00e1s\u00e1ban \u2013 elbukik. A nyugati t\u00e1rsadalom a m\u0171v\u00e9szetet hagyom\u00e1nyosan haszontalannak l\u00e1tja. Ez\u00e9rt \u00fagy t\u0171nik, mintha ez a kv\u00e1zi-ontol\u00f3giai haszontalans\u00e1g fert\u0151zn\u00e9 meg \u00e9s \u00edt\u00e9ln\u00e9 buk\u00e1sra a m\u0171v\u00e9szeti aktivizmust. R\u00e1ad\u00e1sul a m\u0171v\u00e9szet v\u00e9gt\u00e9re is a status quo-t \u00fcnnepli \u00e9s eszt\u00e9tiz\u00e1lja \u2013 s ezzel elt\u00e9r\u00edti a megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul\u00f3 akaratot. A kivezet\u0151 \u00fat teh\u00e1t a m\u0171v\u00e9szet egyszer s mindenkorra val\u00f3 elhagy\u00e1s\u00e1ban mutatkozik \u2013 mintha a t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai aktivizmus sosem bukna el, hacsak nincs megfert\u0151zve a m\u0171v\u00e9szet v\u00edrus\u00e1val.<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szetet a haszontalans\u00e1ga miatt mint erk\u00f6lcsileg \u00e9s politikailag rosszat kritiz\u00e1lni nem \u00faj kelet\u0171 dolog. A m\u00faltban ez a kritika vett r\u00e1 sok m\u0171v\u00e9szt, hogy teljesen felhagyjon a m\u0171v\u00e9szettel \u2013 illetve, hogy belefogjon valami hasznosabb, erk\u00f6lcsileg \u00e9s politikailag korrekt dologba. A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti aktivizmus ugyanakkor nem siet felhagyni a m\u0171v\u00e9szettel, hanem ink\u00e1bb a m\u0171v\u00e9szetet mag\u00e1t igyekszik hasznoss\u00e1 tenni. Ez t\u00f6rt\u00e9netileg \u00faj \u00e1ll\u00e1spont. Az \u00fajdons\u00e1g\u00e1t gyakran \u00fagy teszik viszonylagoss\u00e1, hogy az orosz avantg\u00e1rd p\u00e9ld\u00e1j\u00e1t hozz\u00e1k el\u0151, amely tudvalev\u0151leg a m\u0171v\u00e9szet eszk\u00f6zeivel k\u00edv\u00e1nta megv\u00e1ltoztatni a vil\u00e1got.<\/p>\r\n

Nekem ez a hivatkoz\u00e1s inkorrektnek t\u0171nik. A h\u00faszas \u00e9vek orosz avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szei az\u00e9rt hitt\u00e9k, hogy k\u00e9pesek megv\u00e1ltoztatni a vil\u00e1got, mert a szovjethatalom abban az id\u0151ben t\u00e1mogatta az elk\u00e9pzel\u00e9seiket. A hatalmat teh\u00e1t a maguk oldal\u00e1n tudt\u00e1k. Abban is rem\u00e9nykedtek, hogy a t\u00e1mogat\u00e1s az id\u0151 m\u00falt\u00e1val is megmarad. A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti aktivizmusnak ezzel szemben semmi oka k\u00fcls\u0151 politikai t\u00e1mogat\u00e1sban rem\u00e9nykedni. A m\u0171v\u00e9szeti aktivizmus \u00f6ner\u0151b\u0151l cselekszik \u2013 saj\u00e1t, helyi h\u00e1l\u00f3zataira, \u00e9s progressz\u00edv m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyek kisz\u00e1m\u00edthatatlanul csordog\u00e1l\u00f3 t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra t\u00e1maszkodva. Ez, ahogy mondtam, \u00faj helyzet \u2013 \u00e9s \u00faj elm\u00e9leti reflexi\u00f3\u00e9rt ki\u00e1lt.<\/p>\r\n

Ezen elm\u00e9leti reflexi\u00f3 k\u00f6zponti feladata pedig ez: elemezze az \u201eeszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s\u201d kifejez\u00e9s pontos jelent\u00e9s\u00e9t \u00e9s politikai funkci\u00f3j\u00e1t. Hiszem, hogy az ilyen elemz\u00e9s rendbe teszi a m\u0171v\u00e9szeti aktivizmus k\u00f6r\u00fcli sz\u00f3besz\u00e9det, \u00e9s vil\u00e1goss\u00e1 teszi, hogy hol is \u00e1ll, mit is k\u00e9pvisel. Igyekszem r\u00e1mutatni, hogy az \u201eeszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s\u201d kifejez\u00e9s mai haszn\u00e1lata j\u00f3r\u00e9szt zavaros \u00e9s zavart kelt\u0151. Mikor valaki \u201eeszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1sr\u00f3l\u201d besz\u00e9l, gyakran k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, s\u0151t, egyenesen ellent\u00e9tes elm\u00e9leti \u00e9s politikai m\u0171veleteket \u00e9rt alatta. A z\u0171rzavar oka az, hogy maga a kort\u00e1rsm\u0171v\u00e9szeti gyakorlat k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcletre v\u00e1lik sz\u00e9t: a sz\u00f3 szoros \u00e9rtelm\u00e9ben vett m\u0171v\u00e9szet\u00e9re \u00e9s a design\u00e9ra. E k\u00e9t ter\u00fcleten az eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s m\u00e1st \u00e9s m\u00e1st jelent. Elemezz\u00fck h\u00e1t ezt a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get!<\/p>\r\n

Eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s mint forradalom<\/b><\/p>\r\n

A design ter\u00fclet\u00e9n egyes szersz\u00e1mok, \u00e1ruk vagy \u00e9ppen esem\u00e9nyek eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1sa egyfajta k\u00eds\u00e9rlet arra, hogy azokat vonz\u00f3bbakk\u00e1, h\u00f3d\u00edt\u00f3bbakk\u00e1, figyelemfelkelt\u0151bb\u00e9 tegy\u00e9k a felhaszn\u00e1l\u00f3k szem\u00e9ben. Az eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s itt nem teszi lehetetlenn\u00e9 az eszt\u00e9tiz\u00e1lt, diz\u00e1jnolt t\u00e1rgy haszn\u00e1lat\u00e1t \u2013 ellenkez\u0151leg, \u00e9ppen a haszn\u00e1lat t\u00f6k\u00e9letes\u00edt\u00e9s\u00e9nek, elterjeszt\u00e9s\u00e9nek c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l teszik azt kellemesebb\u00e9. Ilyen \u00e9rtelemben a premodern m\u00falt eg\u00e9sz m\u0171v\u00e9szet\u00e9t val\u00f3j\u00e1ban nem m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt, hanem designk\u00e9nt kellene l\u00e1tnunk.<\/p>\r\n

Az \u00f3kori g\u00f6r\u00f6g\u00f6k p\u00e9ld\u00e1ul techn\u00e9<\/i>r\u0151l besz\u00e9ltek \u2013 nem t\u00e9v\u00e9n k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get m\u0171v\u00e9szet \u00e9s technol\u00f3gia k\u00f6z\u00f6tt. Ha az \u0151si K\u00edna m\u0171v\u00e9szet\u00e9t tekintj\u00fck, egyr\u00e9szt remek\u00fcl diz\u00e1jnolt eszk\u00f6z\u00f6ket tal\u00e1lunk k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vall\u00e1si cerem\u00f3ni\u00e1khoz, m\u00e1sr\u00e9szt remek\u00fcl diz\u00e1jnolt mindennapi t\u00e1rgyakat, melyeket udvari funkcion\u00e1riusok \u00e9s \u00e9rtelmis\u00e9giek haszn\u00e1ltak. Ugyanez mondhat\u00f3 el az \u0151si Egyiptom \u00e9s az Inka Birodalom m\u0171v\u00e9szet\u00e9r\u0151l is: nem m\u0171v\u00e9szet a sz\u00f3 mai \u00e9rtelm\u00e9ben, hanem design.<\/p>\r\n

\u00c9s ugyan\u00edgy \u00e1ll a helyzet a Francia Forradalom el\u0151tti eur\u00f3pai r\u00e9gi rend m\u0171v\u00e9szet\u00e9vel \u2013 itt is csak vall\u00e1sos designt, vagy a vil\u00e1gi hatalom \u00e9s gazdags\u00e1g designj\u00e1t tal\u00e1ljuk. A kort\u00e1rsi vil\u00e1gban a design minden\u00fctt jelenval\u00f3v\u00e1 lett. Csaknem minden, amit haszn\u00e1lunk, professzion\u00e1lisan megtervezett, hogy vonz\u00f3bb legyen a felhaszn\u00e1l\u00f3nak. Ez az \u00e9rtelme, mikor egy-egy sz\u00e9pen diz\u00e1jnolt \u00e1ruval kapcsolatban azt mondjuk: \u201eigazi m\u0171t\u00e1rgy\u201d \u2013 legyen az iPhone, rep\u00fcl\u0151g\u00e9p, \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb.<\/p>\r\n

