{"id":401073,"date":"2018-12-04T23:00:00","date_gmt":"2018-12-04T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401073"},"modified":"2018-12-04T23:00:00","modified_gmt":"2018-12-04T23:00:00","slug":"angol-tulsagosan-is-angol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/angol-tulsagosan-is-angol\/","title":{"rendered":"Angol, t\u00fals\u00e1gosan is angol?"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

A Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u00e9s a Tate Britain \u00e1ltal k\u00f6z\u00f6sen rendezett, a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria \u00e9p\u00fclet\u00e9ben bemutatott, Feh\u00e9r D\u00e1vid \u00e9s Elena Crippa kur\u00e1tori munk\u00e1j\u00e1val f\u00e9mjelzett Bacon, Freud \u00e9s a Londoni Iskola fest\u00e9szete<\/I> c\u00edmet visel\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s<\/a> Nietzsche k\u00f6zismert aforizm\u00e1j\u00e1val sz\u00f3lva egy kicsit t\u00fals\u00e1gosan is angolnak t\u0171nik \u2013 anyag\u00e1ban \u00e9s szellem\u00e9ben is. Val\u00f3j\u00e1ban azonban a fenn\u00e1ll\u00f3 helyzet sokkal, de sokkal bonyolultabb, amit\u0151l ez a keletre export\u00e1lt blockbuster ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s igaz\u00e1n izgalmass\u00e1 v\u00e1lik.<\/p>\r\n\r\n

Els\u0151 blikkre az angol fest\u00e9szet szuperszt\u00e1rjai (Francis Bacon \u00e9s Lucian Freud) \u00e9s szakmailag elismert nagyjai (Frank Auerbach, Leon Kossoff, Michael Andrews) mellett sz\u00e1mos obsk\u00farus n\u00e9vb\u0151l rajzol\u00f3dik ki a Londoni Iskola kiterjeszt\u00e9sek\u00e9nt, az euroamerikai modernizmus alternat\u00edv\u00e1jak\u00e9nt egy saj\u00e1tos, konzervat\u00edv, tradicion\u00e1lis fest\u00e9szet, ami mintha az angol formalista (m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s irodalmi) kritika szellem\u00e9ben a hagyom\u00e1nyos realizmus \u00e9s a mesters\u00e9gbeli tud\u00e1s \u00e9rt\u00e9keire \u00e9p\u00fclne.<\/p>\r\n\r\n

Ahogy azonban k\u00f6zelebb l\u00e9p\u00fcnk ez az angolosan konzervat\u00edv k\u00e9p sz\u00e9tesik, a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti figur\u00e1k k\u00f6rvonalai elasztikuss\u00e1 v\u00e1lnak, \u00e9s a Londoni Iskola \u00e9ppannyira lesz angol, mint amennyire francia volt a k\u00fclf\u00f6ldiek \u00e9s idegenek szellem\u00e9b\u0151l kikrist\u00e1lyosod\u00f3 P\u00e1rizsi Iskola.<\/p>\r\n\r\n

A Londoni Iskola ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyik kur\u00e1tora, Elena Crippa maga sem t\u0151sgy\u00f6keres angol, vagyis nem ott n\u0151tt f\u00f6l \u00e9s nem ott tanult, hanem Olaszorsz\u00e1gban, \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se sem mondhat\u00f3 konzervat\u00edvnak, s\u0151t. A Londoni Iskola am\u00fagy m\u00e1r sz\u00fclet\u00e9se pillanat\u00e1ban sem volt kifejezetten konzervat\u00edv, csak \u00e9ppens\u00e9ggel antimodernista, (1)<\/a> ami azonban nem ugyanaz.<\/p>\r\n\r\n

