{"id":401093,"date":"2020-01-14T23:00:00","date_gmt":"2020-01-14T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401093"},"modified":"2020-01-14T23:00:00","modified_gmt":"2020-01-14T23:00:00","slug":"a-kelet-europai-tarsadalmak-strukturalis-valsaganak-kivetulese","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/interju\/a-kelet-europai-tarsadalmak-strukturalis-valsaganak-kivetulese\/","title":{"rendered":"A kelet-eur\u00f3pai t\u00e1rsadalmak struktur\u00e1lis v\u00e1ls\u00e1g\u00e1nak kivet\u00fcl\u00e9se"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

A kett\u0151s besz\u00e9den innen \u00e9s t\u00fal – Magyar m\u0171v\u00e9szet 1956 – 1980 c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nyk\u00f6tet a k\u00f6zelm\u00faltban jelent meg, el\u0151sz\u00f6r angol nyelven a Thames & Hudson<\/a>, majd magyarul a Vince Kiad\u00f3<\/a> gondoz\u00e1s\u00e1ban. A kiadv\u00e1ny szerkeszt\u0151ivel besz\u00e9lgett\u00fcnk.<\/I><\/p>\r\n\r\n

BB:<\/B> Mi a k\u00f6tet l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9nete?<\/I><\/p>\r\n\r\n

SE:<\/B> Szeretn\u00e9m hangs\u00falyozni, hogy ez nem egyszer\u0171en csak egy k\u00f6nyv, hanem egy nagyobb projekt eredm\u00e9nye. A kezdem\u00e9nyez\u00e9s K\u00fcll\u0151i P\u00e9ter r\u00e9sz\u00e9r\u0151l j\u00f6tt, aki \u00e9vek \u00f3ta a Tate Modern Orosz- \u00e9s Kelet-Eur\u00f3pai Akviz\u00edci\u00f3s Bizotts\u00e1g\u00e1nak tagja, \u00e9s egy ideje t\u00e1rseln\u00f6ke is. Ezzel a gr\u00e9miummal rendszeresen j\u00e1rt\u00e1k Kelet-Eur\u00f3pa orsz\u00e1gait, \u00e9s \u0151 arra figyelt fel, hogy minden orsz\u00e1gban – a csehekn\u00e9l, a lengyelekn\u00e9l, a rom\u00e1nokn\u00e1l – komoly referencia-anyagok \u00e1llnak rendelkez\u00e9sre az \u00f6tvenes-hatvanas-hetvenes \u00e9vek m\u0171v\u00e9szet\u00e9re vonatkoz\u00f3an, ezzel szemben Magyarorsz\u00e1gon szeg\u00e9nyes a k\u00edn\u00e1lat. Innen j\u00f6tt a projekt \u00e9s a k\u00f6nyv \u00f6tlete.<\/p>\r\n \r\n

2014-ben, amikor tal\u00e1lkoztunk, siker\u00fclt meggy\u0151zni \u0151t arr\u00f3l, hogy ha m\u00e1r sz\u00fcletik egy k\u00f6nyv a magyar m\u0171v\u00e9szetr\u0151l, r\u00e1ad\u00e1sul egy k\u00fclf\u00f6ldi kiad\u00f3n\u00e1l, komoly terjeszt\u00e9ssel, akkor fontos lenne \u00e1ttekinteni azt, hogy most mit gondolunk a magyar m\u0171v\u00e9szet k\u00f6zelm\u00faltj\u00e1r\u00f3l. Ebb\u0151l egy h\u00e1rom \u00e9ves kutat\u00e1si projekt<\/a> lett, t\u00f6bb gener\u00e1ci\u00f3t k\u00e9pvisel\u0151 k\u00fclf\u00f6ldi \u00e9s magyar kutat\u00f3kkal, k\u00f6zt\u00fck eg\u00e9szen fiatalokkal is. A projekt r\u00e9szek\u00e9nt 2016-ban Contested Spheres: Actually Existing Atrworlds Under Socialism<\/I> c\u00edmmel nemzetk\u00f6zi konferenci\u00e1t is rendezt\u00fcnk<\/a> a Translocal Institute for Contemporary Art-tal k\u00f6z\u00f6sen a Kass\u00e1k M\u00fazeumban, ahol nemzetk\u00f6zi szakemberek el\u0151tt tesztelt\u00fck kutat\u00e1si tapasztalatainkat. Mindezek eredm\u00e9nyek\u00e9nt sz\u00fcletett meg 2018-ban az angol nyelv\u0171, majd a magyar k\u00f6nyv a Thames and Hudson \u00e9s a Vince Kiad\u00f3n\u00e1l.<\/p>\r\n\r\n

BB:<\/B> Sz\u00e1momra \u00fagy t\u0171nik, hogy nemcsak hi\u00e1nyokat fed be, hanem a korabeli m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek rev\u00edzi\u00f3j\u00e1t is ny\u00fajtja ez a k\u00f6nyv. Az egykori \u00edr\u00e1sokban els\u0151sorban a p\u00e1rhuzamoss\u00e1gon volt a hangs\u00faly, hogy a nyugati \u00e9s a kelet-eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szet mennyiben feleltethet\u0151 meg egym\u00e1snak, mik\u00f6zben itt a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek legal\u00e1bb olyan hangs\u00falyosak, illetve nagyon er\u0151teljesen megjelenik a kontextus, \u00e9s a nyelvhaszn\u00e1lat is m\u00e1s.<\/I><\/p>\r\n\r\n

SE: <\/B> Ez a k\u00f6nyv arr\u00f3l is sz\u00f3l, hogy ma hogyan l\u00e1tjuk ezt a t\u00f6rt\u00e9netet. A hatvanas \u00e9vek m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek a fordulat \u00f3ta nem volt Magyarorsz\u00e1gon \u00e9rv\u00e9nyes, a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1ni id\u0151szak relev\u00e1ns k\u00e9rd\u00e9sfeltev\u00e9sein alapul\u00f3 kutat\u00e1sa \u00e9s \u00e9rtelmez\u00e9se, ami egy\u00e9bk\u00e9nt a k\u00f6rnyez\u0151 orsz\u00e1gok t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben az elm\u00falt h\u00fasz \u00e9vben megt\u00f6rt\u00e9nt. Mit \u00e9rtek ez alatt? Az elm\u00falt k\u00e9t \u00e9vtizedben a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netben j\u00f3szer\u00e9vel csak a k\u00e1non \u00e1trendez\u00e9se folyt: a K\u00e1d\u00e1r-korszak nem prefer\u00e1lt m\u0171v\u00e9szeti jelens\u00e9geinek, ezen bel\u00fcl is els\u0151sorban az avantg\u00e1rd, underground m\u0171v\u00e9szet szerepl\u0151inek beemel\u00e9se a k\u00e1nonba, tiszt\u00e1zatlanul, hom\u00e1lyosan hagyva bizonyos jelens\u00e9geket \u00e9s m\u0171v\u00e9szeket a korszakb\u00f3l (p\u00e9ld\u00e1ul Kondor B\u00e9la), illetve \u00fajonnan „felfedezett” m\u0171v\u00e9szek (mint Kov\u00e1sznai Gy\u00f6rgy) „emel\u0151dtek be” a k\u00e1nonba.<\/p>\r\n \r\n

A kilencvenes \u00e9vekben teh\u00e1t d\u00f6nt\u0151en a m\u0171v\u00e9szet le-, illetve fel\u00e9rt\u00e9kel\u00e9se folyt, p\u00e9ld\u00e1ul a „rossz m\u0171v\u00e9szet” bemutat\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n hogyan lehet megmutatni az idealiz\u00e1lt k\u00e1non negat\u00edv \u00e1rny\u00e9k\u00e1t \u00e9s ezzel nevets\u00e9gess\u00e9 tenni egy korszakot (lsd. a szocre\u00e1llal kapcsolatos szeml\u00e9let). A m\u00e1sik f\u0151 vonal az az alapvet\u0151en m\u0171kereskedelmi jelleg\u0171 t\u00f6rekv\u00e9s volt, amely az „ellen\u00e1ll\u00f3” m\u0171v\u00e9szet fel\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t t\u0171zte ki c\u00e9lul, de nem t\u00f6rekedett annak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9re vagy \u00fajra\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9re. Ez ut\u00f3bbi vonulat veti fel tal\u00e1n a legt\u00f6bb k\u00e9rd\u00e9st.<\/p>\r\n \r\n

A kilencvenes \u00e9vek elej\u00e9n teh\u00e1t eld\u0151lt a k\u00e9rd\u00e9s, hogy a K\u00e1d\u00e1r-korszak ellenz\u00e9ki- avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szete alkotja az elm\u00falt \u00e9vtizedek m\u0171v\u00e9szet\u00e9nek a gerinc\u00e9t. Ez a d\u00f6nt\u00e9s felt\u00e9tlen\u00fcl jogos abban az \u00e9rtelemben, hogy az avantg\u00e1rd sokak szem\u00e9ben minden k\u00e9ts\u00e9get kiz\u00e1r\u00f3an a korszak egyetlen hitelesnek \u00e9s \u00e9rv\u00e9nyesnek tekintett kultur\u00e1lis jelens\u00e9ge volt. A d\u00f6nt\u00e9sben, hogy az avantg\u00e1rd lesz a magyar m\u0171v\u00e9szet f\u0151 vonulata, benne volt a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1ni magyar t\u00e1rsadalom \u00f6nmeghat\u00e1roz\u00f3 ig\u00e9nye a k\u00e1d\u00e1ri diktat\u00far\u00e1val szemben.<\/p>\r\n\t\r\n

