{"id":401074,"date":"2019-01-04T23:00:00","date_gmt":"2019-01-04T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401074"},"modified":"2019-01-04T23:00:00","modified_gmt":"2019-01-04T23:00:00","slug":"a-tagadas-szelleme-es-a-rossz-festeszet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/a-tagadas-szelleme-es-a-rossz-festeszet\/","title":{"rendered":"A tagad\u00e1s szelleme \u00e9s a rossz fest\u00e9szet"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

A Leverk\u00fchn-k\u00e9plet<\/I> nemcsak kifejezetten sz\u00f3rakoztat\u00f3, de meglehet\u0151sen tal\u00e1nyos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s is, ami egy Thomas Mann, pontosabban egy Adrian Leverk\u00fchn id\u00e9zetre \u00e9p\u00fcl, amelynek a m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti holdudvara brut\u00e1lisan nagy.<\/p>\r\n\r\n

Az id\u00e9zet a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s mott\u00f3ja is egyben: \u201eMi\u00e9rt van az, hogy minden dolog \u00fagy t\u0171nik fel el\u0151ttem, mint \u00f6nmaga par\u00f3di\u00e1ja? Mi\u00e9rt kell \u00fagy \u00e9reznem, mintha a m\u0171v\u00e9szetnek majdnem minden\u2026 nem, kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl minden eszk\u00f6ze \u00e9s kipr\u00f3b\u00e1lt lehet\u0151s\u00e9ge ma m\u00e1r csak par\u00f3dia l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1ra volna alkalmas?\u201d (1)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Mann \u00e9s h\u0151se, Leverk\u00fchn az 1940-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n, a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n gondolkodott ilyesmiken, amikor intenz\u00edv kapcsolatba ker\u00fclt a n\u00e1cik el\u0151l szint\u00e9n az Egyes\u00fclt \u00c1llamokba menek\u00fclt Theodor Wiesengrund Adorn\u00f3val, akinek a tagad\u00e1sra (avagy a negat\u00edv dialektik\u00e1ra) \u00e9p\u00fcl\u0151 eszt\u00e9tik\u00e1ja annyira \u00f6sszecsengett Mann saj\u00e1t elk\u00e9pzel\u00e9seivel, hogy szinte mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 szervess\u00e9ggel \u00e9p\u00fclt be a Doktor Faustus<\/I> zene- \u00e9s m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti eszmefuttat\u00e1saiba. <\/p>\r\n\r\n

Adorno kult\u00farakritik\u00e1ja k\u00e9s\u0151bb, a hetvenes \u00e9vekt\u0151l kezd\u0151d\u0151en, Peter B\u00fcrger, Fredric Jameson \u00e9s Benjamin H. D. Buchloh k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel nagy hat\u00e1st gyakorolt a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet elm\u00e9let\u00e9re is, ami a posztmodernnek gondolt m\u0171v\u00e9szetet a modern kult\u00faraipar legfrissebb kiad\u00e1sak\u00e9nt \u00e9rtelmezte. (2)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A Leverk\u00fchn-k\u00e9plet<\/I> szigor\u00fa teoretikus fel\u00fct\u00e9s\u00e9hez k\u00e9pest azonban a Budapest Gal\u00e9ria tereit nem a neg\u00e1ci\u00f3, hanem ink\u00e1bb az affirm\u00e1ci\u00f3 szelleme lengi be. A ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 m\u0171v\u00e9szek ugyanis Adorn\u00f3t\u00f3l \u00e9s Leverk\u00fchnt\u0151l \u2013 akit \u00e9ppen Adorno \u201e\u00f6rd\u00f6gi\u201d \u00e9rvei t\u00e9r\u00edtettek le az affirmat\u00edv (a trad\u00edci\u00f3khoz \u00e9s a kult\u00far\u00e1khoz k\u00f6t\u0151d\u0151, azok szellemis\u00e9g\u00e9t \u00e9s \u00e9rt\u00e9keit \u0151rz\u0151) alkot\u00e1s \u00fatj\u00e1r\u00f3l \u2013 elt\u00e9r\u0151en nem fordulnak el a hagyom\u00e1nyokt\u00f3l, hanem \u00e9ppen a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net toposzainak \u00fajrafelhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1ra \u00e9s \u00e1t\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00edtik munk\u00e1ss\u00e1gukat.<\/p>\r\n\r\n

