{"id":401064,"date":"2018-09-05T22:00:00","date_gmt":"2018-09-05T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401064"},"modified":"2018-09-05T22:00:00","modified_gmt":"2018-09-05T22:00:00","slug":"cinikus-muveszetfilozofia","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/cinikus-muveszetfilozofia\/","title":{"rendered":"Cinikus m\u0171v\u00e9szetfiloz\u00f3fia"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

A filoz\u00f3fia m\u00e1r egy ideje fontos referenciamez\u0151t jelent Erwin Wurm sz\u00e1m\u00e1ra, aki gyakorlatilag (artfacts.net<\/a>) ma a vil\u00e1g egyik (ha nem a) legkeresettebb szobr\u00e1sza. M\u00e1r a k\u00e9zezres \u00e9vekben rendre felbukkant munk\u00e1iban Freud mellett Wittgenstein, Hegel \u00e9s Fichte neve is, \u00fajabban pedig k\u00e9t ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n is k\u00f6zponti helyre ker\u00fcltek a filoz\u00f3fusok.<\/p>\r\n\r\n

Szentendre az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadban szint\u00e9n egyfajta \u00e9denkertk\u00e9nt, szab\u00e1lyozott, kontroll\u00e1lt \u00c1rk\u00e1diak\u00e9nt funkcion\u00e1lt a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra, \u00edgy az idei Art Capital t\u00e9m\u00e1ja tulajdonk\u00e9ppen egy fajs\u00falyos intellektu\u00e1lis trad\u00edci\u00f3hoz kapcsol\u00f3dik, amelyet olyan nevek f\u00e9mjeleznek, mint Klebelsberg Kuno \u00e9s Acz\u00e9l Gy\u00f6rgy. A kontroll\u00e1lt magyar \u00c1rk\u00e1dia identit\u00e1sa k\u00f6r\u00fcli vit\u00e1k is majd sz\u00e1z \u00e9vre tekintenek vissza \u00e9s a szentendrei m\u0171v\u00e9szet fogalm\u00e1t\u00f3l a Szentendrei Szabadt\u00e9ri T\u00e1rlatokon \u00e9s a Vajda Lajos St\u00fadi\u00f3n \u00e1t a Bizotts\u00e1g-ligetig \u00edvelnek. Az idei szentendrei \u00e9den k\u00f6zpontj\u00e1ba azonban nem a h\u00edres \u201eszentendreiek\u201d ker\u00fcltek. <\/p>\r\n\r\n

A BACC (Bangkok Art and Culture Centre) 2016-os ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a Philosophy of Instructions<\/I> c\u00edmet kapta, ami egy\u00fattal annak a diagramnak a c\u00edme is lett, ami m\u0171alkot\u00e1sk\u00e9nt, mott\u00f3k\u00e9nt \u00e9s bevezet\u0151 falsz\u00f6vegk\u00e9nt a Ludwig M\u00fazeum budapesti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t is felvezeti. A m\u0171 tulajdonk\u00e9ppen szervesen illeszkedik Wurm filozofikus praxis\u00e1hoz \u00e9s azon bel\u00fcl az egyperces szobrok koncepci\u00f3j\u00e1hoz, amelyek l\u00e9nyeg\u00e9t a \u201eszobr\u00e1sz\u201d instrukci\u00f3i adj\u00e1k.<\/p>\r\n\r\n

Az Utas\u00edt\u00e1sok filoz\u00f3fi\u00e1ja<\/I> maga azonban nem egyperces szobor, mivel nem tartalmaz semmilyen konkr\u00e9t utas\u00edt\u00e1st, nem mondja meg, hogyan \u00fclj\u00f6n, \u00e1lljon, vagy fek\u00fcdj\u00f6n a \u201en\u00e9z\u0151\u201d, \u00e9s mit csin\u00e1ljon a rendelkez\u00e9s\u00e9re bocs\u00e1tott h\u00e9tk\u00f6znapi t\u00e1rgyakkal. \u00cdgy viszont azt lehet v\u00e9lelmezni, hogy az Utas\u00edt\u00e1sok filoz\u00f3fi\u00e1ja<\/I> val\u00f3j\u00e1ban egy \u00f6nreflex\u00edv munka, ami az egyperces szobrok utas\u00edt\u00e1sai m\u00f6g\u00f6tti \u201efiloz\u00f3fi\u00e1ba\u201d enged betekint\u00e9st.<\/p>\r\n\r\n

