{"id":401080,"date":"2019-09-09T22:00:00","date_gmt":"2019-09-09T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401080"},"modified":"2019-09-09T22:00:00","modified_gmt":"2019-09-09T22:00:00","slug":"bataille-budan-es-breton-szentendren","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/bataille-budan-es-breton-szentendren\/","title":{"rendered":"Bataille Bud\u00e1n \u00e9s Breton Szentendr\u00e9n"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

Tudom\u00e1som szerint Georges Bataille a maga testi val\u00f3j\u00e1ban nem j\u00e1rt Bud\u00e1n \u00e9s Andr\u00e9 Breton sem tette tisztelet\u00e9t Szentendr\u00e9n, viszont Bataille az ut\u00f3bbi \u00e9vekben egy picit az\u00e9rt n\u00e9pszer\u0171 lett Budapesten, r\u00e9szint a Budapest Horror m\u0171v\u00e9szeinek, r\u00e9szint a Technologie und das Unheimliche gondolkod\u00f3inak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. (1)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Breton pedig m\u00e1r j\u00f3 ideje, az 1940-es \u00e9vek \u00f3ta r\u00e9sze a magyar m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netnek, \u00e9s olyan „szentendrei” m\u0171v\u00e9szek kapcs\u00e1n is gyakran emlegett\u00e9k, mint Vajda Lajos \u00e9s B\u00e1lint Endre. Guly\u00e1s G\u00e1bor pedig mintegy Breton b\u0151r\u00e9be b\u00fajva hozta l\u00e9tre a Magyar sz\u00fcrrealizmus<\/I> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st, Bretonhoz hasonl\u00f3 po\u00e9zissel sz\u00fcrrealist\u00e1nak min\u0151s\u00edtett sz\u00e1mos ismert \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 ismert magyar, illet\u0151leg magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa m\u0171v\u00e9szt, \u00e9s m\u00e9g egy filmet is forgatott Bretonr\u00f3l, vagyis tulajdonk\u00e9ppen Breton sz\u00e1j\u00e1ba adta a magyar sz\u00fcrrealist\u00e1k laza defin\u00edci\u00f3j\u00e1t Csontv\u00e1ryt\u00f3l Reiglig \u00edvel\u0151en. (2)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A magyar sz\u00fcrrealizmus azonban a ki\u00e1ll\u00edtott m\u0171vek (\u00e9s a k\u00f6lcs\u00f6nz\u00e9sek) tan\u00fas\u00e1ga szerint nemcsak Breton, vagy az \u0151t a magyarokr\u00f3l inform\u00e1l\u00f3 Mezei \u00c1rp\u00e1d, illetve P\u00e1n Imre, Hamvas B\u00e9la \u00e9s Kem\u00e9ny Katalin elk\u00e9pzel\u00e9seire \u00e9p\u00fcl, hanem Makl\u00e1ry K\u00e1lm\u00e1n „felfedez\u00e9seire” is. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Kolozsv\u00e1ry Zsigmond, Sz\u00f3bel G\u00e9za, Kallos P\u00e1l, B\u00f6hm Lip\u00f3t munk\u00e1ira, illetve a Makl\u00e1ry \u00e1ltal kiv\u00e1l\u00f3an menedzselt Reigl Judit \u00e9s a m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta vil\u00e1gh\u00edr\u0171 Hantai Simon munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ra, akik kev\u00e9sb\u00e9 ismert kort\u00e1rsaikt\u00f3l elt\u00e9r\u0151en val\u00f3ban sz\u00fcrrealist\u00e1k voltak p\u00e1ly\u00e1juk egy-egy szakasz\u00e1n.<\/p>\r\n\r\n

