{"id":401063,"date":"2018-08-09T22:00:00","date_gmt":"2018-08-09T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401063"},"modified":"2018-08-09T22:00:00","modified_gmt":"2018-08-09T22:00:00","slug":"kozep-europai-edenkert","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/kozep-europai-edenkert\/","title":{"rendered":"K\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai \u00e9denkert?"},"content":{"rendered":"
\r\n

Magyarorsz\u00e1gon m\u00e1r t\u00f6bb mint sz\u00e1z \u00e9ve felmer\u00fclt egy k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai \u00e9denkert, egy demokratikus alapokon szervez\u0151d\u0151 Dunai Egyes\u00fclt \u00c1llamok gondolata, \u00e9s persze a lok\u00e1lis \u00e9denkert ide\u00e1ja az\u00f3ta sem t\u0171nt el a politikai gondolkod\u00e1sb\u00f3l, \u00e1m \u00e1ltal\u00e1ban a populista propaganda szintj\u00e9n maradt, amelynek leg\u00fajabb kiad\u00e1s\u00e1ban a K\u00e1rp\u00e1t-medence ism\u00e9t \u00e9denk\u00e9nt van install\u00e1lva, amelyet meg kell \u00f3vni a spekul\u00e1nsokt\u00f3l \u00e9s a barb\u00e1rokt\u00f3l is. (1)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Szentendre az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadban szint\u00e9n egyfajta \u00e9denkertk\u00e9nt, szab\u00e1lyozott, kontroll\u00e1lt \u00c1rk\u00e1diak\u00e9nt funkcion\u00e1lt a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra, \u00edgy az idei Art Capital t\u00e9m\u00e1ja tulajdonk\u00e9ppen egy fajs\u00falyos intellektu\u00e1lis trad\u00edci\u00f3hoz kapcsol\u00f3dik, amelyet olyan nevek f\u00e9mjeleznek, mint Klebelsberg Kuno \u00e9s Acz\u00e9l Gy\u00f6rgy. A kontroll\u00e1lt magyar \u00c1rk\u00e1dia identit\u00e1sa k\u00f6r\u00fcli vit\u00e1k is majd sz\u00e1z \u00e9vre tekintenek vissza \u00e9s a szentendrei m\u0171v\u00e9szet fogalm\u00e1t\u00f3l a Szentendrei Szabadt\u00e9ri T\u00e1rlatokon \u00e9s a Vajda Lajos St\u00fadi\u00f3n \u00e1t a Bizotts\u00e1g-ligetig \u00edvelnek. Az idei szentendrei \u00e9den k\u00f6zpontj\u00e1ba azonban nem a h\u00edres \u201eszentendreiek\u201d ker\u00fcltek. <\/p>\r\n\r\n

A szt\u00e1rm\u0171v\u00e9szek \u00e9s a nagy \u201ek\u00f6zponti\u201d (M\u0171v\u00e9szetMalom) ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok legal\u00e1bbis egy ett\u0151l elt\u00e9r\u0151 ir\u00e1nyba mutatnak \u00e9s az \u00e9denkert toposzt is \u00e9rdekes \u00e9s ellentmond\u00e1sos megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba helyezik. Az Art Capital prom\u00f3ci\u00f3ja \u00e1ltal kiemelt egyik szt\u00e1r, vagy ink\u00e1bb egykori szt\u00e1r, Yoko Ono, aki a Fluxus \u00e9s a hippi mozgalom m\u0171v\u00e9szek\u00e9nt v\u00e1lt h\u00edress\u00e9, \u00e9s gyakorlatilag 50 \u00e9ve ugyanabban a paradigm\u00e1ban gondolkozik, ami nemcsak glob\u00e1lisan, de lok\u00e1lisan is egy paradox, idej\u00e9tm\u00falt wishful thinking-nek t\u0171nik.<\/p>\r\n\r\n

