{"id":401091,"date":"2019-12-13T23:00:00","date_gmt":"2019-12-13T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401091"},"modified":"2019-12-13T23:00:00","modified_gmt":"2019-12-13T23:00:00","slug":"poszthumanista-materializmus","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/poszthumanista-materializmus\/","title":{"rendered":"Poszthumanista materializmus"},"content":{"rendered":"
\r\n

A hidrofeminizmus elm\u00e9lete \u00e9s a Nedves h\u00e1l\u00f3zatok<\/I> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s (kur\u00e1tor: Szalipszki Judit) nem az, illetve nem csak az, aminek l\u00e1tszik. Vagyis nem „egyszer\u0171en” a feminizmus egyik leg\u00fajabb, poszt-, \u00e9s metateoretikus elm\u00e9lete inspir\u00e1lt Pesten egy trendi, \u00f6kol\u00f3giai \u00e9s etikai horizont\u00fa ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st, hanem egy kifejezetten perspektivikus kur\u00e1tori v\u00e1logat\u00e1s r\u00e9v\u00e9n olyan m\u0171vek gy\u0171ltek \u00f6ssze a Traf\u00f3 ter\u00e9ben, amelyek sz\u00e1mos ponton \u00e9rintkeznek nemcsak a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet mai hely\u00e9t \u00e9s funkci\u00f3j\u00e1t firtat\u00f3 diszkurzusokkal, de az antropoc\u00e9nnek nevezett f\u00f6ldt\u00f6rt\u00e9neti korszak antropol\u00f3giai, \u00f6kol\u00f3giai \u00e9s geopolitikai k\u00e9rd\u00e9seivel is.<\/p>\r\n\r\n

A hidrofeminizmus kifejez\u00e9st Astrida Neimanis hozta l\u00e9tre, aki a feminista \u00e9s a posztstrukturalista ismeretelm\u00e9letek (legink\u00e1bb Luce Irigaray, Donna Haraway, Maurice Merleau-Ponty \u00e9s Gilles Deleuze) alapjain dolgozott ki egy \u00faj, b\u00e1r kiss\u00e9 az\u00e9rt new ager hangulat\u00fa filoz\u00f3fi\u00e1t (poszthumanista \u00e9s feminista fenomenol\u00f3gi\u00e1t) a glob\u00e1lis \u00f6kol\u00f3giai katasztr\u00f3fa \u00e9s a virtu\u00e1lis kontrollt\u00e1rsadalom \u00f6sszefon\u00f3d\u00f3 fenyeget\u00e9s\u00e9nek \u00e1rny\u00e9k\u00e1ban. (1)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A hidrofeminizmus v\u00edzb\u00e1zis\u00fa elm\u00e9let, nem a szil\u00e1rd (illetve annak t\u0171n\u0151) testek individualit\u00e1s\u00e1ra hanem a folyad\u00e9kok k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9re helyezi a hangs\u00falyt, ami \u00f6sszek\u00f6ti az embert a t\u00f6bbi \u00e9l\u0151l\u00e9nnyel \u00e9s az \u00e9let alapfelt\u00e9tel\u00e9vel, az anyagcser\u00e9t lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 v\u00edzzel. Ebben az \u00faj vil\u00e1gban a likvidit\u00e1s \u00e9s fluidit\u00e1s szinte mindent \u00f6sszekapcsol egym\u00e1ssal az izzadts\u00e1gt\u00f3l az \u00f3ce\u00e1nokig \u00edvel\u0151en, a kor\u00e1bbi n\u0151i princ\u00edpiumok \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rt\u00e9kk\u00e9 form\u00e1l\u00f3dnak, a merev \u00e9s \u00e1tl\u00e1that\u00f3 (egy\u00fattal k\u00f6nnyen kiakn\u00e1zhat\u00f3 \u00e9s kontroll\u00e1lhat\u00f3) racion\u00e1lis strukt\u00far\u00e1kat felv\u00e1ltja a szabad \u00e1raml\u00e1s, a deterritorializ\u00e1ci\u00f3, amely a hatalom \u00e9s a tud\u00e1s \u00fajraszervez\u0151d\u00e9s\u00e9hez is elvezethet.<\/p>\r\n\r\n

