{"id":401094,"date":"2019-12-29T23:00:00","date_gmt":"2019-12-29T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401094"},"modified":"2022-05-16T22:11:42","modified_gmt":"2022-05-16T21:11:42","slug":"kozeg-szubsztanciak-feluletek","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/kozeg-szubsztanciak-feluletek\/","title":{"rendered":"K\u00f6zeg, szubsztanci\u00e1k, fel\u00fcletek"},"content":{"rendered":"
\r\n

Pszichol\u00f3gia, \u00f6kol\u00f3gia, ontol\u00f3gia<\/p>\r\n

James J. Gibson (1904-1979), amerikai pszichol\u00f3gus az \u00f6kol\u00f3giai pszichol\u00f3gia ir\u00e1nyzat\u00e1nak egyik legfontosabb korai k\u00e9pvisel\u0151je. F\u0151 kutat\u00e1si ter\u00fclete az \u00e9szlel\u00e9s-elm\u00e9let, azon bel\u00fcl is a l\u00e1t\u00e1s-elm\u00e9let volt. Gondolatai a pszichol\u00f3gi\u00e1n t\u00fal is hatalmas hat\u00e1st fejtettek ki az \u00f6kol\u00f3giai \u00e9p\u00edt\u00e9szett\u0151l kezdve eg\u00e9szen az \u00f6kol\u00f3giai filmelm\u00e9letig. Al\u00e1bb a legutols\u00f3, tal\u00e1n f\u0151m\u0171nek is nevezhet\u0151 munk\u00e1j\u00e1b\u00f3l k\u00f6zl\u00fcnk egy r\u00f6vid r\u00e9szletet, a k\u00f6nyv m\u00e1sodik fejezet\u00e9t.<\/p>\r\n

Gibson k\u00f6nyv\u00e9nek c\u00edme: The Ecological Approach to Visual Perception<\/i>, teh\u00e1t A vizu\u00e1lis \u00e9szlel\u00e9s \u00f6kol\u00f3giai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se<\/i>. Mit jelent a c\u00edmben tal\u00e1lhat\u00f3 „\u00f6kol\u00f3giai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s” kifejez\u00e9s? Mindenekel\u0151tt egy t\u00f6rt\u00e9nettel hadd v\u00e1laszoljak a k\u00e9rd\u00e9sre, egy olyan alap\u00edt\u00f3 \u00e9lm\u00e9ny t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel, amely Gibsont elind\u00edtotta az \u00f6tvenes \u00e9vekt\u0151l t\u00f6bb fokozatban kidolgozott elm\u00e9lete fel\u00e9.<\/p>\r\n

A m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt Gibson az amerikai hadseregben szolg\u00e1lt, ahol a Rep\u00fcl\u00e9spszichol\u00f3giai Program vezet\u0151jek\u00e9nt kellett kutat\u00e1sokat v\u00e9geznie. Mint fiatal pszichol\u00f3gusnak az volt a feladata, hogy megpr\u00f3b\u00e1ljon seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajtani a pil\u00f3t\u00e1knak a min\u00e9l sikeresebb navig\u00e1ci\u00f3ban. Itt \u00e9rte Gibsont az \u00e9lm\u00e9ny, hogy gyakorlatilag semmit nem volt k\u00e9pes hasznos\u00edtani a k\u00eds\u00e9rleti \u00e9szlel\u00e9spszichol\u00f3gia addigi eredm\u00e9nyeib\u0151l, ennek pedig az volt az egyszer\u0171 oka, hogy a mesters\u00e9ges, laborat\u00f3riumi k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt v\u00e9grehajtott \u00e9szlel\u00e9spszichol\u00f3giai k\u00eds\u00e9rletek \u00e1ltal\u00e1ban egy r\u00f6gz\u00edtett testhelyzetbe, s\u0151t r\u00f6gz\u00edtett fejtart\u00e1sba k\u00e9nyszer\u00edtett k\u00eds\u00e9rleti alannyal dolgoztak, akinek r\u00e1ad\u00e1sul egyetlen pontra kellett fix\u00e1lnia szem\u00e9t, amelyet azut\u00e1n a k\u00eds\u00e9rletekben nagyon r\u00f6vid id\u0151tartam\u00fa stimulusokkal bomb\u00e1ztak.<\/p>\r\n

Amit egy ilyen helyzetben kapunk, azt nevezi Gibson egyr\u00e9szt rekeszny\u00edl\u00e1s l\u00e1t\u00e1s<\/i>nak (aperture vision<\/i>), utalva a l\u00e1t\u00f3sz\u00f6g mesters\u00e9ges besz\u0171k\u00edt\u00e9s\u00e9re, amely szinte teljesen testetlen\u00edti az alanyt \u00e9s figyelme akt\u00edv ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t is megg\u00e1tolja, m\u00e1sr\u00e9szt pedig pillanatk\u00e9p l\u00e1t\u00e1s<\/i>nak (snapshot vision<\/i>) a folyamatos \u00e9s mozg\u00f3 l\u00e1t\u00e1ssal szemben. Vagyis az \u00e9szlel\u00e9spszichol\u00f3gia \u00e9ppen azokat a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket igyekezett kiiktatni a k\u00eds\u00e9rleteib\u0151l, amelyekre Gibsonnak \u00f6sszpontos\u00edtania kellett volna, teh\u00e1t a k\u00f6rnyezet\u00e9ben folyamatosan \u00e9s hossz\u00fa ideig t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dni \u00e9s navig\u00e1lni k\u00e9nytelen pil\u00f3ta vizu\u00e1lis, s\u0151t nem csak vizu\u00e1lis, hanem eg\u00e9sz testi \u00e9lm\u00e9ny\u00f6sszess\u00e9g\u00e9re: a talajt\u00f3l val\u00f3 t\u00e1vols\u00e1gra, a g\u00e9p talajhoz viszony\u00edtott helyzet\u00e9re, a gyorsul\u00e1sra \u00e9s lassul\u00e1sra, az emelked\u00e9sre \u00e9s ereszked\u00e9sre stb.<\/p>\r\n

Gibson v\u00e9g\u00fcl saj\u00e1t elm\u00e9let\u00e9nek kidolgoz\u00e1sa sor\u00e1n od\u00e1ig jut, hogy teljesen szembefordul az \u00e9szlel\u00e9spszichol\u00f3gia Hermann von Helmholtzt\u00f3l indul\u00f3 eg\u00e9sz hagyom\u00e1ny\u00e1val. A k\u00f6nyv bevezet\u00e9s\u00e9ben \u00edgy fogalmaz: „Azt mondt\u00e1k nek\u00fcnk, hogy a l\u00e1t\u00e1s a szem k\u00e9rd\u00e9se, amely az agyhoz van bek\u00f6tve. \u00c9n viszont azt fogom \u00e1ll\u00edtani, hogy a term\u00e9szetes l\u00e1t\u00e1s a szemek k\u00e9rd\u00e9se, amelyek a fejen helyezkednek el, az meg a testen, amelyet a talaj t\u00e1maszt al\u00e1, az agy pedig ennek az \u00f6sszetett l\u00e1t\u00f3rendszernek csup\u00e1n a k\u00f6zponti szerve.” (1)<\/a><\/p>\r\n

