{"id":401055,"date":"2018-02-04T23:00:00","date_gmt":"2018-02-04T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401055"},"modified":"2022-06-21T14:26:03","modified_gmt":"2022-06-21T13:26:03","slug":"a-muveszet-sorsa-a-terror-koraban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/a-muveszet-sorsa-a-terror-koraban\/","title":{"rendered":"A m\u0171v\u00e9szet sorsa a terror kor\u00e1ban"},"content":{"rendered":"
\r\n

Diz\u00e1jn \u00e9s m\u0171v\u00e9szet.<\/i> Boris Groys mappa<\/b><\/p>\r\n

Erhardt Mikl\u00f3s: El\u0151sz\u00f3<\/a><\/p>\r\n<\/div>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

M\u0171v\u00e9szet \u00e9s hatalom, vagy m\u0171v\u00e9szet \u00e9s h\u00e1bor\u00fa, esetleg m\u0171v\u00e9szet \u00e9s terror viszony\u00e1t mindig \u00e1thatotta a k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171s\u00e9g \u2013 hogy finoman fogalmazzunk. Igaz, a m\u0171v\u00e9szetnek b\u00e9k\u00e9re \u00e9s nyugalomra van sz\u00fcks\u00e9ge a vir\u00e1gz\u00e1shoz. M\u00e9gis id\u0151r\u0151l-id\u0151re azt l\u00e1tni, hogy ezt a nyugalmat nem m\u00e1sra, mint a h\u00e1bor\u00fa h\u0151sei \u00e9s azok h\u0151si tettei dics\u0151\u00edt\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lja.<\/p>\r\n

A h\u00e1bor\u00fa dics\u0151s\u00e9ge \u00e9s a h\u00e1bor\u00faval j\u00e1r\u00f3 szenved\u00e9s reprezent\u00e1ci\u00f3ja igen hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t kedvelt m\u0171v\u00e9szeti t\u00e9ma volt. De a klasszikus kor m\u0171v\u00e9sze csak narr\u00e1tora vagy illusztr\u00e1tora a h\u00e1bor\u00fas esem\u00e9nyeknek \u2013 hajdan a m\u0171v\u00e9sz sosem k\u00e9lt versenyre a harcossal. A h\u00e1bor\u00fa \u00e9s m\u0171v\u00e9szet k\u00f6zti munkamegoszt\u00e1s meglehet\u0151sen egy\u00e9rtelm\u0171nek volt mondhat\u00f3. A harcos harcolt, a m\u0171v\u00e9sz pedig reprezent\u00e1lta ezt a harcot azzal, hogy elmes\u00e9lte vagy lefestette.<\/p>\r\n

Ez annyit jelent, hogy harcos \u00e9s m\u0171v\u00e9sz k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6sen f\u00fcggtek egym\u00e1st\u00f3l. A m\u0171v\u00e9sznek sz\u00fcks\u00e9ge volt a harcosra, hogy legyen t\u00e9m\u00e1ja. De a harcosnak m\u00e9g nagyobb sz\u00fcks\u00e9ge volt a m\u0171v\u00e9szre. A m\u0171v\u00e9sz v\u00e9g\u00fcl is v\u00e1laszthatott m\u00e1s, b\u00e9k\u00e9sebb t\u00e9m\u00e1t is a m\u0171v\u00e9hez. \u00c1m csakis a m\u0171v\u00e9sz volt k\u00e9pes h\u00edrnevet adni a harcosnak, \u00e9s szavatolni az\u00e9rt, hogy e h\u00edrn\u00e9v az elj\u00f6vend\u0151 gener\u00e1ci\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra fennmaradjon. A h\u00e1bor\u00fas h\u0151stett bizonyos \u00e9rtelemben muland\u00f3 \u00e9s jelent\u00e9ktelen lett volna a m\u0171v\u00e9sz n\u00e9lk\u00fcl, akinek hatalm\u00e1ban \u00e1llt tan\u00fabizonys\u00e1got tenni e h\u0151stettr\u0151l, \u00e9s bev\u00e9sni azt az emberis\u00e9g eml\u00e9kezet\u00e9be.<\/p>\r\n

Korunkban azonban a helyzet gy\u00f6keresen megv\u00e1ltozott: a kort\u00e1rs harcosnak m\u00e1r nincs sz\u00fcks\u00e9ge a m\u0171v\u00e9szre a h\u00edrn\u00e9vhez, \u00e9s tette egyetemes eml\u00e9kezet\u00e9nek biztos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. A kort\u00e1rs harcosnak erre ott az eg\u00e9sz kort\u00e1rs m\u00e9dia \u00e9s az internet. A m\u00e9dia azonnal r\u00f6gz\u00edt, reprezent\u00e1l, le\u00edr, lefest, elmes\u00e9l \u00e9s \u00e9rtelmez minden egyes terrorakci\u00f3t vagy haditettet. A m\u00e9diag\u00e9pezet szinte automatikusan m\u0171k\u00f6dik. Nincs sz\u00fcks\u00e9g egy\u00e9ni m\u0171v\u00e9szi beavatkoz\u00e1sra, egy\u00e9ni m\u0171v\u00e9szi d\u00f6nt\u00e9sre, hogy beinduljon. A robban\u00f3szerkezet kiold\u00f3j\u00e1nak megnyom\u00e1s\u00e1val a kort\u00e1rs harcos egyben megnyomja a m\u00e9diag\u00e9pezet ind\u00edt\u00f3gombj\u00e1t is.<\/p>\r\n

A kort\u00e1rs t\u00f6megm\u00e9dia messze a legnagyobb \u00e9s leghatalmasabb k\u00e9pel\u0151\u00e1ll\u00edt\u00f3 g\u00e9pezett\u00e9 lett \u2013 m\u00e9rhetetlen\u00fcl nagyobb\u00e1 \u00e9s hat\u00e9konyabb\u00e1, mint kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti rendszer\u00fcnk. A k\u00e9ptermel\u00e9s \u00e9s terjeszt\u00e9s olyan b\u0151s\u00e9gben \u00e1raszt el minket folytonosan a h\u00e1bor\u00fa, a terror \u00e9s mindenfajta katasztr\u00f3fa k\u00e9peivel, amivel a m\u0171v\u00e9sz a maga k\u00e9zm\u0171ves k\u00e9szs\u00e9geivel nem versenyezhet. K\u00f6zben r\u00e1ad\u00e1sul a politika is \u00e1ttev\u0151d\u00f6tt a m\u00e9dia el\u0151\u00e1ll\u00edtotta k\u00e9pek ter\u00fclet\u00e9re.<\/p>\r\n

Manaps\u00e1g minden fontos politikus, vagy rock-szt\u00e1r, vagy t\u00e9v\u00e9s szem\u00e9lyis\u00e9g, vagy sportol\u00f3 k\u00e9pek ezreit gener\u00e1lja minden nyilv\u00e1nos megjelen\u00e9s\u00e9vel \u2013 j\u00f3val t\u00f6bbet, mint amennyit b\u00e1rmely \u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9sz k\u00e9pes volna l\u00e9trehozni. Egy-egy h\u00edres t\u00e1bornok vagy terrorista pedig m\u00e9g ann\u00e1l is t\u00f6bbet. \u00dagy t\u0171nik h\u00e1t, hogy a m\u0171v\u00e9sznek \u2013 a mai modernit\u00e1s utols\u00f3 k\u00e9zm\u0171ves\u00e9nek \u2013 es\u00e9lye sincs, hogy versenyre keljen a kereskedelmi alap\u00fa k\u00e9pgener\u00e1l\u00f3 g\u00e9pezetekkel. Hab a tort\u00e1n, hogy korunkban maga a terrorista \u00e9s a harcos is m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt kezd m\u0171k\u00f6dni.<\/p>\r\n