A School of London kifejez\u00e9st ugyanis az amerikai sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, de Londonban \u00e9l\u0151 \u00e9s dolgoz\u00f3 R. B. Kitaj haszn\u00e1lta el\u0151sz\u00f6r 1976-ban egy olyan ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son (The Human Clay, Hayward Gallery, London), amely a glob\u00e1lis eszt\u00e9tikai kr\u00e9d\u00f3v\u00e1 v\u00e1l\u00f3 amerikai modernizmussal szemben hat\u00e1rozta meg mag\u00e1t. Kitaj r\u00e9szben \u00e9pp az\u00e9rt terelte egy rubrika al\u00e1 Bacon, Freud, Auerbach \u00e9s Kossoff akkoriban (is) tradicion\u00e1lisnak t\u0171n\u0151 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t, hogy a divatjelens\u00e9gg\u00e9 v\u00e1l\u00f3 absztrakt expresszionizmus \u00e9s a pop art hiteles, eredeti, s\u0151t korszer\u0171 alternat\u00edv\u00e1ira mutasson r\u00e1 a konzervat\u00edvnak t\u0171n\u0151, figurat\u00edv fest\u00e9szeti praxisokban.<\/p>\r\n\r\n

V\u00e9lhet\u0151en ez a fajta mentalit\u00e1s adta Crippa mai \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek is a kiindul\u00f3pontj\u00e1t, aki azonban megmutatta ennek a sokf\u00e9le c\u00edmk\u00e9vel illetett figurat\u00edv fest\u00e9szetnek az el\u0151- \u00e9s ut\u00f3\u00e9let\u00e9t, saj\u00e1tos angols\u00e1g\u00e1t \u00e9s internacion\u00e1lis innovativit\u00e1s\u00e1t, mik\u00f6zben az\u00e9rt feminista \u00e9s posztkolonialista \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u0171 \u2013 a kor\u00e1bbi Londoni Iskola ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokon nem szerepl\u0151 \u2013 m\u0171v\u00e9szek beemel\u00e9s\u00e9vel \u00e9rz\u00e9keltette tudatos \u00e9s tudattalan konzervativit\u00e1s\u00e1t is.<\/p>\r\n\r\n

\u00c9pp ez\u00e9rt a budapesti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s eredeti, angol verzi\u00f3ja a nietzschei, s\u0151t \u00e9letfiloz\u00f3fiai asszoci\u00e1ci\u00f3kat kelt\u0151 All Too Human \u2013 Bacon, Freud, and a Century of Painting Life<\/I> c\u00edmet kapta<\/a>, ami m\u00f3dot adott egy az impresszionist\u00e1kt\u00f3l az abject artig \u00edvel\u0151 paletta \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Az olasz sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa kur\u00e1tor a Londoni Iskola el\u0151zm\u00e9nyeik\u00e9nt a francia realizmus \u00e9s a n\u00e9met t\u00e1rgyiass\u00e1g saj\u00e1tos angol verzi\u00f3t is bemutatta \u00e9s k\u00e9t egy\u00e1ltal\u00e1n nem angol \u00e9s nem is Londonban \u00e9l\u0151 m\u0171v\u00e9sz munk\u00e1it is ki\u00e1ll\u00edtotta, Chaim Soutine festm\u00e9nyeit \u00e9s Alberto Giacometti egy szobr\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

A litv\u00e1niai zsid\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Soutine nemcsak a Londoni Iskola paszt\u00f3zus (impasto) realizmus\u00e1nak m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti el\u0151k\u00e9pek\u00e9nt szerepelt, hanem tal\u00e1n a P\u00e1rizsi Iskola \u201efrancias\u00e1g\u00e1nak\u201d szimb\u00f3lumak\u00e9nt is. Hasonl\u00f3 szellemt\u00f6rt\u00e9neti t\u00e1gass\u00e1g \u00e9s kultur\u00e1lis hibridit\u00e1s hozhatta be k\u00e9pbe az \u201eegzisztencialista\u201d Giacomettit is, aki nemcsak Baconre \u201ehatott\u201d, de David Sylvester \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben egy saj\u00e1tos, \u00faj, angol realizmust is inspir\u00e1lt az \u00f6tvenes-hatvanas \u00e9vekben, (2)<\/a> ami azt\u00e1n a hetvenes \u00e9vekben kapta meg a Londoni Iskola elnevez\u00e9st.<\/p>\r\n\r\n

