{"id":401084,"date":"2019-11-20T23:00:00","date_gmt":"2019-11-20T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401084"},"modified":"2019-11-20T23:00:00","modified_gmt":"2019-11-20T23:00:00","slug":"az-emlekezet-archeologiaja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/az-emlekezet-archeologiaja\/","title":{"rendered":"Az eml\u00e9kezet archeol\u00f3gi\u00e1ja"},"content":{"rendered":"
\r\n

A narrat\u00edv identit\u00e1s elm\u00e9letei szerint tudatunk \u00e9s \u00f6ntudatunk, vagyis l\u00e9nyeg\u00e9ben emberi mivoltunk \u00e9s \u00f6nk\u00e9p\u00fcnk eml\u00e9keinkre \u00e9s az azokb\u00f3l sz\u0151tt narrat\u00edv\u00e1kra, t\u00f6rt\u00e9netekre \u00e9p\u00fcl. Ebben a bels\u0151, ment\u00e1lis t\u00e9rben azonban a fikci\u00f3 \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g hat\u00e1rai \u00f6sszemos\u00f3dnak, hiszen mindkett\u0151, a l\u00e9tez\u0151 \u00e9s a kital\u00e1lt is csup\u00e1n reprezent\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt jelenik meg az elme szinapszisainak h\u00e1l\u00f3zatai k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\r\n\r\n

Az archeol\u00f3gia \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nettudom\u00e1ny nagy r\u00e9sze azonban tov\u00e1bbra is hisz a t\u00e9nyekben, hiszen vannak olyan esem\u00e9nyek, amelyek megt\u00f6rt\u00e9ntek, \u00e9s vannak olyanok is, amelyek nem. Az esem\u00e9nyekb\u0151l sz\u0151tt t\u00f6rt\u00e9nelem azonban nem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zheti a narrat\u00edva k\u00f6t\u0151anyag\u00e1t, a nyelv retorik\u00e1j\u00e1t, ami ugyanazt az esem\u00e9nysort trag\u00e9diak\u00e9nt \u00e9s kom\u00e9diak\u00e9nt is el tudja mes\u00e9lni. (1)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A tudom\u00e1ny \u00f6nreflex\u00edv tendenci\u00e1inak, illetve a m\u00e9diatechnol\u00f3gia ugr\u00e1sszer\u0171 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en az ut\u00f3bbi \u00e9vtizedekben kifejezetten divatoss\u00e1 is v\u00e1lt a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s a t\u00f6rt\u00e9nelem form\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak problematik\u00e1ja, ami egyfajta archiv\u00e1l\u00e1si l\u00e1zzal is \u00f6sszekapcsol\u00f3dott. (2)<\/a> Az archiv\u00e1l\u00e1si l\u00e1z \u00e9s az alternat\u00edv t\u00f6rt\u00e9nelmek azonban n\u00e9mik\u00e9pp h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtott\u00e1k azokat az idegtudom\u00e1nyi \u00e9s elmefiloz\u00f3fiai kutat\u00e1sokat, amelyek \u00e9ppen a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s a fikci\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171 \u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s\u00e1ra mutatnak r\u00e1.<\/p>\r\n\r\n

Er\u0151ss Nikolett \u00e9s Gad\u00f3 Fl\u00f3ra ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa olyan, mintha hidat verne, de legal\u00e1bbis h\u00e1l\u00f3t sz\u0151ne az objekt\u00edv val\u00f3s\u00e1g \u00e9s a szubjekt\u00edv fikci\u00f3, a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a tudom\u00e1ny diszkurzusai k\u00f6z\u00e9, hogy r\u00e1mutasson arra, hogy a nagy narrat\u00edv\u00e1k hal\u00e1la ut\u00e1n m\u00e9g mindig a t\u00f6rt\u00e9netek hat\u00e1rozz\u00e1k meg sorsunkat \u00e9s vil\u00e1gk\u00e9p\u00fcnket is.<\/p>\r\n\r\n