Kezdetben \u00fagy t\u0171nt, hogy az avantg\u00e1rd pozicion\u00e1l\u00e1s\u00e1hoz egyfajta konstrukt\u00edv m\u00faltszeml\u00e9let is t\u00e1rsul \u00e9s helyfoglal\u00e1s\u00e1val nem csup\u00e1n egy \u00faj hatalmi form\u00e1ci\u00f3 j\u00f6n l\u00e9tre. Ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok sora mutatta be az avantg\u00e1rd prominens szem\u00e9lyis\u00e9geit \u00e9s csoportjait, fontos int\u00e9zm\u00e9nyi poz\u00edci\u00f3kat t\u00f6lthettek be az ellenz\u00e9ki m\u0171v\u00e9szek \u00e9s teoretikusok, sokan k\u00f6z\u00fcl\u00fck egyetemi katedr\u00e1hoz jutottak, a rendszerv\u00e1lt\u00e1st k\u00f6vet\u0151en sz\u00e1mos emigr\u00e1ns hazat\u00e9rt Magyarorsz\u00e1gra. Er\u0151s konjunkt\u00far\u00e1ja volt teh\u00e1t ennek a m\u0171v\u00e9szetnek, amelyre a m\u0171kereskedelem is r\u00e1kapcsol\u00f3dott.<\/p>\r\n\t \r\n

Maga a kanoniz\u00e1ci\u00f3 folyamata egy\u00fctt zajlott azzal a t\u00e1rsadalmi l\u00e9pt\u00e9k\u0171 m\u00faltfelt\u00e1r\u00e1ssal \u00e9s l\u00e1zas igazs\u00e1gkeres\u00e9ssel, amely a kilencvenes \u00e9vekben Magyarorsz\u00e1gon zajlott. \u00c9s m\u00e9g egy \u00e9rdekes dolog, hogy a j\u00f3v\u00e1t\u00e9tel, a k\u00e1rp\u00f3tl\u00e1s, rehabilit\u00e1ci\u00f3 el\u00e9rte a m\u0171v\u00e9szet ter\u00fclet\u00e9t is \u00e9s \u00e9letbe l\u00e9ptette a mor\u00e1lis k\u00e1non fogalm\u00e1t. Igaz, a mor\u00e1lis k\u00e1non jelens\u00e9ge nem a kilencvenes \u00e9vek tal\u00e1lm\u00e1nya volt, a szocialista realizmus k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6re kapcs\u00e1n m\u00e1r megjelent a nyolcvanas \u00e9vekben. <\/p>\r\n\r\n

BB:<\/B> A k\u00f6nyvben felmer\u00fcl\u0151 fogalmak – mint p\u00e9ld\u00e1ul a kett\u0151s besz\u00e9d, ami t\u00f6bb \u00e9rtelemben is megjelenik – m\u00e1r kor\u00e1bban is haszn\u00e1latban voltak?<\/I><\/p>\r\n\r\n

SE:<\/B> A kett\u0151s besz\u00e9d fogalm\u00e1t sokan, sokf\u00e9lek\u00e9ppen haszn\u00e1lj\u00e1k, f\u0151k\u00e9nt a kelet-eur\u00f3pai rezsimek hazug term\u00e9szet\u00e9re, az \u00f6sszekacsint\u00e1sra vagy a sorok k\u00f6z\u00f6tti olvas\u00e1sra vonatkoztatva. Engem a kett\u0151s besz\u00e9dnek ez a kiss\u00e9 leegyszer\u0171s\u00edt\u0151 olvasata kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rdekelt, ink\u00e1bb, mint m\u0171k\u00f6d\u00e9s, t\u00e1rsadalmi, politikai dinamika foglalkoztatott, ami kihatott a kult\u00far\u00e1ra is. \u00c9rtelmez\u00e9s\u00fcnkben a kett\u0151s besz\u00e9d a kelet-eur\u00f3pai t\u00e1rsadalmak struktur\u00e1lis v\u00e1ls\u00e1g\u00e1nak a kivet\u00fcl\u00e9se, olyan ellentmond\u00e1s, amely e rendszerek ideol\u00f3gi\u00e1ja \u00e9s t\u00fal\u00e9l\u00e9si gyakorlata k\u00f6z\u00f6tt fesz\u00fclt.<\/p>\r\n \r\n

A k\u00e9t vil\u00e1grendszer k\u00f6z\u00e9 val\u00f3 beszor\u00edtotts\u00e1g kett\u0151s orient\u00e1ci\u00f3t k\u00f6vetelt ezekt\u0151l az orsz\u00e1gokt\u00f3l: a Szovjetuni\u00f3 fel\u00e9 az ideol\u00f3giai f\u00fcgg\u00e9s k\u00e9nyszer\u0171 elfogad\u00e1s\u00e1t, a m\u00e1sik oldalon a halad\u00e1st biztos\u00edt\u00f3 nyugati modellek \u00e1tv\u00e9tel\u00e9t. Ma m\u00e1r tudjuk, hogy e modellek n\u00e9lk\u00fcl a kelet-eur\u00f3pai rendszerek fejl\u0151d\u00e9sk\u00e9ptelenek voltak. \u00c1tvett\u00e9k a nyugati mint\u00e1kat, szovjet-kompatibiliss\u00e9 alak\u00edtott\u00e1k \u00e9s ez az abszurd helyzet hossz\u00fa t\u00e1von al\u00e1\u00e1sta e rendszerek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Ez a belpolitik\u00e1ban egy\u00fctt j\u00e1rt a kommunista p\u00e1rtok arculatveszt\u00e9s\u00e9vel is, hiszen hogyan lehet a t\u00e1rsadalomra ideol\u00f3giai alapon r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edteni egy rendszert, ha az ideol\u00f3gi\u00e1t a haszonelv\u0171 pragmatizmus v\u00e1ltja fel?<\/p>\r\n \r\n

A kett\u0151s dinamik\u00e1hoz val\u00f3 alkalmazkod\u00e1s \u00e1lland\u00f3 \u00f6nkorrekci\u00f3ra k\u00e9nyszer\u00edttette ezeket a rezsimeket. Sokszor hallunk olyan k\u00f6zhelyeket a korszak le\u00edr\u00e1s\u00e1ban, hogy a 80-as \u00e9vekre „slamposabb lett a rendszer” vagy „a hatalom m\u00e1r nem figyelt el\u00e9gg\u00e9 oda”. Itt ink\u00e1bb ennek a korrekci\u00f3s mechanizmusnak a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9r\u0151l van sz\u00f3 szerintem. Hogy m\u0171v\u00e9szet \u00e9s hatalom viszonya milyen konfigur\u00e1ci\u00f3kat \u00edrt le a K\u00e1d\u00e1r-korszak \u00e9vtizedeiben. Ha ennek a mozgat\u00f3it meg\u00e9rtj\u00fck, tagolhat\u00f3bb\u00e1 v\u00e1lik a korszak is – ami m\u00e9g mindig el\u00e9gg\u00e9 t\u00f6mbszer\u0171en jelenik meg. \u00c9s esetleg jobban l\u00e1tjuk azt is, hogy e korrekci\u00f3k hat\u00e1s\u00e1ra hogyan v\u00e1ltozik a t\u00e1rsadalom, a gazdas\u00e1g vagy a kult\u00fara szerepl\u0151inek a mozg\u00e1stere.<\/p>\r\n\t\r\n

Hogy egy p\u00e9ld\u00e1val is illusztr\u00e1ljam ezt a k\u00e9rd\u00e9st: a korai K\u00e1d\u00e1r-korban Kass\u00e1k 1960-as p\u00e1rizsi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak esete mutatja, hogy az \u00f6tvenes \u00e9vek legv\u00e9g\u00e9n, hatvanas \u00e9vek legelej\u00e9n ny\u00edltan kimondt\u00e1k: a kult\u00fara teljes\u00edtm\u00e9nyeit illet\u0151en nem lehet kett\u0151s besz\u00e9d, kett\u0151s m\u00e9rce. Nincs k\u00fcl\u00f6n Nyugatra \u00e9s egy itthonra haszn\u00e1latos kult\u00farpolitika. Ez teljesen \u00e9rthet\u0151, hiszen Kass\u00e1k absztrakt m\u0171v\u00e9szete a kora K\u00e1d\u00e1r-korszak szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l nem eshetett az orsz\u00e1g kultur\u00e1lis \u00f6nreprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak a kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba.<\/p>\r\n\t \r\n

Pedig a s\u00falyos legitim\u00e1ci\u00f3s deficittel k\u00fczd\u0151 k\u00e1d\u00e1ri hatalom \u00e9rdekelt lett volna abban, hogy 1956 ut\u00e1n a vil\u00e1gban – ak\u00e1r Kass\u00e1k ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val – kedvez\u0151bb k\u00e9p alakuljon ki r\u00f3la. A hatalom eld\u00f6nt\u00f6tte, \u00e9s Kass\u00e1k p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n kereszt\u00fcl megakad\u00e1lyozta, hogy ny\u00edltan manifeszt\u00e1l\u00f3djon a kett\u0151s m\u00e9rce, amely egy\u00e9bk\u00e9nt a kommunista hatalom eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9nete alatt eleve l\u00e9tezett. K\u00e9s\u0151bb a hatvanas \u00e9vekben a kult\u00farpolitika feladta ezt a konfrontat\u00edv, premissza-jelleg\u0171 \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

BB:<\/B> A fogalom dinamikusan v\u00e1ltoz\u00f3 jellege tehette vez\u00e9rmot\u00edvumm\u00e1 a korszak le\u00edr\u00e1s\u00e1ban?<\/I><\/p>\r\n\r\n