Ugyanez a helyzet a politik\u00e1val. A politikai design, a professzion\u00e1lis image-tervez\u00e9s kor\u00e1ban \u00e9l\u00fcnk. Ha az ember p\u00e9ld\u00e1ul a politika eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l besz\u00e9l, mondjuk a n\u00e1ci N\u00e9metorsz\u00e1ggal kapcsolatban, gyakran a design \u00e9rtelm\u00e9ben vett eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9l \u2013 azaz annak k\u00eds\u00e9rlet\u00e9r\u0151l, hogy a n\u00e1ci mozgalmat vonz\u00f3bb\u00e1, h\u00f3d\u00edt\u00f3bb\u00e1 tegy\u00e9k. Fekete uniformisok, f\u00e1kly\u00e1smenetek, meg ilyesmik jutnak az esz\u00fcnkbe. Fontos itt l\u00e1tnunk, hogy a design \u00e9rtelm\u00e9ben felfogott eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1snak semmi k\u00f6ze ahhoz, ahogyan Walter Benjamin haszn\u00e1lta az eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s kifejez\u00e9st, mikor a fasizmusr\u00f3l mint a politika eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l besz\u00e9lt. Az eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s e m\u00e1sik fogalm\u00e1nak eredete nem a design, hanem a modern m\u0171v\u00e9szet.<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szi eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s val\u00f3ban nem olyan k\u00eds\u00e9rletre utal, hogy valamely szersz\u00e1m m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t vonz\u00f3bb\u00e1 tegy\u00fck a felhaszn\u00e1l\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra. \u00c9pp ellenkez\u0151leg, a m\u0171v\u00e9szi eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s a szersz\u00e1m \u201efunkci\u00f3tlan\u00edt\u00e1s\u00e1t\u201d jelenti, gyakorlati alkalmazhat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak \u00e9s hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1nak er\u0151szakos megsz\u00fcntet\u00e9s\u00e9t. A m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s kort\u00e1rsi fogalm\u00e1nak gy\u00f6kere a Francia Forradalom \u2013 pontosabban azok a d\u00f6nt\u00e9sek, amelyeket a francia forradalmi korm\u00e1nyzat a R\u00e9gi Rendt\u0151l meg\u00f6r\u00f6kl\u00f6tt t\u00e1rgyakkal kapcsolatban hozott. A rendszerv\u00e1ltoz\u00e1st \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen egy olyan radik\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00e1st, mint amelynek a Francia Forradalom volt az elind\u00edt\u00f3ja \u2013 \u00e1ltal\u00e1ban k\u00e9prombol\u00e1si hull\u00e1m k\u00eds\u00e9ri. Ezek a hull\u00e1mok j\u00f3l megfigyelhet\u0151k a protestantizmus, Amerika spanyol megh\u00f3d\u00edt\u00e1sa, vagy a kelet-eur\u00f3pai szocialista rendszerek buk\u00e1sa eset\u00e9ben.<\/p>\r\n

A francia forradalm\u00e1rok m\u00e1s utat k\u00f6vettek: ahelyett, hogy elpuszt\u00edtott\u00e1k volna a R\u00e9gi Rend felszentelt \u00e9s vil\u00e1gi t\u00e1rgyait, megsz\u00fcntett\u00e9k a funkci\u00f3jukat, vagy m\u00e1s sz\u00f3val, eszt\u00e9tiz\u00e1lt\u00e1k \u0151ket. A Francia Forradalom a R\u00e9gi Rend designj\u00e1b\u00f3l a sz\u00f3 mai \u00e9rtelm\u00e9ben vett m\u0171v\u00e9szetet csin\u00e1lt \u2013 azaz nem haszn\u00e1latra, hanem tiszta kontempl\u00e1ci\u00f3 c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l el\u0151\u00e1llt t\u00e1rgyat. A R\u00e9gi Rend er\u0151szakos, forradalmi eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1sa hozta l\u00e9tre a m\u0171v\u00e9szetet, amilyennek ma ismerj\u00fck. A Francia Forradalom el\u0151tt nem volt m\u0171v\u00e9szet, csak design. A Francia Forradalom ut\u00e1ni m\u0171v\u00e9szet \u2013 a design hal\u00e1la.<\/p>\r\n

Az eszt\u00e9tika forradalmi eredet\u00e9t elm\u00e9letileg Immanuel Kant fogalmazta meg Az \u00edt\u00e9l\u0151er\u0151 kritik\u00e1ja<\/i> c\u00edm\u0171 m\u0171v\u00e9ben. A sz\u00f6veg elej\u00e9n Kant vil\u00e1goss\u00e1 teszi annak politikai kontextus\u00e1t. \u00cdgy \u00edr:<\/p>\r\n

Ha valaki megk\u00e9rdezi, hogy sz\u00e9pnek tal\u00e1lom-e a palot\u00e1t, amely el\u0151tt \u00e1llok, akkor erre mondhatom ugyan, hogy nem szeretem az [ilyen] dolgokat, \u2026 azut\u00e1n becsm\u00e9relhetem j\u00f3 Rousseau-i m\u00f3don a nagys\u00e1gok hivalkod\u00e1s\u00e1t, akik a n\u00e9p ver\u00edt\u00e9ke \u00e1r\u00e1n jutnak eff\u00e9le sz\u00fcks\u00e9gtelen dolgokhoz \u2026 Mindez elfogadhat\u00f3, s\u0151t helyeselhet\u0151 \u2013 csakhogy most nem err\u0151l van sz\u00f3\u2026 Ha valaki az \u00edzl\u00e9s k\u00e9rd\u00e9seiben a b\u00edr\u00f3 szerep\u00e9t akarja j\u00e1tszani, akkor a legcsek\u00e9lyebb elfogults\u00e1got sem szabad \u00e9reznie a dolog l\u00e9tez\u00e9se ir\u00e1nt, hanem e tekintetben teljesen k\u00f6z\u00f6mb\u00f6snek kell lennie.<\/cite> (1)<\/a><\/p>\r\n

Kantot nem \u00e9rdekli a palota mint a gazdags\u00e1g \u00e9s hatalom szimb\u00f3luma. Azonban eszt\u00e9tiz\u00e1lt l\u00e9t\u00e9ben k\u00e9sz elfogadni, azaz mint tagadott, minden gyakorlati c\u00e9l sz\u00e1m\u00e1ra neml\u00e9tez\u0151, tiszta form\u00e1v\u00e1 reduk\u00e1lt dolgot. Itt el\u00e9rkez\u00fcnk az elker\u00fclhetetlen k\u00e9rd\u00e9shez: Mit sz\u00f3ljunk a francia forradalm\u00e1rok azon d\u00f6nt\u00e9s\u00e9hez, hogy a tot\u00e1lis k\u00e9prombol\u00f3 puszt\u00edt\u00e1st a R\u00e9gi Rend eszt\u00e9tikai funkci\u00f3tlan\u00edt\u00e1s\u00e1val helyettes\u00edtett\u00e9k? Valamint: Vajon ennek az eszt\u00e9tikai funkci\u00f3tlan\u00edt\u00e1s elm\u00e9leti legitim\u00e1ci\u00f3ja, amelyet Kant szinte egyidej\u0171leg sz\u00e1ll\u00edtott, az eur\u00f3pai burzso\u00e1zia kultur\u00e1lis gyenges\u00e9g\u00e9nek a jele-e? Tal\u00e1n jobb \u00f6tlet volna teljesen elpuszt\u00edtani a R\u00e9gi Rend tetem\u00e9t, ahelyett, hogy ezt a tetemet m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt tenn\u00e9nk k\u00f6zszeml\u00e9re \u2013 mint a tiszta eszt\u00e9tikai kontempl\u00e1ci\u00f3 t\u00e1rgy\u00e1t. De v\u00e9lem\u00e9nyem szerint az eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s a hal\u00e1l j\u00f3val radik\u00e1lisabb form\u00e1ja, mint a hagyom\u00e1nyos k\u00e9prombol\u00e1s.<\/p>\r\n

A m\u00fazeumokat m\u00e1r a tizenkilencedik sz\u00e1zadban is t\u00f6bben a temet\u0151kh\u00f6z hasonl\u00edtott\u00e1k, a m\u00fazeumi kur\u00e1torokat pedig s\u00edr\u00e1s\u00f3khoz. Pedig a m\u00fazeumban sokkal t\u00f6bb temet\u0151-szer\u0171, mint b\u00e1rmely val\u00f3di temet\u0151ben. A val\u00f3di temet\u0151k nem teszik k\u00f6zszeml\u00e9re a holttesteket, hanem elrejtik \u0151ket. Igaz ez az egyiptomi piramisokra is. A holttestek elrejt\u00e9s\u00e9vel a temet\u0151k hom\u00e1lyos, misztikus teret alkotnak, s ezzel a felt\u00e1mad\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t sugalmazz\u00e1k. Mind olvastunk szellemekr\u0151l, v\u00e1mp\u00edrokr\u00f3l, akik kil\u00e9pnek s\u00edrjukb\u00f3l, meg mindenf\u00e9le egy\u00e9b l\u00e9nyekr\u0151l, akik a temet\u0151ket \u00e9jszak\u00e1nk\u00e9nt ben\u00e9pes\u00edtik. L\u00e1ttunk azut\u00e1n filmeket a m\u00fazeumok \u00e9jszakai \u00e9let\u00e9r\u0151l: mikor senki sem l\u00e1tja \u0151ket, a m\u0171t\u00e1rgy-holttestek \u00e9letre kelnek. A m\u00fazeum mindazon\u00e1ltal napk\u00f6zben a v\u00e9gleges hal\u00e1l helye, ahol nincs felt\u00e1mad\u00e1s, nem t\u00e9r vissza a m\u00falt.<\/p>\r\n