A kort\u00e1rs harcosnak k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kedves m\u00e9diuma a vide\u00f3-m\u0171v\u00e9szet. Bin Laden els\u0151sorban ezen a m\u00e9diumon kereszt\u00fcl kommunik\u00e1l a k\u00fclvil\u00e1ggal: mindannyian els\u0151sorban vide\u00f3-m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt ismerj\u00fck. Ugyanez mondhat\u00f3 el a terrorist\u00e1k lefejez\u00e9si akci\u00f3ir\u00f3l, \u00f6nvallom\u00e1saikr\u00f3l, stb. Ilyen esetekben mindig tudatosan \u00e9s m\u0171v\u00e9szien inszcen\u00e1lt esem\u00e9nyekkel \u00e1llunk szemben, amelyek saj\u00e1tos eszt\u00e9tikuma k\u00f6nnyed\u00e9n beazonos\u00edthat\u00f3. Ezek az emberek nem v\u00e1rnak a m\u0171v\u00e9szre, hogy haditetteiket \u00e9s terrorcselekm\u00e9nyeiket reprezent\u00e1lja; ehelyett az t\u00f6rt\u00e9nik, hogy a harci tett maga egybeesik a dokument\u00e1ci\u00f3j\u00e1val, reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1val.<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szet mint reprezent\u00e1ci\u00f3s m\u00e9dium funkci\u00f3ja, \u00e9s a m\u0171v\u00e9sz mint val\u00f3s\u00e1g \u00e9s eml\u00e9kezet k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6zvet\u00edt\u0151 szerepe teljesen ki van itt k\u00fcsz\u00f6b\u00f6lve. Ugyanez mondhat\u00f3 el a bagdadi Abu-Ghraib b\u00f6rt\u00f6nben k\u00e9sz\u00fclt h\u00edres fot\u00f3kr\u00f3l \u00e9s vide\u00f3kr\u00f3l. E vide\u00f3k \u00e9s fot\u00f3k h\u00e1tborzongat\u00f3 eszt\u00e9tikai hasonl\u00f3s\u00e1got mutatnak a hatvanas-hetvenes \u00e9vek eur\u00f3pai \u00e9s amerikai alternat\u00edv, felforgat\u00f3 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet\u00e9vel \u00e9s filmjeivel.<\/p>\r\n

Az ikonogr\u00e1fiai \u00e9s stilisztikai hasonl\u00f3s\u00e1g val\u00f3ban szembe\u00f6tl\u0151. (B\u00e9csi akcionizmus, Pasolini, stb.) A c\u00e9l mindk\u00e9t esetben a meztelen, sebezhet\u0151, v\u00e1gyaknak kitett test felmutat\u00e1sa, amelyet \u00e1ltal\u00e1ban elfed a t\u00e1rsadalmi konvenci\u00f3k rendszere. De, term\u00e9szetesen, a hatvanas-hetvenes \u00e9vek szubverz\u00edv m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek strat\u00e9giai c\u00e9lja a m\u0171v\u00e9sz saj\u00e1t kult\u00far\u00e1j\u00e1t ural\u00f3 hagyom\u00e1nyos hit \u2013\u00e9s konvenci\u00f3k\u00e9szlet felforgat\u00e1sa, al\u00e1\u00e1s\u00e1sa volt.<\/p>\r\n

Az Abu-Ghraib m\u0171v\u00e9szeti term\u00e9s\u00e9ben ez a c\u00e9l, nyugodtan \u00e1ll\u00edthat\u00f3, t\u00f6k\u00e9letesen kifordult. Ugyanazon szubverz\u00edv eszt\u00e9tika ker\u00fclt bevet\u00e9sre egy, a mi\u00e9nkt\u0151l elt\u00e9r\u0151 kult\u00fara megt\u00e1mad\u00e1s\u00e1ra \u00e9s bomlaszt\u00e1s\u00e1ra, er\u0151szakos akci\u00f3kon, a m\u00e1sik megal\u00e1z\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl (az \u00f6n-megk\u00e9rd\u0151jelez\u00e9s, \u00e9s \u00edgy az \u00f6nal\u00e1z\u00e1s helyett) \u2013 t\u00f6k\u00e9letesen mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151nek v\u00e9ve saj\u00e1t kult\u00far\u00e1nk konzervat\u00edv \u00e9rt\u00e9keit. Annyit mindenesetre \u00e9rdemes megjegyezni, hogy a k\u00e9pel\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s k\u00e9peloszt\u00e1s a terror elleni h\u00e1bor\u00fa mindk\u00e9t t\u00e9rfel\u00e9n m\u0171v\u00e9szi beavatkoz\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl zajlik.<\/p>\r\n

De tegy\u00fck most f\u00e9lre az \u00f6sszes etikai \u00e9s politikai megfontol\u00e1st \u00e9s \u00e9rt\u00e9kel\u00e9st e k\u00e9ptermel\u00e9s kapcs\u00e1n, mivel \u00fagy v\u00e9lem, ezek t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 egy\u00e9rtelm\u0171ek. E pillanatban azt tartom fontosnak kiemelni, hogy olyan k\u00e9pekr\u0151l sz\u00f3lunk itt, amelyek a kort\u00e1rs kollekt\u00edv k\u00e9pzelet ikonjaiv\u00e1 lettek. A terrorista vide\u00f3k vagy az Abu-Ghraib b\u00f6rt\u00f6n k\u00e9pei j\u00f3val m\u00e9lyebben \u00e9p\u00fcltek be a tudatunkba, s\u0151t, a tudatalattinkba, mint b\u00e1rmely kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9sz b\u00e1rmely m\u0171ve.<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9sz kiemel\u00e9se a k\u00e9ptermel\u00e9s gyakorlat\u00e1b\u00f3l ann\u00e1l is f\u00e1j\u00f3bb a m\u0171v\u00e9szeti rendszer sz\u00e1m\u00e1ra, mert legal\u00e1bb a modernit\u00e1s \u00f3ta a m\u0171v\u00e9sz akart mindig radik\u00e1lis, mer\u00e9sz, tabud\u00f6nt\u00f6get\u0151 lenni, aki t\u00fall\u00e9p minden korl\u00e1ton \u00e9s hat\u00e1ron. Az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szeti diskurzus sz\u00e1mtalan fogalmat emelt \u00e1t a had\u00e1szat ter\u00fclet\u00e9r\u0151l, kezdve mindj\u00e1rt mag\u00e1val az el\u0151\u0151rs elnevez\u00e9ssel. Sz\u00f3 esett norm\u00e1k sz\u00e9trobban\u00e1s\u00e1r\u00f3l, hagyom\u00e1nyok elpuszt\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l, tabuk megd\u00f6nt\u00e9s\u00e9r\u0151l, egyes m\u0171v\u00e9szi strat\u00e9gi\u00e1k alkalmaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l, l\u00e9tez\u0151 int\u00e9zm\u00e9nyek t\u00e1mad\u00e1s\u00e1r\u00f3l, stb.<\/p>\r\n

Ebb\u0151l az l\u00e1tszik, hogy a modern m\u0171v\u00e9szet nem egyszer\u0171en a h\u00e1bor\u00fa t\u00e1rsutasa, illusztr\u00e1tora, dics\u0151\u00edt\u0151je vagy kritikusa, mint hajdan\u00e1n, hanem maga is h\u00e1bor\u00fat v\u00edv. A klasszikus avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9sz minden hagyom\u00e1nyos m\u0171v\u00e9szeti forma tagad\u00f3jak\u00e9nt, elpuszt\u00edt\u00f3jak\u00e9nt tekintett mag\u00e1ra. A \u201etagad\u00e1s alkot\u00e1s\u201d h\u00edres parancsolat\u00e1nak szellem\u00e9ben \u2013 amelyet a hegeli dialektika inspir\u00e1lt, \u00e9s olyan szerz\u0151k, mint Nietzsche vagy Bakunyin terjesztettek az \u201eakt\u00edv nihilizmus\u201d c\u00edmszava alatt \u2013 az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szek \u00fagy \u00e9rezt\u00e9k, hatalmukban \u00e1ll \u00faj ikonokat alkotni a r\u00e9giek elpuszt\u00edt\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl.<\/p>\r\n

A modern m\u0171alkot\u00e1s siker\u00e9t az m\u00e9rte, hogy mennyire volt radik\u00e1lis, milyen messzire ment a m\u0171v\u00e9sz a hagyom\u00e1nyrombol\u00e1sban. J\u00f3llehet, id\u0151k\u00f6zben a modernit\u00e1st mag\u00e1t is \u00e9pp el\u00e9gszer eltemett\u00e9k, a radikalit\u00e1s krit\u00e9riuma mindm\u00e1ig mit sem vesztett kiemelt szerep\u00e9b\u0151l a m\u0171v\u00e9szet \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9ben. A legrosszabb, ami egy m\u0171v\u00e9sz munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l elmondhat\u00f3, tov\u00e1bbra is az, hogy \u201e\u00e1rtalmatlan\u201d.<\/p>\r\n

