{"id":401061,"date":"2018-08-20T22:00:00","date_gmt":"2018-08-20T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401061"},"modified":"2018-08-20T22:00:00","modified_gmt":"2018-08-20T22:00:00","slug":"a-luminokinetika-megjelenese-a-magyar-nepkoztarsasagban-a-mtesz-mie-iparesztetika-szakosztaly-es-a-kineteam-mernok-muvesz-csoport","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/szabad-kez\/a-luminokinetika-megjelenese-a-magyar-nepkoztarsasagban-a-mtesz-mie-iparesztetika-szakosztaly-es-a-kineteam-mernok-muvesz-csoport\/","title":{"rendered":"A luminokinetika megjelen\u00e9se a Magyar N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gban: A MTESZ-MIE Ipareszt\u00e9tika Szakoszt\u00e1ly \u00e9s a KINETEAM m\u00e9rn\u00f6k-m\u0171v\u00e9sz csoport"},"content":{"rendered":"
\r\n

Az\u00e9rt d\u00f6nt\u00f6ttem a luminokinetizmus kifejez\u00e9s vizsg\u00e1lata mellett, mert m\u00e1ra viszonylag konszolid\u00e1l\u00f3dott jelent\u00e9st nyert a szakmai nyelvben. Elhat\u00e1rol\u00f3dik a t\u00e1g \u00e9rtelm\u0171 f\u00e9nym\u0171v\u00e9szett\u0151l; konkr\u00e9tabb id\u0151beli, t\u00f6rt\u00e9neti konnot\u00e1ci\u00f3ja lett az elektronikus \u00e9s multim\u00e9dia-m\u0171v\u00e9szetek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, \u00e9s a kinetik\u00e1t\u00f3l is k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lik, amennyiben egy\u00e9rtelm\u0171en a f\u00e9ny modul\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra utal.<\/p>\r\n

A Sch\u00f6ffer szem\u00e9ly\u00e9hez t\u00fal szorosan k\u00f6t\u0151d\u0151, sz\u0171k \u00e9rtelemben az \u0151 egyik alkot\u00f3i peri\u00f3dus\u00e1t jelent\u0151 luminodinamizmust sem tartottam szerencs\u00e9s v\u00e1laszt\u00e1snak, noha a hazai m\u00e9rn\u00f6k-m\u0171v\u00e9sz csoport(ok) igen szoros viszonyban voltak vele. A f\u00e9nymobil kifejez\u00e9s pedig nagyon a hagyom\u00e1nyos, k\u00f6r\u00fclj\u00e1rhat\u00f3 szobor k\u00e9pzet\u00e9t id\u00e9zte volna, amely t\u00e9ves ir\u00e1nyban ind\u00edtja a csoport(ok) produktum\u00e1nak interpret\u00e1ci\u00f3j\u00e1t.<\/p>\r\n

*<\/p>\r\n

Nem k\u00f6nny\u0171 bizony\u00edtani valami titkol\u00e1s\u00e1t, marginaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1t. Ehhez egyfajta teljes, nem l\u00e9tez\u0151, \u00e9s nem csak nyelvi korpuszhoz kellene, hogy hozz\u00e1f\u00e9rhess\u00fcnk a kijel\u00f6lt korszakhat\u00e1ron bel\u00fcl. Azonban elsz\u00f3l\u00e1sokb\u00f3l, keretez\u00e9sekb\u0151l, ritka megjelen\u00e9sekb\u0151l \u00e9s kontextusukb\u00f3l \u00f6ssze\u00e1ll\u00edthatunk egy hozz\u00e1vet\u0151leges v\u00e1zlatot a tekintetben, hogy a Magyar N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gban, mint politikai val\u00f3s\u00e1gban, annak m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let\u00e9ben egy luminokinetizmussal szemben ellens\u00e9ges, g\u00e1tl\u00f3 k\u00f6zeg volt hegem\u00f3n, amelynek jelent\u0151s \u00e9s kimutathat\u00f3 nyomait azonos\u00edthatjuk a nyelvben is.<\/p>\r\n

A luminokinetika kifejez\u00e9st a korban magyar nyelvter\u00fcleten alig haszn\u00e1lt\u00e1k. A lumino-dinamizmus valamivel jobban ismert, legkor\u00e1bbik\u00e9nt egy 1966-os pozsonyi cikkben bukkantam r\u00e1, ahol, a cseh sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa amerikai m\u0171v\u00e9sz, Frank Malina ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa alkalm\u00e1b\u00f3l haszn\u00e1lja a szerz\u0151. (1)<\/a><\/p>\r\n

A j\u00f3l t\u00e1j\u00e9kozott R\u00f3zsa Gyula a N\u00e9pszabads\u00e1gban Z. G\u00e1cs Gy\u00f6rgy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa kapcs\u00e1n k\u00f6z\u00f6l les\u00fajt\u00f3 kritik\u00e1t 1971-ben, ahol a \u2019f\u00e9nymobilt\u2019 az \u2019art visuel\u2019 (teh\u00e1t nem a luminokinetizmus, vagy hasonl\u00f3) helyi megfelel\u0151jek\u00e9nt (utal\u00e1sk\u00e9nt a GRAV=Groupe de Recherche d\u2019Art Visuel p\u00e1rizsi csoportj\u00e1ra), teh\u00e1t divat-majmol\u00e1sk\u00e9nt azonos\u00edtja a kifejez\u00e9s \u00e1ltala ekk\u00e9ppen f\u00f6lt\u00e1rt eredet\u00e9re r\u00e1mutatv\u00e1n; majd nem habozik ezt szint\u00e9n l\u00e9nyegileg azonos\u00edtani a n\u00e9v szerint Sch\u00f6fferhez k\u00f6t\u00f6tt luminodinamizmussal. (2)<\/a><\/p>\r\n

Dargay Lajos is ezt a kifejez\u00e9st haszn\u00e1lja 1974-ben publik\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban, amikor a szobr\u00e1szat fejl\u0151d\u00e9si sor\u00e1t az \u201e\u00faj k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti t\u00e9r\u201d id\u0151vel, mint dimenzi\u00f3val kieg\u00e9sz\u00edtett cs\u00facspontj\u00e1ban er\u0151s\u00edti meg, de a sch\u00f6fferi fogalmat t\u00e1gabban \u00e9rtve, mint a f\u00e9nym\u0171v\u00e9szetre vonatkoztathat\u00f3 \u00e1ltal\u00e1nos fogalmat vezeti be: „Megsz\u00fclettek az els\u0151 luminodinamikus, tiszt\u00e1n f\u00e9nnyel megfogalmazott m\u0171vek.”<\/i> (3)<\/a> De jellemz\u0151en ennek a kifejez\u00e9snek sem elterjedt az alkalmaz\u00e1sa; ink\u00e1bb k\u00f6r\u00fcl\u00edrj\u00e1k a luminokinetik\u00e1t a kis sz\u00e1m\u00fa ilyen jelleg\u0171 nyilv\u00e1nos besz\u00e9dben, a f\u00e9ny sz\u00f3 alkalmi sz\u00f3kapcsolataiban.<\/p>\r\n

A kinetika kifejez\u00e9s sokkal g\u00f6rd\u00fcl\u00e9kenyebben megy \u00e1t a magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti nyelvbe; a kinetikus energia k\u00f6zismert \u00e9s j\u00f3l is cseng, l\u00e9v\u00e9n a term\u00e9szettudom\u00e1nyos nyelvi r\u00e9tegb\u0151l \u00e9rkezik \u2013 m\u00e9gis, eleinte, a hatvanas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9t\u0151l kimutathat\u00f3an nemcsak a mai \u00e9rtelemben vett, a val\u00f3di fizikai mozg\u00e1st jel\u00f6l\u0151 kinetikus szobr\u00e1szatra, hanem a mozg\u00e1st csak szugger\u00e1l\u00f3 \u00e9rtelemben, \u00edgy fest\u00e9szeti, illetve k\u00f6lt\u00e9szeti kontextusban szerepel. (4)<\/a><\/p>\r\n