Vagyis nagyj\u00e1b\u00f3l abban a szellemben dolgoznak, mint Adrian Leverk\u00fchn, miel\u0151tt megk\u00eds\u00e9rtette volna a diszharm\u00f3nia, a dodekaf\u00f3nia \u00e9s a radik\u00e1lis kult\u00farakritika \u00f6rd\u00f6ge. Ezen a ponton mer\u00fclhet fel a k\u00e9rd\u00e9s, hogy vajon akkor mi is az a bizonyos Leverk\u00fchn-k\u00e9plet? Vajon melyik m\u0171v\u00e9szeti paradigm\u00e1ra gondol Andr\u00e1si: a par\u00f3di\u00e1v\u00e1 s\u0171r\u0171s\u00f6d\u0151 klasszikusra, avagy \u00e9ppen annak modernista megtagad\u00e1s\u00e1ra?<\/p>\r\n\r\n

Els\u0151 blikkre a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s narr\u00e1ci\u00f3ra, figur\u00e1ci\u00f3ra \u00e9s humorra \u00e9p\u00fcl\u0151 anyaga alapj\u00e1n az el\u0151bbi paradigma t\u0171nik val\u00f3sz\u00edn\u0171nek, de ebben az esetben a Leverk\u00fchn-k\u00e9plet c\u00edm t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen is f\u00e9lrevezetheti a gyan\u00fatlan befogad\u00f3t, illetve j\u00f3val bonyolultabb ann\u00e1l, mint azt els\u0151re gondoln\u00e1 a naiv n\u00e9z\u0151.<\/p>\r\n\r\n

Van ugyanis egy harmadik, s\u0151t egy negyedik \u00e9rtelmez\u00e9si lehet\u0151s\u00e9g is, amelyek ott rezon\u00e1lnak Andr\u00e1si fogalm\u00e1ban \u00e9s az avval konfront\u00e1l\u00f3d\u00f3 m\u0171vekben. Leverk\u00fchn \u00e9s Adorno k\u00e9plet\u00e9re, avagy a popul\u00e1ris kult\u00far\u00e1t \u00e9s a kellemes, sz\u00f3rakoztat\u00f3 narrat\u00edv\u00e1kat megtagad\u00f3 modernista m\u0171v\u00e9szetre ugyanis gondolhatunk egy hatalmas kudarck\u00e9nt, egy grandi\u00f3zus t\u00e9ved\u00e9sk\u00e9nt is, ami nem idegen Thomas Mann reg\u00e9ny\u00e9nek v\u00e9gkicseng\u00e9s\u00e9t\u0151l sem.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ebben az esetben legink\u00e1bb a Leverk\u00fchn-k\u00e9plet, a Leverk\u00fchn-paradigma tagad\u00e1sa lesz nagyj\u00e1b\u00f3l abban a szellemben, ahogy Jean-Francois Lyotard kritiz\u00e1lta Thomas Mann \u201e\u00f6rd\u00f6g\u00e9nek\u201d, Adorn\u00f3nak a negat\u00edv totalit\u00e1sra, a luciferi tagad\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u0151 eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1t. (3)<\/a> Lyotard ugyanis Adorn\u00f3ban nemcsak az \u00e9les elm\u00e9j\u0171 kritikust, de az autoriter filoz\u00f3fust is l\u00e1tta, aki \u00e9ppen a disszenzus, az egyet nem \u00e9rt\u00e9s, az etikailag \u00e9s eszt\u00e9tikailag egyszerre v\u00e1llalhat\u00f3 alternat\u00edv\u00e1k lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t\u0151l fosztja meg az emberis\u00e9get.<\/p>\r\n\r\n