Mindebb\u0151l az k\u00f6vetkezik, hogy l\u00e1t\u00e1s-elm\u00e9lete kidolgoz\u00e1sa sor\u00e1n nemcsak a retin\u00e1n keletkez\u0151 k\u00e9pre alapozott elm\u00e9leteket kellett elutas\u00edtania, hanem \u00e1ltal\u00e1ban a ment\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3 fogalm\u00e1t is, \u00edgy pedig egyre ink\u00e1bb a k\u00f6zvetlen \u00e9szlel\u00e9s, s\u0151t a k\u00f6zvetlen realizmus v\u00e9delmez\u0151j\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, amivel ny\u00edltan szembeker\u00fclt a korszakban m\u00e1r hatalmas ir\u00e1nyzatt\u00e1 n\u0151tt kognit\u00edv pszichol\u00f3gia legfontosabb k\u00e9pvisel\u0151ivel.<\/p>\r\n

K\u00f6vetkezik azonban bel\u0151le valami m\u00e1s is. Ha a l\u00e1t\u00e1s jelens\u00e9ge nem magyar\u00e1zhat\u00f3 meg a k\u00f6rnyezett\u0151l f\u00fcggetlen l\u00e1t\u00f3szerven \u00e9s a ment\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3n kereszt\u00fcl, teh\u00e1t – fogalmazhatn\u00e1nk kiss\u00e9 pongyol\u00e1n – valamif\u00e9le „bels\u0151 vil\u00e1g” seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, akkor a „k\u00fclvil\u00e1g” valamilyen szint\u0171 le\u00edr\u00e1s\u00e1nak hozz\u00e1 kell tartoznia a l\u00e1t\u00e1s elm\u00e9let\u00e9hez, m\u00e1sk\u00fcl\u00f6nben nem lesz\u00fcnk k\u00e9pesek magyar\u00e1zatot adni arra, hogy mi\u00e9rt \u00e9ppen \u00edgy, \u00e9s nem teljesen m\u00e1s form\u00e1ban \u00e9szlelj\u00fck a vil\u00e1got. M\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert ez a bizonyos k\u00fclvil\u00e1g nem is k\u00fclvil\u00e1g, mivel az \u00e9rz\u00e9kel\u0151 ember nem k\u00edv\u00fclr\u0151l l\u00e1tja a vil\u00e1got, hanem nagyon is benne van abban, s\u0151t nem is puszt\u00e1n a vil\u00e1gban van, hanem sz\u00f3 szerint a vil\u00e1gb\u00f3l van, hiszen abban \u00e9s abb\u00f3l fejl\u0151d\u00f6tt ki egy hossz\u00fa evol\u00faci\u00f3s folyamat sor\u00e1n. A k\u00f6zvetlen \u00e9szlel\u00e9s \u00e9s a k\u00f6zvetlen realizmus ugyanis azt is jelenti Gibson sz\u00e1m\u00e1ra, hogy a „t\u00e1rgy”, amit az ember l\u00e1t, m\u00e1r eleve meghat\u00e1rozza a l\u00e1t\u00e1st, r\u00f6viden az\u00e9rt l\u00e1tunk \u00edgy, mert a vil\u00e1g ilyen<\/i>, \u00e9s nem ford\u00edtva.<\/p>\r\n

De milyen a vil\u00e1g? – tehetn\u00e9nk itt fel a k\u00e9rd\u00e9st, ahogy ezt maga Gibson is megteszi. K\u00f6nyv\u00e9nek els\u0151 h\u00e1rom fejezete \u00e9ppen ez\u00e9rt tulajdonk\u00e9ppen nem is hagyom\u00e1nyos \u00e9rtelemben vett \u00e9szlel\u00e9spszichol\u00f3gia, hanem egy v\u00e1zlatos vil\u00e1gle\u00edr\u00e1s, amelynek \u00e9les t\u00e9zisei n\u00e9ha kifejezetten furcs\u00e1n hatnak az iskolai oktat\u00e1s \u00e1ltal kondicion\u00e1lt elm\u00e9nk sz\u00e1m\u00e1ra, amelynek nagyj\u00e1b\u00f3l a modern term\u00e9szettudom\u00e1nyos vil\u00e1gk\u00e9pet kellett elsaj\u00e1t\u00edtania. A m\u00e1sodik, itt leford\u00edtott fejezet els\u0151 mondatai r\u00f6gt\u00f6n utalnak is erre: „A klasszikus fizika szerint az univerzum t\u00e9rben elhelyezked\u0151 testekb\u0151l \u00e1ll. Ez a n\u00e9zet arra a felt\u00e9telez\u00e9sre cs\u00e1b\u00edt minket, hogy egy testekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 fizikai vil\u00e1gban \u00e9l\u00fcnk, ahol is a t\u00e9rben elhelyezked\u0151 testeket \u00e9szlelj\u00fck. \u00c1m ez a felfog\u00e1s t\u00f6bb mint k\u00e9ts\u00e9ges.”<\/p>\r\n

Gibson persze nem tagadja, hogy l\u00e9tezik ez a bizonyos fizikai vil\u00e1g, makro- \u00e9s mikroszinten egyar\u00e1nt, viszont azt nagyon is \u00e1ll\u00edtja, hogy az a vil\u00e1g, amelyben \u00e9l\u00fcnk, \u00e9s amelyet \u00e9rz\u00e9kel\u00fcnk, eg\u00e9szen m\u00e1s rend\u0171 \u00e9s min\u0151s\u00e9g\u0171. Ez az ut\u00f3bbi alkotja azt, amit k\u00f6rnyezet<\/i>nek nevezhet\u00fcnk. A k\u00f6rnyezet maga is viszonyfogalom sz\u00e1m\u00e1ra, teh\u00e1t nem mindennek van k\u00f6rnyezete, ami azt jelenti, hogy nem minden l\u00e9tez\u0151 \u00e9szleli<\/i> a k\u00f6r\u00fcl\u00f6tte l\u00e9v\u0151 vil\u00e1got k\u00f6rnyezetk\u00e9nt, illetve m\u00e9g pontosabban azt, hogy ami nem \u00e9szlel, annak nincs k\u00f6rnyezete. Az \u00e9szlel\u00e9s \u00e9s a k\u00f6rnyezet \u00f6sszetartoz\u00f3 \u00e9s egym\u00e1st felt\u00e9telez\u0151 fogalmak. A k\u00f6nyv els\u0151 fejezet\u00e9nek legels\u0151 mondata \u00edgy hangzik: „Ebben a k\u00f6nyvben a k\u00f6rnyezet<\/i> sz\u00f3 azoknak az organizmusoknak a vil\u00e1g\u00e1ra fog utalni, amelyek \u00e9szlelnek \u00e9s viselkednek, vagyis az \u00e1llatok\u00e9ra.” (i.m. 7.<\/i>) Azut\u00e1n pedig \u00edgy fogalmaz: „A n\u00f6v\u00e9nyvil\u00e1got \u00fagy fogjuk itt kezelni, ahogy az \u00e1llatok teszik, mintha az a szervetlen \u00e1sv\u00e1nyok vil\u00e1g\u00e1hoz tartozna, a fizikai, k\u00e9miai \u00e9s geol\u00f3giai k\u00f6rnyez\u0151 vil\u00e1ghoz.” (uo.<\/i>)<\/p>\r\n

