{"id":401052,"date":"2017-12-29T23:00:00","date_gmt":"2017-12-29T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401052"},"modified":"2017-12-29T23:00:00","modified_gmt":"2017-12-29T23:00:00","slug":"alomvilagok-analizise","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/szabad-kez\/alomvilagok-analizise\/","title":{"rendered":"\u00c1lomvil\u00e1gok anal\u00edzise"},"content":{"rendered":"
\r\n

A B\u00e9k\u00e9t a vil\u00e1gnak! felirat\u00fa embl\u00e9ma egy\u00e9rtelm\u0171en a hidegh\u00e1bor\u00fat id\u00e9zi fel, egyr\u00e9szt a retorika, m\u00e1sr\u00e9szt az ikonogr\u00e1fia tekintet\u00e9ben is. A retorika m\u00e9g Szt\u00e1linhoz \u00e9s Zsdanovhoz k\u00f6thet\u0151, hiszen a B\u00e9kekongresszus a Kominformhoz hasonl\u00f3an a hidegh\u00e1bor\u00fas ideol\u00f3giai hadvisel\u00e9s egyik fed\u0151szerve volt, amelyen olyan antifasiszta, nyugati m\u0171v\u00e9szek is rendszeresen megjelentek, mint Pablo Picasso.<\/p>\r\n

1949-ben Picasso egyik galambj\u00e1t r\u00e9gi bar\u00e1tja, az egykori sz\u00fcrrealista, az FKP egyik vezet\u0151 ideol\u00f3gusa, Louis Aragon javasolta a B\u00e9kekongresszus embl\u00e9m\u00e1j\u00e1nak, amely k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Szt\u00e1lin hal\u00e1la, majd a szt\u00e1lini \u201eb\u0171n\u00f6k\u201d f\u00e9l-nyilv\u00e1nos beismer\u00e9se, az SZKP XX. Kongresszusa ut\u00e1n v\u00e1lt n\u00e9pszer\u0171v\u00e9. Hruscsov ugyanis ezen a kongresszuson nem csak a szt\u00e1lini vezet\u00e9s egyes hib\u00e1it, a szem\u00e9lyi kultuszt \u00e9s az irre\u00e1lis gazdas\u00e1gpolitik\u00e1t b\u00edr\u00e1lta, de meghirdette a b\u00e9k\u00e9s egym\u00e1s mellett \u00e9l\u00e9s politik\u00e1j\u00e1t is.<\/p>\r\n

Mindez az\u00e9rt sem mell\u00e9kes a 2008-es Neonb\u00e9ke<\/i> kapcs\u00e1n, mert az eredeti neon \u201erekl\u00e1mot\u201d 1958-ban, Hruscsov magyarorsz\u00e1gi (\u00e9s duna\u00fajv\u00e1rosi) l\u00e1togat\u00e1s\u00e1nak idej\u00e9n \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel a frissen \u00e9p\u00fclt Szt\u00e1linv\u00e1ros legmagasabb \u00e9p\u00fclet\u00e9nek tetej\u00e9re. A ragyog\u00f3, neon B\u00e9k\u00e9t a vil\u00e1gnak! felirat \u00edgy nemcsak az \u00faj, imm\u00e1ron \u201eval\u00f3ban\u201d humanista, de legal\u00e1bbis emberk\u00f6zpont\u00fa szocialista retorik\u00e1t hirdette Picasso galambj\u00e1val, de egy\u00fattal a modern technika alternat\u00edv, azaz nem-kapitalista felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t is p\u00e9ld\u00e1zta. A modern technika teh\u00e1t szint\u00e9n nem idegen sem az \u00f6tvenes \u00e9vek, sem pedig a Neonb\u00e9ke<\/i> vil\u00e1g\u00e1t\u00f3l, s\u0151t a kett\u0151 sokszorosan \u00f6ssze is fon\u00f3dik, amit a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s (kur\u00e1tor: Petr\u00e1nyi Zsolt) t\u00f6bbi elem\u00e9n, illetve az alkot\u00f3 velencei ars poetic\u00e1j\u00e1n kereszt\u00fcl lehet felfejteni.<\/p>\r\n

