{"id":401047,"date":"2017-11-22T23:00:00","date_gmt":"2017-11-22T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401047"},"modified":"2022-05-11T16:13:52","modified_gmt":"2022-05-11T15:13:52","slug":"a-kultura-nem-aru-hanem-gazdasagi-eroforras","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/szabad-kez\/a-kultura-nem-aru-hanem-gazdasagi-eroforras\/","title":{"rendered":"A kult\u00fara nem \u00e1ru \u2013 hanem gazdas\u00e1gi er\u0151forr\u00e1s"},"content":{"rendered":"
\r\n

A \u201eGazd\u00e1lkodj okosan!\u201d m\u00e9g mindig frapp\u00e1ns, \u00e1m kicsit az\u00e9rt m\u00e1r retr\u00f3 hat\u00e1st kelt egy a gazdas\u00e1g \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet kapcsol\u00f3d\u00e1si pontjait vizsg\u00e1l\u00f3 2017-es ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s c\u00edmek\u00e9nt. Visszarep\u00edti a n\u00e9z\u0151t a nyolcvanas \u00e9vekbe, amikor a hatvanas \u00e9vek reform (egyid\u0151s az \u00faj gazdas\u00e1gi mechanizmussal) t\u00e1rsasj\u00e1t\u00e9ka m\u00e1r nem csup\u00e1n egy let\u0171nt, hanem egy nagyj\u00e1b\u00f3l sz\u00e9t is rohadt kor eml\u00e9ke lett.<\/p>\r\n

Ezt mutatja a Hejettes Szomlyaz\u00f3k 1989-es install\u00e1ci\u00f3ja<\/a> is a \u201eGAZ AL O SAN\u201d felirattal, a toldott-foldott, t\u00e1blak\u00e9pekre is gyan\u00fasan eml\u00e9keztet\u0151, hatalmas bankjegyekkel \u00e9s a m\u0171anyag h\u00e1l\u00f3ba b\u00fajtatott, utcak\u0151b\u0151l (egykor a proletari\u00e1tus fegyvere) k\u00e9sz\u00edtett dob\u00f3kock\u00e1val. A rendszerv\u00e1lt\u00f3, a posztszocialista l\u00e9t k\u00e9rd\u00e9sein mereng\u0151 hangulat mellett azonban m\u00e1s n\u00e9z\u0151pontok is megjelennek ezen az elgondolkodtat\u00f3an soksz\u00edn\u0171 \u00e9s filozofikus ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son.<\/p>\r\n

A Hejettes Szomlyaz\u00f3k m\u0171ve mellett a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u00e1sik emblematikus (a kur\u00e1tor Tim\u00e1r Katalin \u00e1ltal is kiemelt) \u00e9s szimbolikus munk\u00e1ja Szarka (not sarcastic) P\u00e9ter Contemporary<\/i> c\u00edm\u0171 digit\u00e1lis nyomata lett a kilencvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9r\u0151l, amikor a rendszerv\u00e1lt\u00e1s euf\u00f3ri\u00e1ja m\u00e1r a m\u00falt\u00e9, de az \u00faj kapitalizmus sem m\u0171k\u00f6dik sokkal jobban, mint a r\u00e9gi szocializmus, legal\u00e1bbis a magyar m\u0171v\u00e9szeti iparban. Szarka tal\u00e1n erre is reflekt\u00e1lt, amikor hom\u00e1lyosan lek\u00e9pezett<\/a> egy t\u0151zsd\u00e9re eml\u00e9keztet\u0151 szc\u00e9n\u00e1t, \u00e9s a k\u00e9pnek a kultur\u00e1lis asszoci\u00e1ci\u00f3kat kelt\u0151 Contemporary<\/i> c\u00edmet adta, hangs\u00falyosan angolul.<\/p>\r\n

Szint\u00e9n angol c\u00edmet kapott egy \u00e9vtizeddel k\u00e9s\u0151bb Sug\u00e1r J\u00e1nos Wash Your Dirty Money With My Art<\/i> (2008) graffitije is, amely m\u00e1r nem a t\u00e1blak\u00e9p, hanem a public art m\u0171faj\u00e1t k\u00edv\u00e1nta meg\u00faj\u00edtani<\/a>. Nem sokkal k\u00e9s\u0151bbi a korszak egy m\u00e1sik legend\u00e1s munk\u00e1ja, Borsos L\u0151rinc Di\u00e1khitel tartoz\u00e1som forintban<\/i> (2009) c\u00edm\u0171 cinikus, \u00e1m ennek ellen\u00e9re (vagy \u00e9ppen ez\u00e9rt) eladhat\u00f3<\/a> festm\u00e9nye.<\/p>\r\n

