{"id":401066,"date":"2018-09-14T22:00:00","date_gmt":"2018-09-14T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401066"},"modified":"2022-04-09T14:07:21","modified_gmt":"2022-04-09T13:07:21","slug":"olcso-muveszetet-de-mibol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/olcso-muveszetet-de-mibol\/","title":{"rendered":"Olcs\u00f3 m\u0171v\u00e9szetet \u2013 de mib\u0151l?"},"content":{"rendered":"
\r\n

Tegy\u00fck fel, hogy nincs p\u00e9nz. Az\u00e9rt kell feltenn\u00fcnk, mert van, illetve lenne. Egy gazdag orsz\u00e1gban \u00e9l\u00fcnk, amelynek a gondjai \u2013 ak\u00e1rcsak a benne \u00e9l\u0151k gondjai \u2013 nagyr\u00e9szt megegyeznek a j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llamok gondjaival. Haz\u00e1nk az egy f\u0151re jut\u00f3 GDP el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban az 50. hely k\u00f6r\u00fcl tal\u00e1lhat\u00f3 a vil\u00e1g mintegy k\u00e9tsz\u00e1z orsz\u00e1g\u00e1nak list\u00e1j\u00e1n, vagyis az els\u0151 25 %-ba tartozunk, viszont ennek az \u00f6tven orsz\u00e1gnak a n\u00e9pess\u00e9ge a vil\u00e1g n\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek csak 13 %-\u00e1t teszi ki. Ez azt jelenti, hogy kb. egy milli\u00e1rd ember gazdagabb egy \u00e1tlag magyarn\u00e1l, \u00e9s t\u00f6bb mint hat milli\u00e1rd szeg\u00e9nyebb. M\u00e1rpedig a gazdags\u00e1g relat\u00edv fogalom, \u00e9s ki merne szeg\u00e9nynek nevezni valakit, aki a vil\u00e1g 6\/7-\u00e9n\u00e9l gazdagabb?<\/p>\r\n\r\n

Az igazs\u00e1g az, hogy el sem tudjuk k\u00e9pzelni, milyen egy nem is t\u00fals\u00e1gosan szeg\u00e9ny orsz\u00e1gban \u00e9lni, hogy mi minden nincs ott, ami sz\u00e1munkra szinte elk\u00e9pzelhetetlen, hogy ne legyen (nyugd\u00edj, csal\u00e1di p\u00f3tl\u00e9k, GYED \u00e9s GYES, munkan\u00e9lk\u00fcli seg\u00e9ly, szoci\u00e1lis seg\u00e9lyek, ingyenes orvosi ell\u00e1t\u00e1s, k\u00f6zm\u0171szolg\u00e1ltat\u00e1sok, k\u00f6zbiztons\u00e1g stb.), hogy milyen az, ha nincs k\u00f6zvil\u00e1g\u00edt\u00e1s, ha az utakon naponta k\u00e9tsz\u00e1z kilom\u00e9tert lehet megtenni tot\u00e1lis \u00e9letvesz\u00e9lyben, ha iszonyatosak a lak\u00e1sk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek, csapnival\u00f3 az oktat\u00e1s sz\u00ednvonala, hihetetlen t\u00e1rsadalmi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek vannak, az \u00e1llam nem tudja, mib\u0151l \u00e9lnek az emberek, \u00e9s mindenhol tombol a vadkapitalizmus, a hatalommal val\u00f3 vissza\u00e9l\u00e9s \u00e9s a korrupci\u00f3, b\u00e1rhogy is h\u00edvj\u00e1k \u2013 ak\u00e1r szocialista n\u00e9pk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gnak \u2013 az adott orsz\u00e1g \u00e1llamform\u00e1j\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

A mi legf\u0151bb probl\u00e9m\u00e1ink \u2013 egyel\u0151re \u2013 nem ezek. Gazdag orsz\u00e1g vagyunk, amelyben az emberek 40 %-a a l\u00e9tminimum alatt \u00e9l, ezzel egy\u00fctt azonban bajainkat tal\u00e1n egy olyan csal\u00e1d bajaival lehetne \u00e9rz\u00e9keltetni, amelyik nem szeg\u00e9ny, b\u00e1r nem is el\u00e9g gazdag, viszont a gazdags\u00e1g \u00e9s a gazdagok vil\u00e1ga \u2013 l\u00e1tsz\u00f3lag \u2013 el\u00e9rhet\u0151 k\u00f6zels\u00e9gben van sz\u00e1mukra (\u00fan. \u201ef\u00e9lperif\u00e9ria\u201d). Hat\u00e1rozott \u00e9s mer\u00e9sz l\u00e9p\u00e9seket is tesznek ebbe az ir\u00e1nyba: a \u201ejobb k\u00f6rny\u00e9ken\u201d laknak, vettek egy \u201enorm\u00e1lis\u201d lak\u00e1st meg aut\u00f3t, persze nagyr\u00e9szt hitelre. \u00c9s itt m\u00e1r \u201eadni is kell magukra\u201d. Azt\u00e1n lassacsk\u00e1n \u00e9szreveszik, hogy t\u00falzottan megn\u0151ttek a k\u00f6lts\u00e9gek, de visszal\u00e9pni m\u00e1r nem tudnak. A magyarok megfogadt\u00e1k az intelmet, \u00e9s vigy\u00e1z\u00f3 szem\u00fcket P\u00e1rizsra (Berlinre, New York-ra stb.) \u00e9s csak arra vetik, a vil\u00e1g nagy r\u00e9sze m\u00e9g turista c\u00e9lpontk\u00e9nt sem l\u00e9tezik sz\u00e1mukra, \u00edgy azt\u00e1n nagyon el tudnak keseredni azon, hogy mennyire szeg\u00e9nyek.<\/p>\r\n\r\n

A m\u0171v\u00e9szethez p\u00e9nz kell \u00e9s \u00e9sz, ak\u00e1r a boldogs\u00e1ghoz. \u00c9s tal\u00e1n pont ugyanolyan ar\u00e1nyban: vagyis ha csak p\u00e9nz van, az m\u00e9g nem boldog\u00edt, de a p\u00e9nztelens\u00e9g is szinte garancia a boldogtalans\u00e1gra. \u00c9sszel ugyanakkor sok-sok p\u00e9nzt ki lehet v\u00e1ltani. T\u00fal csinos persze ez az anal\u00f3gia, hogy igaz legyen, nem \u00e1rt gyan\u00faval k\u00f6zeledni fel\u00e9, m\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert ha kicsit sz\u00e9tn\u00e9z\u00fcnk a m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, nem biztos, hogy ugyanerre a bel\u00e1t\u00e1sra jutunk. Sokkal ink\u00e1bb igaznak l\u00e1tszik az a m\u00e1sik \u00e1ll\u00edt\u00e1s, hogy p\u00e9nz kell a m\u0171v\u00e9szethez \u00e9s k\u00e9sz. Ha p\u00e9nz van, minden van, az \u00e9sz az m\u00e1r csak j\u00e1rul\u00e9k, illetve a p\u00e9nz vonzza az \u00e9szt, vagy megzsarolja, vagy megveszi. Ahol sok p\u00e9nz van, ott el\u0151bb-ut\u00f3bb m\u0171v\u00e9szet is lesz. Nagy m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti korszakok akkor \u00e9s ott voltak, ahol sok p\u00e9nz volt. Az \u00f3kori R\u00f3m\u00e1ban, a renesz\u00e1nsz It\u00e1li\u00e1ban, a barokk Spanyolorsz\u00e1gban, a N\u00e9metalf\u00f6ld nagy korszak\u00e1ban \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb.<\/p>\r\n\r\n

A t\u00e9tel t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 m\u00e9g a huszadik sz\u00e1zadra is \u00e9rv\u00e9nyes: New York is akkor tudta ellopni a modern m\u0171v\u00e9szet \u00f6tlet\u00e9t P\u00e1rizst\u00f3l, amikor Eur\u00f3pa romokban hevert, Amerika viszont mag\u00e1hoz t\u00e9rt a nagy gazdas\u00e1gi vil\u00e1gv\u00e1ls\u00e1gb\u00f3l, \u00e9s elk\u00e9peszt\u0151 versenyel\u0151nyre tett szert. \u00c9s hi\u00e1ba \u00fcr\u00fclt ki intellektu\u00e1lisan t\u00f6bbsz\u00f6r is a m\u0171v\u00e9szeti \u00fajvil\u00e1g a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben, ebb\u0151l nem Eur\u00f3pa el\u0151ret\u00f6r\u00e9se k\u00f6vetkezett, hanem a szellemi t\u0151ke (a francia elm\u00e9let vagy a n\u00e9met kritikai t\u00e1rsadalomtudom\u00e1ny) importja, amely \u00fajra felfriss\u00edtette az amerikai m\u0171v\u00e9szeti \u00e9letet.<\/p>\r\n\r\n

Eur\u00f3p\u00e1ba csak akkor t\u00e9rt vissza a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet, amikor hatalmas p\u00e9nzeket fektettek bele, \u00e9s ez m\u00e1r b\u0151ven a nyolcvanas \u00e9vekben t\u00f6rt\u00e9nt. Gy\u00f6rgy P\u00e9ter \u00edrja: \u201eNew York a p\u00e9nz uralomra ker\u00fcl\u00e9s\u00e9nek a metafor\u00e1ja lett, London viszont egyszer\u0171en a p\u00e9nz volt maga. Londonban a modern m\u0171v\u00e9szet helyett m\u00e1r kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetr\u0151l volt sz\u00f3, annak mitikus h\u0151se pedig Damien Hirst lett: a p\u00e9nz imm\u00e1r nem metaironikus f\u00e9tisk\u00e9nt jelent meg, mint Warholn\u00e1l, hanem a maga nyers, brut\u00e1lis erej\u00e9vel\u201d. (1)<\/a> Ahogy a p\u00e9nznek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 Berlinnek a k\u00e9tezres \u00e9vek elej\u00e9n indult karrierje is, ahov\u00e1 a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet Londonb\u00f3l tovaillant. Azt pedig m\u00e1r csak valamelyik jet lag kur\u00e1tor tudn\u00e1 megmondani, hogy most \u00e9ppen hol tart\u00f3zkodik. Annyi biztos, hogy a p\u00e9nz k\u00f6zel\u00e9ben kell keresn\u00fcnk.<\/p>\r\n\r\n

Van-e h\u00e1t rem\u00e9ny? A rem\u00e9nyt v\u00e9lem\u00e9nyem szerint nem az keltheti benn\u00fcnk, hogy tal\u00e1lunk olyan id\u0151szakokat \u00e9s helyeket, amikor \u00e9s ahol rengeteg p\u00e9nz volt, m\u00e9gsem volt nagy m\u0171v\u00e9szet \u2013 bizony\u00edtand\u00f3, hogy l\u00e1m, \u00e9sz n\u00e9lk\u00fcl m\u00e9gsem megy \u2013, hanem sokkal ink\u00e1bb n\u00e9h\u00e1ny elgondolkodtat\u00f3 kiv\u00e9tel. Hadd kock\u00e1ztassak meg k\u00e9t olyan jellemz\u0151 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1t, amelyek k\u00f6z\u00f6snek mondhat\u00f3k e kiv\u00e9telek d\u00f6nt\u0151 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9re n\u00e9zve (persze a kiv\u00e9teleknek is vannak kiv\u00e9telei): az egyik sejthet\u0151en az, hogy e kiv\u00e9telek, vagyis az ezeknek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 alkot\u00f3k \u00e1ltal\u00e1ban valamilyen nem t\u00fal p\u00e9nzig\u00e9nyes m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gban alkottak.<\/p>\r\n\r\n

A p\u00e9nzig\u00e9nyess\u00e9g relat\u00edv fogalom, de az irodalomhoz p\u00e9ld\u00e1ul m\u00e9giscsak kevesebb p\u00e9nz kell, mint az \u00e9p\u00edt\u00e9szethez. A m\u00e1sik jellemz\u0151 az, hogy e kiv\u00e9telek nagyon ritk\u00e1n \u00e1llnak egyed\u00fcl. Ez nem azt jelenti, hogy nem emelkednek ki egyed\u00fclik\u00e9nt (b\u00e1r egy\u00e9bk\u00e9nt a legt\u00f6bb esetben nem emelkednek ki, hanem mi emelj\u00fck ki \u0151ket a k\u00e1nonalkot\u00e1s sor\u00e1n, vagyis takar\u00e9koss\u00e1gi okokb\u00f3l elt\u00falozzuk kiv\u00e9teless\u00e9g\u00fcket), ennek ellen\u00e9re azonban mindegyik j\u00f6n valahonnan, \u00e9s tartozik valahova, ez a csoportidentit\u00e1s pedig nem csak a modern m\u0171v\u00e9szet saj\u00e1tja, m\u00e9g ha jellemz\u0151en a modern m\u0171v\u00e9szetben kezdenek is el m\u0171v\u00e9szcsoportok szervez\u0151dni, \u00e9s sokszor kifejezetten a p\u00e9nz ellen\u00e9ben.<\/p>\r\n\r\n

\u00c9s mi jellemzi pontosan ezeket az alkot\u00f3kat (itt most Bourdieu-re t\u00e1maszkodom)? Az, hogy nem a legalacsonyabb t\u00e1rsadalmi r\u00e9tegb\u0151l sz\u00e1rmaznak, valamilyen \u2013 \u00e1ltal\u00e1ban magas \u2013 szint\u0171 iskol\u00e1zotts\u00e1ggal rendelkeznek, nagyon gyakran szak\u00edtanak \u00f6r\u00f6k\u00f6lt t\u00e1rsadalmi kapcsolataikkal (elk\u00f6lt\u00f6znek, nem folytatj\u00e1k sz\u00fcleik tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t, teljesen \u00faj, \u00e1ltal\u00e1ban a m\u0171v\u00e9szeti mez\u0151n bel\u00fcli bar\u00e1ti kapcsolatokat l\u00e9tes\u00edtenek, \u00fajfajta \u00e9letform\u00e1t alak\u00edtanak ki stb.), \u00e9s nem utols\u00f3sorban biztos\u00edtva van sz\u00e1mukra a minim\u00e1lis szint\u0171 meg\u00e9lhet\u00e9s. Ez a tipikus, vagy mondjuk \u00fagy, hogy a tizenkilencedik sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re egyre tipikusabb\u00e1 v\u00e1l\u00f3 f\u00fcggetlen, a p\u00e9nzt\u0151l f\u00fcggetlen m\u0171v\u00e9sz esete. Hangs\u00falyozni szeretn\u00e9m, hogy ez nem azt jelenti, hogy az illet\u0151nek nincs p\u00e9nze. Jelentheti azt, de az ellenkez\u0151j\u00e9t is, hogy gazdag arisztokrata, akinek birtokai vagy j\u00e1rad\u00e9ka van. A p\u00e9nzt\u0151l f\u00fcggetlen azt jelenti, hogy olyan m\u0171v\u00e9sz, aki nem a m\u0171v\u00e9szetb\u0151l \u00e9l.<\/p>\r\n\r\n

E m\u0171v\u00e9szt\u00edpusnak a nagy \u00e9vsz\u00e1zada a tizenkilencedik sz\u00e1zad, ekkor teremt\u0151d\u00f6tt meg a legsz\u00e9lesebb mer\u00edt\u00e9s lehet\u0151s\u00e9ge ehhez a m\u0171v\u00e9szfajt\u00e1hoz a t\u00e1rsadalom legk\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151bb r\u00e9tegeib\u0151l, \u00e9s persze kellett hozz\u00e1 egy-k\u00e9t t\u00e1rsadalmi fejlem\u00e9ny is, amely a lehet\u0151s\u00e9get megteremtette, mint p\u00e9ld\u00e1ul a v\u00e1rosi kult\u00fara meghat\u00e1roz\u00f3v\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa, az oktat\u00e1s kisz\u00e9lesed\u00e9se, az egys\u00e9ges, nagybet\u0171s M\u0171v\u00e9szet fogalm\u00e1nak kialakul\u00e1sa. \u00c9s ez a m\u0171v\u00e9szt\u00edpus fennmaradt a huszadik sz\u00e1zadban is, b\u00e1r a huszadik sz\u00e1zad az\u00e9rt j\u00f3csk\u00e1n alak\u00edtott rajta.<\/p>\r\n\r\n

Nagy huszadik sz\u00e1zadi m\u0171v\u00e9szeket tudunk mondani, akik ebbe a t\u00edpusba sorolhat\u00f3k, legyen el\u00e9g csak k\u00e9t \u00f3ri\u00e1st, Duchamp-ot \u00e9s Schwitterst eml\u00edteni: Duchamp a csal\u00e1di \u00f6r\u00f6ks\u00e9get \u00e9lte fel r\u00e9szletekben, Schwitters pedig b\u00e9rh\u00e1ztulajdonos volt. Ennek ellen\u00e9re mindketten legend\u00e1san szer\u00e9ny \u00e9letet \u00e9ltek, \u00e9s szinte t\u00fcntet\u0151en olcs\u00f3 m\u0171v\u00e9szetet csin\u00e1ltak. Olcs\u00f3t az anyagk\u00f6lts\u00e9g \u00e9s a technikai kivitelez\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l, \u00e9s abban az \u00e9rtelemben is, hogy m\u0171veiknek sok\u00e1ig egy\u00e1ltal\u00e1n nem volt \u00e9rt\u00e9k\u00fck.<\/p>\r\n\r\n

K\u00e9rd\u00e9ses azonban, hogy val\u00f3ban \u0151k lenn\u00e9nek-e a huszadik sz\u00e1zad jellemz\u0151 m\u0171v\u00e9szei. A huszadik sz\u00e1zad m\u00e1sodik fele ugyanis gy\u00f6keres v\u00e1ltoz\u00e1sokat hozott, amelyek szinte aknamez\u0151v\u00e9 v\u00e1ltoztatt\u00e1k a m\u0171v\u00e9szeti mez\u0151t. A m\u0171kincs \u00e1rrobban\u00e1sok \u00e9s az azokat k\u00eds\u00e9r\u0151 botr\u00e1nyok az\u00f3ta is \u2013 kis k\u00e9s\u00e9ssel, de ugyanolyan szab\u00e1lyoss\u00e1ggal, mint amit a gazdas\u00e1gi v\u00e1ls\u00e1gok ritmusa is mutat \u2013 k\u00f6vetik egym\u00e1st. Ennek sor\u00e1n pedig mintha az der\u00fclt volna ki, hogy nem is annyira Duchamp a huszadik sz\u00e1zadi m\u0171v\u00e9sz kit\u00fcntetett p\u00e9ld\u00e1ja \u2013 dac\u00e1ra a ready made m\u00e1gikus hatalm\u00e1nak, amely a m\u0171v\u00e9sz, de m\u00e9g ink\u00e1bb a m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9ny m\u00e1gikus hatalm\u00e1t tette egy\u00e9rtelm\u0171v\u00e9.<\/p>\r\n\r\n