A K\u00e9pzelj\u00e9tek el<\/I> t\u00f6rt\u00e9nete az ukr\u00e1n Mikola Ridnyi \u00e9s a cseh Ad\u00e9la Babanov\u00e1 posztkommunista eml\u00e9kezetpolitik\u00e1ival indul, ami azt\u00e1n \u00e1tfordul az eml\u00e9kezet \u00e9s az identit\u00e1s konstrukci\u00f3inak szem\u00e9lyesebb dimenzi\u00f3i fel\u00e9. A kiindul\u00f3pont teh\u00e1t az egykori hivatalos, \u00e1llami kultur\u00e1lis eml\u00e9kezet konstrukci\u00f3ja, vagyis az eml\u00e9km\u0171vek \u00e9s a m\u00e9dia esem\u00e9nyek vil\u00e1ga.<\/p>\r\n\r\n

Ridnyi szovjet, kommunista szobortalapzatokat alkot \u00fajra kisplasztikak\u00e9nt<\/a>, imm\u00e1ron a szobrok n\u00e9lk\u00fcl, vagyis nemcsak a form\u00e1k konstruktivista eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1val, de a szobrok hi\u00e1ny\u00e1val is szembes\u00edti<\/a> a n\u00e9z\u0151t. S\u0151t egy vide\u00f3ban azt is megmutatja, hogy mi ker\u00fclt a kommunista h\u0151s\u00f6k, a munk\u00e1sok hely\u00e9re: nem m\u00e1s, mint a m\u00falt, Ukrajna angyala, mik\u00f6zben Ridnyi filmj\u00e9ben nem is a r\u00e9gi-\u00faj alak t\u0171nik igaz\u00e1n fontosnak, hanem a kommunista szobrok, az egykori ikonok lebont\u00e1sa, a felejt\u00e9s lass\u00fa \u00e9s apr\u00f3l\u00e9kos munk\u00e1ja.<\/p>\r\n\r\n

Babanov\u00e1 viszont nem egy ikont, hanem egy eg\u00e9sz narrat\u00edv\u00e1t bont le \u00e9s t\u00e1r fel: egy 1964-es esem\u00e9nyt, egy fontos politikat\u00f6rt\u00e9neti leletet mutat be \u00e9s \u00e9rtelmez \u00e1t Neptunusz<\/I> c\u00edm\u0171 filmj\u00e9vel. Az egykori m\u00e9dia tud\u00f3s\u00edt\u00e1sa szerint 1964-ben egy cseh t\u00f3ban n\u00e1ci dokumentumokra bukkantak, amelyek h\u00e1bor\u00fas b\u0171n\u00f6kre utaltak, de nem sokkal k\u00e9s\u0151bb az is kider\u00fclt, hogy a leleteket val\u00f3j\u00e1ban a cseh titkosszolg\u00e1lat \u00e1ll\u00edtotta el\u0151, hogy kompromitt\u00e1lja a nyugat-n\u00e9met politik\u00e1t. Babanov\u00e1 pedig tov\u00e1bbf\u0171zte \u00e9s bonyol\u00edtotta<\/a> a t\u00f6rt\u00e9net sz\u00e1lait azzal, hogy a hidegh\u00e1bor\u00fas hiszt\u00e9ri\u00e1ra utalva egy abszurd m\u00f3don szerencs\u00e9tlen, \u00e1m az Indiana Jones filmeket is felid\u00e9z\u0151, gonosz, n\u00e1ci szellemet is elhelyezett az egyik l\u00e1d\u00e1ban.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00f6vetkez\u0151 k\u00e9t m\u0171ve a nagy politikai narrat\u00edv\u00e1kat szem\u00e9lyesebb s\u00edkra tereli: az egyikben a n\u00e9met, a m\u00e1sikban a zsid\u00f3 identit\u00e1s sz\u00f6v\u00e9s\u00e9nek, konstrukci\u00f3j\u00e1nak probl\u00e9m\u00e1i kapnak allegorikus alakot Michelangelo M\u00f3zes\u00e9n, illetve a Grimm-testv\u00e9rek s\u00edreml\u00e9k\u00e9n kereszt\u00fcl.<\/p>\r\n\r\n