Ezt az \u00e9rtelmez\u00e9st er\u0151s\u00edti a diagram budapesti install\u00e1l\u00e1sa is, ami egy\u00fattal azt az implicit instrukci\u00f3t is mag\u00e1ban rejti, hogy a kritikusnak a diagram alapj\u00e1n, a diagramb\u00f3l kisilabiz\u00e1lhat\u00f3 program szerint kell helyesen \u00e9rtelmeznie Wurm munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t, amelyb\u0151l a pesti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egy tartalmas \u00e9s \u00e1tfog\u00f3 metszetet k\u00edn\u00e1l fel.<\/p>\r\n\r\n

Wurmt\u00f3l nem meglep\u0151 m\u00f3don azonban ez a filoz\u00f3fiai meta-instrukci\u00f3 sem mentes a humort\u00f3l, hiszen a diagram egyes mez\u0151iben abszurd m\u00f3don oda nem ill\u0151, \u00e1m az alkot\u00f3 sz\u00e1m\u00e1ra kedves \u201eabszurd\u201d (Beckett, Camus, Bernhard) figur\u00e1k bukkannak fel. A diagram holisztikus jelleg\u00e9b\u0151l \u2013 a filoz\u00f3fi\u00e1t\u00f3l a nyelv\u00e9szeten, a szociol\u00f3gi\u00e1n \u00e9s a pszichol\u00f3gi\u00e1n \u00e1t a term\u00e9szettudom\u00e1nyokig \u00edvel \u2013, abszurdit\u00e1s\u00e1b\u00f3l \u00e9s egyes hivatkoz\u00e1saib\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an Budapesten Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s mont\u00e1zs-diagramjai is esz\u00e9be juthatnak a kontempl\u00e1l\u00f3 n\u00e9z\u0151nek, de Wurm diagramja a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeten bel\u00fcl egyetlen p\u00e1rhuzamot k\u00edn\u00e1l csak fel, Joseph Beuys t\u00e1rsadalmi plasztik\u00e1j\u00e1t, amihez azonban az \u0151 saj\u00e1t t\u00e1rsadalmi plasztik\u00e1ja m\u00e1r nyilv\u00e1nval\u00f3 ir\u00f3ni\u00e1val, s\u0151t egyfajta cinizmussal viszonyul.<\/p>\r\n\r\n

A cinizmus, a cinikus humor am\u00fagy nem ritka elem Wurm \u00f6n\u00e9rtelmez\u00e9seiben sem, de a jelz\u0151 haszn\u00e1lat\u00e1b\u00f3l \u00fagy sejthet\u0151, hogy az osztr\u00e1k alkot\u00f3 pozit\u00edv \u00e9rtelemben haszn\u00e1lja a fogalmat, amihez a legfontosabb referencia n\u00e9met nyelvter\u00fcleten Peter Sloterdijk legend\u00e1s filoz\u00f3fiai bestsellere, a Cinikus \u00e9sz kritik\u00e1ja<\/I> (1983), ami \u00e9ppen akkor jelent meg, amikor Wurm akad\u00e9miai karrierje (b\u00f6lcseleti, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti tanulm\u00e1nyok ut\u00e1n) beindult.<\/p>\r\n\r\n