A 2018-as k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai, szentendrei Art Capital centrum\u00e1t, a kertt\u00e9 \u00e9s pihen\u0151helly\u00e9 form\u00e1lt, kontempl\u00e1ci\u00f3ra \u00e9s lazul\u00e1sra h\u00edv\u00f3 szentendrei v\u00e1rosk\u00f6zpontot azonban m\u00e9gis Yoko Ono szelleme lengi be a h\u00edres<\/a> K\u00edv\u00e1ns\u00e1gf\u00e1<\/I>val \u00e9s az egyiptomi macskaistenn\u0151, B\u00e1sztet reinkarn\u00e1ci\u00f3j\u00e1val<\/a>. Legal\u00e1bbis r\u00e9szben, mert ez a szellem \u00f6ssze\u00fctk\u00f6z\u00e9sbe ker\u00fcl egy m\u00e1sik szellemmel, a kolonializmus szellem\u00e9vel, ami Mohau Modisakeng alkot\u00e1s\u00e1n, az \u00c1tj\u00e1r\u00f3<\/I>n kereszt\u00fcl lop\u00f3zik be<\/a> K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ba.<\/p>\r\n\r\n

Ez a fajta intellektu\u00e1lis migr\u00e1ci\u00f3 m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban sem teljesen \u00e9rdektelen, hiszen Modisakeng d\u00e9l-afrikai munk\u00e1ja eredetileg Velenc\u00e9be, a Velencei Bienn\u00e1l\u00e9ra k\u00e9sz\u00fclt, \u00e9s ott eg\u00e9szen m\u00e1st jelentett, mint itt \u00e9s most Szentendr\u00e9n. Az egyik legnagyobb afrikai gett\u00f3v\u00e1rosb\u00f3l, a \u201efekete-feh\u00e9r\u201d, hibrid kult\u00far\u00e1val \u00e1tsz\u0151tt, t\u00f6rt\u00e9nelmi l\u00e9pt\u00e9k\u0171 rasszista indulatokat term\u0151 Sowet\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 Modisakeng ugyanis Eur\u00f3pa legh\u00edresebb keresked\u0151v\u00e1ros\u00e1ban, legpatin\u00e1sabb modern ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak helysz\u00edn\u00e9n \u00e1ll\u00edtott ki egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en f\u00e9nyk\u00e9pezett, high tech, egzotikus spekt\u00e1kulumot, amelyben h\u00e1rom afrikai figura, a rabszolgas\u00e1got id\u00e9z\u0151 autentikus \u00f6lt\u00f6z\u00e9kben, az afrikai mitol\u00f3gia metaforikus k\u00f6nt\u00f6s\u00e9ben folytat eszt\u00e9tikus k\u00fczdelmet a tengerrel, amely term\u00e9szetes m\u00f3don hal\u00e1llal v\u00e9gz\u0151dik.<\/p>\r\n\r\n

A D\u00e9l-afrikai K\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1g pavilonj\u00e1ban Modisakeng r\u00e1ad\u00e1sul nem is egyed\u00fcl \u00e1ll\u00edtott ki, hanem egy d\u00e9l-afrikai sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa feh\u00e9r n\u0151vel, a szint\u00e9n vil\u00e1gszt\u00e1r Candice Breitz-cal egy\u00fctt. Breitz munk\u00e1ja, a Love Story<\/I> a migr\u00e1ci\u00f3 reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l, l\u00e9nyeg\u00e9ben Frantz Fanon \u00e9s Gayatri Spivak kritikai elm\u00e9let\u00e9t gondolja tov\u00e1bb, amely szerint az al\u00e1vetetteknek, a feket\u00e9knek, a sz\u00ednes b\u0151r\u0171eknek, a gyarmatos\u00edtottaknak nincs saj\u00e1t hangja, magukra kell \u00f6lteni\u00fck a feh\u00e9r b\u0151r maszkj\u00e1t, kult\u00far\u00e1j\u00e1t, nyelv\u00e9t, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n hangot kapjanak<\/a>. (2)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Breitz ebben a szellemben konfront\u00e1lja egym\u00e1ssal Julianna Moore \u00e9s Alec Baldwin, illetve hat val\u00f3di migr\u00e1ns (egy sz\u00edriai, egy angolai, egy kong\u00f3i, egy indiai, egy venezuelai \u00e9s egy szom\u00e1liai) hangj\u00e1t. El\u0151bbiek mes\u00e9lik el ugyanis nagy v\u00e1sznakon ut\u00f3bbiak t\u00f6rt\u00e9neteinek szerkesztett, mediatiz\u00e1lt kivonat\u00e1t, akik New York, Berlin \u00e9s Fokv\u00e1ros vil\u00e1g\u00e1ba, kult\u00far\u00e1j\u00e1ba, gazdags\u00e1g\u00e1ba v\u00e1gytak a nyomor \u00e9s a terror lok\u00e1lis helysz\u00edneir\u0151l.<\/p>\r\n\r\n