A m\u00fazeum int\u00e9zm\u00e9nyes\u00edti a val\u00f3ban radik\u00e1lis, eszt\u00e9tikai, forradalmi er\u0151szakot, amely a m\u00faltat gy\u00f3gy\u00edthatatlanul halottnak mutatja be. Ez a tiszt\u00e1n materialista hal\u00e1l, amelyb\u0151l nincs visszat\u00e9r\u00e9s \u2013 maga az eszt\u00e9tiz\u00e1lt anyagi tetem tan\u00faskodik a felt\u00e1mad\u00e1s lehetetlens\u00e9g\u00e9r\u0151l. (Szt\u00e1lin val\u00f3j\u00e1ban \u00e9ppen ez\u00e9rt ragaszkodott ahhoz, hogy a halott Lenin test\u00e9t folyamatosan ki\u00e1ll\u00edts\u00e1k a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek. A Lenin-mauz\u00f3leum a l\u00e1that\u00f3 garanci\u00e1ja annak, hogy Lenin \u00e9s a leninizmus val\u00f3ban halott. Ez\u00e9rt nem t\u00f6rik Oroszorsz\u00e1g jelenlegi vezet\u0151i sem magukat, hogy Lenint v\u00e9gre eltemess\u00e9k \u2013 annak ellen\u00e9re, hogy erre sok orosz tett felh\u00edv\u00e1st. Nem akarj\u00e1k, hogy visszat\u00e9rjen a leninizmus, ami val\u00f3s lehet\u0151s\u00e9g lehetne, ha Lenin el volna temetve.)<\/p>\r\n

A Francia Forradalom \u00f3ta teh\u00e1t a m\u0171v\u00e9szet egy a m\u00falt funkci\u00f3tlan\u00edtott \u00e9s k\u00f6zszeml\u00e9re tett tetem\u00e9vel. A m\u0171v\u00e9szet ilyen felfog\u00e1sa hat\u00e1rozta meg a forradalom ut\u00e1ni (postrevolutionary<\/i>) m\u0171v\u00e9szeti strat\u00e9gi\u00e1kat \u2013 eg\u00e9szen mostan\u00e1ig. M\u0171v\u00e9szeti kontextusban a jelen dolgainak eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1sa azt jelenti, hogy felt\u00e1rjuk diszfunkcion\u00e1lis, abszurd, m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9ptelen jelleg\u00fcket \u2013 mindazt, ami haszn\u00e1lhatatlann\u00e1, hat\u00e1stalann\u00e1, idej\u00e9tm\u00faltt\u00e1 teszi \u0151ket.<\/p>\r\n

A jelen eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1sa azt jelenti, hogy halott m\u00faltt\u00e1 tessz\u00fck. M\u00e1s sz\u00f3val, a m\u0171v\u00e9szeti eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s a design eszk\u00f6zeivel val\u00f3 eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s ellent\u00e9te. A design c\u00e9lja, hogy eszt\u00e9tikailag jav\u00edtsa a status quo-t \u2013 hogy m\u00e9g vonz\u00f3bb\u00e1 tegye. A m\u0171v\u00e9szet is elfogadja a status quo-t \u2013 de holttestk\u00e9nt fogadja el, miut\u00e1n sz\u00edntiszta k\u00e9pzett\u00e9 ford\u00edtotta le. Ilyen \u00e9rtelemben a m\u0171v\u00e9szet a kort\u00e1rsi vil\u00e1got nem puszt\u00e1n a forradalmi, hanem ink\u00e1bb a forradalom ut\u00e1ni perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l l\u00e1tja. Azt mondhatn\u00e1nk, hogy a modern \u00e9s kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet \u00fagy tekinti a modernit\u00e1st \u00e9s a kort\u00e1rsi vil\u00e1got, ahogy a francia forradalm\u00e1rok tekintett\u00e9k a R\u00e9gi Rend design-j\u00e1t \u2013 mint amely m\u00e1ris idej\u00e9tm\u00falt, puszta form\u00e1ra reduk\u00e1lhat\u00f3, azaz hulla.<\/p>\r\n

A modernit\u00e1s eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1sa<\/b><\/p>\r\n

\u00c9ppens\u00e9ggel k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen igaz ez az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szre, akit gyakran t\u00e9vesen interpret\u00e1lnak az \u00faj technol\u00f3giai vil\u00e1g h\u00edrn\u00f6kek\u00e9nt \u2013 mint aki betess\u00e9keli a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s \u00e9lcsapat\u00e1t. Semmi sincs messzebb a t\u00f6rt\u00e9neti igazs\u00e1gt\u00f3l. A t\u00f6rt\u00e9neti avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9sz\u00e9t term\u00e9szetesen \u00e9rdekelte a technol\u00f3giai, ipari modernit\u00e1s. De a technol\u00f3giai modernit\u00e1s csakis az eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l \u00e9rdekelte \u2013 hogy megfossza funkci\u00f3j\u00e1t\u00f3l, hogy a halad\u00e1s ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t agyr\u00e9mk\u00e9nt, abszurdk\u00e9nt mutassa fel. Mikor az avantg\u00e1rd technol\u00f3gi\u00e1hoz val\u00f3 viszony\u00e1r\u00f3l sz\u00f3lunk, rendszerint egy konkr\u00e9t t\u00f6rt\u00e9nelmi alak j\u00e1r az esz\u00fcnkben: Filippo Tommaso Marinetti, \u00e9s az \u0151 Futurista ki\u00e1ltv\u00e1ny<\/i>a, amely el\u0151sz\u00f6r a Figaro<\/i> c\u00edmoldal\u00e1n jelent meg 1909-ben. (2)<\/a><\/p>\r\n

A sz\u00f6veg el\u00edt\u00e9lte a burzso\u00e1zia \u201em\u00faltba r\u00e9ved\u0151\u201d kultur\u00e1lis \u00edzl\u00e9s\u00e9t, \u00e9s az \u00faj ipari civiliz\u00e1ci\u00f3 sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9t \u00fcnnepelte (\u201eegy b\u00f6mb\u00f6l\u0151 aut\u00f3, mely \u00fagy sz\u00e1guld, mint a kart\u00e1cs, szebb, mint a Szamothrak\u00e9i Gy\u0151zelem [szobra]\u201d), a h\u00e1bor\u00fat \u201ea vil\u00e1g egyetlen megtiszt\u00edt\u00f3ja\u201d-k\u00e9nt , dics\u0151\u00edtette, le k\u00edv\u00e1nta \u201erombolni a m\u00fazeumok, a k\u00f6nyvt\u00e1rak, az akad\u00e9mi\u00e1k minden fajt\u00e1j\u00e1t\u201d. A halad\u00e1s ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val val\u00f3 azonosul\u00e1s nem is lehetne t\u00f6k\u00e9letesebb.<\/p>\r\n

Pedig Marinetti nem csak \u00fagy \u00f6nmag\u00e1ban publik\u00e1lta a \u201eFuturista ki\u00e1ltv\u00e1ny\u201d sz\u00f6veg\u00e9t, hanem belehelyezte egy t\u00f6rt\u00e9netbe, amely annak le\u00edr\u00e1s\u00e1val kezd\u0151dik, hogy hogyan szak\u00edtott meg egy \u00e9jszak\u00e1ba ny\u00fal\u00f3, k\u00f6lt\u00e9szetr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 besz\u00e9lget\u00e9st bar\u00e1taival, felsz\u00f3l\u00edtva \u0151ket, hogy aut\u00f3zzanak egyet vele egy gyors g\u00e9pkocsiban. \u00c9s \u00edgy is tettek. Marinetti \u00edgy \u00edr:<\/p>\r\n