Az 1956-os sz\u00fclet\u00e9s\u0171 V\u00e1rnai \u2013 vallom\u00e1sa szerint \u2013 a hetvenes \u00e9vekben hitt a term\u00e9szettudom\u00e1ny \u00e9s a megismer\u00e9s hatalm\u00e1ban, nem tartotta lehetetlennek, hogy az emberis\u00e9g egyszer val\u00f3ban eljut a csillagokig. Egyik kedvenc \u00edr\u00f3ja pedig Stanislaw Lem volt, a keleti t\u00e1bor legh\u00edresebb sci-fi szerz\u0151je, akinek munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t nyugaton is elismert\u00e9k. Az elismer\u00e9s azonban nem volt k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s, Lem t\u00f6bb \u00edzben is b\u00edr\u00e1lta az amerikai tudom\u00e1nyos-fantasztikus irodalmat, amely szerinte el\u0151nyben r\u00e9szes\u00edtette a k\u00f6nny\u0171 sz\u00f3rakoztat\u00e1st a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s a j\u00f6v\u0151 megismer\u00e9s\u00e9vel szemben. Lem ugyanis nyugati koll\u00e9g\u00e1it\u00f3l (pontosabban azok t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t\u0151l) elt\u00e9r\u0151en nem az \u0171ropera m\u0171faj\u00e1ban dolgozott, hanem a tudom\u00e1nyos-technikai fejl\u0151d\u00e9s antropol\u00f3giai probl\u00e9m\u00e1it firtatta.<\/p>\r\n

P\u00e1ly\u00e1ja v\u00e9ge fel\u00e9 fel is hagyott a fikci\u00f3kkal, utols\u00f3 ilyen term\u00e9szet\u0171 m\u0171ve, az 1987-es B\u00e9ke a F\u00f6ld\u00f6n<\/i>, amely angolul \u00e9pp \u00fagy hangzik, mint az 1958-as B\u00e9k\u00e9t a vil\u00e1gnak! 2017-es velencei verzi\u00f3ja<\/a>: Peace on Earth. A k\u00f6nyv azonban egy\u00e1ltal\u00e1n nem egy b\u00e9k\u00e9s ut\u00f3pia, hanem egy szatirikus diszt\u00f3pia, amelyben a holdra telep\u00edtett automata fegyverrendszerek \u00f6ntudatra \u00e9brednek, \u00e9s nem is el\u00e9gszenek meg egym\u00e1s apr\u00edt\u00e1s\u00e1val, hanem megk\u00eds\u00e9relnek befoly\u00e1st szerezni a F\u00f6ld f\u00f6l\u00f6tt is.<\/p>\r\n

V\u00e1rnai azonban egy m\u00e1sik Lemet id\u00e9z meg<\/a> a Velencei Bienn\u00e1l\u00e9ra k\u00e9sz\u00edtett fikt\u00edv interj\u00faj\u00e1ban (Lem<\/i>, 2017): egy r\u00e9gebbi, 1970-es Lemmel folytat virtu\u00e1lis p\u00e1rbesz\u00e9det a j\u00f6v\u0151b\u0151l, de tal\u00e1n t\u00fals\u00e1gosan is h\u0171en k\u00f6veti az \u00edr\u00f3t. V\u00e1rnai olyanokat k\u00e9rdez t\u0151le, amire voltak v\u00e1laszai, r\u00e1ad\u00e1sul e v\u00e1laszok nem is a legprogressz\u00edvebb oldal\u00e1t mutatj\u00e1k a lengyel futurol\u00f3gusnak. A glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s \u00e9s az \u00f6kol\u00f3giai katasztr\u00f3fa tekintet\u00e9ben p\u00e9ld\u00e1ul t\u00e9ves a hipot\u00e9zise, a kult\u00far\u00e1r\u00f3l puszt\u00e1n k\u00f6zhelyeket tud mondani, a futurol\u00f3gia alapprobl\u00e9m\u00e1ja (a paradigmav\u00e1lt\u00e1sok, illetve a kvantitat\u00edv ugr\u00e1sok megj\u00f3solhatatlanok) felett pedig eleg\u00e1nsan \u00e9s tud\u00e1l\u00e9kosan \u00e1tsiklik.<\/p>\r\n

