{"id":401083,"date":"2019-10-22T22:00:00","date_gmt":"2019-10-22T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401083"},"modified":"2019-10-22T22:00:00","modified_gmt":"2019-10-22T22:00:00","slug":"posztadokkapokaliptikus","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/posztadokkapokaliptikus\/","title":{"rendered":"Posztadokkapokaliptikus"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

A SZ.A.F. traf\u00f3s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak c\u00edm\u00e9t ad\u00f3 kifejez\u00e9s a posztapokaliptikus lesz\u00e1rmazottj\u00e1nak t\u0171nik, mik\u00f6zben annak jelent\u00e9startom\u00e1ny\u00e1t kib\u0151v\u00edti az adokkapok fogalm\u00e1val, ami egy \u00e1ltal\u00e1nos antropol\u00f3giai keretben legink\u00e1bb a cser\u00e9re utalhat, amely a valaha primit\u00edvnek mondott nem-modern t\u00e1rsadalmak jellegzetes kommunik\u00e1ci\u00f3s \u00e9s kereskedelmi form\u00e1ja, amelyet a F\u00f6ld nagy r\u00e9sz\u00e9n a p\u00e9nz \u00e9s a kapitalizmus rendszere v\u00e1ltott fel<\/a>, amelynek k\u00f6ny\u00f6rtelen \u00e9s l\u00e9lekrombol\u00f3 logik\u00e1ja sz\u00e1mos SZ.A.F. munka t\u00e1rgya.<\/p>\r\n\r\n

Ezt az \u00e9rtelmez\u00e9si keretet er\u0151s\u00edti a c\u00edm angol verzi\u00f3j\u00e1nak direktebb megfogalmaz\u00e1sa is: postapocapitalist, de a nyelvi konszenzus m\u00e9g sem t\u00f6k\u00e9letes, mert az angol kifejez\u00e9s arra is utalhat, hogy egy kapitalista apokalipszis, mondjuk egy p\u00e9nz\u00fcgyi v\u00e1ls\u00e1g \u00e1ltal gener\u00e1lt vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas helyzet ut\u00e1n vagyunk, egyfajta Mad Max vil\u00e1gban, ahol m\u00e1r \u00fcdv\u00f6z\u00edt\u0151 m\u00f3don \u00fajra nincs \u00e9rt\u00e9ke a p\u00e9nznek. Az adokkapokaliptikus viszont ink\u00e1bb csak \u00e1tvitt \u00e9rtelemben, egyfajta k\u00e1oszk\u00e9nt utal az apokalipszisre, olyan k\u00e1oszk\u00e9nt, amelyet \u00e9ppen az adokkapok eredm\u00e9nyezett.<\/p>\r\n\r\n

Az adokkapok ez esetben viszont negat\u00edv kicseng\u00e9st kap, vagyis egyr\u00e9szt a konfliktusok egym\u00e1sra \u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9re (te kitolsz velem, \u00e9n meg veled, \u00e9s ez megy a v\u00e9gtelens\u00e9gig), m\u00e1sr\u00e9szt egy pszeudofeud\u00e1lis, uramb\u00e1ty\u00e1m, haver-rokon gazdas\u00e1gi rendszerre is utalhat, ami \u00e9ppen a moderniz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a fejl\u0151d\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t\u0151l fosztja meg a t\u00e1gabb \u00e9rtelemben vett kult\u00far\u00e1t. A pre-, a poszt- \u00e9s a pszeudomodern jelent\u00e9sek teh\u00e1t eg\u00e9szen term\u00e9kenyen v\u00e1gj\u00e1k egym\u00e1st gallyra a SZ.A.F. ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak felvezet\u00e9sek\u00e9nt.<\/p>\r\n\r\n