A harmadikb\u00f3l fakad\u00f3 negyedik lehet\u0151s\u00e9g pedig nem m\u00e1s, mint a par\u00f3dia totalit\u00e1sa, a karnev\u00e1li \u201erossz\u201d fest\u00e9szet diadala, ami nem csak \u00fagy rossz, hogy felr\u00fagja a szab\u00e1lyokat, de \u00fagy is, hogy luciferi \u00e9s fausti (de nem adorn\u00f3i) \u00e9rtelemben \u00e9ppen a rossz, a rosszas\u00e1g, az irracionalit\u00e1s \u00e9s a testis\u00e9g kultikus dimenzi\u00f3i mellett k\u00f6telezi el mag\u00e1t. (4)<\/a> \u00c9s ha imm\u00e1ron az irodalmi toposzok \u00e9s az eszt\u00e9tikai te\u00f3ri\u00e1k fragmentumaival felv\u00e9rtezve szaladunk v\u00e9gig a m\u0171veken, akkor tal\u00e1n \u00e9ppen ez az \u00e9rtelmez\u00e9s korrel\u00e1l legink\u00e1bb a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s szellemis\u00e9g\u00e9vel.<\/p>\r\n\r\n

A lenti, f\u00f6ldszinti terekben el\u0151sz\u00f6r is Andr\u00e1si sz\u00f6vege k\u00f6sz\u00f6nti a l\u00e1togat\u00f3t, amely a figurativit\u00e1s, a sz\u00fcrrealizmus \u00e9s a bad painting \u00f6tv\u00f6zetek\u00e9nt egyfajta antimodernizmusk\u00e9nt install\u00e1lja a t\u00e9rbe a ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171veket, amelyeket \u00e9rezhet\u0151en bizonyos fajs\u00falyos t\u00e9m\u00e1k k\u00f6r\u00e9 rendez. A Leverk\u00fchn-k\u00e9plet<\/I> Rom\u00e1n<\/a> Gy\u00f6rgy (A fest\u0151<\/I>, 1972), Altorjai<\/a> S\u00e1ndor (K\u00e9t h\u00fclye<\/I>, 1968\/1978-79) \u00e9s Kov\u00e1ch<\/a> Gerg\u0151 (Jani a talp\u00e1n \u2013 REMIX<\/I>, 2013) munk\u00e1ival indul, amelyek legink\u00e1bb a m\u0171v\u00e9sz figur\u00e1j\u00e1ra, identit\u00e1s\u00e1ra, illetve annak dekonstru\u00e1l\u00e1s\u00e1ra f\u00f3kusz\u00e1lnak.<\/p>\r\n\r\n