\u00c9s m\u00e9g mindig a bej\u00e1ratn\u00e1l l\u00e1that\u00f3, vagyis a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s fel\u00fct\u00e9s\u00e9nek r\u00e9sze Tibor Zsolt Inform\u00e1ci\u00f3elhallgat\u00e1s<\/i> (2017) grafik\u00e1ja, amelyen egy okos telefon \u00e1tfestett k\u00e9perny\u0151je egy v\u00e9rt\u00f3cs\u00e1ban \u00e1ll\u00f3, romm\u00e1 l\u0151tt, s\u00f6t\u00e9t h\u00e1zra eml\u00e9keztet. Sug\u00e1r graffitij\u00e9vel szemben pedig Andreas Fogarasi frott\u00e1zsai l\u00e1that\u00f3k, amelyek amerikai kultur\u00e1lis \u00e9p\u00fcletek don\u00e1ci\u00f3s sz\u00f6vegeir\u0151l k\u00e9sz\u00fcltek.<\/p>\r\n

Ehhez a komplex nyit\u00e1nyhoz egy hasonl\u00f3an komplex kur\u00e1tori sz\u00f6veg t\u00e1rsul, amely a leporell\u00f3n \u00e9s a weben is olvashat\u00f3, ezen t\u00fal azonban a l\u00e1togat\u00f3 tov\u00e1bbi sz\u00f6veges t\u00e1mpontokat nem kap, mag\u00e1ra van hagyva, hogy barangoljon kedv\u00e9re, \u00e9s morfond\u00edrozzon a r\u00f6vid sz\u00f6veg er\u0151s kijelent\u00e9sein. A kur\u00e1tori koncepci\u00f3 tartalmaz n\u00e9h\u00e1ny speci\u00e1lis kifejez\u00e9st is, amelyek a kapitalizmus posztmarxista kritikai elm\u00e9let\u00e9hez kapcsol\u00f3dnak, ami k\u00f6ztudottan nem hagyta \u00e9rintetlen\u00fcl a m\u0171v\u00e9szeti szf\u00e9r\u00e1t sem.<\/p>\r\n

Az egyik ilyen a dematerializ\u00e1ci\u00f3, az anyagi dimenzi\u00f3k elveszt\u00e9se, amely a k\u00f6zgazdas\u00e1gtanb\u00f3l Lucy Lippard nyom\u00e1n ker\u00fclt \u00e1t a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9be. A m\u00e1sik a prekari\u00e1tus, a t\u0151ke \u00e9s a profit t\u00f6rv\u00e9nyeinek kiszolg\u00e1ltatott, v\u00e9dtelen, dolgoz\u00f3 t\u00f6meg fogalma, amelyet Guy Standing hozott divatba Judith Butler, illetve Antonio Negri nyomdokain. (1)<\/a><\/p>\r\n

A harmadik pedig az \u00f6nkizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s, amely legink\u00e1bb tal\u00e1n a hatvanas \u00e9vek francia \u00fajbaloldal\u00e1t, \u00e9s azon bel\u00fcl is Andr\u00e9 Gorz munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t id\u00e9zheti fel, aki a kognit\u00edv kapitalizmus siker\u00e9t a j\u00f3zan\u00e9sz \u00e9s a gondolkod\u00e1s gyarmatos\u00edt\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl ragadta meg. (2)<\/a> Gorz \u00e9s Negri \u00faj marxizmus\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik a munk\u00e1ra fogott l\u00e9lek fogalm\u00e1nak megalkot\u00f3ja, Franco \u201eBifo\u201d Berardi is, aki arra \u00e9p\u00edti elm\u00e9let\u00e9t, hogy a dematerializ\u00e1lt (avagy \u00fajabban: immateri\u00e1lis) munka val\u00f3j\u00e1ban affekt\u00edv munka, vagyis az \u00e9rzelmeken kereszt\u00fcl hat a szubjektumokra, hogy azokat ide\u00e1lis fogyaszt\u00f3v\u00e1 alak\u00edtsa. (3)<\/a><\/p>\r\n