Sloterdijk ugyanis megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti az antik, felforgat\u00f3, az anyagi javakr\u00f3l a tiszt\u00e1nl\u00e1t\u00e1s \u00e9s az igazs\u00e1g kedv\u00e9\u00e9rt lemond\u00f3 antik cinizmust (Kynismus) a h\u00e9tk\u00f6znapi, pragmatikus cinizmust\u00f3l (Zynismus), amelynek egy\u00e9n- \u00e9s t\u00e1rsadalomform\u00e1l\u00f3 erej\u00e9t az\u00f3ta Slavoj Zizek bizonygatja intenz\u00edven lacani \u00e9s freudi alapokon. (1)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Az egyperces szobroknak el is k\u00e9pzelhet\u0151 olyan olvasata, amely a felforgat\u00f3 potenci\u00e1lra helyezi a hangs\u00falyt \u2013 Wurm persze ezt k\u00e9pviseli \u2013, mik\u00f6zben a nagyobb volumen\u0171 k\u00f6zt\u00e9ri szobrai Paul McCarthy \u00e9s Jeff Koons m\u0171veivel \u00e1ll\u00edthat\u00f3k p\u00e1rhuzamba. S\u0151t, az egypercesek szubverz\u00edv potenci\u00e1lja is vitathat\u00f3, hiszen Adorno \u00e9s az ideol\u00f3giakritika trad\u00edci\u00f3ja fel\u0151l n\u00e9zve m\u00fazeumi install\u00e1l\u00e1sukkal \u00e9s az \u00e1ltaluk felk\u00edn\u00e1lt szabads\u00e1g (mindenki m\u0171v\u00e9sz lehet egy percre) ill\u00fazi\u00f3j\u00e1val val\u00f3j\u00e1ban nem annyira kritiz\u00e1lj\u00e1k (neg\u00e1ci\u00f3), mint ink\u00e1bb affirm\u00e1lj\u00e1k (meger\u0151s\u00edtik) a fenn\u00e1ll\u00f3 kapitalista kult\u00faraipart.<\/p>\r\n\r\n

Ezt a sz\u00e1m\u00e1ra el\u0151nytelen, kritikai, pontosabban int\u00e9zm\u00e9nykritikai (adorn\u00f3i-b\u00fcrgeri \u00e9rtelemben) (2)<\/a> n\u00e9z\u0151pontot Wurm az Utas\u00edt\u00e1sok filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1<\/I>nak tan\u00fas\u00e1ga szerint k\u00e9t (s\u0151t ink\u00e1bb h\u00e1rom) ir\u00e1nyb\u00f3l is hat\u00e1stalan\u00edtani, illetve relativiz\u00e1lni igyekszik. Az egyik az abszurd irodalom, amelynek egyes alakjait Wurm becsemp\u00e9szi a filoz\u00f3fusok \u00e9s a t\u00e1rsadalomtud\u00f3sok k\u00f6z\u00e9, mintegy jelezve, hogy az affirm\u00e1ci\u00f3 egy bizonyos fokon t\u00fal \u00f6nmaga par\u00f3di\u00e1j\u00e1v\u00e1, szat\u00edr\u00e1j\u00e1v\u00e1 (l\u00e1sd: Jeff Koons), \u00e9s ekk\u00e9nt egy abszurd t\u00e1rsadalomkritika eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 is v\u00e1lhat.<\/p>\r\n\r\n

A m\u00e1sik ir\u00e1ny Guy Debord ment\u00e9n tapinthat\u00f3 ki, aki \u00e9rdekes m\u00f3don nem a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s nem is a politika, hanem a szociol\u00f3gia mezej\u00e9re ker\u00fclt Beckett \u00e9s Barthes t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban. Debord ugyanis A spekt\u00e1kulum t\u00e1rsadalm\u00e1<\/I>ban (1967) realista m\u00f3don fejet hajt az \u00e1ruf\u00e9tis el\u0151tt, de az\u00e9rt hagy egy kiskaput a forradalm\u00e1r m\u0171v\u00e9sz sz\u00e1m\u00e1ra a dadaista \u00e9s sz\u00fcrrealista kisaj\u00e1t\u00edt\u00e1s m\u0171v\u00e9szeti gyakorlat\u00e1nak \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9vel. A szitu\u00e1cionista elt\u00e9r\u00edt\u00e9s (d\u00e9tournement) ugyanis a dadaista p\u00e1toszt\u00f3l \u00e9s a sz\u00fcrrealista m\u00edtoszt\u00f3l elt\u00e9r\u0151en nem akarja radik\u00e1lisan \u00fajrakontextualiz\u00e1lni a h\u00e9tk\u00f6znapi t\u00e1rgyakat \u00e9s k\u00e9peket, hanem ink\u00e1bb haszn\u00e1lni akarja azok hatalm\u00e1t a saj\u00e1t, felforgat\u00f3, cinikus c\u00e9ljai \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>\r\n\r\n