A posztadokkapokaliptikus kifejez\u00e9snek r\u00e1ad\u00e1sul van egy praktikus \u00e9s egyszer\u0171 jelent\u00e9se is, a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ugyanis \u00f6tletekre, ide\u00e1kra, sz\u00f3j\u00e1t\u00e9kokra \u00e9p\u00fcl, \u00e9s csak maguk a sz\u00f6vegek, a meg nem val\u00f3sult, tal\u00e1n meg sem val\u00f3s\u00edthat\u00f3 ut\u00f3pi\u00e1k \u00e9s po\u00e9nok jelennek meg a t\u00e9rben. M\u00e9gpedig egy k\u00fcl\u00f6nleges t\u00e9rben, k\u00fcl\u00f6nleges m\u00e9diumokon \u00e1t, amelyeket a SZ.A.F., a megh\u00edv\u00f3n ironikusan t\u00falreprezent\u00e1lt (n\u00e9gy szem\u00e9lyk\u00e9nt szerepl\u0151) M\u00e9cs Mikl\u00f3s, \u00e9s a szatirikusan alulreprezent\u00e1lt (feleakkora bet\u0171kkel szedett) Fischer Judit, valamint a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s kur\u00e1tora, Szalai Borb\u00e1la hoz l\u00e9tre. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s h\u00faz\u00f3k\u00e9pe, arca r\u00e1ad\u00e1sul egy t\u00fck\u00f6rk\u00e9p, a n\u00e9z\u0151 \u00e9s az olvas\u00f3 saj\u00e1t \u00e1br\u00e1zata a megh\u00edv\u00f3 sztaniolpap\u00edrra eml\u00e9keztet\u0151 t\u00fckr\u00e9ben.<\/p>\r\n\r\n

Az \u00f6tletm\u0171v\u00e9szet, az idea art \u00e9s a reflexivit\u00e1s term\u00e9szetesen a konceptualizmushoz vezet vissza. Joseph Kosuth Ad Reinhardt bon mot-ja nyom\u00e1n az elk\u00e9pzel\u00e9st, a puszta \u00f6tletet defini\u00e1lta m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt a hatvanas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben. (1)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A SZ.A.F. \u00f6tletei azonban m\u00e1r ink\u00e1bb posztkonceptu\u00e1lisak, s\u0151t poszt-posztkonceptu\u00e1lisak, mert m\u00e1r nem a m\u0171v\u00e9szet mibenl\u00e9t\u00e9t firtatj\u00e1k, \u00e9s nem is a konceptualista kritik\u00e1t akarj\u00e1k \u00fajraintegr\u00e1lni a k\u00e9pek \u00e9s a t\u00e1rgyak fogyaszt\u00f3i kult\u00far\u00e1j\u00e1ba, szimpl\u00e1n csak \u00f6tletekkel, po\u00e9nokkal, elt\u00e9r\u00edtett fr\u00e1zisokkal \u00e1llnak el\u0151. M\u00e9gpedig t\u00f6bb fronton is. Egyr\u00e9szt az \u00f6tletek mindenhol olvashat\u00f3k, megjelennek a falakon, pap\u00edrokon \u00e9s vide\u00f3kon<\/a>, \u00e9s megjelennek a f\u00f6ld\u00f6n is, pici utcak\u00f6vekre \u00edrva<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00fcl\u00f6nleges tere ugyanis az \u00e1gyak \u00e9s az utcak\u00f6vek, a kint \u00e9s a bent, az otthon \u00e9s az utca dialektik\u00e1j\u00e1ra<\/a> \u00e9p\u00edt<\/a>, \u00e9s ekk\u00e9nt sz\u00e1mos m\u0171v\u00e9szet-, kult\u00fara- \u00e9s eszmet\u00f6rt\u00e9neti asszoci\u00e1ci\u00f3t<\/a> is beind\u00edt<\/a>. A t\u00e9r \u00e1gyas r\u00e9sze turistah\u00e1zra, hajl\u00e9ktalan sz\u00e1ll\u00e1sra \u00e9s k\u00f3rh\u00e1zra is eml\u00e9keztet<\/a>, \u00e9s a SZ.A.F. komment\u00e1rja ez ut\u00f3bbit er\u0151s\u00edti fel, mert k\u00e9t \u00e1gy k\u00f6z\u00f6tt, egy utcak\u00f6vekb\u0151l \u00e9s haszn\u00e1lati t\u00e1rgyakb\u00f3l emelt olt\u00e1rszer\u0171 \u00e9p\u00edtm\u00e9nyen<\/a> egy elektronikus, fut\u00f3f\u00e9nyes kijelz\u0151n olvashat\u00f3 a k\u00f3rterem \u00e9s a multirezisztens k\u00f3rokoz\u00f3k kifejez\u00e9s is.<\/p>\r\n\r\n