A Berlinben \u00e9l\u0151 Aykan Safoglu ugyanis egyik bar\u00e1tja, G\u00fcl\u015fen Akta\u015f, kurd feminista \u00e9s queer aktivista s\u00e9t\u00e1it \u00f6r\u00f6k\u00edtette meg<\/a> digitaliz\u00e1lt Polaroid felv\u00e9teleken a berlini R\u00e9gi Szent M\u00e1t\u00e9 temet\u0151ben, ahol a Grimm-testv\u00e9rek mellett Akta\u015f \u00e9desanyja is \u00f6r\u00f6k nyugalomra lelt. A Grimm-testv\u00e9rek egykor n\u00e9pmes\u00e9kb\u0151l sz\u0151tt\u00e9k meg a n\u00e9met identit\u00e1st, ami arra inspir\u00e1lta Safoglut, hogy \u0151 is valami hasonl\u00f3t hozzon l\u00e9tre az afro- \u00e9s k\u00f6zel-keleti-n\u00e9met queer t\u00f6rt\u00e9netekb\u0151l, amihez G\u00fcl\u015fen Akta\u015f szem\u00e9lyes eml\u00e9kei \u00e9s \u00e9rz\u00e9sei adj\u00e1k az alapot.<\/p>\r\n\r\n

M\u00f3zes pedig a Tehnica Schweiz \u00e1tirat\u00e1ban jelenik meg a K\u00f6z\u00f6ny b\u00e1lv\u00e1nya<\/I> (angolul: Idol of Denial<\/I>, avagy a tagad\u00e1s b\u00e1lv\u00e1nya) c\u00edm\u0171 filmben a kecskem\u00e9ti zsid\u00f3s\u00e1g ter\u00e9ben \u00e9s eml\u00e9kezet\u00e9ben. (3)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Az egykori kecskem\u00e9ti zsinag\u00f3g\u00e1b\u00f3l ugyanis a hatvanas \u00e9vekben a Tudom\u00e1ny \u00e9s Technika H\u00e1za lett, ahol a felejt\u00e9s \u00e9s a reflekt\u00e1latlans\u00e1g t\u00f6k\u00e9letes alleg\u00f3ri\u00e1jak\u00e9nt elhelyezt\u00e9k a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum Michelangelo gipszm\u00e1solat gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9t, benne a b\u00e1lv\u00e1nyim\u00e1d\u00e1st megtilt\u00f3 t\u00edzparancsolatot t\u00f6rv\u00e9nybe iktat\u00f3 M\u00f3zes szobr\u00e1val.<\/p>\r\n\r\n

M\u00f3zes, a b\u00f6lcs \u00f3sz\u00f6vets\u00e9gi k\u00e9prombol\u00f3 k\u00e9pe a t\u00f6retlen hit \u00e9s az elt\u00e1ntor\u00edthatatlan (\u00e9s a Michelangelo \u00e1ltal \u00e1br\u00e1zolt pillanatban \u00e9ppen kirobbanni k\u00e9sz\u00fcl\u0151) er\u0151 jelk\u00e9pe lett az eur\u00f3pai kult\u00fark\u00f6rben, a Tehnica Schweiz alkot\u00f3i viszont a gipszm\u00e1solat hungarocell replik\u00e1j\u00e1t hozt\u00e1k l\u00e9tre h\u00e1rom szobr\u00e1sz (Szalay P\u00e9ter, Varga Tibor, Veres Bal\u00e1zs) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, behozva<\/a> a k\u00e9prombol\u00e1s \u00e9s a b\u00e1lv\u00e1nyim\u00e1d\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9be a t\u00f6megtermel\u00e9s, a csomagol\u00e1s \u00e9s az \u00fajrahasznos\u00edt\u00e1s diszkurzus\u00e1t is.<\/p>\r\n\r\n

Mik\u00f6zben a filmben a szobr\u00e1szok „kifaragj\u00e1k<\/a>” a m\u0171anyag, ultrak\u00f6nny\u0171, „szarvas” M\u00f3zest, a narr\u00e1tor elmes\u00e9li a d\u00e9moniz\u00e1lt zsid\u00f3k renesz\u00e1nsz asszimil\u00e1l\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, melynek kontextus\u00e1ban Michelangelo M\u00f3zes „k\u00e9pe” Vasari tolm\u00e1csol\u00e1s\u00e1ban nem csak eszt\u00e9tikai, hanem politikai okokb\u00f3l is „isteni” eredet\u0171 alkot\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt. <\/p>\r\n\r\n