Az ide\u00e1lis fogyaszt\u00f3k termel\u00e9s\u00e9ben viszont a szellemi munk\u00e1sok, a kognitari\u00e1tus tagjai is kiemelt szerepet j\u00e1tszanak, de a Deleuze nyomdokain gondolkod\u00f3 Negri szerint ez lehetne m\u00e1sk\u00e9pp is, ha a sokas\u00e1g kihaszn\u00e1ln\u00e1 a benne rejl\u0151 politikai potenci\u00e1lt, \u00e9s \u00e9rdekeit k\u00f6z\u00f6sen \u00e9rv\u00e9nyes\u00edten\u00e9 a gazdas\u00e1g ir\u00e1ny\u00edt\u00f3ival szemben. Bifo m\u00e1r j\u00f3val szkeptikusabb e t\u00e9ren, aminek okaira a neoliberalizmus ideol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak egyik kiv\u00e1l\u00f3 ismer\u0151je, Luc Boltanski vil\u00e1g\u00edthat r\u00e1, aki legut\u00f3bbi k\u00f6nyv\u00e9nek az Enrichissement<\/i> (Gazdagod\u00e1s<\/i>) c\u00edmet adta. (4)<\/a><\/p>\r\n

A szellemi \u00e9s anyagi gazdagod\u00e1s \u00f6kon\u00f3mi\u00e1j\u00e1nak elm\u00e9lete l\u00e9nyeg\u00e9ben azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a 21. sz\u00e1zad gazdas\u00e1g\u00e1ban a kult\u00fara m\u00e1r nem csak szimbolikus, de konkr\u00e9t, piaci \u00e9rtelemben is n\u00f6veli egy \u00e1rucikk \u00e9rt\u00e9k\u00e9t. Boltanski \u00e9s Esquerre ugyanis azt bizonygatja, hogy az inform\u00e1ci\u00f3s t\u00e1rsadalomban a narrat\u00edv\u00e1k, a gy\u0171jt\u00e9s \u00e9s a kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g is \u00e9rtelmezhet\u0151 gazdas\u00e1gi er\u0151forr\u00e1sk\u00e9nt, amit a profit n\u00f6vel\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l j\u00f3l ki lehet akn\u00e1zni. Boltanski egy kor\u00e1bbi k\u00f6nyv\u00e9ben (A kapitalizmus \u00faj szelleme<\/i>, 1999) pedig m\u00e1r azt is r\u00e9szletesen kielemezte, hogy az ellenkult\u00fara mik\u00e9nt v\u00e1lt a posztindusztri\u00e1lis gazdas\u00e1g szerves r\u00e9sz\u00e9v\u00e9.<\/p>\r\n

T\u00e9zise szerint 1968 ut\u00e1n a kult\u00faraipar \u00fajrahasznos\u00edtotta, avagy a saj\u00e1t profit-orient\u00e1lt c\u00e9ljainak szolg\u00e1lat\u00e1ba rendelte az avantg\u00e1rd kritikai energi\u00e1it, kreativit\u00e1s\u00e1t, f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9t, nem autoriter, h\u00e1l\u00f3zatos strukt\u00far\u00e1j\u00e1t. Erre a folyamatra haszn\u00e1lt\u00e1k a Boltanskit is inspir\u00e1l\u00f3 szitu\u00e1cionist\u00e1k a rekuper\u00e1ci\u00f3 kifejez\u00e9st, csak \u0151k a hatvanas \u00e9vekben m\u00e9g hittek abban, hogy nem csak a kapitalist\u00e1k ny\u00falhatj\u00e1k le a m\u0171v\u00e9szeket, hanem a m\u0171v\u00e9szek is kreat\u00edvan kisaj\u00e1t\u00edthatj\u00e1k a gazdas\u00e1gi \u00e9let eszk\u00f6zt\u00e1r\u00e1t \u00e9s logik\u00e1j\u00e1t.<\/p>\r\n

Az oda-vissza leny\u00fal\u00e1s kult\u00far\u00e1j\u00e1ban azonban az sem egy mell\u00e9kes k\u00e9rd\u00e9s, hogy mivel, milyen t\u00e1rsadalmi \u00e9s kultur\u00e1lis szereppel azonosulnak a m\u0171v\u00e9szek? Hogyan form\u00e1lj\u00e1k identit\u00e1sukat, milyen mint\u00e1kat, milyen ideol\u00f3gi\u00e1kat, milyen diszkurzusokat, milyen nyelvet haszn\u00e1lnak mindehhez? \u00c9s persze az sem \u00e9rdektelen a vizu\u00e1lis kult\u00fara szempontj\u00e1b\u00f3l, hogy mindez hogyan \u00fclepedik le, avagy t\u00fckr\u00f6z\u0151dik vissza a m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1sban. Ha pedig az egykori keleti blokk kult\u00far\u00e1j\u00e1t elemezz\u00fck, akkor a nyugati szubjektum-elm\u00e9letek keleti adapt\u00e1ci\u00f3ja sem elhanyagolhat\u00f3 szempont.<\/p>\r\n