A velencei projekt m\u00e1sik \u00faj eleme az \u00d6t perc<\/i> install\u00e1ci\u00f3, amely szint\u00e9n a szocialista Szt\u00e1linv\u00e1rosba vezet vissza, amely nem 1953-ban \u00e9s nem is 1956-ban, hanem csak 1961-ben, az SZKP XXII. Kongresszusa ut\u00e1n tagadta meg n\u00e9vad\u00f3ja eml\u00e9k\u00e9t, \u00e9s lett Duna\u00fajv\u00e1ros. Ez az elem egy 12 kabinos \u00f3ri\u00e1sker\u00e9k egyetlen \u201ecikke\u201d, avagy egyetlen kabinja, amely az 1952-ben megnyitott duna\u00fajv\u00e1rosi Vid\u00e1mpark \u00f3ri\u00e1skerek\u00e9nek pontos \u00e9s m\u00e9retar\u00e1nyos m\u00e1sa<\/a>. Az install\u00e1ci\u00f3 r\u00e9szek\u00e9nt l\u00e1that\u00f3 az eredeti is egy arch\u00edv filmen, m\u0171k\u00f6d\u00e9s k\u00f6zben, valamikor a hetvenes \u00e9vekben.<\/p>\r\n

A rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n szellemv\u00e1ross\u00e1 v\u00e1lt vid\u00e1mparkr\u00f3l azonban nem kapunk vizu\u00e1lis tud\u00f3s\u00edt\u00e1st, mert tal\u00e1n a duna\u00fajv\u00e1rosi illet\u0151s\u00e9g\u0171 V\u00e1rnai sz\u00e1m\u00e1ra t\u00fals\u00e1gosan is egy\u00e9rtelm\u0171, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nt a hellyel. A k\u00eds\u00e9rteties, romos, ember alkotta strukt\u00far\u00e1kat \u00fajra birtokba vett\u00e9k a term\u00e9szet er\u0151i, amelynek k\u00e9pei ma m\u00e1r az interneten cirkul\u00e1lnak, \u00e9s tal\u00e1n m\u00e9g ahhoz is hozz\u00e1j\u00e1rultak, hogy valaki a fel\u00faj\u00edt\u00e1s \u00e9s az \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1s mellett d\u00f6nts\u00f6n, b\u00e1r az is lehet, hogy mindez csup\u00e1n a kommunista m\u00falt elt\u00f6rl\u00e9s\u00e9nek egy \u00fajabb szerencs\u00e9tlen fejezet\u00e9t jelenti.<\/p>\r\n

A szellemv\u00e1ros helyett az \u00d6t perc<\/i> r\u00e9szek\u00e9nt kapunk viszont egy sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes anim\u00e1ci\u00f3t, amely egy j\u00f6v\u0151beli helyet, egy gy\u0171r\u0171vil\u00e1got \u00e1br\u00e1zol<\/a>, egy a vil\u00e1g\u0171rben p\u00f6rg\u0151 mesters\u00e9ges objektumot, amely hipermodern vil\u00e1gnak ad otthont, amit leg\u00fajabban az Elysium<\/i> c\u00edm\u0171 filmb\u0151l ismerhet\u00fcnk. De vajon hogyan lehet \u00f6sszekapcsolni ebben a speci\u00e1lis esetben a j\u00f6v\u0151t \u00e9s a m\u00faltat? Mi k\u00f6ze van egym\u00e1shoz egy k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai kisv\u00e1ros m\u00faltj\u00e1nak \u00e9s a d\u00e9l-afrikai Neill Blomkamp diszt\u00f3pikus j\u00f6v\u0151j\u00e9nek? A forg\u00f3 mozg\u00e1son t\u00fal l\u00e1tsz\u00f3lag nem sok. \u00c1m de, ha elm\u00e9lyed\u00fcnk a narrat\u00edv\u00e1kban, valamilyen m\u00e9lyebb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9srendszer m\u00e9gis csak k\u00f6rvonalaz\u00f3dik.<\/p>\r\n