Tal\u00e1n ez\u00e9rt is ker\u00fclt a \u201eszociol\u00f3guss\u00e1\u201d avanzs\u00e1lt Debord a Mitol\u00f3gi\u00e1k<\/I>at \u00edr\u00f3 (1957) Barthes \u00e9s a Murphy diogen\u00e9szi figur\u00e1j\u00e1t megalkot\u00f3 (1938) Beckett t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ba a felforgat\u00f3 \u00e9rtelemben vett modern cinikus megtestes\u00edt\u0151jek\u00e9nt. Ehhez k\u00e9pest a diagram m\u0171v\u00e9szet rubrik\u00e1ja alatt meglep\u0151, ha nem fura, figur\u00e1kkal tal\u00e1lkozunk. Itt van a m\u00e1r eml\u00edtett Joseph Beuys, azt\u00e1n a Wurm-interj\u00fakban \u00e1ltal\u00e1ban negat\u00edv referenciak\u00e9nt id\u00e9zett Adorno az Eszt\u00e9tikai elm\u00e9let<\/I>tel \u00e9s az instrument\u00e1lis \u00e9sszel, valamint Susan Sontag \u2013 a ny\u00e1rspolg\u00e1ri, mimetikus \u00e9rtelmez\u00e9s ellen \u2013 (1964) \u00edrott sz\u00f6veg\u00e9vel, tov\u00e1bb\u00e1 Joseph Kosuth \u00e9s Nicolas Bourriaud. Az ut\u00f3bbi kett\u0151 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes, hiszen munk\u00e1ss\u00e1guk \u00e9s m\u0171v\u00e9szetfiloz\u00f3fi\u00e1juk, Sontag\u00e9hoz hasonl\u00f3an ink\u00e1bb ut\u00f3pikusnak, mintsem cinikusnak tekinthet\u0151.<\/p>\r\n\r\n

A m\u0171v\u00e9szetfiloz\u00f3fiai helyzetet tov\u00e1bb bonyol\u00edtja, hogy Wurm a filoz\u00f3fi\u00e1n bel\u00fcl leggyakrabban Theodor Wiesengrund Adorno patetikus negat\u00edv dialektik\u00e1j\u00e1val szemben defini\u00e1lja saj\u00e1t cinikusan pozit\u00edv, nem annyira dialektikus, mint ink\u00e1bb abszurd praxis\u00e1t. Ha pedig \u00edgy \u00e1ll a helyzet, akkor v\u00e9lhet\u0151en Kosuth p\u00e1tosza sem esik Wurm r\u00e9sz\u00e9r\u0151l pozit\u00edv meg\u00edt\u00e9l\u00e9s al\u00e1, \u00e9s tal\u00e1n csak a hegeli program kudarcak\u00e9nt, abszurd beteljes\u00edt\u0151jek\u00e9nt (filoz\u00f3fi\u00e1v\u00e1 v\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9szet) szerepel itt.<\/p>\r\n\r\n