A kommunizmus \u00e9s az antikapitalizmus ugyanis eg\u00e9szen m\u00e9lyen \u00e1t tudta form\u00e1lni a tudatot, ahogy ezt Jochen Hellbeck is kimutatta a Revolution on my Mind c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9ben, amely Foucault szubjektiv\u00e1ci\u00f3 elm\u00e9let\u00e9n \u00e9s szovjet napl\u00f3kon kereszt\u00fcl szeml\u00e9ltette azt, ahogy a bolsevik nyelv teljesen \u00e1titatta a szubjektum \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l alkotott narrat\u00edv\u00e1it is. (5)<\/a> Hellbeck persze a harmincas \u00e9vek Szovjetuni\u00f3j\u00e1t elemezte, \u00e9s a l\u00e9lek m\u00e9rn\u00f6keinek sikereit dokument\u00e1lta.<\/p>\r\n

A hatvanas-hetvenes \u00e9vek K\u00f6z\u00e9p-Kelet-Eur\u00f3p\u00e1j\u00e1ban \u2013 ahonnan a Gazd\u00e1lkodj okosan!<\/i> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s is elindul \u2013 azonban m\u00e1r az ir\u00f3nia \u00e9s a melank\u00f3lia hatotta \u00e1t a forradalmi szubjektum identit\u00e1s\u00e1t \u00e9s nyelv\u00e9t. J\u00f3 p\u00e9lda erre a kreativit\u00e1s fogalm\u00e1nak adapt\u00e1ci\u00f3ja, ami ma m\u00e1r egyet jelent a kreat\u00edv iparral \u00e9s a kognit\u00edv kapitalizmussal, illetve annak k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6z\u0151 kiszolg\u00e1l\u00e1s\u00e1val, ami a kreat\u00edvok, illetve posztmarxista kifejez\u00e9ssel a kognitari\u00e1tus tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t jellemzi. A hatvanas-hetvenes \u00e9vekben viszont m\u00e9g Joseph Beuys vagy Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s a kreativit\u00e1s akkori, innovat\u00edv, tudom\u00e1nyos fogalm\u00e1nak kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ra, illetve elt\u00e9r\u00edt\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekedett.<\/p>\r\n

Erd\u00e9ly ebben a szellemben hekkelte meg a tudom\u00e1nyfiloz\u00f3fi\u00e1t \u00e9s a szemiotik\u00e1t is, ahogy ezt a m\u0171v\u00e9szi munk\u00e1ra is ironikusan reflekt\u00e1l\u00f3 F\u00e9rcm\u0171<\/i> (1979) is mutatja. A F\u00e9rcm\u0171<\/i> egy titokzatos indig\u00f3rajz, egy frott\u00e1zs, amely azonban nem egy jelent\u0151s\u00e9gteljes feliratot k\u00e9pez le, hanem szinte a semmit (egy c\u00e9rnasz\u00e1lat), illetve mag\u00e1t a r\u00f6gz\u00edt\u00e9s, a m\u00e1sol\u00e1s \u00e9s az ism\u00e9tl\u00e9s folyamat\u00e1t r\u00f6gz\u00edti<\/a>.<\/p>\r\n

A gazdas\u00e1gi \u00e9rtelemben vett semmit, illetve a semmittev\u00e9st dokument\u00e1lja Mladen Stilinovic Artist at Work<\/i> (1978) c\u00edm\u0171 m\u0171ve is, az alv\u00f3 m\u0171v\u00e9sz dokument\u00e1ci\u00f3ja, ami a m\u0171v\u00e9sz, pontosabban a naplop\u00f3, posztszocialista, neoavantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9sz sztereot\u00edpi\u00e1j\u00e1ra j\u00e1tszik r\u00e1<\/a>. Paradigmatikus a Tim\u00e1r-f\u00e9le rendez\u00e9s tekintet\u00e9ben, ahogy a kur\u00e1tor odahelyezi<\/a> Stilinovic mell\u00e9 Koronczi Endre 2007-es Extr\u00e9mAlv\u00e1s\u00e1t<\/i> is, ami kiv\u00e1l\u00f3an jelzi, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nt az alv\u00f3 m\u0171v\u00e9sz ikonogr\u00e1fiai toposz\u00e1val a 21. sz\u00e1zadban. Koronczi m\u0171ve ugyanis egyr\u00e9szt a hajl\u00e9ktalans\u00e1got, vagyis a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen bizonytalan l\u00e9tet (prekari\u00e1tus) id\u00e9zi fel, m\u00e1sr\u00e9szt az egyre divatosabb extr\u00e9m sportokra is utal, harmadr\u00e9szt pedig a m\u0171v\u00e9sz szerepj\u00e1t\u00e9kait, illetve az azonosul\u00e1s problematik\u00e1j\u00e1t tematiz\u00e1lja.<\/p>\r\n