SE:<\/B> Igen. Kass\u00e1k p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n l\u00e1thatjuk, hogy kezdetben a k\u00e1d\u00e1ri kult\u00farpolitika is \u00e1tvette a R\u00e1kosi korszakt\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6lt absztrakci\u00f3-elleness\u00e9get, k\u00e9s\u0151bb azonban v\u00e1ltoztatott ezen. \u00c9s ez az eg\u00e9sz absztrakt-nem absztrakt vita id\u0151vel am\u00fagy is ellaposodott. De nem egyszer\u0171en arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy a kult\u00farpolitika a hatvanas \u00e9vekben toler\u00e1nsabb lett volna a kult\u00fara szerepl\u0151ivel. Gondoljunk az 1969-es nagy budapesti Vasarely ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s eset\u00e9re (a k\u00f6tetben B\u00f3di L\u00f3r\u00e1nt foglalkozik ezzel a t\u00e9m\u00e1val). Vasarely szem\u00e9ly\u00e9ben egy magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa, vil\u00e1gh\u00edr\u0171 nyugati absztrakt m\u0171v\u00e9szt \u00e1ll\u00edtanak ki a M\u0171csarnokban, aki Magyarorsz\u00e1gon k\u00e9s\u0151bb \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u00fazeumot is kap.<\/p>\r\n \r\n

A hazai absztrakt m\u0171v\u00e9szek azonban tov\u00e1bbra sem r\u00e9szei a k\u00e1nonnak. 1967-ben ugyan egy form\u00e1lis gesztussal visszaveszik a Sz\u00f6vets\u00e9gbe az \u00f6tvenes \u00e9vekben kiz\u00e1rt m\u0171v\u00e9szeket, Kass\u00e1kot, Kornisst \u00e9s m\u00e1sokat, de az id\u0151s Kass\u00e1knak ugyanekkor csak egy n\u00e9h\u00e1ny napig tart\u00f3 \u00e9letm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal kell be\u00e9rnie a F\u00e9nyes Adolf Teremben. Teh\u00e1t itt nem az absztrakci\u00f3 nagyvonal\u00fa integr\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, hanem valami m\u00e1sr\u00f3l. Vasarely \u00e9s Amerigo Tot nagyszab\u00e1s\u00fa ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sai, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 m\u00fazeumaik Budapesten \u00e9s P\u00e9csett ink\u00e1bb azt mutatj\u00e1k, hogy az acz\u00e9li kult\u00farpolitika \u00faj dinamik\u00e1t akar hozni a hatvanas \u00e9vek kultur\u00e1lis \u00e9let\u00e9be, m\u00e9ghozz\u00e1 olyat, ami politikailag is hasznot hajt. \u00c9s ezt az \u00faj elemet az emigr\u00e1ns nyugati m\u0171v\u00e9szek kultur\u00e1lis repatri\u00e1l\u00e1s\u00e1ban tal\u00e1lt\u00e1k meg. Eset\u00fckben arra is r\u00e1\u00e9reztek, hogy az ideol\u00f3giai alap\u00fa ir\u00e1ny\u00edt\u00e1ssal szemben a nemzeti alapon szervez\u0151d\u0151 politiz\u00e1l\u00e1snak lehet nagyobb kultur\u00e1lis hozad\u00e9ka.<\/p>\r\n\r\n

BB:<\/B> Ahogy a k\u00f6nyv egyik kritikusa fogalmaz, a hatalmi-int\u00e9zm\u00e9nyi strukt\u00fara \u00e9s az erre vonatkoz\u00f3 egy\u00e9ni m\u0171v\u00e9szi strat\u00e9gi\u00e1k a m\u0171vekkel egyenl\u0151 hangs\u00fallyal jelennek meg a k\u00f6tetben publik\u00e1lt sz\u00f6vegekben. Tal\u00e1lkoztam azonban olyan v\u00e9lem\u00e9nnyel is, aki kifejezetten \u00f6r\u00fclt ennek a hangs\u00falyeltol\u00f3d\u00e1snak. Ez felt\u00e9telez\u00e9sem szerint alapvet\u0151 sz\u00e1nd\u00e9k lehetett a kutat\u00f3k r\u00e9sz\u00e9r\u0151l, p\u00e1rhuzamosan azzal, hogy felmer\u00fclt a korabeli kelet-eur\u00f3pai m\u0171v\u00e9szeti produkci\u00f3 \u00fajra\u00e9rt\u00e9kel\u00e9se a nyugati k\u00e1nonon bel\u00fcl.<\/I><\/p>\r\n\r\n

SE:<\/B> K\u00f6nyv\u00fcnkben nem monografikus megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sre t\u00f6rekedt\u00fcnk \u00e9s nem egyszer\u0171en a magyar m\u0171v\u00e9szet nagy teljes\u00edtm\u00e9nyeit akartuk csokorba k\u00f6tni. Ez a munka els\u0151sorban a k\u00fclf\u00f6ldi k\u00f6z\u00f6ns\u00e9get k\u00edv\u00e1nta megsz\u00f3l\u00edtani, de persze a hazai sz\u00e9lesebb k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra is \u00e9rthet\u0151bb\u00e9 akartuk tenni azokat a komplik\u00e1lt viszonylatokat is, amib\u0151l a korszak m\u0171v\u00e9szete kin\u0151. A m\u0171v\u00e9szet \u00e9s hatalom bonyolult konfigur\u00e1ci\u00f3it, azokat az alakzatokat, amiket ezek kirajzolnak, \u00e9s amit a m\u0171v\u00e9szet is elmond. Ehhez kerest\u00fcnk \u00faj gondolkod\u00e1si keretet az olyan, elhaszn\u00e1l\u00f3dott s\u00e9m\u00e1k helyett, mint p\u00e9ld\u00e1ul a 3 t (tiltott, t\u0171rt, t\u00e1mogatott) kateg\u00f3riarendszere. A 3 t-vel nem csak az a probl\u00e9ma, hogy nem ad lehet\u0151s\u00e9get \u00e1rnyalt elemz\u00e9sre \u00e9s leegyszer\u0171s\u00edtett politikai olvasatot ad a m\u0171v\u00e9szetnek, hanem az ebben val\u00f3 gondolkod\u00e1s akarva-akaratlanul mor\u00e1lis \u00edt\u00e9let is. \u00d6sszekeveredik benne az emberi magatart\u00e1s \u00e9s a m\u0171v\u00e9szi teljes\u00edtm\u00e9ny problematik\u00e1ja, ami nem seg\u00edt tiszt\u00e1zni a k\u00e9pet.<\/p>\r\n\r\n

BB:<\/B> A k\u00f6tetben az int\u00e9zm\u00e9nyek, a diskurzusok, az elhallgatott t\u00f6rt\u00e9netek \u00e9s a besz\u00e9daktusok jelennek meg hangs\u00falyosan – ez ut\u00f3bbi tal\u00e1n a leghangs\u00falyosabb a tanulm\u00e1nyok hossz\u00e1t tekintve, ami arra utal, hogy a nyelv fontos szerepet j\u00e1tszott a m\u0171v\u00e9szeti produkci\u00f3 kapcs\u00e1n is. <\/I><\/p>\r\n\r\n

HS:<\/B> Visszat\u00e9rn\u00e9k a besz\u00e9lget\u00e9s kezdet\u00e9hez, amikor a rev\u00edzi\u00f3t, a kontextust \u00e9s a nyelvis\u00e9get emlegetted. \u00c9n azt gondolom, hogy a k\u00f6nyv strukt\u00far\u00e1ja mindh\u00e1rom n\u00e9z\u0151pontra rezon\u00e1lni k\u00edv\u00e1nt. Azt is fontos kiemelni, hogy nemzetk\u00f6zi olvas\u00f3kra tervezt\u00fck ezt a k\u00f6tetet, teh\u00e1t az egys\u00e9gc\u00edmek val\u00f3j\u00e1ban angol nyelvre lettek szabva. Van p\u00e9ld\u00e1ul egy r\u00e9sze a k\u00f6nyvnek, az Institutions (int\u00e9zm\u00e9nyek), itt l\u00e9nyeges, hogy az angol institution sz\u00f3nak sokkal gazdagabb a jelent\u00e9se, mint a magyar int\u00e9zm\u00e9ny kifejez\u00e9snek. \r\nSz\u00e1nd\u00e9kunk volt, hogy a mi int\u00e9zm\u00e9ny fejezet\u00fcnkben is benne legyen a m\u0171v\u00e9szet fogalm\u00e1nak int\u00e9zm\u00e9nyes jellege, illetve a m\u0171v\u00e9szet int\u00e9zm\u00e9nyelm\u00e9lete, de nem annyira a pragmatikus amerikai elm\u00e9let, hanem sokkal ink\u00e1bb a diszkurz\u00edv eur\u00f3pai.<\/p>\r\n \r\n

A m\u0171v\u00e9szet eur\u00f3pai kritikai int\u00e9zm\u00e9nyelm\u00e9lete (Schillert\u0151l Peter B\u00fcrgerig \u00e9s Jacques Ranciere-ig) arra \u00e9p\u00fcl, hogy a m\u0171v\u00e9szet egy\u00fattal nyelv, diskurzus is, ami int\u00e9zm\u00e9nyes\u00fcl, vagyis val\u00f3s int\u00e9zm\u00e9nyeken kereszt\u00fcl k\u00f6zvet\u00edt\u0151dik a t\u00e1rsadalom fel\u00e9, ami egy rendk\u00edv\u00fcl frapp\u00e1ns le\u00edr\u00e1sa annak is, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nt n\u00e1lunk, amikor meg\u00e9rkezett hozz\u00e1nk a szovjet kult\u00fara. Az a szovjet kult\u00fara, amely azt\u00e1n a magyar m\u0171v\u00e9szeti diskurzus \u00e9s int\u00e9zm\u00e9nyrendszer gyors szovjetiz\u00e1l\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl l\u00e9trehozta azt a nyelvi \u00e9s t\u00e1rsadalmi strukt\u00far\u00e1t, a magyar szocialista m\u0171v\u00e9szetet, ami a R\u00e1kosi-R\u00e9vai, illetve a K\u00e1d\u00e1r-Acz\u00e9l korszakokon \u00e1t eg\u00e9szen a rendszerv\u00e1lt\u00e1sig fennmaradt.<\/p>\r\n \r\n