B\u00e1tor t\u00e9zis ez, amely egyben jelzi Gibson n\u00e9z\u0151pontj\u00e1nak korl\u00e1tait, nemcsak a pszichol\u00f3giai<\/i>t, hanem az \u00e9szlel\u00e9s<\/i>pszichol\u00f3giait is, a l\u00e9nyeg azonban nem is ez (legal\u00e1bbis egy ilyen bevezet\u0151ben), hanem csup\u00e1n annak vil\u00e1goss\u00e1 t\u00e9tele, hogy a k\u00f6rnyezet ugyan nem elk\u00fcl\u00f6n\u00fclve l\u00e9tezik a fizikai vil\u00e1gt\u00f3l, m\u00e9gis egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 vil\u00e1g, amelyik csak azt veszi fel mag\u00e1ba a fizikai, k\u00e9miai, geol\u00f3giai vil\u00e1gb\u00f3l, aminek a saj\u00e1t szempontj\u00e1b\u00f3l \u00e9rtelmet tud adni. \u00cdgy \u00e9s ez\u00e9rt van a k\u00f6rnyezetnek saj\u00e1t ideje \u00e9s tere, saj\u00e1t l\u00e9pt\u00e9kei, saj\u00e1tos, csak r\u00e1 jellemz\u0151 egys\u00e9gei, illetve saj\u00e1tos \u00e1lland\u00f3s\u00e1ga \u00e9s v\u00e1ltoz\u00e1sm\u00f3djai, amelyek mind-mind k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek a fizikai vil\u00e1g\u00e9t\u00f3l. Kicsit eml\u00e9kezteti mindez a magunkfajta (vagy legal\u00e1bbis a magamfajta), kontinent\u00e1lis filoz\u00f3fi\u00e1n nevelkedett elm\u00e9ket Heidegger \u00e9s von Uexk\u00fcll „Umwelt” fogalm\u00e1ra, vagy a husserli „Lebenswelt” fogalomra, vagy Merleau-Ponty fenomenol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak korai v\u00e1ltozat\u00e1ra, amelyek ekkor m\u00e1r az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban is hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151ek voltak. K\u00e1r, hogy Gibson nem t\u00e1g\u00edtotta ki elm\u00e9leti n\u00e9z\u0151pontj\u00e1t, \u00e9s nem hat\u00e1rozta meg a k\u00f6rnyezet fogalm\u00e1t az eml\u00edtett fogalmak \u00e9s gondolkod\u00e1sm\u00f3dok viszonylat\u00e1ban is. (2)<\/a><\/p>\r\n

Ahogy ugyanezekre a szerz\u0151kre eml\u00e9kezteti az ideol\u00f3giakritikai be\u00e1ll\u00edt\u00f3d\u00e1s is, amellyel Gibson a term\u00e9szettudom\u00e1nyok vil\u00e1gk\u00e9p\u00e9hez viszonyul, amelyik alatt vagy m\u00f6g\u00f6tt egyfajta hallgat\u00f3lagos tud\u00e1s form\u00e1j\u00e1ban (Pol\u00e1nyi fogalm\u00e1t \u0151 maga haszn\u00e1lja) ott rejt\u0151zik az a m\u00e1sik tud\u00e1s, amelyik mindannyiunk birtoka, m\u00e9gsem \u00e1ll a rendelkez\u00e9s\u00fcnkre, mert az iskol\u00e1ban \u00fagy tanultuk, hogy nem ezt kell tudni, hanem azt, amit megtan\u00edtottak nek\u00fcnk. Ez a m\u00e1sik furcsas\u00e1ga a sz\u00f6vegnek, \u00e9s ebben is nagyon hasonl\u00edt a fenomenol\u00f3giai elemz\u00e9sekhez. Aki \u00faj inform\u00e1ci\u00f3kra \u00e9hes, annak nem aj\u00e1nlom ezt a sz\u00f6veget, mert semmi olyat nem fog bel\u0151le megtudni, amit eddig ne tudott volna. Kiss\u00e9 rosszindulat\u00faan ak\u00e1r \u00fagy is fogalmazhatn\u00e9k, hogy Gibson trivialit\u00e1sokat sorol fel, \u00e9s \u00e1ll\u00edt viszonyba egym\u00e1ssal, majd azokb\u00f3l \u00e9p\u00edti fel az \u00f6kol\u00f3giai vil\u00e1g rendszer\u00e9t. Trivialit\u00e1sokat, vagy filoz\u00f3fiai nyelven kifejezve evidenci\u00e1kat. Az \u00f6kol\u00f3giai vil\u00e1g azonban egy ilyen evidens vil\u00e1g, valami olyasmi, amit nem az\u00e9rt nem l\u00e1tunk, mert t\u00fal messze van t\u0151l\u00fcnk, hanem \u00e9ppen az\u00e9rt nem, mert t\u00fal k\u00f6zel. Mert benne vagyunk, \u00e9s bel\u0151le vagyunk, \u00e9s mert nem mi teremtett\u00fck azt, hanem az teremtett minket. Ez az oka, hogy saj\u00e1tos reflexi\u00f3ra van sz\u00fcks\u00e9g egy\u00e1ltal\u00e1n a megpillant\u00e1s\u00e1hoz is.<\/p>\r\n

Seregi Tam\u00e1s<\/p>\r\n

\r\n
\u00a0<\/div>\r\n<\/div>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

 <\/p>\r\n

A klasszikus fizika szerint az univerzum t\u00e9rben elhelyezked\u0151 testekb\u0151l \u00e1ll. Ez a n\u00e9zet arra a felt\u00e9telez\u00e9sre cs\u00e1b\u00edt minket, hogy egy testekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 fizikai vil\u00e1gban \u00e9l\u00fcnk, ahol is a t\u00e9rben elhelyezked\u0151 testeket \u00e9szlelj\u00fck<\/i>. \u00c1m ez a felfog\u00e1s t\u00f6bb mint k\u00e9ts\u00e9ges. F\u00f6ldi k\u00f6rnyezet\u00fcnket pontosabban \u00edrhatjuk le, ha k\u00f6zeg<\/i>b\u0151l, anyagok<\/i>b\u00f3l \u00e9s az ezeket elv\u00e1laszt\u00f3 felsz\u00ednek<\/i>b\u0151l indulunk ki.<\/p>\r\n