Legal\u00e1bbis Breton annak tekintette \u0151ket, egy\u00e9ni ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st is rendezett nekik, amit nem tett meg B\u00e1linttal, illetve Vajd\u00e1val sem, akit pedig annyit emlegett\u00e9k neki a magyarok (legal\u00e1bbis Guly\u00e1s Bretonja ezt \u00e1ll\u00edtja). Breton k\u00f6zeli bar\u00e1tja, Marcel Jean sem \u00e9rezte sz\u00fcks\u00e9g\u00e9t annak, hogy a sz\u00fcrrealizmusr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 k\u00f6nyv\u00e9be bevegye Vajda vagy B\u00e1lint, (3)<\/a> vagy ak\u00e1r Anna Margit vagy Korniss Dezs\u0151 m\u0171veit, akik persze magukat sem igaz\u00e1n tekintett\u00e9k sz\u00fcrrealist\u00e1nak. S\u0151t B\u00e1lint Endre \u00e9s B\u00e1n B\u00e9la sem tartotta mag\u00e1t annak, mivel azt gondolt\u00e1k, hogy a sz\u00fcrrealizmus 1947-ben m\u00e1r a m\u00falt\u00e9, \u00edgy nincs is \u00e9rtelme sz\u00fcrrealista csoportot alak\u00edtani. (4)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Guly\u00e1s viszont l\u00e9trehozta ezt a csoportot, \u00e9s meglehet\u0151sen provokat\u00edvan, sz\u00fcrrealist\u00e1hoz m\u00e9lt\u00f3n tette ezt. Strat\u00e9gi\u00e1ja els\u0151 blikkre – a m\u0171vek \u00e9s a sz\u00f6vegek tan\u00fas\u00e1ga szerint – a szabad asszoci\u00e1ci\u00f3kra \u00e9p\u00fcl, de az\u00e9rt legink\u00e1bb formalist\u00e1nak, esetleg posztformalist\u00e1nak min\u0151s\u00edthet\u0151, hiszen n\u00e1la a m\u0171vek formakincse, illetve tematik\u00e1ja alapj\u00e1n lesz valaki sz\u00fcrrealista, nem pedig az alkot\u00f3i m\u00f3dszer vagy a szerz\u0151i intenci\u00f3 ok\u00e1n, ami persze igen csak ingov\u00e1nyos krit\u00e9riumrendszert sejtet.<\/p>\r\n\r\n

Formai szempontb\u00f3l ugyanis az 1920-as \u00e9vekt\u0151l az 1950-es \u00e9vekig az absztrakt \u00e9s a nonfigurat\u00edv m\u0171v\u00e9szet sz\u00e1mos ideol\u00f3gi\u00e1ja \u00e9s mot\u00edvumrendszere divatban volt az orfizmust\u00f3l \u00e9s a rayonizmust\u00f3l a neoplaszticizmuson, a konkr\u00e9t m\u0171v\u00e9szeten, a bioromantik\u00e1n \u00e9s a l\u00edrai absztrakci\u00f3n \u00e1t az informelig \u00edvel\u0151en.<\/p>\r\n\r\n

Tartalmi oldalr\u00f3l n\u00e9zve pedig a sz\u00fcrrealista t\u00e9rid\u0151 m\u00e9g ink\u00e1bb kit\u00e1gul: a hibridek m\u00e1r a dadaist\u00e1kat is izgatt\u00e1k, a hal\u00e1lt m\u00e1r a Breton \u00e1ltal kedvelt szimbolist\u00e1k divatba hozt\u00e1k, az univerzum anim\u00e1l\u00e1sa a romantikus term\u00e9szetfiloz\u00f3fia egyik kedvenc t\u00e9m\u00e1ja is volt, a k\u00fczdelem (mint olyan) pedig m\u00e1r a Lascaux-i barlangrajzok \u00f3ta (teh\u00e1t nem csup\u00e1n sz\u00e1z, vagy k\u00e9tsz\u00e1z, hanem tizenh\u00e9tezer \u00e9ve) r\u00e9sze a Homo sapiens vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1j\u00e1nak.<\/p>\r\n\r\n

A val\u00f3di, mondjuk \u00fagy t\u00f6rt\u00e9neti \u00e9rtelemben vett sz\u00fcrrealizmus jelenik meg a Magyar sz\u00fcrrealizmus<\/I>sal p\u00e1rhuzamosan a Magyar Nemzeti Gal\u00e9ri\u00e1ban a Centre Pompidou ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n, amelyet nagyj\u00e1b\u00f3l Didier Ottinger rakott \u00f6ssze a sz\u00fcrrealizmus egyik legjelent\u0151sebb \u00e9v\u00e9nek, 1929-nek az aprop\u00f3j\u00e1n, amikor Breton sz\u00fcks\u00e9g\u00e9t \u00e9rezte annak, hogy \u00fajra defini\u00e1lja a sz\u00fcrrealizmust olyan fejlem\u00e9nyeknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en, mint Georges Bataille fell\u00e9p\u00e9se vagy Salvador Dali megjelen\u00e9se.<\/p>\r\n\r\n