Ebben a perspekt\u00edv\u00e1ban az \u00e9rt\u00e9kek v\u00e9gre val\u00f3ban \u00e1t\u00e9rt\u00e9kel\u0151dnek: a fejl\u0151d\u00e9s nem profitorient\u00e1lt, hanem fenntarthat\u00f3, a kommunik\u00e1ci\u00f3 nem hierarchikus, hanem empatikus \u00e9s szimbiotikus lesz. A tudom\u00e1nyos fantasztikus fikci\u00f3 vil\u00e1g\u00e1ban l\u00e1ttunk m\u00e1r ilyesmit, a k\u00e9rd\u00e9s csak az, hogy a m\u0171v\u00e9szet avantg\u00e1rd funkcionalit\u00e1sa val\u00f3ban m\u0171k\u00f6dik-e, vagyis a k\u00eds\u00e9rleti v\u00edzi\u00f3k t\u00e9nyleg \u00e1t tudj\u00e1k-e form\u00e1lni a val\u00f3s\u00e1got?<\/p>\r\n\r\n

Ha ez nem is k\u00f6vetkezik be, a hidrofeminizmus abb\u00f3l a szempontb\u00f3l mindenk\u00e9ppen \u00e9rdekes intellektu\u00e1lis v\u00e1llalkoz\u00e1s, hogy a realizmus \u00e9s a materializmus egy \u00fajabb dimenzi\u00f3j\u00e1t nyitja meg a m\u0171v\u00e9szek \u00e9s a laikusok sz\u00e1m\u00e1ra is. Neimanis ugyanis Haraway, Rosi Braidotti \u00e9s Karen Barad nyom\u00e1n egy \u00faj materializmusr\u00f3l is besz\u00e9l, (2)<\/a> ami a kor\u00e1bbi dichot\u00f3m vagy dialektikus materializmusokt\u00f3l elt\u00e9r\u0151en forradalmi m\u00f3don felsz\u00e1molja az anyag \u00e9s a szellem dichot\u00f3mi\u00e1j\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

A Szalipszki Judit \u00e1ltal l\u00e9trehozott k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti kontextusban \u00faj jelent\u00e9sekkel t\u00f6lt\u0151dik fel az \u00faj materializmus Thinking with Matter programja is, (3)<\/a> ami azt k\u00e9pviseli, hogy nem puszt\u00e1n az anyagra vagy az anyagr\u00f3l kell gondolkodni, hanem ink\u00e1bb az anyaggal, avagy a mat\u00e9ri\u00e1val kellene egy\u00fctt gondolkodni, vagyis sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba venni a megvizsg\u00e1lt (vagy megmunk\u00e1lt) anyag biol\u00f3giai \u00e9s fizikai fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9t, m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, saj\u00e1tos akarat\u00e1t, \u00e1genci\u00e1j\u00e1t is.<\/p>\r\n\r\n

Az \u00faj materializmus ekk\u00e9nt nemcsak egy \u00faj, etikai \u00e9s \u00f6kol\u00f3giai perspekt\u00edv\u00e1t jel\u00f6l ki, de \u00f6sszekapcsolhat\u00f3 a r\u00e9gebbi (amerikai \u00e9s francia) medi\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9letekkel is. Amerik\u00e1ban Rosalind Krauss Clement Greenberg klasszikus modernista m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9let\u00e9t \u00e9s a specifikus m\u00e9dium fogalm\u00e1t aktualiz\u00e1lta a k\u00e9tezres \u00e9vek posztmedi\u00e1lis korszak\u00e1ban, amikor amellett \u00e9rvelt, hogy m\u00e9g mindig a medialit\u00e1s tematiz\u00e1l\u00e1sa lehet a kulcsa a m\u0171v\u00e9szeti innov\u00e1ci\u00f3nak, csak \u00e9ppen nem egy-egy m\u00e9diumot kell analiz\u00e1lni, hanem a m\u00e9diumok \u00e9s a reprezent\u00e1ci\u00f3k egym\u00e1shoz val\u00f3 viszony\u00e1t, ahogy ezt Marcel Broodthaers, William Kentridge vagy Sophie Calle teszi. (4)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A k\u00e9tezres \u00e9vek m\u00e1sik divatos fogalma, Jacques Ranciere t\u0171n\u0151d\u0151 k\u00e9pe is hasonl\u00f3 szellemben mutat vissza egy m\u00e1sik klasszikus modern teoretikusra, Guy Debord-ra \u00e9s a spekt\u00e1kulum posztmarxista fogalm\u00e1nak kritik\u00e1j\u00e1ra. (5)<\/a> Ranciere ugyanis a passz\u00edv fogyaszt\u00f3i mentalit\u00e1s kontextus\u00e1ban dolgozta ki az akt\u00edv k\u00e9p elm\u00e9let\u00e9t, amely gondolkod\u00e1sra, t\u0171n\u0151d\u00e9sre k\u00e9sztet, m\u00e9gpedig \u00fagy, hogy \u00e1th\u00e1gja a m\u00e9diumok, a reprezent\u00e1ci\u00f3k \u00e9s az int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fclt tud\u00e1s strukt\u00far\u00e1inak hat\u00e1rait.<\/p>\r\n\r\n