Kapcsol\u00f3dik, mintegy r\u00e1\u00e9p\u00fcl a kinetika sz\u00f3 haszn\u00e1lata a Magyar N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g nyilv\u00e1nos k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti nyelv\u00e9ben a szitoksz\u00f3k\u00e9nt szerepl\u0151 (5)<\/a> \u2019absztrakt\u2019 kifejez\u00e9st\u0151l val\u00f3 \u00e1ltal\u00e1nos retteg\u00e9s miatt bevezetett, pozit\u00edv cseng\u00e9s\u0171, \u00e9s, mivel k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyzatk\u00e9nt orosz eredet\u0171k\u00e9nt azonos\u00edtott, ez\u00e9rt indokolhat\u00f3an hivatkozhat\u00f3 \u2019konstrukt\u00edv\u2019 hatvanas \u00e9vek sor\u00e1n kiboml\u00f3 relat\u00edv sikert\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez. Gyan\u00fam szerint akkor lehetne teljesebb a k\u00e9p, ha a \u2019realizmus\u2019 kifejez\u00e9s erod\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nete k\u00e9zn\u00e9l lenne, amelyben a kulcsszavak az \u2019antihumanizmus\u2019, \u2019organikus\u2019 (\u2019szerves\u2019), \u2019konstrukt\u00edv\u2019 \u2019optikai\u2019 \u00e9s a \u2019kinetikus\u2019 lehetn\u00e9nek.<\/p>\r\n

A szitokszavak \u00e9s elfogadhat\u00f3 kifejez\u00e9sek egym\u00e1sba alakul\u00e1s\u00e1nak korabeli t\u00f6rt\u00e9nete egy ellentmond\u00e1sos, pontosan nem f\u00f6lt\u00e1rt folyamat, ahol az \u00e1llamszocializmus szerepl\u0151inek \u00f6ncenz\u00far\u00e1ja, valamint az ebb\u0151l kit\u00f6rni igyekv\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9g olyan egyszer\u0171s\u00edtett, \u00e1m \u00f6nellentmond\u00e1sos, egyre konf\u00fazabb\u00e1 v\u00e1l\u00f3 narrat\u00edv\u00e1t alkot, mely szerint ami nem (a helyesen \u00e9rtett m\u00f3don) \u2019realista\u2019, abb\u00f3l a \u2019dolgoz\u00f3 n\u00e9p\u2019 nem k\u00e9r(het). Nem v\u00e9letlen\u00fcl a realit\u00e1s-ig\u00e9ny fel\u0151l fognak t\u00e1madni a luminokinetikusok is.<\/p>\r\n

A nyugati kapitalizmus k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti produktumai szigor\u00fa marxista kritik\u00e1val, alaposan megrost\u00e1lva fogadhat\u00f3ak csak el a korban; de ink\u00e1bb m\u00e9g \u00fagy sem. A sz\u00e1mos sz\u00f3rv\u00e1nyos megnyilv\u00e1nul\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt, mint egy megk\u00e9sett reakci\u00f3t, \u00e9rdemes a szovjet Vanszlov-Kolpinszkij szerkeszt\u0151p\u00e1ros eredetileg 1969-es, modernizmust ideol\u00f3giai szem\u00fcvegen kereszt\u00fcl ismertet\u0151 m\u0171v\u00e9t (melyet 1973-ban \u00fajra kiadnak, majd 1975-ben magyarul is megjelenik) f\u00f6llapozni az \u00e1ll\u00e1spont megismer\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. \u0150k a modernizmus eg\u00e9sz\u00e9t antihumanista, beteges \u00e9s dekadens, \u00f6nf\u00f6lsz\u00e1mol\u00f3 polg\u00e1ri m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt azonos\u00edtj\u00e1k, de az alakul\u00f3 nyugati k\u00e1non (izmus-) klasszifik\u00e1ci\u00f3it nagyj\u00e1b\u00f3l h\u0171en \u00e1tv\u00e9ve, t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt egy k\u00fcl\u00f6n fejezetben a pop, op \u00e9s kinetikus m\u0171v\u00e9szetet k\u00fcl\u00f6n is k\u00e1rhoztatj\u00e1k. (6)<\/a><\/p>\r\n

A M. Kuzmina \u00e1ltal jegyzett dolgozat tudom\u00e1nyos \u00e9rt\u00e9ke \u201ek\u00e9ts\u00e9gtelen, egys\u00e9ges \u00e9s vitathatatlan\u201d (id\u00e9zet a k\u00f6tet bevezet\u0151j\u00e9nek utols\u00f3 mondataib\u00f3l, amelyben a szerkeszt\u0151k elk\u00f6telezetts\u00e9g\u00fckr\u0151l tesznek tan\u00fabizonys\u00e1got). M\u00f3dszertan\u00e1b\u00f3l fakad\u00f3an b\u0151s\u00e9ges forr\u00e1sa a korabeli elmarasztal\u00f3, de legink\u00e1bb napilapokb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 kritikai reflexi\u00f3knak \u2013 szinte csak ezeket id\u00e9zik, amelyek a laikusok nemtetsz\u00e9s\u00e9nek adnak hangot: „Csup\u00e1n a legut\u00f3bbi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s alkalm\u00e1val k\u00e9t n\u0151 lett rosszul \u00e9s vesztette el eszm\u00e9let\u00e9t.”<\/i> (7)<\/a><\/p>\r\n

Az Akad\u00e9miai Kiad\u00f3 1965-68 k\u00f6z\u00f6tt megjelentetett M\u0171v\u00e9szeti Lexikonja (8)<\/a> a tud\u00e1snak a k\u00f6vetkez\u0151 kereteket adja: a luminokinetika nem szerepel, \u00e1m luminista, mint a barokkban f\u00e9nyhat\u00e1sokra koncentr\u00e1l\u00f3 fest\u0151 igen. Vasarelyr\u0151l van sz\u00f3cikk, ahol Nagy Ildik\u00f3 \u00fagy fogalmaz, hogy \u201eIr\u00e1nyzat\u00e1t kinetizmusnak nevezte el.\u201d A sz\u00f3 d\u0151lttel van szedve, de sajnos a k\u00e9t \u00e9vvel kor\u00e1bban kiadott k\u00f6tetben nincs kinetizmus sz\u00f3cikk. Sch\u00f6fferr\u0151l van, de a luminodinamizmus nem jelenik meg, csak a \u2019spatio-dinamizmus\u2019, mint \u201eabsztrakt geometrikus\u201d fajt\u00e1ja a szobr\u00e1szatnak, majd K\u00f6rner \u00c9va ezzel a mondattal pontos\u00edt: \u201eSzobrai ink\u00e1bb konstrukci\u00f3knak nevezhet\u0151k.\u201d<\/p>\r\n

Van azonban \u2019op art\u2019 sz\u00f3cikk, amelyre a \u2019Vasarely\u2019 is hivatkozik, s ebben f\u00f6lbukkan az ideol\u00f3giai sz\u0171r\u0151, dekadens-antihum\u00e1n gyan\u00fa form\u00e1j\u00e1ban. Ugyan az \u201ealapgondolatot\u201d (\u201eaz ember t\u00e9r\u00e9rzet\u00e9nek \u00e9s t\u00e9rszeml\u00e9let\u00e9nek alak\u00edt\u00e1s\u00e1t, a t\u00e9r k\u00e9pletes \u00e9s val\u00f3s\u00e1gos birtokbav\u00e9tel\u00e9t a fest\u00e9szet \u00e9s a plasztika \u2013 ezen bel\u00fcl a fizikai mozg\u00e1s \u00e9s f\u00e9ny \u2013 tov\u00e1bb\u00e1 az \u00e9p\u00edt\u00e9szet eszk\u00f6z\u00e9vel\u201d) a konstruktivizmusb\u00f3l \u201ek\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zte\u201d az op art, de amint elterjedt a hatvanas \u00e9vekben, \u201em\u00e1r nem a t\u00e9r \u00e9s a mozg\u00e1s alapelveivel, hanem bonyolult, sokszor szemf\u00e9nyveszt\u0151 m\u00f3dozataival foglalkozik\u201d.<\/p>\r\n

\u00c9rdekess\u00e9g, hogy a d\u0151lttel szedett el\u0151fut\u00e1rok mind sz\u00f3cikk\u00e9 lettek (Moholy-Nagy, stb.), de amint K\u00f6rner f\u00f6lsorolja a kort\u00e1rs alkot\u00f3kat sz\u00e9p sz\u00e1mmal (tizenhetet, k\u00f6zt\u00fck B. Riley, F. Morellet, Yvaral, s\u0151t, a szovjetek k\u00f6z\u00fcl a leningr\u00e1diak is \u2013 a kaz\u00e1nyiak azonban nem szerepelnek), k\u00f6z\u00fcl\u00fck mind\u00f6ssze egy kap t\u00e9nylegesen sz\u00f3cikket (J. R. Soto).<\/p>\r\n