Mindazon\u00e1ltal az inspir\u00e1ci\u00f3k \u00e9s a horizontok kapcs\u00e1n az\u00e9rt azt a k\u00e9rd\u00e9st is fel lehet tenni, hogy mi\u00e9rt nem szerepelt az All Too Human ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son a Neue Sachlichkeit valamelyik nagys\u00e1ga, mondjuk Otto Dix, aki \u2013 Crippa katal\u00f3gus sz\u00f6vege szerint is \u2013 fontos el\u0151k\u00e9pe lehet Lucian Freud munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak, (3)<\/a> de ak\u00e1r annak a kev\u00e9sb\u00e9 ismert realizmusnak is, amelyet a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son William Coldstream \u00e9s Euan Uglow k\u00e9pviselt. Cripp\u00e1nak tal\u00e1n eszmet\u00f6rt\u00e9neti agg\u00e1lyai lehettek a realizmus, s\u0151t a szocialista realizmus egyik h\u0151s\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt m\u0171v\u00e9sszel szemben, vagy egyszer\u0171en csak \u00fagy \u00e9rezte, hogy Dix humanizmusa nagyon m\u00e1s t\u0151r\u0151l fakad, mint Bacon\u00e9 vagy Freud\u00e9.<\/p>\r\n\r\n

Ha viszont a Londoni Iskola kor\u00e1bbi \u00e9rtelmez\u00e9seinek kiterjeszt\u00e9s\u00e9re gondolok, akkor Crippa szeml\u00e9lete \u00fcd\u00edt\u0151en szubverz\u00edvv\u00e9 v\u00e1lik, amikor olyan fest\u0151ket is reflektorf\u00e9nybe \u00e1ll\u00edt, mint az indiai, pontosabban goai (indiai \u00e9s portug\u00e1l felmen\u0151kkel) sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa Francis Newton Souza vagy a Lucian Freud modelljek\u00e9nt, tan\u00edtv\u00e1nyak\u00e9nt \u00e9s szeret\u0151jek\u00e9nt ismert Celia Paul. (Jelz\u00e9s \u00e9rt\u00e9k\u0171, hogy a Tate londoni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak katal\u00f3gus\u00e1r\u00f3l Lucian Freud Celia Paulja n\u00e9z r\u00e1nk vissza, m\u00edg a budapesti katal\u00f3gusr\u00f3l Francis Bacon \u00f6narck\u00e9pe az 1972-es, augusztusi Triptichonr\u00f3l.)<\/p>\r\n\r\n

A kort\u00e1rs reflexi\u00f3k ir\u00e1ny\u00e1ban ez a fajta szubverzi\u00f3 m\u00e9g intenz\u00edvebb\u00e9 v\u00e1lik, amikor nemcsak a feminizmus\u00e1r\u00f3l ismert Jenny Saville egyik hatalmas arca jelenik meg a londoni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, de egy j\u00f3val kev\u00e9sb\u00e9 ismert, fiatal afro-angol (sz\u00fclei gh\u00e1naiak, de \u0151 m\u00e1r Londonban sz\u00fcletett) fest\u0151, Lynette Yiadom-Boakye is, akinek kapcs\u00e1n a mai London, a \u201esz\u00ednes\u201d London, illetve azon kereszt\u00fcl a kolonialista m\u00falt \u00e9s a posztkolonialista jelen is tematiz\u00e1l\u00f3dik.<\/p>\r\n\r\n

Saville egyik hatalmas portr\u00e9j\u00e1n p\u00e9ld\u00e1ul egy Irigaray id\u00e9zet jelenik meg a n\u0151i hang hi\u00e1ny\u00e1r\u00f3l, (4)<\/a> ami pedig kritikai f\u00e9nyt vet Freud sz\u00e1mos k\u00e9sei, a negat\u00edv n\u0151k\u00e9pet az abjektig fokoz\u00f3 m\u0171v\u00e9re, amiket szerintem m\u00e1r nem lehet puszt\u00e1n egy seb\u00e9szi vitalit\u00e1s, egy klinikai tekintet fel\u0151l marad\u00e9ktalanul \u00e9rtelmezni. S\u0151t a korai m\u0171vek, a h\u00edres Kitty Garman portr\u00e9k sem \u00e9rthet\u0151k meg a maguk teljess\u00e9g\u00e9ben egy tiszt\u00e1n formalista \u00e9s st\u00edluskritikai, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti szcen\u00edroz\u00e1son kereszt\u00fcl.<\/p>\r\n\r\n