Astrida Neimanis \u00e9s Szalipszki Judit n\u00e9z\u0151pontja azonban egy fokkal m\u00e9lyebbre hatol, mert a m\u00e9diumot felv\u00e1ltja az anyaggal, a szoci\u00e1lis \u00e9s kultur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatokat a fizikai, k\u00e9miai \u00e9s biol\u00f3giai strukt\u00far\u00e1kkal, hiszen imm\u00e1ron nem a m\u0171v\u00e9szet vagy a k\u00e9palkot\u00e1s, hanem a bioszf\u00e9ra j\u00f6v\u0151je a t\u00e9t.<\/p>\r\n\r\n

A Nedves h\u00e1l\u00f3zatok<\/I> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son mindezt gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en \u00e9s emblematikusan s\u0171r\u00edti \u00f6ssze<\/a> Birthe Leemeijer „eau de polder”-e, avagy polder-parf\u00fcmje, ami egy holland kist\u00e9rs\u00e9g, Mastenbroek illata, a benne \u00e9l\u0151 emberek, \u00e1llatok \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyek esszenci\u00e1ja. S\u0151t egy\u00fattal egy kollaborat\u00edv, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi alkot\u00e1s is, hiszen Leemeijer az ott \u00e9l\u0151 emberekkel egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve \u00e1ll\u00edtotta \u00f6ssze az illat komponenseit. R\u00e1ad\u00e1sul a projekt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi jelleg\u0171 a sz\u00f3 \u00fajabb, poszthumanista \u00e9rtelm\u00e9ben is, ahogy azt Donna Haraway \u00e9rti, aki \u00e9ppen az antropocentrikus vil\u00e1gk\u00e9p lebont\u00e1s\u00e1n f\u00e1radozik, amikor a nem-emberi l\u00e9tez\u0151k perspekt\u00edv\u00e1it pr\u00f3b\u00e1lja felv\u00e1zolni.<\/p>\r\n\r\n

Ezt szolg\u00e1lja az antropoc\u00e9n hely\u00e9re \u00e1ll\u00edtott chthuluc\u00e9n fogalma is, amely nem egy rettenetes arachnoid sz\u00f6rnyetegr\u0151l, hanem egy rejt\u0151zk\u00f6d\u0151 \u00e9letm\u00f3dot folytat\u00f3 kaliforniai p\u00f3kr\u00f3l kapta a nev\u00e9t (ami viszont Lovecraft p\u00e1ndimenzion\u00e1lis cs\u00e1pos sz\u00f6rny\u00e9nek, Cthulhunak nev\u00e9t viseli mag\u00e1n). Haraway sz\u00e1m\u00e1ra nemcsak a p\u00f3k h\u00e1l\u00f3ja, de tapogat\u00f3 sz\u0151r\u00f6kkel felszerelt l\u00e1ba is ismeretelm\u00e9leti \u00e9s etikai jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr, hiszen egy \u00fajfajta, taktilisebb, materi\u00e1lisabb, \u00e9s ekk\u00e9nt empatikusabb emberi \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s lehet\u0151s\u00e9ge fel\u00e9 mutat.<\/p>\r\n\r\n