Az \u00e1ltalad is eml\u00edtett rev\u00edzi\u00f3 kapcs\u00e1n pedig azt szeretn\u00e9m kiemelni, hogy els\u0151sorban nem a k\u00e1non, hanem a kor\u00e1bbi m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti narrat\u00edv\u00e1k rev\u00edzi\u00f3j\u00e1ra t\u00f6rekedt\u00fcnk, amelyek egyr\u00e9szt egy szovjet kult\u00far\u00e1ban, m\u00e1sr\u00e9szt egy azzal szemben\u00e1ll\u00f3, magyar, „ellenz\u00e9ki”, avantg\u00e1rd, illetve neoavantg\u00e1rd kult\u00far\u00e1ban gondolkodtak. Tulajdonk\u00e9ppen ennek a mark\u00e1ns \u00e9s viszonylag nehezen lebonthat\u00f3, illetve dekonstru\u00e1lhat\u00f3 kett\u0151ss\u00e9gnek, dichot\u00f3mi\u00e1nak a komplex, eszt\u00e9tikai \u00e9s politikai, filoz\u00f3fiai \u00e9s kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti elemz\u00e9s\u00e9t k\u00eds\u00e9relt\u00fck meg a k\u00f6tettel. <\/p>\r\n\r\n

Ha teh\u00e1t a szocialista kult\u00far\u00e1t meghat\u00e1roz\u00f3 int\u00e9zm\u00e9nyekr\u0151l besz\u00e9l\u00fcnk, akkor egy\u00fattal nyelvr\u0151l is besz\u00e9l\u00fcnk, illetve az Edit \u00e1ltal is eml\u00edtett 3 t-r\u0151l, illetve arr\u00f3l, hogy ebben a hivatalosan kimunk\u00e1lt, de az ellenkult\u00far\u00e1ban is elfogadott strukt\u00far\u00e1ban \u00e9ppen a legkev\u00e9sb\u00e9 defini\u00e1lt, sz\u00fcrke z\u00f3nak\u00e9nt is felfoghat\u00f3 t\u0171rt terr\u00e9nummal lehetne le\u00edrni a magyar kult\u00fara t\u00falnyom\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t. Mi pedig a t\u00e1mogatott \u00e9s a tiltott t\u00fals\u00e1gosan is szimpla kett\u0151ss\u00e9ge helyett szerett\u00fcnk volna ink\u00e1bb erre a sz\u00fcrke z\u00f3n\u00e1ra f\u00f3kusz\u00e1lni, \u00e9s f\u00f6lt\u00e1rni azt, hogy a nagy narrat\u00edv\u00e1k m\u00f6g\u00f6tt val\u00f3j\u00e1ban milyen apr\u00f3 (mikro-)t\u00f6rt\u00e9netek zajlottak, avagy ki \u00e9s mire haszn\u00e1lta a rendelkez\u00e9s\u00e9re \u00e1ll\u00f3 nyelveket \u00e9s kult\u00far\u00e1kat? Vagyis ki \u00e9s mire haszn\u00e1lta a hivatalos, szovjet t\u00edpus\u00fa \u00e1llami kult\u00far\u00e1t \u00e9s a nem-hivatalos ellenkult\u00far\u00e1t – teh\u00e1t azt a kult\u00far\u00e1t, ami \u00e9ppen ezzel az \u00e1llami kult\u00far\u00e1val szemben defini\u00e1lta mag\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

A nyelvi f\u00f3kusz ment\u00e9n rajzol\u00f3dott ki sz\u00e1munkra az int\u00e9zm\u00e9nyekt\u0151l a diskurzusokon \u00e9s az \u00e1lc\u00e1kon \u00e1t (ami angolul jobban hangzik, hiszen a disguise sz\u00e9pen r\u00edmel a discourse-ra) a besz\u00e9daktusokig (speech acts) \u00edvel\u0151 t\u00f6rt\u00e9net. A besz\u00e9daktusok fogalommal a neoavantg\u00e1rdnak mondott, \u00fajfajta, performat\u00edv, aktivista m\u0171v\u00e9szeti praxist akartuk le\u00edrni metaforikusan. Azt a praxist, ami \u00e9pp az\u00e9rt ker\u00fclt a mi t\u00f6rt\u00e9net\u00fcnk, avagy narrat\u00edv\u00e1nk v\u00e9g\u00e9re, mert a neoavantg\u00e1rd aktivizmust v\u00e1laszt\u00f3 m\u0171v\u00e9szek nem akartak a m\u0171v\u00e9szet szocialista int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9ben \u00e9lni, nem akartak r\u00e9szt venni a diskurzusban, nem akart\u00e1k besz\u00e9lni azt a nyelvet, ami az \u00e1llami kult\u00fara nyelve volt. <\/p>\r\n\t\r\n

BB:<\/B> …vagy kifigur\u00e1zt\u00e1k adott esetben…<\/I><\/p>\r\n\r\n

HS:<\/B> Igen.<\/p>\r\n \r\n

BB:<\/B> …illetve gyakran tudatosan haszn\u00e1lt\u00e1k annak fordulatait, parodisztikus vagy dekonstrukt\u00edv c\u00e9lzattal.<\/I><\/p>\r\n \r\n

HS:<\/B> \u00cdgy van.<\/p>\r\n \r\n

BB:<\/B> Felt\u0171nt, hogy az angol \u00e9s a magyar v\u00e1ltozat eset\u00e9ben helyet cser\u00e9lt a c\u00edm \u00e9s az alc\u00edm.<\/I><\/p>\r\n \r\n

HS:<\/B> Az angol kiad\u00f3 azt mondta, hogy mivel az angol egy prec\u00edz kult\u00fara, a k\u00f6nyv c\u00edm\u00e9nek deskript\u00edvnek kell lennie, \u00e9s a „k\u00f6lt\u0151i” c\u00edm legyen ink\u00e1bb az alc\u00edm.<\/p>\r\n\t\r\n\t

BB:<\/B> Nemcsak k\u00f6lt\u0151is\u00e9gr\u0151l van sz\u00f3, tekinthetj\u00fck a kett\u0151s besz\u00e9det a k\u00f6nyv t\u00e9m\u00e1j\u00e1nak is, amire a magyar m\u0171v\u00e9szet k\u00f6zelm\u00faltj\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nete a p\u00e9lda ebben az esetben.<\/I><\/p>\r\n\t\r\n\t

HS:<\/B> Igen, sz\u00e1munkra az\u00e9rt is fontos a kett\u0151s besz\u00e9d mint f\u0151c\u00edm, mert ennek az id\u0151szaknak csak egy fajta lehets\u00e9ges \u00e9rtelmez\u00e9si keret\u00e9r\u0151l sz\u00f3l a k\u00f6nyv. Vagyis nem az volt a c\u00e9lunk, hogy enciklop\u00e9dikus \u00e9rtelemben bemutassuk a korszak teljes m\u0171v\u00e9szet\u00e9t. A magyar kiad\u00e1s c\u00edm\u00e9ben – A kett\u0151s besz\u00e9den innen \u00e9s t\u00fal – ez a sz\u00e1nd\u00e9k tal\u00e1n m\u00e9g plasztikusabb: nem gondoljuk, hogy mindenki a kett\u0151s besz\u00e9d \u00edratlan t\u00f6rv\u00e9nyei szerint \u00e9lt, hanem ink\u00e1bb \u00fagy \u00e9rezz\u00fck, hogy volt, aki bele\u00e1llt ebbe a rendszerbe \u00e9s megk\u00f6t\u00f6tte a maga eszt\u00e9tikai \u00e9s politikai kompromisszumait, \u00e9s volt, aki nem. Volt, aki haszn\u00e1lta ezt a nyelvet, mert r\u00e9sze akart lenni ennek a kult\u00far\u00e1nak, \u00e9s volt, aki nem. Volt, aki m\u00e1r eleve egy m\u00e1sfajta kult\u00far\u00e1ban \u00e9lt, miel\u0151tt j\u00f6tt volna a szovjet kult\u00fara, \u00e9s nem \u00e9rdekelt\u00e9k annak \u00edg\u00e9retei \u00e9s lehet\u0151s\u00e9gei. \u00c9s volt, aki \u00fagy szocializ\u00e1l\u00f3dott, \u00fagy n\u0151tt fel ebben a kult\u00far\u00e1ban, hogy m\u00e1r nem \u00f3hajtott annak r\u00e9sze lenni – innen j\u00f6n az innen \u00e9s t\u00fal.<\/p>\r\n\r\n

BB:<\/B> A bevezet\u0151 sz\u00f6veg szerint a neoavantg\u00e1rd k\u00fcl\u00f6n\u00f6s teljes\u00edtm\u00e9nye volt, hogy nem vett r\u00e9szt a kett\u0151s besz\u00e9dben. M\u00e9gsem egy\u00e9rtelm\u0171, hogy kiemelt szerephez jut ez az ir\u00e1nyzat a k\u00f6tetben.<\/I><\/p>\r\n\r\n