Az 1929 jelent\u0151s esem\u00e9nyeit bemutat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l azonban az el\u0151zm\u00e9nyek sem hi\u00e1nyoznak, \u00edgy l\u00e1that\u00f3 az egyik els\u0151 val\u00f3ban (5)<\/a> sz\u00fcrrealista fest\u0151, Max Ernst m\u0171veib\u0151l is egy remek v\u00e1logat\u00e1s, de vannak Mir\u00f3 \u00e9s Tanguy festm\u00e9nyek is, ami m\u00f3dot ad arra, hogy reflekt\u00e1ljunk a szentendrei Magyar sz\u00fcrrealizmus<\/I> egy szimpatikus, b\u00e1r anakronisztikus gesztus\u00e1ra: Ernst \u00e9s Mir\u00f3 m\u0171vei ugyanis kiv\u00e1l\u00f3 p\u00e9ld\u00e1i annak, amit Breton m\u00e1r 1928-ban is az automatikus \u00edr\u00e1s fest\u0151i verzi\u00f3j\u00e1nak tekintett.<\/p>\r\n\r\n

Vagyis az \u00e9criture automatique-nak nem kellett a negyvenes \u00e9vek amerikai absztrakt expresszionist\u00e1ira \u00e9s az \u00f6tvenes \u00e9vek p\u00e1rizsi magyarjaira v\u00e1rni, hogy mark\u00e1ns m\u0171v\u00e9szeti trendd\u00e9 v\u00e1lhasson. A bretoni terminus trendes\u00edt\u00e9s\u00e9t r\u00e1ad\u00e1sul meglehet\u0151sen problematikuss\u00e1 teszi az, hogy Guernica, Drezda, Auschwitz \u00e9s Hirosima ut\u00e1n jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben m\u00f3dosult a pszichikai automatizmus jelent\u00e9startom\u00e1nya.<\/p>\r\n\r\n

Ottinger ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a kr\u00edzisr\u0151l egy m\u00e1sik k\u00f6zkelet\u0171 f\u00e9lre\u00e9rt\u00e9st is seg\u00edt eloszlatni, m\u00e9gpedig azt, hogy a sz\u00fcrrealizmus alkalmazhat\u00f3 homog\u00e9n kateg\u00f3riak\u00e9nt, hiszen a kur\u00e1tor a Documents foly\u00f3irat megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9vel Breton \u00e9s Bataille konfliktus\u00e1t, a fennk\u00f6lt po\u00e9zis \u00e9s az alantas materializmus ellentmond\u00e1sait is sz\u00ednpadra \u00e1ll\u00edtja.<\/p>\r\n\r\n

Ez viszont n\u00e9mik\u00e9pp m\u00e9giscsak Guly\u00e1s szentendrei malm\u00e1ra hajtja a vizet, akit kor\u00e1bbi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sai \u00e9s mostani sz\u00f6vegei alapj\u00e1n valamennyire az\u00e9rt meg\u00e9rintett Bataille munk\u00e1ss\u00e1ga is, akit Yve-Alain Bois \u00e9s Rosalind Krauss fedezett fel a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net sz\u00e1m\u00e1ra a legend\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt Informe\/Formless<\/I> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son. (6)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Bois \u00e9s Krauss antropol\u00f3giai \u00e9s episztemol\u00f3giai m\u00e9lys\u00e9g\u0171, antimodernista modernizmus konstrukci\u00f3j\u00e1b\u00f3l azonban Szentendr\u00e9n \u00e9s Bud\u00e1n is csak kev\u00e9s \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151, hab\u00e1r a Documents foly\u00f3irat h\u00edres v\u00e1g\u00f3h\u00eddi fot\u00f3i, Eli Lotar m\u0171vei m\u00e9gis csak visszaadnak valamit Bataille sz\u00fcrrealizmus\u00e1nak brutalit\u00e1s\u00e1b\u00f3l.<\/p>\r\n\r\n