\u201e\u00c9s mi, fiatal oroszl\u00e1nok, a Hal\u00e1l nyom\u00e1ba eredt\u00fcnk\u2026 Egy\u00e1ltal\u00e1n semmi sem \u00e9rdemes r\u00e1, hogy meghaljunk \u00e9rte, csak a v\u00e1gy, hogy eldobjuk magunkt\u00f3l v\u00e9gre a b\u00e1tors\u00e1got, amely a f\u00f6ldh\u00f6z szegezett minket.\u201d \u00c9s el is dobt\u00e1k. Hallgassuk tov\u00e1bb Marinettit: \u201eMilyen nevets\u00e9ges! Micsoda ny\u0171g!… Kem\u00e9nyen a f\u00e9kre l\u00e9ptem, s nagy felh\u00e1borod\u00e1somra a kerekek elszakadtak a f\u00f6ldt\u0151l \u00e9s egy csatorn\u00e1ban k\u00f6t\u00f6ttem ki. \u00d3! anyai \u00e1rok, majdnem sz\u00edn\u00fcltig tele s\u00e1ros v\u00edzzel! \u2026 Moh\u00f3n n\u00e9ztem t\u00e1pl\u00e1l\u00f3 iszapodat, mely szud\u00e1ni dajk\u00e1m szent fekete eml\u0151ire eml\u00e9keztetett\u201d<\/cite> (3)<\/a><\/p>\r\n

Nem is id\u0151zn\u00e9k sok\u00e1ig az anyai \u00f6lbe \u00e9s a dajka kebleihez val\u00f3 visszat\u00e9r\u00e9s alakzat\u00e1n\u00e1l, melyhez a hal\u00e1lba tart\u00f3 \u0151r\u00fclt rohan\u00e1s vezetett \u2013 az eg\u00e9sz meglehet\u0151sen egy\u00e9rtelm\u0171. Legyen el\u00e9g annyi, hogy Marinettit \u00e9s bar\u00e1tait egy csapat hal\u00e1sz \u00e9s, mint \u00edrja, \u201en\u00e9h\u00e1ny \u00f6reg, podagr\u00e1s naturalista\u201d h\u00fazza ki csatorn\u00e1b\u00f3l \u2013 teh\u00e1t \u00e9ppen azok a m\u00faltba r\u00e9vedt alakok, akik ellen a ki\u00e1ltv\u00e1ny \u00edr\u00f3dott. A ki\u00e1ltv\u00e1ny ily m\u00f3don saj\u00e1t programja \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1nak le\u00edr\u00e1s\u00e1val kezd\u0151dik. Nincs is mit csod\u00e1lkozni azon, hogy a ki\u00e1ltv\u00e1nyt k\u00f6vet\u0151 sz\u00f6vegt\u00f6red\u00e9k is a veres\u00e9g alakzat\u00e1t ism\u00e9tli meg. A halad\u00e1s logik\u00e1j\u00e1t k\u00f6vetve Marinetti el\u0151tt felr\u00e9mlik egy \u00faj gener\u00e1ci\u00f3 k\u00e9pe, akik sz\u00e1m\u00e1ra \u0151 \u00e9s bar\u00e1tai is csak elpuszt\u00edtani val\u00f3, gy\u0171l\u00f6lt \u201epassz\u00e9ist\u00e1k\u201d lesznek. \u00c1m azt \u00edrja, hogy mid\u0151n e j\u00f6vend\u0151 gener\u00e1ci\u00f3 \u00fcgyn\u00f6kei megpr\u00f3b\u00e1lj\u00e1k elpuszt\u00edtani \u0151t \u00e9s bar\u00e1tait, \u201eegy t\u00e9li \u00e9jszak\u00e1n, t\u00e1vol a v\u00e1rost\u00f3l, egy szer\u00e9ny visk\u00f3ban\u201d tal\u00e1lj\u00e1k majd \u0151ket, \u201emelyen szakadatlanul dobol az es\u0151, \u00e9s l\u00e1tj\u00e1k majd, ahogy \u00f6sszeb\u00fajunk\u2026 kez\u00fcnket mai k\u00f6nyveink pisl\u00e1kol\u00f3 l\u00e1ngja felett melengetve\u201d.<\/p>\r\n

E szakaszok j\u00f3l mutatj\u00e1k, hogy Marinetti sz\u00e1m\u00e1ra a technol\u00f3gia vez\u00e9relte modernit\u00e1s eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1sa nem a dics\u0151\u00edt\u00e9s\u00e9t vagy a t\u00f6k\u00e9letes\u00edt\u00e9s\u00e9t jelenti, azaz a hat\u00e9konyabb\u00e1 t\u00e9tel\u00e9t a jobb designnal. Ellenkez\u0151leg, Marinetti m\u0171v\u00e9szi karrierje kezdet\u00e9t\u0151l fogva visszafel\u00e9 n\u00e9zett a modernit\u00e1sra, mintha m\u00e1r \u00f6sszeomlott volna, mintha m\u00e1ris a m\u00falt r\u00e9sze volna \u2013 a T\u00f6rt\u00e9nelem csatorn\u00e1j\u00e1ba k\u00e9pzelve mag\u00e1t, vagy legjobb esetben is valahov\u00e1 messze, vid\u00e9kre, ahol szakadatlan hull a poszt-apokaliptikus es\u0151. \u00c9s ebben a visszatekint\u00e9sben a technol\u00f3gia vez\u00e9relte, halad\u00e1sp\u00e1rti modernit\u00e1s teljes katasztr\u00f3f\u00e1nak t\u0171nik. Messze nem optimista perspekt\u00edva. Marinetti saj\u00e1t projektje buk\u00e1s\u00e1t l\u00e1tja maga el\u0151tt \u2013 de \u00fagy \u00e9rti ezt a buk\u00e1st, mint mag\u00e1nak a halad\u00e1snak a buk\u00e1s\u00e1t, amely csak romokat, t\u00f6rmel\u00e9ket \u00e9s szem\u00e9lyes katasztr\u00f3f\u00e1kat hagy maga ut\u00e1n.<\/p>\r\n

Sokat id\u00e9ztem Marinettit, mert \u00e9ppen \u0151 az, akit Benjamin tan\u00fak\u00e9nt id\u00e9z meg, mikor A m\u0171alkot\u00e1s a technikai reproduk\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g kor\u00e1ban<\/i> (4)<\/a> c\u00edm\u0171 h\u00edres essz\u00e9je ut\u00f3szav\u00e1ban a politika eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s\u00e1t nevezi a tulajdonk\u00e9ppeni fasiszta v\u00e1llalkoz\u00e1snak. E kritika a mai napig nagy s\u00fallyal nehezedik minden olyan k\u00eds\u00e9rletre, amely m\u0171v\u00e9szetet \u00e9s politik\u00e1t egy tet\u0151 al\u00e1 k\u00edv\u00e1n hozni. A gondolat kifejt\u00e9s\u00e9hez Benjamin Marinetti egy k\u00e9s\u0151bbi, az eti\u00f3piai h\u00e1bor\u00far\u00f3l \u00edrott sz\u00f6veg\u00e9t id\u00e9zi, amelyben a szerz\u0151 p\u00e1rhuzamot von a modern h\u00e1bor\u00fas hadm\u0171veletek \u00e9s a futurista m\u0171v\u00e9szek \u00e1ltal alkalmazott k\u00f6lt\u0151i \u00e9s m\u0171v\u00e9szi m\u0171veletek k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\r\n

A sz\u00f6vegben Marinetti \u201eaz emberi test metaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1t\u201d eml\u00edti. A \u201emetaliz\u00e1l\u00e1snak\u201d itt csakis egyetlen jelent\u00e9se van: a test hal\u00e1la, \u00e9s tetemm\u00e9 \u2013 azaz m\u0171t\u00e1rggy\u00e1 \u2013 v\u00e1ltoz\u00e1sa. Benjamin \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben a sz\u00f6veg a m\u0171v\u00e9szet had\u00fczenete az \u00e9letnek, majd ezut\u00e1n ezekkel a szavakkal foglalja \u00f6ssze a fasiszta politikai programot: \u201cFiat art\u2014pereas mundi\u201d (Legyen m\u0171v\u00e9szet \u2013 pusztuljon a vil\u00e1g), majd hozz\u00e1teszi, hogy a fasizmus a l\u2019art pour l\u2019art<\/i> mozgalom betet\u0151z\u00e9se.<\/p>\r\n

Benjamin persze pontosan elemzi Marinetti retorik\u00e1j\u00e1t. Megv\u00e1laszolatlan marad azonban egy kulcsk\u00e9rd\u00e9s: Mennyire megb\u00edzhat\u00f3 ez a Marinetti mint tan\u00fa? Marinetti fasizmusa m\u00e1r eszt\u00e9tiz\u00e1lt fasizmus \u2013 azaz veres\u00e9g \u00e9s hal\u00e1l h\u0151si elfogad\u00e1sa. Avagy tiszta forma \u2013 egy olyan \u00edr\u00f3 sz\u00edntiszta k\u00e9pzete fasizmusr\u00f3l, aki egyed\u00fcl \u00fcl a v\u00e9gtelen es\u0151ben. A val\u00f3di fasizmus persze nem a veres\u00e9get, hanem a gy\u0151zelmet akarta. A h\u00faszas \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n \u00e9s a harmincas \u00e9vekben Marinetti befoly\u00e1sa val\u00f3j\u00e1ban egyre gyeng\u00fclt az olasz fasiszta mozgalmon bel\u00fcl, amely \u00e9ppens\u00e9ggel nem a politika eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s\u00e1t, hanem az eszt\u00e9tika politiz\u00e1l\u00e1s\u00e1t val\u00f3s\u00edtotta meg, a Novecento \u00e9s a neoklasszicizmus m\u0171v\u00e9szet\u00e9t, \u00e9s, igen, a futurist\u00e1kat is felhaszn\u00e1lva politikai c\u00e9ljaihoz \u2013 avagy, mondhatn\u00e1nk, politikai designj\u00e1hoz.<\/p>\r\n