Az Elysium ugyanis egy ide\u00e1lis vil\u00e1g, amely a F\u00f6ld felett lebeg a nem is oly t\u00e1voli j\u00f6v\u0151ben, ahol m\u00e1r ott tart a biol\u00f3gia, hogy nem l\u00e9teznek gy\u00f3gy\u00edthatatlan betegs\u00e9gek, \u00e9s a testek \u00e9ppolyan k\u00f6nnyen \u00e9p\u00edthet\u0151k \u00fajra, mint a m\u0171anyag j\u00e1t\u00e9kok. Ez a technol\u00f3gia azonban csak kevesek sz\u00e1m\u00e1ra el\u00e9rhet\u0151, a t\u00f6bbs\u00e9g a j\u00f3l ismert nyomorban teng\u0151dik a F\u00f6ld\u00f6n. Elysium \u00edgy nem m\u00e1s, mint a diszt\u00f3pi\u00e1ba fordul\u00f3 kapitalista ut\u00f3pia leg\u00fajabb kiad\u00e1sa. Duna\u00fajv\u00e1ros pedig a szint\u00e9n diszt\u00f3pi\u00e1v\u00e1 v\u00e1l\u00f3 szocialista ut\u00f3pia, ahol a rendszerv\u00e1lt\u00e1ssal nem csak a Dunaferr ment majdnem t\u00f6nkre, hanem a kor\u00e1bban \u00e1llamilag t\u00e1mogatott vid\u00e1mpark is az eny\u00e9szet\u00e9 lett.<\/p>\r\n

V\u00e1rnai teh\u00e1t az ut\u00f3pi\u00e1k sors\u00e1n t\u00f6preng. Erre utal a Neonb\u00e9k\u00e9hez f\u0171z\u00f6tt k\u00e9t l\u00e1bjegyzet is. Az egyik egy 2012-es \u00f6tlet tov\u00e1bbgondol\u00e1sa, az E-WARS<\/i> c\u00edm\u0171 munka, ahol a robban\u00e1st \u00e1br\u00e1zol\u00f3 k\u00e9pszekvencia utols\u00f3 k\u00e9t darabj\u00e1n jelenik meg a c\u00edmad\u00f3 k\u00e9plet, amely az internetes adatgy\u0171jt\u00e9s egyik alapvet\u0151 algoritmusa. Ez az algoritmus azonban V\u00e1rnain\u00e1l nem a fogyaszt\u00f3kat egyre intenz\u00edvebben kiszolg\u00e1l\u00f3 marketing leg\u00fajabb csod\u00e1ival p\u00e1rosul<\/a>, hanem egy amerikai (az Iszl\u00e1m \u00c1llam elleni) dr\u00f3nt\u00e1mad\u00e1s k\u00e9psoraival.<\/p>\r\n

Ezt a fajta \u00e1tpolitiz\u00e1lt jelent \u00e1ll\u00edtja szembe<\/a> V\u00e1rnai a nem kev\u00e9sb\u00e9 \u00e1tpolitiz\u00e1lt m\u00falttal, a Mindent tudni akarok!<\/i> szovjet rajzfilm k\u00e9pkock\u00e1ival, amely az \u00f6tvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9nek vizualit\u00e1s\u00e1t id\u00e9zi fel. Ugyanezt az \u00f6tvenes-hatvanas \u00e9vekbeli vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1t villantja fel a m\u00e1sik l\u00e1bjegyzet is, amely a paradox L\u00e1thatatlan v\u00e1rosok<\/i> c\u00edmet kapta, ami tal\u00e1n arra utal, hogy V\u00e1rnai olyan hatvanas \u00e9vekbeli sci-fi illusztr\u00e1ci\u00f3kat vet\u00edt<\/a> a falra, amelyek a j\u00f6v\u0151 \u0171rv\u00e1rosait \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k.<\/p>\r\n

Az aktu\u00e1lis j\u00f6v\u0151 azonban m\u00e1sfel\u00e9 kanyarodott, amit a dr\u00f3nt\u00e1mad\u00e1s mutat. Ez a t\u00e1vvez\u00e9relt rak\u00e9tat\u00e1mad\u00e1s gyakorlatilag az eg\u00e9sz ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyetlen olyan pontja, amely visszaigazolja azt, hogy a hatvanas-hetvenes \u00e9vek tudom\u00e1nyos-technikai forradalma \u00e9s az \u0171r megh\u00f3d\u00edt\u00e1sa ma m\u00e1r csak egy sz\u00e9p ut\u00f3pia, amely azonban m\u00e9gis csak meghat\u00e1rozta V\u00e1rnai eg\u00e9sz szocializ\u00e1ci\u00f3j\u00e1t \u00e9s \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si k\u00f6r\u00e9t az \u0171rkutat\u00e1ssal, a kozmol\u00f3gi\u00e1val, a fizik\u00e1val, a futurol\u00f3gi\u00e1val \u00e9s Lemmel egyetemben.<\/p>\r\n