Mindez arra fut ki, hogy a modern m\u0171v\u00e9szet viszonya er\u0151szakhoz, terrorizmushoz, t\u00f6bb mint ambivalens. Hogy a m\u0171v\u00e9sz negat\u00edvan reag\u00e1l az elnyom\u00f3, \u00e1llamszervezeti er\u0151szakra, szinte sz\u00f3t sem \u00e9rdemel. A modernit\u00e1s hagyom\u00e1ny\u00e1nak elk\u00f6telezett m\u0171v\u00e9sz mindig egy\u00e9rtelm\u0171en az egy\u00e9ni szuverenit\u00e1s oldal\u00e1n \u00e1ll az \u00e1llami elnyom\u00e1ssal szemben. De viszonya az egy\u00e9ni \u00e9s forradalmi er\u0151szakhoz m\u00e1r bonyolultabb k\u00e9rd\u00e9s, mivel az ilyen er\u0151szak egyben az egy\u00e9n \u00e1llammal szembeni szuverenit\u00e1s\u00e1nak radik\u00e1lis igenl\u00e9se.<\/p>\r\n

A modern m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a modern forradalmi, egy\u00e9ni er\u0151szak m\u00e9ly, bels\u0151 cinkoss\u00e1gnak hossz\u00fa a t\u00f6rt\u00e9nete. A radik\u00e1lis tagad\u00e1s mindkett\u0151 eset\u00e9ben egyet jelent az autentikus kreativit\u00e1ssal, legyen b\u00e1r sz\u00f3 m\u0171v\u00e9szetr\u0151l vagy politik\u00e1r\u00f3l. E cinkoss\u00e1gnak \u00fajra meg \u00fajra egyfajta rivaliz\u00e1l\u00e1s az eredm\u00e9nye. M\u0171v\u00e9szet \u00e9s politika legal\u00e1bb egy alapvet\u0151 von\u00e1sban osztozik: mindk\u00e9t ter\u00fcleten \u00e1d\u00e1z k\u00fczdelem folyik az elismer\u00e9s\u00e9rt.<\/p>\r\n

Alexander Koj\u00e9ve meghat\u00e1roz\u00e1sa szerint, amelyet Hegelhez f\u0171z\u00f6tt komment\u00e1rj\u00e1ban ad, az elismer\u00e9s\u00e9rt foly\u00f3 k\u00fczdelem t\u00fall\u00e9p az anyagi javak\u00e9rt foly\u00f3 mindennapos harcon, amelyet a modernit\u00e1sban \u00e1ltal\u00e1ban piaci er\u0151k szab\u00e1lyoznak. Ez esetben ugyanis nem puszt\u00e1n az a t\u00e9t, hogy valamely v\u00e1gy kiel\u00e9g\u00fcl\u00e9st nyerjen, hanem hogy egyben t\u00e1rsadalmi legitimit\u00e1st is kapjon. M\u00edg a politika olyan k\u00fczd\u0151t\u00e9r, ahol mindig is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 csoport\u00e9rdekek harcoltak az elismer\u00e9s\u00e9t, addig a klasszikus avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szek minden olyan egy\u00e9ni forma \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti elj\u00e1r\u00e1s elismertet\u00e9s\u00e9\u00e9rt k\u00fczdenek, amelyeket kor\u00e1bban nem tartottak legitimnek.<\/p>\r\n

M\u00e1s sz\u00f3val, a klasszikus avantg\u00e1rd az\u00e9rt harcol, hogy elismer\u00e9st csikarjon ki minden vizu\u00e1lis jelnek, form\u00e1nak \u00e9s m\u00e9di\u00e1nak mint a m\u0171v\u00e9szi v\u00e1gy, s \u00edgy a m\u0171v\u00e9szi reprezent\u00e1ci\u00f3 legitim t\u00e1rgyainak. A k\u00fczdelem e k\u00e9t form\u00e1ja m\u00e9lyen k\u00f6t\u0151dik egym\u00e1shoz, \u00e9s mindkett\u0151 c\u00e9lja olyan helyzet teremt\u00e9se, amelyben minden ember a maga k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le \u00e9rdekeivel, illetve minden m\u0171v\u00e9szi forma \u00e9s elj\u00e1r\u00e1s, v\u00e9gre egyenl\u0151 jogokat \u00e9lvez. A modernit\u00e1s kontextus\u00e1ban a k\u00fczdelem mindk\u00e9t form\u00e1j\u00e1t l\u00e9nyegileg er\u0151szakosnak t\u00e9telezz\u00fck.<\/p>\r\n

Don DeLillo ilyen \u00e9rtelemben \u00edrja Mao II<\/i> c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9ben, hogy a terrorista \u00e9s az \u00edr\u00f3 is z\u00e9rus-\u00f6sszeg\u0171 j\u00e1t\u00e9kot (1)<\/a> j\u00e1tszik: a l\u00e9tez\u0151 radik\u00e1lis tagad\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl mindketten azt rem\u00e9lik, olyan narrat\u00edv\u00e1t tudnak megalkotni, amely k\u00e9pes megragadni a t\u00e1rsadalom k\u00e9pzelet\u00e9t \u2013 s ez\u00e1ltal \u00e1talak\u00edtani a t\u00e1rsadalmat. A terrorist\u00e1k \u00e9s az \u00edr\u00f3k teh\u00e1t egym\u00e1s riv\u00e1lisai \u2013 \u00e9s, ahogy DeLillo megjegyzi, az \u00edr\u00f3 ak\u00e1r be is dobhatja a t\u00f6r\u00f6lk\u00f6z\u0151t, mivel a mai m\u00e9dia terrorcselekm\u00e9nyekb\u0151l \u00e9p\u00edt er\u0151teljes narrat\u00edv\u00e1t, amivel egyetlen \u00edr\u00f3 sem versenyezhet.<\/p>\r\n

A rivaliz\u00e1l\u00e1s persze m\u00e9g egy\u00e9rtelm\u0171bb, ha a m\u0171v\u00e9szt tessz\u00fck az \u00edr\u00f3 hely\u00e9be. A kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9sz ugyanazokat a m\u00e9diumokat haszn\u00e1lja, mint a terrorista: fot\u00f3t, vide\u00f3t, filmet. Ugyanakkor az is vil\u00e1gos, hogy nem mehet messzebb, mint a terrorista, labd\u00e1ba se r\u00faghat a radik\u00e1lis gesztusok ter\u00fclet\u00e9n. Andr\u00e9 Breton a Sz\u00fcrrealista ki\u00e1ltv\u00e1ny<\/i>ban azt hirdette, hogy terrorista m\u00f3dj\u00e1ra a b\u00e9k\u00e9s t\u00f6megbe l\u0151ni volna az autentikus sz\u00fcrrealista m\u0171v\u00e9szi gesztus. M\u00e1ra ezt a gesztust messze meghaladt\u00e1k a friss fejlem\u00e9nyek. A szimbolikus csere \u00e9rtelm\u00e9ben, amelyet a Marcel Maus \u00e9s George Bataille \u00e1ltal le\u00edrt potlach<\/i>-elv (2)<\/a> m\u0171k\u00f6dtet, ez azt jelenti, hogy puszt\u00edt\u00e1sban \u00e9s \u00f6npuszt\u00edt\u00e1sban rivaliz\u00e1lva a m\u0171v\u00e9szet egy\u00e9rtelm\u0171en a vesztes t\u00e9rf\u00e9len j\u00e1tszik.<\/p>\r\n