Ezt a fajta brutalit\u00e1st igaz\u00e1n csak Dali tudta vizualiz\u00e1lni a fest\u00e9szetben, illetve Giacometti \u00e9s Bellmer a szobr\u00e1szatban, de Bellmer most nincs a budai v\u00e1rban \u00e9s Dali botr\u00e1nyos 1929-es on\u00e1nia k\u00e9pei (Le Jeu Lugubre<\/I>, La Grand Masturbateur<\/I>) sem l\u00e1that\u00f3k.<\/p>\r\n\r\n

Am\u00edg Bataille magyar vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1j\u00e1ra (Gy\u0151rffy L\u00e1szl\u00f3, Kis R\u00f3ka Csaba, Sz\u00f6ll\u0151si G\u00e9za, Borsos L\u0151rinc) tulajdonk\u00e9ppen napjainkig kellett v\u00e1rni, addig Breton eszt\u00e9tik\u00e1ja val\u00f3ban m\u00e9ly hat\u00e1st gyakorolt a magyar m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9re.<\/p>\r\n\r\n

Ez az eszt\u00e9tika azonban nem annyira az \u00e1lmok kiakn\u00e1z\u00e1s\u00e1ban vagy a pszichoanal\u00edzis sztorijainak lek\u00e9pez\u00e9s\u00e9ben, hanem ink\u00e1bb a csod\u00e1latosban (merveilleux) \u00e9rhet\u0151 tetten, aminek azonban el\u00e9g kev\u00e9s nyoma van a m\u0171vekben, sokkal ink\u00e1bb B\u00e1lint vagy Gyarmathy Tiham\u00e9r wunderkammerk\u00e9nt kialak\u00edtott m\u0171termeiben volt felfedezhet\u0151, mintsem a konkr\u00e9t m\u0171vekben.<\/p>\r\n\r\n

Azokban (legink\u00e1bb Gyarmathy \u00e9s Lossonczy Tam\u00e1s elvont kompoz\u00edci\u00f3iban) ugyanis ink\u00e1bb K\u00e1llai Ern\u0151 vitalizmussal \u00e9s \u00e9letfiloz\u00f3fi\u00e1val felturb\u00f3zott bioromantika koncepci\u00f3ja \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclt a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szerves \u00e9s szervetlen strukt\u00far\u00e1k, biol\u00f3giai, paleontol\u00f3giai, krist\u00e1lytani \u00e9s csillag\u00e1szati form\u00e1k \u00f6sszeolvaszt\u00e1s\u00e1val.<\/p>\r\n\r\n

A merveilleux, illetve k\u00f6zkelet\u0171bben az eserny\u0151 \u00e9s a varr\u00f3g\u00e9p tal\u00e1lkoz\u00e1sa a boncasztalon azonban nem a semmib\u0151l \u00e9s nem is Breton fej\u00e9b\u0151l pattant ki, hanem ink\u00e1bb benne volt a leveg\u0151ben, ahogy azt a kubist\u00e1k \u00e9s a dadaist\u00e1k koll\u00e1zsai, illetve mont\u00e1zsai is jelezt\u00e9k, \u00e9s gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en mutatj\u00e1k Picabia festm\u00e9nyei is, amelyek transzparenci\u00e1ja k\u00eds\u00e9rteties rokons\u00e1got mutat Vajda konstrukt\u00edv-sz\u00fcrrealista programj\u00e1nak szimult\u00e1n transzparencia elv\u00e9vel. (7)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A magyar sz\u00fcrrealizmus ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son viszont egy m\u00e1sik p\u00e1rhuzam sejlik fel<\/a>, m\u00e9gpedig a k\u00e9sei Vajda \u00e9s Hantai k\u00f6z\u00f6tt. S\u0151t m\u00e9g egy harmadik is Csernus \u00e9s Hantai k\u00f6z\u00f6tt, ami \u00e1tt\u00e9telesen Csernus \u00e9s Vajda kapcsolat\u00e1ra is utalhat. Hantai \u00e9s Vajda viszony\u00e1r\u00f3l nem sokat tudunk, de Hantai biomorf<\/a> formakincse \u00e9s vitalit\u00e1sa az \u00e9letrajzi adatok alapj\u00e1n ink\u00e1bb Ernst, illetve Mathieu kult\u00far\u00e1j\u00e1hoz kapcsolhat\u00f3.<\/p>\r\n\r\n