SE:<\/B> Nem arr\u00f3l van sz\u00f3, hogy a neoavantg\u00e1rd tekint\u00e9ly\u00e9t akartuk volna kisebb\u00edteni vagy abszolutiz\u00e1lni. A k\u00e9rd\u00e9s nem itt d\u0151l el. A f\u00f3kuszunk ink\u00e1bb arra ir\u00e1nyult, hogy l\u00e1that\u00f3bb\u00e1 v\u00e1ljanak azok a helyi, region\u00e1lis kontextusban kirajzol\u00f3d\u00f3, fesz\u00fclts\u00e9gteli jelens\u00e9gek, amelyek p\u00e9ld\u00e1ul a neoavantg\u00e1rdot is h\u00fasbav\u00e1g\u00f3an \u00e9rintett\u00e9k. A neoavantg\u00e1rd hagyom\u00e1nyosan a hatalommal van konfrontat\u00edv viszonyba \u00e1ll\u00edtva, pedig m\u00e1s elutas\u00edt\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1k is m\u0171k\u00f6dtek vele szemben, p\u00e9ld\u00e1ul a t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben nemzeti-konzervat\u00edv k\u00f6zv\u00e9lem\u00e9ny\u00e9, amely a neoavantg\u00e1rdot mint a nemzeti kult\u00fara szellem\u00e9t\u0151l idegen form\u00e1ci\u00f3t utas\u00edtotta el. Err\u0151l p\u00e9ld\u00e1ul kevesebb sz\u00f3 esik. Sok kit\u0171n\u0151 szerz\u0151 foglalkozik a neoavantg\u00e1rd jelens\u00e9geivel k\u00f6tet\u00fcnkben, a magyarok, K\u00fcrti Emese, Sz\u00e9kely Katalin mellett olyan neves k\u00fclf\u00f6ldi m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek, mint Klara Kemp-Welch, Magdalena Radomska vagy a hossz\u00fa \u00e9veket Magyarorsz\u00e1gon t\u00f6lt\u0151 Maja es Reuben Fowkes. Fontos volt ez a m\u00e1sik szem ahhoz, hogy ne csup\u00e1n a magunk belterjes szemsz\u00f6g\u00e9b\u0151l l\u00e1ttassuk ezt a t\u00f6rt\u00e9netet.<\/p>\r\n\r\n

BB:<\/B> Tizennyolc tanulm\u00e1ny van a k\u00f6tetben, az is el\u0151fordul, hogy valamelyik szerz\u0151 a t\u00f6bbit\u0151l elt\u00e9r\u0151 terminol\u00f3gi\u00e1t haszn\u00e1l hasonl\u00f3 probl\u00e9m\u00e1k le\u00edr\u00e1s\u00e1ra. Eredetileg ennyi t\u00e9ma volt tervezve, vagy menet k\u00f6zben alakult ki, hogy h\u00e1ny sz\u00f6veg szerepeljen?<\/I><\/p>\r\n\r\n

HS:<\/B> Voltak szerkeszt\u0151i preferenci\u00e1k \u00e9s term\u00e9szetesen voltak szerz\u0151i preferenci\u00e1k, teh\u00e1t maga a k\u00f6nyv is sok apr\u00f3 kompromisszum \u00e9s alku eredm\u00e9nyek\u00e9nt j\u00f6tt l\u00e9tre, ahogy minden nagyobb l\u00e9pt\u00e9k\u0171 intellektu\u00e1lis v\u00e1llalkoz\u00e1s.<\/p>\r\n\r\n

TH:<\/B> Komoly kutat\u00f3munka el\u0151zte meg a k\u00f6nyvet, de nem mindegyik kutat\u00e1si sz\u00e1lb\u00f3l lett v\u00e9g\u00fcl sz\u00f6veg is, teh\u00e1t m\u00e1r ott volt egy sz\u0171r\u00e9s, k\u00e9s\u0151bb, a szerkeszt\u00e9s sor\u00e1n is sok \u00faj szempont mer\u00fclt fel.<\/p>\r\n \r\n

HS:<\/B> A kett\u0151s besz\u00e9d volt tulajdonk\u00e9ppen a k\u00f6zponti vez\u00e9relv\u00fcnk, ami Edit koncepci\u00f3ja, \u00e9s \u0151 is fejtette ki a k\u00f6nyvben, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl egy olyan szerz\u0151g\u00e1rda \u00e1llt \u00f6ssze, akikr\u0151l azt gondoltuk, hogy erre a koncepci\u00f3ra valamilyen form\u00e1ban rezon\u00e1lhatnak. Ez nemcsak a magyar szerz\u0151kre volt igaz, hanem a k\u00fclf\u00f6ldiekre is, p\u00e9ld\u00e1ul Magdalena Radomsk\u00e1ra, aki abb\u00f3l a szempontb\u00f3l is izgalmas sz\u00f6veggel szerepel a k\u00f6tetben, hogy Piotr Piotrowski tan\u00edtv\u00e1nyak\u00e9nt \u00e9ppen a Kelet-Nyugat dichot\u00f3mia dekonstru\u00e1l\u00e1s\u00e1nak „horizont\u00e1lis” m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti programj\u00e1b\u00f3l indult ki.<\/p>\r\n \r\n

K\u00e9rdezted m\u00e9g az elej\u00e9n, amikor a rev\u00edzi\u00f3t is eml\u00edtetted, hogy mennyire volt l\u00e9nyeges szempont, hogy ezt a szint\u00e9n r\u00e9gi narrat\u00edv\u00e1t, ami a magyar m\u0171v\u00e9szet felz\u00e1rk\u00f3z\u00e1sa a Nyugathoz, \u00fajra\u00e9rtelmezz\u00fck? Ez a szempont nemcsak Radomsk\u00e1n\u00e1l mer\u00fclt fel, hanem n\u00e1lam \u00e9s Feh\u00e9r D\u00e1vidn\u00e1l is, amikor azzal foglalkoztunk, hogy mi\u00e9rt is volt fontos elsaj\u00e1t\u00edtani a Nyugat \u00e9s a Kelet nyelv\u00e9t is, mi\u00e9rt is volt \u00e9rdekes a Nyugat \u00e9s a Kelet elt\u00e9r\u0151 modernizmus, moderns\u00e9g \u00e9s korszer\u0171s\u00e9g \u00e9rtelmez\u00e9seinek konfront\u00e1l\u00e1sa.<\/p>\r\n \r\n

\u00c9n azt gondolom, hogy \u00e9ppen ebb\u0151l a konfront\u00e1ci\u00f3b\u00f3l sz\u00fcletett meg egy jellegzetesen „poliglott”, hibrid, k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai kult\u00fara, amelynek \u00e9rt\u00e9ke \u00e9s k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge \u00e9ppen „t\u00f6bbnyelv\u0171s\u00e9g\u00e9ben” rejlik. Ilyen \u00e9rtelemben, vagyis a kett\u0151s besz\u00e9d, a kett\u0151s orient\u00e1ci\u00f3 \u00e9rtelm\u00e9ben, Kondor B\u00e9la, Csernus Tibor, Lakner L\u00e1szl\u00f3, s\u0151t Bern\u00e1th Aur\u00e9l \u00e9s Domanovszky Endre is t\u00f6bb nyelven besz\u00e9lt. <\/p>\r\n \r\n

Am\u00edg \u00e9n a modern \u00e9s a korszer\u0171 diskurzusa fel\u0151l k\u00f6zel\u00edtettem a kett\u0151s besz\u00e9d mentalit\u00e1s\u00e1hoz, addig Feh\u00e9r D\u00e1vid a realizmus fogalma ment\u00e9n k\u00eds\u00e9relt meg valami hasonl\u00f3t. \u0150 a pop art \u00e9s a hiperrealizmus saj\u00e1tos magyar verzi\u00f3inak p\u00e9ld\u00e1in kereszt\u00fcl mutatta be, hogy val\u00f3j\u00e1ban nem arr\u00f3l volt sz\u00f3, hogy a m\u0171v\u00e9szek l\u00e9trehozt\u00e1k a magyar pop artot, hanem valami eg\u00e9szen m\u00e1st hoztak l\u00e9tre, hiszen a pop art nyelv\u00e9t \u00e9s kult\u00far\u00e1j\u00e1t „leford\u00edtott\u00e1k” (Homi Bhabha, Boris Buden \u00e9s Andr\u00e1s Edit felfog\u00e1s\u00e1ban) az itteni viszonyokra.<\/p>\r\n \r\n

A Kelet-Nyugat dichot\u00f3mia nyelvi-kultur\u00e1lis \u00e9rtelmez\u00e9se meghat\u00e1roz\u00f3 szempont volt Gy\u00f6rgy P\u00e9ter, illetve Dob\u00f3 G\u00e1bor \u00e9s Szeredi Merse P\u00e1l sz\u00e1m\u00e1ra is, akik szint\u00e9n ebb\u0151l a narrat\u00edv, de a k\u00f6z\u00e9p-eur\u00f3pai identit\u00e1st er\u0151sen meghat\u00e1roz\u00f3 strukt\u00far\u00e1b\u00f3l indultak ki. Gy\u00f6rgy P\u00e9ter eg\u00e9szen konkr\u00e9tan a komporsz\u00e1g metafor\u00e1j\u00e1t\u00f3l indult el, amikor a szovjet kultur\u00e1lis forradalom magyar fogadtat\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lta, G\u00e1bor \u00e9s Merse pedig Adyt\u00f3l \u00e9s Kass\u00e1kt\u00f3l kezd\u0151d\u0151en ezt a Kelet-Nyugat dichot\u00f3mi\u00e1t vitte v\u00e9gig, Vajd\u00e1n, Kornisson \u00e9s az Eur\u00f3pai Iskol\u00e1n \u00e1t eg\u00e9szen az Iparterv gener\u00e1ci\u00f3ig \u00edvel\u0151en, mik\u00f6zben azt is bemutatt\u00e1k, hogy mik\u00e9nt is v\u00e1ltozott a Nyugat \u00e9s a Kelet fogalma a huszadik sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l az 1960-as 70-es \u00e9vekig.<\/p>\r\n\r\n