Az Idol of Denial<\/I> v\u00e9g\u00e9n az elbesz\u00e9l\u0151 r\u00e1ad\u00e1sul megid\u00e9zi Freud M\u00f3zes\u00e9t is, vagyis a nem haragv\u00f3, hanem a haragj\u00e1n \u00farr\u00e1 lev\u0151 p\u00e1tri\u00e1rk\u00e1t. A pszichoanal\u00edzis atyja ugyanis megsz\u00e1llottan rajongott a szobor\u00e9rt, mik\u00f6zben h\u00edres tanulm\u00e1ny\u00e1ban a bibliai, zsid\u00f3 M\u00f3zes l\u00e9t\u00e9t k\u00e9ts\u00e9gbe vonta, ami persze az Apa, illetve az atyai \u00f6r\u00f6ks\u00e9g vall\u00e1soss\u00e1g\u00e1nak megtagad\u00e1sak\u00e9nt is \u00e9rthet\u0151.<\/p>\r\n\r\n

A szem\u00e9lyes dimenzi\u00f3k hat\u00e1rozz\u00e1k meg a tov\u00e1bbiakban Ieva Epnere \u00e9s Esterh\u00e1zy Marcell eml\u00e9kezet-konstrukci\u00f3it is, amelyekben a fikci\u00f3 m\u00e9g nagyobb teret kap. A fikci\u00f3 \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g dichot\u00f3mi\u00e1ja helyett el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fcl a realit\u00e1s \u00e9s a k\u00e9pzelet, a m\u00falt \u00e9s a jelen kontinuit\u00e1sa. Az imagin\u00e1ci\u00f3 \u00e9s az eml\u00e9kezet a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s az identit\u00e1s fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9nek \u00e9s karbantart\u00e1s\u00e1nak, a gy\u00e1sznak \u00e9s a trauma feldolgoz\u00e1s\u00e1nak eszk\u00f6ze lesz.<\/p>\r\n\r\n

Esterh\u00e1zy egyik munk\u00e1ja \u00e9desapja hal\u00e1la ut\u00e1n az \u00edr\u00f3 elhagyatott dolgoz\u00f3szob\u00e1j\u00e1t jelen\u00edti meg<\/a>, illetve mont\u00edrozza \u00f6ssze kisfi\u00e1nak hangj\u00e1val, aki m\u00e1r a nagyapa hal\u00e1la ut\u00e1n sz\u00fcletett. A szem\u00e9lyes eml\u00e9kezet perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1ban \u00edgy a m\u00falt \u00e9s a jelen tal\u00e1lkozik \u00f6ssze, mik\u00f6zben a kaotikus dolgoz\u00f3szoba \u00e9s a kisgyermek nyelv el\u0151tti, „artikul\u00e1latlan” komment\u00e1rja a hermeneutika, az \u00e9rtelmez\u00e9s \u00e9s a rekonstrukci\u00f3 birodalm\u00e1ba is elvezet.<\/p>\r\n\r\n

Esterh\u00e1zy m\u00e1sik munk\u00e1ja viszont egy rejt\u00e9lyes koll\u00e1zs, amely \u00e9desapja lak\u00e1s\u00e1nak el\u0151z\u0151 lak\u00f3ja kapcs\u00e1n a szem\u00e9lyes eml\u00e9kezetet a kultur\u00e1lis eml\u00e9kezettel, az \u00e9let t\u00e1rgyi fragmentumaival, leletanyag\u00e1val kapcsolja \u00f6ssze<\/a>. A m\u0171v\u00e9sz ugyanis a lak\u00e1s „felt\u00e1r\u00e1sa” sor\u00e1n sz\u00e1mos olyan t\u00e1rgyra<\/a> bukkant<\/a>, amelyb\u0151l k\u00eds\u00e9rteties m\u00f3don k\u00e9t p\u00e9ld\u00e1nyt<\/a> is tal\u00e1lt<\/a>, ami arra ind\u00edtotta, hogy k\u00e9t tabl\u00f3t<\/a>, k\u00e9t – esetenk\u00e9nt, a teljess\u00e9g kedv\u00e9\u00e9rt m\u00e1shonnan, m\u00e1s forr\u00e1sb\u00f3l ki is p\u00f3tolt – t\u00e1rgy-koll\u00e1zst \u00e1ll\u00edtson \u00f6ssze a m\u00falt rekvizitumaib\u00f3l, amelyek \u00e9ppen az egy\u00e9nis\u00e9g k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi dimenzi\u00f3ira ir\u00e1ny\u00edtj\u00e1k a figyelmet.<\/p>\r\n\r\n