M\u00e9gis \u00fagy t\u0171nik nekem, hogy m\u0171v\u00e9szet \u00e9s terror \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1nak ez a n\u00e9pszer\u0171 m\u00f3dja alapvet\u0151en t\u00e9ves. Meg is pr\u00f3b\u00e1lom megmutatni, hol l\u00e1tom a cs\u00fasztat\u00e1st. Az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szete, a modernit\u00e1s m\u0171v\u00e9szete: k\u00e9prombol\u00f3. Efel\u0151l nincs k\u00e9ts\u00e9g. De vajon elmondhat\u00f3-e a terrorizmusr\u00f3l ugyanez? Nem: a terrorizmus ink\u00e1bb k\u00e9pim\u00e1d\u00f3. A k\u00e9pgy\u00e1rt\u00f3 terrorista vagy harcos c\u00e9lja er\u0151s k\u00e9pek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u2013 ez az a k\u00e9p, amelyeket hajlunk \u201eval\u00f3s\u00e1gosnak\u201d, \u201eigaznak\u201d elfogadni, \u201eikonjak\u00e9nt\u201d a rejtett, r\u00e9mes val\u00f3s\u00e1gnak, azaz napjaink glob\u00e1lis politikai val\u00f3s\u00e1g\u00e1nak.<\/p>\r\n

\u00c9n \u00fagy mondan\u00e1m: ezek a k\u00e9pek a kollekt\u00edv k\u00e9pzelet\u00fcnket ural\u00f3 kort\u00e1rs politikai teol\u00f3gia ikonjai. Hatalmukat, meggy\u0151z\u0151 erej\u00fcket a mor\u00e1lis zsarol\u00e1s igen hat\u00e9kony form\u00e1j\u00e1b\u00f3l mer\u00edtik. A k\u00e9p, a mim\u00e9zis, a reprezent\u00e1ci\u00f3 modern \u00e9s poszt-modern kritik\u00e1ja hossz\u00fa \u00e9vtizedei ut\u00e1n valahogy sz\u00e9gyenletesnek tartjuk azt mondani, a terror vagy a k\u00ednz\u00e1s k\u00e9pei nem igazak, nem val\u00f3s\u00e1gosak. Nem mondhatjuk, hogy nem igazak, mert j\u00f3l tudjuk, e k\u00e9pek\u00e9rt valaki az \u00e9let\u00e9vel fizetett \u2013 amit \u00e9ppen ezek a k\u00e9pek dokument\u00e1lnak. Magritte k\u00f6nnyed\u00e9n mondhatta, hogy a festett alma nem val\u00f3di alma, vagy hogy a festett pipa nem pipa.<\/p>\r\n

De mi hogy mondhatn\u00e1nk, hogy a vide\u00f3ra vett lefejez\u00e9s nem val\u00f3di lefejez\u00e9s? Vagy, hogy az Abu Ghraib b\u00f6rt\u00f6n rabjainak vide\u00f3ra vett ritu\u00e1lis megal\u00e1z\u00e1sa nem val\u00f3di ritu\u00e1l\u00e9? Sok \u00e9vtizednyi reprezent\u00e1ci\u00f3-kritika ut\u00e1n, amely a fotogr\u00e1fiai \u00e9s filmes igazs\u00e1gban val\u00f3 naiv hit ellen ir\u00e1nyult, most \u00fajra k\u00e9szek vagyunk elfogadni, hogy bizonyos fot\u00f3k \u00e9s vide\u00f3k\u00e9pek k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl igazak.<\/p>\r\n

Ez azt jelenti, hogy a terrorista, a harcos radik\u00e1lis ugyan, de nem abban az \u00e9rtelemben radik\u00e1lis, ahogyan a m\u0171v\u00e9sz az. Nem v\u00e9gez k\u00e9prombol\u00e1st. Ink\u00e1bb meg akarja er\u0151s\u00edteni a k\u00e9pben val\u00f3 hitet, a k\u00e9pim\u00e1d\u00e1s v\u00e1gy\u00e1t. \u00c9s megteszi kiv\u00e9teles, radik\u00e1lis int\u00e9zked\u00e9seit, hogy v\u00e9gre lez\u00e1ruljon a k\u00e9prombol\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete, hogy befejez\u0151dj\u00f6n a reprezent\u00e1ci\u00f3 kritik\u00e1ja. Olyan strat\u00e9gi\u00e1val \u00e1llunk itt szembe, amely t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rtelemben meglehet\u0151sen \u00faj.<\/p>\r\n

Val\u00f3ban, a hagyom\u00e1nyos harcost olyan k\u00e9pet akart mag\u00e1nak, amely k\u00e9pes volt megdics\u0151\u00edteni, kedvez\u0151 f\u00e9nyben, vonz\u00f3 pozit\u00edv h\u0151sk\u00e9nt megjelen\u00edteni. Mi pedig, persze, hagyom\u00e1nyt teremtett\u00fcnk a fest\u0151i idealiz\u00e1l\u00e1s ilyen strat\u00e9gi\u00e1inak kritik\u00e1j\u00e1b\u00f3l, dekonstrukci\u00f3j\u00e1b\u00f3l. De a kort\u00e1rs harcos fest\u0151i strat\u00e9gi\u00e1ja a sokk \u00e9s a rettenet. A megf\u00e9leml\u00edt\u00e9s fest\u0151i strat\u00e9gi\u00e1ja. \u00c9s ennyiben, persze, felt\u00e9tlen\u00fcl kellett hozz\u00e1 a szorong\u00e1s, a kegyetlens\u00e9g, a cs\u00fafs\u00e1g k\u00e9peit el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00f3 modern m\u0171v\u00e9szet hossz\u00fa t\u00f6rt\u00e9nete.<\/p>\r\n

A hagyom\u00e1nyos reprezent\u00e1ci\u00f3 kritik\u00e1j\u00e1t az a gyan\u00fa mozgatta, hogy valami cs\u00fafnak \u00e9s r\u00e9m\u00fcletesnek kell rejt\u0151znie a hagyom\u00e1nyos, idealiz\u00e1lt k\u00e9p felsz\u00edne m\u00f6g\u00f6tt. \u00c1m a kort\u00e1rs harcos \u00e9ppen ezt mutatja meg nek\u00fcnk \u2013 ezt a rejtett cs\u00fafs\u00e1got, a saj\u00e1t gyan\u00fank, a saj\u00e1t retteg\u00e9s\u00fcnk k\u00e9p\u00e9t. \u00c9s \u00e9ppen ez\u00e9rt \u00e9rezz\u00fck azonnal a k\u00e9nyszert, hogy ezeket a k\u00e9peket igaznak ismerj\u00fck el. \u00c9pp olyan rossznak l\u00e1tjuk a dolgokat, ahogy v\u00e1rtuk \u2013 tal\u00e1n m\u00e9g rosszabbnak. Beigazol\u00f3dtak legrosszabb gyan\u00faink.<\/p>\r\n

A k\u00e9p m\u00f6g\u00f6tti val\u00f3s\u00e1g \u00e9pp olyan cs\u00fafk\u00e9nt mutatkozik meg el\u0151tt\u00fcnk, amilyennek v\u00e1rtuk. \u00cdgy azt\u00e1n \u00e1tj\u00e1r minket az \u00e9rz\u00e9s, hogy kritikai utaz\u00e1sunk a v\u00e9g\u00e9hez \u00e9rt, kritikai feladatunk bev\u00e9geztetett, bet\u00f6lt\u00f6tt\u00fck kritikai \u00e9rtelmis\u00e9gi k\u00fcldet\u00e9s\u00fcnket. A politika igazs\u00e1ga, \u00edme, most megmutatkozott \u2013 \u00e9s mi an\u00e9lk\u00fcl szeml\u00e9lhetj\u00fck a kort\u00e1rs politikai teol\u00f3gia \u00faj ikonjait, hogy enn\u00e9l tov\u00e1bb kellene l\u00e9pn\u00fcnk, m\u00f6g\u00e9j\u00fck kellene n\u00e9zn\u00fcnk. Merthogy ezek az ikonok m\u00e1r \u00f6nmagukban is \u00e9pp el\u00e9g r\u00e9ms\u00e9gesek. El\u00e9g teh\u00e1t besz\u00e9lni r\u00f3luk \u2013 kritiz\u00e1lni nincs \u00e9rtelme t\u00f6bb\u00e9 \u0151ket. Ez meg is magyar\u00e1zza a hal\u00e1los vonz\u00f3d\u00e1st, amely oly sok, a terror elleni h\u00e1bor\u00fa k\u00e9peinek szentelt mai publik\u00e1ci\u00f3ban tal\u00e1l utat mag\u00e1nak, a l\u00e1thatatlan front mindk\u00e9t oldal\u00e1n.<\/p>\r\n