Modisakeng m\u0171v\u00e9nek teh\u00e1t t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen is a mai Velence az adekv\u00e1t kontextusa, itt jelen\u00edti meg a fiatal, d\u00e9l-afrikai, sz\u00ednes b\u0151r\u0171 f\u00e9rfi saj\u00e1t kult\u00far\u00e1j\u00e1nak melankolikus olvasat\u00e1ban a d\u00e9l-afrikai rabszolgatart\u00e1s 350 \u00e9ves t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, mik\u00f6zben reflekt\u00e1l e t\u00f6rt\u00e9net kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ra, euroamerikai piacos\u00edt\u00e1s\u00e1ra, eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra is.<\/p>\r\n\r\n

Mindebb\u0151l Szentendre mai kirakatv\u00e1sos\u00e1ban \u00e9ppen csak az eredeti melank\u00f3lia \u00e9s az ir\u00f3nia v\u00e9sz el \u00e9s els\u0151 pillant\u00e1sra egy gy\u00f6ny\u00f6r\u0171, egzotikus t\u00f6rt\u00e9net marad bel\u0151le annak az orsz\u00e1gnak a m\u0171v\u00e9szeti f\u0151v\u00e1ros\u00e1ban, amely az afrikai \u00e9s az \u00e1zsiai bev\u00e1ndorl\u00f3kt\u00f3l k\u00edv\u00e1nja mag\u00e1t \u00e9s magyar n\u00e9p\u00e9t megv\u00e9deni. Modisakeng \u00c1tkel\u00e9s<\/I>e r\u00e1ad\u00e1sul az \u00e9denkert toposz\u00e1val is furcs\u00e1n rezon\u00e1l, mintha azt \u00e1ll\u00edtan\u00e1, hogy a legt\u00f6bb, amit ma egy afrikai tehet az az, hogy sz\u00e9pen \u00e9s l\u00e1tv\u00e1nyosan pusztul el, fullad bele az \u0151t az \u00c9dent\u0151l elv\u00e1laszt\u00f3 tengerbe.<\/p>\r\n\r\n

Az \u00e1tkel\u00e9s \u00e9s az utaz\u00e1s ugyanis a sowet\u00f3i (bantu, eg\u00e9szen pontosan cv\u00e1na) kult\u00far\u00e1ban a hal\u00e1l p\u00e1rhuzama, az elker\u00fclhetetlen v\u00e9g\u00e9, ami azonban egy jobb vil\u00e1gba vezet. A melankolikus \u00e9den gondolata azonban a fesztiv\u00e1l felk\u00e9r\u00e9sre k\u00e9sz\u00fclt m\u0171veinek, v\u00e1logatott kis ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sainak egy r\u00e9sz\u00e9t\u0151l nem is annyira idegen. Iski Kocsi Tibor geol\u00f3giai l\u00e9pt\u00e9k\u0171 kertjei (Remix of Damage<\/I>) p\u00e9ld\u00e1ul s\u00f6t\u00e9tek \u00e9s embertelenek, a szubjektum tulajdonk\u00e9ppen csak a le\u00edr\u00e1s, a r\u00f6gz\u00edt\u00e9s aszketikus alanyak\u00e9nt jelenik meg benn\u00fck a fens\u00e9ges fogalm\u00e1nak \u00e9gisze alatt.<\/p>\r\n\r\n