Vagyis hi\u00e1ba van term\u00e9szettudom\u00e1nyosan j\u00f3 cseng\u00e9se a kifejez\u00e9snek, a kinetika, mint k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyzat az\u00e9rt bizony m\u00e9rlegre t\u00e9tetik a hazai nyilv\u00e1noss\u00e1gban, amikor komolyabb sikerei szembet\u0171n\u0151ekk\u00e9 v\u00e1ltak nyugaton, az 1966-os, majd 68-as Velencei Bienn\u00e1l\u00e9k nyom\u00e1n, mely a napilapok szintj\u00e9ig is lesz\u00fcremkedik:<\/p>\r\n

„Milyen ir\u00e1nyzatot k\u00e9pvisel Lowry, ha ekkora sikere lehet a vil\u00e1g egyik legnagyobb f\u0151v\u00e1ros\u00e1ban? Tal\u00e1n valamelyik ‘ultramodern’ \u00e1rnyalatot, az absztrakci\u00f3nak valamely \u00faj fajt\u00e1j\u00e1t, a mozg\u00f3 szerkezetek j\u00e1t\u00e9k\u00e1ra \u00e9p\u00edt\u0151 ‘kinetikus m\u0171v\u00e9szetet’, vagy a t\u00e1rgyak kultusz\u00e1b\u00f3l sarjadt ‘pop- artot’? Lowry m\u0171v\u00e9szete ezekn\u00e9l is meglep\u0151bb: egyfajta \u00fajszer\u0171, a v\u00e1rosok \u00e9s gy\u00e1rak \u00e9let\u00e9hez kapcsol\u00f3d\u00f3 n\u00e9pies realizmus.”<\/i> (9)<\/a><\/p>\r\n

Term\u00e9szetesen a Sz\u00f6vets\u00e9g hivatalos t\u00e1j\u00e9koztat\u00f3 f\u00f3ruma \u2013 a v\u00e9gel\u00e1thatatlan figur\u00e1lis, n\u00e9pi \u00e9s iparm\u0171v\u00e9szeti der\u00e9khad sz\u0171nni nem akar\u00f3 cunamij\u00e1ban k\u00e9nytelen besz\u00e1molni arr\u00f3l is, mi zajlik a vil\u00e1gban. K\u00e9t\u00e9venk\u00e9nt egy cikk \u2013 itt f\u0151leg a nagyd\u00edjat elnyer\u0151 luminokinetikus 1966-os \u00e9s 1968-as sz\u00f6vegeket \u00e9rdemes n\u00e9h\u00e1ny helyen id\u00e9zni, mint \u00e1ltal\u00e1nos v\u00e9lem\u00e9nydikt\u00e1tumot. Az 1966-os, noha el\u00e9gg\u00e9 traumatiz\u00e1lt \u00e9s sz\u0171kszav\u00fa, de m\u00e9g visszatekint\u00e9st is ad, \u00edgy az absztrakt expresszionizmus, az \u2019informel\u2019 k\u00f6zelm\u00faltb\u00e9li t\u00e9rnyer\u00e9s\u00e9re is kit\u00e9r \u2013 b\u00edr\u00e1l\u00f3lag. (10)<\/a><\/p>\r\n

Maga Vayer Lajos utazik szem\u00e9lyesen a fontos feladatra \u00e9s sz\u00e1mol be a helyes d\u00f6nt\u00e9sekr\u0151l, a humanizmus sikeres megv\u00e9d\u00e9s\u00e9r\u0151l. A kontextust ekk\u00e9ppen adja meg: a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g \u201eegyre d\u00f6bbentebben szeml\u00e9li a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet ismer\u0151s ter\u00fcleteir\u0151l idegen t\u00e1jakra kalandoz\u00f3 m\u0171veket\u201d, a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ggel szimpatiz\u00e1lva szemben \u00e1ll\u00f3k\u00e9nt pedig odasz\u00far a gal\u00e9ri\u00e1s t\u0151k\u00e9s vil\u00e1gnak, \u00e9s a vel\u00fck kollabor\u00e1ns kritikusoknak, akik \u201eegyre bonyolultabb terminol\u00f3gi\u00e1val igyekeznek prezent\u00e1lni a pop-art vagy az op-art ir\u00e1nyzatainak \u00faj m\u0171faj\u00fa term\u00e9keit<\/i>\u201d (kiemel\u00e9s t\u0151lem).<\/p>\r\n

F\u00e1jlalja, hogy noha a zs\u0171ritagokt\u00f3l szem\u00e9lyes elismer\u00e9seket nyer a N\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gb\u00f3l v\u00e1logatott anyag az elm\u00falt \u00e9vek sor\u00e1n, azonban d\u00edjat nem, \u00e9s ennek ok\u00e1t tal\u00e1n az eg\u00e9sz bolond nyugatban v\u00e9li f\u00f6lfedezni. A nagyd\u00edjasokat, \u00edgy az 1964-es Rauschenberget egy kalap al\u00e1 veszi az az\u00e9vivel: \u201eaz op-art ifj\u00fa argentin fest\u0151j\u00e9t, Julio le Parc-ot jutalmazt\u00e1k e d\u00edjjal fekete-feh\u00e9rben tartott, f\u00e9ny- \u00e9s hanghat\u00e1ssal fokozott m\u0171vei\u00e9rt, amelyeket a kinetikus ir\u00e1nyzat kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba tartoz\u00f3 mobilokb\u00f3l szerkesztett\u201d.<\/p>\r\n

A nagyd\u00edjasokb\u00f3l vonja le m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szk\u00e9nt (Giotto \u00e9s C\u00e9zanne k\u00f6z\u00f6tt \u00e9rtelmezhet\u0151 \u00e9rt\u00e9k-folytonoss\u00e1got m\u00e1r egyezm\u00e9nyesnek tekintve), az \u201e\u00f6sszevet\u00e9si m\u00e9rce\u201d k\u00f6vetkeztet\u00e9s\u00e9t: \u201ea m\u00e9goly tekint\u00e9lyes szaktest\u00fclet sem k\u00e9pes a divatt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00edteni d\u00f6nt\u00e9s\u00e9t, nem leplezi le az \u00faj k\u00f6nt\u00f6sbe b\u00fajt r\u00e9git, \u00e9s nem nyilatkoztatja ki azt, ami t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e9ny, hogy a d\u00edjazott mesterek m\u0171veiben a modernizmus manierizmus\u00e1t jutalmazza.\u201d Az \u00e9ppen a Magyar Pavilonban szerepl\u0151 Borsos Mikl\u00f3s kapcs\u00e1n bizonygatja igaz\u00e1t (\u00e9rtsd: igazunkat), aminek tartalma egyben nemzeti saj\u00e1toss\u00e1gk\u00e9nt azonos\u00edttatik, \u00edgy szakmai k\u00f6vetkezetess\u00e9gk\u00e9nt is \u00e9rtelmez\u0151dik: a divatokt\u00f3l mentess\u00e9g.<\/p>\r\n

\u201e(\u2026) sok m\u00e1s nemzet pavilonj\u00e1nak kong\u00f3 termeib\u0151l b\u00fcszk\u00e9n t\u00e9rhett\u00fcnk meg a mi h\u00e1zunkba, mert ott nem a bonyolult elektrotechnikai k\u00eds\u00e9rleteken mulat\u00f3 t\u00e1rsas\u00e1gokat, hanem az igazi m\u0171v\u00e9szet tiszta \u00e9lm\u00e9ny\u00e9be m\u00e9lyed\u0151 sz\u00e9psz\u00e1m\u00fa l\u00e1togat\u00f3t l\u00e1thattunk.\u201d<\/i><\/p>\r\n