Am\u00edg azonban az \u201eAll Too Human\u201d memento s\u00f6t\u00e9t f\u00e9ny\u00e9ben helye volt az emberi agresszi\u00f3 lelki (Freud) \u00e9s testi (Bacon) dimenzi\u00f3inak is, addig a budapesti kiad\u00e1s tal\u00e1n t\u00fals\u00e1gosan is a fest\u0151m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be z\u00e1rja be a Londoni Iskol\u00e1t, ami csak Bacon \u00e9s szerelme, George Dyer figur\u00e1ja ment\u00e9n szakad fel, akit a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00f6bbf\u00e9lek\u00e9ppen is megid\u00e9z. George Dyerhez, az \u0151 \u00e9s Bacon szem\u00e9lyes t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez vezet a budapesti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s katal\u00f3gus\u00e1nak tragikusan \u00e9s disszon\u00e1nsan elb\u0171v\u00f6l\u0151 bor\u00edt\u00f3 k\u00e9pe is.<\/p>\r\n\r\n

A Triptichon<\/I> (Triptichon, 1972. augusztus) maga azonban nem puszt\u00e1n a trad\u00edci\u00f3 \u00e1t\u00e9rtelmez\u00e9se \u00e9s a szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9nyek eszt\u00e9tiz\u00e1l\u00e1sa miatt izgalmas. A kollekt\u00edv \u00e9s a szem\u00e9lyes eml\u00e9kezet\/kult\u00fara konfront\u00e1l\u00e1s\u00e1n t\u00fal Bacon a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s a realizmus fogalm\u00e1t is problematiz\u00e1lja, amikor Muybridge fot\u00f3k alapj\u00e1n festi meg a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 panel birk\u00f3z\u00f3 figur\u00e1it, akik viszont nyilv\u00e1n reflekt\u00e1lnak Dyer \u00e9s Bacon szerelmi j\u00e1t\u00e9kaira is, amelyek a hetvenes \u00e9vekben nemcsak Budapesten, de Londonban is nagyon m\u00e1s meg\u00edt\u00e9l\u00e9s al\u00e1 estek, mint napjainkban.<\/p>\r\n\r\n

Ezt a fajta vit\u00e1lis \u00e9s kultur\u00e1lis t\u00e1gass\u00e1got \u00e9s idegens\u00e9get, a \u201ep\u00e1rizsi\u201d (kozmopolita \u00e9s szabadelv\u0171) londoni iskol\u00e1ss\u00e1got hi\u00e1nyolja az ember egy picit az impoz\u00e1nsan rendezett budapesti verzi\u00f3b\u00f3l is. Feh\u00e9r D\u00e1vidt\u00f3l am\u00fagy tudhat\u00f3, hogy nemcsak az anyag Budapestre szab\u00e1s\u00e1ban vett tev\u00e9keny r\u00e9szt, de \u00faj szempontokkal is gazdag\u00edtotta a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st, \u0151 v\u00e1logatta be p\u00e9ld\u00e1ul David Hockney k\u00e9t munk\u00e1j\u00e1t, amelyek nem kev\u00e9s ir\u00f3ni\u00e1val reflekt\u00e1lnak Francis Bacon dekonstrukt\u00edv humanizmus\u00e1ra.<\/p>\r\n\r\n