Vagyis arra is gondolhatunk a kritikai, konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet \u00e9gisze alatt, hogy egy olyan k\u00f3rtermet l\u00e1tunk, amelyik val\u00f3j\u00e1ban a multirezisztens k\u00f3rokoz\u00f3k, azaz a „beteg”-nek tekintett, avagy nem-norm\u00e1lisan m\u0171k\u00f6d\u0151 egy\u00e9nek (az artworld kontextus\u00e1ban: avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szek) szanat\u00f3riuma. Mik\u00f6zben azt az \u00e9rtelmez\u00e9st sem z\u00e1rhatjuk<\/a> ki, hogy \u00e9ppen a h\u00e9tk\u00f6znapi, „norm\u00e1lis” \u00e1tlagemberek azok a k\u00f3rokoz\u00f3k, akik t\u00f6nkreteszik az emberi kult\u00far\u00e1t, de most es\u00e9lyt kaphatnak a gy\u00f3gyul\u00e1sra, ha hajland\u00f3k kommunik\u00e1lni \u00e9s egy\u00fctt gondolkodni.<\/p>\r\n\r\n

Ha pedig a k\u00f3rh\u00e1z \u00e9s a nem szokv\u00e1nyos, nem \u00e1tlagos, nem „norm\u00e1lis” m\u0171v\u00e9szet \u00e9s \u00e9let asszoci\u00e1ci\u00f3i megjelennek, akkor a bolondokh\u00e1za \u00e9s az elmegy\u00f3gyint\u00e9zet is bel\u00e9phet a k\u00e9pbe. Az elmegy\u00f3gyint\u00e9zet azonban az \u00e1gyakon \u00e9s a f\u00f6ld\u00f6n el\u00e9rhet\u0151 olvasm\u00e1nyokb\u00f3l \u00edt\u00e9lve jelen esetben nem csup\u00e1n kezeli, hanem val\u00f3ban gondozza a t\u00e1rsadalomra \u00e9s \u00f6nmagukra „vesz\u00e9lyes” egy\u00e9neket, akik \u00e9ppen az\u00e9rt vesz\u00e9lyesek, mert l\u00e1tj\u00e1k a rendszer strukt\u00far\u00e1j\u00e1nak \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek alapvet\u0151 hib\u00e1it, \u00e9s m\u00e9g v\u00e1ltoztatni is akarnak azon.<\/p>\r\n\r\n

Hagyom\u00e1nyos defin\u00edci\u00f3val ez lenne az a bizonyos sokszor temetett \u00e9s per pillanat is k\u00f3rh\u00e1zban, de legal\u00e1bbis szanat\u00f3riumban \u00e1polt avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szet. Ez a szanat\u00f3rium azonban egy\u00fattal Foucault kifejez\u00e9s\u00e9vel \u00e9lve egy heterot\u00f3pia is, avagy a m\u00e1sk\u00e9nt l\u00e9tez\u00e9s helye, a nonkonform gondolkod\u00e1s laborat\u00f3riuma, ahol a l\u00e1togat\u00f3 is megtapasztalhatja ennek a gondolkod\u00e1snak a lenyomatait a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u00f3dokon megjelen\u00edtett sz\u00f6vegek form\u00e1j\u00e1ban.<\/p>\r\n\r\n

Ha pedig poszt-posztkonceptu\u00e1lis \u00e9s neo-nonkonform m\u0171v\u00e9szetr\u0151l van sz\u00f3, akkor a m\u00e9dia sem lehet teljesen mell\u00e9kes, hiszen szitu\u00e1lja a gondolatokat egyr\u00e9szt a m\u0171v\u00e9szet, m\u00e1sr\u00e9szt a t\u00e1gabb kult\u00fara kontextus\u00e1ban.<\/p>\r\n\r\n

A vide\u00f3n<\/a> megjelen\u0151<\/a> sztaniolpap\u00edr frott\u00e1zs p\u00e9ld\u00e1ul a kreat\u00edv gyerekekre, a sz\u00fcrrealist\u00e1kra \u00e9s a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szekre is utalhat. A frott\u00e1zs technik\u00e1j\u00e1t ugyanis Max Ernst vezette be a m\u0171v\u00e9szet birodalm\u00e1ba, de a SZ.A.F. sz\u00f6vegd\u00f6rzs\u00f6l\u00e9se ink\u00e1bb m\u00e1r a konceptu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szet medialit\u00e1s\u00e1t id\u00e9zi fel, azzal a komoly elt\u00e9r\u00e9ssel, hogy koherens program, filoz\u00f3fia nem igaz\u00e1n olvashat\u00f3 ki bel\u0151le:<\/p>\r\n\r\n