S hogy mi\u00e9rt nem? \u00c9ppen amiatt a f\u00fcggetlens\u00e9g miatt, amely nem is csak Duchamp oly sokat elemzett ir\u00f3ni\u00e1j\u00e1ban mutatkozott meg, az okoss\u00e1g\u00e1ban, a reflexivit\u00e1s\u00e1ban, mint ink\u00e1bb abban, amit nemes egyszer\u0171s\u00e9ggel lustas\u00e1gnak nevezhet\u00fcnk. \u201eMit csin\u00e1l eg\u00e9sz nap?\u201d \u2013 k\u00e9rdezi Pierre Cabanne az akkoriban m\u00e1r f\u00e9l \u00e9vet P\u00e1rizsban, f\u00e9l \u00e9vet New Yorkban t\u00f6lt\u0151 Duchamp-ot. \u201eSemmit\u2026 Ami\u00f3ta meg\u00e9rkeztem, nem csin\u00e1ltam semmi fontosat. Egy\u00e9bk\u00e9nt, ha ide j\u00f6v\u00f6k, az a sz\u00e1nd\u00e9kom, hogy pihenjek. Hogy kipihenjem a semmit, mert az ember att\u00f3l is folyton f\u00e1radt, hogy van.\u201d \u2013 hangzik Duchamp v\u00e1lasza. Cabanne viszont nem hagyja annyiban: \u201eNew York-ban tev\u00e9kenyebben \u00e9l?\u201d \u2013 k\u00e9rdezi. \u201eNem. Ugyan\u00edgy. Pontosan ugyan\u00edgy.\u201d \u2013 v\u00e1laszolja Duchamp.<\/p>\r\n\r\n

Majd pedig amikor k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u201efontos\u201d dolgokr\u00f3l k\u00e9rdezi \u0151t Cabanne, Duchamp hasonl\u00f3an reag\u00e1l. P\u00e9ld\u00e1ul: \u201e\u00c9rdekli a politika?\u201d \u2013 teszi fel a k\u00e9rd\u00e9st Cabanne. \u201eNem, egy\u00e1ltal\u00e1n nem. Ne is besz\u00e9lj\u00fcnk r\u00f3la. Nem tudok semmit err\u0151l. Egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00e9rtek a politik\u00e1hoz, \u00e9s meg\u00e1llap\u00edthatom, hogy ostoba tev\u00e9kenys\u00e9g, ami semmire sem j\u00f3.\u201d \u2013 hangzik a v\u00e1lasz. Vagy: \u201eHisz Istenben?\u201d A v\u00e1lasz: \u201eNem, egy\u00e1ltal\u00e1n nem. Ne is mondjon ilyet. A k\u00e9rd\u00e9s sz\u00e1momra egy\u00e1ltal\u00e1n nem is l\u00e9tezik\u2026 Nem azt akarom mondani, hogy sem ateista, sem h\u00edv\u0151 nem vagyok, hanem hogy egy\u00e1ltal\u00e1n nem is akarok besz\u00e9lni err\u0151l a t\u00e9m\u00e1r\u00f3l.\u201d (2)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Egy olyan ember, aki nyolc \u00e9vig egyszer\u0171en nem csin\u00e1l semmit azon k\u00edv\u00fcl, hogy lej\u00e1r a helyi sakk-k\u00f6rbe, nem lehet a modern m\u0171v\u00e9szeti mez\u0151 szt\u00e1rja, hi\u00e1ba abban n\u0151tt fel, \u00e9s ismeri minden zegzug\u00e1t. Vagy tal\u00e1n \u00e9ppen ez\u00e9rt nem. Az ilyen embert ugyanis nem a p\u00e9nz vagy a siker \u00e9rdekli, hanem egyszer\u0171en fogalmazva az, amit szabad id\u0151nek nevezhetn\u00e9nk. Annak a szabad id\u0151nek a megl\u00e9te, amely az alkot\u00e1s szabads\u00e1g\u00e1t biztos\u00edtja sz\u00e1m\u00e1ra, egy olyan szabads\u00e1got, amelyik az alkot\u00e1s k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 k\u00e9nyszer\u00e9t\u0151l is szabadd\u00e1 teszi. \u00c9s egy olyan m\u0171v\u00e9sz sz\u00e1m\u00e1ra biztos\u00edtja ezt, akivel kapcsolatban fel lehetne \u00e9s fel is kellene vetni azt a nagyon fontos k\u00e9rd\u00e9st, hogy: lehet-e m\u0171v\u00e9sz valaki, aki nem alkot?<\/p>\r\n\r\n

M\u00e1shol kell keresn\u00fcnk teh\u00e1t a szt\u00e1rjel\u00f6ltet, egy olyan alakot kell tal\u00e1lnunk, pontosabban kellett tal\u00e1lnia a m\u0171v\u00e9szeti mez\u0151nek, aki megsz\u00e1llott, aki nem tud nem alkotni, \u00e9s persze aki mindenben benne van, \u00e9s mindenhol ott van, aki komolyan veszi a dolgokat, \u00e9s akit minden \u00e9rdekel. \u0150t pedig \u00fagy h\u00edvj\u00e1k, hogy Pablo Picasso. Aki pedig megtal\u00e1lja: Andr\u00e9 Malraux. Malraux tulajdonk\u00e9ppen Picass\u00f3ra \u00e9p\u00edti m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9let\u00e9t, amely az int\u00e9zm\u00e9nyelm\u00e9let els\u0151 \u00e1tfog\u00f3 kifejt\u00e9s\u00e9nek tekinthet\u0151, messze megel\u0151zve az amerikai int\u00e9zm\u00e9nykritika korszak\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

A Mona Lisa a maga kor\u00e1ban nem volt m\u0171alkot\u00e1s \u2013 ind\u00edtja gondolatmenet\u00e9t a Les voix du silence<\/I> c\u00edm\u0171 monument\u00e1lis f\u0151m\u0171v\u00e9ben (3)<\/a> \u2013, ahogy igaz\u00e1b\u00f3l egyetlen kultur\u00e1lis term\u00e9k sem volt m\u0171alkot\u00e1s eg\u00e9szen addig, am\u00edg be nem ker\u00fclt a m\u00fazeumba, am\u00edg a m\u00fazeum meg nem sz\u00fcletett. A m\u0171v\u00e9szet paradoxnak t\u0171n\u0151 id\u0151belis\u00e9ge \u00e9s logik\u00e1ja teh\u00e1t abban \u00e1ll, hogy megel\u0151zi a m\u0171alkot\u00e1sokat, azokat a m\u0171alkot\u00e1sokat, amelyek l\u00e9te n\u00e9lk\u00fcl \u2013 gondolhatn\u00e1nk \u2013 nem lenne \u00e9rtelme l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek. \u00c9s a m\u0171v\u00e9szet m\u00e1gi\u00e1ja \u00e9ppen az \u2013 \u00e1ll\u00edtja ki nem mondva Malraux \u2013, hogy nincs benne semmi transzcendens, hogy var\u00e1zserej\u00e9t csak \u00f6nmag\u00e1b\u00f3l nyeri, az \u00e1tv\u00e1ltoztat\u00e1shoz csup\u00e1n holt anyagra van sz\u00fcks\u00e9ge, amit \u00e9letre kelthet.<\/p>\r\n\r\n

Picasso ennek a mindent \u00e9letre kelt\u0151 modern m\u0171v\u00e9sznek volt a legjobb p\u00e9ld\u00e1ja, aki megsz\u00e1llottan termelt, naponta t\u00f6bb m\u0171alkot\u00e1st is l\u00e9tre tudott hozni. Malraux Picass\u00f3r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 monogr\u00e1fi\u00e1ja (4)<\/a> azzal a jelenettel kezd\u0151dik, amikor a m\u0171v\u00e9sz hal\u00e1la ut\u00e1n az \u00f6zvegy felh\u00edvja az akkor m\u00e1r kultur\u00e1lis miniszter Malraux-t, hogy j\u00f6jj\u00f6n el a h\u00e1zba, amely dugig van m\u0171vekkel, \u00e9s kezdjen vel\u00fck valamit, mert nem lehet elf\u00e9rni t\u0151l\u00fck. Malraux elmegy, katalogiz\u00e1lja a m\u0171veket, \u00e9s hatalmas ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st rendez bel\u0151l\u00fck.<\/p>\r\n\r\n

De nemcsak rengeteget termelt Picasso, hanem b\u00e1rmib\u0151l m\u0171alkot\u00e1st volt k\u00e9pes alkotni. Nemcsak az afrikai maszkokat \u00e9s mindenf\u00e9le egzotikus t\u00e1rgyat \u00e9p\u00edtett bele m\u0171veibe, hanem gyakorlatilag b\u00e1rmit, minden szem\u00e9tb\u0151l m\u0171vet bark\u00e1csolt. A k\u00f6nyvben egy helyen arr\u00f3l panaszkodik az \u00f6zvegy, hogy egy darab madzagot nem lehetett a konyhaasztalon hagyni, mert mire reggel fel\u00e9bredt \u00e9s kij\u00f6tt a konyh\u00e1ba, Picasso m\u00e1r ott \u00fclt az asztaln\u00e1l, \u00e9s \u00e9ppen valami szobrocsk\u00e1t csin\u00e1lt a madzagb\u00f3l, abb\u00f3l a madzagb\u00f3l, amire pedig sz\u00fcks\u00e9g lett volna egy lekv\u00e1ros\u00fcveg sz\u00e1j\u00e1nak lek\u00f6t\u00f6z\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\r\n\r\n

Igaza volt teh\u00e1t a Malraux m\u0171v\u00e9t val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ismer\u0151 Yves Kleinnak, amikor 1958-ban megrendezte a Le vide<\/I> (Az \u00fcres<\/I>) c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t. Abban volt igaza, hogy l\u00e9tezhet ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u0171vek n\u00e9lk\u00fcl, ahogy Arman gesztus\u00e1nak is megvolt a maga \u00e9rtelme, amikor k\u00e9t \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb ugyanott \u00e9s Kleinnak v\u00e1laszolva megrendezte a Le plein<\/I> (A teli<\/I>) c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st: szem\u00e9ttel t\u00f6mte tele a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3teret, a helyis\u00e9gbe be sem lehetett l\u00e9pni. Sz\u00e1munkra azonban csak abb\u00f3l a szempontb\u00f3l fontos most az ut\u00f3bbi gesztus, amennyiben \u00e1ltala Arman \u2013 akarva-akaratlanul \u2013 Malraux-nak is v\u00e1laszolt.<\/p>\r\n\r\n

Az rendben van, hogy az int\u00e9zm\u00e9ny b\u00e1rmit m\u0171v\u00e9szett\u00e9 v\u00e1ltoztathat, hogy m\u00e1r j\u00f3 ideje az az \u00e9rz\u00e9s\u00fcnk, hogy W\u00f6lfflin h\u00edres t\u00e9tele \u2013 miszerint nem minden lehets\u00e9ges minden id\u0151ben \u2013 \u00e9rv\u00e9ny\u00e9t vesz\u00edtette, vagyis hogy m\u00e1ra omnipotenss\u00e9 v\u00e1lt a m\u0171v\u00e9szet int\u00e9zm\u00e9nye (ez persze csak egy \u00e9rz\u00e9s, hangs\u00falyozom). De Arman v\u00e1lasza enn\u00e9l valamivel t\u00f6bbr\u0151l is sz\u00f3l: arr\u00f3l, hogy tal\u00e1n tel\u00edthet\u0151 az int\u00e9zm\u00e9ny, hogy m\u00e9gsem v\u00e9gtelen, hogy b\u00e1r az \u00e9tv\u00e1gya kiel\u00e9g\u00edthetetlen, de tal\u00e1n a gyomra t\u00e9rfogata nem, \u00e9s egyszer majd sz\u00e9tpukkan a kisg\u00f6mb\u00f6c, vagy legal\u00e1bb visszaok\u00e1dja r\u00e1nk mindazt, amit belet\u00f6mt\u00fcnk.<\/p>\r\n\r\n

Ez lett teh\u00e1t az \u00faj logika: nem kritiz\u00e1lni \u00e9s reflekt\u00e1lni kell, hanem r\u00e1tenni m\u00e9g egy lap\u00e1ttal, felgyors\u00edtani a folyamatokat, n\u00e9zz\u00fck, uramisten, mire megy\u00fcnk egy\u00fctt \u2013 megszabad\u00edtani a m\u0171v\u00e9szetet mindent\u0151l, ami a termel\u00e9s volumen\u00e9t visszafogja, bevonni a t\u00f6megtermel\u00e9s technik\u00e1it, sokszoros\u00edtani, felhalmozni, \u00e9s nem puszt\u00e1n elismerni, hogy a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s az \u00fczlet elszak\u00edthatatlanok egym\u00e1st\u00f3l, hanem kifejezetten egyes\u00edteni a kett\u0151t, biznisz m\u0171v\u00e9szetet csin\u00e1lni. Ez a warholi affirmat\u00edv ir\u00f3nia alapja, de a logika az \u00fajrealist\u00e1kt\u00f3l kezdve a pop arton \u00e1t eg\u00e9szen a szimulacionist\u00e1kig m\u0171k\u00f6d\u00e9sben van.<\/p>\r\n\r\n

Az \u00fajrealist\u00e1k m\u00e9g abban rem\u00e9nykedtek, hogy ha a cs\u00f6m\u00f6r nem is j\u00f6n el, vagyis a v\u00e1gy nem is el\u00e9g\u00edthet\u0151 ki soha, hiszen ez defin\u00edci\u00f3 szerint lehetetlen, de a fizikai korl\u00e1tok, a kiterjed\u00e9s, a res extensa<\/I> vil\u00e1ga el\u0151bb-ut\u00f3bb megh\u00faz egy hat\u00e1rt \u2013 a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9r tele lesz, a doboz megtelik g\u00e1z\u00e1larcokkal, a k\u00e9p tel\u00edt\u0151dik, \u00e9s l\u00e9trej\u00f6n egy olyan konkr\u00e9t felsz\u00edn, amely imm\u00e1r a val\u00f3s\u00e1ggal kezd \u00e9rintkezni, amelybe m\u00e1r maguk a val\u00f3s\u00e1gos dolgok, jelek, k\u00e9pek csap\u00f3dhatnak be. Ragad\u00f3s, l\u00e9gypap\u00edrszer\u0171 csapdafel\u00fclett\u00e9 v\u00e1lhat a m\u0171, amelyr\u0151l lel\u00f3gnak, \u00e9s amelyb\u0151l ki\u00e1llnak a vil\u00e1g dolgai, azaz nem v\u00e1ltoznak \u00e1t teljes m\u00e9rt\u00e9kben m\u0171v\u00e9szett\u00e9, ahogy a n\u00e9z\u0151t sem nyeli el teljesen az int\u00e9zm\u00e9ny Molochja, kint reked az utc\u00e1n, ki kell mennie a k\u00fclv\u00e1rosok gy\u00e1rtelepeire \u00e9s roncstelepeire, vagy ak\u00e1r a term\u00e9szetbe.<\/p>\r\n\r\n

Warhol m\u00e1r ebben sem hisz. Abban hisz, hogy versenyre tud kelni az int\u00e9zm\u00e9nnyel a fogyaszt\u00e1sban, hogy a m\u0171v\u00e9sz nemcsak eminens termel\u0151v\u00e9, hanem eminens fogyaszt\u00f3v\u00e1 v\u00e1lhat, \u00e9s \u00edgy hiperkapitalist\u00e1v\u00e1. \u00c9s ugyan\u00edgy indulnak el a val\u00f3s\u00e1g egy enn\u00e9l is sz\u00e9lesebb fogyaszt\u00e1s\u00e1nak \u00fatj\u00e1n p\u00e9ld\u00e1ul a hiperrealist\u00e1k, akik imm\u00e1r nemcsak a t\u00e1rgyakat \u00e9s a k\u00e9peket mint t\u00e1rgyakat zab\u00e1lj\u00e1k be, mint Warhol, hanem a m\u00e9diumokat is, azt\u00e1n pedig a szimulacionist\u00e1k, akik m\u00e1r a tudattal is ugyanezt teszik, illetve manaps\u00e1g a virtu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a bio art bizonyos ir\u00e1nyzatai, akik az eleven testtel m\u0171velik ezt.<\/p>\r\n\r\n

Mindezt egy\u00e1ltal\u00e1n nem kritikak\u00e9nt mondom, ink\u00e1bb csak a kritika \u00e9rdek\u00e9ben. Ami ugyanis k\u00f6z\u00f6s mindezekben az ir\u00e1nyzatokban, az a kritik\u00e1val szembeni szkepszis. Ezt a szkepszist azonban nagyon tanuls\u00e1gosnak \u00e9s hasznosnak tartom. A kritika ugyanis term\u00e9szetesen mindv\u00e9gig jelen van a huszadik sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben is, a hat\u00e9konys\u00e1ga azonban er\u0151sen megk\u00e9rd\u0151jelezhet\u0151. Mag\u00e1val Picass\u00f3val kapcsolatban sem \u00e1rt megeml\u00edteni, mennyire a kritik\u00e1k keresztt\u00fcz\u00e9be ker\u00fclt legal\u00e1bb a hatvanas \u00e9vekt\u0151l kezdve. John Berger a The Success and Failure of Picasso<\/I> c\u00edm\u0171 h\u00edres-h\u00edrhedt 1965-ben megjelent k\u00f6nyv\u00e9t a k\u00f6vetkez\u0151 mondattal kezdi: \u201ePicasso minden id\u0151k legh\u00edresebb \u00e9s leggazdagabb m\u0171v\u00e9sze\u201d. (5)<\/a><\/p>\r\n\r\n