Essz\u00e9j\u00e9ben Benjamin a politika fasiszta eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s\u00e1val az eszt\u00e9tika kommunista politiz\u00e1l\u00e1s\u00e1t \u00e1ll\u00edtja szembe. Pedig az orosz \u00e9s szovjet m\u0171v\u00e9szetben ekkorra a hat\u00e1rok j\u00f3val komplik\u00e1ltabb m\u00f3don voltak lefektetve. Ma orosz avantg\u00e1rdot mondunk, j\u00f3llehet, az akkori orosz m\u0171v\u00e9szek \u00e9s k\u00f6lt\u0151k m\u00e9g orosz futurizmusr\u00f3l besz\u00e9ltek \u2013 majd k\u00e9s\u0151bb szuprematizmusr\u00f3l \u00e9s konstruktivizmusr\u00f3l. E mozgalmakban a szovjet kommunizmus eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak ugyanazon jelens\u00e9g\u00e9t tal\u00e1ljuk. Kazimir Malevics m\u00e1r A m\u00fazeumr\u00f3l<\/i> c\u00edm\u0171 1919-es sz\u00f6veg\u00e9ben sem csak arra sz\u00f3l\u00edtja fel elvt\u00e1rsait, hogy \u00e9gess\u00e9k fel az elm\u00falt korok m\u0171v\u00e9szi hagyat\u00e9k\u00e1t, hanem arra is, hogy fogadj\u00e1k el, \u201eb\u00e1rmit is csin\u00e1lunk, a kremat\u00f3riumnak csin\u00e1ljuk\u201d. (5)<\/a><\/p>\r\n

M\u00e9g ugyanebben az \u00e9vben, Isten nem avult el<\/i> c\u00edm\u0171 sz\u00f6veg\u00e9ben \u00fagy \u00e9rvel, hogy az emberi l\u00e9t t\u00f6k\u00e9letes anyagi felt\u00e9teleit el\u00e9rni, ahogy a kommunist\u00e1k tervezt\u00e9k, ugyanolyan lehetetlen, mint ahogy lehetetlen megval\u00f3s\u00edtani az emberi l\u00e9lek t\u00f6k\u00e9letes\u00edt\u00e9s\u00e9t, ahogy kor\u00e1bban az egyh\u00e1z akarta. (6)<\/a><\/p>\r\n

A szovjet konstruktivizmus megalap\u00edt\u00f3ja, Vlagyimir Tatlin \u00e9p\u00edtett egy makettet A Harmadik Internacion\u00e1l\u00e9 eml\u00e9km\u0171ve<\/i> c\u00edm\u0171 h\u00edres munk\u00e1j\u00e1hoz, amelynek forognia kellett volna, de nem forgott, majd egy rep\u00fcl\u0151g\u00e9pet is (az \u00fagynevezett Letatlint), amely nem tudott rep\u00fclni. A szovjet kommunizmus itt is t\u00f6rt\u00e9nelmi buk\u00e1s\u00e1nak, k\u00f6zelg\u0151 hal\u00e1l\u00e1nak perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1b\u00f3l ker\u00fclt eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1sra. A politika eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s\u00e1b\u00f3l pedig k\u00e9s\u0151bb a Szovjetuni\u00f3ban is az eszt\u00e9tika politiz\u00e1l\u00e1sa lett \u2013 azaz az eszt\u00e9tika politikai c\u00e9loknak val\u00f3 al\u00e1vet\u00e9se: politikai design.<\/p>\r\n

Eszemben sincs persze azt \u00e1ll\u00edtani, hogy nincs k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g fasizmus \u00e9s kommunizmus k\u00f6z\u00f6tt \u2013 a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g hatalmas \u00e9s d\u00f6nt\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171. Csak annyit szeretn\u00e9k mondani, hogy fasizmus \u00e9s kommunizmus ellent\u00e9te nem esik egybe a politika modern m\u0171v\u00e9szetben gy\u00f6kerez\u0151 eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1sa \u00e9s az eszt\u00e9tika politikai designban gy\u00f6kerez\u0151 politiz\u00e1l\u00e1sa k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ggel.<\/p>\r\n

B\u00edzom benne, hogy mostanra vil\u00e1gosabban l\u00e1tjuk az eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s e k\u00e9t sz\u00e9ttart\u00f3, s\u0151t, ellent\u00e9tes fogalm\u00e1nak \u2013 m\u0171v\u00e9szi eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1snak \u00e9s design-eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1snak \u2013 a politikai funkci\u00f3j\u00e1t. A design meg akarja v\u00e1ltoztatni a val\u00f3s\u00e1got, a status quo-t \u2013 t\u00f6k\u00e9letes\u00edteni, vonz\u00f3bb\u00e1, jobban haszn\u00e1lhat\u00f3v\u00e1 tenni. A m\u0171v\u00e9szet olyannak l\u00e1tszik elfogadni a val\u00f3s\u00e1got, amilyen; elfogadja a status quo-t. \u00c1m a m\u0171v\u00e9szet \u00fagy fogadja el a status quo-t, mint diszfunkcion\u00e1lisat, mint ami m\u00e1r megbukott \u2013 azaz forradalmi, s\u0151t, poszt-forradalmi perspekt\u00edv\u00e1b\u00f3l.<\/p>\r\n

A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet az\u00e9rt viszi be a kort\u00e1rsi vil\u00e1got a m\u0171v\u00e9szeti m\u00fazeumba, mert nem hisz a jelenlegi l\u00e9tfelt\u00e9teleink \u00e1lland\u00f3s\u00e1g\u00e1ban \u2013 olyannyira nem, hogy meg sem pr\u00f3b\u00e1l jav\u00edtani ezeken a felt\u00e9teleken. A status quo funkci\u00f3tlan\u00edt\u00e1s\u00e1val a m\u0171v\u00e9szet el\u0151re elk\u00e9pzeli annak j\u00f6v\u0151beli forradalmi megd\u00f6nt\u00e9s\u00e9t. Vagy egy \u00faj, glob\u00e1lis h\u00e1bor\u00fat. Vagy glob\u00e1lis katasztr\u00f3f\u00e1t. Mindenesetre valami olyan esem\u00e9nyt, amely a kort\u00e1rs kult\u00fara eg\u00e9sz\u00e9t, annak minden t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9vel \u00e9s projekci\u00f3j\u00e1val egy\u00fctt idej\u00e9tm\u00faltt\u00e1 teszi \u2013 ahogy a Francia Forradalom is idej\u00e9tm\u00faltt\u00e1 tette a R\u00e9gi Rend minden t\u00f6rekv\u00e9s\u00e9t, szellemi projekci\u00f3j\u00e1t \u00e9s ut\u00f3pi\u00e1j\u00e1t.<\/p>\r\n

A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti aktivizmus az eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s e k\u00e9t, ellentmond\u00e1sos hagyom\u00e1ny\u00e1nak az \u00f6r\u00f6k\u00f6se. A m\u0171v\u00e9szeti aktivizmus egyr\u00e9szt politiz\u00e1lja a m\u0171v\u00e9szetet, a m\u0171v\u00e9szetet politikai designk\u00e9nt haszn\u00e1lja \u2013 azaz, mint korunk politikai k\u00fczdelmeinek egyik eszk\u00f6z\u00e9t. Ez a haszn\u00e1lati m\u00f3d teljes m\u00e9rt\u00e9kben legitim \u2013 b\u00e1rmif\u00e9le kritik\u00e1ja abszurd volna. A design kult\u00far\u00e1nk integr\u00e1ns r\u00e9sze, \u00e9s semmi \u00e9rtelme nem volna megtiltani a haszn\u00e1lat\u00e1t ellenz\u00e9ki politikai mozgalmak sz\u00e1m\u00e1ra azzal, hogy az ilyen felhaszn\u00e1l\u00e1s a politikai tiltakoz\u00e1s spektakulariz\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz, teatraliz\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz vezet. V\u00e9g\u00fcl is van j\u00f3 sz\u00ednh\u00e1z, meg van rossz.<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szeti aktivizmus ugyanakkor nem menek\u00fclhet a politika eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak egy sokkal radik\u00e1lisabb, forradalmi hagyom\u00e1ny\u00e1t\u00f3l \u2013 saj\u00e1t buk\u00e1sunk elfogad\u00e1s\u00e1t\u00f3l, amely itt nem m\u00e1s, mint el\u0151\u00e9rzete \u00e9s el\u0151k\u00e9pe a status quo maga teljess\u00e9g\u00e9ben val\u00f3 buk\u00e1s\u00e1nak, nem hagyva teret semmif\u00e9le t\u00f6k\u00e9letes\u00edt\u00e9snek vagy korrekci\u00f3nak. A t\u00e9ny, hogy a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti aktivizmus ennek az ellentmond\u00e1snak a foglya, j\u00f3 dolog. El\u0151sz\u00f6r is, csak az \u00f6nellentmond\u00e1sos gyakorlatok igazak, a sz\u00f3 val\u00f3di \u00e9rtelm\u00e9ben. M\u00e1sodszor pedig, kort\u00e1rsi vil\u00e1gunkban csakis a m\u0171v\u00e9szet jelzi a forradalom mint radik\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t, t\u00fal jelen v\u00e1gyaink \u00e9s v\u00e1rakoz\u00e1saink horizontj\u00e1n.<\/p>\r\n

Eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s \u00e9s az U-kanyar<\/b><\/p>\r\n

A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet teh\u00e1t lehet\u0151v\u00e9 teszi sz\u00e1munkra, hogy a t\u00f6rt\u00e9nelmi kort, amelyben \u00e9l\u00fcnk, a v\u00e9ge fel\u0151l n\u00e9zhess\u00fck. Benjamin Angelus Novusa a m\u0171v\u00e9szi eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s technik\u00e1j\u00e1ra \u00e9p\u00edt, ahogy az a posztforradalmi eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szet gyakorlat\u00e1ban megjelent. Itt tal\u00e1ljuk a filoz\u00f3fiai metanoia, a tekintet visszaford\u00edt\u00e1sa klasszikus le\u00edr\u00e1s\u00e1t \u2013 Angelus Novus h\u00e1tat ford\u00edt a j\u00f6v\u0151nek, \u00e9s visszan\u00e9z a m\u00faltra \u00e9s a jelenre. Tov\u00e1bbra is a j\u00f6v\u0151 fel\u00e9 halad \u2013 de h\u00e1ttal. A filoz\u00f3fia nem lehets\u00e9ges a metanoia ilyen form\u00e1ja, a tekintet visszaford\u00edt\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl. Ennek megfelel\u0151en a filoz\u00f3fia k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9se mindig is ez volt: Hogyan lehets\u00e9ges a filoz\u00f3fiai metanoia? Hogyan ford\u00edtja a filoz\u00f3fus a tekintet\u00e9t a j\u00f6v\u0151r\u0151l a m\u00falt fel\u00e9, \u00e9s tesz mag\u00e1\u00e9v\u00e1 egy reflekt\u00edv, val\u00f3ban filoz\u00f3fiai attit\u0171d\u00f6t a vil\u00e1ghoz?<\/p>\r\n

R\u00e9gebbi id\u0151kben a v\u00e1laszt a vall\u00e1s adta: \u00fagy hitt\u00e9k, Isten (vagy az istenek) megnyitj\u00e1k az emberi szellem sz\u00e1m\u00e1ra a lehet\u0151s\u00e9get, hogy elhagyja a fizikai vil\u00e1got \u2013 \u00e9s metafizikai poz\u00edci\u00f3b\u00f3l n\u00e9zzen vissza r\u00e1. A k\u00e9s\u0151bbiekben Hegel filoz\u00f3fi\u00e1ja teremtett alkalmat metanoi\u00e1ra: akkor n\u00e9zhet\u00fcnk vissza, ha v\u00e9letlen\u00fcl \u00e9ppen jelen voltunk a t\u00f6rt\u00e9nelem v\u00e9g\u00e9n \u2013 abban a pillanatban, mikor az emberi Szellem tov\u00e1bbi el\u0151rehalad\u00e1sa lehetetlenn\u00e9 v\u00e1lt. Mai posztmetafizikai korunkban a v\u00e1lasz \u00e1ltal\u00e1ban vitalisztikus jelleg\u0171: akkor fordulunk vissza, ha el\u00e9r\u00fcnk az er\u0151nk v\u00e9g\u00e9hez (Nietzsche), ha elfojtjuk a v\u00e1gyainkat (Freud), illetve ha megtapasztaljuk a hal\u00e1lf\u00e9lelmet vagy a l\u00e9t sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges unalm\u00e1t (Heidegger).<\/p>\r\n

\u00c1m Benjamin sz\u00f6veg\u00e9ben nincs jele ilyen szem\u00e9lyes, egzisztenci\u00e1lis fordul\u00f3pontnak \u2013 csak egy modern m\u0171v\u00e9szeti hivatkoz\u00e1s, Klee egyik k\u00e9p\u00e9re. Benjamin Angelus Novusa egyszer\u0171en az\u00e9rt ford\u00edt h\u00e1tat a j\u00f6v\u0151nek, mert tudja, hogyan kell azt csin\u00e1lni. Az\u00e9rt tudja, mert megtanulta a technik\u00e1j\u00e1t a modern m\u0171v\u00e9szett\u0151l \u2013 Marinettit\u0151l is. Ma a filoz\u00f3fusnak nincs m\u00e1r sz\u00fcks\u00e9ge semmif\u00e9le szubjekt\u00edv fordulatra, val\u00f3s\u00e1gos esem\u00e9nyre, tal\u00e1lkoz\u00e1sra hal\u00e1llal vagy valami vagy valaki radik\u00e1lisan m\u00e1ssal.<\/p>\r\n

A Francia Forradalom ut\u00e1n a m\u0171v\u00e9szet olyan technik\u00e1kat fejlesztett ki a status quo funkci\u00f3tlan\u00edt\u00e1s\u00e1ra, amelyeket az orosz formalist\u00e1k tal\u00e1l\u00f3an \u201eredukci\u00f3k\u00e9nt\u201d, \u201ez\u00e9r\u00f3k\u00e9sz\u00fcl\u00e9kk\u00e9nt\u201d \u00e9s \u201edefamiliariz\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt\u201d \u00edrtak le. Manaps\u00e1g a filoz\u00f3fusnak el\u00e9g egy pillant\u00e1st vetnie a modern m\u0171v\u00e9szetre, \u00e9s m\u00e1r tudja is, mit kell tennie. \u00c9ppen ezt tette Benjamin is. A m\u0171v\u00e9szett\u0151l megtanulhatjuk gyakorolni a metanoi\u00e1t, az U-kanyart a j\u00f6v\u0151, a halad\u00e1s \u00fatj\u00e1n. Nem v\u00e9letlen, hogy mikor Malevics saj\u00e1t k\u00f6nyv\u00e9b\u0151l adott egy p\u00e9ld\u00e1nyt a k\u00f6lt\u0151 Danyiil Harmsznak, ezt \u00edrta bele aj\u00e1nl\u00e1sk\u00e9nt: \u201eEridjen, \u00e1ll\u00edtsa meg a halad\u00e1st!\u201d.<\/p>\r\n

A filoz\u00f3fia r\u00e1ad\u00e1sul nem csak a v\u00edzszintes metanoi\u00e1t \u2013 a halad\u00e1s \u00fatj\u00e1n val\u00f3 U-kanyart \u2013 saj\u00e1t\u00edthatja el, hanem a f\u00fcgg\u0151legeset is: a felfel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00f3 mobilit\u00e1s megford\u00edt\u00e1s\u00e1t. A kereszt\u00e9ny hagyom\u00e1nyban ennek a neve \u201eken\u00f3zisz\u201d. Ilyen \u00e9rtelemben a modern \u00e9s a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet gyakorlat\u00e1t nevezhetj\u00fck \u201ekenotikusnak\u201d.<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szetet hagyom\u00e1nyosan a t\u00f6k\u00e9letesed\u00e9s fel\u00e9 val\u00f3 mozg\u00e1ssal t\u00e1rs\u00edtjuk. A m\u0171v\u00e9sznek kreat\u00edvnak kell lennie. Kreat\u00edvnak lenni pedig persze azt jelenti, hogy nem csak valami \u00fajat, de valami jobbat \u2013 jobban m\u0171k\u00f6d\u0151t, jobban kin\u00e9z\u0151t, vonz\u00f3bbat \u2013 is adunk a vil\u00e1gnak. Mindezen elv\u00e1r\u00e1soknak van \u00e9rtelme \u2013 de, mint eml\u00edtettem, a mai vil\u00e1gban mind a designhoz, \u00e9s nem a m\u0171v\u00e9szethez kapcsol\u00f3dik. A modern \u00e9s a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet a dolgokat nem jobb\u00e1, hanem rosszabb\u00e1 akarja tenni \u2013 \u00e9s nem csak tess\u00e9k-l\u00e1ss\u00e9k rosszabb\u00e1, de radik\u00e1lisan rosszabb\u00e1: diszfunkcion\u00e1lis dolgokat csin\u00e1lni m\u0171k\u00f6d\u0151 dolgokb\u00f3l, rem\u00e9nyeket sz\u00e9tfoszlatni, felfedni a hal\u00e1l l\u00e1thatatlan jelenl\u00e9t\u00e9t ott, ahol az \u00e9letet l\u00e1tn\u00e1nk sz\u00edvesen.<\/p>\r\n