Az ind\u00edt\u00e1s egy\u00fattal azt is jelzi, hogy a kur\u00e1tor szabadon kompon\u00e1l, a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net nagy kronol\u00f3giai \u00e9s stil\u00e1ris narrat\u00edv\u00e1ihoz nem tartja mag\u00e1t. S\u0151t olyan m\u0171v\u00e9szekkel ind\u00edt, akiket am\u00fagy sem egyszer\u0171 beilleszteni ezekbe a bizonyos nagy narrat\u00edv\u00e1kba. Rom\u00e1n m\u00e1r fontos szerepet kapott Andr\u00e1si egy r\u00e9gebbi \u00e9s saj\u00e1t maga \u00e1ltal is A Leverk\u00fchn-k\u00e9plet<\/I> el\u0151zm\u00e9nyek\u00e9nt eml\u00edtett ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n, a L\u00e1tom\u00e1sos realizmus<\/I>on is, amely a 2000-es \u00e9vek konceptualista szellemis\u00e9g\u0171, t\u00e1rsadalom- \u00e9s kult\u00farakritikai orient\u00e1ci\u00f3j\u00fa szc\u00e9n\u00e1j\u00e1t k\u00edv\u00e1nta felkavarni egy alternat\u00edv kritikai hagyom\u00e1ny felvillant\u00e1s\u00e1val. (5)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Rom\u00e1nt jobb h\u00edj\u00e1n sz\u00fcrrealistak\u00e9nt k\u00f6nyvelte el a magyar m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, Altorjai pedig sz\u00fcrnaturalist\u00e1b\u00f3l lett \u00f6njel\u00f6lt gyagyaista, Kov\u00e1ch komplex alkot\u00f3i met\u00f3dus\u00e1val pedig m\u00e9g nem nagyon tudott mit kezdeni a te\u00f3ria. Andr\u00e1si viszont eleg\u00e1nsan mindh\u00e1rom m\u0171v\u00e9szt beledobja a bad painting fortyog\u00f3, antimodernista \u00e9s antielitista, teoretikus \u00fcstj\u00e9be, ami egy sz\u00f6rny\u0171 k\u00e9pzavarral \u00e9lve val\u00f3ban a legjobbat hozza ki a m\u0171vekb\u0151l.<\/p>\r\n\r\n

A bad paintingre jellemz\u0151 tudatos, \u201erossz\u201d \u00edzl\u00e9s, avagy a j\u00f3 \u00edzl\u00e9s dikt\u00e1tum\u00e1nak felr\u00fag\u00e1sa \u00e9s kifigur\u00e1z\u00e1sa kifejezetten j\u00f3t tesz Agnes von Uray (aka Sz\u00e9pfalvi \u00c1gnes) festm\u00e9nyeinek is, amelyek az identit\u00e1s tematik\u00e1j\u00e1t mixelik a macs\u00f3 \u00e9s a klasszikus kult\u00far\u00e1k n\u0151i sztereot\u00edpi\u00e1ival. Az \u00e9mely\u00edt\u0151en ban\u00e1lis Ragyog\u00e1s V\u00e9nusza<\/I> egy\u00fattal \u00e1tvezet a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti hagyom\u00e1nyok vil\u00e1g\u00e1ba is, amelyet Pint\u00e9r G\u00e1bor \u00e9s Sug\u00e1r Gyula festm\u00e9nyei is el\u0151szeretettel id\u00e9znek fel.<\/p>\r\n\r\n

Az \u0151 p\u00e1rosukban az a k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen izgalmas, hogy Pint\u00e9r munk\u00e1ss\u00e1ga a 2000-es \u00e9vek \u00faj figurativit\u00e1s\u00e1nak term\u00e9ke, amelynek Kelet-K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban legink\u00e1bb az \u00daj Lipcsei Iskola nemzetk\u00f6zi karrierje \u00e1gyazott meg. Sug\u00e1r m\u0171vei viszont visszavisznek a hetvenes \u00e9vekbe, az amerikai bad painting h\u0151skor\u00e1ba, amikor Magyarorsz\u00e1gon az \u00fajavantg\u00e1rd l\u00e1z\u00e1ban gyakorlatilag l\u00e1thatatlann\u00e1 v\u00e1ltak egy magyar fest\u0151 zseni\u00e1lis, stil\u00e1ris \u00e9s tematikus remixei.<\/p>\r\n\r\n

A Sug\u00e1rt\u00f3l Pint\u00e9ren \u00e1t von Uray-ig \u00edvel\u0151 paletta egy\u00fattal azt is megmutatja, hogy stil\u00e1ris \u00e9rtelemben mennyi minden belef\u00e9r a \u201erossz fest\u00e9szetbe\u201d a perspekt\u00edv\u00e1k brav\u00faros, de diszharmonikus kever\u00e9s\u00e9t\u0151l a giccs karikat\u00faraszer\u0171 reproduk\u00e1l\u00e1s\u00e1ig.<\/p>\r\n\r\n