Lem figur\u00e1ja am\u00fagy t\u00f6bb szempontb\u00f3l is \u00e9rdekes, csak\u00fagy, mint Aragon\u00e9, aki Picasso galambj\u00e1t felfedezte a kommunizmus sz\u00e1m\u00e1ra. Mindketten olyan szocialist\u00e1k voltak, akik k\u00e9nytelen-kelletlen, de az\u00e9rt egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dtek a szt\u00e1linista, illetve a posztszt\u00e1linista rendszerekkel is, \u00e9s a kommunizmus ide\u00e1it n\u00e9pszer\u0171s\u00edtett\u00e9k, mert \u00fagy gondolt\u00e1k, hogy azok alapj\u00e1ban m\u00e9g mindig sokkal jobbak \u00e9s hum\u00e1nusabbak, mint a kapitalizmus c\u00e9lracion\u00e1lis, profit-orient\u00e1lt \u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9ben antihumanista szervez\u0151elvei. Lem r\u00e1ad\u00e1sul a kommunizmus v\u00e9gs\u0151, 1989-91-es buk\u00e1s\u00e1t is meg\u00e9lte, s\u0151t az internet \u00e9s a VR forradalm\u00e1t is, de egyik\u00e9rt sem rajongott, hiszen legink\u00e1bb a modern tudatform\u00e1l\u00e1s leg\u00fajabb, n\u00e9pbut\u00edt\u00f3 technol\u00f3gi\u00e1it l\u00e1tta azokban.<\/p>\r\n

Am\u00edg az 1952-es \u00f3ri\u00e1sker\u00e9k egyetlen kabinja \u00e9s az 1958-as B\u00e9k\u00e9t a vil\u00e1gnak! neon tulajdonk\u00e9ppen a m\u00falt k\u00e9pi jegyzetekkel k\u00eds\u00e9rt \u00fajraalkot\u00e1sa, amely a Kelet \u00e9s a Nyugat ut\u00f3pi\u00e1it olvassa \u00f6ssze, valahogy \u00fagy, ahogy a Walter Benjamin nyomdokain j\u00e1r\u00f3 Susan Buck-Morss is tette ezt a Dreamworlds and Catastrophe<\/i>-ban, addig a 2013-as Sziv\u00e1rv\u00e1ny<\/i> kiz\u00e1r\u00f3lag a kommunista ut\u00f3pia gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 dekonstrukci\u00f3ja. (1)<\/a><\/p>\r\n

A sziv\u00e1rv\u00e1ny ugyanis kommunista kit\u0171z\u0151kb\u0151l \u00e1ll \u00f6ssze \u00e9s a B\u00e9k\u00e9t a vil\u00e1gnak! neonja mellett nyilv\u00e1nval\u00f3an a b\u00e9ke \u00e9s a boldogs\u00e1g ideol\u00f3gi\u00e1val \u00e1titatott, illuz\u00f3rikus volt\u00e1ra mutat r\u00e1<\/a>, de ezt nem egyetlen elem, egyetlen ikonogr\u00e1fiai formula felmutat\u00e1s\u00e1val teszi, hanem a nagy\u00edt\u00e1st, azaz a k\u00e9palkot\u00e1s egyik alapvet\u0151 fotografikus eszk\u00f6z\u00e9t alkalmazza: r\u00e1zoomol, r\u00e1k\u00f6zel\u00edt a mot\u00edvumra.<\/p>\r\n

Am\u00edg azonban a b\u00e9kegalamb k\u00f6zelr\u0151l sem esik sz\u00e9t, csak a neon finom vibr\u00e1l\u00e1s\u00e1t lehet benne megcsod\u00e1lni, addig a sziv\u00e1rv\u00e1ny elemeire bomlik<\/a>, t\u00f6bb ezer kit\u0171z\u0151re, amelyek csak t\u00e1volr\u00f3l adj\u00e1k ki a sziv\u00e1rv\u00e1nyt, k\u00f6zelr\u0151l mindegyik auton\u00f3m jelk\u00e9p lesz, egy v\u00e1ros, egy gy\u00e1r, egy szakk\u00f6r, egy jelent\u0151s esem\u00e9ny szimb\u00f3luma.<\/p>\r\n