A lett Ieva Epnere pedig a szovjet rendszer idej\u00e9n a lett tagk\u00f6zt\u00e1rsas\u00e1gba v\u00e1ndorolt, majd ott tragikus k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt elhunyt d\u00e9dnagymam\u00e1ja orosz gy\u00f6kereit kutatta Oroszorsz\u00e1gban, pontosabban csak kutatta volna, de adatok, eml\u00e9kek \u00e9s id\u0151 h\u00edj\u00e1n a rekonstrukci\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171en \u00e1tl\u00e9pett a fikci\u00f3 birodalm\u00e1ba, ahol a m\u0171v\u00e9sz a k\u00e9pzelet\u00e9re \u00e9s m\u00e1sok k\u00e9peire hagyatkozva konstru\u00e1lta meg a d\u00e9dnagymama \u00e9s saj\u00e1t m\u00faltja vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1j\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

A k\u00e9pzelet \u00e9s a k\u00e9pzel\u0151er\u0151 politikai szf\u00e9r\u00e1j\u00e1ba kalauzol<\/a> vissza Bani Abidi Egy nem v\u00e1rt helyzet<\/I> c\u00edm\u0171 filmje, amely a fejjel di\u00f3t\u00f6r\u00e9s fikt\u00edv Guinness rekordj\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l, ami egyszerre utal a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9dia egyre n\u00e9zettebb \u00e9s egyre fur\u00e1bb \u0151r\u00fcleteire, \u00e9s az azok \u00e1ltal gener\u00e1lt imagin\u00e1rius szabads\u00e1gra \u00e9s „aktivizmusra” is. <\/p>\r\n\r\n

A filmen l\u00e1that\u00f3 pakiszt\u00e1ni fi\u00fa ugyanis \u00fagy edz (er\u0151s\u00edt \u00e9s kem\u00e9ny\u00edt) a kital\u00e1lt esem\u00e9nyre, hogy fej\u00e9t a falba veri, ami az \u0151r\u00fclet \u00e9s a tehetetlens\u00e9g k\u00f6zismert indoeur\u00f3pai p\u00e1toszformul\u00e1ja is egy\u00fattal.<\/p>\r\n\r\n

Geibl Kata viszont a tudom\u00e1nyos p\u00e1tosz formul\u00e1it id\u00e9zi fel, amikor pszeudotudom\u00e1nyos szc\u00e9n\u00e1kat, rejt\u00e9lyes k\u00eds\u00e9rleteket hoz l\u00e9tre Szisz\u00fcphosz<\/I> c\u00edm\u0171 fot\u00f3sorozat\u00e1nak keretein bel\u00fcl<\/a>, ami az egzisztencializmus ikonikus figur\u00e1j\u00e1t kapcsolja \u00f6ssze a tudom\u00e1nyos k\u00eds\u00e9rletek, a val\u00f3s\u00e1g megfejt\u00e9s\u00e9nek heroiz\u00e1lt diszkurzus\u00e1val.<\/p>\r\n\r\n