Gerber P\u00e1l konceptu\u00e1lis m\u00e9lys\u00e9g\u0171, eleg\u00e1ns festm\u00e9nyei viszont m\u00e9g egy picit \u00edgy is kil\u00f3gnak a bad painting \u00fcstj\u00e9b\u0151l, hab\u00e1r a k\u00e9preg\u00e9nyek, a piktogramok \u00e9s a rekl\u00e1mok (c\u00e9g\u00e9rek) kultusza fel\u0151l itt is legitim\u00e1lhat\u00f3 a rokons\u00e1g.<\/p>\r\n\r\n

Kar\u00e1csonyi L\u00e1szl\u00f3 viszont ink\u00e1bb a bad painting giccsbe hajl\u00f3an natur\u00e1lis (pl. John Currin) vonal\u00e1t k\u00e9pviseli korunk egyik ikonikus antih\u0151s\u00e9nek, a Predator figur\u00e1j\u00e1nak filmszer\u0171 felid\u00e9z\u00e9s\u00e9vel. Kar\u00e1csonyi r\u00e1ad\u00e1sul egy j\u00f3 nagyot csavar is a toposzon \u2013 a bad paintingre szint\u00e9n jellemz\u0151 ironikus political incorrectness \u00f6rve alatt \u2013 hiszen megalkotja a n\u0151i Predator, a Predita neo-biedermeier figur\u00e1j\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

A n\u0151i idomokkal felturb\u00f3zott Predator am\u00fagy Predatrix n\u00e9ven m\u00e1r egy l\u00e9tez\u0151 grafikai entit\u00e1s, Kar\u00e1csonyi azonban eleg\u00e1ns 19. sz\u00e1zadi ruh\u00e1ba \u00f6lt\u00f6zteti az intergalaktikus, humanoid ragadoz\u00f3t, aki \u00e9ppen egy okos telefon k\u00e9perny\u0151je f\u00f6l\u00f6tt r\u00e9vedezik<\/a> (Scroll<\/I>, 2018), illet\u0151leg egy tal\u00e1lt gobelin \u00e1tfest\u00e9se \u00e1ltal egy rokok\u00f3 kisl\u00e1ny b\u0151r\u00e9be b\u00fajik, aki egy sz\u00e1l vir\u00e1g helyett egy kopony\u00e1val \u00e9kes\u00edtett emberi gerincoszlopot l\u00f3b\u00e1l eleg\u00e1nsan a kez\u00e9ben.<\/p>\r\n\r\n

Az ir\u00f3ni\u00e1val m\u00e9lyen \u00e1titatott political incorrectness egy m\u00e1sik regiszter\u00e9ben fejti ki hat\u00e1s\u00e1t Gerber \u201epiktogramja<\/a>\u201d, a Cip\u0151 az elnyom\u00e1s ellen<\/I> (2003), amelyen egy n\u0151i k\u00f6r\u00f6mcip\u0151 tapos a f\u00f6ldbe egy sz\u00f6gesdr\u00f3t darabot, ami \u00e9pp\u00fagy \u00e9p\u00edt a munk\u00e1s\u00f6k\u00f6l, mint a Martens bakancs vizu\u00e1lis toposz\u00e1ra, mik\u00f6zben a fennk\u00f6lt t\u00e1rsadalomkritikai sz\u00f3lamok erej\u00e9t \u00e9s komolys\u00e1g\u00e1t is el\u0151nytelen megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba helyezi.<\/p>\r\n\r\n