A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g hasonl\u00f3 dimenzi\u00f3ja hatja \u00e1t<\/a> Sissel Marie Tonn munk\u00e1j\u00e1t, amely a szint\u00e9n holland Sliedrecht v\u00e1ros\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik, ahol egy teflongy\u00e1r miatt felsz\u00f3l\u00edtott\u00e1k a lakoss\u00e1got, hogy ne fogyassza a kertekben \u00e9s az erd\u0151kben term\u0151 n\u00f6v\u00e9nyeket. A teflongy\u00e1rt\u00e1s egyik mell\u00e9kterm\u00e9ke, a gore-tex technol\u00f3gi\u00e1khoz is haszn\u00e1lt perfluorokt\u00e1nsav ugyanis hibrof\u00f3b vegy\u00fclet, vagyis kifejezetten k\u00e1ros a hidrofil szervezetekre.<\/p>\r\n\r\n

Tonn a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le (emberi, \u00f6kol\u00f3giai \u00e9s geol\u00f3giai) l\u00e9pt\u00e9kek \u00f6sszem\u00e9r\u00e9s\u00e9re egy olyan v\u00edz\u00f3r\u00e1t k\u00e9sz\u00edtett, amelyet a szennyezett n\u00f6v\u00e9nyek hamuj\u00e1b\u00f3l kikevert m\u00e1zzal d\u00edsz\u00edtett. A v\u00edzhatlan \u00e9s egyben er\u0151sen teoretikus m\u00e1zzal bevont archaikus v\u00edz\u00f3ra mellett Tonn saj\u00e1t meditat\u00edv sz\u00f6vege is megsz\u00f3lal az \u00e1ltala is \u00e9lt sliedrechti \u00e9letr\u0151l.<\/p>\r\n\r\n

A ker\u00e1mia fel\u0151l k\u00f6zel\u00edt<\/a> a szerves \u00e9s a szervetlen anyagok k\u00f6z\u00f6tti t\u00e9rhez Keresztes Zs\u00f3fia is, akinek formakincse azonban m\u00e1s dimenzi\u00f3kban, m\u00e1sfajta, m\u00e1sk\u00e9nt horrorisztikus (abjekt) kontextusban is j\u00f3l m\u0171k\u00f6dik, ami viszont Georges Bataille m\u00e9lyebb \u00e9s alantasabb materializmus\u00e1n \u00e1t szerves\u00fcl a term\u00e9szethez, illetve az \u00faj, materialista \u00e9s poszthumanista term\u00e9szetfiloz\u00f3fi\u00e1khoz. (6)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Ak\u00e1r az \u00faj materializmus egyik paradigmatikus entit\u00e1sa is lehetne a Gosztola Kitti, Horv\u00e1th Oliv\u00e9r \u00e9s N\u00e9met Szilvi egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re \u00e9p\u00fcl\u0151, a biol\u00f3gia \u00e9s a filoz\u00f3fia frazeol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t, az \u00f6kol\u00f3gia \u00e9s a szociol\u00f3gia perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1t egyes\u00edt\u0151<\/a> Prokaryote precariat k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g (hagyom\u00e1nyosabban: m\u0171v\u00e9szcsoport).<\/p>\r\n\r\n

Eredeti \u00e9rtelm\u00e9ben a precariat kifejez\u00e9s egy \u00faj t\u00e1rsadalmi r\u00e9teg, a l\u00e9tbizonytalans\u00e1gban (precarious conditions) \u00e9l\u0151 proletari\u00e1tus jel\u00f6l\u00e9s\u00e9re sz\u00fcletett meg, ami els\u0151sorban a t\u00e1rsadalombiztos\u00edt\u00e1ssal nem rendelkez\u0151, dolgoz\u00f3 t\u00f6megeket jelenti, jellemz\u0151en az afrikai \u00e9s \u00e1zsiai nagyv\u00e1rosokban.<\/p>\r\n\r\n