\u00c9s val\u00f3ban, ha belegondolunk, mennyien ismert\u00e9k \u00e9let\u00e9ben Michelangel\u00f3t, Rubenst vagy b\u00e1rmelyik nagy m\u0171v\u00e9szt a huszadik sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9t megel\u0151z\u0151en, akkor r\u00e1 kell j\u00f6nn\u00fcnk, hogy Picasso az els\u0151 igazi vil\u00e1gszt\u00e1rja a m\u0171v\u00e9szeti mez\u0151nek, akinek a nev\u00e9t m\u00e9g azok is ismerik, akik tal\u00e1n egyetlen m\u0171v\u00e9t sem tudn\u00e1k megnevezni. \u00c9s itt nemcsak a h\u00edress\u00e9gr\u0151l van sz\u00f3, hanem a gazdags\u00e1gr\u00f3l is. Berger azzal folytatja, hogy Picasso egyetlen csend\u00e9let\u00e9nek az \u00e1r\u00e1b\u00f3l v\u00e1s\u00e1rolta d\u00e9l-franciaorsz\u00e1gi tengerparti vill\u00e1j\u00e1t, majd felh\u00edvja a figyelm\u00fcnket arra a val\u00f3ban f\u00e9lelmetes t\u00e9nyre, hogy ha m\u0171v\u00e9sz\u00fcnk le\u00fcl egy \u00e1tlagos \u00e9p\u00fclet el\u00e9 egy rajzlappal \u00e9s egy darab sz\u00e9nnel a kez\u00e9ben, \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny perc alatt, vagy ak\u00e1r egyetlen vonallal, amir\u0151l h\u00edress\u00e9 is v\u00e1lt, felskicceli a h\u00e1zat a lapra, akkor az\u00e9rt a rajz\u00e9rt cser\u00e9be \u00f6v\u00e9 lehet az \u00e9p\u00fclet. Szinte isteni vagy ink\u00e1bb \u00f6rd\u00f6gi hatalom ez, aminek a h\u00e1tul\u00fct\u0151j\u00e9t azonnal, b\u00e1r finoman, jelezni is igyekszik Berger, amikor Picass\u00f3t Mid\u00e1sz kir\u00e1lyhoz hasonl\u00edtja.<\/p>\r\n\r\n

Persze ez ma m\u00e1r szinte k\u00f6zhely, vagy legal\u00e1bbis nagyon hozz\u00e1szoktunk a jelens\u00e9ghez. Az is t\u00e9ny viszont, hogy Berger kritik\u00e1j\u00e1nak t\u00fal sok foganatja nem volt, pedig messze nem \u00e1llt egyed\u00fcl a jelens\u00e9g detekt\u00e1l\u00e1s\u00e1val, m\u00e9g Picass\u00f3ra vonatkoz\u00f3an sem. Mag\u00e1n a m\u0171v\u00e9szeti gyakorlaton bel\u00fcl is hihetetlen szaporulata volt a kritikai gesztusoknak \u00e9s strat\u00e9gi\u00e1knak. Az eml\u00edtett \u00fajrealista alkot\u00e1sm\u00f3dban \u00e9s az \u00e1ltala megteremtett \u00fajfajta felsz\u00ednben is er\u0151s kritikai sz\u00e1nd\u00e9k volt: k\u00f6zvetlen\u00fcl nyitni a val\u00f3s\u00e1g fel\u00e9.<\/p>\r\n\r\n

Nem kellett azonban sok id\u0151nek eltelnie ahhoz, hogy bebizonyosodjon, ez az \u00faj felsz\u00edn \u2013 \u00e9s vele egy\u00fctt ez az \u00faj m\u0171v\u00e9szet \u2013 konkr\u00e9t ugyan, m\u00e9gis ugyanolyan mesters\u00e9ges \u00e9s kult\u00faraf\u00fcgg\u0151, mint a hagyom\u00e1nyos, \u00e1br\u00e1zol\u00f3 k\u00e9palkot\u00e1s, s\u0151t az ut\u00f3bbi tulajdonk\u00e9ppen valamennyire elismeri vagy legal\u00e1bb elismerni igyekszik a sz\u00e1m\u00e1ra k\u00fcls\u0151t, \u00e9ppen az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s sz\u00e1nd\u00e9k\u00e1val, m\u00edg az el\u0151bbi tulajdonk\u00e9ppen egy tiszt\u00e1n mesters\u00e9ges \u00e9s kultur\u00e1lis felsz\u00ednt teremt, egyfajta m\u0171veleti mez\u0151t, amelyen nem a val\u00f3s\u00e1g jelenik meg, hanem annak korl\u00e1tlan manipul\u00e1l\u00e1sa van biztos\u00edtva: az \u00faj felsz\u00ednre a legjobb p\u00e9ld\u00e1val a t\u00e9rk\u00e9p, az \u00fczen\u0151 fal, a kapcsol\u00f3t\u00e1bla, a terepasztal szolg\u00e1lnak. Ezt Leo Steinberg mutatta meg. (6)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edthat\u00f3s\u00e1ggal szembeni ellen\u00e1ll\u00e1s gesztusai sem j\u00e1rtak sokkal jobban a korszakban. A happening, a performansz, a fluxus, s\u0151t m\u00e9g az olyan k\u00f6zvet\u00edt\u00e9sre \u00e9p\u00fcl\u0151 ir\u00e1nyzatok is, mint p\u00e9ld\u00e1ul a mail art, nem a m\u0171v\u00e9szet mindenki sz\u00e1m\u00e1ra hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 volt\u00e1hoz vezettek, \u00e9pp ellenkez\u0151leg, egy nagyon bennfentes kult\u00fara kialakul\u00e1s\u00e1hoz, amely r\u00e1ad\u00e1sul egyre ink\u00e1bb elfogadta, hogy r\u00e1 van szorulva a dokument\u00e1l\u00e1sra \u00e9s a professzion\u00e1lis \u00e9s nagyon hagyom\u00e1nyos k\u00f6zvet\u00edt\u00e9sre (f\u00e9nyk\u00e9pek, besz\u00e1mol\u00f3k, felv\u00e9telek, tanulm\u00e1nyok stb.).<\/p>\r\n\r\n

Ugyan\u00edgy s\u00fclt el ford\u00edtva a reproduk\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g fegyvere is: az alternat\u00edv h\u00e1l\u00f3zati terjed\u00e9sbe vetett rem\u00e9nyb\u0151l, amihez szint\u00e9n a hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151s\u00e9g el\u0151seg\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s a piacnak val\u00f3 ellen\u00e1ll\u00e1st kapcsolt\u00e1k p\u00e9ld\u00e1ul a vide\u00f3m\u0171v\u00e9szet kezdeti \u00e9veiben, v\u00e9gs\u0151 soron az lett, hogy ma a nem reproduk\u00e1lhat\u00f3 m\u00e9diumokra k\u00e9sz\u00fclt m\u0171vek teljes t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t v\u00e9gig lehet n\u00e9zni az interneten, mik\u00f6zben azok a m\u0171vek, amelyek pedig t\u00e9nyleg tudn\u00e1nak ott \u00e9lni, \u00e9s a k\u00e9perny\u0151n val\u00f3 befogad\u00e1sukkal semmit nem vesz\u00edten\u00e9nk az \u00e9lm\u00e9nyb\u0151l, gyakorlatilag hozz\u00e1f\u00e9rhetetlenek.<\/p>\r\n\r\n

A vide\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ul sz\u00e9p lassan visszakullogott a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3terembe a vide\u00f3install\u00e1ci\u00f3 illedelmes ruh\u00e1j\u00e1t \u00f6ltve mag\u00e1ra. Olyan is volt persze, hogy a m\u0171v\u00e9szet \u00fagy, ahogy van, ott akarta hagyni az int\u00e9zm\u00e9nyt, a hetvenes \u00e9vek land artja \u00e9s public artja j\u00f3 p\u00e9lda erre, de ilyenkor vagy arra j\u00f6tt r\u00e1 megint csak, hogy r\u00e1szorul a k\u00f6zvet\u00edt\u00e9sre (a fot\u00f3ra, a filmre, a besz\u00e1mol\u00f3ra), vagy arra j\u00f6v\u00fcnk mi r\u00e1, hogy tulajdonk\u00e9ppen mag\u00e1val vitte az int\u00e9zm\u00e9nyt, \u00e9s csak \u00faj m\u00e9retekre, anyagokra \u00e9s k\u00f6zegekre tett szert, vagy hogy egyszer\u0171en felitta a val\u00f3s\u00e1g talaja, \u00e9s elt\u0171nt \u2013 a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g nem k\u00f6vette oda, vagy nem fogadta be az \u00e9letter\u00e9be, vagy \u00e9szre sem vette t\u00f6bb\u00e9, azaz nem m\u0171v\u00e9szetnek \u00e9rz\u00e9kelte.<\/p>\r\n\r\n

Vagy olyan is volt, ugyancsak a hetvenes \u00e9vekben, hogy a m\u0171v\u00e9szet k\u00f6zvetlen\u00fcl, bel\u00fclr\u0151l ind\u00edtott t\u00e1mad\u00e1st az int\u00e9zm\u00e9ny ellen, p\u00e9ld\u00e1ul a konceptualizmus els\u0151 \u00e9s m\u00e1sodik korszak\u00e1ban egyar\u00e1nt, b\u00e1r m\u00e1s-m\u00e1s form\u00e1ban, ez viszont nem az int\u00e9zm\u00e9ny lerombol\u00e1s\u00e1val j\u00e1rt, \u00e9pp ellenkez\u0151leg, az int\u00e9zm\u00e9ny robban\u00e1sszer\u0171 expanzi\u00f3ja k\u00f6vette a nyolcvanas \u00e9vekben a nagy kereskedelmi gal\u00e9ri\u00e1k megjelen\u00e9s\u00e9vel, a megaki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok elterjed\u00e9s\u00e9vel, a harmadik vil\u00e1g kultur\u00e1lis felemelked\u00e9s\u00e9vel \u00e9s a m\u00fazeumi boommal.<\/p>\r\n

S v\u00e9gezet\u00fcl tegy\u00fck m\u00e9g hozz\u00e1, hogy a k\u00e9tezres \u00e9vekben meghat\u00e1roz\u00f3v\u00e1 v\u00e1l\u00f3 szoci\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetben sem v\u00e1ltozott a helyzet, s\u0151t mintha a hamis tudat csak m\u00e9g nagyobb lenne. Az \u00faj szoci\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet tulajdonk\u00e9ppen v\u00e1ltozatlanul a m\u00fazeumokban zajlik, a m\u0171v\u00e9szek az int\u00e9zm\u00e9ny eml\u0151in l\u00f3gnak, j\u00f3r\u00e9szt int\u00e9zm\u00e9nyi p\u00e9nzekb\u0151l \u00e9lnek, csak \u00e9ppen kirontanak a t\u00e1rsadalomba, gyorsan tesznek valami \u201ej\u00f3t \u00e9s hasznosat\u201d, azt gondosan dokument\u00e1lj\u00e1k, majd v\u00e9gighaknizz\u00e1k vele a nagyvil\u00e1g bienn\u00e1l\u00e9it.<\/p>\r\n

*<\/p>\r\n

A tov\u00e1bbiakban konkr\u00e9t k\u00f6vetkeztet\u00e9seket pr\u00f3b\u00e1lok levonni a fenti v\u00e1zlatos helyzetelemz\u00e9sb\u0151l. K\u00f6vetkeztet\u00e9seim a magyar kontextusra vonatkoznak, de amit mondani szeretn\u00e9k, azt \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rv\u00e9ny\u0171nek sz\u00e1nom. A magyar m\u0171v\u00e9szet teh\u00e1t egy p\u00e9lda csup\u00e1n, amit az\u00e9rt v\u00e1lasztottam, mert ez \u00e1ll a legk\u00f6zelebb hozz\u00e1nk, \u00e9s mert err\u0151l rendelkezem a legt\u00f6bb inform\u00e1ci\u00f3val. M\u00e9g egy el\u0151zetes megjegyz\u00e9s: nem els\u0151sorban a kult\u00far\u00e1r\u00f3l, hanem a m\u0171v\u00e9szetr\u0151l fogok besz\u00e9lni. Ez pedig \u00e9rtelmez\u00e9semben (7)<\/a> nem azt jelenti, hogy a kult\u00fara egy r\u00e9szter\u00fclet\u00e9r\u0151l lesz sz\u00f3, hanem egy olyan ter\u00fcletr\u0151l, amelyik \u2013 legal\u00e1bbis a moderns\u00e9gben \u2013 r\u00e9szben bel\u00fcl, r\u00e9szben k\u00edv\u00fcl van a kult\u00far\u00e1n, \u00e9s gyakran fesz\u00fclts\u00e9gteli viszonyban \u00e1ll vele.<\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szet nem felt\u00e9tlen\u00fcl kultur\u00e1lis \u00e9s kultur\u00e1lt t\u00e1rsadalmi jelens\u00e9g, ami k\u00f6zelebbr\u0151l azt jelenti, hogy az ember eszt\u00e9tikai nevel\u00e9s\u00e9nek programja, a Bildung<\/I> eszm\u00e9je \u00e9s az arra fel\u00e9p\u00edtett eszt\u00e9tikai \u00e1llam felvil\u00e1gosod\u00e1s kori ide\u00e1lja \u00e9rv\u00e9ny\u00e9t vesztette. A m\u0171v\u00e9szet nem j\u00f3s\u00e1gos \u00e9s er\u00e9nyes, \u00e9s nem tesz j\u00f3s\u00e1goss\u00e1 \u00e9s er\u00e9nyess\u00e9. Ez m\u00e1r a romantik\u00e1ban bebizonyosodni l\u00e1tszott, k\u00e9s\u0151bb azonban m\u00e1r sokan explicit m\u00f3don is kimondt\u00e1k. John Ruskin p\u00e9ld\u00e1ul, akit pedig nem \u00edgy ismer\u00fcnk, azt mondja: \u201enem \u00e9nekelhetj\u00fck vagy festhetj\u00fck magunkat j\u00f3 emberekk\u00e9; el\u0151sz\u00f6r j\u00f3 embereknek kell lenn\u00fcnk\u201d. (8)<\/a><\/p>\r\n

B\u00e1r \u0151 m\u00e9g a m\u0171v\u00e9szetet egy n\u00e9p politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi er\u00e9nyeinek \u201eexponensek\u00e9nt\u201d hat\u00e1rozza meg, \u00e9s azt \u00e1ll\u00edtja, hogy nemes m\u0171v\u00e9szet csak nemes emberekt\u0151l sz\u00e1rmazhat, k\u00e9s\u0151bb sokan ink\u00e1bb m\u00e1r \u00fagy gondolj\u00e1k, hogy ha ez tal\u00e1n igaz is, a probl\u00e9ma az, hogy a \u201enemtelen\u201d m\u0171v\u00e9szet semmivel sem rosszabb, mint a \u201enemes\u201d m\u0171v\u00e9szet, vagyis hogy ez a k\u00e9rd\u00e9s egyszer\u0171en irrelev\u00e1ns a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9k szempontj\u00e1b\u00f3l. Mik\u00f6zben m\u00e9gis \u00fajra \u00e9s \u00fajra sz\u00e1mon k\u00e9rj\u00fck a m\u0171veken \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeken, hogy nem j\u00f3s\u00e1gosak \u00e9s er\u00e9nyesek. Illetve n\u00e9ha igen, n\u00e9ha nem, ahogy tetszik, \u00e9s ahogy \u00e9rdekeink dikt\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\r\n

De t\u00e9rj\u00fcnk vissza a p\u00e9nzre, mert m\u00e9giscsak arr\u00f3l lenne itt sz\u00f3. 2009-ben az utols\u00f3 szocialista-szabad demokrata korm\u00e1ny 59 milli\u00e1rd forintot k\u00f6lt\u00f6tt kult\u00far\u00e1ra, amit 2010-ben a k\u00f6vetkez\u0151 korm\u00e1ny k\u00f6zel 20 %-kal lecs\u00f6kkentett 50 milli\u00e1rdra. Ez az \u00f6sszeg nagyj\u00e1b\u00f3l azonos maradt az elm\u00falt \u00e9vekben, mondhatni csak az infl\u00e1ci\u00f3 m\u00e9rt\u00e9k\u00e9vel n\u00f6vekedett. Ne t\u00e9vesszen meg senkit, hogy az az\u00f3ta m\u00e1r lev\u00e1ltott kultur\u00e1lis \u00e1llamtitk\u00e1r azt nyilatkozta, hogy 2018-ban ez az \u00f6sszeg m\u00e1r 127 milli\u00e1rd forintot tesz ki.<\/p>\r\n

Csak el kell olvasni a besz\u00e1mol\u00f3 c\u00edm\u00e9t (\u201eMeg\u00fajul a kultur\u00e1lis infrastrukt\u00fara\u201d), (9)<\/a> \u00e9s r\u00f6gt\u00f6n megtudjuk a v\u00e1ltoz\u00e1s ok\u00e1t: a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get \u00e9p\u00edt\u0151ipari beruh\u00e1z\u00e1sok adj\u00e1k, amelyeket a kultur\u00e1lis b\u00fcdzs\u00e9hez tartoz\u00f3nak k\u00f6nyvelnek el, hogy azut\u00e1n az int\u00e9zm\u00e9nyek fenntart\u00e1s\u00e1hoz \u00e9s m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9hez a sz\u00fcks\u00e9ges forr\u00e1sokat ne biztos\u00edts\u00e1k, ezzel megoldhatatlan probl\u00e9m\u00e1t okozva bizonyos \u00f6nkorm\u00e1nyzatoknak, ahogy p\u00e9ld\u00e1ul a n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve \u00e9p\u00fclt p\u00e9csi kultur\u00e1lis int\u00e9zm\u00e9nyek eset\u00e9ben j\u00f3l l\u00e1that\u00f3. Ahogy a M\u0171v\u00e9szetek Palot\u00e1ja \u00e9p\u00edt\u00e9si k\u00f6lts\u00e9g\u00e9nek t\u00f6rleszt\u0151r\u00e9szletei is mindm\u00e1ig a kultur\u00e1lis b\u00fcdzs\u00e9t terhelik. Mik\u00f6zben a szakemberek \u00e9vek \u00f3ta hangoztatj\u00e1k, hogy ezek az int\u00e9zm\u00e9nyek t\u00falm\u00e9retezettek \u00e9s fenntarthatatlanok, (10)<\/a> de ami m\u00e9g fontosabb, hogy a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetnek nem ilyen int\u00e9zm\u00e9nyrendszerre lenne sz\u00fcks\u00e9ge, hanem sokkal t\u00f6bb, de kisebb int\u00e9zm\u00e9nyre, v\u00e1ltozatosabbakra \u00e9s folyamatosan v\u00e1ltoz\u00f3kra (ak\u00e1r helyv\u00e1ltoztat\u00f3kra is), amelyek nagys\u00e1grendekkel olcs\u00f3bban \u00e9s hat\u00e9konyabban el tudn\u00e1k l\u00e1tni azt a feladatot, amelyet ezek a nagy int\u00e9zm\u00e9nyek m\u00e9g dr\u00e1g\u00e1n sem tudnak.<\/p>\r\n