A katal\u00f3gushoz \u00edrott sz\u00f6veg\u00e9ben Feh\u00e9r am\u00fagy megid\u00e9zi a magyar, fest\u00e9szeti Bacon-recepci\u00f3 egy nagy pillanat\u00e1t is, Lakner L\u00e1szl\u00f3 Metamorf\u00f3zis<\/I>\u00e1t, ami szerintem a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra is bef\u00e9rt volna. (5)<\/a> \u00c9pp\u00fagy, ahogy a kort\u00e1rs reflexi\u00f3k szekci\u00f3ban is helye lenne a Londoni Iskola \u201ekeleti\u201d (pontosabban kelet-k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai) recepci\u00f3j\u00e1nak, avagy olyan \u00e9letm\u0171veknek, mint a testet, a h\u00fast, az arcot tudatosan roncsol\u00f3 Adrian Ghenie fest\u00e9szete, (6)<\/a> s\u0151t ak\u00e1r m\u00e9g Sz\u0171cs Attila \u00fajabb, dekonstru\u00e1lt figur\u00e1i k\u00f6z\u00fcl is megjelenhetne egy.<\/p>\r\n\r\n

De ha m\u00e1r a humanizmus dekonstrukci\u00f3j\u00e1n\u00e1l \u00e9s a nietzschei-\u00e9letfiloz\u00f3fiai kiindul\u00f3pontn\u00e1l j\u00e1runk, vagy \u00e9ppen a Londoni Iskol\u00e1hoz csak ironikusan kapcsol\u00f3d\u00f3 Glenn Brownra gondolunk, akkor olyan kort\u00e1rs magyar \u00e9letm\u0171vek is jogosan mer\u00fclhetnek f\u00f6l, mint Gy\u0151rffy L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Kis R\u00f3ka Csaba k\u00e9pi vil\u00e1ga, akiknek legitim \u201erokons\u00e1g\u00e1t\u201d az is jelzi, hogy t\u00e1rlatvezet\u00e9sre az\u00e9rt megh\u00edvt\u00e1k \u0151ket.<\/p>\r\n\r\n

A budapesti Londoni Iskola azonban konzervat\u00edvabb, mint a londoni, ennek jele tal\u00e1n az is, hogy a magyar ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s nem kapta meg az eredeti, T\u00fals\u00e1gosan is emberi<\/I> c\u00edmet, ami am\u00fagy Budapesten is eg\u00e9szen j\u00f3l csengene, hiszen a magyar filoz\u00f3fi\u00e1ra \u00e9s eszt\u00e9tik\u00e1ra Nietzsche legal\u00e1bb akkora hat\u00e1st gyakorolt, mint az angolra. A Londoni Iskola tradicion\u00e1lis (\u00f6n)\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben sincs sok helye Nietzsch\u00e9nek, ami pedig van, azt legink\u00e1bb Gilles Deleuze 1981-es Bacon-k\u00f6nyv\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nheti, (7)<\/a> amely fontos referencia Crippa \u00e9s Feh\u00e9r sz\u00e1m\u00e1ra is.<\/p>\r\n\r\n

Am\u00edg azonban Crippa Nietzsche \u00e9s Deleuze vit\u00e1lis p\u00e1tosz\u00e1t kieg\u00e9sz\u00edti az angol \u00faj m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net (a realizmus Nochlin-i \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t, a pszichoanalitikus filmelm\u00e9letet \u00e9s a Foucault-i hatalom-\u00e9rtelmez\u00e9st kombin\u00e1l\u00f3) kritikai hangj\u00e1val, addig Feh\u00e9r a fest\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben egy mindezid\u00e1ig nem trendes\u00edtett, \u00f6nreflex\u00edv, de nem a m\u00e9diumra, hanem ink\u00e1bb az anyagra \u00e9s a l\u00e1tv\u00e1ny lek\u00e9pez\u00e9s\u00e9nek val\u00f3szer\u0171s\u00e9g\u00e9re, \u00e9lettelis\u00e9g\u00e9re koncentr\u00e1l\u00f3 hagyom\u00e1nyt igyekszik meghat\u00e1rozni Bacon, Freud \u00e9s a Londoni Iskola kapcs\u00e1n.<\/p>\r\n\r\n