Bourriaud-val viszont m\u00e1r bonyolultabb a helyzet, hiszen a 21. sz\u00e1zad egyik legfontosabb m\u0171v\u00e9szeti teoretikus\u00e1r\u00f3l (pontosabban posztpolitikai poszt-teoretikus\u00e1r\u00f3l) van sz\u00f3, aki a rel\u00e1ci\u00f3eszt\u00e9tika meghirdet\u00e9s\u00e9vel egy olyan k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 terminol\u00f3gi\u00e1t alak\u00edtott ki, amelybe Felix Gonzalez-Torres \u00e9s Rirkrit Tiravanija mellett Erwin Wurm is otthonra tal\u00e1lhat egyperces szobraival. Bourriaud perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1ban ugyanis Wurm a szitu\u00e1cionst\u00e1k k\u00e9sei \u00f6r\u00f6k\u00f6sek\u00e9nt a hagyom\u00e1nyos, m\u0171t\u00e1rgycentrikus, \u00e1rufetisiszta m\u0171v\u00e9szetet k\u00edv\u00e1nja felv\u00e1ltani egy a kommunik\u00e1ci\u00f3ra \u00e9s a n\u00e9z\u0151 bevon\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fcl\u0151, \u00fajfajta szoci\u00e1lis plasztik\u00e1val. (3)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Bourriaud egyik eminens kritikusa, Claire Bishop fel\u0151l n\u00e9zve viszont Wurm is affirmat\u00edv m\u0171v\u00e9sz, aki egyfajta poszthippi, posztfluxus tev\u00e9kenys\u00e9gben \u00e9li ki mag\u00e1t ahelyett, hogy intenz\u00edven \u00e9s brut\u00e1lisan \u2013 mint p\u00e9ld\u00e1ul Santiago Sierra \u2013 r\u00e1mutatna a kapitalista spekt\u00e1kulum tragikus vissz\u00e1ss\u00e1gaira. (4)<\/a> Wurm kapcs\u00e1n am\u00fagy Santiago Serra nemcsak tragikus \u00e9s patetikus ellenpontk\u00e9nt, de p\u00e1rhuzamk\u00e9nt sem \u00e9rdektelen, hiszen \u0151 is instrukci\u00f3kat ad az \u00e1ltala felb\u00e9relt, t\u00f6bbnyire nem m\u00fazeumba j\u00e1r\u00f3, mostan\u00e1ban a prekari\u00e1tusba sorolt egy\u00e9neknek. (5)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Wurm persze nem arra k\u00e9ri a m\u00fazeumok k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9t, hogy maszturb\u00e1ljon vagy \u00e1ruba bocs\u00e1ssa test\u00e9t \u00e9s lelk\u00e9t, de m\u00e9gis csak a n\u00e9z\u0151kkel hajtat v\u00e9gre k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le, abszurd humorral \u00e1titatott cselekv\u00e9seket, amelyeket azt\u00e1n \u2013 egy cinikust\u00f3l meglep\u0151 m\u00f3don \u2013 \u00fagy interpret\u00e1l, hogy azok esetleg val\u00f3ban megv\u00e1ltoztathatj\u00e1k a n\u00e9z\u0151k gondolkod\u00e1s\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

A m\u0171v\u00e9szet terr\u00e9num\u00e1n bel\u00fcl azonban Wurm nem l\u00e9p t\u00fal az abszurd szintj\u00e9n. A fest\u00e9szet elm\u00e9lete<\/I> (2014) c\u00edm\u0171 egyperces p\u00e9ld\u00e1ul arra utas\u00edtja a n\u00e9z\u0151t, hogy sz\u00ednes szivacskend\u0151ket szor\u00edtson a falhoz, egyet a homlok\u00e1val, kett\u0151t a kez\u00e9vel, kett\u0151t pedig a t\u00e9rd\u00e9vel. A gesztus banalit\u00e1sa \u00e9s metafizika elleness\u00e9ge legink\u00e1bb a dadaist\u00e1k polg\u00e1rpukkaszt\u00e1s\u00e1t id\u00e9zi, de nagyon neh\u00e9z lenne \u00e9rdemben \u00f6sszekapcsolni b\u00e1rmilyen fajs\u00falyos m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9lettel. A gesztus \u00e9s az aktus h\u00e9tk\u00f6znapi jelleg\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an legink\u00e1bb az \u00e9teri, auton\u00f3m m\u0171v\u00e9szet koncepci\u00f3k kritik\u00e1j\u00e1val lehetne rel\u00e1ci\u00f3kat keresni, de a m\u0171 a fest\u00e9szet elm\u00e9let\u00e9r\u0151l nem igaz\u00e1n \u00e1ll\u00edt semmit, legfeljebb annyit, hogy annak nincs semmi k\u00f6ze mag\u00e1hoz a fest\u00e9szethez.<\/p>\r\n\r\n