Nemcsak a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9t \u2013 bele\u00e9rtve a k\u00fclf\u00f6ldi kapcsolatok ki\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t \u2013, hanem a hatalom \u00e1ltal oly \u00e1h\u00edtott piacos\u00edt\u00e1st is. Az ut\u00f3bbi \u00e9vek nagy nemzetk\u00f6zi elad\u00e1si sikereit (Maurer D\u00f3ra, Keser\u00fc Ilona, Ladik Katalin, Sz\u0171cs Attila) nem nagy \u00e1llami int\u00e9zm\u00e9nyek, hanem kis mag\u00e1ngal\u00e9ri\u00e1k (artmark, Kisterem, acb, De\u00e1k Erika) hozt\u00e1k \u00f6ssze, mik\u00f6zben az \u00e1llam \u00f6sszesen kb. \u00e9vi 10 milli\u00f3 forinttal t\u00e1mogatja ezeknek az int\u00e9zm\u00e9nyeknek a k\u00fclf\u00f6ldi m\u0171v\u00e9szeti v\u00e1s\u00e1rokra val\u00f3 kijut\u00e1s\u00e1t (ahol egyetlen stand b\u00e9rl\u00e9se t\u00f6bb milli\u00f3 forintba ker\u00fcl).<\/p>\r\n

Ha m\u00e1r a piacos\u00edt\u00e1sn\u00e1l tartunk, hadd \u00e9ljek egy, els\u0151re tal\u00e1n furcs\u00e1nak t\u0171n\u0151 felvet\u00e9ssel: ha ezt a bizonyos nemzeti kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00fcnket val\u00f3ban akkora \u00e9rt\u00e9knek tartjuk, \u00e9s ha hisz\u00fcnk benne, hogy annak szimbolikus \u00e9rt\u00e9ke sok esetben \u00e9s sokf\u00e9le m\u00f3don konvert\u00e1lhat\u00f3 p\u00e9nz\u00fcgyi \u00e9rt\u00e9kk\u00e9, akkor tal\u00e1n elgondolkodhatn\u00e1nk azon, mi\u00e9rt nem ezt az \u00f6r\u00f6ks\u00e9get pr\u00f3b\u00e1ljuk meg piacos\u00edtani ahelyett, hogy a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetet szolg\u00e1ltatn\u00e1nk ki teljesen a piac k\u00e9nye-kedv\u00e9nek. Hogy ezzel elherd\u00e1ln\u00e1nk nemzeti kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00fcnket? Nem hiszem. \u00c9ppen mivel egy nyilv\u00e1ntartott \u00e9s z\u00f6m\u00e9ben \u00e1llami tulajdonban l\u00e9v\u0151 vagyonr\u00f3l van sz\u00f3, ez\u00e9rt tudn\u00e1nk sokkal szorosabb fel\u00fcgyeletet gyakorolni f\u00f6l\u00f6tte, mint a ma sz\u00fclet\u0151 \u00e9rt\u00e9kek f\u00f6l\u00f6tt.<\/p>\r\n

Rengeteg form\u00e1ja k\u00e9pzelhet\u0151 el ennek egy\u00e9bk\u00e9nt, amelyek nem felt\u00e9tlen\u00fcl, s\u0151t a legt\u00f6bb esetben nem t\u00e1rgyi javak feletti rendelkez\u00e9st jelenten\u00e9nek (s ha azt, akkor is nagyon szigor\u00fa felt\u00e9telek mellett), hanem p\u00e9ld\u00e1ul bizonyos int\u00e9zm\u00e9nyek \u00fczemeltet\u00e9s\u00e9nek<\/I> \u00e1tenged\u00e9s\u00e9t mag\u00e1nv\u00e1llalkoz\u00e1sok r\u00e9sz\u00e9re. Mi\u00e9rt ne \u00fczemeltethetn\u00e9k mag\u00e1nc\u00e9gek p\u00e9ld\u00e1ul a Hadt\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeumot, a K\u00f6zleked\u00e9si M\u00fazeumot vagy ak\u00e1r a Magyar Nemzeti M\u00fazeumot, ha l\u00e1tnak benne \u00fczleti lehet\u0151s\u00e9get? Nem mondom, hogy rent\u00e1biliss\u00e1 tehet\u0151 egy ilyen int\u00e9zm\u00e9ny m\u0171k\u00f6dtet\u00e9se, de meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem, hogy az \u00e1llami r\u00e1ford\u00edt\u00e1s j\u00f3csk\u00e1n m\u00e9rs\u00e9kelhet\u0151 lenne.<\/p>\r\n

A k\u00e9rd\u00e9s m\u00e1sik r\u00e9sze \u00e9s tulajdonk\u00e9ppeni l\u00e9nyege pedig \u00fagy hangzik: ha val\u00f3ban felel\u0151sek vagyunk a nemzeti kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00fcnk\u00e9rt, akkor nem vagyunk-e felel\u0151sek legal\u00e1bb annyira ezen \u00f6r\u00f6ks\u00e9g l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9\u00e9rt<\/I>, mint amennyire a meg\u0151rz\u00e9s\u00e9\u00e9rt. Nem rajtunk m\u00falik-e \u00e9s nem rajtunk fogj\u00e1k-e sz\u00e1mon k\u00e9rni ut\u00f3daink, hogy mi volt k\u00e9pes megsz\u00fcletni p\u00e9ld\u00e1ul a 2010-es \u00e9vekben, hogy mennyivel gazdag\u00edtottuk ezt az \u00f6r\u00f6ks\u00e9get, \u00e9s mennyit gy\u0171jt\u00f6tt\u00fcnk \u00e9s \u0151rizt\u00fcnk meg bel\u0151le? T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az\u00e9rt, hogy ne kelljen a ma n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1zezer forint\u00e9rt megv\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3 m\u0171veket k\u00e9s\u0151bb t\u00f6bb sz\u00e1zmilli\u00f3 forint\u00e9rt visszav\u00e1s\u00e1rolnunk; vagy ne t\u0171njenek el, ne semmis\u00fcljenek meg.<\/p>\r\n

Mi kellene ehhez? Nem olyan sok minden, mint gondoln\u00e1nk. Term\u00e9szetesen az int\u00e9zm\u00e9nyrendszer n\u00e9mi \u00e1talak\u00edt\u00e1sa, ami legink\u00e1bb reduk\u00e1l\u00e1st kellene jelentsen a fenti elvek szerint. De nem ez a legfontosabb, hanem a m\u0171v\u00e9szek munk\u00e1j\u00e1nak a megfizet\u00e9se. E helyett a jelenlegi korm\u00e1nyzat 2013-ban kultur\u00e1lis k\u00f6zfoglalkoztat\u00e1si programot ind\u00edtott, amelyben ma m\u00e1r t\u00f6bb mint n\u00e9gyezer f\u0151 dolgozik. Mi\u00e9rt? Hogy a kult\u00fara eljusson a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ghez. De l\u00e1ssuk csak, milyen elvek ment\u00e9n: \u201eAz \u00e1llamtitk\u00e1r rem\u00e9li, hogy amennyiben a magas kult\u00fara sz\u00e9les t\u00f6megek sz\u00e1m\u00e1ra lesz el\u00e9rhet\u0151, a feln\u00f6v\u0151 nemzed\u00e9kek ezt a min\u0151s\u00e9get ig\u00e9nylik majd, ami a kistelep\u00fcl\u00e9seken, a v\u00e1rosok szegreg\u00e1lt ter\u00fcletein, a fogyat\u00e9kkal \u00e9l\u0151k vil\u00e1g\u00e1ban egyar\u00e1nt az \u00e9letmin\u0151s\u00e9g javul\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezheti\u201d. (11)<\/a><\/p>\r\n

Boldog lenn\u00e9k, ha \u00edgy lenne, de nem lesz \u00edgy. Sz\u00e9p l\u00e1tom\u00e1s persze, hogy a k\u00f6zmunk\u00e1b\u00f3l hazat\u00e9r\u0151 falusi fiatalok Boulezt, Xenakist \u00e9s Stockhausent hallgatnak majd a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes j\u00e1t\u00e9kok, a partydrogok vagy a sorozatn\u00e9z\u00e9s helyett, de nem hiszem, hogy ez csup\u00e1n att\u00f3l \u00e9s azonnal bek\u00f6vetkezne, hogy a magas kult\u00far\u00e1t eljuttatjuk a falvakba \u00e9s a v\u00e1rosok szegreg\u00e1lt ter\u00fcleteire. Mindez nyilv\u00e1nval\u00f3an k\u00e9ptelens\u00e9g, m\u00e9gis \u00fagy t\u0171nik, a mai hatalom kult\u00farpolitik\u00e1j\u00e1nak ez t\u00f6lti ki a teljes spektrum\u00e1t. Legal\u00e1bbis ami az elveket illeti, mert a gyakorlat mintha \u00e9ppen az ellenkez\u0151je lenne: a n\u00e9pnemzeti giccs \u00e9s a propagandam\u0171v\u00e9szet termel\u00e9se a zs\u00e1nerszobr\u00e1szatt\u00f3l a hat\u00e1svad\u00e1sz \u00e9s szakmaiatlan ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokig vagy a tervbe vett nagy magyar t\u00f6rt\u00e9nelmi filmekig.<\/p>\r\n

Ha valami nem ilyen, az kiz\u00e1r\u00f3lag az int\u00e9zm\u00e9nyekben dolgoz\u00f3 szakembereknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, \u00e9s persze szinte automatikusan nemtetsz\u00e9st v\u00e1lt ki a hatalom r\u00e9sz\u00e9r\u0151l, aminek ma m\u00e1r g\u00e1tl\u00e1stalanul hangot is ad. Mik\u00f6zben a hatalmi nyom\u00e1s \u00e9s az \u00f6nk\u00e9ntes igazod\u00e1s, amely a populizmus ir\u00e1ny\u00e1ban hat, a szakma r\u00e9sz\u00e9r\u0151l v\u00e1lt ki ugyanilyen nemtetsz\u00e9st. A legjobb p\u00e9lda tal\u00e1n a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1ban 2018-ban megrendezett Frida Kahlo-ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, amelyet a korm\u00e1nylap \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3ja a kommunizmus propag\u00e1l\u00e1s\u00e1val v\u00e1dolt, a szakma pedig egyszer\u0171en giccsnek nyilv\u00e1n\u00edtott (m\u00e1rmint nem a m\u0171veket, hanem a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st, amivel szem\u00e9ly szerint teljesen egyet\u00e9rtek). (12)<\/a> \u00cdgy es\u00fcnk \u00e9ppen k\u00e9t sz\u00e9k k\u00f6z\u00f6tt a pad al\u00e1.<\/p>\r\n

A m\u00e1sik oldalon egy kicsit jobb a helyzet, p\u00e9ld\u00e1ul az\u00e9rt, mert ott egy\u00e1ltal\u00e1n l\u00e9tezett kultur\u00e1lis politikai koncepci\u00f3. (13)<\/a> K\u00e9t fontos strat\u00e9giai c\u00e9lt fogalmaztak meg: a mag\u00e1nt\u0151ke bevon\u00e1s\u00e1t \u00e9s a kult\u00far\u00e1ban r\u00e9sztvev\u0151k sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t. Az ut\u00f3bbinak volt k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a popul\u00e1ris kult\u00fara \u00e9s a szubkult\u00far\u00e1k fel\u00e9 val\u00f3 nyit\u00e1s (p\u00e9ld\u00e1ul a Cseh Tam\u00e1s Program elind\u00edt\u00e1s\u00e1val). Az els\u0151 nem siker\u00fclt, a m\u00e1sodik valamennyire igen; de ez most kev\u00e9sb\u00e9 fontos. Az sokkal fontosabb, hogy az \u00fan. magas kult\u00far\u00e1val kapcsolatban, amelybe a szerz\u0151k szerint minden bizonnyal a magas m\u0171v\u00e9szet is tartozik, \u0151k szint\u00e9n t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 ugyanazt a strat\u00e9giai c\u00e9lt fogalmazt\u00e1k meg, mint a m\u00e1sik oldal. Azt \u00edrj\u00e1k ugyanis, hogy \u201eakkor lehet el\u00e9gedett a kultur\u00e1lis szektor\u2026, ha a magas kult\u00fara egyre sz\u00e9lesebb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get vonz\u201d. (36. o.)<\/p>\r\n

De h\u00e1t mi m\u00e1st fogalmazhatn\u00e1nak meg? \u2013 k\u00e9rdezhetn\u00e9nk. H\u00e1t p\u00e9ld\u00e1ul olyanokat, hogy \u201ea kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet ir\u00e1nt felel\u0151s k\u00f6zszf\u00e9r\u00e1nak gondoskodni kell a m\u0171v\u00e9szeti oktat\u00e1sr\u00f3l \u00e9s a fiatal tehets\u00e9gek felkarol\u00e1s\u00e1r\u00f3l, hogy egyetlen kiemelked\u0151 tehets\u00e9g se vesszen el. Ehhez sz\u00fcks\u00e9ges az iskolai \u00e9s posztgradu\u00e1lis \u00f6szt\u00f6nd\u00edjak rendszer\u00e9nek karbantart\u00e1sa \u00e9s fejleszt\u00e9se, a d\u00edjak szapor\u00edt\u00e1sa \u00e9s az \u00f6szt\u00f6nd\u00edjak minim\u00e1lb\u00e9rhez k\u00f6t\u00e9se. Mindezt j\u00f3l kieg\u00e9sz\u00edti a k\u00fclf\u00f6ldi csereprogramokba val\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyes bekapcsol\u00f3d\u00e1s\u201d. (37. o.)<\/p>\r\n

Ez m\u00e1r valami, csak \u00e9ppen itt m\u00e1r nem a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gr\u0151l, hanem az alkot\u00f3kr\u00f3l van sz\u00f3. De mi legyen az alkot\u00f3k c\u00e9lja, \u00e9s \u2013 m\u00e9g egyszer \u2013 mi m\u00e1s c\u00e9lja lehetne tov\u00e1bbra is a kult\u00farpolitik\u00e1nak, ha nem az, hogy min\u00e9l t\u00f6bb ember vegyen r\u00e9szt \u00e9rt\u0151 m\u00f3don a kultur\u00e1lis \u00e9letben? De melyikben, a magasban vagy az alacsonyban (a popul\u00e1risban)? Term\u00e9szetesen mindkett\u0151ben. (14)<\/a> \u00c9s hogyan? A magas m\u0171v\u00e9szetr\u0151l erre vonatkoz\u00f3an h\u00e1rom dolgot eml\u00edt a sz\u00f6veg: kultur\u00e1lis m\u0171sorok k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t a telev\u00edzi\u00f3kban, amelyek ismeretterjeszt\u0151 \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9st seg\u00edt\u0151 funkci\u00f3t t\u00f6lt\u00f6ttek volna be; a street art \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a public art m\u0171faj t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t, ami a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9p\u00edt\u00e9sben j\u00e1tszhatott volna fontos szerepet; a m\u00e9diam\u0171v\u00e9szet t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t, amelyik pedig a m\u0171v\u00e9szet korszer\u0171 form\u00e1inak meghonos\u00edt\u00e1s\u00e1val az \u00fajabb nemzed\u00e9keket tudta volna k\u00f6zelebb hozni a magas kult\u00far\u00e1hoz (38\u201339. o.).<\/p>\r\n

Nem az a l\u00e9nyeges itt, hogy megval\u00f3sultak-e ezek a c\u00e9lok, mert \u2013 ahogy ez m\u00e1r csak lenni szokott \u2013 csup\u00e1n f\u00e9lig-meddig val\u00f3sultak meg, viszont f\u00e9lig-meddig val\u00f3ban megval\u00f3sult mind a h\u00e1rom. \u00c9s mi lett az eredm\u00e9nye? Semmi. B\u0151v\u00fclt-e valamennyivel is a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge? Nincsenek erre vonatkoz\u00f3 adataim, de a tapasztalataim alapj\u00e1n azt kell mondanom, hogy nem, vagy esetleg csak nagyon kis m\u00e9rt\u00e9kben. Egy kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti megnyit\u00f3n ma is n\u00e9h\u00e1ny tucat ember vesz r\u00e9szt, \u00e1ltal\u00e1ban ismer\u0151s arcok \u00e9s nagyj\u00e1b\u00f3l mind szakmabeliek, mag\u00e1t a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st pedig k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl m\u00e9g ugyanennyien tekintik meg nyitva tart\u00e1sa sor\u00e1n, szint\u00e9n ugyanebb\u0151l a k\u00f6rb\u0151l.<\/p>\r\n