Ez a n\u00e9z\u0151pont viszont visszavezet a hetvenes \u00e9vekbeli V\u00e1rnai vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9hez, ahhoz a szocialista \u00e9s humanista vil\u00e1gk\u00e9phez, amelynek nem csak negat\u00edv elemei voltak. A pozit\u00edvumot, a fejl\u0151d\u00e9st pedig nem csak a Mindent tudni akarok!<\/i> rak\u00e9t\u00e1ja k\u00e9pviselte, amely az \u0171rbe juttatta az els\u0151 Szputnyikot \u00e9s Gagarint, hanem Szt\u00e1linv\u00e1ros is, vagyis az iparos\u00edt\u00e1s \u00e9s a villamos\u00edt\u00e1s, az \u00edr\u00e1studatlans\u00e1g felsz\u00e1mol\u00e1sa \u00e9s a h\u00e1ztart\u00e1sok moderniz\u00e1l\u00e1sa.<\/p>\r\n

A kit\u0171z\u0151k teh\u00e1t nem csak az agit\u00e1ci\u00f3s propagand\u00e1t id\u00e9zhetik fel, hanem a val\u00f3s\u00e1g val\u00f3di \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1t is, vagyis azt a komplex, val\u00f3di \u00e9s imagin\u00e1rius elemekb\u0151l, r\u00e9gi v\u00e1gyakb\u00f3l \u00e9s \u00faj motiv\u00e1ci\u00f3kb\u00f3l, szereplehet\u0151s\u00e9gekb\u0151l \u00e9s ellens\u00e9gk\u00e9pekb\u0151l sz\u0151tt vil\u00e1got, amelyet Evgeny Dobrenko Guy Debord nyom\u00e1n szocialista spekt\u00e1kulumnak nevezett. (2)<\/a> E szocialista spekt\u00e1kulum egykori realit\u00e1s\u00e1t pedig mi sem mutatja jobban, mint az, hogy egykoron Lem \u00e9s V\u00e1rnai \u00e9pp\u00fagy hitt benne, mint a j\u00f3val kev\u00e9sb\u00e9 t\u00e1j\u00e9kozott, a falvakb\u00f3l a jobb l\u00e9t rem\u00e9ny\u00e9ben az \u00fajonnan \u00e9p\u00fcl\u0151 v\u00e1rosokba \u00e1raml\u00f3 n\u00e9pt\u00f6megek is hittek. S\u0151t lehet, hogy az alkot\u00f3k, a l\u00e9lek m\u00e9rn\u00f6kei hittek benne a legink\u00e1bb.<\/p>\r\n

De lassan \u00e9s t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171en \u0151k is csal\u00f3dtak. \u00c1m nem felt\u00e9tlen\u00fcl a rendszerben \u00e9s annak ismeretelm\u00e9leti \u00e9s etikai alappill\u00e9reiben. Lem p\u00e9ld\u00e1ul \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig hitt a modern tudom\u00e1nyban, de a humanit\u00e1sban \u00e9s a humanizmusban m\u00e1r nem annyira. Az E-WARS<\/i> valami hasonl\u00f3t mutat V\u00e1rnai eset\u00e9ben, aki tal\u00e1n a Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 kedv\u00e9\u00e9rt m\u00e9g el\u0151h\u00fazta kalapj\u00e1b\u00f3l a humanizmus egy r\u00e9gi, premodern narrat\u00edv\u00e1j\u00e1t, de a vil\u00e1g megismerhet\u0151s\u00e9ge \u00e9s az univerzum le\u00edrhat\u00f3s\u00e1ga tekintet\u00e9ben szerintem ma m\u00e1r j\u00f3val szkeptikusabb, mint amilyen a hetvenes \u00e9vekben volt.<\/p>\r\n