„Nekem az a dolgom, amit \u00e9ppen csin\u00e1lok.”<\/p>\r\n\r\n

„A kocka elvan.”<\/p>\r\n\r\n

„Don’t die, just diet.”<\/p>\r\n\r\n

„Apr\u00f3p\u00e9niszre v\u00e1ltja a tehets\u00e9g\u00e9t.”<\/p>\r\n\r\n

„Nagyot t\u00e9vedni nagyon emberi dolog.”<\/p>\r\n\r\n

Az utcak\u00f6vek pedig forradalm\u00e1rokat \u00e9s Fluxus m\u0171v\u00e9szeket id\u00e9znek<\/a> meg, de Beke L\u00e1szl\u00f3 legend\u00e1s utcak\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s tervezete vagy Maurer D\u00f3ra gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 fot\u00f3sorozata is esz\u00fcnkbe juthat a k\u0151 babusgat\u00e1s\u00e1val. A Sz.A.F. k\u00f6vei azonban kisebbek, „\u00f6sszementek”, apr\u00f3 t\u00e9rkit\u00f6lt\u0151 elemek csup\u00e1n, viszont interakt\u00edvak, hiszen az oldalukon l\u00e1that\u00f3 a sz\u00f6veg, vagyis a l\u00e1togat\u00f3nak ki kell emelnie \u0151ket a hely\u00fckr\u0151l, hogy elolvashassa a feliratokat:<\/p>\r\n\r\n

„Testv\u00e9ris\u00e9get a barik\u00e1dokra.”<\/p>\r\n\r\n

„A t\u00f6lt\u0151toll az \u00e9n kamer\u00e1m.”<\/a><\/p>\r\n\r\n

„Agyam feneketlen bend\u0151.”<\/a><\/p>\r\n\r\n

„Mennyi p\u00e9nz kellene ahhoz, hogy ne csin\u00e1lj semmit?”<\/a><\/p>\r\n\r\n

„Veszni hagyni egy igaz\u00e1n j\u00f3 \u00f6tletet.”<\/a><\/p>\r\n\r\n

Az \u00f6tletek kapcs\u00e1n az sem mell\u00e9kes, hogy a Sz.A.F. tagjai is jelen vannak<\/a> a t\u00e9rben, vagyis r\u00e9szt lehet venni a m\u0171v\u00e9szetben, lehet k\u00f6z\u00f6sen is ide\u00e1kat gy\u00e1rtani, amelyek, ha j\u00f3l siker\u00fclnek, m\u00e9g az utcak\u00f6vekre is felker\u00fclhetnek<\/a>. De persze nem ez a c\u00e9l, hanem ink\u00e1bb az egy\u00fcttl\u00e9t, az eszmecsere, mert a h\u00e1l\u00f3terem, a szanat\u00f3rium nyitva \u00e1ll b\u00e1rki sz\u00e1m\u00e1ra, ak\u00e1rki ott t\u00f6ltheti m\u00e9g az \u00e9jszak\u00e1t is. Vagyis r\u00e9szv\u00e9teli alap\u00fa m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt is tekinthet\u00fcnk a posztadokkapokalipszisre, a t\u00e1rsadalmi kommunik\u00e1ci\u00f3, a m\u0171v\u00e9szet mint besz\u00e9lget\u00e9s ide\u00e1j\u00e1nak \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1sak\u00e9nt, s\u0151t Grant Kester fel\u0151l olvasva ak\u00e1r m\u00e9g az ezoterikus avantg\u00e1rd kritik\u00e1jak\u00e9nt is. (2)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Az eszmecsere, a besz\u00e9lget\u00e9s (conversation) ugyanis Kester \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet legitim \u00e9s innovat\u00edv form\u00e1ja, ami er\u0151sen rezon\u00e1l a SZ.A.F. felfog\u00e1s\u00e1val is. A kaliforniai teoretikus szerint a t\u00e1rsadalmilag t\u00e9nyleg elk\u00f6telezett, val\u00f3ban \u00faj t\u00edpus\u00fa k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u0171v\u00e9szet val\u00f3di t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1kra reflekt\u00e1l, ahogy ezt a WochenKlausur \u00e9s a Superflex munk\u00e1ss\u00e1ga, a kitasz\u00edtottak \u00e9s a laikusok sors\u00e1nak tematiz\u00e1l\u00e1sa mutatja a m\u0171v\u00e9szet vil\u00e1g\u00e1ban.<\/p>\r\n\r\n