Anca Benera \u00e9s Arnold Estef\u00e1n fikt\u00edv archeol\u00f3gi\u00e1i pedig egy nem l\u00e9tez\u0151 (de meglehet\u0151sen kritikus) tudom\u00e1nyos kateg\u00f3ri\u00e1hoz, a „t\u00f6rmel\u00e9kszf\u00e9r\u00e1hoz” vezetnek. (4)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A Dun\u00e1t\u00f3l keletre, az Eufr\u00e1teszt\u0151l nyugatra<\/I> c\u00edm\u0171 munk\u00e1juk k\u00e9pzeletbeli \u00e1sat\u00e1s\u00e1val r\u00e1ad\u00e1sul egy \u00faj geopolitikai entit\u00e1st is kijel\u00f6lnek<\/a>, ami meglep\u0151en szorosra f\u0171zi Kelet-K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3pa, D\u00e9l-Kelet-Eur\u00f3pa \u00e9s a K\u00f6zel-Kelet egyes r\u00e9gi\u00f3it, aminek persze megvannak a t\u00f6rt\u00e9nelmi hagyom\u00e1nyai a keresztes h\u00e1bor\u00fakt\u00f3l a migr\u00e1ci\u00f3s v\u00e1ls\u00e1gokig \u00edvel\u0151en, de \u00e9ppen ez ut\u00f3bbi kontextus\u00e1ban az \u00e1ltaluk alkotott, sz\u0151nyegbe sz\u00f6v\u00f6tt \u00e1sat\u00e1si t\u00e9rk\u00e9p megh\u00f6kkent\u0151 megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sba helyezi a Duna-v\u00f6lgyi n\u00e9peket.<\/p>\r\n\r\n

A sz\u0151nyeg ugyanis a Vaskapu v\u00edzier\u0151m\u0171 \u00e9p\u00edt\u00e9sekor v\u00edz al\u00e1 ker\u00fclt Ada Kaleh sziget mecset\u00e9nek imasz\u0151nyeg\u00e9t id\u00e9zi fel, mik\u00f6zben utal az els\u0151 t\u00f6r\u00f6k szult\u00e1n \u0151s\u00e9nek, Szulejm\u00e1n sahnak a szent s\u00edrj\u00e1ra is, amelyet egy eufr\u00e1teszi v\u00edzi er\u0151m\u0171 \u00e9p\u00edt\u00e9se miatt kellett \u00e1thelyezni, \u00e9s amelyet szint\u00e9n sz\u0151nyegek bor\u00edtottak a muzulm\u00e1n hagyom\u00e1nyokhoz h\u00edven.<\/p>\r\n\r\n

Benera \u00e9s Estef\u00e1n m\u00e1sik m\u0171ve, a Kimer\u00fclt hegyek<\/I> viszont a geopolitika egy hagyom\u00e1nyosabb arc\u00e1t, a hidegh\u00e1bor\u00fat vizualiz\u00e1lja<\/a>, hiszen fikt\u00edv k\u0151zetmint\u00e1kat mutat be val\u00f3di \u00e1sv\u00e1nyokkal \u00e9s technikai eszk\u00f6z\u00f6k szokatlan fossz\u00edli\u00e1ival. A fikt\u00edv fossz\u00edli\u00e1k pedig az antropoc\u00e9n t\u00f6rmel\u00e9kszf\u00e9ra egy k\u00eds\u00e9rteties aspektus\u00e1hoz, a termonukle\u00e1ris k\u00eds\u00e9rleti robbant\u00e1sok \u00e1ltal el\u0151id\u00e9zett f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9neti „\u00f6reged\u00e9shez” vezetnek, amelynek sor\u00e1n a besug\u00e1rzott k\u0151zetek k\u00e9miai \u00f6sszet\u00e9tele „term\u00e9szetellenes” m\u00f3don megv\u00e1ltozik.<\/p>\r\n\r\n

A K\u00e9pzelj\u00e9tek el<\/I> c\u00edmet inspir\u00e1l\u00f3 Joseph Heller reg\u00e9ny, a Picture This<\/I> az antik Ath\u00e9n, a 17. sz\u00e1zadi Hollandia \u00e9s a 20. sz\u00e1zadi USA vil\u00e1g\u00e1t mont\u00edrozza \u00f6ssze, amikor is a Rembrandt \u00e1ltal festett Arisztotel\u00e9sz hatalmas \u00f6sszeg\u00e9rt tal\u00e1l \u00faj gazd\u00e1ra a k\u00e9s\u0151i kapitalista kult\u00far\u00e1ban.<\/p>\r\n\r\n