Kiterjesztett \u00e9rtelemben azonban vonatkozhat a b\u00e9rb\u0151l \u00e9s fizet\u00e9sb\u0151l \u00e9l\u0151 n\u00e9pess\u00e9g azon r\u00e9sz\u00e9re is, akik alacsonyan kvalifik\u00e1lt munk\u00e1t v\u00e9geznek multinacion\u00e1lis c\u00e9gekn\u00e9l, s\u0151t ironikusan ak\u00e1r az artworld felt\u00f6rekv\u0151 m\u0171v\u00e9szeire is, akik m\u00e9g nem alapozt\u00e1k meg brand-j\u00fcket, \u00edgy ki vannak szolg\u00e1ltatva a komolyabb piaci szerepl\u0151k v\u00e1gyainak \u00e9s c\u00e9ljainak.<\/p>\r\n\r\n

Ha ezt a prekari\u00e1tust \u00f6sszekombin\u00e1ljuk Haraway vagy James Elkins poszthumanista ontol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val \u00e9s eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1val, akkor megkapjuk a F\u00f6ld biomassz\u00e1j\u00e1nak darabsz\u00e1mra leghatalmasabb popul\u00e1ci\u00f3j\u00e1t a pr\u00f3kari\u00f3ta prekari\u00e1tust, azaz a fejlettebb \u00e1gensek v\u00e1gyainak kiszolg\u00e1ltatott, sejtmaggal nem rendelkez\u0151 (legink\u00e1bb bakteri\u00e1lis) l\u00e9nyeket. A Nedves h\u00e1l\u00f3zatok<\/I>on l\u00e1that\u00f3 Corpus Separatum <\/I>install\u00e1ci\u00f3 pedig a magyar trianoni tenger-trauma sok \u00e9ve foly\u00f3 eml\u00e9kezetpolitikai kutat\u00e1s\u00e1t (7)<\/a> helyezi el<\/a> a hidrofeminista horizonton. <\/p>\r\n\r\n

Louis Henderson The Sea is History<\/I> c\u00edm\u0171 filmje is egy traumatiz\u00e1lt tengerre, a Karib-t\u00e9rs\u00e9gre \u00e9s Kolumbusz \u00faj vil\u00e1g\u00e1ra reflekt\u00e1l, amikor Santo Domingo \u00e9s a gyarmatos\u00edt\u00e1s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t id\u00e9zi meg<\/a> karibi \u00e9s kreol szemmel, a vudu animizmusa szellem\u00e9ben<\/a>, amikor is a helyiek szenved\u00e9se eggy\u00e9 v\u00e1lik materi\u00e1lis vil\u00e1gukkal, k\u00f6rnyezet\u00fckkel, beleiv\u00f3dik a falakba, a k\u00f6vekbe \u00e9s mag\u00e1ba a f\u00f6ldbe, s\u0151t a tengerbe is.<\/p>\r\n\r\n

Ha mindezt nem egyszer\u0171en metaforikusan \u00e9rtj\u00fck, vagyis elszakadunk a nyugati tudom\u00e1ny naturalizmus\u00e1t\u00f3l, akkor egy olyan animizmushoz juthatunk el, ami szellemi tartalmakat, \u00e1genci\u00e1t tulajdon\u00edt a term\u00e9szet organikus \u00e9s anorganikus elemeinek is. Ez a fajta animizmus lehet a kulcsa annak is, hogy a kapitalizmus c\u00e9lracion\u00e1lis, profitorient\u00e1lt vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9b\u0151l kil\u00e9pve \u00e9s a gyarmati, rabszolgatart\u00f3 m\u00falt hib\u00e1ib\u00f3l tanulva m\u00e1sk\u00e9nt tekints\u00fcnk az idegen, emberi \u00e9s nem emberi kult\u00far\u00e1kra is, hiszen ha azok elpusztulnak, akkor senkinek sem lesz j\u00f6v\u0151je a F\u00f6ld\u00f6n.<\/p>\r\n\r\n