Ezen a ponton azonban meg\u00e9rkez\u00fcnk ahhoz a l\u00e9nyegi, konstitut\u00edv k\u00e9rd\u00e9shez is, hogy mennyire is tekinthet\u0151 egy eszmecsere m\u0171v\u00e9szetnek, vagyis az eszt\u00e9tikum hat\u00e1rait feszeget\u0151, de a konvenci\u00f3knak megfelel\u0151en m\u00e9gis csak a vizualit\u00e1sra (illetve annak tagad\u00e1s\u00e1ra) \u00e9p\u00edt\u0151 k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetnek?<\/p>\r\n\r\n

M\u00e9g az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedek egyik legismertebb kritikai m\u0171v\u00e9szetfiloz\u00f3fusa, a Debord \u00e9s Althusser nyomdokain j\u00e1r\u00f3 Jacques Ranciere is ragaszkodik ugyanis a hagyom\u00e1nyos \u00e9rtelemben vett m\u00e9diumhoz, avagy a m\u0171v\u00e9szet, illetve az idea, az \u00f6tlet materi\u00e1lis hordoz\u00f3j\u00e1hoz. (3)<\/a> S\u0151t m\u00e9g a p\u00e1rbesz\u00e9d ir\u00e1nt elk\u00f6telezett up-to-date m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, Claire Bishop is Ranciere \u00e9rveivel kritiz\u00e1lja a r\u00e9szv\u00e9teli alap\u00fa m\u0171v\u00e9szet egy r\u00e9sz\u00e9nek k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet volt\u00e1t. (4)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Ez\u00e9rt is fontos az a fajta komplex medialit\u00e1s, amit a SZ.A.F. n\u00e9pszer\u0171s\u00edt, hiszen az utcak\u00f6vek p\u00e9ld\u00e1ul olyan m\u00e9diumok, olyan hordoz\u00f3k, illetve gondolat\u00e1tviteli eszk\u00f6z\u00f6k, avagy mement\u00f3k, amelyek nem m\u0171t\u00e1rgyakk\u00e9nt funkcion\u00e1lnak, b\u00e1rki hazaviheti \u0151ket, ami azonban azt is jelenti, hogy k\u00f6nnyen eml\u00e9kt\u00e1rggy\u00e1, s\u0151t ak\u00e1r m\u00e9g f\u00e9tiss\u00e9 is v\u00e1lhatnak<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

A SZ.A.F. r\u00e1ad\u00e1sul nem is „val\u00f3di” t\u00e1rsadalmi probl\u00e9m\u00e1kra reflekt\u00e1l, hanem ink\u00e1bb a val\u00f3s\u00e1g m\u00e9lyebb \u00e9s elvontabb szellemi konstrukci\u00f3j\u00e1ra, \u00e9s ekk\u00e9nt val\u00f3j\u00e1ban ink\u00e1bb az avantg\u00e1rd ezoterikus programj\u00e1hoz \u00edzes\u00fcl, amire az \u00e1gyakra helyezett olvasm\u00e1nyok is utalnak: Pascal, Kierkegaard, Szentj\u00f3by.<\/p>\r\n\r\n

A v\u00e9gterm\u00e9k, az \u00f6tletek azonban egy\u00e1ltal\u00e1n nem elvontak \u00e9s nem is mindig m\u00e9lyensz\u00e1nt\u00f3ak, tulajdonk\u00e9ppen a bevett fr\u00e1zisok \u00e9s kifejez\u00e9sek vicces kibillent\u00e9s\u00e9re, provokat\u00edv elt\u00e9r\u00edt\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00fclnek, mik\u00f6zben az\u00e9rt van k\u00f6zt\u00fck n\u00e9h\u00e1ny igazi, m\u0171v\u00e9szetfiloz\u00f3fiai telital\u00e1lat is, amelyek egy r\u00e9sze okleveleken is olvashat\u00f3 az \u00e1gyak f\u00f6l\u00f6tt:<\/p>\r\n\r\n