Ez ut\u00f3bbi a kiindul\u00f3pontja Kele Judit I Am a Work of Art<\/i> (1980) c\u00edm\u0171 akci\u00f3j\u00e1nak is, ami a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00f6zponti ter\u00e9ben a gender n\u00e9z\u0151pont mark\u00e1ns szerep\u00e9t is jelzi<\/a>. A konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet, azaz a dematerializ\u00e1ci\u00f3 kult\u00far\u00e1ja fel\u0151l n\u00e9zve a m\u0171v\u00e9sz provokat\u00edv m\u00f3don \u00f6nmag\u00e1t \u00e1ll\u00edtja ki m\u0171t\u00e1rgyk\u00e9nt, de nem elhanyagolhat\u00f3 az a szempont sem, hogy ez az \u00f6nmaga Kele eset\u00e9ben egy n\u0151, aki egy k\u00e9pt\u00e1r ter\u00e9ben jelenik meg, vagyis ott, ahol a n\u0151 hagyom\u00e1nyosan a tekintet t\u00e1rgya, a m\u0171v\u00e9szet t\u00e9m\u00e1ja, a m\u0171\u00e9lvezet egyik forr\u00e1sa.<\/p>\r\n

A tekintet t\u00e1rgy\u00e1nak feminista elm\u00e9leti toposz\u00e1ra reflekt\u00e1l Nagy Kriszta identit\u00e1s konstrukci\u00f3ja is, a Kort\u00e1rs fest\u0151m\u0171v\u00e9sz vagyok<\/i> (1998) \u00f3ri\u00e1splak\u00e1t, ami egy\u00fattal az \u00f6nkizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1s cinikus dokumentuma<\/a> is. A k\u00f6zponti t\u00e9r egy harmadik \u201en\u0151i hangjak\u00e9nt\u201d Eperjesi \u00c1gnes a kreativit\u00e1s kapitalista (\u00e9s macs\u00f3) sztereot\u00edpi\u00e1it hasznos\u00edtja \u00fajra a Heti \u00e9trend<\/i> (1996) c\u00edm\u0171 eleg\u00e1ns, fotografikus t\u00e1blak\u00e9p sorozat\u00e1n, amely az \u00e9telek csomagol\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3s \u00e1br\u00e1kat nagy\u00edtja fel \u00e9s illeszti be<\/a> a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet ikonogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ba, mik\u00f6zben a fogyaszt\u00f3i t\u00e1rsadalom szubjektum-k\u00e9pz\u0151 mechanizmusaira is r\u00e1ir\u00e1ny\u00edtja a figyelmet.<\/p>\r\n

Ebben a k\u00f6zpontinak mondhat\u00f3 t\u00e9rben kapott helyet m\u00e9g k\u00e9t olyan munka is, amelyek az identit\u00e1s k\u00e9rd\u00e9seit \u00e1rnyalj\u00e1k tov\u00e1bb a kommunizmus, illetve a szocialista piac \u00f6sszeoml\u00e1sa ut\u00e1n. Az egyik Luchezar Boyadiyev GastARTbeiter<\/i>e (2000), a m\u00e1sik pedig Be\u00f6thy Bal\u00e1zs Isztanbuli install\u00e1ci\u00f3<\/i> c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja 1995-b\u0151l. Mindkett\u0151 a geopolitikai \u00e9rtelemben perif\u00e9ri\u00e1lis l\u00e9t k\u00e9rd\u00e9seit elemzi, \u00e9s n\u00e9zhet\u0151 a prekari\u00e1tus diszkurzusa fel\u0151l is. De am\u00edg az egyik ink\u00e1bb a kelet-eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9sz l\u00e9t\u00e9nek kiszolg\u00e1ltatotts\u00e1g\u00e1ra \u00e9s esend\u0151s\u00e9g\u00e9re helyezi<\/a> a hangs\u00falyt, addig a m\u00e1sik a rafin\u00e1lt csemp\u00e9sszel \u00e1ll\u00edtja p\u00e1rhuzamba a m\u0171v\u00e9szt, ami nemcsak lok\u00e1lis, \u00f6kon\u00f3miai jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr, de a kultur\u00e1lis ford\u00edt\u00e1s k\u00e9rd\u00e9seit is \u00faj sz\u00ednben t\u00fcnteti<\/a> fel.<\/p>\r\n