Ez\u00e9rt nem n\u00e9pszer\u0171 a modern \u00e9s a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet. \u00c9ppen az\u00e9rt nem az, mert a m\u0171v\u00e9szet szembe megy azzal, ahogyan a dolgoknak norm\u00e1lisan menni\u00fck k\u00e9ne. Mind tudjuk, hogy a civiliz\u00e1ci\u00f3 egyenl\u0151tlens\u00e9gre \u00e9p\u00fcl, m\u00e9gis hajlunk azt gondolni, hogy az egyenl\u0151tlens\u00e9get kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6lheti a felfel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00f3 mobilit\u00e1s \u2013 ha hagyjuk, hogy az emberek kibontakoztass\u00e1k a tehets\u00e9g\u00fcket, az adotts\u00e1gaikat.<\/p>\r\n

M\u00e1s sz\u00f3val, k\u00e9szen \u00e1llunk tiltakozni a l\u00e9tez\u0151 hatalmi rendszerek dikt\u00e1lta egyenl\u0151tlens\u00e9g ellen \u2013 ugyanakkor k\u00e9szek vagyunk elfogadni term\u00e9szetes adotts\u00e1gok \u00e9s tehets\u00e9gek egyenl\u0151tlen eloszl\u00e1s\u00e1nak gondolat\u00e1t. M\u00e1rpedig egy\u00e9rtelm\u0171, hogy a term\u00e9szetes adotts\u00e1gokban \u00e9s kreativit\u00e1sban val\u00f3 hit a szoci\u00e1ldarwinizmus, a biologizmus, s\u0151t, a neoliberalizmus \u2013 l\u00e1sd \u201eemberi t\u0151ke\u201d \u2013 legrosszabb form\u00e1ja. A \u201ebiopolitika sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t\u201d t\u00e1rgyal\u00f3 el\u0151ad\u00e1saiban Michel Foucault al\u00e1h\u00fazza, hogy az emberi t\u0151ke neoliber\u00e1lis fogalm\u00e1nak van egy ut\u00f3pikus dimenzi\u00f3ja \u2013 \u00e9s val\u00f3j\u00e1ban a kort\u00e1rs kapitalizmus ut\u00f3pikus horizontj\u00e1t alkotja. (7)<\/a><\/p>\r\n

Mint Foucault r\u00e1mutat, az embert itt m\u00e1r nem puszt\u00e1n a kapitalista piacon adott-vett munkaer\u0151nek l\u00e1tjuk. Az egy\u00e9nb\u0151l ehelyett olyan, nem-elidegenedett min\u0151s\u00e9gek, k\u00e9pess\u00e9gek \u00e9s tud\u00e1sok birtokosa lesz, amelyek r\u00e9szben \u00f6r\u00f6kletesek, velesz\u00fcletettek, r\u00e9szben pedig \u2013 els\u0151sorban sz\u00fcl\u0151i \u2013 nevel\u00e9s \u00e9s gondoz\u00e1s eredm\u00e9nyei. M\u00e1s sz\u00f3val egyfajta eredeti befektet\u00e9sr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, amelyet maga a term\u00e9szet hajtott v\u00e9gre. A \u201etalentum\u201d kifejez\u00e9s meglehet\u0151sen j\u00f3l fejezi ki term\u00e9szet \u00e9s befektet\u00e9s ilyen viszony\u00e1t \u2013 l\u00e9v\u00e9n, hogy a talentum egyr\u00e9szt a term\u00e9szet aj\u00e1nd\u00e9ka, m\u00e1sr\u00e9szt bizonyos p\u00e9nz\u00f6sszeg.<\/p>\r\n

Mindebben el\u00e9g j\u00f3l megfoghat\u00f3 az emberi t\u0151ke neoliber\u00e1lis fogalm\u00e1nak ut\u00f3pikus dimenzi\u00f3ja. A gazdas\u00e1gi r\u00e9szv\u00e9tel elvesz\u00edti elidegenedett \u00e9s elidegen\u00edt\u0151 munka-jelleg\u00e9t. Az emberi l\u00e9ny \u00f6nmag\u00e1ban \u00e9rt\u00e9kk\u00e9 lesz. S\u0151t, m\u00e9g fontosabb, hogy az emberi t\u0151ke fogalma, ahogy azt Foucault kimutatja, elmossa az ellent\u00e9tet fogyaszt\u00f3 \u00e9s termel\u0151 k\u00f6z\u00f6tt \u2013 az ellent\u00e9tet, amely az emberi l\u00e9ny kett\u00e9hasad\u00e1s\u00e1nak kock\u00e1zat\u00e1t hordozza, szabv\u00e1nyos kapitalista viszonyok k\u00f6z\u00f6tt. Foucault hangs\u00falyozza, hogy az emberi t\u0151ke szempontj\u00e1b\u00f3l a fogyaszt\u00f3b\u00f3l termel\u0151 lesz, hiszen maga \u00e1ll\u00edtja el\u0151 saj\u00e1t kiel\u00e9g\u00fcl\u00e9s\u00e9t. Ily m\u00f3don pedig n\u00f6vekedni engedi az emberi t\u0151k\u00e9j\u00e9t. (8)<\/a><\/p>\r\n

A hetvenes \u00e9vek elej\u00e9n Joseph Beuys-t inspir\u00e1lni kezdte az emberi t\u0151ke gondolata. H\u00edres achbergi el\u0151ad\u00e1saiban, melyeket M\u0171v\u00e9szet=T\u0151ke<\/i> (Kunst=Kapital<\/i>) c\u00edmmel publik\u00e1lt (9)<\/a>, azzal \u00e9rvel, hogy minden gazdas\u00e1gi tev\u00e9kenys\u00e9get kreat\u00edv gyakorlatk\u00e9nt kellene felfognunk \u2013 s \u00edgy mindenki m\u0171v\u00e9ssz\u00e9 v\u00e1lhat. Ezzel a m\u0171v\u00e9szet kiterjesztett fogalma (erweiterter Kunstbegriff<\/i>) egybeesik majd a gazdas\u00e1g kiterjesztett fogalm\u00e1val (ertweiterter Oekonomiebegriff<\/i>). Beuys itt megk\u00eds\u00e9rli meghaladni az egyenl\u0151tlens\u00e9get, amelyet sz\u00e1m\u00e1ra a kreat\u00edv m\u0171v\u00e9szi munka \u00e9s a nem-kreat\u00edv, elidegenedett munka k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ge szimboliz\u00e1l. Beuys sz\u00e1m\u00e1ra azt mondani, hogy mindenki m\u0171v\u00e9sz, azt jelenti, hogy egyetemes egyenl\u0151s\u00e9get vezet be azzal, hogy mobiliz\u00e1lja a mindannyiunkban megl\u00e9v\u0151 emberi t\u0151ke olyan n\u00e9zeteit \u00e9s \u00f6sszetev\u0151it, amelyek rendes piaci viszonyok k\u00f6z\u00f6tt rejtettek \u00e9s inakt\u00edvak maradnak.<\/p>\r\n

Azonban az el\u0151ad\u00e1sokat k\u00f6vet\u0151 vit\u00e1k sor\u00e1n vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt, hogy Beuys k\u00eds\u00e9rlete, hogy a t\u00e1rsadalmi \u00e9s gazdas\u00e1gi egyenl\u0151s\u00e9get a m\u0171v\u00e9szi \u00e9s nem m\u0171v\u00e9szi aktivit\u00e1s egyenl\u0151s\u00e9g\u00e9vel alapozza meg, nem igaz\u00e1n m\u0171k\u00f6dik. Ennek oka egyszer\u0171: Beuys szerint az emberi l\u00e9ny az\u00e9rt kreat\u00edv, mert a term\u00e9szet eredeti emberi t\u0151k\u00e9vel ruh\u00e1zta fel \u2013 \u00e9ppen a kreativit\u00e1s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9vel. A m\u0171v\u00e9szi gyakorlat teh\u00e1t tov\u00e1bbra is a term\u00e9szett\u0151l \u2013 \u00e9s \u00edgy a term\u00e9szetes adotts\u00e1gok egyenl\u0151tlen eloszl\u00e1s\u00e1t\u00f3l \u2013 f\u00fcgg.<\/p>\r\n

Mindazon\u00e1ltal sz\u00e1mos baloldali \u00e9s szocialista teoretikus nem tudott szabadulni a felfel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00f3 \u2013 egy\u00e9ni vagy kollekt\u00edv \u2013 mobilit\u00e1s vonz\u00e1s\u00e1b\u00f3l. J\u00f3l illusztr\u00e1lhatja ezt a h\u00edres id\u00e9zet Lev Trockij Forradalom \u00e9s irodalom<\/i> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9nek v\u00e9g\u00e9r\u0151l:<\/p>\r\n