\u00c9ppen ez\u00e9rt nem hiszem, hogy a terrorista sikeres riv\u00e1lisa volna a modern m\u0171v\u00e9sznek \u2013 azzal, hogy m\u00e9g n\u00e1la is radik\u00e1lisabb. Ink\u00e1bb \u00fagy gondolom, hogy a terrorista vagy terrorellenes harcos \u00e9s be\u00e9p\u00edtett k\u00e9pel\u0151\u00e1ll\u00edt\u00f3 g\u00e9pezete a modern m\u0171v\u00e9sz ellens\u00e9ge, mert olyan k\u00e9peket igyekszik megalkotni, amelyek k\u00f6vetelik, hogy igaznak \u00e9s val\u00f3dinak l\u00e1ssuk \u0151ket \u2013 t\u00fal mindenfajta reprezent\u00e1ci\u00f3kritik\u00e1n. A terror \u00e9s a h\u00e1bor\u00fa k\u00e9peit sok mai szerz\u0151 egyenesen a \u201ea val\u00f3s\u00e1g visszat\u00e9rte\u201d jeleinek ki\u00e1ltotta ki \u2013 az elm\u00falt sz\u00e1zadban gyakorolt k\u00e9pkritika v\u00e9g\u00e9t jelz\u0151 vizu\u00e1lis bizony\u00edt\u00e9koknak.<\/p>\r\n

De \u00e9n azt hiszem, korai volna m\u00e9g feladni az ilyen kritik\u00e1t. Persze a k\u00e9peknek, amelyekr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, van valamif\u00e9le elemi, tapasztalati igazs\u00e1gtartalmuk: bizonyos esem\u00e9nyeket dokument\u00e1lnak, \u00e9s dokumentum\u00e9rt\u00e9k\u00fck elemezhet\u0151, kutathat\u00f3, igazolhat\u00f3 vagy elvethet\u0151. Vannak technikai eszk\u00f6zeink, hogy meg\u00e1llap\u00edtsuk, egy bizonyos k\u00e9p tapasztalatilag igaz, avagy szimul\u00e1lt, ut\u00f3lag m\u00f3dos\u00edtott, vagy meghamis\u00edtott-e. Azonban k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get kell tenn\u00fcnk e tapasztalati igazs\u00e1g, a k\u00e9p, mondjuk \u00edgy, jogi bizony\u00edt\u00e9kk\u00e9nt val\u00f3 empirikus haszn\u00e1lata, illetve a szimbolikus \u00e9rt\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt, amelyet a szimbolikus csere m\u00e9dia-gazdas\u00e1g\u00e1n bel\u00fcl k\u00e9pvisel.<\/p>\r\n

A terror \u00e9s ellen-terror k\u00e9peit, amelyek folytonosan cirkul\u00e1lnak a kort\u00e1rs m\u00e9dia h\u00e1l\u00f3zataiban, \u00e9s a mai t\u00e9v\u00e9n\u00e9z\u0151 szinte el sem b\u00fajhat el\u0151l\u00fck, els\u0151dlegesen nem egy empirikus, b\u0171n\u00fcgyi vizsg\u00e1lat kontextus\u00e1ban mutatj\u00e1k nek\u00fcnk. Az a dolguk, hogy valami t\u00f6bbet mutassanak meg, mint ezt vagy azt a konkr\u00e9t, empirikus incidenst: a politikai fens\u00e9ges<\/i> egyetemes \u00e9rv\u00e9ny\u0171 k\u00e9peit \u00e1ll\u00edtj\u00e1k el\u00e9nk.<\/p>\r\n

A fens\u00e9ges fogalm\u00e1r\u00f3l el\u0151sz\u00f6r Kant elemz\u00e9se jut esz\u00fcnkbe, aki a Fens\u00e9ges p\u00e9ld\u00e1ik\u00e9nt sv\u00e1jci hegycs\u00facsok \u00e9s tengeri viharok k\u00e9p\u00e9t haszn\u00e1lta, vagy \u00e9ppen Jean-Fran\u00e7ois Lyotard essz\u00e9je Avantg\u00e1rd \u00e9s Fens\u00e9gess\u00e9g viszony\u00e1r\u00f3l. A Fens\u00e9ges fogalma azonban el\u0151sz\u00f6r Edmund Burke-nek a Fens\u00e9ges \u00e9s a Sz\u00e9p fogalm\u00e1r\u00f3l \u00edrott trakt\u00e1tus\u00e1ban jelent meg \u2013 ott pedig Burke a Fens\u00e9gest azokkal a nyilv\u00e1nos lefejez\u00e9sekkel \u00e9s k\u00ednz\u00e1sokkal p\u00e9ld\u00e1zza, amelyek mindennaposak voltak a Felvil\u00e1gosod\u00e1s el\u0151tti \u00e9vsz\u00e1zadokban.<\/p>\r\n

Ugyanakkor arr\u00f3l sem k\u00e9ne megfeledkezn\u00fcnk, hogy a Felvil\u00e1gosod\u00e1s uralm\u00e1t mag\u00e1t a forradalmi P\u00e1rizs k\u00f6zpontj\u00e1ban guillotine \u00e1ltali, t\u00f6meges nyilv\u00e1nos kiv\u00e9gz\u00e9sek vezett\u00e9k be. Hegel \u00edrja a Szellem fenomenol\u00f3gi\u00e1j\u00e1<\/i>ban, hogy e kiv\u00e9gz\u00e9sek r\u00e9v\u00e9n val\u00f3sult meg az emberek k\u00f6z\u00f6tti val\u00f3di egyenl\u0151s\u00e9g, mivel t\u00f6k\u00e9letesen vil\u00e1goss\u00e1 tett\u00e9k, hogy t\u00f6bb\u00e9 senki sem \u00e1ll\u00edthatja, hogy a hal\u00e1l\u00e1nak b\u00e1rmif\u00e9le magasabb jelent\u0151s\u00e9ge volna.<\/p>\r\n

A Fens\u00e9ges \u00e1tfog\u00f3 depolitiz\u00e1l\u00e1sa a tizenkilencedik \u00e9s a huszadik sz\u00e1zad fejlem\u00e9nye. Amit ma tapasztalunk, az nem a Val\u00f3s\u00e1g, hanem a politikai Fens\u00e9ges visszat\u00e9r\u00e9se \u2013 a Fens\u00e9ges \u00fajra-politiz\u00e1l\u00e1sa form\u00e1j\u00e1ban. A kort\u00e1rs politika t\u00f6bb\u00e9 nem sz\u00e9pk\u00e9nt reprezent\u00e1lja mag\u00e1t \u2013 ahogy pedig m\u00e9g a huszadik sz\u00e1zad totalit\u00e1rius \u00e1llamaiban is t\u00f6rt\u00e9nt. Ehelyett a kort\u00e1rs politika \u00fajra fens\u00e9gesk\u00e9nt reprezent\u00e1lja mag\u00e1t \u2013 azaz cs\u00fafk\u00e9nt, tasz\u00edt\u00f3k\u00e9nt, elviselhetetlenk\u00e9nt, r\u00e9miszt\u0151k\u00e9nt.<\/p>\r\n

\u00c9s van itt t\u00f6bb is: A kort\u00e1rs vil\u00e1g minden politikai ereje r\u00e9szt vesz a politikai Fens\u00e9ges egyre fokoz\u00f3d\u00f3 termel\u00e9s\u00e9ben \u2013 azzal, hogy a leger\u0151sebb, legr\u00e9miszt\u0151bb k\u00e9p\u00e9rt versengenek. Olyan ez, mintha a n\u00e1ci N\u00e9metorsz\u00e1g Auschwitz k\u00e9peivel, a szt\u00e1lini Szovjetuni\u00f3 pedig a Gul\u00e1g k\u00e9peivel rekl\u00e1mozta volna mag\u00e1t. Ez a strat\u00e9gia \u00faj. De annyira nem, amennyire annak l\u00e1tszik.<\/p>\r\n

