{"id":401092,"date":"2019-12-18T23:00:00","date_gmt":"2019-12-18T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401092"},"modified":"2019-12-18T23:00:00","modified_gmt":"2019-12-18T23:00:00","slug":"a-tarsadalmi-cselekves-lehetosegei","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/a-tarsadalmi-cselekves-lehetosegei\/","title":{"rendered":"A t\u00e1rsadalmi cselekv\u00e9s lehet\u0151s\u00e9gei"},"content":{"rendered":"
\r\n

Nem kell nagyon m\u00e9lyre \u00e1snunk a m\u0171v\u00e9szetszociol\u00f3gia irodalm\u00e1ban, ha annak magyar vonatkoz\u00e1sait keress\u00fck. El\u00e9g, ha csak a huszonegyedik sz\u00e1zad egyik nagy m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti bestseller\u00e9t, az amerikai October foly\u00f3irat k\u00f6r\u00fcl csoportosul\u00f3 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek \u00e1ltal jegyzett Art since 1900<\/I> (1)<\/a> c\u00edm\u0171 k\u00f6tetet vessz\u00fck a kez\u00fcnkbe. Hal Foster vonatkoz\u00f3 fejezet\u00e9nek r\u00f6vid bibliogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban kilenc szerz\u0151t tart \u00e9rdemesnek megjegyezni, egyebek mellett Antal Frigyest \u00e9s Hauser Arnoldot.<\/p>\r\n\r\n

Foster Francis Klingender mellett Antalt tartja az els\u0151 jelent\u0151s m\u0171v\u00e9szetszociol\u00f3gusnak, Hauser eredetileg 1951-ben megjelent k\u00f6nyve (2)<\/a> pedig sok\u00e1ig alapm\u0171nek sz\u00e1m\u00edtott. De ehhez nyugodtan hozz\u00e1vehetj\u00fck m\u00e9g Luk\u00e1cs Gy\u00f6rgy\u00f6t is, aki term\u00e9szetesen nem volt m\u0171v\u00e9szetszociol\u00f3gus, de hat\u00e1st gyakorolt a m\u0171v\u00e9szetet a t\u00e1rsadalmi folyamatokon kereszt\u00fcl meg\u00e9rteni k\u00edv\u00e1n\u00f3 gondolkod\u00f3k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 gener\u00e1ci\u00f3ira. M\u00e9g ha sokan k\u00f6z\u00fcl\u00fck ink\u00e1bb kritiz\u00e1lt\u00e1k is.<\/p>\r\n\r\n

Csakhogy minden bizonnyal a marxi\/luk\u00e1csi kapcsol\u00f3d\u00e1s az, ami a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netnek ezt a fajta \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t Magyarorsz\u00e1gon marginaliz\u00e1lta a rendszerv\u00e1lt\u00e1st k\u00f6vet\u0151 id\u0151szakban. \u00c9ppen akkor, amikor k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 le\u00e1gaz\u00e1sai vagy \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9sei igencsak felfut\u00f3ban voltak a nemzetk\u00f6zi diskurzusban.<\/p>\r\n\r\n

Voltak persze pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1sok a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00edr\u00e1sban, a kritik\u00e1ban \u00e9s a kur\u00e1tori gyakorlatban egyar\u00e1nt a m\u0171v\u00e9szet szociol\u00f3giai vizsg\u00e1lat\u00e1hoz k\u00f6thet\u0151 szeml\u00e9letm\u00f3dok, m\u00f3dszertanok alkalmaz\u00e1s\u00e1ra, terjeszt\u00e9s\u00e9re. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 gener\u00e1ci\u00f3k id\u0151r\u0151l id\u0151re megpr\u00f3b\u00e1lkoztak ezzel. A m\u0171v\u00e9szet szociol\u00f3giai \u00e9rtelmez\u00e9se azonban m\u00e9gis nehezen ver gy\u00f6keret a magyarorsz\u00e1gi k\u00f6zegben.<\/p>\r\n\r\n