„Mindennap 16 \u00f3r\u00e1t gondolkodom lefekv\u00e9s el\u0151tt.”<\/p>\r\n\r\n

„Kann\u00e1s pezsg\u0151.”<\/p>\r\n\r\n

„Major J\u00e1nos is Dead.”<\/p>\r\n\r\n

„Boldogok a szeg\u00e9nyek, mert \u0151k \u00f6r\u00f6klik a F\u00f6ldet.”<\/p>\r\n\r\n

A SZ.A.F. eset\u00e9ben r\u00e1ad\u00e1sul a kommunik\u00e1ci\u00f3, a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g, avagy a laikus t\u00e1rsadalom r\u00e9szv\u00e9tele nem is felt\u00e9tlen\u00fcl a c\u00e9l: ha nem akar senki p\u00e1rbesz\u00e9det folytatni vel\u00fck, akkor nem lesz p\u00e1rbesz\u00e9d, ha nem \u00edr r\u00f3luk senki, akkor nem lesz diszkurzus.<\/p>\r\n\r\n

Viszont az \u00e9let \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet hat\u00e1rait, avagy Ranciere kifejez\u00e9s\u00e9vel \u00e9lve a m\u0171v\u00e9szet heteron\u00f3m (avantg\u00e1rd) \u00e9s auton\u00f3m (klasszikus \u00e9s modern) programjait mindenk\u00e9ppen izgalmasan konfront\u00e1lj\u00e1k, amikor bek\u00f6lt\u00f6znek a Traf\u00f3ba, \u00e9s ott \u00e9lnek, ott gy\u00e1rtj\u00e1k az \u00f6tleteket, \u00e9s ott csin\u00e1lj\u00e1k a dolgukat, ami att\u00f3l lesz m\u0171v\u00e9szet, hogy nem m\u0171v\u00e9szet, illetve nem-m\u0171v\u00e9szet-m\u0171v\u00e9szet. (5)<\/a><\/p>\r\n\r\n

<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n\r\n

(1)<\/a> Az „Art As Idea As Idea” defin\u00edci\u00f3 Ad Reinhardt ironikus meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t (Art Is Art As Art) gondolta tov\u00e1bb.<\/p>\r\n

(2)<\/a> Grant Kester: Conversation Pieces. Community and Communication in Modern Art.<\/I> University of California Press, Berkeley, 2004.<\/p>\r\n

(3)<\/a> Jacques Ranciere: A felszabadult n\u00e9z\u0151<\/I>. (2008) Ford\u00edtotta: Erhardt Mikl\u00f3s, M\u0171csarnok, Budapest, 2011.<\/p>\r\n

(4)<\/a> Claire Bishop: A szoci\u00e1lis fordulat. A kollabor\u00e1ci\u00f3 \u00e9s el\u00e9gedetlenei. (2006) Ford\u00edtotta \u00e9s komment\u00e1lta: Somogyi Hajnalka, exindex<\/I>, \/index.php?page=3&id=531<\/a><\/p>\r\n

(5)<\/a> A kifejez\u00e9st a Reinhardtra, Kosuthra \u00e9s George Brechtre is reflekt\u00e1l\u00f3 Szentj\u00f3by Tam\u00e1st\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6m.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

Fot\u00f3k: B\u00edr\u00f3 D\u00e1vid<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    A SZ.A.F. traf\u00f3s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak c\u00edm\u00e9t ad\u00f3 kifejez\u00e9s a posztapokaliptikus lesz\u00e1rmazottj\u00e1nak t\u0171nik, mik\u00f6zben annak jelent\u00e9startom\u00e1ny\u00e1t kib\u0151v\u00edti az adokkapok fogalm\u00e1val, ami egy \u00e1ltal\u00e1nos antropol\u00f3giai keretben legink\u00e1bb a cser\u00e9re utalhat, amely a valaha primit\u00edvnek mondott nem-modern t\u00e1rsadalmak jellegzetes kommunik\u00e1ci\u00f3s \u00e9s kereskedelmi form\u00e1ja, amelyet a F\u00f6ld nagy r\u00e9sz\u00e9n a p\u00e9nz \u00e9s a kapitalizmus rendszere v\u00e1ltott fel, amelynek […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":631028,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-401083","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401083","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401083"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401083\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/631028"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401083"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401083"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401083"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}