Amire Burke eredetileg megpr\u00f3b\u00e1lt r\u00e1mutatni, pontosan ez: az er\u0151szak r\u00e9miszt\u0151, fens\u00e9ges k\u00e9pe sem m\u00e1s, mint puszta k\u00e9p. A terror k\u00e9p\u00e9t is megcsin\u00e1lj\u00e1k, be\u00e1ll\u00edtj\u00e1k \u2013 \u00e9s lehet eszt\u00e9tikailag elemezni \u00e9s kritiz\u00e1lni reprezent\u00e1ci\u00f3kritikai \u00e9rtelemben. Az ilyen kritik\u00e1nak semmi k\u00f6ze az erk\u00f6lcsi \u00e9rz\u00e9k hi\u00e1ny\u00e1hoz. Az erk\u00f6lcsi \u00e9rz\u00e9knek akkor van szerepe, mikor az egyszeri, tapasztalati esem\u00e9nyr\u0151l sz\u00f3lunk, amelyet egy bizonyos k\u00e9p dokument\u00e1l.<\/p>\r\n

De mihelyt egy k\u00e9p elkezd cirkul\u00e1lni a m\u00e9diah\u00e1l\u00f3zatokban \u00e9s a politikai fens\u00e9ges reprezent\u00e1ci\u00f3jak\u00e9nt tesz szert szimbolikus \u00e9rt\u00e9kre, m\u0171v\u00e9szetileg kritiz\u00e1lhat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik, mint b\u00e1rmely m\u00e1s k\u00e9p. Ez a m\u0171v\u00e9szeti kritika lehet elm\u00e9leti jelleg\u0171. De lehet olyan kritika is, amely a m\u0171v\u00e9szet saj\u00e1tos eszk\u00f6zeivel oper\u00e1l \u2013 ahogy az a modernista m\u0171v\u00e9szet hagyom\u00e1nyai k\u00f6zt szerepel.<\/p>\r\n

\u00dagy t\u0171nik nekem, hogy ez a fajta kritika m\u00e1r folyik is a m\u0171v\u00e9szeti kontextusban, de nem sz\u00edvesen mondan\u00e9k neveket, mert az elt\u00e9r\u00edtene a prezent\u00e1ci\u00f3m k\u00f6zvetlen c\u00e9lj\u00e1t\u00f3l, amely nem m\u00e1s, mint a kort\u00e1rs m\u00e9di\u00e1ban megval\u00f3sul\u00f3, kort\u00e1rs k\u00e9ptermel\u00e9s \u00e9s -terjeszt\u00e9s diagn\u00f3zis\u00e1nak meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sa. Mind\u00f6ssze arra szeretn\u00e9k r\u00e1mutatni, hogy a kort\u00e1rs reprezent\u00e1ci\u00f3kritik\u00e1nak kett\u0151s c\u00e9lja kell legyen. Ennek a kritik\u00e1nak el\u0151sz\u00f6r is t\u00e1madnia kell a k\u00e9pek cenz\u00far\u00e1j\u00e1nak \u00e9s elfojt\u00e1s\u00e1nak minden fajt\u00e1j\u00e1t, amely megakad\u00e1lyozza, hogy szembes\u00fclj\u00fcnk a h\u00e1bor\u00fa \u00e9s a terror val\u00f3s\u00e1g\u00e1val.<\/p>\r\n

Mert az ilyen cenz\u00fara m\u00e9g jelen van. Az ABC t\u00e9v\u00e9csatorna p\u00e1r h\u00e9ttel ezel\u0151tt nem mutatta be Steven Spielberg Ryan k\u00f6zleg\u00e9ny megment\u00e9se<\/i> c\u00edm\u0171 filmj\u00e9t, az abban l\u00e1that\u00f3 egyes jelenetek er\u0151szakoss\u00e1ga miatt. Az ilyen t\u00edpus\u00fa, mag\u00e1t a \u201emor\u00e1lis \u00e9rt\u00e9kek\u201d \u00e9s a \u201ecsal\u00e1di jogok\u201d v\u00e9delm\u00e9vel legitim\u00e1l\u00f3 cenz\u00fara term\u00e9szetesen alkalmazhat\u00f3 a ma zajl\u00f3 h\u00e1bor\u00fak bemutat\u00e1s\u00e1ra \u2013 \u00e9s \u201efert\u0151tlen\u00edtheti\u201d a medi\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3jukat. Ez volt n\u00e9mely amerikai \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 (pl. Frank Rich a NY Times-t\u00f3l) els\u0151 reakci\u00f3ja is. De ugyanakkor sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk van a kritik\u00e1ra, amely elemz\u00e9s t\u00e1rgy\u00e1v\u00e1 teszi az er\u0151szak k\u00e9peinek a politikai fens\u00e9ges \u00e9s a szimbolikus verseng\u00e9s \u00faj ikonjaik\u00e9nt val\u00f3 haszn\u00e1lat\u00e1t, az ilyen ikonok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban megl\u00e9v\u0151 potlach<\/i>-ot (szimbolikus cser\u00e9t).<\/p>\r\n

Nekem \u00fagy t\u0171nik, a m\u0171v\u00e9szeti kontextus kiv\u00e1l\u00f3an alkalmas erre a m\u00e1sodik t\u00edpus\u00fa kritik\u00e1ra. A m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g nagyon kicsinek, z\u00e1rtnak, s\u0151t, jelent\u00e9ktelennek t\u0171nik, \u00f6sszevetve a mai m\u00e9dia-piacok hatalm\u00e1val. A val\u00f3s\u00e1gban azonban a m\u00e9di\u00e1ban kering\u0151 k\u00e9pek v\u00e1ltozatoss\u00e1ga igen korl\u00e1tozott a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet v\u00e1ltozatoss\u00e1g\u00e1val \u00f6sszehasonl\u00edtva. Val\u00f3j\u00e1ban ahhoz, hogy a k\u00e9pek hat\u00e9konyan terjeszthet\u0151k \u00e9s kihaszn\u00e1lhat\u00f3k lehessenek a kereskedelmi m\u00e9di\u00e1ban, k\u00f6nnyen felismerhet\u0151nek kell lenni\u00fck a c\u00e9lk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra. Ez a t\u00f6megm\u00e9di\u00e1t sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesen tautologikuss\u00e1 teszi.<\/p>\r\n

A t\u00f6megm\u00e9di\u00e1ban kering\u0151 k\u00e9pek v\u00e1ltozatoss\u00e1ga teh\u00e1t j\u00f3val limit\u00e1ltabb, mint a modern m\u0171v\u00e9szeti m\u00fazeumokban \u0151rz\u00f6tt, vagy a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet \u00e1ltal el\u0151\u00e1ll\u00edtott k\u00e9pek\u00e9. M\u00e9g a politikai fens\u00e9ges r\u00e9miszt\u0151 k\u00e9pe is csak egy a sz\u00e1mtalan m\u00e1sik k\u00e9p k\u00f6z\u00f6tt \u2013 nem kevesebb azokn\u00e1l, de nem is t\u00f6bb. Val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1r a klasszikus avantg\u00e1rd egyenl\u0151 jogokat adom\u00e1nyozott minden lehets\u00e9ges fest\u0151i form\u00e1nak, \u00e9s ez az\u00f3ta is \u00edgy van. Az \u00fagynevezett primit\u00edv m\u0171v\u00e9szet, absztrakt form\u00e1k \u00e9s a mindennapi \u00e9let egyszer\u0171 t\u00e1rgyai, egyik a m\u00e1sik ut\u00e1n, mind arra az elismer\u00e9sre tettek szert, amely valaha csak a t\u00f6rt\u00e9netileg privilegiz\u00e1lt mesterm\u0171veknek j\u00e1rt. Ez a kiegyenl\u00edt\u0151 m\u0171v\u00e9szi gyakorlat egyre kifejezettebb\u00e9 v\u00e1lt a huszadik sz\u00e1zad folyam\u00e1n, mik\u00f6zben a t\u00f6megkult\u00fara, a sz\u00f3rakoztat\u00e1s k\u00e9pei \u00e9s a giccs is azonos st\u00e1tust kap a magas m\u0171v\u00e9szet hagyom\u00e1nyos kontextus\u00e1ban.<\/p>\r\n