Ennek a kultur\u00e1lis ford\u00edt\u00e1snak egy m\u00e1sik arca, arculata jelenik meg a Kis Vars\u00f3 J\u00f3 F\u00f6ld<\/i> (2003) c\u00edm\u0171 m\u0171t\u00e1rgy\u00e1ban, egy sz\u00ednarany b\u00fazasz\u00e1lban<\/a>, amely Damien Hirst \u00e9s a YBA vil\u00e1g\u00e1t id\u00e9zi fel, amit Julian Stallabrass igen frapp\u00e1nsan High Art Lite-nak, avagy k\u00f6nny\u00edtett magas m\u0171v\u00e9szetnek nevezett. (6)<\/a> A J\u00f3 F\u00f6ld<\/i> igazi erej\u00e9t \u00e9s \u00e9rt\u00e9k\u00e9t azonban nem az arany anyaga adja, hanem az arany kal\u00e1sz, mint szimb\u00f3lum, ami nemcsak az aranykal\u00e1szos gazda kifejez\u00e9st id\u00e9zheti fel, de a kommunizmus \u00e9s a szocializmus ikonogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1t, illetve a realizmus k\u00e9rd\u00e9seit is, hiszen az arany kal\u00e1sz arany szobra egy h\u00e9tk\u00f6znapi kal\u00e1sz pontos m\u00e1sa.<\/p>\r\n

Am\u00edg a J\u00f3 F\u00f6ld<\/i> nyugati, angolos cinizmus\u00e1nak nem nagyon van p\u00e1rja a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, addig a szocializmus ikonogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1nak kiakn\u00e1z\u00e1sa tekintet\u00e9ben sz\u00e1mtalan p\u00e9ld\u00e1t kapcsolhatunk hozz\u00e1, amelyek a nyolcvanas \u00e9veken (Hejettes Szomlyaz\u00f3k: Gazd\u00e1lkodj okosan!<\/i>) \u00e1t visszavezetnek a hatvanas-hetvenes \u00e9vekig (Lakner L\u00e1szl\u00f3: Gyapotszed\u0151k Kazahszt\u00e1nban<\/i>, 1972). A szocialista munka korabeli \u00e1br\u00e1zol\u00e1sait r\u00e1ad\u00e1sul Tim\u00e1r igen izgalmas kort\u00e1rs, keleti \u00e9s nyugati reflexi\u00f3kkal is p\u00e1ros\u00edtja.<\/p>\r\n

Richard Ibghy \u00e9s Marielou Lemmens m\u0171v\u00e9ben p\u00e9ld\u00e1ul az alkot\u00f3 n\u0151 egy irodai t\u00e9rben pr\u00f3b\u00e1l meg l\u00e9trehozni egy egyszerre konstruktivista \u00e9s dekonstruktivista jelleg\u0171 b\u00fator install\u00e1ci\u00f3t, ami ironikus reflexi\u00f3ja az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9sz mai mozg\u00e1ster\u00e9nek. Ehhez k\u00e9pest a mai keleti reflexi\u00f3k egy fokkal kev\u00e9sb\u00e9 ironikusan, m\u00e1r-m\u00e1r patetikusan illeszkednek ehhez az avantg\u00e1rd, t\u00e1rsadalomkritikai trad\u00edci\u00f3hoz. Horv\u00e1th Csaba \u00c1rp\u00e1d \u00e9s Sipos Eszter projektje \u00e9s install\u00e1ci\u00f3ja (A l\u00e1thatatlan gy\u00e1r<\/i>, 2017) egy szocialista hadi\u00fczem, egy titokzatos l\u0151szergy\u00e1r egy\u00e9ni \u00e9s kollekt\u00edv eml\u00e9kezet\u00e9t k\u00edv\u00e1nja felt\u00e1rni, illetve megkonstru\u00e1lni<\/a>.<\/p>\r\n

Fabricius Anna m\u0171vei pedig annak a j\u00f3 t\u00edz \u00e9ves folyamatnak alleg\u00f3ri\u00e1i, amelynek sor\u00e1n az alkot\u00f3 konzekvensen a munk\u00e1s alakj\u00e1t, illetve a munka identit\u00e1sform\u00e1l\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t \u00e1ll\u00edtja<\/a> m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba. Am\u00edg azonban Ibghy \u00e9s Lemmens a kapitalista kreativit\u00e1s problematik\u00e1j\u00e1ra f\u00f3kusz\u00e1l, addig Fabriciust ink\u00e1bb a szocialista \u00e9s a posztszocialista munk\u00e1s alakja \u00e9s identit\u00e1sa \u00e9rdekli.<\/p>\r\n