Hasonl\u00f3 melank\u00f3lia hatja \u00e1t a teremtett vil\u00e1g \u00e9s az emberi teremt\u00e9s viszony\u00e1n medit\u00e1l\u00f3 Imre Mariann betonh\u00edmz\u00e9seit<\/a>, lecsupasz\u00edtott kar\u00e1csonyf\u00e1it<\/a> \u00e9s h\u00e1rsfavir\u00e1gz\u00e1s\u00e1t is. \u00c9s bizonyos tekintetben egy apolitikus (a modernizmus nyelv\u00e9n: auton\u00f3m) f\u00f6ldi \u00e9den lehet\u0151s\u00e9g\u00e9n medit\u00e1l Boros Viola kertje<\/a>\u0003 vagy M\u00e1trai Erik magaslese<\/a> is, illetve ehhez a toposzhoz kapcsolhat\u00f3 (szat\u00edr\u00e1ba hajl\u00f3 ir\u00f3ni\u00e1val) Bp. Szab\u00f3 Gy\u00f6rgy \u00e9s Palotai G\u00e1bor techno-menyorsz\u00e1ga<\/a> (Tal\u00e1lt pixel<\/I>) az abban otthonra tal\u00e1l\u00f3 playmobil emberk\u00e9kkel.<\/p>\r\n\r\n

A k\u00e9t legnagyobb volumen\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s viszont nem igaz\u00e1n kapcsol\u00f3dik sem a f\u00f6ldi \u00e9den, sem pedig a t\u00falvil\u00e1g mitol\u00f3gi\u00e1j\u00e1hoz. A Csiszolatlan gy\u00e9m\u00e1ntok<\/I> (a c\u00edm ageizmusa bennem a K\u00e1d\u00e1r-kor fiatal, k\u00eds\u00e9rletez\u0151 m\u0171v\u00e9sz kifejez\u00e9s\u00e9t id\u00e9zi fel) legink\u00e1bb az \u00faj nyugat-, kelet- \u00e9s k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai, de val\u00f3j\u00e1ban m\u00e1r nem annyira lok\u00e1lis, mint ink\u00e1bb glob\u00e1lis eszt\u00e9tikai horizontban gondolkod\u00f3 posztmedi\u00e1lis, figurat\u00edv \u00e9s non-figurat\u00edv fest\u00e9szet \u00faj \u00fatjait mutatja be Alexander Tinei (\u00e9s Muladi Brigitta) v\u00e1logat\u00e1s\u00e1ban, ami kicsit olyan mintha Fenyvesi \u00c1ron posztabsztrakt \u00e9s Jane Neal \u00fajfigurat\u00edv perspekt\u00edv\u00e1i kombin\u00e1l\u00f3dn\u00e1nak benne.<\/p>\r\n\r\n

A m\u00e1sik nagy \u00e9s sokszerepl\u0151s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s viszont a Nincs t\u00f6bb titok<\/I> c\u00edmet kapta, ami ma Magyarorsz\u00e1gon ak\u00e1r egy \u00edg\u00e9retes \u00e9s kifejezetten vesz\u00e9lyes c\u00edm is lehetne Giorgio Agamben vagy Judith Butler n\u00e9z\u0151pontj\u00e1b\u00f3l, de val\u00f3j\u00e1ban csak egy eddig \u201etitkolt\u201d, \u00e9rtsd: a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra nem l\u00e1that\u00f3 mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9nyt mutat be. (3)<\/a> Ger\u0151 L\u00e1szl\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9nye azonban a nyilv\u00e1nval\u00f3 titokzatoss\u00e1gon t\u00fal, titokban valami m\u00e1sr\u00f3l is besz\u00e9l, m\u00e9gpedig arr\u00f3l a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai identit\u00e1sr\u00f3l \u00e9s gy\u0171jt\u0151i horizontr\u00f3l, ami az innov\u00e1ci\u00f3t \u00e9s a trad\u00edci\u00f3t egyar\u00e1nt a lok\u00e1lis \u00e9s a glob\u00e1lis er\u0151k konfliktusak\u00e9nt \u00e9rtelmezi.<\/p>\r\n\r\n