H\u00e1ny kudarcra van m\u00e9g sz\u00fcks\u00e9ge a kultur\u00e1lis politik\u00e1nak ahhoz, hogy lemondjon arr\u00f3l az idestova k\u00e9tsz\u00e1z \u00e9ves rem\u00e9nytelen rem\u00e9ny\u00e9r\u0151l, hogy a magas m\u0171v\u00e9szet valaha is sz\u00e9les k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gr\u00e9teget lesz k\u00e9pes mag\u00e1hoz vonzani? \u00c9s mikor emeli m\u00e1r ki a fej\u00e9t a magas m\u0171v\u00e9szet azoknak a fogalmaknak a homokdombj\u00e1b\u00f3l, amelyek ugyanezt c\u00e9lozz\u00e1k? Mikor l\u00e1tja be, hogy az aktivista, horizont\u00e1lis (demokratikus), kollaborat\u00edv, nyitott, r\u00e9szv\u00e9teli, emancipatorikus, h\u00e1l\u00f3zati, alulr\u00f3l \u00e9s \u00f6nszervez\u0151d\u0151 \u00e1lomvil\u00e1g helyett egy ugyanannyira, ha nem m\u00e9g ink\u00e1bb hierarchikus, verseng\u0151, tekint\u00e9lyelv\u0171 (annak lerombol\u00e1s\u00e1ban is), individualista, elnyom\u00f3, elitista (kirekeszt\u0151) \u00e9s z\u00e1rt vil\u00e1g az \u00f6v\u00e9, amilyen a nem-m\u0171v\u00e9szet vil\u00e1ga, \u00e9s hogy ezt a rendet \u0151 maga teremtette, \u00e9s \u0151 maga ragaszkodik hozz\u00e1 foggal-k\u00f6r\u00f6mmel? \u00c9s hogy mindazok a t\u00e1rsadalomjobb\u00edt\u00f3 c\u00e9lok \u00e9s kultur\u00e1lis funkci\u00f3k, amelyeket mag\u00e1ra \u00f6lt, nem k\u00edv\u00fclr\u0151l j\u00f6v\u0151 ig\u00e9nyekre, hanem bel\u00fclr\u0151l t\u00e1madt probl\u00e9m\u00e1kra adott v\u00e1laszok, (15)<\/a> amelyek k\u00f6zvetlen t\u00e1rsadalmi hat\u00e1sa a legt\u00f6bb esetben vagy er\u0151sen megk\u00e9rd\u0151jelezhet\u0151, vagy egyszer\u0171en kimutathatatlan?<\/p>\r\n

Mif\u00e9le vil\u00e1g ez teh\u00e1t, \u00e9s milyen hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1s k\u00f6vetkezik a r\u00e9sz\u00fcnkr\u0151l a mellette val\u00f3 ki\u00e1ll\u00e1sb\u00f3l? Vajon egy elit vil\u00e1gr\u00f3l van itt sz\u00f3 \u00e9s valamifajta \u00faj vagy r\u00e9gi elitizmus melletti ki\u00e1ll\u00e1sr\u00f3l? Olyasmir\u0151l \u2013 v\u00e1llalom. De miel\u0151tt automatikusan el\u00edt\u00e9ln\u00e9nk mindenfajta elitizmust, \u00e9s el\u00edt\u00e9ln\u00e9nk azt, aki ki\u00e1llni mer\u00e9szel mellette, n\u00e9zz\u00fck meg, milyen is ez az elit. Csak \u00edgy lehet v\u00e1laszolni arra a k\u00e9rd\u00e9sre, hogy mi\u00e9rt \u00e9s hogyan t\u00e1mogassuk, ha egy\u00e1ltal\u00e1n.<\/p>\r\n

\u201eSzalonnab\u0151r\u00f6n \u00e9lek, Tam\u00e1s!\u201d \u2013 mondta nekem nemr\u00e9giben Komor\u00f3czky Tam\u00e1s, az \u00f6tvenes (!) \u00e9veiben j\u00e1r\u00f3 kort\u00e1rs magyar m\u0171v\u00e9sznemzed\u00e9k egyik legink\u00e1bb elismert k\u00e9pvisel\u0151je, sz\u00e1mos nemzetk\u00f6zi sikerrel a h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt (Velencei Bienn\u00e1l\u00e9, Sao Paulo-i Bienn\u00e1l\u00e9 stb.). Mib\u0151l \u00e9l ma egy kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz? \u2013 bontakozott ki egy diszkusszi\u00f3 2015-ben az artportal<\/I> foly\u00f3irat oldalain Baglyas Erika egy Facebook bejegyz\u00e9se kapcs\u00e1n. (16)<\/a> Nem neh\u00e9z megmondani egy\u00e9bk\u00e9nt, hogy mib\u0151l: a feles\u00e9g\u00e9b\u0151l, a f\u00e9rj\u00e9b\u0151l, a sz\u00fcleib\u0151l, k\u00fclf\u00f6ldi \u00f6szt\u00f6nd\u00edjakb\u00f3l, residency programokon val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telekb\u0151l, meg\u00e9lhet\u00e9si DL\u00c1-z\u00e1sb\u00f3l, rajziskol\u00e1ban tan\u00edt\u00e1sb\u00f3l, felv\u00e9teli el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9sb\u0151l, pap\u00edrvir\u00e1g hajtogat\u00e1sb\u00f3l-ragaszt\u00e1sb\u00f3l, t\u00e1rsasj\u00e1t\u00e9k rajzol\u00e1sb\u00f3l, k\u00f6nyvillusztr\u00e1l\u00e1sb\u00f3l, parkettacsiszol\u00e1sb\u00f3l, alkalmi fizikai munk\u00e1b\u00f3l stb. (minden p\u00e9lda m\u00f6g\u00f6tt l\u00e9tez\u0151 szem\u00e9ly \u00e1ll, csak a neveket nem eml\u00edtem). Egy biztos, nem hazai m\u0171v\u00e9szeti \u00f6szt\u00f6nd\u00edjakb\u00f3l \u00e9s nem elad\u00e1sokb\u00f3l, vagyis nem a m\u0171v\u00e9szetb\u0151l.<\/p>\r\n

P\u00e1lyakezd\u0151k\u00e9nt m\u00e9g csak-csak el tud lenni egy m\u0171v\u00e9sz, mert kisebbek az ig\u00e9nyei, csak mag\u00e1t kell eltartania, \u00e9s mobilisabb is, de ha egyszer megunja a v\u00e1ndor\u00e9letet, ha le akar telepedni, lak\u00e1st, csal\u00e1dot akar, \u00e9s ez esetleg \u2013 \u00e1ltal\u00e1ban nem saj\u00e1t forr\u00e1sb\u00f3l \u2013 siker\u00fcl is neki, akkor \u00e9vtizedekre be tud ragadni a teljes kil\u00e1t\u00e1stalans\u00e1gba. Hogy azt\u00e1n m\u00e9g \u00f6tven, s\u0151t ak\u00e1r hatvan \u00e9vesen is azzal hitegess\u00e9k, hogy most m\u00e1r t\u00e9nyleg ti j\u00f6tt\u00f6k majd, a ti nemzed\u00e9keteket kezdik el mindj\u00e1rt gy\u0171jteni \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netileg feldolgozni, csak dolgozhatt\u00e1l volna egy kicsit eladhat\u00f3bb \u00e9s maradand\u00f3bb m\u0171fajokban, meg jobban kellett volna sp\u00e1jzolni, mivel csak a harminc \u00e9vvel ezel\u0151tti munk\u00e1id \u00e9rdeklik majd a gy\u0171jt\u0151ket.<\/p>\r\n

A fent eml\u00edtett elad\u00e1si sikerek p\u00e9ld\u00e1in l\u00e1thattuk, hogy a p\u00e9nz sokszor csak hetven f\u00f6l\u00f6tt \u00e9rkezik meg, de persze a legjobb, ha a m\u0171v\u00e9sz addigra m\u00e1r meghal. Mik\u00f6zben egy m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyben mindenki fix havi fizet\u00e9st kap a port\u00e1s b\u00e1csit\u00f3l \u00e9s a jegyszed\u0151 n\u00e9nit\u0151l kezdve a terem\u0151r\u00f6k\u00f6n, a karbantart\u00f3 \u00e9s adminisztrat\u00edv szem\u00e9lyzeten \u00e1t a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz szakemberig \u00e9s persze a vezet\u0151s\u00e9gig (plusz a rezsi \u00e9s az \u00e1llagmeg\u0151rz\u00e9s \u2013 gondoljunk bele, mennyi p\u00e9nz ez \u00f6sszesen!). Sz\u00f3val mindenki p\u00e9nzt kap, kiv\u00e9ve azok, akik az eg\u00e9sz int\u00e9zm\u00e9ny l\u00e9t\u00e9nek \u00e9rtelm\u00e9t biztos\u00edtj\u00e1k, a m\u0171v\u00e9szek. Mert hiszen \u0151k a term\u00e9szet vadvir\u00e1gai, a f\u00f6ldb\u0151l \u00e9s a leveg\u0151b\u0151l t\u00e1pl\u00e1lkoznak, a m\u0171veket meg csak \u00fagy leszakajthatjuk r\u00f3luk (az eszk\u00f6z- \u00e9s anyagk\u00f6lts\u00e9g, a m\u0171teremb\u00e9rlet, a rakt\u00e1roz\u00e1si \u00e9s sz\u00e1ll\u00edt\u00e1si d\u00edj csak m\u00edtosz). (17)<\/a><\/p>\r\n

Elk\u00e9peszt\u0151 rendszer. Erre szok\u00e1s azt mondani, hogy ha nem l\u00e1tn\u00e1m, nem hinn\u00e9m el. Nem csoda, hogy a p\u00e1lyaelhagy\u00f3k sz\u00e1ma b\u0151ven 50% f\u00f6l\u00f6tt van, \u00e9s nem az\u00e9rt, mert \u0151k ne tudn\u00e1nak sikeres ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokat csin\u00e1lni \u00e9s elismer\u00e9st kiv\u00edvni maguknak a m\u0171v\u00e9szeti mez\u0151n bel\u00fcl, hanem az\u00e9rt, mert ki kell fizetni\u00fck a sz\u00e1ml\u00e1ikat, \u00e9s fel kell nevelni\u00fck a gyerekeiket; \u00e9s m\u00e9g j\u00f3, ha k\u00f6zben nem baszogatja \u0151ket rendszeresen a h\u00e1zast\u00e1rs vagy a sz\u00fcl\u0151, hogy mikor hagyod m\u00e1r abba ezt a h\u00fclyes\u00e9get. K\u00f6zben pedig folyamatosan \u0151rl\u0151dnek, m\u00e1r maguk sem tudj\u00e1k, hogy m\u0171v\u00e9szek-e vagy sem, hiszen \u00e9vek \u00f3ta nem alkottak semmit, pedig m\u00e9g mindig azok akarn\u00e1nak lenni, de m\u00e1r kiestek az eg\u00e9sz k\u00f6zegb\u0151l, nem tudnak olvasni \u00e9s t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dni, a m\u0171vek pedig, amelyek \u00e9vtizedek m\u00falva tal\u00e1n vagyonokat \u00e9rn\u00e9nek, egyszer\u0171en nem k\u00e9sz\u00fclnek el.<\/p>\r\n

A kult\u00farpolitika pedig ezalatt kiz\u00e1r\u00f3lag azzal foglalkozik, hogyan lehetne a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9get bevonzani a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokra. Mondjuk ki ny\u00edltan, nem lehet. Term\u00e9szetesen lehets\u00e9ges \u00e9s k\u00edv\u00e1natos is n\u00f6velni egy orsz\u00e1g lakoss\u00e1g\u00e1nak m\u0171v\u00e9szeti ismereteit, fog\u00e9konys\u00e1g\u00e1t, \u00edzl\u00e9s\u00e9t (els\u0151sorban az iskolai oktat\u00e1s \u00e9s m\u00fazeumpedag\u00f3gia feladata lenne ez). De ne higgy\u00fck, hogy a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet \u2013 legal\u00e1bbis annak k\u00eds\u00e9rleti, formabont\u00f3 r\u00e9sze, vagyis az a r\u00e9sze, melyet \u00e9vtizedek m\u00falva majd a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net k\u00f6nyvekben viszontl\u00e1thatunk, \u00e9s amelynek igaz\u00e1n \u00e9rt\u00e9ke, \u00e1ra lesz \u2013 kifejezetten erre \u00e9s csak erre a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gsikerre v\u00e1gyna. \u00c9s ne gondoljuk azt se, hogy valaha is el\u0151\u00e1ll\u00edthat\u00f3 lesz egy olyan t\u00e1rsadalom, amelyben t\u00f6megek ig\u00e9nylik majd a szokatlant, a kiv\u00e9telest, a nehezen \u00e9rthet\u0151t. Ez nem annyira antropol\u00f3giai k\u00e9rd\u00e9s, mint ink\u00e1bb rendszerelm\u00e9leti. A k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g l\u00e9tsz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se persze j\u00f3t tenne a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetnek, csak \u00e9ppen nem olyan m\u00f3don, ahogy el\u0151sz\u00f6r tal\u00e1n gondoln\u00e1nk: nem a mindenkori avantg\u00e1rd \u00e9s a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g egym\u00e1sra tal\u00e1l\u00e1s\u00e1t okozn\u00e1, hanem arra b\u00e1tor\u00edtan\u00e1 az el\u0151bbit, hogy m\u00e9g mer\u00e9szebb k\u00eds\u00e9rletez\u00e9sbe fogjon.<\/p>\r\n

Mi\u00e9rt \u00e9s hogyan t\u00e1mogassuk teh\u00e1t ezt az elitet, amelyet a fent elmondottak miatt nem sz\u00edvesen nevez az ember elitnek (hiszen nincs hatalma, nincs p\u00e9nze, nincs befoly\u00e1sa, csup\u00e1n intellektu\u00e1lis f\u00f6l\u00e9nye van)? V\u00e9lem\u00e9nyem szerint els\u0151sorban mag\u00e1t a m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zeget kell t\u00e1mogatni, \u00e9s m\u00e9g csak nem is az int\u00e9zm\u00e9nyrendszer vagy \u00e1ltal\u00e1ban a m\u0171v\u00e9szet k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9nek m\u00e9diumait, hanem magukat az alkot\u00f3kat \u00e9s a szakmai f\u00f3rumokat. A m\u0171v\u00e9szeti termel\u00e9st kell fokozni, a p\u00e1lyaelhagy\u00e1st m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t cs\u00f6kkenteni, a bels\u0151 versenyt serkenteni, a m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zeget elevenn\u00e9, sz\u00edness\u00e9, v\u00e1ltozatoss\u00e1 tenni, a csoportok, helyek, esem\u00e9nyek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t t\u00e1mogatni.<\/p>\r\n

Meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem, hogy ez a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g l\u00e9tsz\u00e1m\u00e1nak valamelyes n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t is maga ut\u00e1n vonn\u00e1. Hiszen a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get igaz\u00e1n az vonzza, ha pezsg\u0151 m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let van, nem pedig a m\u0171v\u00e9szet templomainak rideg csendje veszi k\u00f6r\u00fcl, \u00e9s ha nem olyan embereket l\u00e1t ebben a k\u00f6zegben, akikb\u0151l a keser\u0171s\u00e9g, a panasz \u00e9s a frusztr\u00e1lts\u00e1g \u00e1rad. \u00c9s hogy mi\u00e9rt kell t\u00e1mogatni? Mert ez a k\u00f6zeg igenis \u00e9rt\u00e9ket termel, csak \u00e9ppen olyan \u00e9rt\u00e9ket, amelyik \u00e1ltal\u00e1ban t\u00f6bb \u00e9vtizedes k\u00e9s\u00e9ssel konvert\u00e1lhat\u00f3 p\u00e9nzbeli vagy szimbolikus \u00e9rt\u00e9kk\u00e9. (18)<\/a><\/p>\r\n

Nincs m\u00e9g egy olyan \u00e1gazat (ez is k\u00f6zhely m\u00e1r), amelyik ilyen kis befektet\u00e9ssel k\u00e9pes ennyire nagy \u00e9s r\u00e1ad\u00e1sul tart\u00f3san magas \u00e9rt\u00e9ket el\u0151\u00e1ll\u00edtani. \u00c1m ahhoz, hogy ez az \u00e9rt\u00e9k megsz\u00fclessen (ez is k\u00f6zhely) az eg\u00e9sz k\u00f6zeget kell t\u00e1mogatni, nem pedig az \u00e9ppen most \u00e9rt\u00e9kesnek gondolt n\u00e9h\u00e1nyat kicsipegetni bel\u0151le \u2013 ez a tipikus m\u00f3dja annak, hogyan lehet valamit eleve \u00e9s rendszerszinten elrontani. Kiz\u00e1r\u00f3lag a j\u00f3 m\u0171v\u00e9szet sajnos soha nem tud megsz\u00fcletni, \u00e9s ezen a ter\u00fcleten nem ugyanazt jelenti a \u201eselejttermel\u00e9s\u201d, mint p\u00e9ld\u00e1ul az ipari termel\u00e9sben \u2013 ha ezer m\u0171v\u00e9szb\u0151l lesz egy Bart\u00f3k B\u00e9l\u00e1nk, vagy Moholy-Nagy L\u00e1szl\u00f3nk, vagy Oravecz Imr\u00e9nk, azzal m\u00e1r nagyon el\u00e9gedettek lehet\u00fcnk.<\/p>\r\n

\u00c9s tudom\u00e1sul kellene venn\u00fcnk v\u00e9gre, hogy a m\u0171v\u00e9szetnek nincs eleve kultur\u00e1lis funkci\u00f3ja. Rendelkezhet vele, de nem felt\u00e9tlen\u00fcl, \u00e9s ha igen, akkor sem att\u00f3l j\u00f3 m\u0171v\u00e9szet, hanem esetleg most \u00e9ppen att\u00f3l<\/I>. Az\u00e9rt fontos ezt k\u00fcl\u00f6n is hangs\u00falyozni, mert ha k\u00e9pesek lenn\u00e9nk bel\u00e1tni, akkor tal\u00e1n nem a m\u0171v\u00e9szeten k\u00e9rn\u00e9nk sz\u00e1mon annak a munk\u00e1nak az elv\u00e9gz\u00e9s\u00e9t, amit nem neki, hanem a m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyrendszernek, a hum\u00e1n tudom\u00e1nyoknak, a kult\u00farpolitik\u00e1nak vagy a gazdas\u00e1gpolitik\u00e1nak kellene elv\u00e9geznie: hogy kulturaliz\u00e1lja<\/I> a m\u0171v\u00e9szetet, megtal\u00e1lja azokat a kultur\u00e1lis funkci\u00f3kat, amelyeket egy adott korszakban bet\u00f6lthet, \u00e9s amelyeken kereszt\u00fcl p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9s\/vagy egy\u00e9ni identit\u00e1sunk, a t\u00f6rt\u00e9nelmi narrat\u00edv\u00e1nk, az orsz\u00e1gim\u00e1zsunk, a gazdas\u00e1gunk (turizmus, szolg\u00e1ltat\u00f3ipar, kereskedelem stb.) \u00e9s m\u00e9g sok m\u00e1s ter\u00fclet \u00e9s \u00e1gazat r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lhat.<\/p>\r\n