Ahogy S\u00fcvecz Emese a M\u0171\u00e9rt\u0151ben megjelent sz\u00f6veg\u00e9ben (3)<\/a> m\u00e1r utalt erre, most mintha egy m\u00e9g \u00fajabb gener\u00e1ci\u00f3 l\u00e9pett volna sz\u00ednre. A Nagy Krist\u00f3f \u00e9s Szarvas M\u00e1rton \u00e1ltal kur\u00e1lt Balra \u00e1t, jobbra \u00e1t<\/I> c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s k\u00e9t, az \u00e1llamszocialista id\u0151szakban m\u0171k\u00f6d\u0151 radik\u00e1lis m\u0171v\u00e9szcsoport, az Inconnu \u00e9s az Orfeo t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t dolgozta fel<\/a>. A kur\u00e1torok szakdolgozataira alapozott t\u00e1rlat nem annyira a m\u0171vekre, mint ink\u00e1bb a csoportdinamik\u00e1kra, a csoportok tagjainak k\u00e9s\u0151bbi \u00e9letp\u00e1ly\u00e1j\u00e1t is er\u0151sen meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e1rsadalmi jelens\u00e9gekre f\u00f3kusz\u00e1lt.<\/p>\r\n\r\n

A m\u0171v\u00e9szet t\u00e1rsadalmi alap\u00fa vizsg\u00e1lata persze nem mindenre megold\u00e1s. \u00d3va intenek ett\u0151l az ismertebb szerz\u0151k is. Pierre Bourdieu egyebek mellett Luk\u00e1cs \u00e9s Antal externalisa ihletetts\u00e9g\u0171 m\u00f3dszereit nevezte r\u00f6vidre z\u00e1r\u00f3 redukcionizmusnak. (4)<\/a> M\u00e9gis fontos meg\u00e9rten\u00fcnk p\u00e9ld\u00e1ul azt, hogy milyen er\u0151teljes nyomot tud hagyni egy m\u0171v\u00e9sz munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban a sz\u00e1rmaz\u00e1s, az oszt\u00e1lyeredet, hogy a szekul\u00e1ris, ter\u00fcleti, vagy gazdas\u00e1gi t\u00f6r\u00e9svonalak melyik oldal\u00e1n helyezkedik el, illetve honnan indul.<\/p>\r\n\r\n

Bourdieu a 19. sz\u00e1zad v\u00e9gi francia irodalom p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n kereszt\u00fcl mutatta be, hogy mennyire nagy szerepet kapnak az \u00f6r\u00f6k\u00f6lt t\u0151k\u00e9k az avantg\u00e1rd-t\u00edpus\u00fa v\u00e1llalkoz\u00e1sokban. (5)<\/a> A m\u0171v\u00e9szeti mez\u0151 bels\u0151 k\u00f6r\u00e9ben, a korl\u00e1tozott termel\u00e9si mez\u0151ben p\u00e9ld\u00e1ul az esetek t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben csak azok a m\u0171v\u00e9szek tudtak sikeresek lenni, akik az \u00f6r\u00f6k\u00f6s<\/I> kateg\u00f3ri\u00e1ba estek. Vagyis azok, akik hetente-havonta felvehettek egy bizonyos \u00f6sszeget valamelyik p\u00e1rizsi postafi\u00f3kban.<\/p>\r\n\r\n

M\u00e9g szerencs\u00e9sebb helyzetben voltak azok, akik anyagi \u00e9s kultur\u00e1lis t\u0151k\u00e9vel egyar\u00e1nt j\u00f3l el voltak l\u00e1tva, \u00edgy arra voltak hangolva, hogy a m\u0171v\u00e9szeti mez\u0151ben is er\u0151s poz\u00edci\u00f3kat foglaljanak el. Kev\u00e9sb\u00e9 szerencs\u00e9s t\u00e1rsaik t\u00f6bbs\u00e9ge el\u0151bb-ut\u00f3bb kikopott az avantg\u00e1rd k\u00f6r\u00f6kb\u0151l, vagy ilyen-olyan paktumok megk\u00f6t\u00e9s\u00e9re k\u00e9nyszer\u00fclt az aktu\u00e1lis \u00e1llamhatalommal, vagy a piaccal.<\/p>\r\n\r\n