M\u00e9g jobban \u00f6sszegabaly\u00edtja<\/a> a politikai korrekts\u00e9g, a mor\u00e1lis kritika \u00e9s az eszt\u00e9tikai auton\u00f3mia sz\u00e1lait a Hejettes Szomlyaz\u00f3k \u00c9s a gr\u00f3f mit \u00edg\u00e9rt?<\/I> (1986) c\u00edm\u0171 festm\u00e9nye, ami egy fiatal roma n\u0151r\u0151l k\u00e9sz\u00edtett neoexpresszionista aktk\u00e9pnek t\u0171nik, mik\u00f6zben val\u00f3j\u00e1ban Szathm\u00e1ry Pap K\u00e1roly orientalista \u00edzl\u00e9s\u0171 Cig\u00e1nyl\u00e1ny<\/I> c\u00edm\u0171 fot\u00f3j\u00e1nak (1870k.) parafr\u00e1zisa, ahol a modell nem annyira kih\u00edv\u00f3an, mint ink\u00e1bb \u00f6ntudatosan, s\u0151t megvet\u0151en n\u00e9z vissza a m\u0171v\u00e9szre.<\/p>\r\n\r\n

A parafr\u00e1zist helyezi \u00faj magaslatokba Gerber eleg\u00e1nsan odavetett<\/a> \u00c1sit\u00f3 inas<\/I>a (2014) is, amelynek val\u00f3dis\u00e1g\u00e1t Munk\u00e1csy \u00f6zvegye egy vend\u00e9gsz\u00f6veg form\u00e1j\u00e1ban c\u00e1folja. Virtu\u00e1lisan ak\u00e1r kieg\u00e9sz\u00edthetn\u00e9nk a bad painting Munk\u00e1csy-gal\u00e9ri\u00e1j\u00e1t Hecker P\u00e9ter Munk\u00e1csy anyja<\/I> c\u00edm\u0171 festm\u00e9ny\u00e9vel is, ahol a legh\u00edresebb magyar fest\u0151 \u00e9desanyja \u00e9ppen \u00e1s\u00edt<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

Heckert\u0151l azonban egy m\u00e1sik, de nem kev\u00e9sb\u00e9 \u00fct\u0151k\u00e9pes m\u0171 ker\u00fclt be a Leverk\u00fchn-k\u00e9plet<\/I>re, a Hotel Caravaggio<\/I>, ahol a m\u0171v\u00e9sz jellegzetes k\u00e9preg\u00e9ny- \u00e9s k\u00e9pes magazin-szer\u0171 realista st\u00edlus\u00e1ban egy Gorg\u00f3-f\u0151vel \u00e9kes\u00edtett sz\u00e1llodai szoba n\u00e9z vissza a n\u00e9z\u0151re. A n\u0151i sztereot\u00edpi\u00e1kra reflekt\u00e1l\u00f3 szekci\u00f3b\u00f3l viszont nagyon hi\u00e1nyoltam a sz\u00e1momra legkedvesebb Hecker m\u0171vet, amelyen pand\u00e1k n\u00e9znek egy alv\u00f3 n\u0151t egy bambuszerd\u0151ben, ami a cukis\u00e1g \u00e9s a k\u00eds\u00e9rteties fogalmis\u00e1g\u00e1t is er\u0151s\u00edthette volna a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra.<\/p>\r\n\r\n

Nagy \u00f6r\u00f6m volt viszont K\u00f3sa J\u00e1nos m\u0171veit l\u00e1tni egy olyan ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, ami tal\u00e1n el\u0151sz\u00f6r helyezte festm\u00e9nyeit egy sz\u00e1mukra ide\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeti kontextusba. A magyar t\u00f6rt\u00e9nelem, az eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s a keleti blokk k\u00e9pi toposzait eleg\u00e1nsan mixel\u0151 Felaj\u00e1nl\u00e1s<\/I> (2010) val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az egyik leger\u0151sebb<\/a> posztkommunista t\u00f6rt\u00e9neti festm\u00e9nye a r\u00e9gi\u00f3nak.<\/p>\r\n\r\n