R\u00e1ad\u00e1sul ez a n\u00e9z\u0151pont Feh\u00e9rn\u00e9l valahogy egy elvont, id\u0151tlen, t\u00f6rt\u00e9nelem f\u00f6l\u00f6tti stichet kap, amelyben a m\u0171v\u00e9szet aktu\u00e1lis t\u00e1rsadalmi \u00e9s politikai kontextusa h\u00e1tt\u00e9rbe szorul. Feh\u00e9r Georges Didi-Huberman nyom\u00e1n erre a trendre a \u201etesties\u201d kifejez\u00e9st haszn\u00e1lja, ami a La peinture incarn\u00e9e n\u00e9met ford\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l ered, ahol a leibhaftige jelz\u0151 szerepel. (8)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A test ir\u00e1nti vonz\u00f3d\u00e1s, a test \u00e9s a fest\u00e9k anyagis\u00e1ga k\u00f6z\u00f6tti kapcsolat kidombor\u00edt\u00e1sa persze Bacon \u00e9s Freud saj\u00e1t elm\u00e9let\u00e9nek is r\u00e9sze volt, mindazon\u00e1ltal az sem tagadhat\u00f3 le, hogy a test \u00e9s az anyag dimenzi\u00f3i m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s ir\u00e1nyba mutattak Baconn\u00e9l, Freudn\u00e1l, vagy \u00e9ppen Auerbachn\u00e1l, akinek realizmus\u00e1t Gy\u00f6rgy P\u00e9ter \u00fajabban Virgina Woolf \u00e9s Samuel Beckett \u2013 a hagyom\u00e1nyos realizmust tragikus \u00e9s abszurd m\u00f3don problematiz\u00e1l\u00f3 \u2013 realizmus-fogalmaival kapcsolja \u00f6ssze. (9)<\/a> Ez a fajta \u00faj realizmus am\u00fagy napjainkban egyre tartalmasabban t\u00f6lti ki az 1945 ut\u00e1ni k\u00e9t \u00e9vtized kor\u00e1bban az egzisztencializmus uralta ter\u00e9t is. (10)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Ez az \u00faj \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s a realizmus, illetve a figurativit\u00e1s ir\u00e1nt vezetett Okwui Enwezor leg\u00fajabb nagy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz (Postwar<\/I>, Haus der Kunst, M\u00fcnchen, 2016), illetve tal\u00e1n Crippa \u00e9s Feh\u00e9r t\u00e1rlat\u00e1hoz is, amelynek centrum\u00e1ba azonban k\u00e9t nagyon elt\u00e9r\u0151 figura ker\u00fclt, akik ugyan j\u00f3l ismert\u00e9k egym\u00e1st, de fest\u00e9szet\u00fckben nem sok k\u00f6z\u00f6s van. Freud realizmusa szinte teljesen hagyom\u00e1nyos, nemcsak Dix-szel, de ak\u00e1r Van Eyckkel is p\u00e1rhuzamba \u00e1ll\u00edthat\u00f3, \u00e9s r\u00e1ad\u00e1sul \u00e9l\u0151 modellek ut\u00e1n dolgozott, kezdetben a Neue Sachlickeit t\u00e1rgyilagoss\u00e1g\u00e1val, majd az absztrakt expresszionist\u00e1k p\u00e1tosz\u00e1val.<\/p>\r\n\r\n

Bacon viszont a pop art m\u0171v\u00e9szeihez hasonl\u00f3 ir\u00f3ni\u00e1val reflekt\u00e1lt a val\u00f3s\u00e1gra \u00e9s annak reprezent\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g\u00e1ra, \u00e9s jobban kedvelte a m\u0171v\u00e9szetben a fotografikus k\u00e9peket, mint az \u00e9l\u0151 szitu\u00e1ci\u00f3kat, ami csak egy \u00fajabb dimenzi\u00f3t ad a modern \u00e9let megfest\u00e9s\u00e9nek komplex toposz\u00e1hoz Degast\u00f3l \u00e9s Baudelaire-t\u0151l Auerbachon \u00e9s Becketten \u00e1t Glenn Brownig \u00e9s William Gibsonig \u00edvel\u0151en.<\/p>\r\n\r\n