Ilyen t\u00edpus\u00fa m\u0171v\u00e9szeti mez\u0151r\u0151l a l\u00e9tezett szocializmusban nem igaz\u00e1n besz\u00e9lhet\u00fcnk, mert a rendszer m\u00e9giscsak k\u00eds\u00e9rletet tett az oszt\u00e1lyalap\u00fa \u00e9s gazdas\u00e1gi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek felsz\u00e1mol\u00e1s\u00e1ra, \u00e9s mert sokkal ink\u00e1bb m\u0171k\u00f6d\u00f6tt diktat\u00farak\u00e9nt, mint a legt\u00f6bb tizenkilencedik sz\u00e1zadi francia \u00e1llamberendezked\u00e9s. Azonban itt sem volt elhanyagolhat\u00f3 az, hogy ki honnan indult, a nem gazdas\u00e1gi jelleg\u0171 t\u0151k\u00e9k itt is sz\u00e1m\u00edtottak.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyik legfontosabb \u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9ppen az, hogy az els\u0151sorban budapesti, illet\u0151leg a k\u00e1d\u00e1r-kori elit, vagy \u00e9rtelmis\u00e9g gyermekeib\u0151l szervez\u0151d\u0151, egyetemi\/k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9sz v\u00e9gzetts\u00e9ggel rendelkez\u0151 Orfe\u00f3sok t\u00f6bbs\u00e9ge a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n ink\u00e1bb a liber\u00e1lis, a vid\u00e9kr\u0151l indul\u00f3, els\u0151sorban munk\u00e1s sz\u00fcl\u0151kt\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3, autodidakta Inconnusok pedig ink\u00e1bb a jobboldali k\u00f6r\u00f6kben tal\u00e1lt\u00e1k meg a hely\u00fcket.<\/p>\r\n\r\n

Sz\u00e1momra ugyanakkor csal\u00f3d\u00e1s volt, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s nem vitte k\u00f6vetkezetesen v\u00e9gig ezt az \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t. A sokat \u00edg\u00e9r\u0151 c\u00edm, a bej\u00e1ratn\u00e1l elhelyezetett kulcsmondat – „Mindenki annyira lesz radik\u00e1lis, amennyire azz\u00e1 teszik a ki\u00e9rlelt k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek” – valamint a bevezet\u0151sz\u00f6veg ellen\u00e9re nem igaz\u00e1n volt sz\u00f3 arr\u00f3l, hogy mi \u00e9s mi\u00e9rt t\u00f6rt\u00e9nt a szerepl\u0151kkel a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n.<\/p>\r\n\r\n

Pedig ebben a t\u00f6rt\u00e9netben az utak k\u00fcl\u00f6nv\u00e1l\u00e1sa lenne igaz\u00e1n \u00e9rdekes. Hogy hogyan lehets\u00e9ges az, hogy egy, a demokratikus ellenz\u00e9ket er\u0151teljesen t\u00e1mogat\u00f3 m\u0171v\u00e9szcsoport tagjainak nagy r\u00e9sze n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb jobbra sodr\u00f3dik, a maoista perben el\u00edt\u00e9lt Malgot Istv\u00e1n pedig hogyan tal\u00e1lja mag\u00e1t a Fidesz holdudvar\u00e1ban?<\/p>\r\n\r\n

Sajnos a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1snak ez v\u00e9g\u00fcl, \u00fagy t\u0171nik, nem volt a c\u00e9lja, ink\u00e1bb a rendszerv\u00e1lt\u00e1s el\u0151tti id\u0151kre f\u00f3kusz\u00e1lt, a csoportok t\u00e9nyleges m\u0171k\u00f6d\u00e9si idej\u00e9re. Igaz, ezt a feladatot j\u00f3l oldotta meg. A csoportok \u00e9s a t\u00e1rsadalmi cselekv\u00e9sek int\u00e9zm\u00e9nyi- \u00e9s mozg\u00e1stereinek bemutat\u00e1sa<\/a> (a K\u00e1d\u00e1r-korszakban kor\u00e1nt sem volt minden fekete-feh\u00e9r hangs\u00falyoz\u00e1sa) v\u00e9g\u00fcl is j\u00f3l siker\u00fclt.<\/p>\r\n\r\n