L\u00e1tsz\u00f3lag ugyanebbe a preapokaliptikus f\u00f6ldi vil\u00e1gba kalauzol az Otolith Group Hydra Decapita<\/I> c\u00edm\u0171 filmessz\u00e9je is, de az afroangol m\u0171v\u00e9szp\u00e1ros az animizmust \u00e9s a kapitalizmus kritik\u00e1j\u00e1t \u00f6sszekapcsolja a science-fiction-nel is. A c\u00edmben megid\u00e9zett sz\u00e1zfej\u0171 Hydra ugyanis nem m\u00e1s, mint a rabszolgakereskedelem \u00e1ttekinthetetlen \u00e9s kaotikus pokla a 17. sz\u00e1zadban, amelynek megregul\u00e1z\u00e1s\u00e1hoz Francis Bacon szerint egy modern Herkulesre lenne sz\u00fcks\u00e9g. (8)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Ezt az embertelen poklot id\u00e9zi fel<\/a> az Otolith Group egy klasszikus \u00e9s egy modern n\u00e9z\u0151pont konfront\u00e1ci\u00f3j\u00e1val<\/a>. A klasszikus William Turnert jelenti, aki tudom\u00e1nyos ig\u00e9ny\u0171 fest\u00e9szeti munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak egy darabj\u00e1t, a Rabszolgahaj\u00f3<\/I>t ennek a k\u00e9rd\u00e9snek szentelte. Egy rettenetes esem\u00e9ny eml\u00e9k\u00e9re festette \u00e9s mutatta be ugyanis festm\u00e9ny\u00e9t, amely annak a haj\u00f3nak \u00e1ll\u00edtott szemet gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dtet\u0151 eml\u00e9ket, amelynek kapit\u00e1nya a biztos\u00edt\u00e1si \u00f6sszeg fej\u00e9ben sz\u00e1nd\u00e9kosan megsemmis\u00edtette rakom\u00e1ny\u00e1t, vagyis kidobott a haj\u00f3j\u00e1b\u00f3l t\u00f6bb mint sz\u00e1z rabszolg\u00e1t, de nem t\u00f6meggyilkoss\u00e1g\u00e9rt, hanem biztos\u00edt\u00e1si csal\u00e1s\u00e9rt vont\u00e1k felel\u0151ss\u00e9gre.<\/p>\r\n\r\n

A modern n\u00e9z\u0151pont pedig egy afrofuturista technozen\u00e9sz du\u00f3t jelent, akik egyik lemez\u00fcket szint\u00e9n ennek a t\u00f6rt\u00e9netnek szentelt\u00e9k, \u00e9s kidolgoztak egy Atlantisz-t\u00edpus\u00fa mag\u00e1nmitol\u00f3gi\u00e1t, amely szerint a tengerbe dobott afrikaiak egy r\u00e9sze, az \u00e9desanyjuk has\u00e1ban rejt\u0151z\u0151 magzatok valahogy alkalmazkodtak az \u00faj \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekhez.<\/p>\r\n\r\n

\u00c9s nemcsak t\u00fal\u00e9ltek, de l\u00e9trehoztak egy tengeralatti civiliz\u00e1ci\u00f3t, Drexciy\u00e1t, ami r\u00e1ad\u00e1sul felfedezte a p\u00e1ndimenzion\u00e1lis \u00e9s intergalaktikus utaz\u00e1st, amelyben k\u00f6zponti szerepet j\u00e1tszanak a fluidumok, mivel a folyad\u00e9kok teremtenek kapcsolatot az egyes dimenzi\u00f3k \u00e9s univerzumok k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s a v\u00edzb\u00e1zis\u00fa l\u00e9nyek k\u00e9pesek \u00e1t is l\u00e9pni egyikb\u0151l a m\u00e1sikba. <\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s intellektu\u00e1lis \u00edve ekk\u00e9nt glob\u00e1lisan a hidrofeminizmust\u00f3l az afrofuturizmusig \u00edvel, lok\u00e1lisan viszont legink\u00e1bb a hungarofuturizmus \u00e9s az \u00faj \u00f6kol\u00f3gia cs\u00e1pjai tapinthat\u00f3k ki. \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben \u00edgy olyan m\u0171v\u00e9szeti projekteket l\u00e1thatunk, amelyek a cseppfoly\u00f3s modernit\u00e1s \u00e9s a flexibilis szem\u00e9lyis\u00e9g \u00faj kih\u00edv\u00e1saira egy minden kor\u00e1bbin\u00e1l rugalmasabb \u00e9s elasztikusabb te\u00f3ri\u00e1val reflekt\u00e1lnak, ami az elmefiloz\u00f3fi\u00e1t\u00f3l \u00e9s a neurobiol\u00f3gi\u00e1t\u00f3l a pszichol\u00f3gi\u00e1n \u00e9s a politikai filoz\u00f3fi\u00e1n \u00e1t a sci-fi \u00e9s a fantasy vil\u00e1g\u00e1ig \u00edvel.<\/p>\r\n\r\n