BB:<\/B> Illetve, hogy milyen t\u00f6redezett volt ez a nyugat-kelet \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9srendszer.<\/I><\/p>\r\n\r\n

SE:<\/B> Igen. A modernizmus t\u00f6rt\u00e9nete Nyugaton t\u00f6retlen \u00edv\u0171 folyamat volt, Magyarorsz\u00e1gra \u00e9s a kelet-eur\u00f3pai orsz\u00e1gok t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9re nem ez a jellemz\u0151. Ez a k\u00f6tet sz\u00e1m\u00e1ra is megad egy l\u00e9nyeges viszonylatot. Ezek az \u00edr\u00e1sok, mint felvezet\u0151 sz\u00f6vegek egy t\u00e1gabb id\u0151horizontot nyitnak \u00e9s seg\u00edtik meg\u00e9rtetni a huszadik sz\u00e1zadi modern magyar m\u0171v\u00e9szet alakul\u00e1s\u00e1t \u00e9s a nyugatit\u00f3l elt\u00e9r\u0151 karakter\u00e9t. <\/p>\r\n\r\n

BB:<\/B> Sz\u00e1momra – aki a nyolcvanas \u00e9vek elej\u00e9n kapcsol\u00f3dott be a m\u0171v\u00e9szet k\u00f6r\u00fcl foly\u00f3 diskurzusba, akkor szerezte az alapvet\u0151 \u00e9lm\u00e9nyeit – Scha\u00e1r Erzs\u00e9bet vagy Orsz\u00e1g Lili nem t\u0171nt h\u00e1tt\u00e9rbe szor\u00edtott szerz\u0151nek, sokkal ink\u00e1bb az \u00e9lvonalba tartoz\u00f3nak l\u00e1tszott. Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l kicsit ki\u00e9lezettnek \u00e9rzem az egyik tanulm\u00e1ny k\u00f6tetbeli hangv\u00e9tel\u00e9t, mindamellett, hogy a szempontrendszer\u00e9t am\u00fagy abszol\u00fat \u00e9rv\u00e9nyesnek tartom, \u00e9s nagyon \u00e9rdekes a romantikus m\u0171v\u00e9szegy\u00e9nis\u00e9gre val\u00f3 reflexi\u00f3, illetve a szem\u00e9lyes t\u00f6rt\u00e9netek beemel\u00e9se a recepci\u00f3ba.<\/I><\/p>\r\n\r\n

TH:<\/B> Nem azt \u00e1ll\u00edtottam, hogy ezek a m\u0171v\u00e9szek h\u00e1tt\u00e9rbe voltak szor\u00edtva, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nem a nyolcvanas \u00e9vekben. Anna Margitot is ismert\u00e9k \u00e9s elismert\u00e9k, m\u00e9gis sokszor meglehet\u0151sen kritikusan besz\u00e9ltek r\u00f3la, t\u00fals\u00e1gosan narrat\u00edvnak tekintett\u00e9k a munk\u00e1it. Vajda J\u00falia maradt a legink\u00e1bb h\u00e1tt\u00e9rben a n\u00e9gy t\u00e1rgyalt m\u0171v\u00e9sz k\u00f6z\u00fcl. Azt \u00e1ll\u00edtottam, hogy van valami bizonytalans\u00e1g az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00fckben. Hogy vannak olyan vonatkoz\u00e1sai az \u00e9let\u00fcknek \u00e9s m\u0171veiknek, amir\u0151l a kritikusok nem besz\u00e9ltek, mert \u00fagymond nem tartott\u00e1k l\u00e9nyegesnek, sz\u00f3val ez fel sem mer\u00fclt. \u00c9s ez a „nem besz\u00e9l\u00e9s valamir\u0151l” volt az elismer\u00e9s \u00e1ra. \u00cdgy viszont elvesztek vonatkoz\u00e1sok, l\u00e9nyeges pontok. Scha\u00e1r Erzs\u00e9betet p\u00e9ld\u00e1ul nem k\u00f6nny\u0171 b\u00e1rhov\u00e1 is elhelyezni.<\/p>\r\n \r\n

BB:<\/B> De ez nem abb\u00f3l ad\u00f3dik, hogy viszonylag k\u00e9s\u0151n tal\u00e1lta meg azt az explicit formanyelvet, amivel a legnagyobbra \u00e9rt\u00e9kelt m\u0171veit alkotta?<\/I><\/p>\r\n \r\n

TH:<\/B> Amit igyekeztek a pop artba beilleszteni, holott k\u00e9rd\u00e9s, hogy ez val\u00f3ban pop art volt-e, vagy valami eg\u00e9szen m\u00e1s. Engem ez a bizonytalans\u00e1g foglalkoztat. Igen, n\u00e9gy\u00fck k\u00f6z\u00fcl Scha\u00e1r Erzs\u00e9bet volt legink\u00e1bb elismert, egy id\u0151 ut\u00e1n kapott megrendel\u00e9seket is, m\u00e9gis vannak \u00e9letm\u0171v\u00e9nek olyan vonatkoz\u00e1sai, amit egyszer\u0171en nem \u00e9rintenek. Az\u00e9rt lett az alc\u00edme a sz\u00f6vegemnek, hogy Milyen \u00e1ron?, mert ez a hallgat\u00e1s volt a kimondatlan \u00e1ra annak, hogy beker\u00fcljenek egyik vagy m\u00e1sik k\u00e1nonba. Teh\u00e1t az, hogy nem besz\u00e9lnek a nem\u00e9r\u0151l, nem besz\u00e9lnek a sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l, a probl\u00e9m\u00e1ir\u00f3l, a mag\u00e1n\u00e9let\u00e9r\u0151l, mert az nem \u00e9rdekes a „nagy” m\u0171v\u00e9sz teljes\u00edtm\u00e9nye szempontj\u00e1b\u00f3l.<\/p>\r\n \r\n

BB:<\/B> Ez az \u00e1ltal\u00e1nos szeml\u00e9let r\u00e9sze volt, f\u00e9rfi m\u0171v\u00e9szek eset\u00e9ben sem besz\u00e9ltek r\u00f3la.<\/I><\/p>\r\n \r\n

TH:<\/B> Igen, ez igaz, ez r\u00e9sze volt az univerzalista modern m\u0171v\u00e9szetszeml\u00e9letnek. De konkr\u00e9tan Scha\u00e1rn\u00e1l ez arra vonatkozott, hogy beker\u00fclt egy jel\u00f6letlen kateg\u00f3ri\u00e1ba, az „igazi” m\u0171v\u00e9szetbe, s \u00edgy elvesztek azok a vonatkoz\u00e1sok, amelyeket n\u00e1la j\u00f3l meg lehetne ragadni, azt, ahogyan p\u00e9ld\u00e1ul a saj\u00e1t n\u0151is\u00e9g\u00e9re utal. S\u0151t enn\u00e9l t\u00f6bbr\u0151l van sz\u00f3, egy elhallgatott n\u0151i t\u00f6rt\u00e9netr\u0151l, ami tulajdonk\u00e9ppen kulcs az \u0151 meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez. Ezt a szakmabeliek tudj\u00e1k, m\u00e9gis, csak k\u00f3dolt nyelven \u00edrtak vagy hallgattak r\u00f3la. Scha\u00e1r Erzs\u00e9betnek m\u00e9g a hely\u00e9t is neh\u00e9z meghat\u00e1rozni a magyar m\u0171v\u00e9szetben. Nem volt avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9sz, nem volt ellenz\u00e9ki, de nem volt a rendszert kiszolg\u00e1l\u00f3 m\u0171v\u00e9sz sem. \u00c9letm\u0171ve kiv\u00e1l\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ja annak, hogy a dichot\u00f3mi\u00e1k nem m\u0171k\u00f6dnek. De ha erre azt mondjuk, hogy besorolhatatlan, nagy m\u0171v\u00e9sz, ezzel nem v\u00e1laszolunk semmire. \u00daj k\u00e9rd\u00e9seket kell feltenn\u00fcnk.<\/p>\r\n \r\n

Orsz\u00e1g Lili eset\u00e9ben pedig az t\u0171nt fel, hogy vele kapcsolatban mindenkinek az az els\u0151 reakci\u00f3ja, hogy milyen sz\u00e9p n\u0151 volt. Rengeteg f\u00e9nyk\u00e9p van r\u00f3la, az egzotikus sz\u00e9ps\u00e9gr\u0151l, \u00e9s hogy ez mit takarhat. Arra jutottam, hogy ez az egzotikum, a m\u00e1ss\u00e1g\u00e1ra, a zsid\u00f3s\u00e1g\u00e1ra vonatkozott – \u0151n\u00e1la meg err\u0151l nem besz\u00e9ltek, azok sem, akik nem tartoztak a szocialista rendszer t\u00e1mogat\u00f3i k\u00f6z\u00e9, vagyis m\u00e1s vonatkoz\u00e1sokban nem tartott\u00e1k tiszteletben a szocialista rendszer tabuit. A rendszer ugyanis, ma m\u00e1r ez szinte k\u00f6zhely, nem akart a zsid\u00f3s\u00e1gr\u00f3l besz\u00e9lni 1945 ut\u00e1n, nem a zsid\u00f3 \u00e1ldozatokr\u00f3l, hanem a „fasizmus \u00e1ldozatair\u00f3l” eml\u00e9keztek meg p\u00e9ld\u00e1ul. Orsz\u00e1g Lili eset\u00e9ben t\u00f6bb szempontb\u00f3l is felt\u00e1rhat\u00f3, mi az, amir\u0151l akartak vagy nem akartak, lehetett vagy nem lehetett besz\u00e9lni, \u00e9s hogy kik, hol, mikor, milyen konkr\u00e9t politikai helyzetben akartak vagy nem akartak besz\u00e9lni a zsid\u00f3s\u00e1gr\u00f3l.<\/p>\r\n \r\n