Nem sokkal jobb a helyzet a szubjektum tekintet\u00e9ben sem. A szeretet megszervez\u00e9se<\/I> (2007) c\u00edmet visel\u0151 egyperces \u00fagy j\u00f6n l\u00e9tre, hogy k\u00e9t n\u00e9z\u0151 egym\u00e1s teste k\u00f6z\u00e9 szor\u00edt egy partvisfejet \u00e9s h\u00e1rom tiszt\u00edt\u00f3szeres flakont. A szeretet ebben a perspekt\u00edv\u00e1ban teh\u00e1t legink\u00e1bb a k\u00f6zels\u00e9get jelenti \u00e9s az egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9t, valamint a h\u00e9tk\u00f6znapi t\u00e1rgyak kapocsk\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00fajradefini\u00e1l\u00e1s\u00e1t \u2013 illetve persze mindennek \u00fcress\u00e9g\u00e9t, \u00e9rtelmetlens\u00e9g\u00e9t \u00e9s hi\u00e1baval\u00f3s\u00e1g\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

Ebben Beckett \u00e9s Bernhard hat\u00e1s\u00e1n t\u00fal j\u00f3l \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 a Fluxus optimizmus\u00e1nak kritik\u00e1ja is, de az \u00e9n \u00e9s az ego filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1val, Freuddal vagy Winnicottal legfeljebb a vicc szintj\u00e9n l\u00e9tes\u00edthet\u0151 (t\u00e1rgy)kapcsolat. Esetleg m\u00e9g egyfajta meta szinten, az instrukci\u00f3 megfogalmaz\u00e1s\u00e1nak szintj\u00e9n jelenhet meg a nyelvi \u00e9s szimbolikus \u00e9rtelemben le\u00edrt hatalom filoz\u00f3fi\u00e1ja, amely instru\u00e1lja a szubjektumot, vagyis el\u0151\u00edrja, hogy mik\u00e9nt \u00e9rezzen \u00e9s gondolkodjon, ha \u00e9rtelmes \u00e9s akt\u00edv tagja akar lenni a t\u00e1rsadalomnak.<\/p>\r\n\r\n

Ezt a Sartre-i \u00e9s lacani \u00e9rtelemben vett tekintetet azonban Cage, Kaprow, vagy Szentj\u00f3by sokkal provokat\u00edvabban \u2013 b\u00e1r sokkal kev\u00e9sb\u00e9 popul\u00e1risan \u2013 tematiz\u00e1lta m\u00e1r a hatvanas \u00e9vekben, m\u00e9g az \u00fajrahangszerelt baloldali ut\u00f3pi\u00e1k nagy 1968-as \u00f6sszeoml\u00e1sa el\u0151tt, ami am\u00fagy elhozta a cinizmus renesz\u00e1nsz\u00e1t is.<\/p>\r\n\r\n

A cinizmus mint affirm\u00e1ci\u00f3 v\u00e1dj\u00e1nak elh\u00e1r\u00edt\u00e1s\u00e1ra az Utas\u00edt\u00e1sok filoz\u00f3fi\u00e1ja harmadik ir\u00e1nya t\u0171nik a legrafin\u00e1ltabb taktik\u00e1nak, amit most jobb h\u00edj\u00e1n nyelvfiloz\u00f3fiai szeml\u00e9letnek nevezn\u00e9k, mivel Wurm olyan szerz\u0151k k\u00f6z\u00f6tt k\u00eds\u00e9rel meg \u00f6sszhangot teremteni, mint Freud, Lacan, Winnicott, Saussure, Derrida \u00e9s Wittgenstein.<\/p>\r\n\r\n