V\u00e9gezet\u00fcl k\u00e9t k\u00f6vetkeztet\u00e9st szeretn\u00e9k levonni az eddig elmondottakb\u00f3l. Alapvet\u0151en h\u00e1rom dologr\u00f3l volt sz\u00f3: a magas m\u0171v\u00e9szetnek a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ghez val\u00f3 viszony\u00e1r\u00f3l, az int\u00e9zm\u00e9nyrendszerr\u0151l \u00e9s az alkot\u00f3kr\u00f3l. Az els\u0151r\u0151l annyit, hogy ha t\u00fals\u00e1gosan k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gellenesnek is t\u0171nhetett mindaz, amit elmondtam, egy\u00e1ltal\u00e1n nem annak sz\u00e1ntam. Sokkal ink\u00e1bb realist\u00e1nak nevezn\u00e9m. A magas m\u0171v\u00e9szet k\u00f6zvet\u00edt\u00e9se fontos k\u00f6zfeladat, amelyet els\u0151sorban az iskolai oktat\u00e1snak \u00e9s a m\u0171v\u00e9szeti int\u00e9zm\u00e9nyeknek kell teljes\u00edteni\u00fck, csak \u00e9ppen ne v\u00e1rjunk t\u0151le csod\u00e1kat.<\/p>\r\n

Az int\u00e9zm\u00e9nyrendszerrel kapcsolatban komoly \u00e1talak\u00edt\u00e1s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9r\u0151l besz\u00e9ltem, ami els\u0151sorban n\u00e9h\u00e1ny nagy megaint\u00e9zm\u00e9ny le\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s egy rugalmas, sz\u00f3rtabb, r\u00e9szben mag\u00e1nk\u00e9zben l\u00e9v\u0151 rendszer kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t c\u00e9lozn\u00e1, amelynek finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1ban (a mag\u00e1ngal\u00e9ri\u00e1k\u00e9ban is) az \u00e1llamnak r\u00e9szt kellene v\u00e1llalnia, mivel p\u00e9ld\u00e1ul egy mag\u00e1ngal\u00e9ria hi\u00e1ba a saj\u00e1t haszn\u00e1nak termel\u00e9s\u00e9n dolgozik, ek\u00f6zben azonban mindannyiunk m\u0171v\u00e9szeti-kultur\u00e1lis \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek, az eg\u00e9sz magyar m\u0171v\u00e9szetnek a k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s \u00e9rt\u00e9kn\u00f6vel\u00e9s\u00e9t hajtja v\u00e9gre, vagyis tev\u00e9kenys\u00e9ge mindannyiunk k\u00f6z\u00f6s \u00e9rdeke.<\/p>\r\n

Egy utols\u00f3 p\u00e9lda ennek kapcs\u00e1n: a Paksi K\u00e9pt\u00e1r esete. Tisztelet illeti Prosek Zolt\u00e1n munk\u00e1j\u00e1t, amit az elm\u00falt t\u00f6bb mint t\u00edz \u00e9v sor\u00e1n v\u00e9gzett a nagyon sz\u00ednvonalas ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokt\u00f3l kezdve az ugyancsak sz\u00ednvonalas kiadv\u00e1nyokig, az alkot\u00f3t\u00e1borokig \u00e9s a m\u00fazeumpedag\u00f3giai tev\u00e9kenys\u00e9gig terjed\u0151en. M\u00e9gis, amikor a lev\u00e1lt\u00e1sa kapcs\u00e1n kirobbant botr\u00e1ny sor\u00e1n napvil\u00e1gra ker\u00fclt az egyik paksi alpolg\u00e1rmesternek az az \u00e1ll\u00edt\u00f3lagos megnyilatkoz\u00e1sa, mely szerint nem hajland\u00f3k tov\u00e1bb finansz\u00edrozni egy olyan int\u00e9zm\u00e9nyt, amelynek a megnyit\u00f3ira Budapestr\u0151l leutazik egy busznyi szakmabeli k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, majd pedig kis t\u00falz\u00e1ssal a kutya be nem teszi oda a l\u00e1b\u00e1t, akkor komolyan elgondolkodtam azon, mit lehetne v\u00e1laszolni egy ilyen kritik\u00e1ra; nemigen tudn\u00e9k mit mondani r\u00e1. Tudom, hogy az eg\u00e9sz m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zeg nagyon sajn\u00e1lta, hogy m\u00e1r Paks is elesett, \u00e9s meg is \u00e9rtem \u0151ket, hiszen egy olyan ki\u00e1ll\u00edt\u00f3t\u00e9rr\u0151l van sz\u00f3, amilyen m\u00e9reteit \u00e9s adotts\u00e1gait tekintve nem sok van az orsz\u00e1gban, de ennek ellen\u00e9re t\u00e9nyleg el kell gondolkodnunk azon, hogy azt az \u00f6sszeget, amelyet az ilyen int\u00e9zm\u00e9nyek t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1ra k\u00f6lt\u00fcnk, nem lehetne-e hat\u00e9konyabban felhaszn\u00e1lni. Persze, ehhez els\u0151 k\u00f6rben azt kellene el\u00e9rni, hogy ez a t\u00e1mogat\u00e1s tov\u00e1bbra is a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetre ford\u00edt\u00f3djon.<\/p>\r\n

Meggy\u0151z\u0151d\u00e9sem, hogy az int\u00e9zm\u00e9nyrendszer ilyen jelleg\u0171 \u00e1talak\u00edt\u00e1sa komoly p\u00e9nz\u00f6sszegek felszabad\u00edt\u00e1s\u00e1val j\u00e1rna, amelyek egy r\u00e9sz\u00e9nek term\u00e9szetesen visszaforgat\u00e1sra kellene ker\u00fclnie az int\u00e9zm\u00e9nyekbe, a marad\u00e9kb\u00f3l pedig az alkot\u00f3k t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t kellene megoldani. Ennek legsz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesebb(nek t\u0171n\u0151) v\u00e1ltozat\u00e1t \u2013 ami mellett itt kardoskodom \u2013 m\u0171v\u00e9szeti alapj\u00f6vedelemnek h\u00edvj\u00e1k. (19)<\/a> Fekete Gy\u00f6rgy egy 2015-ben adott interj\u00faj\u00e1ban azt nyilatkozta, hogy jelenleg Magyarorsz\u00e1gon h\u00e1romezer-h\u00e1romsz\u00e1z iparm\u0171v\u00e9sz \u00e9s n\u00e9gyezer k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz diplom\u00e1val rendelkez\u0151 szem\u00e9ly \u00e9l. (20)<\/a><\/p>\r\n

Az iparm\u0171v\u00e9szek, illetve az el\u0151ad\u00f3m\u0171v\u00e9szek sz\u00e1munkra nem relev\u00e1nsak, de nem az\u00e9rt, mert a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9k kisebb lenne, amit el\u0151\u00e1ll\u00edtanak, hanem mert teljesen m\u00e1s rendszerben dolgoznak. Egy sz\u00edn\u00e9sz vagy egy zen\u00e9sz, de sokszor egy iparm\u0171v\u00e9sz is, le tud szerz\u0151dni egy t\u00e1rsulathoz, vagy \u00e1ll\u00e1st tud v\u00e1llalni egy c\u00e9gn\u00e9l, ahonnan bejelentett havi fizet\u00e9st kap, vagy olyan megb\u00edz\u00e1sokat \u00e9s fell\u00e9p\u00e9seket tud v\u00e1llalni, amelyeket r\u00f6vid hat\u00e1rid\u0151vel kell teljes\u00edteni, \u00e9s a v\u00e9g\u00e9n r\u00f6gt\u00f6n megkapja az \u00e9rte kialkudott juttat\u00e1st. Fest\u0151, szobr\u00e1sz, filmrendez\u0151, \u00edr\u00f3, zeneszerz\u0151 \u00e1ll\u00e1s viszont nem l\u00e9tezik.<\/p>\r\n

Tegy\u00fck fel, hogy a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szek k\u00f6r\u00e9ben az \u00faj rendszer hat\u00e1s\u00e1ra cs\u00f6kken a p\u00e1lyaelhagy\u00f3k sz\u00e1ma; mondjuk, 20%-kal m\u00e9g \u00edgy is sz\u00e1molhatunk. Ezek ut\u00e1n adjuk hozz\u00e1 azt a n\u00e9h\u00e1ny tucat filmrendez\u0151t \u00e9s zeneszerz\u0151t, illetve azt a kb. ezervalah\u00e1nysz\u00e1z \u00edr\u00f3t, aki haz\u00e1nkban \u00e9l \u2013 \u00edgy legyen a v\u00e9g\u00f6sszeg\u00fcnk nagyvonal\u00faan sz\u00e1molva \u00f6tezer f\u0151. Ennyi embert kellene eltartanunk. \u00c9s induljunk ki Baglyas Erika hivatkozott sz\u00e1m\u00edt\u00e1saib\u00f3l, amely havi 150.000 forintot jelent. Ha a k\u00e9t sz\u00e1mot \u00f6sszeszorozzuk, majd a h\u00f3napok sz\u00e1m\u00e1val is megszorozzuk, akkor a v\u00e9g\u00f6sszeg, amit kapunk: 9 milli\u00e1rd forint\/\u00e9v. Ennyi p\u00e9nzre lenne sz\u00fcks\u00e9g \u00e9vente ahhoz, hogy a teljes m\u0171v\u00e9szt\u00e1rsadalmat eltartsuk \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig (hiszen ebben a l\u00e9tsz\u00e1mban minden \u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9sz benne van, vagyis a juttat\u00e1s nyugd\u00edjk\u00e9nt is funkcion\u00e1lni tudna). <\/p>\r\n

A k\u00e9rd\u00e9s ezek ut\u00e1n az, honnan teremtj\u00fck el\u0151 ezt a p\u00e9nzt, milyen felt\u00e9telt szabunk a juttat\u00e1s\u00e1hoz, mire el\u00e9g a m\u0171v\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra az \u00f6sszeg, \u00e9s mit k\u00e9r\u00fcnk \u00e9s kapunk \u00e9rte cser\u00e9be. A k\u00e9rd\u00e9s legels\u0151 r\u00e9sze t\u0171nik a legnehezebben megv\u00e1laszolhat\u00f3nak, mik\u00f6zben az a legk\u00f6nnyebben megv\u00e1laszolhat\u00f3. Egy hatvanmilli\u00e1rdos kultur\u00e1lis b\u00fcdzs\u00e9nek alapos \u00e1tstruktur\u00e1l\u00e1s ut\u00e1n ezt egyszer\u0171en el kellene b\u00edrnia, de tegy\u00fcnk csak annyit fel, hogy 1-2 milli\u00e1rdot m\u00e1ris megtakar\u00edtottunk az int\u00e9zm\u00e9nyrendszer reformj\u00e1val, illetve ugyanennyit a kultur\u00e1lis k\u00f6zfoglalkoztat\u00e1s \u00e9sszer\u0171s\u00edt\u00e9s\u00e9vel. \u00c9s persze ott van a Magyar M\u0171v\u00e9szeti Akad\u00e9mia b\u00fcdzs\u00e9je, ami a j\u00f6v\u0151 \u00e9vben 9.4 milli\u00e1rd forintra r\u00fag, egy olyan szervezet\u00e9, amelyik egy\u00e9bk\u00e9nt is hasonl\u00f3 feladatok ell\u00e1t\u00e1s\u00e1t tartja a saj\u00e1tj\u00e1nak. Viszont az MMA t\u00e1mogat\u00e1si rendszere eg\u00e9szen egyszer\u0171en igazs\u00e1gtalan. Hangs\u00falyozni szeretn\u00e9m, hogy ez nem politikai k\u00e9rd\u00e9s. (21)<\/a><\/p>\r\n

A m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zegbe \u2013 amelyben az anyagi haszon legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t am\u00fagy is az alkot\u00f3k eleny\u00e9sz\u0151 t\u00f6red\u00e9ke zsebeli be \u2013 egy olyan szoci\u00e1ldarwinista, az er\u0151set \u00e9s a gy\u0151ztest jutalmaz\u00f3 rendszert bevezetni, amelyik \u00e9ppen azoknak juttatja az \u00f6sszes anyagi t\u00e1mogat\u00e1st, akik m\u00e1r a saj\u00e1t l\u00e1bukon is meg tudn\u00e1nak \u00e1llni, egyszer\u0171en \u00e9sszer\u0171tlen, igazs\u00e1gtalan, \u00e9s nem mellesleg a k\u00f6zeg eg\u00e9sz\u00e9re n\u00e9zve rombol\u00f3, megoszt\u00f3 \u00e9s kontraprodukt\u00edv. Ha a m\u00e1sik politikai oldal vezetne be egy ilyen rendszert, az ellen is tiltakozna minden \u00e9pesz\u0171 szakmabeli. (22)<\/a> Egy\u00e9bk\u00e9nt is, vannak erre r\u00e9g\u00f3ta megl\u00e9v\u0151 eszk\u00f6z\u00f6k: d\u00edjaknak \u00e9s kit\u00fcntet\u00e9seknek h\u00edvj\u00e1k \u0151ket.<\/p>\r\n

Ezzel \u00fagy t\u0171nik, meglenne a k\u00edv\u00e1nt p\u00e9nzmennyis\u00e9g, de n\u00e9zz\u00fcnk m\u00e9g sz\u00e9t a kultur\u00e1lis b\u00fcdzs\u00e9ben, imm\u00e1r nem kiz\u00e1r\u00f3lag p\u00e9nzgy\u0171jt\u00e9si c\u00e9lb\u00f3l. A Magyar Nemzeti Filmalap a j\u00f6v\u0151 \u00e9vben 10 milli\u00e1rd forintb\u00f3l gazd\u00e1lkodhat majd. Tudom, ez sem elegend\u0151 p\u00e9nz egy sz\u00ednvonalas filmipar m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9hez, csakhogy itt nem a filmiparr\u00f3l, hanem a kult\u00far\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. M\u00e1rpedig az elk\u00e9sz\u00fclt alkot\u00e1sok j\u00f3 r\u00e9sz\u00e9n\u00e9l az emberben felvet\u0151dik a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mi k\u00f6ze van ennek a kult\u00far\u00e1hoz. Nemhogy m\u0171v\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9k nem fedezhet\u0151 fel benn\u00fck, de semmilyen kultur\u00e1lis c\u00e9lt vagy funkci\u00f3t sem vagyunk k\u00e9pesek hozz\u00e1juk t\u00e1rs\u00edtani, minthogy nem is t\u00f6bbek \u00e9s nem is m\u00e1sok, mint egyszer\u0171 sz\u00f3rakoztat\u00f3ipari term\u00e9kek.<\/p>\r\n

M\u00e1rpedig ha a ponyvairodalmat nem t\u00e1mogatjuk a kultur\u00e1lis b\u00fcdzs\u00e9b\u0151l, akkor mi\u00e9rt kellene abb\u00f3l t\u00e1mogatnunk az ilyen jelleg\u0171 filmeket? N\u00e9ha egy\u00e9bk\u00e9nt is az az \u00e9rz\u00e9s\u00fcnk, hogy a film mint m\u00e9dium, s\u0151t mint appar\u00e1tus egyszer\u0171en annyira dr\u00e1ga, hogy ez a legt\u00f6bb esetben eleve g\u00e1tj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik a kreat\u00edv alkot\u00f3munk\u00e1nak, vagyis annak, hogy m\u0171v\u00e9szetet lehessen csin\u00e1lni rajta. A film t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek persze voltak nagy m\u0171v\u00e9szeti korszakai, de ha ezeket k\u00f6zelebbr\u0151l megn\u00e9zz\u00fck, akkor azt l\u00e1tjuk, hogy a legt\u00f6bbsz\u00f6r valamilyen k\u00fcls\u0151 politikai motiv\u00e1ci\u00f3nak k\u00f6sz\u00f6nhett\u00e9k l\u00e9t\u00fcket (p\u00e9ld\u00e1ul a t\u00f6megm\u0171v\u00e9szet eszm\u00e9je a totalit\u00e1rius t\u00e1rsadalmakban, a kult\u00farf\u00f6l\u00e9ny\u00e9rt foly\u00f3 harc a hidegh\u00e1bor\u00fa id\u0151szak\u00e1ban, a vil\u00e1g kultur\u00e1lis t\u00e9rk\u00e9p\u00e9re val\u00f3 felker\u00fcl\u00e9s sz\u00e1nd\u00e9ka a posztkoloni\u00e1lis korban), \u00e9s amikor ezek a motiv\u00e1ci\u00f3k elt\u0171ntek vagy elt\u0171nnek, akkor vel\u00fck egy\u00fctt maga a m\u0171v\u00e9szfilm is szinte azonnal elt\u0171nik, \u00e9s gy\u0151zedelmeskedik a l\u00e1tv\u00e1nyipar \u00e9s a sz\u00f3rakoztat\u00f3ipar.<\/p>\r\n

Teljesen \u00e9rthet\u0151en \u00e9s jogosan, mivel a nagy p\u00e9nz\u00fcgyi befektet\u00e9s nagy n\u00e9z\u0151sz\u00e1mokat v\u00e1r el cser\u00e9be, azt pedig a m\u0171v\u00e9szfilm nem tudja \u00e9s a legt\u00f6bbsz\u00f6r nem is akarja produk\u00e1lni. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben teh\u00e1t \u2013 \u00e9s dac\u00e1ra a Filmalap tagadhatatlan sikereinek \u2013 nem \u00e1rtana az eg\u00e9sz rendszert \u00fajragondolni, p\u00e9nzeket kellene \u00e1tcsoportos\u00edtani sokkal olcs\u00f3bb (err\u0151l mindj\u00e1rt m\u00e9g lesz sz\u00f3) m\u0171v\u00e9szeti produkci\u00f3kra, a t\u00f6bbi produkci\u00f3 egy r\u00e9sz\u00e9b\u0151l pedig egyszer\u0171en ki kellene vonulnia az \u00e1llamnak mint t\u00e1mogat\u00f3nak. Ezzel megint csak hatalmas \u00f6sszeg szabadulna fel.<\/p>\r\n