Tal\u00e1n tudat (vagy legal\u00e1bbis a mainstream m\u00e9dia \u00e9rz\u00e9kel\u00e9si k\u00fcsz\u00f6be) alatt a kur\u00e1tor, Muladi Brigitta is ez\u00e9rt ind\u00edtotta a gy\u0171jtem\u00e9ny bemutat\u00e1s\u00e1t egy mai, k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai k\u00f6rk\u00e9ppel, identit\u00e1s kaleidoszk\u00f3ppal, ami tal\u00e1n az egyetlen olyan helye a shiny happy fesztiv\u00e1lk\u00e9nt kommunik\u00e1lt ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s-koll\u00e1zsnak, ami geopolitikai dial\u00f3gusba l\u00e9p az egyik aktu\u00e1lis szt\u00e1rm\u0171v\u00e9sszel, Modisakenggel. B\u00e1r a Bels\u0151 k\u00f6r<\/I> c\u00edmmel ell\u00e1tott nyit\u00f3 szekci\u00f3 a kur\u00e1tor szerint medi\u00e1lis alapon szervez\u0151d\u00f6tt \u00e9s ekk\u00e9nt a fest\u00e9szeti hagyom\u00e1ny k\u00e9rd\u00e9seire reflekt\u00e1l, val\u00f3j\u00e1ban Birk\u00e1s \u00c1kos, Tim Eitel, Matthias Weischer, Cs\u00e1k\u00e1ny Istv\u00e1n \u00e9s Kasz\u00e1s Tam\u00e1s a posztkommunista \u00e1llapot problematik\u00e1j\u00e1t rajzolj\u00e1k ki a kor\u00e1bban elfojtott szocialista realizmus \u00fajj\u00e1\u00e9led\u00e9s\u00e9vel, ami sz\u00e9pen r\u00edmel Fokv\u00e1ros \u00e9s Modisakeng mai, posztkoloni\u00e1lis kult\u00far\u00e1j\u00e1ra.<\/p>\r\n\r\n

Birk\u00e1s \u00c1kos V\u00f6r\u00f6s z\u00e1szl\u00f3<\/I>ja a terrorizmust \u00e9s a zavarg\u00e1sokat id\u00e9zi fel a klasszikus, de m\u00e1r a sz\u00f3rakoztat\u00f3ipar r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt m\u0171v\u00e9szet (Eugene Delacroix: A szabads\u00e1g vezeti a n\u00e9pet<\/I>) p\u00e1toszformul\u00e1in kereszt\u00fcl, \u00e9s hasonl\u00f3 intenci\u00f3 rejlik a Koszta J\u00f3zsefre utal\u00f3 Kukoric\u00e1s<\/I>ban is, ami azonban a magyar \u201emenek\u00fcltv\u00e1ls\u00e1g\u201d \u00f3ta komoly gellert kapott. Imm\u00e1r Johanna Kandl ironikusan orientalista, pszeudo biedermeier bakui \u00e9letk\u00e9pe is ebben az \u00faj kontextusban \u00e9rtelmez\u0151dik, Tim Eitel n\u00e9met szerzetesei pedig Birk\u00e1s r\u00e9gi m\u00fazeumi fotogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1val, a Madonna el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 modern l\u00e1togat\u00f3<\/I>val l\u00e9pnek dial\u00f3gusba.<\/p>\r\n\r\n