Orsz\u00e1g Lili 1967-es sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa egy konkr\u00e9t aktu\u00e1lis politikai esem\u00e9ny, a hatnapos h\u00e1bor\u00fa kapcs\u00e1n azt tudatos\u00edtotta, hogy Izraelr\u0151l azt\u00e1n v\u00e9gk\u00e9pp nem lehetett sz\u00f3. Itt persze sokkal fontosabb volt az aktu\u00e1lis politikai helyzet, hogy Izraellel szemben, a Szovjetuni\u00f3 t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1t is \u00e9lvez\u0151 arab orsz\u00e1gok mellett kellett \u00e1ll\u00e1st foglalni, \u00e9s b\u00e1rmit, ami a zsid\u00f3 \u00e1llammal \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe hozhat\u00f3 volt, tan\u00e1csosabb elker\u00fclni. Orsz\u00e1g Lili sz\u00e9kesfeh\u00e9rv\u00e1ri ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak \u00e1ra az volt 1967-ben, hogy Kov\u00e1cs P\u00e9ter od\u00fcsszeuszi furfanggal \u00e1t\u00edrta a c\u00edmeket, teh\u00e1t p\u00e9ld\u00e1ul Jeruzs\u00e1lem falai<\/I>b\u00f3l R\u00e9gi v\u00e1ros falai<\/I> lett, Jerik\u00f3 falai<\/I>b\u00f3l Leoml\u00f3 falak<\/I>, Panaszfal<\/I> helyett Ir\u00e1s a falon<\/I>. Teh\u00e1t Orsz\u00e1g Lili kapcs\u00e1n is nagyon j\u00f3l lehet k\u00f6vetni a kett\u0151s besz\u00e9det.<\/p>\r\n \r\n

BB:<\/B> Tulajdonk\u00e9ppen a retorika nyomat\u00e9kos szerepe kapcs\u00e1n mer\u00fclt fel bennem ez a hangv\u00e9tel-k\u00e9rd\u00e9s. Hangs\u00falyos retorika n\u00e9lk\u00fcl szerintem er\u0151sebb lenne a t\u00f6rt\u00e9net hat\u00e1sa.<\/I><\/p>\r\n \r\n

TH:<\/B> A retorik\u00e1t nem v\u00e1laszthatod el a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net-\u00edr\u00e1st\u00f3l. Visszat\u00e9rve a nyelvre: amit mondtak a m\u0171v\u00e9szetr\u0151l akkor, \u00e9s ahogyan besz\u00e9ltek r\u00f3la akkor, az r\u00e9sze az eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9netnek, an\u00e9lk\u00fcl nem tudsz besz\u00e9lni r\u00f3la. Ki kellett l\u00e9pni a megszokott kateg\u00f3ri\u00e1kb\u00f3l, \u00faj k\u00e9rd\u00e9seket feltenni, nem a kor\u00e1bbi kateg\u00f3ri\u00e1kban t\u00e1rgyalni \u00e9s megk\u00f6zel\u00edteni egy-egy \u00e9letm\u0171vet vagy jelens\u00e9get. Egy m\u00e1sik pontba be\u00e1llni, ahonnan ezek az ellentmond\u00e1sok is l\u00e1tszanak. Nem csak magukat a m\u0171veket vizsg\u00e1lni, hanem a r\u00f3luk sz\u00f3l\u00f3 \u00edr\u00e1sokat, retorikai nyelvezetet, recepci\u00f3t is figyelembe venni.<\/p>\r\n \r\n

HS:<\/B> R\u00e1ad\u00e1sul itt is tetten \u00e9rhet\u0151 a nyelvek \u00e9s a kult\u00far\u00e1k sokf\u00e9les\u00e9ge, vagyis az a probl\u00e9ma, hogy vajon Orsz\u00e1g Lili mik\u00e9nt is gondolt arra, amit csin\u00e1lt? Illetve, mi\u00e9rt is gondolt \u00fagy, ahogy gondolt? \u00dagy \u00e9rtem ezt, hogy amikor azt a c\u00edmet adta, hogy Jerik\u00f3 falai<\/I>, akkor \u0151 tal\u00e1n eg\u00e9sz egyszer\u0171en csak a f\u00f6ldrajzi helyre \u00e9s annak t\u00f6rt\u00e9netis\u00e9g\u00e9re akart reflekt\u00e1lni, mik\u00f6zben Jerik\u00f3nak akkor itthon n\u00e1lunk volt egy m\u00e1sik, aktu\u00e1lis, politikai jelent\u00e9se is, ami miatt sokkal komplexebb lett ez az eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9net.<\/p>\r\n\r\n

BB:<\/B> Ez azt sugallja, hogy \u00e9rdemes volt megcsin\u00e1lni a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st a c\u00edmv\u00e1ltoztat\u00e1ssal egy\u00fctt, hiszen a m\u0171v\u00e9sz szempontj\u00e1b\u00f3l nem az volt a l\u00e9nyeg, hogy Jerik\u00f3 aktu\u00e1lisan mit jelent.<\/I><\/p>\r\n\r\n

TH:<\/B> Abszol\u00fate \u00e9rdemes volt, ez nem k\u00e9rd\u00e9s! Ez egy komoly tett volt. De att\u00f3l nem lehet eltekinteni, hogy ez mik\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9nt, ez l\u00e9nyeges r\u00e9sze a kett\u0151s besz\u00e9dnek, hogy hogyan besz\u00e9ltek r\u00f3la, milyen kis engedm\u00e9nyeket kellett tenni. <\/p>\r\n\r\n

BB:<\/B> Fontos az a rem\u00e9ny is, amit a m\u0171v\u00e9szben kelt egy m\u00fazeumi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, meger\u0151s\u00edti abban, amit csin\u00e1l. Meg tudja viselni a szerz\u0151t, ha hossz\u00fa \u00e9vekig nem \u00e1ll\u00edthat ki, vagy nincs rem\u00e9nye arra, hogy recepci\u00f3ja legyen a munk\u00e1j\u00e1nak. Ez persze nem kiz\u00e1r\u00f3lag a szocialista korszak term\u00e9ke volt. Vajda Lajosnak p\u00e9ld\u00e1ul \u00e9let\u00e9ben nem volt hivatalos \u00f6n\u00e1ll\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa.<\/I><\/p>\r\n\r\n

TH:<\/B> Az is k\u00e9rd\u00e9s, hogy mit tekint\u00fcnk l\u00e9nyegnek. Mert nagyon sokszor a l\u00e9nyeg, az \u00faj szeml\u00e9let, az \u00faj inform\u00e1ci\u00f3 nem k\u00f6z\u00e9pen, a f\u00f3kuszban jelenik meg, hanem a sz\u00e9leken, \u00e9s ez\u00e9rt \u00e9rdemes a retorik\u00e1t, a k\u00f6rbevev\u0151 t\u00e1rsadalmi kontextust, a recepci\u00f3t – azt, ahogyan besz\u00e9lnek r\u00f3la – vizsg\u00e1lni. Van ez a h\u00edres cikk, Morelli, Freud \u00e9s Sherlock Holmes<\/I>, Carlo Ginzburg \u00edrta, ami a sz\u00e9lekr\u0151l sz\u00f3l, hogy az a hely igaz\u00e1n \u00e1rulkod\u00f3, ahol nem figyelnek arra, hogy mit mondanak, \u00e9s mit csin\u00e1lnak.<\/p>\r\n \r\n

HS:<\/B> Az apr\u00f3, jelent\u00e9ktelennek t\u0171n\u0151 r\u00e9szletek, a f\u00fcl, az orrcimpa. \u00c9s az elsz\u00f3l\u00e1sok, \u00e9s az olyan kv\u00e1zi hiszt\u00e9ri\u00e1k, miszerint: nehogy baj legyen, el kell hagyni azt, hogy Jerik\u00f3, vagy b\u00e1rmit, ami a zsid\u00f3 kult\u00far\u00e1ra asszoci\u00e1lni enged, \u00e9s abb\u00f3l arra lehetne k\u00f6vetkeztetni, hogy az izraeli kult\u00far\u00e1val szimpatiz\u00e1l az illet\u0151, amikor az egy\u00e1ltal\u00e1n nem komilf\u00f3 az aktu\u00e1lis, hidegh\u00e1bor\u00fas politikai logika \u00e9rtelm\u00e9ben.<\/p>\r\n \r\n

TH:<\/B> Pontosan, igen. Teh\u00e1t ezek az elhallgat\u00e1sok nagyon is besz\u00e9desek. Az elhallgat\u00e1sok jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t ma m\u00e1r \u00e9szrevessz\u00fck \u00f6tvenhat \u00e9s a holokauszt kapcs\u00e1n, amir\u0151l m\u00e1sik k\u00e9t sz\u00f6veg sz\u00f3l a k\u00f6tetben, de ezt is sok munka el\u0151zte meg. Az elhallgat\u00e1sokat, csendeket tudatos\u00edthatjuk m\u00e1s vonatkoz\u00e1sokban is, amikr\u0151l r\u00e1ad\u00e1sul ma is sokan azt gondolj\u00e1k, hogy ezek nem l\u00e9nyeges, nem relev\u00e1ns szempontok.<\/p>\r\n\r\n