R\u00f6viden a felt\u00e9telekr\u0151l. Ha azt mondom, hogy az egyik legfontosabb felt\u00e9telk\u00e9nt a m\u0171v\u00e9szeti diplom\u00e1t kell meghat\u00e1rozni, tudom, hogy sokan azonnal tiltakozni szeretn\u00e9nek. Nem teljesen jogtalanul, \u00e1m tulajdonk\u00e9ppen m\u00e9gsem jogosan. Nyilv\u00e1nval\u00f3an olyan t\u00e1mogat\u00e1si rendszert kellene l\u00e9trehozni, amelyik nyitott, amelyikb\u0151l ki lehet ker\u00fclni, de amelyikbe diploma n\u00e9lk\u00fcl is be lehet ker\u00fclni, mint ahogy vissza is lehet ker\u00fclni bele, ha valaki \u00f6nhib\u00e1j\u00e1b\u00f3l vagy k\u00fcls\u0151 okokb\u00f3l kiesett bel\u0151le. \u00c1m ha a m\u0171v\u00e9szeti diploma nem k\u00e9pes az alapja lenni a rendszernek, akkor nem a m\u0171v\u00e9szettel, hanem a m\u0171v\u00e9szeti oktat\u00e1sunkkal van a baj, vagyis azon kell v\u00e1ltoztatnunk. \u00c9s ne gondoljuk, hogy mik\u00f6zben p\u00e9ld\u00e1ul a tudom\u00e1ny m\u0171vel\u00e9s\u00e9hez rengeteget kell tanulni, addig a m\u0171v\u00e9szet csup\u00e1n szabad \u00f6nkifejez\u00e9s, amely egy vel\u00fcnk sz\u00fcletett zsenialit\u00e1sb\u00f3l t\u00e1pl\u00e1lkozik. Szert lehet tenni persze a sz\u00fcks\u00e9ges ismeretekre \u00e9s k\u00e9pess\u00e9gekre az iskolai oktat\u00e1son k\u00edv\u00fcl is, \u00e1m ez sokkal ritk\u00e1bb, mint gondoln\u00e1nk. De mivel ezt m\u00e9gis fel kell t\u00e9telezn\u00fcnk, ez\u00e9rt megfelel\u0151 portfoli\u00f3val rendelkezve \u00e9s folyamatos teljes\u00edtm\u00e9nyt ny\u00fajtva term\u00e9szetesen elv\u00e1rt, hogy be lehessen ker\u00fclni a t\u00e1mogatottak k\u00f6r\u00e9be, \u00e1m a rendszer alapj\u00e1nak m\u00e9gis a k\u00e9pzetts\u00e9gnek kellene lennie. (23)<\/a><\/p>\r\n

Mire el\u00e9g ez az \u00f6sszeg, mi\u00e9rt nem t\u00f6bb, vagy mi\u00e9rt nem kevesebb? A nett\u00f3 150.000 forint nyilv\u00e1n egy \u00e1tmenetileg \u00e9s hozz\u00e1vet\u0151legesen meghat\u00e1rozott, egy\u00fattal azonban egy mai magyar m\u0171v\u00e9sz szem\u00e9lyes \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t kifejez\u00e9sre juttat\u00f3 \u00f6sszeg. Legjobb lenne tal\u00e1n valahogy a diplom\u00e1s minim\u00e1lb\u00e9rhez, azaz a garant\u00e1lt b\u00e9rminimumhoz k\u00f6tni. De tal\u00e1n nem ez a l\u00e9nyeg, hanem, hogy mire el\u00e9g. Aki k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl ennyi havi bev\u00e9telb\u0151l \u00e9l \u2013 ahogy egyetemi adjunktusk\u00e9nt \u00e9n is \u2013, az tudja, hogy nem t\u00fal sokra. Arra semmik\u00e9ppen, hogy az ember egyr\u0151l a kett\u0151re jusson. Arra viszont igen, hogy \u00e1tv\u00e9szelje azokat az id\u0151szakokat, amikor nem kap megb\u00edz\u00e1sokat, \u00f6szt\u00f6nd\u00edjakat, vagy nincsenek elad\u00e1sai.<\/p>\r\n

Vagyis \u00e9ppen arra \u00e9s csak arra, amire egy\u00e9bk\u00e9nt szolg\u00e1lnia is kell, hogy a m\u0171v\u00e9szeknek ne kelljen nem m\u0171v\u00e9szeti tev\u00e9kenys\u00e9get keresni\u00fck szer\u00e9ny meg\u00e9lhet\u00e9s\u00fck finansz\u00edroz\u00e1s\u00e1hoz. Magyar\u00e1n biztos\u00edtani tudja azt a szabad id\u0151t, ami minden alkot\u00f3munk\u00e1hoz elengedhetetlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9ges, \u00e9s azt is, hogy az ember biztons\u00e1gban \u00e9rezhesse mag\u00e1t, vagy az elm\u00e9j\u00e9t ne olyan dolgok k\u00f6ss\u00e9k le, amelyeknek voltak\u00e9ppeni feladat\u00e1hoz semmi k\u00f6z\u00fck. Viszont \u00e9pp ennyire inspir\u00e1l is a munk\u00e1ra, arra, hogy a m\u0171v\u00e9szek el\u0151bbre akarjanak jutni. Ahogy joggal nem felt\u00e9telezz\u00fck, hogy a m\u0171v\u00e9sz sz\u00e9lh\u00e1mos vagy meg\u00e9lhet\u00e9si b\u0171n\u00f6z\u0151, ugyan\u00fagy joggal nem felt\u00e9telezhetj\u00fck azt sem, hogy megsz\u00e1llott zseni, aki mindig \u00e9s minden\u00e1ron alkot.<\/p>\r\n

V\u00e9g\u00fcl n\u00e9zz\u00fck meg, mit k\u00e9rhet\u00fcnk mindez\u00e9rt cser\u00e9be, \u00e9s mit fogunk majd nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel kapni. Ha elfogadjuk, m\u00e1rpedig ezzel elfogadjuk, hogy a m\u0171v\u00e9szet ugyanolyan munka, mint b\u00e1rmelyik m\u00e1sik, akkor a munkab\u00e9r\u00e9rt cser\u00e9be igenis elv\u00e1rhatunk bizonyos teljes\u00edtm\u00e9nyt. Minden munkav\u00e1llal\u00f3 al\u00e1\u00edr egy munkaszerz\u0151d\u00e9st, amelyben meghat\u00e1roz\u00e1sra ker\u00fclnek a munkak\u00f6ri k\u00f6teless\u00e9gei, mi\u00e9rt lenne h\u00e1t ez m\u00e1sk\u00e9nt ebben az esetben? Ezzel egy saj\u00e1tos m\u00f3don megv\u00e1laszoltuk a Duchamp-mal kapcsolatban felvetett k\u00e9rd\u00e9s\u00fcnket: az a m\u0171v\u00e9sz, aki nem alkot, nem tekinthet\u0151 m\u0171v\u00e9sznek, legal\u00e1bbis<\/I> ebben a jogi, szerz\u0151d\u00e9sszer\u0171 \u00e9rtelemben. Term\u00e9szetesen vannak \u00e9s lehetnek olyan m\u0171v\u00e9szek, akik ak\u00e1r \u00e9vtizedekig nem alkotnak semmit, ez a m\u0171v\u00e9sz fogalm\u00e1nak m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti \u00e9rtelm\u00e9vel nem felt\u00e9tlen\u00fcl ellenkezik, viszont ha a m\u0171v\u00e9szetet munk\u00e1v\u00e1 tessz\u00fck, akkor sajnos annak jogi \u00e9rtelm\u00e9vel m\u00e1r nagyon is.<\/p>\r\n

Sz\u00f3val teljes\u00edtm\u00e9nyt v\u00e1rn\u00e1nk el, nem sokat, de valamennyit mindenk\u00e9ppen. Els\u0151sorban a m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zegben val\u00f3 jelenl\u00e9tet (p\u00e9ld\u00e1ul ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon val\u00f3 rendszeres szerepl\u00e9st). A megfoghat\u00f3, t\u00e1rgyi alkot\u00e1sokat l\u00e9trehoz\u00f3kt\u00f3l m\u0171t\u00e1rgy felaj\u00e1nl\u00e1st, amelyb\u0151l az \u00e1llam k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nyei gyarapodhatn\u00e1nak, \u00e9s ha el\u00e9g t\u00fcrelmesen \u00e9s j\u00f3 \u00e9rz\u00e9kkel s\u00e1f\u00e1rkodna ezzel a felhalmozott vagyonnal, akkor hossz\u00fa t\u00e1von ak\u00e1r jelent\u0151s piaci hasznot is realiz\u00e1lhatna bel\u0151le. Az anyagtalanabb m\u0171fajokban dolgoz\u00f3kt\u00f3l, p\u00e9ld\u00e1ul az \u00edr\u00f3kt\u00f3l, bizonyos m\u0171vek el\u00e9rhet\u0151s\u00e9g\u00e9nek biztos\u00edt\u00e1s\u00e1t, \u00e9s a jogd\u00edjr\u00f3l val\u00f3 lemond\u00e1st, n\u00e9h\u00e1ny felolvas\u00f3estet \u00e9s iskolai magyar \u00f3ra megtart\u00e1s\u00e1t.<\/p>\r\n

A performat\u00edv, jelenl\u00e9tre alapozott m\u0171fajokban alkot\u00f3kt\u00f3l n\u00e9h\u00e1ny ingyenes el\u0151ad\u00e1st vagy helyben megval\u00f3s\u00edtott k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi projektet. \u00c9s mindenkit\u0151l a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9ben val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9telt: iskolai foglalkoz\u00e1sok tart\u00e1s\u00e1t, bekapcsol\u00f3d\u00e1st a vizu\u00e1lis nevel\u00e9sbe, szakk\u00f6r\u00f6k, alkot\u00f3t\u00e1borok rendez\u00e9s\u00e9t, tehets\u00e9ggondoz\u00e1st \u2013 a m\u0171v\u00e9szetnek azt a bizonyos eljuttat\u00e1s\u00e1t \u201ea kistelep\u00fcl\u00e9sekre, a v\u00e1rosok szegreg\u00e1lt ter\u00fcleteire \u00e9s a fogyat\u00e9kkal \u00e9l\u0151kh\u00f6z\u201d. Mert \u0151k, m\u00e1rmint a m\u0171v\u00e9szek, val\u00f3ban tudn\u00e1k, hogy mit, mennyit \u00e9s hogyan \u00e9rdemes \u00e9s lehets\u00e9ges eljuttatni, \u00e9s kik azok a tehets\u00e9ges fiatalok, akiket \u00e9rdemes lenne felkarolni. A l\u00e9nyeg, hogy az eg\u00e9szet egy\u00fctt lehetne \u00e9s kellene kital\u00e1lni, \u00e9s mindenki azt csin\u00e1lhatn\u00e1, amit v\u00e1llal, mert kedve \u00e9s \u00e9rz\u00e9ke van hozz\u00e1. Valamelyest ismerve a kort\u00e1rs magyar m\u0171v\u00e9szeti k\u00f6zeget, biztos vagyok abban, hogy a legt\u00f6bben sz\u00edvesen csin\u00e1ln\u00e1nak valami ilyesmit.<\/p>\r\n

\u00c9s hogy mit kapn\u00e1nk \u00e9rte cser\u00e9be? El\u0151sz\u00f6r is val\u00f3sz\u00edn\u0171leg olyan m\u0171v\u00e9szetet, amelyik sokkal kev\u00e9sb\u00e9 lenne kiszolg\u00e1ltatva a piac ig\u00e9nyeinek. A piac persze nem maga az \u00f6rd\u00f6g, v\u00e1gyunk r\u00e1, szeretn\u00e9nk, ha dinamikus, rugalmas \u00e9s differenci\u00e1lt m\u0171v\u00e9szeti piac lenne haz\u00e1nkban (m\u00e1sodlagos piac p\u00e9ld\u00e1ul egy\u00e1ltal\u00e1n nincs). M\u00e9gis rengeteg m\u0171v\u00e9szben szinte sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171 \u00e9s teljesen \u00e9rthet\u0151 ellen\u00e9rz\u00e9s van a piaccal szemben; \u00e9s nem is els\u0151sorban az\u00e9rt, mert a vev\u0151k\u00f6r a gazdag elitb\u0151l ker\u00fcl ki, hanem mert a piac egyszer\u0171en nem k\u00e9pes k\u00f6vetni a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet v\u00e1ltoz\u00e1sait. M\u00e9g mindig a fest\u00e9szet a legk\u00f6nnyebben \u00e9s legjobb \u00e1ron eladhat\u00f3 m\u0171faj, \u00e9s \u00e9ppen csak el\u00e9rt\u00fcnk oda, hogy a fot\u00f3 vagy a vide\u00f3 egy\u00e1ltal\u00e1n eladhat\u00f3v\u00e1 v\u00e1ljon. \u00c9s ez nemcsak lemarad\u00e1st, hanem sz\u0171k\u00f6ss\u00e9get is jelent, bizonyos m\u0171v\u00e9szeti kifejez\u00e9sform\u00e1kr\u00f3l ugyanis egyel\u0151re el sem tudjuk k\u00e9pzelni, hogyan lenn\u00e9nek \u00e9rt\u00e9kes\u00edthet\u0151ek. \u00c9ppen ez\u00e9rt sz\u00fcks\u00e9g van a piact\u00f3l val\u00f3 viszonylagos f\u00fcggetlens\u00e9gre.<\/p>\r\n

Az int\u00e9zm\u00e9nyekkel hasonl\u00f3 a helyzet. Itt sem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy az int\u00e9zm\u00e9nyt felt\u00e9tlen\u00fcl valami Molochnak kellene gondolnunk, amelyik ellen csak l\u00e1zadni lehetne \u00e9s kellene, m\u00e9gis a m\u0171vek ki\u00e1ll\u00edthat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak szempontja (a benjamini \u201eki\u00e1ll\u00edt\u00e1si \u00e9rt\u00e9k\u201d) nagyon er\u0151s k\u00f6vetelm\u00e9nyt t\u00e1maszt a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szettel szemben, amely ugyan\u00fagy g\u00fazsba tudja k\u00f6tni, ahogy a piaci ig\u00e9nyek. \u00c9s ez m\u00e9g csak a ki\u00e1ll\u00edthat\u00f3s\u00e1g. Azokr\u00f3l a kultur\u00e1lis (politikai, erk\u00f6lcsi stb.) elv\u00e1r\u00e1sokr\u00f3l nem is besz\u00e9lt\u00fcnk, amelyek \u00f3hatatlanul is besz\u0171r\u0151dnek; f\u0151leg a nagyobb int\u00e9zm\u00e9nyek ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si gyakorlat\u00e1ba. \u00c9ppen ez\u00e9rt bizonyos m\u00e9rt\u00e9kben igenis sz\u00fcks\u00e9ges ez az ut\u00f3bbi f\u00fcggetlens\u00e9g is.<\/p>\r\n

\u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben teh\u00e1t, \u00e9s m\u00e1r csak ennek a k\u00e9tfajta viszonylagos f\u00fcggetlens\u00e9gnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en is, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg egy sokkal \u00f6n\u00e1ll\u00f3bb, b\u00e1trabb, k\u00eds\u00e9rletez\u0151bb jelleg\u0171 m\u0171v\u00e9szetet kapn\u00e1nk, amelyik sokkal nagyobb ar\u00e1nyban \u00e9s m\u00e9rt\u00e9kben tudna \u00e9ppen azokban a m\u0171fajokban, m\u00e9diumokban, kifejez\u00e9sform\u00e1kban dolgozni, amelyeket majd n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtized m\u00falva a legt\u00f6bbre fogunk tartani a ma m\u0171v\u00e9szet\u00e9b\u0151l. Legal\u00e1bbis ezt gondolhatjuk, ha fellapozzuk a k\u00f6zelm\u00falt m\u0171v\u00e9szet\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6nyveket. Annyiszor beharangoztuk m\u00e1r a moderns\u00e9g v\u00e9g\u00e9t \u00e9s ezzel az \u00fajdons\u00e1g kultusz\u00e1nak le\u00e1ldoz\u00e1s\u00e1t, \u00e1m ennek ellen\u00e9re m\u00e9g mindig az \u00e9rdekel minket legink\u00e1bb az elm\u00falt korokb\u00f3l, ami akkor igaz\u00e1n \u00faj volt. \u00c9s ha megn\u00e9zz\u00fck ezeket az \u00fajdons\u00e1gokat, a hatvanas \u00e9vek performanszait \u00e9s happeningjeit, a hetvenes \u00e9vek konceptualizmus\u00e1t \u00e9s land art-j\u00e1t, a nyolcvanas \u00e9vek public art-j\u00e1t, vagy ak\u00e1r a k\u00e9tezres \u00e9vek \u00faj szoci\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet\u00e9t, akkor azt l\u00e1tjuk, hogy azok mind viszonylag f\u00fcggetlenek voltak a piact\u00f3l vagy az int\u00e9zm\u00e9nyt\u0151l, vagy mindkett\u0151t\u0151l.<\/p>\r\n