A fest\u0151 \u00e9s modellje, a h\u0151s \u00e9s a n\u0151 figur\u00e1ja mellett ugyanis a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s harmadik jelent\u0151s t\u00e9m\u00e1ja a jelenkori, k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai, nacionalista \u00e9s kapitalista val\u00f3s\u00e1g, ami olyan m\u0171veket eredm\u00e9nyezett<\/a>, mint Heckert\u0151l az Izraeli dr\u00f3n a Hortob\u00e1gy felett<\/I> (2013), illetve annak Kar\u00e1csonyi-f\u00e9le p\u00e1rdarabja, (ami nincs ott a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son) a B\u00fas magyar sors II.<\/I> (2009), amelyen a j\u00f3l ismert, sov\u00e1ny \u00e9s szerencs\u00e9tlen magyar gebe helyett egy birodalmi l\u00e9peget\u0151 k\u00fczd a t\u00f6rt\u00e9nelem vihar\u00e1val.<\/p>\r\n\r\n

Ha pedig viharr\u00f3l van sz\u00f3, akkor m\u00e9g mindenk\u00e9pp meg kell eml\u00edteni Sug\u00e1r Gyula remekbe szabott t\u00f6rt\u00e9nelmi perszifl\u00e1zs\u00e1t is, a Picasso \u00e9s Richard Hamilton (!) st\u00edlus\u00e1ban fogant Vihar el\u0151tt<\/I> (1987) c\u00edm\u0171 festm\u00e9nyt, ami szint\u00e9n egy k\u00f6zismert magyar fest\u00e9szeti toposszal (Vihar a puszt\u00e1ban) j\u00e1tszik el, aminek persze oly sok magyarnak t\u0171n\u0151 toposzhoz (Maj\u00e1lis, Hortob\u00e1gy, Visegr\u00e1d) hasonl\u00f3an eur\u00f3pai, klasszikus el\u0151zm\u00e9nyei vannak.<\/p>\r\n\r\n

Ebben a politikai \u00e9s ideol\u00f3giai perspekt\u00edv\u00e1ban lesz k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen izgalmas, ahogy Andr\u00e1si Marcia Tucker \u00e9s Eva Badura-Triska amerikai, illetve eur\u00f3pai (Asgern Jorn, Albert Oehlen \u00e9s Martin Kippenberger beemel\u00e9se a bad painting fogalm\u00e1ba) f\u00f3kusza ut\u00e1n a negat\u00edv dialektik\u00e1n \u00e1tsz\u0171rt rossz fest\u00e9szet fogalm\u00e1val egy olyan er\u0151s, ism\u00e9t csak egyszerre \u00e9rz\u00e9ki \u00e9s konceptu\u00e1lis, magyar trendet konstru\u00e1l, ami a hetvenes \u00e9vek dug\u00e1ba d\u0151lt Budapesti Iskol\u00e1ja ut\u00e1n ism\u00e9t m\u00e9lt\u00f3 lenne erre a n\u00e9vre. (6)<\/a><\/p>\r\n\r\n

<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n\r\n

(1)<\/a> Thomas Mann: Doktor Faustus.<\/I> (1947) Eur\u00f3pa, Budapest, 1967. 169.<\/p>\r\n

(2)<\/a> V.\u00f6.: Peter B\u00fcrger: Az avantg\u00e1rd elm\u00e9lete<\/I>. (1974) Universitas, Szeged, 2010. Fredric Jameson: A posztmodern, avagy a k\u00e9s\u0151i kapitalizmus kultur\u00e1lis logik\u00e1ja<\/I>. (1991) Noran, Budapest, 2010. Benjamin H. D. Buchloh: Neo-Avantgarde and Culture Industry.<\/I> MIT Press, Cambridge, 2000.<\/p>\r\n

(3)<\/a> V.\u00f6.: Jean-Francois Lyotard: Adorno as the Devil. Telos<\/I>, 19, 1974. 127-137.<\/p>\r\n