A k\u00f6zeg<\/p>\r\n

Kezdj\u00fck annak meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1val, hogy bolyg\u00f3nk \u00e9lettere els\u0151sorban f\u00f6ldb\u0151l, v\u00edzb\u0151l \u00e9s leveg\u0151b\u0151l – azaz szil\u00e1rd, foly\u00e9kony \u00e9s g\u00e1z halmaz\u00e1llapot\u00fa anyagokb\u00f3l \u00e1ll. A f\u00f6ld k\u00e9pezi a hordoz\u00f3 alapot; a vizet ez az alap \u00f3ce\u00e1nokk\u00e1, tavakk\u00e1 \u00e9s foly\u00f3kk\u00e1, patakokk\u00e1 form\u00e1lja; m\u00edg a g\u00e1z halmaz\u00e1llapot\u00fa form\u00e1tlan leveg\u0151 alkotja az atmoszf\u00e9ra r\u00e9teg\u00e9t a f\u00f6ld \u00e9s a v\u00edz felett. Az anyag e h\u00e1rom k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le halmaz\u00e1llapota – a szil\u00e1rd, a foly\u00e9kony \u00e9s a g\u00e1z halmaz\u00e1llapot – k\u00f6z\u00f6tti \u00e9rintkez\u00e9s felsz\u00edneket k\u00e9pez. A f\u00f6ld \u00e9s a v\u00edz \u00e9rintkez\u00e9se egy t\u00f3 fenek\u00e9n az egyik ilyen felsz\u00edn, a v\u00edz\u00e9 \u00e9s a leveg\u0151\u00e9 a t\u00f3 felsz\u00edn\u00e9n egy m\u00e1sik, a f\u00f6ldet \u00e9s a leveg\u0151t \u00f6sszekapcsol\u00f3 interf\u00e9sz pedig egy harmadik; a sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e1llatok sz\u00e1m\u00e1ra minden felsz\u00edn k\u00f6z\u00fcl ez ut\u00f3bbi a legfontosabb. Ez az \u00e9let\u00fcket hordoz\u00f3 alap<\/i>. Sz\u00f3 szerinti \u00e9s \u00e1tvitt \u00e9rtelemben is alapja \u00e9szlel\u00e9s\u00fcknek csak\u00fagy, mint viselked\u00e9s\u00fcknek \u00e1ltal\u00e1ban. Az \u00e9let\u00fcket hordoz\u00f3 felsz\u00edn.<\/p>\r\n

Szemben a szil\u00e1rd halmaz\u00e1llapot\u00fa anyaggal, a g\u00e1z, illetve a foly\u00e9kony halmaz\u00e1llapot\u00fa anyag egyik saj\u00e1toss\u00e1ga \u00e9ppen abban \u00e1ll, hogy rajtuk kereszt\u00fcl elk\u00fcl\u00f6n\u00edtett merev testek akad\u00e1lytalanul k\u00e9pesek mozogni. A leveg\u0151 „testetlen” \u00e9s a v\u00edz is t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 az, \u00e9s \u00e9ppen ez\u00e1ltal teszik lehet\u0151v\u00e9, hogy benn\u00fck az eleven l\u00e9nyek szabadon mozoghassanak. A g\u00e1z \u00e9s a foly\u00e9kony halmaz\u00e1llapot\u00fa anyag teh\u00e1t az \u00e1llatok helyv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1nak k\u00f6zege<\/i>. Az \u00e1llatok helyv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1hoz a leveg\u0151 a v\u00edzn\u00e9l is alkalmasabb k\u00f6zeg, mert kevesebb ellen\u00e1ll\u00e1st fejt ki a mozg\u00f3 testre. Nem tesz sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 \u00e1ramvonalas testfel\u00e9p\u00edt\u00e9st, m\u00edg a halak eset\u00e9ben ez elengedhetetlen felt\u00e9tel a v\u00edzben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 gyors halad\u00e1shoz.<\/p>\r\n

A g\u00e1z vagy foly\u00e9kony halmaz\u00e1llapot\u00fa k\u00f6zeg egy m\u00e1sik saj\u00e1toss\u00e1ga az \u00e1ttetsz\u0151s\u00e9g. E k\u00f6zegeken \u00e1ltal\u00e1ban akad\u00e1lytalanul haladhat \u00e1t a f\u00e9ny, m\u00edg a szil\u00e1rd halmaz\u00e1llapot\u00fa anyag t\u00f6bbnyire \u00e1tl\u00e1tszatlan, vagy elnyeli, vagy visszaveri a r\u00e1 sug\u00e1rz\u00f3 f\u00e9nyt. Az \u00e1ttetsz\u0151 homog\u00e9n k\u00f6zeg lehet\u0151v\u00e9 teszi a l\u00e1t\u00e1st. Hogy pontosan hogyan, arr\u00f3l majd a m\u00e1sodik r\u00e9szben lesz sz\u00f3. Egyel\u0151re el\u00e9g annyit meg\u00e1llap\u00edtanunk, hogy a f\u00f6ldi k\u00f6zeg nemcsak \u00e1tereszti a f\u00e9nyt, hanem vissza is veri<\/i> azt; a f\u00f6ldi k\u00f6zegben a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le felsz\u00ednek k\u00f6z\u00f6tt nagy sebess\u00e9ggel ide-oda ver\u0151dik a f\u00e9ny, \u00e9s ez egyfajta \u00e1lland\u00f3 bevil\u00e1g\u00edtotts\u00e1got teremt. Mivel az \u00e1tvil\u00e1g\u00edt\u00f3 f\u00e9ny egy r\u00e9sz\u00e9t a k\u00f6rnyezet anyagai elnyelik, ez\u00e9rt a k\u00f6zeget egy k\u00fcls\u0151 f\u00e9nyforr\u00e1snak folyamatosan fel kell t\u00f6ltenie f\u00e9nnyel. Az ide-oda ver\u0151d\u0151 f\u00e9ny \u00e1raml\u00e1sa \u00edgy hozza l\u00e9tre azt az \u00e1llapotot, amelyet megvil\u00e1g\u00edt\u00e1s<\/i>nak, illumin\u00e1ci\u00f3<\/i>nak nevez\u00fcnk. A megvil\u00e1g\u00edt\u00e1s „felt\u00f6lti”, \u00e1titatja a k\u00f6zeget: a k\u00f6zeg b\u00e1rmely pontj\u00e1n jelen van a k\u00f6rnyezet vil\u00e1goss\u00e1ga, sz\u00f3rt f\u00e9nye, amely minden ir\u00e1nyb\u00f3l egyszerre \u00e9rkezik. Ahogyan ezt k\u00e9s\u0151bb m\u00e9g l\u00e1tni fogjuk, a k\u00f6rnyezetet \u00e1titat\u00f3, bevil\u00e1g\u00edt\u00f3 sz\u00f3rt f\u00e9nyt, az illumin\u00e1ci\u00f3<\/i>t, nem szabad \u00f6sszet\u00e9veszten\u00fcnk a valamely f\u00e9nyforr\u00e1sb\u00f3l kiindul\u00f3 f\u00e9nysug\u00e1rral.<\/p>\r\n