Ezzel a Balra \u00e1t, jobbra \u00e1t<\/I> a rendszerv\u00e1lt\u00e1s el\u0151tti id\u0151szak vez\u00e9rnarrat\u00edv\u00e1inak \u00fajragondol\u00e1s\u00e1ra serkent\u0151 t\u00e1rlatok k\u00f6z\u00e9 helyezhet\u0151 p\u00e9ld\u00e1ul a Kiscelli M\u00fazeum 1971 – P\u00e1rhuzamos k\u00fcl\u00f6ndid\u0151k<\/I> c\u00edm\u0171 bemutat\u00f3ja mell\u00e9. N\u00e9gy tematikus egys\u00e9ge k\u00f6z\u00fcl az utols\u00f3, f\u00e9rfi-n\u0151i viszonyokat t\u00e1rgyal\u00f3<\/a> csom\u00f3pont<\/I> siker\u00fclt tal\u00e1n a legjobban, amib\u0151l kider\u00fclt, hogy mindk\u00e9t csoport eset\u00e9ben s\u0151t, a t\u00e1rsadalmi egyenl\u0151s\u00e9get leghangosabban hirdet\u0151, kommun\u00e1lis Orfeo eset\u00e9ben is milyen er\u0151teljesen jelent meg a f\u00e9rfiuralom, a nemi egyenl\u0151tlens\u00e9gek problematik\u00e1ja.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son el\u00e9gg\u00e9 eklektikusan keveredtek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 dokumentumok, a Krist\u00f3f Kriszti\u00e1n \u00e9s L\u0151di Vir\u00e1g k\u00e9sz\u00edtette ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sdesign<\/a>, valamint a klasszikusabb \u00e9rtelemben vett m\u0171vek, amelyek k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1ny orfe\u00f3s m\u0171v\u00e9sz, p\u00e9ld\u00e1ul B\u00e1lv\u00e1nyos Huba eg\u00e9szen kiv\u00e1l\u00f3 grafik\u00e1i k\u00fcl\u00f6n figyelmet \u00e9rdemelnek<\/a>. Viszont ezek az\u00e9rt ink\u00e1bb a kiv\u00e9telek k\u00f6z\u00e9 tartoztak.<\/p>\r\n\r\n

Az Inconnus m\u0171v\u00e9szek munk\u00e1ib\u00f3l tal\u00e1n valamivel kevesebb volt l\u00e1that\u00f3, de ami igen – v\u00f6r\u00f6s szegekkel \u00e1tsz\u00fart Magyarorsz\u00e1g t\u00e9rk\u00e9p, magyar z\u00e1szl\u00f3s v\u00f6r\u00f6s eg\u00e9rfog\u00f3 – az\u00e9rt nem volt t\u00fal meggy\u0151z\u0151, de a rekonstrukci\u00f3k alapj\u00e1n az orfe\u00f3s b\u00e1bj\u00e1t\u00e9kok m\u0171v\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9ke sem egy\u00e9rtelm\u0171 a sz\u00e1momra.<\/p>\r\n\r\n

A l\u00e1tottak alapj\u00e1n \u00fagy t\u0171nik, hogy politikai szempontb\u00f3l nem a neoavantg\u00e1rd<\/I> m\u0171v\u00e9szet volt a legradik\u00e1lisabb a K\u00e1d\u00e1r-korszakban, hiszen az Orfeo, amely l\u00e9nyeg\u00e9ben balr\u00f3l t\u00e1madta a rendszert, politikailag sokkal tudatosabb kritik\u00e1t fogalmazott meg. Viszont k\u00e9rd\u00e9s, hogy mennyire er\u0151s m\u0171v\u00e9szettel van itt dolgunk?<\/p>\r\n\r\n