Horv\u00e1th \u00e9s Sipos multimedi\u00e1lis m\u0171v\u00e9szi kutat\u00e1s\u00e1t\u00f3l azt\u00e1n egy ugr\u00e1ssal vissza kell l\u00e9p\u00fcnk k\u00e9t dek\u00e1dot a lengyel Ladnie Group fest\u00e9szet\u00e9hez, amelyb\u0151l Rafal Bujnowski k\u00edn\u00e1l egy v\u00e1logat\u00e1st, amely l\u00e1ny\u00e1r\u00f3l, Milena Bujnowsk\u00e1r\u00f3l kapta a nev\u00e9t. A kilencvenes \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9nek legend\u00e1s lengyel m\u0171v\u00e9szcsoportja (a m\u0171v\u00e9szek szerint csak egy bar\u00e1ti t\u00e1rsas\u00e1g) az anekdota szerint Sasnal id\u0151s, m\u00e9g a kommunizmusban szocializ\u00e1l\u00f3dott mester\u00e9t\u0151l kapta a nev\u00e9t, aki \u00e9rtetlen\u00fcl \u00e1llva Sasnal munk\u00e1i el\u0151tt, azt mondta azokra, hogy sz\u00e9pen (ladnie) vannak megfestve. Sasnal \u00e9s bar\u00e1tai viszont k\u00f6zben m\u00e1r az \u00faj, kapitalista helyzetre \u00e9s az eszt\u00e9tika globaliz\u00e1lt \u00e1llapot\u00e1ra k\u00edv\u00e1ntak reag\u00e1lni.<\/p>\r\n

Majd h\u00fasz \u00e9v t\u00e1vlat\u00e1b\u00f3l azonban ez a fest\u00e9szet m\u00e1r ideol\u00f3giakritikai tekintetben nem teljesen transzparens. A k\u00e9pek ugyanis val\u00f3ban sz\u00e9pek \u00e9s okosan reflekt\u00e1lnak a popkult\u00far\u00e1ra \u00e9s a geopolitikai t\u00e9rre, de m\u00e9giscsak festm\u00e9nyek, Sasnal \u00e9s Bujnowski pedig igen sz\u00e9pen integr\u00e1l\u00f3dott a kapitalista art worldbe.<\/p>\r\n

A profit-orient\u00e1lt gazdas\u00e1gb\u00f3l, avagy a kapitalista sziszt\u00e9m\u00e1b\u00f3l tal\u00e1n csak egyetlen \u00fat vezet ki, a sziszt\u00e9ma megtagad\u00e1sa, amelyet a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son Gal\u00e1ntai Gy\u00f6rgy h\u00e1l\u00f3zatm\u0171v\u00e9szete \u00e9s az Artpool m\u00faltja, illetve a m\u0171v\u00e9szeti sztr\u00e1jk Perneczky G\u00e9z\u00e1ra f\u00f3kusz\u00e1l\u00f3<\/a> reprezent\u00e1ci\u00f3ja jelez. A jelz\u00e9s azonban azt is jelenti, hogy egy id\u0151 ut\u00e1n m\u00e9g az establishment-ellenes konceptek \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet kapitalista int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9t b\u00edr\u00e1l\u00f3 ki\u00e1ltv\u00e1nyok is r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lnak a m\u0171v\u00e9szeti piacnak, ahogy ezt Marinko Sudac vagy a MoMA gy\u0171jtem\u00e9nyez\u00e9se mutatja.<\/p>\r\n

Az egykori alkot\u00f3 persze \u00fagy is tekinthet az ilyen t\u00edpus\u00fa alkot\u00e1sokra, hogy milyen sz\u00e9pen meghekkelte a rendszert. Az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet \u00e9s szellemis\u00e9g \u2013 ahogy ezt Boltanski r\u00e9szletekbe men\u0151en bizony\u00edtja (7)<\/a> \u2013 azonban ezzel egy\u00fctt is innovat\u00edv m\u00f3don j\u00e1rult hozz\u00e1 a kapitalista rendszer fejl\u0151d\u00e9s\u00e9hez, ami n\u00e9h\u00e1ny helyen prosper\u00e1l\u00f3 j\u00f3l\u00e9ti t\u00e1rsadalmak kialakul\u00e1s\u00e1hoz vezetett, ahol a kreat\u00edvok nem felt\u00e9tlen\u00fcl \u00e9rzik \u00fagy, hogy kizs\u00e1km\u00e1nyolj\u00e1k \u0151ket, \u00e9s tal\u00e1n m\u00e9g \u00f6nkizs\u00e1km\u00e1nyol\u00e1sk\u00e9nt sem gondolnak arra a tev\u00e9kenys\u00e9gre, amit v\u00e9geznek.<\/p>\r\n