Csernus viszont val\u00f3ban tanult Hantait\u00f3l \u00e9s Ernstt\u0151l, de soha egyetlen interj\u00faj\u00e1ban sem eml\u00edtette Vajd\u00e1t. Persze lehet, hogy \u0151 is l\u00e1tott Vajda m\u0171veket, lehet, hogy j\u00e1rt a Rottenbiller utca 1-ben, \u00e9s ak\u00e1r az is elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy az \u00e9lm\u00e9ny tudat alatt inspir\u00e1lta is, de itt az\u00e9rt nagyon sok a ha.<\/p>\r\n\r\n

Az viszont biztos, hogy Csernus \u00e9s egy m\u00e1sik „magyar sz\u00fcrrealista”, Major J\u00e1nos sem \u00e9rthet\u0151 meg a korabeli eszt\u00e9tikai \u00e9s politikai kontextus, vagyis a realizmus, s\u0151t a szocialista realizmus val\u00f3s\u00e1ga n\u00e9lk\u00fcl. A sz\u00fcrrealizmus ugyanis Magyarorsz\u00e1gon 1949 ut\u00e1n az ellenkult\u00fara r\u00e9sze lett, m\u00edg P\u00e1rizsban egy let\u0171nt nyelvv\u00e9 k\u00f6v\u00fclt, ami a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00e9s a holokauszt ut\u00e1n m\u00e1r-m\u00e1r k\u00ednoss\u00e1 is v\u00e1lt.<\/p>\r\n\r\n

Guly\u00e1s magyar sz\u00fcrrealizmus\u00e1ban \u00edgy nem is eszt\u00e9tikai provokativit\u00e1sa vagy szellemt\u00f6rt\u00e9neti lazas\u00e1ga a kellemetlen, hanem ink\u00e1bb elvonts\u00e1ga \u00e9s formalizmusa, ami miatt \u00e9ppen a val\u00f3di emberi trag\u00e9di\u00e1k \u00e9s az igazi eszt\u00e9tikai konfliktusok m\u00e9lys\u00e9ge nem \u00e9rezhet\u0151 \u00e1t a kaleidoszk\u00f3pszer\u0171 l\u00e1tv\u00e1nyra f\u00f3kusz\u00e1l\u00f3, sz\u00fcrrealista elvar\u00e1zsolt kast\u00e9lyban.<\/p>\r\n\r\n

<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n\r\n

(1)<\/a> L\u00e1sd ehhez a Technologie und das Unheimliche kollekt\u00edva Base Matters<\/I> sz\u00e1m\u00e1t, amelyet Nemes Z. M\u00e1ri\u00f3 \u00e9s Mikl\u00f3sv\u00f6lgyi Zsolt szerkesztett, valamint Horv\u00e1th M\u00e1rk \u00e9s Lov\u00e1sz \u00c1d\u00e1m k\u00f6nyv\u00e9t: L\u00e1tom\u00e1sok a lefejez\u00e9sr\u0151l – Georges Bataille filoz\u00f3fi\u00e1ja<\/I>. Savaria, Szombathely, 2017. A Budapest Horror csoport teoretikus b\u00e1zis\u00e1t is legink\u00e1bb Nemes Z. M\u00e1ri\u00f3, illetve Gy\u0151rffy L\u00e1szl\u00f3 sz\u00f6vegei teremtett\u00e9k meg, akinek m\u0171veiben Bataille filoz\u00f3fi\u00e1ja nagyon fontos referenci\u00e1t jelent.<\/p>\r\n