K\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, 1968-ban Bajkay \u00c9v\u00e1\u00e9 a kiutaz\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge, de a hivatalos hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s ir\u00e1nyults\u00e1ga aligha v\u00e1ltozik, cikk\u00e9nek c\u00edm\u00e9ben a \u2019tr\u00fckk\u00f6k\u2019 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti szitokszav\u00e1val terel el b\u00e1rmif\u00e9le gyan\u00fat a megb\u00edzhatatlans\u00e1g v\u00e1dja el\u0151l. (11)<\/a> A kapitalizmus k\u00f6telez\u0151 kritik\u00e1ja a galerist\u00e1k \u00e9s kritikusok \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s\u00e1r\u00f3l ism\u00e9t megjelenik, azzal az aktualit\u00e1ssal f\u0171szerezve, hogy a 68-as di\u00e1kesem\u00e9nyeket, melyek a bienn\u00e1l\u00e9t is megzavart\u00e1k, szint\u00e9n ebbe az \u00e9rtelmez\u00e9si keretbe \u00e1gyazza.<\/p>\r\n

Az anyagr\u00f3l sz\u00f3lv\u00e1n \u2013 nem meglep\u0151en \u2013 les\u00fajt\u00f3 \u00f6sszk\u00e9pet rajzol f\u00f6l; a soksz\u00edn\u0171s\u00e9gben alig tal\u00e1l kvalit\u00e1sos munk\u00e1kat, mert \u201esajnos t\u00fals\u00falyban\u201d a \u201em\u0171alkot\u00e1s helyett ink\u00e1bb az olcs\u00f3 sz\u00f3rakoztat\u00f3 m\u0171fajba tartoz\u00f3 \u00f6tletek\u201d voltak. A medi\u00e1lis expanzi\u00f3val sem igen szeretne mit kezdeni, a hagyom\u00e1nyos m\u0171nemek (\u201ekonvencion\u00e1lisan realista, groteszk\u00fcl expressz\u00edv, naiv l\u00edrai alkot\u00e1sok<\/i>\u201d \u2013 kiemel\u00e9s t\u0151lem) mellett sz\u00e1m\u00e1ra \u201elehetetlen egy lapon id\u00e9zni\u201d a nem hagyom\u00e1nyos m\u0171veket, amelyeket ekk\u00e9pp kategoriz\u00e1l: \u2019neoplasztikus ir\u00e1nyok m\u0171vei\u2019. A fogalmatlans\u00e1g jegy\u00e9ben p\u00e9ld\u00e1ul megpr\u00f3b\u00e1lja leford\u00edtani az environmentet: \u2019\u201em\u0171-k\u00f6rnyezet\u201d\u2013alkot\u00e1sok\u2019.<\/p>\r\n

Egy bekezd\u00e9ssel lejjebb azonban m\u00e1r f\u00f6lbukkan a meghasonl\u00e1sos \u00e1ll\u00e1spont: bel\u00e1tja, hogy a \u201em\u00fazeum \u00edz\u0171 st\u00edluskateg\u00f3ri\u00e1k\u201d ment\u00e9n val\u00f3 \u00e9rtelmez\u00e9st hasztalan lenne er\u0151ltetni. Eg\u00e9szen elfogadhat\u00f3nak tart \u00faj m\u0171nemben k\u00e9sz\u00edtett m\u0171veket is \u2013 amennyiben kapitalizmus-kritik\u00e1t fogalmaznak meg. De amit a bevezet\u0151ben \u2019neoplasztikus ir\u00e1nyokk\u00e9nt\u2019 nevezett meg, a fogalom kifejt\u00e9s\u00e9re sz\u00e1nt bekezd\u00e9sben m\u00e1r \u2019konstruktivizmusk\u00e9nt\u2019 \u00e9s s\u00falyos t\u00e9v\u00fatk\u00e9nt eml\u00edti, mivel az nem a m\u0171v\u00e9sz reag\u00e1l\u00e1sa a t\u00e1rsadalomra, hanem antiszoci\u00e1lis struccpolitika, teh\u00e1t \u201epassz\u00edv rezisztencia\u201d, \u00edgy \u201ek\u00f6nnyebb \u00fat\u201d, \u00e9s sokan is bele is s\u00e9t\u00e1lnak, azonban:<\/p>\r\n

„A konstruktivist\u00e1k tiltakoz\u00e1sa a hamis \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok, az \u00e1lm\u0171v\u00e9szetek ellen alapj\u00e1ban helyt\u00e1ll\u00f3 \u00e9s id\u0151szer\u0171 lenne napjainkban is; de a r\u00e9giek tiszta szocializmusba vetett hit\u00e9nek eszmei b\u00e1zisa n\u00e9lk\u00fcl m\u00e1r indokolatlan. (\u2026) Az absztrakt m\u0171v\u00e9szek legnagyobb r\u00e9sze m\u00e9g a leg\u00e1ltal\u00e1nosabb fogalmak \u00e9s eszm\u00e9k t\u00fckr\u00f6z\u00e9s\u00e9t sem c\u00e9lozza.”<\/i><\/p>\r\n

Mindez \u201ehatv\u00e1nyozottan igaz\u201d lesz az op artot taglal\u00f3 bekezd\u00e9sre, amiben benne foglaltatik a luminokinetika is, mivel ezek m\u00e1r a \u201ekinetikai \u00e9s elektromos energi\u00e1t haszn\u00e1lj\u00e1k fel az illuzionista t\u00e9r\u00e9rz\u00e9keltet\u00e9sre\u201d. Azonban a vayeri normat\u00edv terminol\u00f3gi\u00e1val ezt a f\u00e1zist m\u00e1r elbarokkos\u00edtottk\u00e9nt azonos\u00edtja, a m\u0171v\u00e9szt pedig szerepzavaros matematikusnak \u00e1ll\u00edtja be, aki tervez\u0151 m\u00e9rn\u00f6k (Riley).<\/p>\r\n

Itt t\u00e9r ki Sch\u00f6fferre; eleg\u00e1nsan elhallgatva nagyd\u00edj\u00e1t, de egy\u00e9rtelm\u0171en a felejtend\u0151 sz\u00f3rakoztat\u00e1s rossz p\u00e9ld\u00e1jak\u00e9nt eml\u00edti: \u201ea kaleidoszkopikus l\u00e1tv\u00e1ny lek\u00f6ti n\u00e9h\u00e1ny percre a figyelmet, \u00e9pp\u00fagy, ak\u00e1r egy megvil\u00e1g\u00edtott sz\u00f6k\u0151k\u00fat\u201d. A m\u0171 tov\u00e1bb\u00e1 nem m\u0171 (nem is f\u00e9nyk\u00f6rnyezet), hanem egy \u201eels\u00f6t\u00e9t\u00edtett teremben\u201d \u201eprogramozott forg\u00f3 f\u00e9nyt\u00fck\u00f6rprizma szerkezet\u201d, ami v\u00e9gs\u0151 soron \u201ea kor t\u00e1rsadalmi val\u00f3s\u00e1g\u00e1t rekl\u00e1mra, piacig\u00e9nyekre egyszer\u0171s\u00edti le, \u00e9s a m\u0171v\u00e9szt a tervez\u0151 matematikussal pr\u00f3b\u00e1lja k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151re hozni!\u201d \u2013 h\u00e1borog felki\u00e1lt\u00f3jellel.<\/p>\r\n

A decemberi velencei besz\u00e1mol\u00f3 el\u0151tt azonban m\u00e9g egyszer megjelenik a t\u00e9ma: az 1965-\u00f6s \u201eThe Responsive Eye\u201d (a c\u00edmet nem is eml\u00edtik) ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l h\u00e1rom \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb besz\u00e1mol a M\u0171v\u00e9szet, \u00e9s ellentmond\u00e1sos \u00e1ll\u00e1spontot fogalmaz meg, amit a velencei majd kijav\u00edt \u00e9s eld\u00f6nt. (12)<\/a> A kommercionaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1s a nyit\u00f3 k\u00e9p. A m\u00e9rn\u00f6k-m\u0171v\u00e9sz csoportokat n\u00e9v szerint f\u00f6lsorolja a szerz\u0151, de az elszem\u00e9lytelened\u00e9s rossz p\u00e9ld\u00e1ik\u00e9nt, l\u00e9v\u00e9n \u0151k m\u00e1r al\u00e1 sem \u00edrnak, mert nem is m\u0171v\u00e9szi k\u00f6zlend\u0151j\u00fck van. Mindemellett kiemeli, hogy m\u0171veik az absztrakt expresszionizmusra adott ellenreakci\u00f3k\u00e9nt \u00e9rtelmezend\u0151k (ez a velencei sz\u00f6vegben \u201edoll\u00e1rnyom\u00e1s\u201d hat\u00e1sa lesz), \u00faj, korszer\u0171 anyagokkal dolgoznak, nem \u00edt\u00e9li el a munk\u00e1kban megjelen\u0151 interaktivit\u00e1st, \u00e9s a technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s pozit\u00edv j\u00f6v\u0151k\u00e9p\u00e9be vezet\u0151, b\u00e1r id\u00e9z\u0151jeles m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt mutatja be az op artot \u2013 s mindazt, amit akkor ez alatt \u00e9rtettek.<\/p>\r\n