Ez a toposz r\u00e1ad\u00e1sul a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net elvont vil\u00e1g\u00e1b\u00f3l t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171en visszavezet mag\u00e1hoz a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9lethez is, illetve ahhoz, hogy ez a bizonyos \u00e9let az elm\u00falt sz\u00e1z \u00e9vben milyen nagyot is v\u00e1ltozott a Moulin Rouge spekt\u00e1kulum\u00e1t\u00f3l Las Vegas szimul\u00e1krum\u00e1n \u00e1t a Neurom\u00e1nc \u00e9s a Google virtu\u00e1lis val\u00f3s\u00e1gaiig.<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n\r\n

(1)<\/a> A modernist\u00e1t nagyj\u00e1b\u00f3l a k\u00e9sei Clement Greenberg \u00e9rtelm\u00e9ben haszn\u00e1lom. A zsurnalizmus \u00e9s a szakzsargon k\u00f6z\u00f6s \u00e1tka a c\u00edmk\u00e9z\u00e9s, az antimodernista perspekt\u00edva kapcs\u00e1n \u00edgy hangs\u00falyozni kell, hogy l\u00e9tezik egy avantg\u00e1rd antimodernizmus is, amelyet az October k\u00f6rk\u00e9nt is ismert amerikai posztstrukturalista m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net defini\u00e1lt Georges Bataille informe (form\u00e1tlan) \u00e9s bas materialisme (alantas materializmus) fogalmai alapj\u00e1n a dadaizmust\u00f3l a sz\u00fcrrealizmuson \u00e9s az art autre-on \u00e1t a neodada\u00e1ig \u00e9s a pop artig \u00edvel\u0151en. Az \u0151 t\u00f6rt\u00e9net\u00fckb\u0151l azonban szinte teljesen kimarad nemcsak a Londoni Iskola, de m\u00e9g Freud, s\u0151t Bacon is, pedig Bacon-nek nagyon is lenne helye egy Bataille-i \u00e9rtelemben vett antimodernista k\u00e1nonban is. V.\u00f6.: Yve-Alain Bois \u2013 Rosalind Krauss: Formless. A User\u2019s Guide<\/I>. MIT Press, Cambridge, 1997. \u00e9s Hal Foster \u2013 Rosalind Krauss \u2013 Yve-Alain Bois \u2013 Benjamin H. D. Buchloh \u2013 David Joselit: Art Since 1900. Modernism, Antimodernism, Postmodernism<\/I>. Thames and Hudson, London, 2004.<\/p>\r\n

(2)<\/a> V.\u00f6.: James Hyman: The Battle for Realism. Figurative Art in Britain during the Cold War<\/I>. Yale University Press, New Haven, 2001.<\/p>\r\n

(3)<\/a> V.\u00f6.: Elena Crippa: A testt\u00e9 v\u00e1lt fest\u00e9szet<\/I>. In: Elena Crippa \u2013 Feh\u00e9r D\u00e1vid: Bacon, Freud \u00e9s a Londoni Iskola fest\u00e9szete<\/I>. Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u2013 Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Budapest, 2018. 19-21.<\/p>\r\n

(4)<\/a> Az 1992-es, de igaz\u00e1n csak 2018-ban vil\u00e1gh\u00edress\u00e9 (a festm\u00e9ny elad\u00e1s\u00e1val Saville lett a legdr\u00e1g\u00e1bb \u00e9l\u0151 n\u0151 m\u0171v\u00e9sz \u2013 mert van \u00e9s lehet ilyen kateg\u00f3ria is) v\u00e1lt Propped<\/I>-en olvashat\u00f3 a felirat: \u201eHa tov\u00e1bbra is ugyan\u00fagy besz\u00e9l\u00fcnk \u2013 ahogy a f\u00e9rfiak besz\u00e9lnek \u00e9vsz\u00e1zadok \u00f3ta, akkor nem fogjuk \u00e9rteni egym\u00e1st. A szavak megint csak \u00e1t fognak hatolni a test\u00fcnk\u00f6n, de \u00e1tmennek a fej\u00fcnk\u00f6n is, \u00e9s elt\u0171nnek \u2013 \u00e9s egy\u00fattal elt\u00fcntetnek benn\u00fcnket is.\u201d V.\u00f6.: Luce Irigaray: This Sex Which Is Not One.<\/I> (1977) Cornell University Press, Ithaca, 1985.<\/p>\r\n