Kasz\u00e1s Tam\u00e1s permafroszt (k\u00f6zkelet\u0171en: tundra) rakom\u00e1nykultusz (a technikai civiliz\u00e1ci\u00f3 premodern \u00e1t\u00e9rtelmez\u00e9se) h\u00edv\u0151 haj\u00f3vontat\u00f3i \u00e9s Cs\u00e1k\u00e1ny Istv\u00e1n szocialista modernista eml\u00e9kezetpolitikai szobor\u00e1ll\u00edt\u00e1sa (Talpra\u00e1ll\u00edt\u00e1s<\/I>, 2007) pedig a keleti, ellenkultur\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet toposz\u00e1nak n\u00e9met \u00e1t\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9vel (\u00daj Lipcsei Iskola) folytatnak term\u00e9keny p\u00e1rbesz\u00e9det, amivel mintegy \u00fajrapoz\u00edcion\u00e1lj\u00e1k a kapitalista piacnak kiszolg\u00e1ltatott posztkommunista identit\u00e1s k\u00e9p\u00e9t is.<\/p>\r\n\r\n

Az identit\u00e1s konstrukci\u00f3 egy m\u00e1sik titkos helysz\u00edne Kicsiny Bal\u00e1zs rejt\u00e9lyes install\u00e1ci\u00f3ja (Anthem<\/I>, 2013) is a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s sz\u00edv\u00e9ben, saj\u00e1t nyolcvanas \u00e9vekbeli munk\u00e1inak t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban, ami a karambol billi\u00e1rd \u00e9s a saj\u00e1t mag\u00e1t a haj\u00e1n\u00e1l fogva a gebaszb\u00f3l kir\u00e1nt\u00f3 M\u00fcnchhausen b\u00e1r\u00f3 fel\u0151l \u00e9rtelmezi \u00fajra a politika, a gazdas\u00e1g \u00e9s a sz\u00f3rakoztat\u00f3ipar j\u00e1t\u00e9kszerek\u00e9nt a magyar, posztkommunista szubjektum helyzet\u00e9t.<\/p>\r\n\r\n

Ez a fajta politikai diskurzus am\u00fagy a kisebb ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon is el\u0151\u00e1shat\u00f3 az \u00e9deni, intellektu\u00e1lis kerti parti retorik\u00e1ja al\u00f3l, ami tal\u00e1n annak is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a helysz\u00ednek nagyon er\u0151sek: \u00c1mos Imre, Anna Margit, Barcsay Jen\u0151, Kmetty J\u00e1nos, Kov\u00e1cs Margit, Vajda Lajos sorsa \u00e9s \u00e9letm\u0171ve mind-mind meg\u00e9r egy-egy k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai geopolitikai mis\u00e9t. Az \u00c1mos Imre \u00e9s Anna Margit M\u00fazeum saj\u00e1t kis ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, a Hortus conclusus<\/I> azonban csak az \u00e1rk\u00e1diai kertr\u0151l mes\u00e9l, \u00e9s ez a mese nagyon t\u00e1vol \u00e1ll a numerus clausus \u00e9s a holokauszt val\u00f3s\u00e1g\u00e1t\u00f3l.<\/p>\r\n\r\n

A t\u00e1vols\u00e1got meglep\u0151 m\u00f3don Szab\u00f3 Kl\u00e1ra Petra egyik odatelep\u00edtett munk\u00e1ja, fekete f\u00f6lddel bor\u00edtott kertj\u00e9nek \u00fcress\u00e9ge \u00e9s s\u00f6t\u00e9ts\u00e9ge hidalja \u00e1t, amelyben egy akvarell anim\u00e1ci\u00f3n, egy fiatal \u00e1s\u00f3 n\u0151 alakja rajzol\u00f3dik ki, akir\u0151l azonban nem tudhat\u00f3, hogy saj\u00e1t kis kertj\u00e9t m\u0171veli-e vagy \u00e9ppen valakinek a s\u00edrj\u00e1t \u00e1ssa. Hasonl\u00f3an er\u0151s \u00e9rzelmi t\u00f6ltet\u0171 reflexi\u00f3 Rab\u00f3czky Judit kerti szobra, aki az egyik els\u0151 n\u0151i szuperh\u0151st, a bibliai Juditot \u00e1ll\u00edtotta ki<\/a> a Kov\u00e1cs Margit M\u00fazeum kertj\u00e9ben attrib\u00fatumait\u00f3l \u00e9s hatalm\u00e1t\u00f3l is megfosztott, de m\u00e9gis kev\u00e9lyen, karba tett k\u00e9zzel \u00e1ll\u00f3, meztelen n\u0151k\u00e9nt. Ha pedig Rab\u00f3czky Judith<\/I> szobr\u00e1t Kov\u00e1cs Margit mentalit\u00e1s\u00e1nak alleg\u00f3ri\u00e1jak\u00e9nt olvassuk, akkor m\u00e1shol is eg\u00e9szen k\u00eds\u00e9rteties \u00e9rtelmez\u00e9sekhez lyukadhatunk ki.<\/p>\r\n\r\n