(4)<\/a> A bad painting fogalm\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez \u00e9s karrierj\u00e9hez l\u00e1sd: Eva Badura-Triska (ed.): Bad Painting \u2013 Good Art<\/I>. MUMOK, Wien, 2006. A fogalom megteremt\u00e9se Marcia Tucker nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik: \u201eBad\u201d Painting<\/I>. New Museum of Art, New York, 1978.<\/p>\r\n

(5)<\/a> A 2007-es L\u00e1tom\u00e1sos realizmus<\/I> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son a k\u00f6vetkez\u0151 m\u0171v\u00e9szek munk\u00e1i szerepeltek a Budapest Gal\u00e9ri\u00e1ban: Bolm\u00e1nyi Ferenc, Hrab\u00e9czy Ern\u0151, Jakoby Gyula, J\u00e1nossy Ferenc, Kov\u00e1sznai Gy\u00f6rgy, Mersits Piroska, Rom\u00e1n Gy\u00f6rgy, Sug\u00e1r Gyula, Szab\u00f3 Gyula.<\/p>\r\n

(6)<\/a> A hetvenes \u00e9vekben \u00e1ll\u00edt\u00f3lag nem kisebb szem\u00e9lyis\u00e9g, mint Jean Clair akarta P\u00e1rizsban megkonstru\u00e1lni a Budapesti Iskol\u00e1t olyan fest\u0151k r\u00e9szv\u00e9tel\u00e9vel, mint \u00c9tienne S\u00e1ndorfi, Csernus Tibor, M\u00e9hes L\u00e1szl\u00f3, Szab\u00f3 \u00c1kos, Lakner L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Gy\u00e9m\u00e1nt L\u00e1szl\u00f3. A Budapesti Iskola, mint fest\u00e9szeti iskola am\u00fagy K\u00f3sa J\u00e1nos DLA-disszert\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak is t\u00e9m\u00e1ja volt, aki viszont Boj\u00e1r Iv\u00e1n Andr\u00e1st\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zte a toposzt, aki Sz\u0171cs Attila, Sz\u00e9pfalvi \u00c1gnes, Baranyai Andr\u00e1s \u00e9s Kupcsik Adri\u00e1n 1990-es \u00e9vekbeli figurat\u00edv fest\u00e9szete kapcs\u00e1n haszn\u00e1lta a \u201ebudapesti szem\u201d kifejez\u00e9st. V.\u00f6.. K\u00f3sa J\u00e1nos: Budapesti szem<\/I>. DLA-\u00e9rtekez\u00e9s, Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti Egyetem, Budapest, 2007. A rosszfest\u00e9szet budapesti iskol\u00e1j\u00e1nak j\u00f6v\u0151beli retrospekt\u00edv ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n am\u00fagy helye lenne Gerhes G\u00e1bor, Kungl Gy\u00f6rgy, Ugl\u00e1r Csaba \u00e9s Fischer Judit egyes m\u0171veinek is, valamint term\u00e9szetesen St.Auby Tam\u00e1s Baddrawing<\/I>jainak.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    A Leverk\u00fchn-k\u00e9plet nemcsak kifejezetten sz\u00f3rakoztat\u00f3, de meglehet\u0151sen tal\u00e1nyos ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s is, ami egy Thomas Mann, pontosabban egy Adrian Leverk\u00fchn id\u00e9zetre \u00e9p\u00fcl, amelynek a m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti holdudvara brut\u00e1lisan nagy. Az id\u00e9zet a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s mott\u00f3ja is egyben: \u201eMi\u00e9rt van az, hogy minden dolog \u00fagy t\u0171nik fel el\u0151ttem, mint \u00f6nmaga par\u00f3di\u00e1ja? Mi\u00e9rt kell \u00fagy \u00e9reznem, mintha a m\u0171v\u00e9szetnek […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":631019,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-401074","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401074","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401074"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401074\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/631019"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401074"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401074"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401074"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}