(5)<\/a> V.\u00f6.: Feh\u00e9r D\u00e1vid: Id\u0151tlen figur\u00e1ci\u00f3. A Londoni Iskola \u00e9s a fest\u00e9szet harmadik \u00fatja<\/I>. In: Elena Crippa \u2013 Feh\u00e9r D\u00e1vid: Bacon, Freud \u00e9s a Londoni Iskola fest\u00e9szete<\/I>. Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u2013 Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Budapest, 2018. 88-91.<\/p>\r\n

(6)<\/a> Feh\u00e9r D\u00e1vid tanulm\u00e1nya Ghenie \u00e9s a Kolozsv\u00e1ri Iskola munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t is kiv\u00e1l\u00f3an elemzi am\u00fagy.<\/p>\r\n

(7)<\/a> Gilles Deleuze: Francis Bacon. Logique de la sensation.<\/I> Diff\u00e9rence, Paris, 1981. Magyarul: Francis Bacon. Az \u00e9rzet logik\u00e1ja. Atlantisz, Budapest, 2014.<\/p>\r\n

(8)<\/a> V.\u00f6.: Georges Didi-Huberman: La peinture incarn\u00e9e<\/I>. Minuit, Paris, 1985. N\u00e9met\u00fcl: Die leibhaftige Malerei.<\/I> Fink, M\u00fcnchen, 2002. \u00dagy v\u00e9lem az eredeti francia kifejez\u00e9s, mely legink\u00e1bb megtestes\u00fcl\u0151t, testet \u00f6lt\u0151t jelent jobban visszaadja Didi-Huberman fenomenol\u00f3giai intenci\u00f3it, mint a testies, amelyben tal\u00e1n t\u00fal er\u0151s a h\u00e9tk\u00f6znapok, mondhatni Bataille-i konnot\u00e1ci\u00f3ja, ami persze nem teljesen idegen Didi-Hubermant\u00f3l sem.<\/p>\r\n

(9)<\/a> V.\u00f6.: Gy\u00f6rgy P\u00e9ter: Faustus Afrik\u00e1ban. Szerz\u0151d\u00e9s a val\u00f3s\u00e1ggal.<\/I> Magvet\u0151, Budapest, 2018. Egy hasonl\u00f3, Woolf \u00e1ltal inspir\u00e1lt n\u00e9z\u0151pont felbukkan a katal\u00f3gusban is: Charlotte Mullins: A nap h\u00e9ja.<\/I> In: Elena Crippa \u2013 Feh\u00e9r D\u00e1vid: Bacon, Freud \u00e9s a Londoni Iskola fest\u00e9szete<\/I>. Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u2013 Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria, Budapest, 2018. 64.<\/p>\r\n

(10)<\/a> V.\u00f6.: Frances Morris (ed.): Paris Post War. Art and Existentialism.<\/I> Tate, London, 1994.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    A Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum \u00e9s a Tate Britain \u00e1ltal k\u00f6z\u00f6sen rendezett, a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ria \u00e9p\u00fclet\u00e9ben bemutatott, Feh\u00e9r D\u00e1vid \u00e9s Elena Crippa kur\u00e1tori munk\u00e1j\u00e1val f\u00e9mjelzett Bacon, Freud \u00e9s a Londoni Iskola fest\u00e9szete c\u00edmet visel\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s Nietzsche k\u00f6zismert aforizm\u00e1j\u00e1val sz\u00f3lva egy kicsit t\u00fals\u00e1gosan is angolnak t\u0171nik \u2013 anyag\u00e1ban \u00e9s szellem\u00e9ben is. Val\u00f3j\u00e1ban azonban a fenn\u00e1ll\u00f3 […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":631018,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-401073","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401073","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401073"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401073\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/631018"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401073"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401073"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401073"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}