Bersz\u00e1n Zsolt p\u00e9ld\u00e1ul v\u00f6r\u00f6sbe (ami a forradalmi kommunizmus vil\u00e1gform\u00e1l\u00f3 potenci\u00e1lj\u00e1ra \u00e9s a bolsevik m\u00e9telyre, az \u00e9let \u00e9s a boldogul\u00e1s egykori r\u00e1kos k\u00f3dj\u00e1ra is utalhat) ford\u00edtott<\/a> fekete roml\u00e1ssal, szintetikus, \u00e9l\u0151sk\u00f6d\u0151 form\u00e1kkal \u00e1rasztotta el<\/a> a szocialista modernizmus egyik nagy alakj\u00e1nak, Kmetty J\u00e1nos m\u00fazeum\u00e1nak a kertj\u00e9t. Ebben a posztkommunista kontextusban az sem \u00e9rdektelen, ahogy Horv\u00e1th \u00c9va M\u00f3nika a Barcsay M\u00fazeumban az orosz avantg\u00e1rd kubofuturizmus nyelv\u00e9n mes\u00e9l<\/a> a t\u00f6megek leg\u00fajabb kori l\u00e1zad\u00e1s\u00e1r\u00f3l, ami a rock koncertekt\u0151l a politikai t\u00fcntet\u00e9seken \u00e1t a hat\u00e1rv\u00e9delmi kordonokig \u00edvel.<\/p>\r\n\r\n

A legsokkol\u00f3bb kort\u00e1rs reflexi\u00f3t azonban Vajda Lajos kapta, hiszen a m\u00fazeum\u00e1ban ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 Nagy Barbara a f\u00f6ldi \u00e9den, a kert metafor\u00e1ja fel\u0151l olvassa \u00fajra Vajda bioromantikus m\u0171v\u00e9szet\u00e9t, k\u00e9sei sz\u00e9nrajzait, azon bel\u00fcl is konkr\u00e9tan egyet, az 1940-es \u00d6rv\u00e9nyl\u0151 ter<\/I>et, amit kozmikuss\u00e1 n\u00f6vel, amikor a f\u00e9lelem \u00e9s a terror ig\u00e9zet\u00e9ben kavarg\u00f3 ind\u00e1kkal t\u00f6lti ki<\/a> a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r eg\u00e9sz\u00e9t. A m\u00e1sik t\u00e9rben pedig egy rajzsz\u00e9nb\u0151l \u00e9p\u00edtett fa id\u00e9zi fel<\/a> d\u00f6bbenetes m\u00f3don egy nukle\u00e1ris apokalipszis k\u00e9pzet\u00e9t, amelyet h\u00e1tborzongat\u00f3an keretez a kert hat\u00e1rait kijel\u00f6l\u0151 v\u00f6r\u00f6s l\u00e9zerf\u00e9ny.<\/p>\r\n\r\n