A neoliberalizmus \u00e9s a kultur\u00e1lt fogyaszt\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151, n\u00e9mik\u00e9pp cinikus hipszter identit\u00e1s nem meglep\u0151 m\u00f3don a m\u0171v\u00e9szetre is visszahat, amit nemcsak Nagy Kriszta \u00e9s a Kis Vars\u00f3 m\u0171ve jelez a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, de bizonyos \u00e9rtelemben Lakner Antal \u00e9s Felsmann Istv\u00e1n install\u00e1ci\u00f3ja is a h\u00e1ts\u00f3 traktusokban. Lakner Iners sorozat\u00e1b\u00f3l a falfest\u0151 kondig\u00e9p l\u00e1that\u00f3, Felsmannt\u00f3l pedig a jap\u00e1n integet\u0151 cic\u00e1s zenekar, amelyek sz\u00e9pen mutatj\u00e1k azt, ahogy a tal\u00e1l\u00e9kony \u00e9s kreat\u00edv m\u0171v\u00e9sz megtal\u00e1lja hely\u00e9t az egyre gazdagabban kultur\u00e1lt, neoliber\u00e1lis politikai gazdas\u00e1gtan vil\u00e1g\u00e1ban is, mik\u00f6zben m\u00e9g azt a luxust is megengedheti mag\u00e1nak, hogy olyan r\u00e9gi, de soha el nem avul\u00f3 m\u0171v\u00e9sz-szerepekre is reflekt\u00e1ljon, mint a l\u00e9lek m\u00e9rn\u00f6ke vagy a sz\u00f3rakoztat\u00f3ipar ikonja.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

(1)<\/a> Guy Standing: The Precariat. The New Dangerous Class<\/i>. Bloomsbury, London, 2014.<\/p>\r\n

(2)<\/a> Chantal Mouffe: M\u0171v\u00e9szeti aktivizmus \u00e9s agonisztikus terek. exindex<\/i>, \/index.php?l=hu&page=3&id=954<\/a><\/p>\r\n

(3)<\/a> Franco \u201eBifo\u201d Berardi: The Soul at Work. From Alienation to Autonomy<\/i>. MIT Press, Cambridge, 2009.<\/p>\r\n

(4)<\/a> Luc Boltanski \u2013 Arno Esquerre: Enrichissement. Une critique de la marchandise<\/i>. Gallimard, Paris, 2017.<\/p>\r\n

(5)<\/a> Jochen Hellbeck: Revolution on my Mind. Writing a Diary under Stalin<\/i>. Harvard University Press, London, 2006.<\/p>\r\n

(6)<\/a> Julian Stallabrass: High Art Lite. The Rise and Fall of Young British Art<\/i>. Verso, London, 1999.<\/p>\r\n

(7)<\/a> Luc Boltanski \u2013 Eve Chiapello: Le nouvel esprit du capitalisme<\/i>. Gallimard, Paris, 1999.<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A \u201eGazd\u00e1lkodj okosan!\u201d m\u00e9g mindig frapp\u00e1ns, \u00e1m kicsit az\u00e9rt m\u00e1r retr\u00f3 hat\u00e1st kelt egy a gazdas\u00e1g \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet kapcsol\u00f3d\u00e1si pontjait vizsg\u00e1l\u00f3 2017-es ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s c\u00edmek\u00e9nt. Visszarep\u00edti a n\u00e9z\u0151t a nyolcvanas \u00e9vekbe, amikor a hatvanas \u00e9vek reform (egyid\u0151s az \u00faj gazdas\u00e1gi mechanizmussal) t\u00e1rsasj\u00e1t\u00e9ka m\u00e1r nem csup\u00e1n egy let\u0171nt, hanem egy nagyj\u00e1b\u00f3l sz\u00e9t is rohadt kor eml\u00e9ke […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630992,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-401047","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szabad-kez"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401047","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401047"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401047\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2022726,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401047\/revisions\/2022726"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630992"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401047"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401047"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401047"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}