A rendszernyelv manipul\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra vil\u00e1g\u00edt r\u00e1<\/a> egy 1966-os cikk, melyben egy, a N\u00e9met Demokratikus K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gban \u00e1llamilag elismert m\u0171v\u00e9szr\u0151l k\u00f6z\u00f6lnek ismertet\u00e9st. (13)<\/a> A m\u0171vek bemutat\u00e1sakor csendben, de szinte t\u00e9telesen szerepel a sz\u00f6vegben az op art pontos \u00e9s kifejtett defin\u00edci\u00f3ja \u2013 b\u00e1r maga az op art kifejez\u00e9s term\u00e9szetesen eml\u00edt\u00e9s \u00e9s utal\u00e1s szintj\u00e9n sem jelenik meg \u2013 \u00e1m a textus mindv\u00e9gig egy \u00fcnnep\u00e9lyesen pozit\u00edv hangulatban van fogalmazva. Az optikai hat\u00e1sok, mozg\u00e1st kelt\u0151 \u00e9rzetek alkalmaz\u00e1s\u00e1t az \u201ealkalmazott<\/i> m\u0171v\u00e9szetek\u201d illetve az \u201eipari m\u0171v\u00e9szet<\/i>\u201d figyelm\u00e9be aj\u00e1nlja a cikk szerz\u0151je, amennyiben \u201ealkot\u00e1sai nem k\u00edv\u00e1nj\u00e1k els\u0151dlegesen magukra vonni a figyelmet, egyszer\u0171, m\u00e9rt\u00e9ktart\u00f3 form\u00e1ikkal val\u00f3ban alkalmazkodnak mind az \u00e9p\u00fclet funkci\u00f3j\u00e1hoz, mind a k\u00f6rnyezet hangulat\u00e1hoz, szellemis\u00e9gben, kivitelez\u00e9sben egyar\u00e1nt.\u201d<\/p>\r\n

A statisztikai \u00e1ttekint\u00e9shez hozz\u00e1tartozik m\u00e9g az is, hogy mind a M\u0171v\u00e9szetben, mind a Lexikonban mir\u0151l jelenik meg reprodukci\u00f3, mert gyakran \u2013 f\u0151leg a luminokinetizmust egy\u00e9rtelm\u0171en el\u00edt\u00e9l\u0151, azokkal j\u00f3 p\u00e9ld\u00e1kat szembe\u00e1ll\u00edt\u00f3 sz\u00f6vegekben nincsen k\u00e9p, noha n\u00e9ha becs\u00faszik egy-egy. Eg\u00e9szen megh\u00f6kkent\u0151<\/a> hat\u00e1sa van p\u00e9ld\u00e1ul a sok figur\u00e1lis m\u0171 tenger\u00e9ben Hencze Tam\u00e1s egy absztrakt geometrikus k\u00e9p\u00e9nek az 1968 \u00e1prilisi sz\u00e1mban, mondhatni kiab\u00e1l.<\/p>\r\n

Moholy-Nagyr\u00f3l el\u0151sz\u00f6r 1967 j\u00fanius\u00e1ban jelenik meg cikk, ahol \u00fagy mutatj\u00e1k be, mint nemzetk\u00f6zileg elismert \u00e9s hivatkozott m\u0171v\u00e9szt (azt \u00e9ppen nem firtatj\u00e1k, hogy eddigre m\u00e1r a nemzetk\u00f6zi luminokinetizmus egyik \u0151satyj\u00e1t is benne azonos\u00edtj\u00e1k), \u201ecsak haz\u00e1j\u00e1ban tudnak r\u00f3la keveset\u201d. (14)<\/a><\/p>\r\n

A luminokinetika elhallgat\u00e1s\u00e1t mintegy megkoron\u00e1zza, de \u00faj ir\u00e1nyba is tereli a N\u00fcrnbergi Konstruktivista Bienn\u00e1l\u00e9r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 h\u00edrad\u00e1s Aradi N\u00f3ra besz\u00e1mol\u00f3j\u00e1ban. (15)<\/a> A magyar r\u00e9szv\u00e9tellel is zajl\u00f3 rendezv\u00e9ny m\u00e9rleg\u00e9nek vez\u00e9rmot\u00edvuma az a m\u00e1r r\u00e9szleteiben eddig is elhangzott t\u00e9tel lesz, mely szerint ezen t\u00f6rekv\u00e9sek az iparm\u0171v\u00e9szet keretein bel\u00fcl elfogadhat\u00f3ak, m\u00e1r csak azt szeretn\u00e9 el\u00e9rni a m\u0171v\u00e9szetpolitika, hogy ne akarjanak k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt megjelenni. Vagyis Aradi a Bienn\u00e1l\u00e9 koncepci\u00f3j\u00e1t v\u00e1dolja k\u00f6vetkezetlens\u00e9ggel.<\/p>\r\n

\u00c9ppen a MTESZ-MIE ISZ alap\u00edt\u00f3 Z. G\u00e1cs Gy\u00f6rgy, az egyik magyar k\u00fcld\u00f6tt \u00e1ll\u00edt\u00f3lag sikeres szerepl\u00e9s\u00e9vel p\u00e9ld\u00e1l\u00f3zik<\/a>, mint aki nem a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9rbe sz\u00e1nd\u00e9kolt m\u0171vel \u00e9rkezett, hanem m\u00e1r megval\u00f3sult \u2013 azaz bels\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9szeti t\u00e9rben elhelyezett \u2013 munk\u00e1inak bemutat\u00f3 darabjait hozta. Miut\u00e1n a \u201eklasszikus konstruktivista\u201d anyag\u00e9rt rajong, egy\u00e1ltal\u00e1n az\u00e9rt, hogy egy \u201eizmusnak\u201d a t\u00f6rt\u00e9neti m\u00faltj\u00e1t is f\u00f6lt\u00e1rj\u00e1k \u00e9s bemutatj\u00e1k amellett, hogy a kort\u00e1rs anyaggal szembes\u00edtik, a kort\u00e1rs anyagot somm\u00e1san int\u00e9zi el: \u201et\u00falnyom\u00f3an olyan t\u00edpus\u00faak, mint ami \u00fajabb nemzetk\u00f6zi vagy egy\u00e9ni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon opartk\u00e9nt vagy kinetikus m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt ismert.\u201d (Mulats\u00e1gosnak t\u0171nik, de a luminokinetika el\u00e9 g\u00f6rd\u00fcl\u0151 akad\u00e1lyok k\u00f6z\u00e9 tartozott az is, amit Aradi k\u00fcl\u00f6n eml\u00edt\u00e9sre \u00e9rdemesnek tart, jeles\u00fcl a r\u00e9gi \u00e9p\u00fcletbe k\u00fcl\u00f6n k\u00e1beleket kellett fektetni, mert a r\u00e9giek nem b\u00edrt\u00e1k volna a terhel\u00e9st, l\u00e9v\u00e9n \u201eminden m\u00e1sodik m\u0171 ig\u00e9nyelt villanymeghajt\u00e1st vagy vil\u00e1g\u00edt\u00e1st.\u201d)<\/p>\r\n

Hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s\u00e1t a \u201epolg\u00e1ri m\u0171v\u00e9szet sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges megnyilv\u00e1nul\u00e1sai\u201d f\u00f6lvezet\u00e9s\u0171 rossz p\u00e9ld\u00e1k \u00e1rnyalj\u00e1k legink\u00e1bb: a jugoszl\u00e1v \u201eelektrom\u00e9rn\u00f6k tal\u00e1lm\u00e1nya\u201d, ami automata k\u00e9pel\u0151\u00e1ll\u00edt\u00f3 eszk\u00f6z (Zoran Radovic), \u00e9s Soto helyspecifikus install\u00e1ci\u00f3ja, aminek f\u0151 b\u0171ne, hogy efemer, de itt ez kv\u00e1zi konceptu\u00e1lisk\u00e9nt \u00e9rtelmez\u0151dik, teh\u00e1t a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ut\u00e1n le kell bontani a folyos\u00f3n kif\u00fcggesztett m\u0171anyag sz\u00e1lakat (\u201ea nem tart\u00f3s l\u00e9tre sz\u00e1nt \u00f6tlet \u201em\u0171t\u00e1rgyk\u00e9nt\u201d val\u00f3 szerepeletet\u00e9se, az alkot\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9gnek ez a kor\u00e1ntsem \u00faj, de mostan\u00e1ban divatosnak mondhat\u00f3 \u00e9rtelmez\u00e9se, amely v\u00e9gs\u0151 soron azonos \u00e9rt\u00e9k\u0171nek tartja az elk\u00e9pzel\u00e9st \u00e9s az alkot\u00e1st.\u201d), ugyanis:<\/p>\r\n

„Egyik is, m\u00e1sik is a m\u0171v\u00e9szeti l\u00e9nyeg megtagad\u00e1s\u00e1nak az \u00fatja.”<\/i><\/p>\r\n

A v\u00e9gs\u0151 \u00edt\u00e9let kinyilatkoztat\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en Aradi b\u00e9k\u00fcl\u00e9kenyebb hangot \u00fct meg, szinte m\u00e1r el is gyeng\u00fcl, amikor az el\u00edt\u00e9lt nehezen eltagadhat\u00f3 \u00e9rt\u00e9keit is sz\u00f3ba hozza, a \u201etechnikai, sz\u00edndinamikai \u00e9s formai fant\u00e1zia\u201d nemzetk\u00f6zi cs\u00facstal\u00e1lkoz\u00f3j\u00e1n. K\u00e9s\u0151bb nyomat\u00e9kos\u00edt: \u201eDe ez m\u00e1s terep, nem a m\u0171v\u00e9szi alkot\u00f3 fant\u00e1zi\u00e1\u00e9.\u201d<\/p>\r\n

Itt jelenik meg k\u00e9s\u0151bbi kulcsfogalmunk is m\u0171v\u00e9szeti kontextusban el\u0151sz\u00f6r: a \u2019k\u00f6rnyezet-eszt\u00e9tika\u2019, l\u00e9v\u00e9n a kort\u00e1rs anyag d\u00f6nt\u0151 r\u00e9sz\u00e9t \u2013 a k\u00e9t sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gt\u0151l (koncept \u00e9s mechaniz\u00e1lt m\u0171v\u00e9szet) eltekintve \u2013 egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00edt\u00e9li el, mint \u201egyakorlatilag alkalmazhat\u00f3 dekor\u00e1ci\u00f3, ornamentika, t\u00e9relv\u00e1laszt\u00f3 elemek stb. hatalmas p\u00e9ldat\u00e1ra\u201d. (16)<\/a><\/p>\r\n

Tov\u00e1bbi \u00fcdv\u00f6zl\u00e9s Aradi r\u00e9sz\u00e9r\u0151l a \u201ej\u00e1t\u00e9kszoba\u201d \u2013 a n\u00e9z\u0151 bevon\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00edt\u0151 mozzanat \u2013 fel\u00e9 is f\u00f6lmer\u00fcl, mely \u201ea kisiskol\u00e1s kor\u00faak \u00edzl\u00e9snevel\u00e9s\u00e9re alkalmas\u201d. Mindezek ut\u00e1n visszat\u00e9r a f\u0151 mondanival\u00f3hoz, m\u00e9g egyszer lesz\u00f6gezi:<\/p>\r\n

\u2026”v\u00e9gs\u0151 soron nem a konstrukt\u00edv \u00f6r\u00f6ks\u00e9g t\u00e9nyleges hat\u00e1s\u00e1nak sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 alkalmaz\u00e1si lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t vette sz\u00e1mba, hanem f\u0151k\u00e9nt a konstrukt\u00edv t\u00e9telekhez tapad\u00f3 normat\u00edv megnyilv\u00e1nul\u00e1sokat. Ezek felt\u00e9telezik a bels\u0151 \u00e9s a k\u00fcls\u0151 forma egybees\u00e9s\u00e9t, ami eszt\u00e9tikailag az alkalmazott m\u0171v\u00e9szetek saj\u00e1toss\u00e1ga.”<\/i><\/p>\r\n

A tartalm\u00e1t\u00f3l a vak ism\u00e9telget\u00e9s sor\u00e1n eg\u00e9szen megfosztott (\u00e9s egy id\u0151 ut\u00e1n m\u00e1r a kellemetlen \u2019szocialista\u2019 el\u0151tag n\u00e9lk\u00fcli) \u2019realizmus\u2019 m\u00e9g az \u00e1llamszocializmus k\u00f6zbesz\u00e9d\u00e9ben is diszfunkcion\u00e1lis lesz, \u00e9s a val\u00f3s\u00e1gra val\u00f3 hivatkoz\u00e1ssal nyilv\u00e1noss\u00e1gra ker\u00fclhet olyan \u00fati besz\u00e1mol\u00f3, amelyb\u0151l \u00e9ppen a szitokszavak int\u00e9zm\u00e9nye \u00e1ltal nyilv\u00e1noss\u00e1gba nem engedett egy\u00e9b m\u0171form\u00e1kat megnevezni sem tud\u00f3, szak\u00e9rt\u0151 \u00e1llampolg\u00e1r frusztr\u00e1ci\u00f3ja vil\u00e1glik ki:<\/p>\r\n

„Ak\u00e1r hagyom\u00e1nyos festm\u00e9nyek, vagy plasztik\u00e1k, ak\u00e1r konstrukt\u00edv szerkezetek, m\u0171anyagkompoz\u00edci\u00f3k, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 elvek szerint \u00f6sszehordott, csoportos\u00edtott t\u00e1rgyak vagy kinetikus mechanik\u00e1k ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa volt a m\u0171v\u00e9szet c\u00e9lja. (\u2026) V\u00e9gigj\u00e1tszottuk az olasz pavilon sz\u00edn-, hang-, \u00e9s mozg\u00e1seffektusokra \u00e9p\u00fcl\u0151 t\u00e1rgyaib\u00f3l szervezett teremsorait, f\u00e9lt\u00fcnk a s\u00f6t\u00e9tkamr\u00e1ban f\u00f6ldb\u0151l kiemelked\u0151 sz\u00ednes f\u00e9nyeket p\u00e1szt\u00e1z\u00f3 k\u00e9t feh\u00e9r has\u00e1bt\u00f3l, melyeknek mozg\u00e1s\u00e1t k\u00eds\u00e9rtet-zene k\u00eds\u00e9rte \u00e9s gurig\u00e1ztunk a piros-k\u00e9k dud\u00e1l\u00f3 hatalmas labd\u00e1kkal. Mulattunk egym\u00e1son a zsin\u00f3rfolyos\u00f3 s\u0171r\u0171 feh\u00e9r sz\u00e1lai k\u00f6z\u00f6tt \u00e9s ahol lehetett mindent mozg\u00e1sba hoztunk, p\u00f6rgett\u00fcnk, l\u00f6kd\u00f6st\u00fcnk.” (\u2026)<\/i><\/p>\r\n