Ez az apokaliptikus l\u00e1tom\u00e1s k\u00eds\u00e9rtetiesen rezon\u00e1l a m\u0171vek eredeti kontextus\u00e1val, a t\u00fcd\u0151baj \u00e9s a munkaszolg\u00e1lat, a m\u00e9lyszeg\u00e9nys\u00e9g \u00e9s az antiszemitizmus vil\u00e1g\u00e1val, s\u0151t m\u00e9g a koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1borok vizualit\u00e1s\u00e1ra \u00e9s Giorgio Agamben sokkol\u00f3 metafor\u00e1j\u00e1ra (a modernit\u00e1s mint koncentr\u00e1ci\u00f3s t\u00e1bor), a thanatopolitik\u00e1ra is asszoci\u00e1lni enged, vagyis arra a modern korm\u00e1nyzati mentalit\u00e1sra, amely politikai \u00e9s gazdas\u00e1gi szempontok szerint d\u00f6nti el, hogy kinek van joga az emberi \u00e9lethez. (4)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Ez a fajta elgondolkodtat\u00f3, reflexi\u00f3ra k\u00e9sztet\u0151 s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g, mint l\u00e1thattuk, t\u00f6bbsz\u00f6r is felsejlik az \u00c9denkertben, amelynek arculata, profilja, kommunik\u00e1ci\u00f3ja, Yoko Ono zen-buddhizmussal felturb\u00f3zott hippi mitol\u00f3gi\u00e1ja azonban Candice Breitz Alec Baldwinj\u00e1t juttatja eszembe. Mintha 2018 Szentendr\u00e9j\u00e9ben vid\u00e1m kulissz\u00e1kkal, kontemplat\u00edv, de apolitikus kur\u00e1tori koncepci\u00f3kkal titkolni, de legal\u00e1bbis \u00e1lc\u00e1zni, finom\u00edtani kellene a s\u00f6t\u00e9t reflexi\u00f3kat, mik\u00f6zben a sz\u00ednfalak m\u00f6g\u00f6tt az alkot\u00f3k nagyon is komor v\u00edzi\u00f3kat festenek az \u00e9denkert mai \u00e1llapot\u00e1r\u00f3l.<\/p>\r\n\r\n

<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n\r\n

(1)<\/a> J\u00e1szi Oszk\u00e1r: Magyarorsz\u00e1g j\u00f6v\u0151je \u00e9s a Dunai Egyes\u00fclt \u00c1llamok<\/I>. \u00daj Magyarorsz\u00e1g, Budapest, 1918.<\/p>\r\n

(2)<\/a> V.\u00f6.: Franz Fanon: Peau noire, masques blancs<\/I>, Seuil, Paris, 1952 \u00e9s Gayatri Chakravorty Spivak: Sz\u00f3ra b\u00edrhat\u00f3-e az al\u00e1rendelt? (1988) Helikon<\/I>, 1996\/4. 450-483.<\/p>\r\n

(3)<\/a> FV.\u00f6.: Giorgio Agamben: State of Exception<\/I> (2003) University of Chicago Press, Chicago, 2005. Judith Butler: Precarious Life<\/I>, Verso, New York, 2004.<\/p>\r\n

(4)<\/a> V.\u00f6.: Giorgio Agamben: Homo Sacer. Sovereign Power and Bare Life<\/I>. Stanford University Press, Stanford, 1998. \u00e9s Achille Mbembe: Necropolitics. Public Culture<\/I>, 2003\/1. 11-40.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Magyarorsz\u00e1gon m\u00e1r t\u00f6bb mint sz\u00e1z \u00e9ve felmer\u00fclt egy k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai \u00e9denkert, egy demokratikus alapokon szervez\u0151d\u0151 Dunai Egyes\u00fclt \u00c1llamok gondolata, \u00e9s persze a lok\u00e1lis \u00e9denkert ide\u00e1ja az\u00f3ta sem t\u0171nt el a politikai gondolkod\u00e1sb\u00f3l, \u00e1m \u00e1ltal\u00e1ban a populista propaganda szintj\u00e9n maradt, amelynek leg\u00fajabb kiad\u00e1s\u00e1ban a K\u00e1rp\u00e1t-medence ism\u00e9t \u00e9denk\u00e9nt van install\u00e1lva, amelyet meg kell \u00f3vni a spekul\u00e1nsokt\u00f3l \u00e9s a […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":631008,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-401063","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401063","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401063"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401063\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/631008"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401063"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401063"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401063"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}