Nos, az egyenl\u0151 eszt\u00e9tikai jogok politik\u00e1j\u00e1t, a modern m\u0171v\u00e9szet harc\u00e1t minden vizu\u00e1lis forma \u00e9s m\u00e9dia eszt\u00e9tikai egyenjog\u00fas\u00e1gnak megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt, gyakran \u00e9rte \u2013 \u00e9s \u00e9ri ma is \u2013 kritika mint egyfajta cinizmus, s\u0151t, meglehet\u0151sen paradox m\u00f3don, mint az elitizmus kifejez\u0151d\u00e9s\u00e9t. Ez a kritika jobbr\u00f3l \u00e9s balr\u00f3l egyar\u00e1nt \u00e9rte a modern m\u0171v\u00e9szetet \u2013 egyr\u00e9szt az \u00f6r\u00f6k sz\u00e9ps\u00e9g ir\u00e1nt val\u00f3 \u0151szinte szeretet hi\u00e1nya, m\u00e1sfel\u0151l a val\u00f3di politikai elk\u00f6telezetts\u00e9g hi\u00e1nya ok\u00e1n.<\/p>\r\n

Azonban az egyenl\u0151 jogok politik\u00e1ja az eszt\u00e9tika szintj\u00e9n b\u00e1rmif\u00e9le politikai elk\u00f6telezetts\u00e9g egyik sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 el\u0151felt\u00e9tele. A kort\u00e1rs emancip\u00e1ci\u00f3s politika val\u00f3j\u00e1ban a befogad\u00e1s politik\u00e1ja \u2013 amely a politikai, etnikai vagy gazdas\u00e1gi kisebbs\u00e9gek val\u00f3s\u00e1gosan l\u00e9tez\u0151 kiz\u00e1r\u00e1sa ellen ir\u00e1nyul. De a befogad\u00e1s\u00e9rt folytatott harc csak akkor lehets\u00e9ges, ha a vizu\u00e1lis jeleket \u00e9s form\u00e1kat, amelyekben a kiz\u00e1rt kisebbs\u00e9gek v\u00e1gyai megnyilv\u00e1nulnak, kezdett\u0151l nem utas\u00edtja vagy fojtja el valamif\u00e9le, a magas eszt\u00e9tikai \u00e9rt\u00e9kek szellem\u00e9ben oper\u00e1l\u00f3 eszt\u00e9tikai cenz\u00fara.<\/p>\r\n

Csakis minden vizu\u00e1lis forma \u00e9s m\u00e9dia eszt\u00e9tikai jelleg\u0171 egyenl\u0151s\u00e9g\u00e9nek el\u0151feltev\u00e9se alapj\u00e1n lehets\u00e9ges ellenszeg\u00fclni a k\u00e9pek k\u00f6zti t\u00e9nyszer\u0171 egyenl\u0151tlens\u00e9gnek \u2013 amely nem m\u00e1s, mint a kultur\u00e1lis, t\u00e1rsadalmi, politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi egyenl\u0151tlens\u00e9g t\u00fck\u00f6rk\u00e9pe. Ugyanakkor azonban az eszt\u00e9tikai egyenl\u0151s\u00e9g politik\u00e1ja azt is megakad\u00e1lyozza, hogy bizonyos k\u00e9pek a politikai fens\u00e9ges kiz\u00e1r\u00f3lagos reprezent\u00e1ci\u00f3ik\u00e9nt \u00e1ll\u00edts\u00e1k magukat. Duchamp \u00f3ta a modern m\u0171v\u00e9szet gyakorlata, hogy \u201epuszta dolgokat\u201d emel m\u0171alkot\u00e1s st\u00e1tusba. Ez a felfel\u00e9 ir\u00e1nyul\u00f3 mozg\u00e1s alkotta meg az ill\u00fazi\u00f3t, hogy m\u0171alkot\u00e1snak lenni valami magasabb \u00e9s jobb dolog, mint egyszer\u0171en val\u00f3s\u00e1gosnak lenni, puszta dolognak lenni.<\/p>\r\n

A modern m\u0171v\u00e9szet ugyanakkor hossz\u00fa id\u0151n \u00e1t ostorozta mag\u00e1t \u00e9ppen a val\u00f3s\u00e1g nev\u00e9ben. Ilyen \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben a \u201em\u0171v\u00e9szet\u201d kifejez\u00e9s v\u00e1dk\u00e9nt, becsm\u00e9rl\u00e9sk\u00e9nt haszn\u00e1lhat\u00f3. Azt mondani valamire, hogy \u201epuszta m\u0171v\u00e9szet\u201d, nagyobb s\u00e9rt\u00e9s, mint „let\u00e1rgyazni” valamit. A modern \u00e9s kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet kiegyenl\u00edt\u0151 hatalma mindk\u00e9t ir\u00e1nyban m\u0171k\u00f6dik \u2013 egyszerre tulajdon\u00edt \u00e9s von meg \u00e9rt\u00e9ket. Ez pedig annyit jelent, hogy mikor a h\u00e1bor\u00fa \u00e9s a terror k\u00e9peir\u0151l kijelentj\u00fck, szimbolikus szinten nem m\u00e1sok, mint puszta m\u0171v\u00e9szet, nem felemelj\u00fck vagy felszentelj\u00fck \u0151ket, hanem kritiz\u00e1ljuk.<\/p>\r\n

Ahogy m\u00e1r Koj\u00e9ve r\u00e1mutatott, abban a pillanatban, mikor l\u00e1that\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik az egyenl\u0151s\u00e9gnek az elismer\u00e9s\u00e9rt folytatott egy\u00e9ni k\u00fczdelmek h\u00e1tter\u00e9t ad\u00f3, \u00e1tfog\u00f3 logik\u00e1ja, az a benyom\u00e1s alakul ki, mintha ezek a k\u00fczdelmek feladtak volna valamit a komolys\u00e1gukb\u00f3l, vesz\u00edtettek volna a robban\u00e1svesz\u00e9lyess\u00e9g\u00fckb\u0151l. \u00cdgy besz\u00e9lhetett Koj\u00e9ve m\u00e1r a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt a t\u00f6rt\u00e9nelem v\u00e9g\u00e9r\u0151l \u2013 az elismer\u00e9s\u00e9rt folytatott k\u00fczdelmek politikai t\u00f6rt\u00e9nete \u00e9rtelm\u00e9ben. Az\u00f3ta a t\u00f6rt\u00e9nelem v\u00e9ge diskurzus k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a m\u0171v\u00e9szeti szc\u00e9n\u00e1ban hagyott nyomot. Mindenki \u00e1lland\u00f3an a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net v\u00e9g\u00e9r\u0151l besz\u00e9l, amely alatt azt \u00e9rtik, hogy manaps\u00e1g minden form\u00e1t \u00e9s minden t\u00e1rgyat \u201eelvileg\u201d m\u00e1r m\u0171alkot\u00e1soknak tartunk.<\/p>\r\n

E premissza alapj\u00e1n az elismer\u00e9s\u00e9rt \u00e9s egyenl\u0151s\u00e9g\u00e9rt folytatott harc a m\u0171v\u00e9szetben el\u00e9rkezett logikus v\u00e9g\u00e9hez \u2013 ez\u00e9rt idej\u00e9tm\u00faltt\u00e1 \u00e9s feleslegess\u00e9 v\u00e1lt. Amennyiben ugyanis, ahogy mondj\u00e1k, imm\u00e1r minden k\u00e9pet egyenjog\u00fanak ismer\u00fcnk el, a m\u0171v\u00e9sz megfosztatik eszt\u00e9tikai eszk\u00f6zeit\u0151l, amelyekkel tabukat d\u00f6nthetne, provok\u00e1lhatna, sokkolhatna vagy t\u00e1g\u00edthatn\u00e1 a m\u0171v\u00e9szet hat\u00e1rait \u2013 ahogy a modern m\u0171v\u00e9szet eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9nete sor\u00e1n tehette. Ehelyett, mikor a m\u0171v\u00e9szet a v\u00e9g\u00e9hez \u00e9r, t\u00f6bb\u00e9 egy m\u0171v\u00e9sz sem menek\u00fclhet a gyan\u00fa el\u0151l, hogy csak az \u00f6nk\u00e9nyes k\u00e9pecsk\u00e9k sz\u00e1m\u00e1t szapor\u00edtja.<\/p>\r\n

Ha val\u00f3ban ez volna a helyzet, akkor az \u201eegyenl\u0151 jogokat minden k\u00e9pnek\u201d rezsimj\u00e9t nem csak a modernit\u00e1s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9nete \u00e1ltal k\u00f6vetett logika t\u00e9losz\u00e1nak kellene tekinten\u00fcnk, de v\u00e9gs\u0151 tagad\u00e1s\u00e1nak is. Ennek megfelel\u0151en k\u00f6r\u00fcl\u00f6tt\u00fcnk csapkodnak a nosztalgia hull\u00e1mai egy olyan kor ut\u00e1n, mikor az egyedi m\u0171alkot\u00e1sokat m\u00e9g \u00e9rt\u00e9kes, egyszeri mesterm\u0171veknek tekintett\u00e9k.<\/p>\r\n