Sz\u00e1momra e szkepszist mutatja az 1996-os W. H.<\/i> (anamorfikusan torz\u00edtott, csak egyetlen pontra f\u00f3kusz\u00e1lt Heisenberg-id\u00e9zet: \u201eA vil\u00e1g att\u00f3l f\u00fcgg\u0151en m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s, hogy megfigyelj\u00fck-e vagy sem.\u201d) \u00e9s a 2006-os Az id\u0151 leg\u00fajabb c\u00e1folata<\/i> is az objekt\u00edv \u00e9s univerz\u00e1lis id\u0151 dekonstru\u00e1l\u00e1s\u00e1val. De ugyanezt a szkepszist \u00e9rzem akkor is, amikor V\u00e1rnai a val\u00f3s\u00e1got a modern term\u00e9szettudom\u00e1ny \u00farvezet\u0151j\u00e9n \u00e1t figyeli \u00e9s eljut a velencei katal\u00f3gusban is reproduk\u00e1lt 1992-es Frakt\u00e1l<\/i>ig, ami nem m\u00e1s, mint egy szem\u00e9tre vetett v\u00f6r\u00f6s rekami\u00e9 egy darabja, amelynek koncentrikus k\u00f6rei a frakt\u00e1lok strukt\u00far\u00e1j\u00e1t id\u00e9zik fel, de k\u00f6zben arra a t\u00e1rsadalomra is utalnak, amelynek egy apr\u00f3 darabk\u00e1j\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. Innen n\u00e9zve pedig a nagy k\u00e9rd\u00e9s az, hogy vajon ma a 2017-es \u00d6t perc<\/i> milyen vil\u00e1got id\u00e9z fel \u00e9s milyen vil\u00e1gk\u00e9p alapj\u00e1n teszi ezt?<\/p>\r\n

Ha Blomkampra \u00e9s Lemre gondolunk k\u00f6zben, az Elysium<\/i>ra \u00e9s Az emberis\u00e9g egy perc\u00e9<\/i>re, (3)<\/a> akkor egy olyan vil\u00e1got kapunk, ahol a tudom\u00e1ny nem az emancip\u00e1ci\u00f3t \u00e9s az emberi faj eg\u00e9sz\u00e9nek boldogs\u00e1g\u00e1t szolg\u00e1lja, hanem csup\u00e1n seg\u00edt fenntartani a gazdas\u00e1gi \u00e9s a szellemi er\u0151forr\u00e1sok felett diszpon\u00e1l\u00f3 kiv\u00e1lts\u00e1gosok uralm\u00e1t.<\/p>\r\n

Nek\u00fcnk pedig csup\u00e1n annyi marad, hogy elmerengj\u00fcnk azon, hogy a r\u00e9gi mechanikus \u00f3ri\u00e1sker\u00e9k cirkusz\u00e1t hogyan \u00e9s mik\u00e9nt v\u00e1ltotta le az interneten kereszt\u00fcl streamingelt szebb \u00e9s jobb jelen ill\u00fazi\u00f3ja, vagy \u00e9ppen a 2017-es Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 reflekt\u00edven \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott, multikultur\u00e1lis \u00e9s perspekt\u00edv\u00e1kban gazdag kultur\u00e1lis zsibv\u00e1s\u00e1ra, amelybe a posztkommunista Peace on Earth!<\/i> is organikusan integr\u00e1l\u00f3dott.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

(1)<\/a> Susan Buck-Morss: Dreamworlds and Catastrophe. The Passing of Mass Utopia in East and West<\/i>. MIT Press, Cambridge, 2000.<\/p>\r\n

(2)<\/a> Evgeny Dobrenko: Political Economy of Socialist Realism<\/i>. Yale University Press, New Haven, 2007.<\/p>\r\n

(3)<\/a> Stanislaw Lem: Az emberis\u00e9g egy perce<\/i>. M\u00e9rleg, Budapest, 1988.<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A B\u00e9k\u00e9t a vil\u00e1gnak! felirat\u00fa embl\u00e9ma egy\u00e9rtelm\u0171en a hidegh\u00e1bor\u00fat id\u00e9zi fel, egyr\u00e9szt a retorika, m\u00e1sr\u00e9szt az ikonogr\u00e1fia tekintet\u00e9ben is. A retorika m\u00e9g Szt\u00e1linhoz \u00e9s Zsdanovhoz k\u00f6thet\u0151, hiszen a B\u00e9kekongresszus a Kominformhoz hasonl\u00f3an a hidegh\u00e1bor\u00fas ideol\u00f3giai hadvisel\u00e9s egyik fed\u0151szerve volt, amelyen olyan antifasiszta, nyugati m\u0171v\u00e9szek is rendszeresen megjelentek, mint Pablo Picasso. 1949-ben Picasso egyik galambj\u00e1t r\u00e9gi […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":630997,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-401052","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szabad-kez"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401052","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401052"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401052\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2022724,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401052\/revisions\/2022724"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/630997"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401052"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401052"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401052"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}