Jacques Ranciere h\u00edvta fel a figyelmet arra, hogy a m\u0171v\u00e9szi hat\u00e9konys\u00e1g pedag\u00f3giai modellj\u00e9t \u00e9ppen a sz\u00ednh\u00e1z kapcs\u00e1n Rousseau m\u00e1r a 18. sz\u00e1zadban megk\u00e9rd\u0151jelezte Molierre A mizantr\u00f3p<\/I> c\u00edm\u0171 darabj\u00e1nak felt\u00e9telezett erk\u00f6lcsi tanuls\u00e1g\u00e1val kapcsolatban. A Rousseau \u00e1ltal felk\u00edn\u00e1lt, reprezent\u00e1ci\u00f3mentes m\u0171v\u00e9szet modellje, amelyben „nem k\u00fcl\u00f6n\u00fcl el egym\u00e1st\u00f3l a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a kollekt\u00edv \u00e9let sz\u00ednpada” (6)<\/a> – \u00e9s amely m\u00e1r mag\u00e1ban hordozza a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s \u00e9let egys\u00e9ges\u00edt\u00e9s\u00e9nek avantg\u00e1rd gondolat\u00e1t – azonban szerinte l\u00e9nyeg\u00e9ben ki is iktatja a m\u0171v\u00e9szetet.<\/p>\r\n\r\n

Ranciere egy\u00e9bir\u00e1nt kifejezetten balos gondolkod\u00f3, \u00e1m nem t\u00fals\u00e1gosan lelkes a tiszt\u00e1n politikai, elk\u00f6telezett m\u0171v\u00e9szetekkel kapcsolatban, hiszen mint \u00edrja: „az uralom alatt \u00e9l\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra sosem az uralom mechanizmusainak tudatos\u00edt\u00e1sa volt a t\u00e9t, hanem valami olyan test l\u00e9trehoz\u00e1sa, amely nem az uralomt\u00f3l f\u00fcgg.” (7)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Az Orfeo-szer\u0171 csoportok jelent\u0151s\u00e9ge \u00edgy abban is \u00e1ll, hogy mennyiben tudnak szellemi m\u0171helyk\u00e9nt funkcion\u00e1lni. Sz\u00e1mos egykori tag vagy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u0171v\u00e9szform\u00e1ci\u00f3 \u00e9ppen a csoport felboml\u00e1sa ut\u00e1n tudott igaz\u00e1n kiemelked\u0151t alkotni. Gondolok itt p\u00e9ld\u00e1ul Kamondi \u00c1gnesre, Sz\u00e9kely B. Mikl\u00f3sra vagy a St\u00fad\u00f3 K sz\u00ednh\u00e1zra. Kamondi dalai, Sz\u00e9kely B. eml\u00e9kezetes alak\u00edt\u00e1sai, az \u0150szi almanach<\/I> t\u00e1ncjelenete p\u00e9ld\u00e1ul m\u00e1r k\u00f6zelebb \u00e1ll ahhoz a testhez, amir\u0151l Ranciere besz\u00e9l, illetve ahhoz az eszt\u00e9tik\u00e1hoz, amit a disszenzus fogalm\u00e1val \u00edr le.<\/p>\r\n\r\n

Viszont ha igaza is van Rancierenek, k\u00e9ts\u00e9gtelen, hogy a m\u0171v\u00e9szeti t\u00e9r r\u00e9szben \u00e9ppen a politikai m\u0171v\u00e9szettel szemben megfogalmazott \u00e9s kiharcolt – gondolok itt a tiszta m\u0171v\u00e9szet<\/I> 19. sz\u00e1zadi forradalm\u00e1ra, valamint a nagy francia m\u0171v\u00e9szperekre – auton\u00f3mi\u00e1ja miatt n\u00e9ha nagyon is fontos \u00e9s hasznos, ha egyfajta t\u00e1rsadalmi r\u00e9sk\u00e9nt, ellen-politikai platformk\u00e9nt tud funkcion\u00e1lni. Els\u0151sorban olyankor, amikor a t\u00e1rsadalmi diskurzus egy\u00e9b terei erre kev\u00e9sb\u00e9 nyitottak.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00edgy m\u00e1ig \u00e9rv\u00e9nyes k\u00e9rd\u00e9seket is feszeget, m\u00e9g ha nem is felt\u00e9tlen\u00fcl tudatosan, \u00e9s ha egyfajta eszt\u00e9tikai t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1s jellemzi is. Ahogy viszont arra Nagy Krist\u00f3f a megnyit\u00f3n utalt, a kur\u00e1torok v\u00e1llalt c\u00e9lja volt, hogy t\u00f6bb legyen, mint egyfajta nosztalgi\u00e1z\u00e1s, visszatekint\u00e9s, hiszen az Inconnu \u00e9s az Orfeo \u00e1ltal felv\u00e1llalt ellenz\u00e9ki poz\u00edci\u00f3k, a rendszerkritikus m\u0171v\u00e9szet szerepe \u00e9s lehet\u0151s\u00e9gei ma is aktu\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9sek.<\/p>\r\n\r\n