(2)<\/a> A vide\u00f3t Misp\u00e1l Attila rendezte, Bretont Bakota \u00c1rp\u00e1d j\u00e1tssza, aki a falsz\u00f6veg tan\u00fas\u00e1ga szerint Breton 1957-es monol\u00f3gj\u00e1t adja el\u0151, amelynek pontos forr\u00e1sa nincs felt\u00fcntetve a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, de a sajt\u00f3 \u00fagy tudja, hogy Breton egy level\u00e9r\u0151l van sz\u00f3, amelyben konkr\u00e9tan is megjelenik Mezei \u00c1rp\u00e1d, Csontv\u00e1ry Kosztka Tivadar, Gul\u00e1csy Lajos, Vajda Lajos, B\u00e1n B\u00e9la, Hantai Simon, Reigl Judit \u00e9s Rozsda Endre neve.<\/p>\r\n

(3)<\/a> V.\u00f6.: Marcel Jean: Histoire de la peinture surrealiste<\/I>. Seuil, Paris, 1959.<\/p>\r\n

(4)<\/a> L\u00e1sd: B\u00e1n B\u00e9la levele P\u00e1n Imr\u00e9hez, 1947. okt\u00f3ber 10. K\u00f6zli: Gy\u00f6rgy P\u00e9ter – Pataki G\u00e1bor: Az Eur\u00f3pai Iskola \u00e9s az Elvont M\u0171v\u00e9szek Csoportja<\/I>. Corvina, Budapest, 1990. 132. Nyilv\u00e1n persze P\u00e1n Imre is tiszt\u00e1ban volt azzal 1947-ben, hogy a sz\u00fcrrealizmus m\u00e1r nem igaz\u00e1n trendi, de val\u00f3sz\u00edn\u0171leg j\u00f3 marketing lehet\u0151s\u00e9get \u00e9rz\u00e9kelt abban, ha az akkoriban k\u00e9sz\u00fcl\u0151 nagy p\u00e1rizsi sz\u00fcrrealista ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son a magyarok csoportk\u00e9nt l\u00e9pnek fel.<\/p>\r\n

(5)<\/a> Ernstet nem csak Breton min\u0151s\u00edtette sz\u00fcrrealist\u00e1nak, mint Giorgio de Chiric\u00f3t vagy Picass\u00f3t, hanem \u0151 maga is egy sz\u00fcrrealista programmal \u00e9s alkot\u00f3i m\u00f3dszerrel k\u00edv\u00e1nt fell\u00e9pni m\u00e1r 1925-ben.<\/p>\r\n

(6)<\/a> Yve-Alain Bois – Rosalind Krauss: Formless. A User’s Guide.<\/I> MIT Press, Cambridge, 1997.<\/p>\r\n

(7)<\/a> Pataki G\u00e1bor arra is r\u00e1mutatott m\u00e1r egy el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban, hogy a transzparencia jelens\u00e9ge a koll\u00e1zs, a mont\u00e1zs \u00e9s az \u00faj fotogr\u00e1fia (t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s expon\u00e1l\u00e1s) divatj\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en mennyire n\u00e9pszer\u0171 volt nemcsak Nyugat-, de Kelet- \u00e9s K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban is: V\u00e1ltozatok a transzparenci\u00e1ra. Picabia, Foltyn \u00e9s a t\u00f6bbiek. Elhangzott a Vil\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tt – Vajda Lajos \u00e9lete \u00e9s m\u0171v\u00e9szete \u00e9s a „M\u00e9gis legyen ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s.” – Vajda J\u00falia \u00e9lete \u00e9s m\u0171v\u00e9szete ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sokhoz kapcsol\u00f3d\u00f3 konferenci\u00e1n. Ferenczy M\u00fazeum, Szentendre, 2019. m\u00e1rcius 18.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    Tudom\u00e1som szerint Georges Bataille a maga testi val\u00f3j\u00e1ban nem j\u00e1rt Bud\u00e1n \u00e9s Andr\u00e9 Breton sem tette tisztelet\u00e9t Szentendr\u00e9n, viszont Bataille az ut\u00f3bbi \u00e9vekben egy picit az\u00e9rt n\u00e9pszer\u0171 lett Budapesten, r\u00e9szint a Budapest Horror m\u0171v\u00e9szeinek, r\u00e9szint a Technologie und das Unheimliche gondolkod\u00f3inak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en. (1) Breton pedig m\u00e1r j\u00f3 ideje, az 1940-es \u00e9vek \u00f3ta r\u00e9sze […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":631025,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-401080","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401080","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401080"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401080\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/631025"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401080"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401080"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401080"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}