A leveg\u0151 \u00e9s a v\u00edz egy harmadik fontos tulajdons\u00e1ga, hogy mechanikus t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sekb\u0151l kiindul\u00f3 rezg\u00e9sek, l\u00f6k\u00e9shull\u00e1mok k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9re k\u00e9pesek, hanghull\u00e1mokat tudnak tov\u00e1bb\u00edtani. Ez teszi lehet\u0151v\u00e9 hangok hall\u00e1s\u00e1t; pontosabban a rezg\u00e9seket kiv\u00e1lt\u00f3 esem\u00e9nyre ir\u00e1nyul\u00f3 hallgat\u00f3z\u00e1st. (Persze a szil\u00e1rd f\u00f6ld elem is k\u00f6zvet\u00edt l\u00f6k\u00e9shull\u00e1mokat, de ez ut\u00f3bbiakat nem szoktuk hangoknak nevezni, hacsak nem szigor\u00faan a fizika nyelv\u00e9n fogalmazunk. A fizik\u00e1ban b\u00e1rmely anyag, bele\u00e9rtve a szil\u00e1rd anyagokat is, hull\u00e1mokat k\u00f6zvet\u00edt\u0151 k\u00f6zegnek sz\u00e1m\u00edt.)<\/p>\r\n

Egy negyedik k\u00f6z\u00f6s jellegzetess\u00e9ge a leveg\u0151 \u00e9s a v\u00edz k\u00f6zeg\u00e9nek, hogy gyors k\u00e9miai diffund\u00e1l\u00e1st tesznek lehet\u0151v\u00e9, m\u00edg a f\u00f6ld elemben ez nem lehets\u00e9ges. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen fontos, hogy valamely idegen anyag molekul\u00e1it a leveg\u0151 \u00e9s a v\u00edz k\u00f6nnyen feloldja \u00e9s sz\u00e9tterjeszti egy meghat\u00e1rozott helyr\u0151l kiindulva, f\u0151leg ha az illet\u0151 anyag j\u00f3l old\u00f3dik \u00e9s ill\u00e9kony term\u00e9szet\u0171. Ez\u00e1ltal a k\u00f6zeg lehet\u0151v\u00e9 teszi a szag forr\u00e1s\u00e1nak „kiszimatol\u00e1s\u00e1t”, vagyis a k\u00e9rd\u00e9ses anyag jelenl\u00e9t\u00e9nek t\u00e1volb\u00f3l t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e9szlel\u00e9s\u00e9t.<\/p>\r\n

Arr\u00f3l sem szabad megfeledkezn\u00fcnk, hogy az \u00e1llatok t\u00e9rbeli helyv\u00e1ltoztat\u00e1sa \u00e1ltal\u00e1ban nem c\u00e9ltalan bolyong\u00e1s, hanem ir\u00e1ny\u00edtott \u00e9s kontroll\u00e1lt mozg\u00e1s – ha az \u00e1llat l\u00e1t, akkor a f\u00e9ny, ha hall, akkor a hang, \u00e9s ha szagol, akkor az illatok diff\u00fazi\u00f3ja orient\u00e1lja a t\u00e9rbeli t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1sban. A k\u00f6zeg \u00e1tvil\u00e1g\u00edtotts\u00e1ga folyt\u00e1n az \u00e1llat dolgok l\u00e1t\u00e1s\u00e1ra k\u00e9pes; a hangok r\u00e9v\u00e9n hall\u00e1s \u00fatj\u00e1n vesz tudom\u00e1st a k\u00f6rnyzet\u00e9ben elhelyezked\u0151 t\u00e1rgyakr\u00f3l, m\u00edg az ill\u00e9kony k\u00e9miai anyagok sz\u00e9tterjed\u00e9se a szagl\u00e1s\u00e1t t\u00e1j\u00e9koztatja k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le t\u00e1rgyak jelenl\u00e9t\u00e9r\u0151l. A k\u00f6zeg ilyen m\u00f3don inform\u00e1ci\u00f3t hordoz a f\u00e9nyt visszaver\u0151, rezg\u0151 \u00e9s ill\u00e9kony anyagokr\u00f3l. Az \u00e1llat ezt az inform\u00e1ci\u00f3t \u00e9szlelve k\u00e9pes helyv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1t ir\u00e1ny\u00edtani \u00e9s uralni.<\/p>\r\n

Azt k\u00edv\u00e1nom sugallni, hogy a k\u00f6zeg fogalm\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9se lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy eg\u00e9szen \u00faj m\u00f3don gondolkodhassunk az \u00e1llati \u00e9szlel\u00e9sr\u0151l \u00e9s viselked\u00e9sr\u0151l. A k\u00f6zeg, melyben az \u00e1llatok mozognak (\u00e9s melyben a k\u00f6rnyezet t\u00e1rgyai mozgathat\u00f3k) egyben a f\u00e9ny, a hang \u00e9s a k\u00f6rnyezet egy meghat\u00e1rozott pontj\u00e1b\u00f3l \u00e1rad\u00f3 szag k\u00f6zege is. Egy elk\u00fcl\u00f6n\u00edtett k\u00f6zeg „felt\u00f6lt\u0151dhet” f\u00e9nnyel, hanggal \u00e9s illattal. A k\u00f6zeg b\u00e1rmely pontja megfigyel\u00e9s t\u00e1rgy\u00e1t k\u00e9pezheti olyan megfigyel\u0151 organizmusok sz\u00e1m\u00e1ra, melyek l\u00e1tni, hallani vagy szimatolni k\u00e9pesek. \u00c9s ezeket a megfigyelhet\u0151 pontokat a lehets\u00e9ges helyv\u00e1ltoztat\u00e1s \u00fatvonalai k\u00f6tik \u00f6ssze egym\u00e1ssal. Geometriai pontok \u00e9s egyenesek helyett itt megfigyel\u00e9si pontokkal \u00e9s mozg\u00e1si \u00fatvonalakkal van dolgunk. Ahogyan a megfigyel\u0151 organizmus e pontok k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1ndorol, a hozz\u00e1f\u00e9rhet\u0151 optikai, akusztikus \u00e9s k\u00e9mai inform\u00e1ci\u00f3 folyamatosan v\u00e1ltozik. A k\u00f6zegen bel\u00fcli minden egyes megfigyel\u00e9si pont egyedi \u00e9s minden m\u00e1s pontt\u00f3l k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 a r\u00f3la megszerezhet\u0151 inform\u00e1ci\u00f3 szempontj\u00e1b\u00f3l. A k\u00f6zeg fogalma \u00e9ppen ez\u00e9rt nem keverend\u0151 \u00f6ssze a t\u00e9r fogalm\u00e1val, az ut\u00f3bbit ugyanis \u00e9ppen az jellemzi, hogy egym\u00e1st\u00f3l semmiben sem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, ekvivalens pontokb\u00f3l \u00e1ll.<\/p>\r\n