T\u00e1rsadalmi \u00e9p\u00edtkez\u00e9s \u00e9s pszichofizikai \u00f6nnevel\u00e9s ugyanazon folyamat k\u00e9t n\u00e9zet\u00e9t alkotja majd. A m\u0171v\u00e9szet \u2013 irodalom, dr\u00e1ma, fest\u00e9szet, zene \u00e9s \u00e9p\u00edt\u00e9szet \u2013 gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 form\u00e1t k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6z majd ennek a folyamatnak\u2026 Az ember m\u00e9rhetetlen\u00fcl er\u0151sebb, b\u00f6lcsebb \u00e9s kifinomultabb lesz; teste harmonikusabb, mozg\u00e1sa ritmikusabb, hangja zeng\u0151bb\u2026 A mindennapi embert\u00edpus egy Arisztotel\u00e9sz, egy Goethe, vagy egy Marx magas\u00e1ba emelkedik. \u00c9s e hegyl\u00e1nc f\u00f6l\u00f6tt \u00faj cs\u00facsok emelkednek majd.<\/cite> (10)<\/a><\/p>\r\n

A modern \u00e9s kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet ett\u0151l a m\u0171v\u00e9szeti, t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai alpinizmust\u00f3l \u2013 annak mind polg\u00e1ri, mind szocialista form\u00e1j\u00e1t\u00f3l \u2013 igyekszik megmenteni minket. A modern m\u0171v\u00e9szetet a term\u00e9szetes adotts\u00e1g ellen csin\u00e1lj\u00e1k. Nem kibontakoztatja az \u201eemberi potenci\u00e1lt\u201d, hanem elt\u00f6rli. Nem a kiterjeszt\u00e9ssel, hanem a redukci\u00f3val oper\u00e1l.<\/p>\r\n

Mert val\u00f3s\u00e1gos politikai \u00e1talakul\u00e1s nem \u00e9rhet\u0151 el a tehets\u00e9g, er\u0151fesz\u00edt\u00e9s \u00e9s verseng\u00e9s ugyanazon logik\u00e1ja r\u00e9v\u00e9n, mint amelyre a jelenlegi piacgazdas\u00e1g \u00e9p\u00fcl, hanem csakis metanoia \u00e9s ken\u00f3zisz<\/i> r\u00e9v\u00e9n \u2013 U-kanyarral a fejl\u0151d\u00e9s mozg\u00e1sa ellen, a felfel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00f3 mobilit\u00e1s ellen. Csakis \u00edgy menek\u00fcl\u00fcnk meg tehets\u00e9g\u00fcnk \u00e9s adotts\u00e1gaink nyom\u00e1sa al\u00f3l, amelyek rabszolg\u00e1v\u00e1 tesznek, ki\u00fcres\u00edtenek avval, hogy egyre \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb cs\u00facsok megh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1ra k\u00e9nyszer\u00edtenek. Csak akkor menek\u00fcl\u00fcnk meg az elm\u00e9let b\u00e9n\u00edt\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t\u00f3l, amely a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti aktivizmust fenyegeti, ha megtanuljuk eszt\u00e9tiz\u00e1lni az adotts\u00e1g hi\u00e1ny\u00e1t csak\u00fagy, mint az adotts\u00e1g megl\u00e9t\u00e9t, \u00e9s \u00edgy megtanulunk nem tenni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get gy\u0151zelem \u00e9s kudarc k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\r\n

K\u00e9ts\u00e9gtelen: a tot\u00e1lis eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s idej\u00e9t \u00e9lj\u00fck. E t\u00e9nyt gyakran annak jelek\u00e9nt \u00e9rtelmezik, hogy el\u00e9rt\u00fck a t\u00f6rt\u00e9nelem v\u00e9g\u00e9nek \u00e1llapot\u00e1t, vagy a teljes kimer\u00fcl\u00e9s \u00e1llapot\u00e1t, ami minden tov\u00e1bbi t\u00f6rt\u00e9nelmi tettet ellehetetlen\u00edt. Azonban, ahogy igyekeztem megmutatni, a nexus tot\u00e1lis eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s, a t\u00f6rt\u00e9nelem v\u00e9ge \u00e9s az \u00e9letenergi\u00e1k ki\u00fcr\u00fcl\u00e9se k\u00f6z\u00f6tt illuz\u00f3rikus.<\/p>\r\n

A modern \u00e9s a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet tanuls\u00e1gaira \u00e9p\u00edtve an\u00e9lk\u00fcl vagyunk k\u00e9pesek a vil\u00e1g tot\u00e1lis eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u2013 azaz \u00fagy l\u00e1tni azt, mint hull\u00e1t \u2013, hogy sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en a t\u00f6rt\u00e9nelem, vagy az \u00e9leter\u0151nk v\u00e9g\u00e9re \u00e9rt\u00fcnk volna. Az ember eszt\u00e9tiz\u00e1lhatja a vil\u00e1got \u2013 \u00e9s k\u00f6zben cselekedhet benne. A tot\u00e1lis eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s val\u00f3j\u00e1ban nem blokkolja a politikai cselekv\u00e9st; \u00e9ppen el\u0151seg\u00edti. A tot\u00e1lis eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s azt jelenti, hogy a jelen status quo-j\u00e1t m\u00e1r halottnak, m\u00e1r megsz\u0171ntnek l\u00e1tjuk.<\/p>\r\n

Ezen t\u00fal pedig azt jelenti, hogy minden tett, amely a status quo meger\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul, v\u00e9g\u00fcl hat\u00e1stalannak bizonyul \u2013 \u00e9s minden tett, amely a status quo megt\u00f6r\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul, v\u00e9g\u00fcl sikert arat. \u00cdgy a teljes eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s nem csak, hogy nem z\u00e1rja ki a politikai tettet, de l\u00e9trehozza a sikeres politikai tett v\u00e9gs\u0151 horizontj\u00e1t \u2013 m\u00e1r ha ennek a tettnek van forradalmi perspekt\u00edv\u00e1ja.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Ford\u00edtotta: Erhardt Mikl\u00f3s<\/p>\r\n

\r\n

(Jelen ford\u00edt\u00e1s forr\u00e1sa: On Art Activism<\/a>, e-flux Journal<\/i> #56 – June 2014)<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

(1)<\/a> Immanuel Kant, Az \u00edt\u00e9l\u0151er\u0151 kritik\u00e1ja<\/i>, Osiris Kiad\u00f3, Budapest 2003. (ford. Papp Zolt\u00e1n)<\/p>\r\n

(2)<\/a> A futurizmus megalap\u00edt\u00e1sa \u00e9s ki\u00e1ltv\u00e1nya. (ford. Szab\u00f3 Gy\u00f6rgy) In: Szab\u00f3 Gy\u00f6rgy (szerk.): A futurizmus<\/i>. Budapest: Gondolat, 1967. p. 133.<\/p>\r\n

(3)<\/a> F. T. Marinetti: A futurizmus megalap\u00edt\u00e1sa \u00e9s ki\u00e1ltv\u00e1nya. In: Mario De Micheli: Az avantgardizmus<\/i>. Ford. Szab\u00f3 Gy\u00f6rgy. Gondolat, Bp., 1969, 427. o.<\/p>\r\n

(4)<\/a> http:\/\/www.aura.c3.hu\/walter_benjamin.html<\/a><\/p>\r\n

(5)<\/a> Kazimir Malevich, \u201cOn the Museum,\u201d in Essays on Art<\/i>, vol. 1 (New York: George Wittenborn, 1971), 68\u201372.<\/p>\r\n

(6)<\/a> Kazimir Malevich, \u201cGod is Not Cast Down,\u201d ibid., 188\u2013223.<\/p>\r\n

(7)<\/a> Michel Foucault, The Birth of Biopolitics: Lectures at the College de France 1978\u20131979<\/i> (New York: Palgrave Macmillan, 2008), 215.<\/p>\r\n

(8)<\/a> Ibid., 226.<\/p>\r\n

(9)<\/a> Joseph Beuys, Kunst=Kapital (Wangen\/Allg\u00e4u: FIU-Verlag, 1992).<\/p>\r\n

(10)<\/a> Leon Trotsky, Literature and Revolution<\/i>, szerk. William Keach (Chicago: Haymarket Books, 2005), 207.<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Diz\u00e1jn \u00e9s m\u0171v\u00e9szet. Boris Groys mappa Erhardt Mikl\u00f3s: El\u0151sz\u00f3     A m\u0171v\u00e9szeti aktivizmus k\u00e9rd\u00e9se \u2013 azaz a m\u0171v\u00e9szet k\u00e9pess\u00e9ge, hogy politikai tiltakoz\u00e1sok \u00e9s t\u00e1rsadalmi aktivizmus ar\u00e9n\u00e1jak\u00e9nt, m\u00e9diumak\u00e9nt funkcion\u00e1ljon \u2013 igen gyakran ker\u00fcl a m\u0171v\u00e9szetet illet\u0151 vit\u00e1k homlokter\u00e9be. A m\u0171v\u00e9szeti aktivizmus jelens\u00e9ge az\u00e9rt k\u00f6zponti jelent\u0151s\u00e9g\u0171 korunkban, mert \u00faj jelens\u00e9g \u2013 meglehet\u0151sen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a kritikai m\u0171v\u00e9szet […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630990,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-401045","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401045","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401045"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401045\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2024077,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401045\/revisions\/2024077"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630990"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401045"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401045"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401045"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}