Nem neh\u00e9z h\u00e1t arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutni \u2013 b\u00e1r ez is k\u00f6zhely \u2013, hogy hossz\u00fa t\u00e1von \u00e9ppen ezt \u00e9ri meg t\u00e1mogatni. Ennek a t\u00e1mogat\u00e1snak pedig, ahogy l\u00e1thattuk, egy\u00e1ltal\u00e1n nem kell soknak, s\u0151t tal\u00e1n m\u00e9g t\u00f6bbnek sem lennie, mint a jelenlegi. Annyi sz\u00fcks\u00e9ges csup\u00e1n, hogy a kult\u00farpolitika biztos\u00edtsa a m\u0171v\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra a meg\u00e9lhet\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges minim\u00e1lis felt\u00e9teleket, ahelyett, hogy k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gvonz\u00f3 k\u00e9pess\u00e9get \u00e9s mindenf\u00e9le kultur\u00e1lis funkci\u00f3k bet\u00f6lt\u00e9s\u00e9t v\u00e1rn\u00e1 el t\u0151l\u00fck. De persze ez csak \u00fagy lehets\u00e9ges, ha cser\u00e9be a m\u0171v\u00e9szet is lemond arr\u00f3l, hogy gig\u00e1szi projektekben \u00e9s a legdr\u00e1g\u00e1bb m\u00e9diumokban gondolkodjon. (24)<\/a> Vagyis nem utols\u00f3sorban val\u00f3sz\u00edn\u0171leg egy olyan m\u0171v\u00e9szetet kapn\u00e1nk, amelyik nem gondoln\u00e1 azt, hogy neki minden j\u00e1r, \u00e9ppen mert semmije nincs.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\nIrodalomjegyz\u00e9k:\r\n

\r\nJohn Berger [1965] The Success and Failure of Picasso<\/I>, Harmondsworth, Penguin Books.
\r\nPierre Bourdieu [2013] A m\u0171v\u00e9szet szab\u00e1lyai<\/I>, Budapest, BKF.
\r\nMarcel Duchamp [1991] Az elt\u0171nt id\u0151 m\u00e9rn\u00f6ke. Besz\u00e9lget\u00e9sek Pierre Cabanne-nal<\/I>, Budapest, K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Kiad\u00f3. T\u00e9szab\u00f3 J\u00falia ford\u00edt\u00e1sa.
\r\nGy\u00f6rgy P\u00e9ter [2013] M\u00fazeum \u2013 a tanul\u00f3h\u00e1z<\/I>, Budapest, M\u00fazeumCaf\u00e9 K\u00f6nyvek.
\r\nAndr\u00e9 Malraux [1951] Les Voix du silence<\/I>, Paris, Gallimard.
\r\nAndr\u00e9 Malraux [1976] Az obszidi\u00e1n fej<\/I>, Budapest, Magvet\u0151 Kiad\u00f3, R\u00e9z P\u00e1l ford\u00edt\u00e1sa.
\r\nJohn Ruskin [\u00e9. n.] El\u0151ad\u00e1sok a m\u0171v\u00e9szetr\u0151l<\/I>, Budapest, R\u00e9vai. \u00c9ber L\u00e1szl\u00f3 ford\u00edt\u00e1sa.
\r\nSeregi Tam\u00e1s [2016] \u201eK mint Kult\u00fara\u201d, Tiszat\u00e1j<\/I>, 2016\/szeptember, 69\u201381. o.
\r\nSeregi Tam\u00e1s [2014 ]\u201eM\u0171v\u00e9szet \u00e9s kult\u00fara\u201d, Caf\u00e9 B\u00e1bel<\/I>, 2014\/74. 3\u201315. o.
\r\nLeo Steinberg [1972] Other Criteria: Confrontations with Twentieth-Century Art<\/I>, New York, Oxford University Press.<\/p>\r\n\r\n

\r\n\r\n

(1)<\/a> Gy\u00f6rgy [2013], 123. o.<\/p>\r\n

(2)<\/a> Duchamp [1991]. http:\/\/www.artpool.hu\/Duchamp\/beszelgetes5.html<\/a><\/p>\r\n

(3)<\/a> Malraux [1951], 7. o.<\/p>\r\n

(4)<\/a> Malraux [1976].<\/p>\r\n

(5)<\/a> Berger [1965], 7. o.<\/p>\r\n

(6)<\/a> Steinberg [1972], 55\u201391. o.<\/p>\r\n

(7)<\/a> V\u00f6. Seregi [2016], 69\u201381. o. \u00e9s Seregi [2014], 3\u201315. o.<\/p>\r\n

(8)<\/a> Ruskin [\u00e9. n.], 73. o.<\/p>\r\n

(9)<\/a> https:\/\/magyaridok.hu\/belfold\/hoppal-megujul-kulturalis-infrastruktura-1858600\/<\/a><\/p>\r\n

(10)<\/a> Legut\u00f3bb p\u00e9ld\u00e1ul M\u00e9lyi J\u00f3zsef, \u201eFelel\u0151tlens\u00e9g\u201d, tranzitblog.hu<\/I>. http:\/\/tranzitblog.hu\/melyi-jozsef-felelotlenseg\/<\/a> (2018. 02. 19.)<\/p>\r\n

(11)<\/a> https:\/\/librarius.hu\/2015\/02\/20\/atszervezik-a-kultura-allamtitkarsag-hoppal\/<\/a><\/p>\r\n

(12)<\/a> Szak\u00e1cs \u00c1rp\u00e1d, \u201e\u00cdgy n\u00e9pszer\u0171s\u00edtik a kommunizmust \u00e1llami p\u00e9nzb\u0151l\u201d. https:\/\/magyaridok.hu\/velemeny\/igy-nepszerusitik-a-kommunizmust-allami-penzbol-3291221\/<\/a> \u00e9s Sz\u00e9plaky Gerda, \u201ePink Frida\u201d. https:\/\/www.es.hu\/cikk\/2018-08-10\/szeplaky-gerda\/pink-frida.html<\/a><\/p>\r\n

(13)<\/a> Boz\u00f3ki Andr\u00e1s \u00e9s munkat\u00e1rsai, A szabads\u00e1g kult\u00far\u00e1ja<\/I>.\r\n http:\/\/www.nefmi.gov.hu\/kultura\/2006\/szabadsag-kulturaja<\/a><\/p>\r\n

(14)<\/a> M\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert bizonyos m\u0171v\u00e9szet- vagy kult\u00faraideol\u00f3gi\u00e1k szerint a posztmodern vagy a poszt-posztmodern korban a kett\u0151 egy\u00e9bk\u00e9nt is teljesen \u00f6sszemos\u00f3dott. Csak azok a fr\u00e1nya m\u0171v\u00e9szetszociol\u00f3giai t\u00e9nyek ne mondan\u00e1nak ennek ellent!<\/p>\r\n

(15)<\/a> Csak egy p\u00e9lda a vil\u00e1goss\u00e1g kedv\u00e9\u00e9rt: az elk\u00f6telezett m\u0171v\u00e9szet vagy a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s az \u00e9let egyes\u00edt\u00e9s\u00e9nek programja nem k\u00fcls\u0151 t\u00e1rsadalmi ig\u00e9nyekre adott v\u00e1lasz volt, hiszen abb\u00f3l egy prolet\u00e1r m\u0171v\u00e9szetnek vagy egy \u00fajfajta n\u00e9pm\u0171v\u00e9szetnek kellett volna sz\u00fcletnie a polg\u00e1ri m\u0171v\u00e9szet mellett, hanem a polg\u00e1ri m\u0171v\u00e9szet funkci\u00f3veszt\u00e9s\u00e9re, dekadenci\u00e1j\u00e1ra adott v\u00e1lasz. Nagyj\u00e1b\u00f3l hasonl\u00f3 folyamat zajlott le v\u00e9lem\u00e9nyem szerint az ezredfordul\u00f3n is, a \u201eposztmodern\u201d m\u0171v\u00e9szet (a szimulacionist\u00e1k, az YBA) \u00e9s az \u00faj szoci\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeti mozgalom k\u00f6z\u00f6tti v\u00e1lt\u00e1s sor\u00e1n.<\/p>\r\n

(16)<\/a> https:\/\/artportal.hu\/magazin\/mibol-el-ma-egy-kortars-kepzomuvesz-i\/<\/a> \u00e9s\r\n https:\/\/www.facebook.com\/erika.baglyas\/posts\/850094091704009?pnref=story<\/a>\r\n<\/p><\/a>\r\n

(17)<\/a> Legy\u00fcnk korrektek, jegyezz\u00fck meg, hogy az NKA sz\u00e9t szokott sz\u00f3rni \u00e9vi 2\u20133\u2013400.000 forintokat alkot\u00f3i t\u00e1mogat\u00e1sra, amib\u0151l tal\u00e1n ezeket a k\u00f6lts\u00e9geket a n\u00e9h\u00e1ny szerencs\u00e9s kiv\u00e1lasztott r\u00e9szben<\/I> fedezni tudja.<\/p>\r\n

(18)<\/a> V\u00f6. p\u00e9ld\u00e1ul Bourdieu-nek a bestsellerek \u00e9s az avantg\u00e1rd m\u0171vek elad\u00e1si p\u00e9ld\u00e1nysz\u00e1main elv\u00e9gzett \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 elemz\u00e9s\u00e9vel. Bourdieu [2013], 162\u2013167. o.<\/p>\r\n

(19)<\/a> Tudom, hogy \u00e1ltal\u00e1ban az alapj\u00f6vedelem \u00e9s kifejezetten a m\u0171v\u00e9szeti alapj\u00f6vedelem eszm\u00e9je ellen sz\u00e1mos ellen\u00e9rvet szok\u00e1s felvetni (ellust\u00edtja a m\u0171v\u00e9szeket; ha a m\u0171v\u00e9szek igen, akkor m\u00e1sok mi\u00e9rt nem; mindenki m\u0171v\u00e9sz lesz majd csak a p\u00e9nz\u00e9rt \u00e9s hasonl\u00f3k). A sz\u00f6veg eg\u00e9sz\u00e9ben explicit vagy implicit m\u00f3don igyekszem minden ilyen lehets\u00e9ges ellenvet\u00e9sre v\u00e1laszolni. \u00c9s nem szeretn\u00e9m azt \u00e1ll\u00edtani, hogy egy t\u00f6k\u00e9letes rendszerr\u0151l van sz\u00f3, illetve hogy az alapj\u00f6vedelem a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet minden probl\u00e9m\u00e1j\u00e1ra megold\u00e1st jelent. Azt viszont igen, hogy az alternat\u00edv javaslat, amit helyette fel szok\u00e1s vetni, egy kiterjedt \u00f6szt\u00f6nd\u00edjrendszer \u00e9s projekt-finansz\u00edroz\u00e1s, sokkal nagyobb probl\u00e9m\u00e1kat okoz \u2013 legink\u00e1bb a hatalmi ellen\u0151rz\u00e9s \u00e9s befoly\u00e1sol\u00e1s, illetve a m\u0171v\u00e9szeti opportunizmus probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t.<\/p>\r\n

(20)<\/a> https:\/\/24.hu\/belfold\/2015\/09\/11\/fekete-gyorgy\/<\/a><\/p>\r\n

(21)<\/a> A politikai k\u00e9rd\u00e9s az, hogy a hivatkozott interj\u00faban kimond\u00e1sra is ker\u00fcl: az MMA-tags\u00e1ghoz \u201eny\u00edlt \u00e9s megvallott nemzeti elk\u00f6telezetts\u00e9g\u201d sz\u00fcks\u00e9ges, nem is besz\u00e9lve az \u201e\u00e1tlagon fel\u00fcli k\u00f6z\u00e9leti tev\u00e9kenys\u00e9g\u201d-r\u0151l (amit egy\u00e9bk\u00e9nt a tags\u00e1g nagy r\u00e9sze nyilv\u00e1nval\u00f3an nem teljes\u00edt, de kicsire m\u00e1r nem adunk). Vagyis a tags\u00e1g felt\u00e9tele nem a m\u0171v\u00e9szeti kvalit\u00e1s, hanem a politikai hovatartoz\u00e1s.<\/p>\r\n

(22)<\/a> \u00c9rzi is ezt m\u00e1r az MMA \u00faj vezet\u00e9se, ez\u00e9rt \u00f6szt\u00f6nd\u00edjak ki\u00edr\u00e1s\u00e1val \u201enyitni pr\u00f3b\u00e1l\u201d a fiatalabb alkot\u00f3k fel\u00e9, de mivel eddig sem szakmai, sem politikai legitim\u00e1ci\u00f3t nem siker\u00fclt mag\u00e1nak kiv\u00edvnia a k\u00f6r\u00fckben, ez\u00e9rt a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sa, amennyire tudom, egyel\u0151re nem t\u00fal sikeres. V\u00f6. https:\/\/artportal.hu\/magazin\/havi-ketszaz-fixszel-az-mma-osztondijprogramjarol\/<\/a><\/p>\r\n

(23)<\/a> Ez a m\u0171v\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1nak szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ra is eszk\u00f6zk\u00e9nt szolg\u00e1lna. K\u00f6r\u00fclbel\u00fcl hat \u00e9vvel ezel\u0151tt hangoztattam el\u0151sz\u00f6r a m\u0171v\u00e9szeti alapj\u00f6vedelem gondolat\u00e1t szakmai k\u00f6r\u00f6kben. Az els\u0151 reakci\u00f3 az volt \u2013 hat\u00e1rozottan eml\u00e9kszem \u2013, hogy egyszer\u0171en kinevettek. A k\u00f6vetkez\u0151 tipikus reakci\u00f3 viszont az, hogy azt mondt\u00e1k, akkor biztos r\u00f6gt\u00f6n mindenki elkezden\u00e9 hirdetni mag\u00e1r\u00f3l, hogy \u0151 is m\u0171v\u00e9sz, \u0151 is k\u00f6veteli mag\u00e1nak az alapj\u00f6vedelmet. Skandin\u00e1v p\u00e9ld\u00e1kra hivatkoztak. T\u00e9nyleg t\u00e1vol \u00e1llnak t\u0151lem az olyan romantikus \u00e1lmok, hogy milyen j\u00f3 lenne, ha mindenki m\u0171v\u00e9ssz\u00e9 v\u00e1lna, s\u0151t ha el\u0151bb-ut\u00f3bb megval\u00f3sulna az eszt\u00e9tikai \u00e1llam eszm\u00e9je, m\u00e9gsem l\u00e1tn\u00e9k abban semmi \u00f6rd\u00f6gt\u0151l val\u00f3t, ha a m\u0171v\u00e9szek sz\u00e1ma val\u00f3ban emelkedne valamelyest. Legfeljebb nem \u00e9vi kilenc, hanem tal\u00e1n ak\u00e1r \u00e9vi tizen\u00f6t milli\u00e1rd forintot is k\u00f6lten\u00fcnk kellene r\u00e1juk. Az is belef\u00e9rne. (\u00d6rvendetesnek tartom viszont, hogy az alapj\u00f6vedelem eszm\u00e9je egyre jobban terjedni l\u00e1tszik, \u00e9s kifejezetten a kult\u00fara ter\u00fclet\u00e9re vonatkoz\u00f3an is. V\u00f6. legut\u00f3bb p\u00e9ld\u00e1ul K. Horv\u00e1th Zsolt gondolataival: http:\/\/tranzitblog.hu\/k-horvath-zsolt-becsi-szelet-tatar-szoszban-ambivalens-javaslatok-a-kulturapolitika-megujitasara\/<\/a>)<\/p>\r\n

(24)<\/a> A filmm\u0171v\u00e9szetben az ut\u00f3bbi \u00e9vekben megfigyelhet\u0151 szeml\u00e9letv\u00e1lt\u00e1s j\u00f3 p\u00e9ld\u00e1val szolg\u00e1lhat erre. A m\u0171v\u00e9szfilmet ugyanis sok\u00e1ig nemcsak a t\u00f6megm\u0171v\u00e9szet egyik lehets\u00e9ges m\u00e9dium\u00e1nak tartott\u00e1k, hanem a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a tudom\u00e1ny egyes\u00edt\u00e9s\u00e9nek \u00faj eszk\u00f6zek\u00e9nt tekintettek r\u00e1, teh\u00e1t a technol\u00f3giai k\u00eds\u00e9rletez\u00e9sek \u00e9s fejleszt\u00e9sek lehets\u00e9ges terep\u00e9nek \u00e9rz\u00e9kelt\u00e9k. Manaps\u00e1g azonban mintha \u00e9ppen az ellenkez\u0151 tendencia rajzol\u00f3dna ki. A m\u0171v\u00e9szfilm lemondott a technol\u00f3giai fejleszt\u00e9sr\u0151l \u00e9s k\u00eds\u00e9rletez\u00e9sr\u0151l a filmipar jav\u00e1ra, \u0003\u00e9s ink\u00e1bb megv\u00e1rja, am\u00edg ezek a fejleszt\u00e9sek kell\u0151en elterjedtt\u00e9 v\u00e1lnak ahhoz, hogy olcs\u00f3s\u00e1guk folyt\u00e1n a szabad alkot\u00e1s szolg\u00e1lat\u00e1ba lehessen \u00e1ll\u00edtani \u0151ket. Ma m\u00e1r val\u00f3ban lehets\u00e9ges meglehet\u0151sen j\u00f3 min\u0151s\u00e9gi mozg\u00f3k\u00e9pet \u00e9s hangot r\u00f6gz\u00edteni ak\u00e1r egy mobiltelefonnal is, az anyag egy k\u00f6zepes nagys\u00e1g\u00fa sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pen megv\u00e1ghat\u00f3, a k\u00e9sz m\u0171 pedig ak\u00e1r az interneten kereszt\u00fcl is terjeszthet\u0151.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Tegy\u00fck fel, hogy nincs p\u00e9nz. Az\u00e9rt kell feltenn\u00fcnk, mert van, illetve lenne. Egy gazdag orsz\u00e1gban \u00e9l\u00fcnk, amelynek a gondjai \u2013 ak\u00e1rcsak a benne \u00e9l\u0151k gondjai \u2013 nagyr\u00e9szt megegyeznek a j\u00f3l\u00e9ti \u00e1llamok gondjaival. Haz\u00e1nk az egy f\u0151re jut\u00f3 GDP el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban az 50. hely k\u00f6r\u00fcl tal\u00e1lhat\u00f3 a vil\u00e1g mintegy k\u00e9tsz\u00e1z orsz\u00e1g\u00e1nak list\u00e1j\u00e1n, vagyis az els\u0151 25 %-ba […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":2021973,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-401066","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401066","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401066"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401066\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2021974,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401066\/revisions\/2021974"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2021973"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401066"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401066"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401066"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}