A mozg\u00f3 testeket, illetve a f\u00e9nyt, a hangot \u00e9s a szagokat k\u00f6zvet\u00edt\u0151 k\u00f6zeggel kapcsolatos eme t\u00e9nyek a legkev\u00e9sb\u00e9 sem mondanak ellent a fizika, a mechanika, az optika, az akusztika \u00e9s a k\u00e9mia t\u00f6rv\u00e9nyeinek, hanem egyszer\u0171en csak egy magasabb vizsg\u00e1lati \u00e9s szervez\u0151d\u00e9si szinthez tartoznak, \u00e9s \u00e9ppen ez\u00e9rt a fenti tudom\u00e1nyok nem vehettek r\u00f3luk tudom\u00e1st, \u00e9s ennek k\u00f6vetkezt\u00e9ben eddig nem ismerhett\u00fck fel \u0151ket. A k\u00f6rnyezet-tudom\u00e1nynak megvannak a maga saj\u00e1tos, csak \u00e1ltala konstat\u00e1lhat\u00f3 t\u00e9nyei.<\/p>\r\n

A k\u00f6zeg egy fontos tov\u00e1bbi karakterisztikuma, melyr\u0151l felt\u00e9tlen\u00fcl sz\u00f3t kell ejten\u00fcnk, hogy van benne oxig\u00e9n \u00e9s l\u00e9legezni lehet benne. A l\u00e9gz\u00e9s alapelvei ugyanazok a v\u00edzben \u00e9s a leveg\u0151ben; oxig\u00e9n nyel\u0151dik el, \u00e9s sz\u00e9ndioxid szabadul fel az \u00e9let \u00fczemanyag\u00e1nak a sz\u00f6vetekben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 el\u00e9get\u00e9se sor\u00e1n. Ez a sz\u00fcntelen k\u00e9miai anyagcsere „az \u00e9let l\u00e1ngja”. Az \u00e1llatnak, t\u00fcd\u0151vel vagy kopolty\u00faval, de mindenk\u00e9ppen l\u00e9legeznie kell. Folyamatosan l\u00e9legeznie kell, b\u00e1rhova is menjen. Ez\u00e9rt a k\u00f6zegnek viszonylag \u00e1lland\u00f3nak \u00e9s egynem\u0171nek kell lennie.<\/p>\r\n

Mind a leveg\u0151, mind a v\u00edz biztos\u00edtja a l\u00e9legz\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. A leveg\u0151ben tal\u00e1lhat\u00f3 oxig\u00e9n mennyis\u00e9ge id\u0151tlen id\u0151k \u00f3ta 21% k\u00f6r\u00fcl mozog. A v\u00edzben oldott oxig\u00e9n mennyis\u00e9ge pedig, noha v\u00e1ltoz\u00f3, t\u00f6bbnyire ugyancsak el\u00e9gs\u00e9ges a l\u00e9legz\u00e9shez. Az \u00e1llatok folyamatosan sz\u00e1m\u00edthattak a l\u00e9gz\u00e9shez sz\u00fcks\u00e9ges oxig\u00e9n megl\u00e9t\u00e9re, \u00e9s az evol\u00faci\u00f3s folyamat is csak ez\u00e9rt bontakozhatott ki \u00e9s maradhatott fenn. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen, mind a leveg\u0151, mind pedig a v\u00edz egynem\u0171 k\u00f6zegnek tekinthet\u0151, hab\u00e1r az \u00e9desv\u00edz \u00e9s a tengerv\u00edz k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9dium. A leveg\u0151 \u00f6sszet\u00e9tele helyt\u0151l f\u00fcgg\u0151en csak nagyon kis m\u00e9rt\u00e9kben v\u00e1ltozik, a v\u00edz\u00e9 pedig legfeljebb csak fokozatos \u00e1tmeneteket mutat, mert az id\u0151legesen el\u0151\u00e1ll\u00f3 \u00e9les k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket a sz\u00e9l- \u00e9s v\u00edz\u00e1ramlatok kiegyenl\u00edtik. A k\u00f6zegen bel\u00fcl nincsenek \u00e9les \u00e1tmenetek, nincsenek k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le t\u00e9rfogatokat elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u0151 hat\u00e1rok, azaz nincsenek felsz\u00ednek. Ez az egynem\u0171s\u00e9g d\u00f6nt\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171. Ez teszi lehet\u0151v\u00e9, hogy egy meghat\u00e1rozott forr\u00e1spontb\u00f3l kiindulva, a f\u00e9ny- \u00e9s hanghull\u00e1mok g\u00f6mb alak\u00fa hull\u00e1mfrontokat k\u00e9pezve terjedhessenek sz\u00e9t a k\u00f6zegben. S\u0151t, a k\u00f6zegt\u0151l idegen forr\u00e1sb\u00f3l kil\u00e9p\u0151 ill\u00f3 anyagok \u00e1raml\u00e1s\u00e1t, a szagok \u00e9s illatok v\u00e1ndorl\u00e1s\u00e1t is a k\u00f6zeg homegeneit\u00e1sa teszi lehet\u0151v\u00e9.<\/p>\r\n

V\u00e9g\u00fcl, hatodj\u00e1ra, az \u00e1llati \u00e9let k\u00f6zege a „lenn \u00e9s a fenn” ellent\u00e9te \u00e1ltal inherensen polariz\u00e1lt k\u00f6zeg. A gravit\u00e1ci\u00f3 lefel\u00e9 h\u00faz, \u00e9s nem f\u00f6lfel\u00e9. A sug\u00e1rz\u00f3 f\u00e9ny is fel\u00fclr\u0151l, az \u00e9gb\u0151l \u00e9rkezik, \u00e9s nem lentr\u0151l, a hordoz\u00f3 alapb\u00f3l, \u00e9s ez \u00e9pp\u00fagy \u00e9rv\u00e9nyes a v\u00edzben, mint a leveg\u0151ben. A gravit\u00e1ci\u00f3 k\u00f6vetkezt\u00e9ben, a v\u00edz- \u00e9s l\u00e9gnyom\u00e1s lefel\u00e9 haladva n\u0151, f\u00f6lfel\u00e9 pedig cs\u00f6kken. A k\u00f6zeg a „lenn-fenn” dimenzi\u00f3 ir\u00e1ny\u00e1ban, a fizik\u00e1b\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6nvett kifejez\u00e9ssel \u00e9lve, nem tekinthet\u0151 izotr\u00f3p t\u00e9rnek. \u00c9ppen ez\u00e9rt a k\u00f6zeg rendelkezik egy abszol\u00fat<\/i> vonatkoztat\u00e1si tengellyel, a vertik\u00e1lis ir\u00e1ny tengely\u00e9vel. A t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1s m\u00e1sik k\u00e9t, horizont\u00e1lis tengelye sem tekinthet\u0151 teljesen \u00f6nk\u00e9nyesnek, mert a napfelkelt\u00e9hez \u00e9s a napnyugt\u00e1hoz igazodik. Ez a t\u00e9ny egy \u00fajabb k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get jelez a k\u00f6zeg \u00e9s a t\u00e9r fogalmai k\u00f6z\u00f6tt: a t\u00e9rben a mindenkori vonatkoztat\u00e1si rendszer h\u00e1rom tengelye teljess\u00e9ggel \u00f6nk\u00e9nyes \u00e9s tetsz\u0151legesen v\u00e1ltoztathat\u00f3.<\/p>\r\n