Ezzel a poszthumanista \u00e9s feminista fenomenol\u00f3gi\u00e1val hozhat\u00f3k l\u00e9tre olyan alternat\u00edv univerzumok, vagy legal\u00e1bbis k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek \u00e9s t\u00f6rt\u00e9netek, illetve k\u00e9pek \u00e9s illatok, amelyek \u00e1tform\u00e1lhatj\u00e1k mindazt, amit a vil\u00e1gr\u00f3l \u00e9s benne \u00f6nmagunkr\u00f3l gondolunk.<\/p>

 <\/p>\r\n

\r\n\r\n

(1)<\/a> Astrida Neimanis: Hydrofeminism: Or, On Becoming a Body of Water<\/a><\/I> (2012). L\u00e1sd m\u00e9g: Astrida Neimanis: Bodies of Water. Posthumanist Feminist Phenomenology<\/I>. Bloomsbury, London, 2017.<\/p>\r\n

(2)<\/a> V.\u00f6.: Donna Haraway: Staying with the Trouble. Making Kin in the Chthulucene<\/I>. Duke University Press, Durham, 2016. Rosi Braidotti: The Posthuman<\/I>. Polity Press, Cambridge, 2013. Karen Barad: Meeting the Universe Halfway: Quantum Physics and the Entanglement of Matter and Meaning<\/I>. Duke University Press, Durham, 2007.<\/p>\r\n

(3)<\/a> Astrida Neimanis: Thinking with Matter Rethinking irigaray: A „Liquid Ground” for Planetary Feminism<\/I>. (2016) https:\/\/www.academia.edu\/22493796\/Thinking_with_Matter_Rethinking_Irigaray_A_Liquid_Ground_for_a_Planetary_Feminism<\/a><\/p>\r\n

(4)<\/a> Rosalind Krauss: Voyage on the North Sea: Art in the Age of the Post-Medium Condition<\/I>. Thames and Hudson, London, 1999.<\/p>\r\n

(5)<\/a> Jacques Ranciere: A felszabadult n\u00e9z\u0151<\/I>. M\u0171csarnok, Budapest, 2009<\/p>\r\n

(6)<\/a> V.\u00f6.: Horv\u00e1th M\u00e1rk – Lov\u00e1sz \u00c1d\u00e1m – Nemes Z. M\u00e1ri\u00f3: A poszthumanizmus v\u00e1ltozatai. Prae<\/I>, Budapest, 2019.<\/p>\r\n

(7)<\/a> https:\/\/www.works.io\/95702\/grain-of-salt<\/a> <\/p>\r\n

(8)<\/a> V.\u00f6.: Peter Linebaugh – Marcus Rediker: The Many-Headed Hydra. The Hidden History of the Revolutionary Atlantic.<\/I> Verso, London, 2000.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A hidrofeminizmus elm\u00e9lete \u00e9s a Nedves h\u00e1l\u00f3zatok ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s (kur\u00e1tor: Szalipszki Judit) nem az, illetve nem csak az, aminek l\u00e1tszik. Vagyis nem „egyszer\u0171en” a feminizmus egyik leg\u00fajabb, poszt-, \u00e9s metateoretikus elm\u00e9lete inspir\u00e1lt Pesten egy trendi, \u00f6kol\u00f3giai \u00e9s etikai horizont\u00fa ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st, hanem egy kifejezetten perspektivikus kur\u00e1tori v\u00e1logat\u00e1s r\u00e9v\u00e9n olyan m\u0171vek gy\u0171ltek \u00f6ssze a Traf\u00f3 ter\u00e9ben, amelyek sz\u00e1mos […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":631033,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-401091","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401091","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401091"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401091\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/631033"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401091"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401091"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401091"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}