„A 35. Bienn\u00e1l\u00e9, mint minden kritika lesz\u00f6gezi, elgondolkoztat\u00f3. Sz\u00e1momra nem az\u00e9rt, mert megtanult \u00e9rt\u00e9km\u00e9r\u0151im szerint nem tudom beilleszteni a legt\u00f6bb jelens\u00e9get a m\u00e1r ismert c\u00edmszavas fi\u00f3kokba. A m\u0171v\u00e9szet \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n az alkot\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g mindig el\u0151bb j\u00e1r, mint a r\u00f3la sz\u00fclet\u0151, vele foglalkoz\u00f3 elm\u00e9let. Egyszer m\u00e1r alaposan meg kellene vizsg\u00e1lni az \u00e9vsz\u00e1zados eszt\u00e9tikai, m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti kateg\u00f3ri\u00e1kat, terminus technikusokat, hiszen az a sz\u00f3t\u00e1r, amely megfelelt a 19. sz\u00e1zadig kialakult m\u0171v\u00e9szetek sz\u00e1m\u00e1ra, felt\u00e9tlen m\u00f3dos\u00edt\u00e1sra szorul egy \u00faj t\u00e1rsadalom eg\u00e9szen m\u00e1s jelleg\u0171 m\u0171v\u00e9szete, alkot\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9ge sz\u00e1m\u00e1ra. Az \u00fajat, a m\u00e1st csak m\u00e1s szemmel lehet megk\u00f6zel\u00edteni, semmik\u00e9pp sem r\u00e9gi ig\u00e9nyek szerint. Hely\u00e9re kellene tenni v\u00e9gre az alkot\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9g k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171fajait, elv\u00e1lasztani az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 funkci\u00f3val b\u00edr\u00f3 s a megfelel\u0151 alkalmaz\u00e1sban kiv\u00e1l\u00f3an \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u0151 m\u0171fajokat. A 35. Bienn\u00e1l\u00e9 azt bizony\u00edtotta, hogy eg\u00e9szen m\u00e1s alkot\u00f3i sz\u00e1nd\u00e9kkal l\u00e9pnek fel a m\u0171v\u00e9szek \u2013 a vil\u00e1g jelent\u0151s h\u00e1nyad\u00e1n \u2013 mint ahogy j\u00f3 \u00f6reg m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti k\u00f6nyveink azt el\u0151\u00edrj\u00e1k. Valami v\u00e1ltoz\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt, \u00e9s ha m\u00e9goly prec\u00edzen foglalkozunk is t\u00e1rsadalmi gy\u00f6kereivel, l\u00e9t\u00e9t nem tudom\u00e1sul venni korl\u00e1tolts\u00e1g.”<\/i><\/p>\r\n

Ebben az id\u00e9zett sz\u00f6vegr\u00e9szletben t\u00e1mad\u00f3 hangnemben jelenik meg az az \u00e9rv, amelyet luminokinetikusaink is minduntalan hangoztatni fognak: \u00faj t\u00e1rsadalomhoz \u00faj m\u0171form\u00e1kat tal\u00e1lnak megfelel\u0151bbnek az \u00e1ltal\u00e1nos konzervat\u00edv k\u00f6z\u00edzl\u00e9s helyett; \u00e9s mindezt t\u00e1volr\u00f3l sem a szocializmus ellen\u00e9ben, hanem kiteljes\u00edt\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. De az \u00e1ltaluk k\u00e9pviselt elvekb\u0151l l\u00e9trej\u00f6v\u0151 m\u0171vek megnevez\u00e9seinek sem kedvez\u0151 k\u00f6zegb\u0151l kellett indulniuk. Ez\u00e9rt Dargay publik\u00e1ci\u00f3k sor\u00e1t ind\u00edtja. A v\u00e9g\u00fcl m\u00e1r t\u00e1voll\u00e9t\u00e9ben kinyomtatott MTESZ-MIE katal\u00f3gusban megjelentetett, 1978-n\u00e1l kor\u00e1bbi sz\u00f6veg\u00e9ben, melyet egyfajta m\u0171v\u00e9szeti programsz\u00f6vegk\u00e9nt is \u00e9rtelmezhet\u00fcnk, ekk\u00e9ppen \u00edr:<\/p>\r\n

(\u2026) „A k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet ter\u00fclet\u00e9n \u2013 v\u00e9lem\u00e9ny\u00fcnk szerint \u2013 egy t\u00e9vesen \u00e9rtelmezett hagyom\u00e1nytiszteletben fogant, g\u00e1tl\u00f3 \u00e9rt\u00e9krendszer v\u00e1lt egyeduralkod\u00f3v\u00e1, mely megalkotott egy \u00e9rinthetetlen misztifik\u00e1ci\u00f3t, \u00edgy akad\u00e1lyozva m\u00e1s er\u0151k fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. (\u2026) A m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1s nem lehet a t\u00e1rsadalom \u00e9let\u00e9ben elszigetelt t\u00e1rgy, aktu\u00e1liss\u00e1 \u00e9s szoci\u00e1liss\u00e1 kell, hogy v\u00e1ljon. (\u2026) Egyben az \u00e1lland\u00f3 mozg\u00e1s-v\u00e1ltoz\u00e1s jelens\u00e9ge az eszt\u00e9tika saj\u00e1tos nyelv\u00e9n juttatja \u00e9rv\u00e9nyre a materialista vil\u00e1gn\u00e9zet \u00e9s term\u00e9szettudom\u00e1nyos gondolkod\u00e1s alapelemeit.”<\/i><\/p>\r\n

A kinetik\u00e1hoz hasonl\u00f3an, de a k\u00f6znyelvb\u0151l be\u00e9p\u00fclt \u2019mobil\u2019 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti haszn\u00e1lata t\u0171nik a legpragmatikusabb esetnek: Z. G\u00e1cs 1970-es ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak alkalm\u00e1b\u00f3l megsz\u00fcletik a \u2019f\u00e9nymobil\u2019 kifejez\u00e9s, \u00e9s viszonylag gyakori haszn\u00e1latban is marad. S noha v\u00e9gig a Moholy-Nagy \u00e1ltal el\u0151sz\u00f6r a F\u00e9nyeszk\u00f6z seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel l\u00e9trehozott, befogad\u00f3i t\u00e9r eg\u00e9sz\u00e9t modul\u00e1l\u00f3 f\u00e9nyk\u00f6rnyezeteket vizion\u00e1lnak luminokinetikusaink, a kifejez\u00e9s \u00e9rthet\u0151 hi\u00e1ny\u00e1ban (l\u00e9v\u00e9n egyik eleme, az environment a happeninghez hasonl\u00f3an gyan\u00fasnak sz\u00e1m\u00edt a korban) egy el\u00e9g naiv nyelvi k\u00f6rnyezetben pr\u00f3b\u00e1l megfogalmaz\u00f3dni egy val\u00f3ban az addigi m\u0171v\u00e9szet-f\u00f6lfog\u00e1ssal radik\u00e1lisan szak\u00edt\u00f3 jelens\u00e9g.<\/p>\r\n

„\u2026a l\u00e9nyeg az, hogy mozog, f\u00e9nyt v\u00e1lt, t\u00fckr\u00f6z\u0151dik \u00e9s k\u00e1pr\u00e1ztat. (R\u00f3zsa Gy., 1971.)”<\/i><\/p>\r\n

A magyar nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u00e9 Kepes \u00e9s Sch\u00f6ffer is csak a nevezetes, 1970-es, a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szetib\u0151l a M\u0171csarnokba megr\u00f6vid\u00edtett nyitva tart\u00e1ssal, az \u00f6tvenhatosok kisz\u00f3r\u00e1s\u00e1val vitt, m\u00e1r Acz\u00e9l \u00e1ltal sem betiltott \u2019k\u00fclhoniak\u2019 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s (17)<\/a> sor\u00e1n ker\u00fcl els\u0151 \u00edzben; ennek alkalm\u00e1val a M\u0171v\u00e9szet foly\u00f3iratban Bodri Ferenc publik\u00e1l a luminokinetizmusr\u00f3l is, Kepes igazi multidiszciplin\u00e1ris szeml\u00e9let\u00e9nek r\u00e9szek\u00e9nt \u00edr r\u00f3la:<\/p>\r\n

„Kepes m\u00e1sr\u00e9szt a f\u00e9nyek, form\u00e1k \u00e9s sz\u00ednek, a magas fokon fejlett optikai technika, a sz\u00ednes f\u00e9ny- \u00e9s fotomont\u00e1zsok, a t\u00e9rform\u00e1k, \u00e9p\u00fcletd\u00edsz\u00edt\u00e9sek, a legmodernebb technika m\u0171v\u00e9szi alkalmaz\u00e1s\u00e1nak mestere. (\u2026) ‘A mozg\u00f3 f\u00e9ny, mint alkot\u00f3 t\u00e9nyez\u0151’ (Kinetic Light as a Creative Medium) problematik\u00e1j\u00e1t legeml\u00e9kezetesebben a KLM holland l\u00e9git\u00e1rsas\u00e1g New York-i sz\u00e9kh\u00e1z\u00e1nak 1959-ben megval\u00f3s\u00edtott 18\u00d77 m\u00e9teres ‘mozg\u00f3 f\u00e9ny-fala’ dokument\u00e1lja, az \u00e1lland\u00f3an v\u00e1ltoz\u00f3 sz\u00ednek \u00e9s form\u00e1k kaleidoszk\u00f3pja a hatalmas fel\u00fcleten.”<\/i> (18)<\/a><\/p>\r\n