A l\u00e9gk\u00f6r tulajdons\u00e1gai<\/p>\r\n

Foglaljuk \u00f6ssze a k\u00f6rnyezetnek mint k\u00f6zegnek eddig meg\u00e1llap\u00edtott tulajdons\u00e1gait: lehet\u0151v\u00e9 teszi a l\u00e9gz\u00e9st; m\u00f3dot ad a helyv\u00e1ltoztat\u00e1sra; megtelhet f\u00e9nnyel, \u00e9s ez\u00e1ltal lehet\u0151v\u00e9 teszi a l\u00e1t\u00e1st; lehet\u0151v\u00e9 teszi a rezg\u00e9sek \u00e9s a leveg\u0151ben diffund\u00e1l\u00f3 ill\u00e9kony anyagok \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s\u00e9t; egynem\u0171; \u00e9s v\u00e9g\u00fcl van benne egy abszol\u00fat vonatkoztat\u00e1si tengely, a fent-lent tengelye. A term\u00e9szetnek mindezek az adom\u00e1nyai, e lehet\u0151s\u00e9gek vagy k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek, melyeket affordanci\u00e1k<\/i>nak fogok nevezni, \u00e1lland\u00f3ak \u00e9s v\u00e1ltozatlanok. Meglep\u0151 m\u00f3don, az \u00e1llati \u00e9let eg\u00e9sz evol\u00faci\u00f3ja sor\u00e1n szinte semmit sem m\u00f3dosultak.<\/p>\r\n

Esem\u00e9nyek a l\u00e9gk\u00f6rben<\/p>\r\n

A f\u00f6ldet k\u00f6r\u00fclvev\u0151 l\u00e9gk\u00f6r k\u00f6zege, szemben a v\u00edzalatti k\u00f6zeggel, ki van t\u00e9ve bizonyos v\u00e1ltoz\u00e1soknak, melyeket \u00f6sszefoglal\u00f3an id\u0151j\u00e1r\u00e1snak nevez\u00fcnk. Olykor v\u00edzcseppek, cseppecsk\u00e9k jelennek meg benne, es\u0151 vagy k\u00f6d. \u00c9venk\u00e9nt, bizonyos sz\u00e9less\u00e9gi fokon t\u00fal, leh\u0171l a leveg\u0151 \u00e9s a v\u00edz megfagy. Olykor er\u0151s l\u00e9g\u00e1ramlatok alakulnak ki, \u00e9s viharokat, hurik\u00e1nokat okoznak. Az es\u0151, a sz\u00e9l \u00e9s a h\u00f3 miatt, illetve a sarkk\u00f6r\u00f6k fel\u00e9 k\u00f6zeledve az egyre nagyobb hideg miatt a leveg\u0151 nem t\u00f6k\u00e9letesen homog\u00e9n, egyforma \u00e9s v\u00e1ltozatlan k\u00f6zeg. A v\u00e1ltoz\u00e1sok csak ritk\u00e1n olyan sz\u00e9ls\u0151s\u00e9gesek, hogy kipuszt\u00edts\u00e1k az \u00e1llatokat, de mindenesetre k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le alkalmazkod\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1kat \u00e9s m\u00f3dosult viselked\u00e9sform\u00e1kat tesznek sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 a t\u00fal\u00e9l\u00e9shez: t\u00e9li \u00e1lmot, v\u00e1ndorl\u00e1st, b\u00fav\u00f3hely k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s ruha hord\u00e1s\u00e1t.<\/p>\r\n

Szubsztanci\u00e1k<\/p>\r\n

A k\u00f6vetkez\u0151kben vizsg\u00e1ljuk meg az \u00e9l\u0151 k\u00f6rnyezet azon r\u00e9sz\u00e9t, amelyik nem teszi lehet\u0151v\u00e9 a f\u00e9ny \u00e9s a szagok szabad \u00e1raml\u00e1s\u00e1t, ahogyan a testek mozg\u00e1s\u00e1t \u00e9s az \u00e1llatok akad\u00e1lytalan helyv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1t sem. A szil\u00e1rd vagy f\u00e9lig szil\u00e1rd \u00e1llapot\u00fa anyagot szubsztanci\u00e1k<\/i>nak nevezz\u00fck, m\u00edg a g\u00e1zokat szubsztanci\u00e1tlan<\/i> elemeknek, a foly\u00e9kony halmaz\u00e1llapot\u00fa anyag pedig e k\u00e9t sz\u00e9ls\u0151s\u00e9g k\u00f6z\u00f6tt helyezkedik el. A szubsztanci\u00e1k<\/i>, a sz\u00f3nak itt haszn\u00e1lt \u00e9rtelm\u00e9ben, t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 merev konzisztenci\u00e1j\u00faak, nem deform\u00e1l\u00f3dnak, \u00e1thatolhatatlanok, vagyis merev testek nem k\u00e9pesek bel\u00e9j\u00fck hatolni, \u00e9s t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 \u00e1lland\u00f3 alakkal rendelkeznek. \u00c1ltal\u00e1ban nem eresztik \u00e1t a f\u00e9nyt, \u00e1tl\u00e1tszatlanok. A k\u00f6rnyezetnek eme szubsztanci\u00e1lis r\u00e9sze tagolt \u00e9s heterog\u00e9n, szemben a k\u00f6zeg egynem\u0171s\u00e9g\u00e9vel.<\/p>\r\n

A k\u00f6rnyezet anyagi szubsztanci\u00e1i<\/i> k\u00e9miai \u00f6sszet\u00e9tel\u00fckben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek egym\u00e1st\u00f3l. Mint az k\u00f6zismert, el\u00e9g kev\u00e9s k\u00e9miai elem l\u00e9tezik, kilencven vagy sz\u00e1z, \u00e9s ezekb\u0151l az elemekb\u0151l igen sokf\u00e9le k\u00e9miai vegy\u00fclet j\u00f6n l\u00e9tre. Sz\u00e1munkra azonban sokkal fontosabb az a t\u00e9ny, hogy az elemek \u00e9s vegy\u00fcletek szinte korl\u00e1tlan sz\u00e1m\u00fa kever\u00e9ke<\/i> van jelen az \u00e9l\u0151 k\u00f6rnyezetben, ezen kever\u00e9kek n\u00e9melyike egynem\u0171, m\u00edg m\u00e1sok er\u0151sen heterog\u00e9n \u00f6sszet\u00e9tel\u0171ek. A leveg\u0151 az oxig\u00e9n, a nitrog\u00e9n \u00e9s a sz\u00e9ndioxid homog\u00e9n kever\u00e9ke; a v\u00edz ugyancsak a H2O \u00e9s a benne feloldott oxig\u00e9n \u00e9s s\u00f3k egynem\u0171 kever\u00e9ke. Ezzel szemben a f\u00f6ld, a rajta elhelyezked\u0151 „b\u00fatorzattal”, a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le terept\u00e1rgyakkal, m\u00e1r k\u00f6l\u00f6nf\u00e9le szubsztanci\u00e1k hegerog\u00e9n aggreg\u00e1tum\u00e1nak min\u0151s\u00fcl.<\/p>\r\n