Az eml\u00edtett szerz\u0151k egy r\u00e9sze val\u00f3ban kapcsol\u00f3dik egym\u00e1shoz, m\u00e1s r\u00e9sz\u00fck viszont vagy nem vett tudom\u00e1st a m\u00e1sik munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l, vagy kifejezetten ellent\u00e9tes n\u00e9zeteket vallott az ember \u00e9s az \u00e9n term\u00e9szet\u00e9vel kapcsolatban. Wittgenstein \u00e9s Freud, vagy Lacan \u00e9s Derrida n\u00e9zetelt\u00e9r\u00e9se k\u00f6zismert, de a nyelvi fordulat k\u00e9t h\u00edres apostola, Wittgenstein \u00e9s Derrida sem besz\u00e9lt k\u00f6z\u00f6s nyelvet, hab\u00e1r episztemol\u00f3giai \u00f6sszeolvas\u00e1sukra t\u00f6bben is term\u00e9keny k\u00eds\u00e9rletet tettek. (6)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Wurmot pedig \u00e9ppen ez a bizonyos \u2013 ink\u00e1bb paradigmav\u00e1lt\u00f3 bon mot-k\u00e9nt, mintsem koherens elm\u00e9leti keretk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 \u2013 nyelvi fordulat ny\u0171g\u00f6zi le, ami mintegy ismeretelm\u00e9leti, s\u0151t etikai igazol\u00e1st ter\u00edt a cinikus \u00e9letb\u00f6lcselet m\u00f6g\u00e9 a tud\u00e1s, illetve az igazs\u00e1g \u201erelativiz\u00e1l\u00e1s\u00e1val\u201d (val\u00f3j\u00e1ban nyelvi, illetve logikai f\u00fcgg\u0151s\u00e9g\u00e9nek t\u00e9telez\u00e9s\u00e9vel). Freud \u00e9s Winnicott seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel pedig a t\u00e1rgyak, a f\u00e9tisek is j\u00e1t\u00e9kba hozhat\u00f3k, ami a szobr\u00e1szat \u00fajradefini\u00e1l\u00e1sa (vagy legal\u00e1bbis \u00fajra j\u00e1t\u00e9kba hoz\u00e1sa) kapcs\u00e1n sem \u00e9rdektelen feladat, \u00e9s Freud f\u00e9tise k\u00f6zismert m\u00f3don j\u00f3l \u00f6sszekapcsolhat\u00f3 Marx f\u00e9tis\u00e9vel is, \u00e9s akkor m\u00e1r nagyj\u00e1b\u00f3l ott tartunk, ahol a Wurm \u00e1ltal felid\u00e9zett Debord \u00e9s Ranciere is j\u00e1r.<\/p>\r\n\r\n

Az viszont tov\u00e1bbra is k\u00e9rd\u00e9ses, hogy Wurm t\u00e1rgyszer\u0171 szobrai mennyiben tekinthet\u0151k gondolkod\u00f3, elgondolkodtat\u00f3 (pensive \u2013 Ranciere megfogalmaz\u00e1s\u00e1ban) t\u00e1rgyaknak, \u00e9s mennyiben j\u00e1rulnak hozz\u00e1 ahhoz, hogy a n\u00e9z\u0151 \u00fajraalkossa az \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 val\u00f3s\u00e1g fenn\u00e1ll\u00f3 hat\u00e1rait. (7)<\/a> Az \u00f6sszepr\u00e9selt h\u00e1z vagy a meghajl\u00edtott mikrobusz ugyanis els\u0151sorban h\u0171ha objekt, vagyis nem k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben \u00f6szt\u00f6n\u00f6z cselekv\u00e9sre, a n\u00e9z\u0151t tov\u00e1bbra is a passz\u00edv befogad\u00e1s \u00e1llapot\u00e1ban tartja.<\/p>\r\n\r\n