Nyilv\u00e1n nem v\u00e9letlen, hogy a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s r\u00f6viddel a bez\u00e1r\u00e1sa el\u0151tt helyt adott a Gy\u00e1va-e a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szet? c\u00edm\u0171 besz\u00e9lget\u00e9snek, amin nem ritk\u00e1n ellenz\u00e9ki, rendszerkritikus poz\u00edci\u00f3kat is felv\u00e1llal\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyek k\u00e9pvisel\u0151i vettek r\u00e9szt. Ezzel, valamint az extr\u00e9m mennyis\u00e9g\u0171 egy\u00e9b programmal, filmvet\u00edt\u00e9ssel \u00e9s t\u00e1rlatvezet\u00e9ssel a Balra \u00e1t, jobbra \u00e1t egy id\u0151re maga is egyfajta szellemi m\u0171hely\u00e9, t\u00e1rsadalmi r\u00e9ss\u00e9 v\u00e1ltozott. <\/p>

\r\n\r\n

(1)<\/a> Bois, Buchloh, Foster, Krauss: Art Since 1900<\/I>. Thames & Hudson, London, 2004.<\/p>\r\n

(2)<\/a> Hauser Arnold: A m\u0171v\u00e9szet \u00e9s az irodalom t\u00e1rsadalomt\u00f6rt\u00e9nete<\/I>. Gondolat, Budapest, 1980.<\/p>\r\n

(3)<\/a> S\u00fcvecz Emese: Gener\u00e1ci\u00f3v\u00e1lt\u00e1s. M\u0171\u00e9rt\u0151<\/I>, 2019, november. 1,5.<\/p>\r\n

(4)<\/a> Pierre Bourdieu: Alapelvek a kultur\u00e1lis alkot\u00e1sok szociol\u00f3gi\u00e1j\u00e1hoz in. Wessely Anna (szerk.): A kult\u00fara szociol\u00f3gi\u00e1ja<\/I>. Osiris, Budapest, 2003. 178.<\/p>\r\n

(5)<\/a> Pierre Bourdieu: A m\u0171v\u00e9szet szab\u00e1lyai. Az irodalmi mez\u0151 genezise \u00e9s strukt\u00far\u00e1ja<\/I>. Budapest, BKF, 2013.104.<\/p>\r\n

(6)<\/a> Jacques Ranciere: A politikus m\u0171v\u00e9szet paradoxonai in. A felszabadult n\u00e9z\u0151<\/I>. M\u0171csarnok, Budapest, 2013. 40.<\/p>\r\n

(7)<\/a> Ranciere. 44.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Nem kell nagyon m\u00e9lyre \u00e1snunk a m\u0171v\u00e9szetszociol\u00f3gia irodalm\u00e1ban, ha annak magyar vonatkoz\u00e1sait keress\u00fck. El\u00e9g, ha csak a huszonegyedik sz\u00e1zad egyik nagy m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti bestseller\u00e9t, az amerikai October foly\u00f3irat k\u00f6r\u00fcl csoportosul\u00f3 m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek \u00e1ltal jegyzett Art since 1900 (1) c\u00edm\u0171 k\u00f6tetet vessz\u00fck a kez\u00fcnkbe. Hal Foster vonatkoz\u00f3 fejezet\u00e9nek r\u00f6vid bibliogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban kilenc szerz\u0151t tart \u00e9rdemesnek megjegyezni, egyebek mellett Antal […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":631034,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-401092","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401092","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401092"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401092\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/631034"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401092"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401092"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401092"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}