A politikai fens\u00e9ges k\u00e9pei ir\u00e1nti elragadtat\u00e1s, amelybe minden\u00fctt bele\u00fctk\u00f6z\u00fcnk, \u00e9rtelmezhet\u0151 mint a remekm\u0171, mint az igaz, val\u00f3di k\u00e9p ir\u00e1nti nosztalgia k\u00fcl\u00f6n\u00f6s esete. Most a m\u00e9dia \u2013 \u00e9s nem a m\u00fazeum, nem a m\u0171v\u00e9szeti rendszer \u2013 l\u00e1tszik annak a helynek, ahol az ilyen leny\u0171g\u00f6z\u0151, azonnal meggy\u0151z\u0151 k\u00e9p ir\u00e1nti v\u00e1gy kiel\u00e9g\u00fcl\u00e9st nyerhet. Itt egyfajta val\u00f3s\u00e1gshow-val van dolgunk, amely azt \u00e1ll\u00edtja mag\u00e1r\u00f3l, hogy mag\u00e1nak a politikai val\u00f3s\u00e1gnak, m\u00e9gpedig a legradik\u00e1lisabb form\u00e1j\u00e1nak a reprezent\u00e1ci\u00f3ja.<\/p>\r\n

De ezt az \u00e1ll\u00edt\u00e1st csak az a t\u00e9ny t\u00e1mogatja, hogy a kort\u00e1rs m\u00e9dia kontextus\u00e1ban k\u00e9ptelens\u00e9g reprezent\u00e1ci\u00f3-kritik\u00e1t gyakorolnunk. Ennek igen egyszer\u0171 oka van: a m\u00e9dia csak annak a k\u00e9p\u00e9t mutatja nek\u00fcnk, ami most t\u00f6rt\u00e9nik. A t\u00f6megm\u00e9di\u00e1val szemben a m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyek olyan helyek, amelyek t\u00f6rt\u00e9netileg \u00f6sszevetik egym\u00e1ssal a m\u00faltat \u00e9s a jelent, az eredeti \u00edg\u00e9retet \u00e9s az adott \u00edg\u00e9ret megval\u00f3sul\u00e1s\u00e1t, \u00edgy teh\u00e1t lehet\u0151s\u00e9g\u00fckben \u00e1ll kritikai diskurzust folytatni. Ugyanis minden egyes ilyen diskurzusnak sz\u00fcks\u00e9ge van \u00f6sszevet\u00e9sre, illetve az \u00f6sszevet\u00e9s keret\u00e9re \u00e9s technik\u00e1j\u00e1ra.<\/p>\r\n

A jelenlegi kultur\u00e1lis kl\u00edm\u00e1ban a m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyek gyakorlatilag az egyed\u00fcli helyek, ahol val\u00f3ban h\u00e1tral\u00e9phet\u00fcnk a saj\u00e1t jelen\u00fcnkt\u0151l, \u00e9s \u00f6sszevethetj\u00fck azt m\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nelmi id\u0151szakokkal. Ilyen \u00e9rtelemben a m\u0171v\u00e9szeti kontextus szinte p\u00f3tolhatatlan, mivel kiv\u00e9telesen j\u00f3l el van l\u00e1tva ahhoz, hogy kritikusan elemezze a m\u00e9dia-uralta korszellemet, \u00e9s kikezdje \u00e1ll\u00edt\u00e1sait. A m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9ny olyan hely, ahol eml\u00e9keztetnek minket a m\u00falt egalit\u00e1rius m\u0171v\u00e9szeti projektjeire, a reprezent\u00e1ci\u00f3kritika \u00e9s a fens\u00e9ges kritik\u00e1ja eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9net\u00e9re \u2013 hogy a saj\u00e1t korunkat ezzel a t\u00f6rt\u00e9nelmi h\u00e1tt\u00e9rrel m\u00e9rhess\u00fck \u00f6ssze.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

Ford\u00edtotta: Erhardt Mikl\u00f3s<\/p>\r\n

\r\n

A ford\u00edt\u00e1s forr\u00e1sa: Bruno Latour and Peter Weibel (szerk.): Making Things Public. Atmospheres of Democracy<\/i>. Cambridge\/ London: MIT Press, 2005, p. 970-977<\/p>\r\n

(1)<\/a> Zero-sum game<\/i>: A kifejez\u00e9s a j\u00e1t\u00e9kelm\u00e9letben \u00e9s a gazdas\u00e1gelm\u00e9letben olyan helyzet matematikai reprezent\u00e1ci\u00f3ja, amelyben minden r\u00e9sztvev\u0151 nyerem\u00e9ny\u00e9t (haszn\u00e1t) pontosan kiegyens\u00falyozza a t\u00f6bbi r\u00e9sztvev\u0151 vesztes\u00e9ge. Ha a j\u00e1t\u00e9k v\u00e9g\u00e9n \u00f6sszeadjuk a j\u00e1t\u00e9kosok teljes nyeres\u00e9g\u00e9t, \u00e9s abb\u00f3l kivonjuk az \u00f6sszes vesztes\u00e9get, null\u00e1s eredm\u00e9nyt kapunk. Teh\u00e1t egy torta felv\u00e1g\u00e1sa, ahol min\u00e9l nagyobb egy szelet, ann\u00e1l kevesebb torta \u00e1ll a t\u00f6bbiek rendelkez\u00e9s\u00e9re, z\u00e9r\u00f3-\u00f6sszeg\u0171 j\u00e1t\u00e9knak min\u0151s\u00fcl, amennyiben minden r\u00e9sztvev\u0151 azonos alapon \u00e9rt\u00e9kel minden tortaegys\u00e9get. (Wikipedia)<\/p>\r\n

(2)<\/a> Potlach<\/i>: \u00c9szak-amerikai bennsz\u00fcl\u00f6tt t\u00f6rzsek ritu\u00e1lis aj\u00e1nd\u00e9koz\u00e1si szertart\u00e1sa, ahol a felesleget felhalmoz\u00f3 nagycsal\u00e1d sz\u00e9tosztja azt a szomsz\u00e9d csal\u00e1dok, t\u00f6rzsek k\u00f6z\u00f6tt. A potlach-ot kapni egyben kimondatlan k\u00f6telezetts\u00e9get is jelentett annak viszonz\u00e1s\u00e1ra. Ezzel a potlach l\u00e9nyeg\u00e9ben a t\u00f6rzs\u00f6n bel\u00fcli vagyoni kiegyenl\u00edt\u0151d\u00e9st szolg\u00e1lta, azt, hogy senki sem halmozhasson fel t\u00falzott felesleget (monopol-kapitalista ellenes jellege miatt a kanadai \u00e9s amerikai hat\u00f3s\u00e1gok eg\u00e9szen a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa v\u00e9g\u00e9ig tiltott\u00e1k a potlach gyakorl\u00e1s\u00e1t).<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Diz\u00e1jn \u00e9s m\u0171v\u00e9szet. Boris Groys mappa Erhardt Mikl\u00f3s: El\u0151sz\u00f3     M\u0171v\u00e9szet \u00e9s hatalom, vagy m\u0171v\u00e9szet \u00e9s h\u00e1bor\u00fa, esetleg m\u0171v\u00e9szet \u00e9s terror viszony\u00e1t mindig \u00e1thatotta a k\u00e9t\u00e9rtelm\u0171s\u00e9g \u2013 hogy finoman fogalmazzunk. Igaz, a m\u0171v\u00e9szetnek b\u00e9k\u00e9re \u00e9s nyugalomra van sz\u00fcks\u00e9ge a vir\u00e1gz\u00e1shoz. M\u00e9gis id\u0151r\u0151l-id\u0151re azt l\u00e1tni, hogy ezt a nyugalmat nem m\u00e1sra, mint a h\u00e1bor\u00fa h\u0151sei […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":631000,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-401055","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401055","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401055"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401055\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2024063,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401055\/revisions\/2024063"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/631000"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401055"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401055"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401055"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}