\u00c1ltal\u00e1ban el\u00e9gg\u00e9 \u00e9rthetetlen, mi is zajlik a luminokinetizmusban, \u00e9s \u00e9rzik, hogy nincs megfelel\u0151 sz\u00f3k\u00e9szlet erre, mert itt valami olyanr\u00f3l van sz\u00f3, ami t\u00fall\u00e9p az eddig ismert kateg\u00f3ri\u00e1kon:<\/p>\r\n

„De mi ez a h\u00e1rom m\u0171? Szobor? [d\u0151lttel] Igen \u00e9s nem. Kevesebb \u00e9s t\u00f6bb ann\u00e1l, hogy szobornak nevezhess\u00fck a sz\u00f3 megszokott \u00e9rtelm\u00e9ben.”<\/i> (19)<\/a><\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

A szerz\u0151 a MANK K\u00e1llai Ern\u0151 \u00f6szt\u00f6nd\u00edjasa.<\/p>\r\n

\r\n

(1)<\/a> B\u00e1rk\u00e1ny Jen\u0151n\u00e9: Mai k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti ir\u00e1nyzatok, \u00daj Sz\u00f3<\/i>, 1966. augusztus (19. \u00e9vfolyam, 210-240. sz\u00e1m) 1966-08-23 \/ 232. sz\u00e1m, kedd<\/p>\r\n

(2)<\/a> R\u00f3zsa Gy.: Magyar Art visuel. N\u00e9pszabads\u00e1g<\/i>, 1971. janu\u00e1r 4.<\/p>\r\n

(3)<\/a> Dargay Lajos: A m\u0171v\u00e9szet funkci\u00f3ja \u00e9s a technikai-tudom\u00e1nyos forradalom. Hevesi Szemle<\/i> 2. (1974)1974 \/ 1. sz\u00e1m<\/p>\r\n

(4)<\/a> El\u00e9g csak a nevezetes 1970-es p\u00e9csi Mozg\u00e1s \u201970<\/i> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st p\u00e9ldak\u00e9nt f\u00f6lhozni, ahol egyed\u00fcl Haraszty m\u0171ve perform\u00e1l val\u00f3s mozg\u00e1st.<\/p>\r\n

(5)<\/a> \u201eEzeket a k\u00e9pleteket vissza tudta olvasni, tele volt asszoci\u00e1ci\u00f3val, absztrakt gondolattal \u2014 most nem pejorative \u00e9rtem az absztraktot, vigy\u00e1zni akarok e kifejez\u00e9ssel.\u201d Somogyi J\u00f3zsef f\u00f6lsz\u00f3lal\u00e1sa, Az Orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9s 15. \u00fcl\u00e9se, 1972. december 13-\u00e1n, szerd\u00e1n, 1189. o. Orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si napl\u00f3<\/i>, 1971. I. k\u00f6tet \u2022 1971. m\u00e1jus 12. – 1972. december 14.<\/p>\r\n

(6)<\/a> Vanszlov, V. V., Kolpinszkij, J. D. A modernizmus. A f\u0151 ir\u00e1nyzatok elemz\u00e9se \u00e9s kritik\u00e1ja<\/i>. Kossuth, 1975.<\/p>\r\n

(7)<\/a> Ez egy l\u00e1bjegyzetelt id\u00e9zet, a L\u2019Express 1965. V. 26-i sz\u00e1m\u00e1ra hivatkozik. Vanszlov-Kolpinszkij 1975. 332. o.<\/p>\r\n

(8)<\/a> Z\u00e1dor Anna, Genthon Istv\u00e1n (szerk.): M\u0171v\u00e9szeti Lexikon<\/i>, MTA, 1965, 1966, 1967, 1968.<\/p>\r\n

(9)<\/a> V. L: Egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s Londonban, Tolna Megyei N\u00e9p\u00fajs\u00e1g<\/i>, 1967. janu\u00e1r (17. \u00e9vfolyam, 1-26. sz\u00e1m), 1967-01-22 \/ 19. sz\u00e1m<\/p>\r\n

(10)<\/a> Vayer Lajos: Az idei Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9s hazai m\u0171v\u00e9szet\u00fcnk nemzetk\u00f6zi bemutat\u00e1s\u00e1nak probl\u00e9m\u00e1ja. M\u0171v\u00e9szet<\/i>, 1966\/11, 15-17. o.<\/p>\r\n

(11)<\/a> Bajkay \u00c9va: K\u00e9pek, \u00f6tletek, tr\u00fckk\u00f6k a 34. Velencei Bienn\u00e1l\u00e9n. M\u0171v\u00e9szet<\/i>, 1968\/12, 35-37. o.<\/p>\r\n

(12)<\/a> Szepessy G\u00e9za: A pont \u00e9s von\u00e1s m\u0171v\u00e9szete. M\u0171v\u00e9szet<\/i>, 1968\/3<\/p>\r\n

(13)<\/a> Szatm\u00e1ri Gizella: Fritz K\u00fchn. M\u0171v\u00e9szet<\/i>, 1966\/8<\/p>\r\n

(14)<\/a> V\u00e1mos K\u00e1lm\u00e1n Mikl\u00f3s: Eml\u00e9kez\u00e9s Moholy-Nagy L\u00e1szl\u00f3ra (1895-1946). M\u0171v\u00e9szet<\/i>, 1967\/6<\/p>\r\n

(15)<\/a> Aradi N\u00f3ra: A N\u00fcrnbergi Bienn\u00e1l\u00e9. M\u0171v\u00e9szet<\/i>, 1969\/10, 33. o.<\/p>\r\n

(16)<\/a> \u201eAz egyik Zoran Radovic jugoszl\u00e1v elektrom\u00e9rn\u00f6k tal\u00e1lm\u00e1nya<\/i>, a N\u00fcrnbergben ki\u00e1ll\u00edtott \u00e9s m\u0171k\u00f6dtetett ornamentogr\u00e1f, amelyen \u00fagynevezett mekano-rajzokat lehetett l\u00e9trehozni.\u201d (kiemel\u00e9s t\u0151lem)<\/p>\r\n

(17)<\/a> Schneller J\u00e1nos Benedek M\u0171csarnokpolitika<\/i> c. szakdolgozata nyom\u00e1n, 2008.<\/p>\r\n

(18)<\/a> Bodri Ferenc: Magyar m\u0171v\u00e9szek a nagyvil\u00e1gban: Kepes Gy\u00f6rgy-Cambridge (USA) in.: M\u0171v\u00e9szet<\/i>, 1970.10. 9-11.<\/p>\r\n

(19)<\/a> Horv\u00e1th Gy.: Z. G\u00e1cs Gy\u00f6rgy f\u00e9nymobiljai az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban. Magyar Nemzet<\/i>, 1970. XII. 23.<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az\u00e9rt d\u00f6nt\u00f6ttem a luminokinetizmus kifejez\u00e9s vizsg\u00e1lata mellett, mert m\u00e1ra viszonylag konszolid\u00e1l\u00f3dott jelent\u00e9st nyert a szakmai nyelvben. Elhat\u00e1rol\u00f3dik a t\u00e1g \u00e9rtelm\u0171 f\u00e9nym\u0171v\u00e9szett\u0151l; konkr\u00e9tabb id\u0151beli, t\u00f6rt\u00e9neti konnot\u00e1ci\u00f3ja lett az elektronikus \u00e9s multim\u00e9dia-m\u0171v\u00e9szetek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, \u00e9s a kinetik\u00e1t\u00f3l is k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lik, amennyiben egy\u00e9rtelm\u0171en a f\u00e9ny modul\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra utal. A Sch\u00f6ffer szem\u00e9ly\u00e9hez t\u00fal szorosan k\u00f6t\u0151d\u0151, sz\u0171k \u00e9rtelemben az \u0151 egyik alkot\u00f3i […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":631006,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-401061","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szabad-kez"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401061","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401061"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401061\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2022722,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401061\/revisions\/2022722"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/631006"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401061"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401061"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401061"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}