Ahogy Heller az euroamerikai polg\u00e1ri demokratikus kult\u00fara t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek h\u00e1rom korszak\u00e1t olvassa \u00f6ssze provokat\u00edv m\u00f3don, \u00fagy Er\u0151ss Nikolett \u00e9s Gad\u00f3 Fl\u00f3ra ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa a volt keleti blokk, az egykori Nyugat \u00e9s a K\u00f6zel-Kelet kult\u00far\u00e1it konfront\u00e1lja egym\u00e1ssal, mik\u00f6zben r\u00e1mutat a Duna \u00e9s az Eufr\u00e1tesz k\u00f6z\u00f6tti r\u00e9gi\u00f3 alapvet\u0151 kultur\u00e1lis hibridit\u00e1s\u00e1ra is. S\u0151t ennek a bizonyos hibridit\u00e1snak az elfeled\u00e9s\u00e9re, illetve elfojt\u00e1s\u00e1ra is az \u00e1llamszocialista \u00e9s \u00e1llamkapitalista nemzet\u00e1llamok l\u00e9trehoz\u00e1s\u00e1nak \u00e9rdek\u00e9ben.<\/p>\r\n\r\n

A k\u00e9pzelet \u00e9s az eml\u00e9kezet azonban az emberi elm\u00e9hez hasonl\u00f3an plasztikus entit\u00e1s, k\u00e9pes a v\u00e1ltoz\u00e1sra, s\u0151t ak\u00e1r m\u00e9g \u00fajra is lehet k\u00f3dolni. Az eml\u00e9kezet „m\u0171v\u00e9szi” archeol\u00f3gi\u00e1i \u00edgy nemcsak a lok\u00e1lis m\u00faltakat form\u00e1lhatj\u00e1k \u00fajra, de ak\u00e1r m\u00e9g a lehets\u00e9ges glob\u00e1lis j\u00f6v\u0151ket is befoly\u00e1solhatj\u00e1k a k\u00f6zelg\u0151 katasztr\u00f3f\u00e1k idej\u00e9n.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n\r\n

(1)<\/a> V.\u00f6.: Hayden White: Metahistory. The Historical Imagination in 19th Century Europe<\/I>. Johns Hopkins University Press, Baltimore, 1973.<\/p>\r\n

(2)<\/a> V.\u00f6.: Jacques Derrida: Az arch\u00edvum k\u00ednz\u00f3 v\u00e1gya<\/I>. Kij\u00e1rat, Budapest, 2008.<\/p>\r\n

(3)<\/a> A Tehnica Schweiz m\u0171v\u00e9szet- \u00e9s kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti archeol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak k\u00f6vetkez\u0151 etapj\u00e1hoz, a tatai zsinag\u00f3g\u00e1ban \u0151rz\u00f6tt antik gipszm\u00e1solatok \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez l\u00e1sd: Turai Hedvig: Kezdeni valamit vele – M\u00e1solat menedzsment. Artportal<\/I>, 2019, https:\/\/artportal.hu\/magazin\/kezdeni-valamit-vele-masolat-menedzsment\/<\/a><\/p>\r\n

(4)<\/a> Benera \u00e9s Estef\u00e1n r\u00e9szletesebb eml\u00e9kezet- \u00e9s geopolitikai \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez l\u00e1sd: Fl\u00f3ra Gad\u00f3: The Artist As. On the Works of Anca Benera and Arnold Estef\u00e1n. Artportal<\/I>, 2017, https:\/\/artportal.hu\/magazin\/artist-works-anca-benera-arnold-estefan\/<\/a><\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A narrat\u00edv identit\u00e1s elm\u00e9letei szerint tudatunk \u00e9s \u00f6ntudatunk, vagyis l\u00e9nyeg\u00e9ben emberi mivoltunk \u00e9s \u00f6nk\u00e9p\u00fcnk eml\u00e9keinkre \u00e9s az azokb\u00f3l sz\u0151tt narrat\u00edv\u00e1kra, t\u00f6rt\u00e9netekre \u00e9p\u00fcl. Ebben a bels\u0151, ment\u00e1lis t\u00e9rben azonban a fikci\u00f3 \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g hat\u00e1rai \u00f6sszemos\u00f3dnak, hiszen mindkett\u0151, a l\u00e9tez\u0151 \u00e9s a kital\u00e1lt is csup\u00e1n reprezent\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt jelenik meg az elme szinapszisainak h\u00e1l\u00f3zatai k\u00f6z\u00f6tt. Az archeol\u00f3gia \u00e9s […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":631029,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-401084","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401084","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401084"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401084\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/631029"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401084"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401084"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401084"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}