BB:<\/B> Ez k\u00e9ts\u00e9gtelen. De nem lehet egy t\u00f6rt\u00e9net m\u00e1r az elmond\u00e1sa alapj\u00e1n is hat\u00e9kony?<\/I><\/p>\r\n\r\n

TH:<\/B> Ahogy elmondasz egy t\u00f6rt\u00e9netet, m\u00e1r az is \u00e9rtelmez\u00e9s. Szelekt\u00e1lsz, valamit elmondasz, valamit nem, valamit t\u00f6bbsz\u00f6r mondasz, hangs\u00falyozol, stb. Teh\u00e1t minden t\u00f6rt\u00e9net egy fel\u00e9p\u00edtett t\u00f6rt\u00e9net. Egy \u00fagynevezett line\u00e1ris t\u00f6rt\u00e9net ugyanolyan szelekt\u00edv, mint metszeteket adni. Maga az elmond\u00e1s kev\u00e9s. Ez olyan, mintha azt mondan\u00e1d, hogy \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt besz\u00e9l a t\u00f6rt\u00e9net. De nem besz\u00e9l semmi \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt. Ahogy a m\u0171 nem besz\u00e9l \u00f6nmag\u00e1\u00e9rt, a t\u00f6rt\u00e9net sem.<\/p>\r\n \r\n

BB:<\/B> Van olyan k\u00e9rd\u00e9s, ter\u00fclet a k\u00f6nyvben, ami valamilyen ok miatt kimaradt?<\/I><\/p>\r\n \r\n

SE:<\/B> Persze, sok minden. De ez a k\u00f6nyv nem akarta \u00e9s nem is tudta kimer\u00edteni mindazt, amit a 60-as, 70-es \u00e9vek m\u0171v\u00e9szet\u00e9r\u0151l gondolunk. Ez egyfajta n\u00e9zet. A k\u00f6nyv ink\u00e1bb kritikai gondolkod\u00e1sra akar b\u00e1tor\u00edtani. Arra, hogy prekoncepci\u00f3k n\u00e9lk\u00fcli, elemi k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1ggal forduljunk a korszak fel\u00e9. \u00c9s akkor vitatkozhatunk a r\u00e9szletekr\u0151l, hogy mikor \u00e9s mennyiben v\u00e1ltozott a rendszer viszonya a m\u0171v\u00e9szethez, lemondott-e egy ponton annak ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1r\u00f3l, \u00e9s ha igen, mikor?<\/p>\r\n \r\n

BB:<\/B> A hetvenes \u00e9vek els\u0151 fel\u00e9ben volt egy kem\u00e9nyed\u00e9si hull\u00e1m, ami a p\u00e1rton bel\u00fcli er\u0151viszonyok k\u00f6vetkezt\u00e9ben alakulhatott \u00edgy. Nem v\u00e9letlen, hogy a hetvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n annyian emigr\u00e1ltak, illetve szorultak ki a nyilv\u00e1noss\u00e1gb\u00f3l.<\/I><\/p>\r\n \r\n

HS:<\/B> Igen, a hetvenes \u00e9vekben a neoavantg\u00e1rd ker\u00fclt t\u0171z al\u00e1, viszont a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti kult\u00farpolitik\u00e1t kor\u00e1bban meghat\u00e1roz\u00f3 absztrakt-realista dichot\u00f3mia k\u00f6zben elt\u0171nt, szertefoszlott, \u00e9s \u00e9rtelm\u00e9t is vesztette. Vagyis a klasszikus szovjet kult\u00fara szempontj\u00e1b\u00f3l \u00e9ppen a legfontosabb elem, a val\u00f3s\u00e1g k\u00f6z\u00e9rthet\u0151 \u00e9s val\u00f3szer\u0171 lek\u00e9pez\u00e9se, illetve el\u0151\u00edr\u00e1sa akkor m\u00e1r nem volt kiemelt szempont, vagyis a hetvenes \u00e9vekben a st\u00edlus, vagy a vizualit\u00e1s szempontj\u00e1b\u00f3l m\u00e1r nem voltak komoly el\u0151\u00edr\u00e1sok, elv\u00e1r\u00e1sok a m\u0171v\u00e9szek fel\u00e9.<\/p>\r\n\t\r\n\t

BB:<\/B> \u00c9n \u00fagy \u00e9rz\u00e9kelem, hogy a f\u00f3kusz tol\u00f3dott el, a szocialista realizmust felv\u00e1ltotta a vizu\u00e1lis kult\u00fara, az \u00faj embert, \u00faj t\u00e1rsadalmat meger\u0151s\u00edt\u0151 vizualit\u00e1s, \u00e9s az akci\u00f3m\u0171v\u00e9szet lett a tiltott, vagy legal\u00e1bbis probl\u00e9m\u00e1s dolog az absztrakci\u00f3 helyett, mik\u00f6zben a politikai nyom\u00e1s a m\u0171v\u00e9szeten nem enyh\u00fclt val\u00f3j\u00e1ban, csak m\u00e1s form\u00e1k v\u00e1ltak problematikuss\u00e1.<\/I><\/p>\r\n \r\n

HS:<\/B> \u00c9n ezzel kapcsolatban speciel azt gondolom, hogy a szocialista kult\u00fara mintegy mag\u00e1ba olvasztotta az absztrakci\u00f3t, \u00e9s \u00edgy l\u00e9trej\u00f6tt valami m\u00e1s, egy imm\u00e1ron nem szocialista realista, hanem szocialista modernista kult\u00fara, \u00e9s azt\u00e1n ezzel az \u00faj, hivatalos vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1val szemben l\u00e9pett fel – ahogy te mondod – az \u00faj avantg\u00e1rd akcionizmusa, amely m\u00e1r a t\u00e1rgykult\u00far\u00e1val \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet hagyom\u00e1nyos fogalm\u00e1val, illetve int\u00e9zm\u00e9ny\u00e9vel is szak\u00edtani \u00f3hajtott.<\/p>\r\n\t\r\n\t

BB:<\/B> Illetve a direkt hat\u00e1st t\u0171zte ki c\u00e9lul, eg\u00e9szen ak\u00e1r a szem\u00e9lyis\u00e9g megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ig kiterjed\u0151en. De lehetne ezt a k\u00f6nny\u0171zen\u00e9vel is modellezni: a hetvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9ig szinte csak olyan egy\u00fcttesek voltak, akik figyelembe vett\u00e9k a status quot, att\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl, hogy volt-e lemez\u00fck, vagy sem, \u00e9s az \u00faj hull\u00e1mos zenekarokkal j\u00f6tt el az, hogy ezzel nem t\u00f6r\u0151dnek. Sz\u00f3val \u00e9n valahogy \u00fagy nyolcvan k\u00f6rny\u00e9k\u00e9re tenn\u00e9m azt az id\u0151pontot, amikor \u00fagymond kics\u00faszott a kult\u00fara ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa az \u00e1llam kez\u00e9b\u0151l.<\/I><\/p>\r\n\r\n

SE:<\/B> \u00dagy fogalmazn\u00e1m, hogy a hatalom a nyolcvanas \u00e9vekt\u0151l lemondott a kult\u00fara ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sr\u00f3l. 56 ut\u00e1n hatalom \u00e9s m\u0171v\u00e9szet viszonya bonyolult konfigur\u00e1ci\u00f3kat \u00edr le az \u00e9vek sor\u00e1n. A K\u00e1d\u00e1r-korszak \u00e9vtizedeiben l\u00e9nyeg\u00e9ben ez alkuk sorozata volt a hatalom k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 r\u00e9tegei k\u00f6z\u00f6tt, \u00e9s a hatalmi eliten bel\u00fcl is, a m\u0171v\u00e9szek \u00e9s a p\u00e1rtfunkcion\u00e1riusok k\u00f6z\u00f6tt. Hogy mit fogadjanak el m\u0171v\u00e9szetk\u00e9nt. A nyolcvanas \u00e9vekre v\u00e9gk\u00e9pp kider\u00fclt az, hogy a helyzet megoldhatatlan. Ennek bel\u00e1t\u00e1s\u00e1val a hatalom egyre kev\u00e9sb\u00e9 volt hajland\u00f3 t\u00e1mogatni a m\u0171v\u00e9szetet, \u00edgy eszk\u00f6zei sem nagyon maradtak elv\u00e1r\u00e1sainak \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9re. <\/p>

 <\/p><\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

  A kett\u0151s besz\u00e9den innen \u00e9s t\u00fal – Magyar m\u0171v\u00e9szet 1956 – 1980 c\u00edm\u0171 tanulm\u00e1nyk\u00f6tet a k\u00f6zelm\u00faltban jelent meg, el\u0151sz\u00f6r angol nyelven a Thames & Hudson, majd magyarul a Vince Kiad\u00f3 gondoz\u00e1s\u00e1ban. A kiadv\u00e1ny szerkeszt\u0151ivel besz\u00e9lgett\u00fcnk. BB: Mi a k\u00f6tet l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9nete? SE: Szeretn\u00e9m hangs\u00falyozni, hogy ez nem egyszer\u0171en csak egy k\u00f6nyv, hanem egy nagyobb […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":631035,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[5],"tags":[],"class_list":["post-401093","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-interju"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401093","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401093"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401093\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/631035"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401093"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401093"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401093"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}