A pesti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st felt\u00f6lt\u0151 kisebb l\u00e9pt\u00e9k\u0171 rokonaikn\u00e1l (az akci\u00f3- ruha- \u00e9s b\u00fatorszobrokn\u00e1l) pedig m\u00e9g ez a fens\u00e9ges effekt sem tudja er\u0151s\u00edteni az am\u00fagy j\u00f3 \u00f6tletekre \u00e9p\u00fcl\u0151, de t\u00fals\u00e1gosan is szeri\u00e1lis konceptualizmust. Az aktivit\u00e1sra \u00f6szt\u00f6nz\u0151 egypercesek pedig \u00e9ppen abszurdit\u00e1sukkal, k\u00f6zkelet\u0171, modern cinizmusukkal k\u00e9rd\u0151jelezik meg a c\u00e9lracion\u00e1lis val\u00f3s\u00e1g felforgat\u00e1s\u00e1nak \u00e9rtelm\u00e9t.<\/p>\r\n\r\n

Wurm cinikus szoci\u00e1lis plasztik\u00e1ja \u00edgy egy olyan paradox v\u00e1llalkoz\u00e1snak t\u0171nik fel, amely csak kevesek (nota bene a Wurmhoz hasonl\u00f3 m\u0171v\u00e9szek) sz\u00e1m\u00e1ra k\u00edn\u00e1lja fel a val\u00f3s\u00e1g megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1nak forradalmi ut\u00f3pi\u00e1j\u00e1t. M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rtelemben Beuys, Filliou vagy Szentj\u00f3by hatvanas-hetvenes \u00e9vekbeli instrukci\u00f3ihoz k\u00e9pest Wurm praxisa egy\u00e1ltal\u00e1n nem tekinthet\u0151 forradalminak, \u00e9s ugyanez a helyzet \u00e1ll fenn m\u0171v\u00e9szetfiloz\u00f3fiai \u00e9rtelemben is, ha Barthes vagy Debord ideol\u00f3giakritikai reflexivit\u00e1s\u00e1hoz viszony\u00edtjuk Wurm abszurd fetisizmus\u00e1t, amely m\u00e1r nemcsak a t\u00e1rgyak, de az emberi cselekv\u00e9s \u00e9rt\u00e9k\u00e9t is a puszta l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g szintj\u00e9re s\u00fcllyeszti.<\/p>\r\n\r\n\r\n

<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n\r\n

(1)<\/a> Slavoj Zizek: The Sublime Object of Ideology<\/I>. Verso, London, 1989.<\/p>\r\n

(2)<\/a> Peter B\u00fcrger: Az avantg\u00e1rd elm\u00e9lete<\/I>. (1974) Universitas, Szeged, 2010.<\/p>\r\n

(3)<\/a> Nicolas Bourriaud: Rel\u00e1ci\u00f3eszt\u00e9tika<\/I>. (1998) M\u0171csarnok, Budapest, 2007.<\/p>\r\n

(4)<\/a> Claire Bishop: Antagonism and Relational Aesthetics<\/I>. October, 110, 2004. 51-79.<\/p>\r\n

(5)<\/a> Guy Standing: The Precariat. The New Dangerous Class<\/I>. Bllomsbury, London, 2011.<\/p>\r\n

(6)<\/a> Henry Staten: Wittgenstein and Derrida<\/I>. University of Nebraska Press, Lincoln, 1984.<\/p>\r\n

(7)<\/a> Jacques Ranciere: A felszabadult n\u00e9z\u0151<\/I>. (2008) M\u0171csarnok, Budapest, 2011.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    A filoz\u00f3fia m\u00e1r egy ideje fontos referenciamez\u0151t jelent Erwin Wurm sz\u00e1m\u00e1ra, aki gyakorlatilag (artfacts.net) ma a vil\u00e1g egyik (ha nem a) legkeresettebb szobr\u00e1sza. M\u00e1r a k\u00e9zezres \u00e9vekben rendre felbukkant munk\u00e1iban Freud mellett Wittgenstein, Hegel \u00e9s Fichte neve is, \u00fajabban pedig k\u00e9t ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n is k\u00f6zponti helyre ker\u00fcltek a filoz\u00f3fusok. Szentendre az elm\u00falt \u00e9vsz\u00e1zadban szint\u00e9n […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":631009,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-401064","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401064","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401064"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401064\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/631009"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401064"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401064"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401064"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}