A szikl\u00e1k, a term\u0151talaj, a homok, a s\u00e1r, az agyag, az olaj, a k\u00e1tr\u00e1ny, a fa, az \u00e1sv\u00e1nyok, \u00e9s mindenekel\u0151tt a n\u00f6v\u00e9nyi \u00e9s \u00e1llati maradv\u00e1nyok mind-mind p\u00e9ld\u00e1k a k\u00f6rnyezetben tal\u00e1lhat\u00f3 szubsztanci\u00e1k<\/i>ra. Ezek k\u00f6z\u00fcl mindegyiket t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 specifikus \u00f6sszet\u00e9tel jellemzi, b\u00e1r csak nagyon ritk\u00e1n olyan tiszta k\u00e9miai vegy\u00fcletek, mint amilyeneket a vegy\u00e9szeti laborat\u00f3riumok polcain szok\u00e1s t\u00e1rolni. N\u00e9melyek k\u00f6z\u00fcl\u00fck, mint p\u00e9ld\u00e1ul az agyag, amorf szubsztancia, melyb\u0151l teljesen hi\u00e1nyoznak a strukt\u00far\u00e1lt \u00f6sszetev\u0151k; de a k\u00f6rnyezetben fellelhet\u0151 szil\u00e1rd szubsztancia d\u00f6nt\u0151 t\u00f6bbs\u00e9ge geometrikus f\u00f6l\u00e9p\u00edtetts\u00e9g\u0171 aggreg\u00e1tum, azaz krist\u00e1lyokb\u00f3l \u00e9s r\u00f6g\u00f6kb\u0151l, sejtekb\u0151l \u00e9s szervekb\u0151l, egym\u00e1sba dobozolt strukt\u00far\u00e1kb\u00f3l \u00e1llnak. Ezeknek a szubsztanci\u00e1knak, \u00e9s nem pedig a tiszta k\u00e9miai vegy\u00fcleteknek, a megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6tet\u00e9se \u00e9s felismer\u00e9se az igaz\u00e1n \u00e9letbev\u00e1g\u00f3 az \u00e1llatok sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\r\n

Egy szubsztancia \u00f6sszet\u00e9tele t\u00f6bb k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szinten is vizsg\u00e1lhat\u00f3. A k\u00e9miai elemek vegy\u00fcletekk\u00e9 t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00f6sszekapcsol\u00f3d\u00e1sa egy szint, a vegy\u00fcletek egym\u00e1ssal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kevered\u00e9se egy \u00fajabb szint, v\u00e9g\u00fcl e kever\u00e9kek komplex aggreg\u00e1tumai m\u00e9g egy tov\u00e1bbi szint a szubsztanci\u00e1k fel\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9ben. Egy szubsztancia \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9r\u0151l sz\u00f3lva, vagyis azt vizsg\u00e1lva, hogy mib\u0151l is \u00e1ll a k\u00e9rd\u00e9ses szubsztancia, fontos, hogy az elemz\u00e9snek mindig a probl\u00e9ma szempontj\u00e1b\u00f3l relev\u00e1ns szintj\u00e9t tartsuk szem el\u0151tt.<\/p>\r\n

Teljesen nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy az \u00e1llatoknak mi\u00e9rt kell k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tenni\u00fck a k\u00f6rnyezet\u00fckben fellelhet\u0151 anyagok k\u00f6z\u00f6tt. A k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szubsztanci\u00e1knak m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s biok\u00e9miai, fiziol\u00f3giai \u00e9s viselked\u00e9st befoly\u00e1sol\u00f3 hat\u00e1sai vannak az \u00e1llati organizmusra. N\u00e9mely anyagok t\u00e1pl\u00e1l\u00f3ak, m\u00e1sok nem, \u00e9s vannak m\u00e9rgez\u0151 szubsztanci\u00e1k is. Az \u00e9hes \u00e1llat sz\u00e1m\u00e1ra rendk\u00edv\u00fcl fontos, hogy t\u00e1volr\u00f3l k\u00e9pes legyen l\u00e1t\u00e1s vagy szagl\u00e1s \u00fatj\u00e1n megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni az ehet\u0151 anyagokat a nem ehet\u0151ekt\u0151l, \u00e9s ehhez ne legyen r\u00e1utalva a k\u00f6zvetlen \u00e9rintkez\u00e9sen alapul\u00f3 \u00edzlel\u00e9si \u00e9s tapint\u00e1si ingerekre.<\/p>\r\n

A k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szubsztanci\u00e1k sok tulajdons\u00e1gukban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zhetnek egym\u00e1st\u00f3l. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek kem\u00e9nys\u00e9g\u00fck<\/i> vagy merevs\u00e9g\u00fck tekintet\u00e9ben. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek viszkozit\u00e1s<\/i>ukban – e szakkifejez\u00e9s alatt a foly\u00e1ssal szembeni ellen\u00e1ll\u00e1s, s\u00farl\u00f3d\u00e1s m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t \u00e9rtve. Elt\u00e9rnek egym\u00e1st\u00f3l s\u0171r\u0171s\u00e9g<\/i>\u00fck szempontj\u00e1b\u00f3l is, azaz az egys\u00e9gnyi t\u00e9rfogatra jut\u00f3 t\u00f6meg\u00fck tekintet\u00e9ben. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek tov\u00e1bb\u00e1 koh\u00e9zi\u00f3<\/i>jukban, abban, hogy mekkora a szak\u00edt\u00f3szil\u00e1rds\u00e1guk, milyen k\u00f6nnyen t\u00f6rhet\u0151ek \u00f6ssze. Elt\u00e9rnek egym\u00e1st\u00f3l rugalmass\u00e1g<\/i>uk alapj\u00e1n is, vagyis, hogy milyen m\u00e9rt\u00e9kben k\u00e9pesek visszanyerni valamely deform\u00e1l\u00f3d\u00e1s ut\u00e1n eredeti alakjukat. Ugyancsak jelent\u0151sen elt\u00e9rnek egym\u00e1st\u00f3l plaszticit\u00e1s<\/i>uk vonatkoz\u00e1s\u00e1ban – vagyis a tekintetben, hogy mennyire k\u00e9pesek valamely k\u00fcls\u0151, deform\u00e1l\u00f3 er\u0151 hat\u00e1s\u00e1ra, \u00faj alakot f\u00f6lvenni. Feltehet\u0151, hogy mindezek a tulajdons\u00e1gok visszavezethet\u0151ek mikrofizikai folyamatokra, a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le anyagokat alkot\u00f3 vegy\u00fcletek k\u00f6z\u00f6tti vonz\u00e1sra \u00e9s tasz\u00edt\u00e1sra, de egy\u00e1ltal\u00e1n nem sz\u00fcks\u00e9ges egy ilyen mikro-szint\u0171 elemz\u00e9s az itt felsorolt makro-szint\u0171, \u00e9szlelhet\u0151 t\u00e9nyek meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. Elv\u00e9gre primit\u00edv, szersz\u00e1mk\u00e9sz\u00edt\u0151 \u0151seink sz\u00e1m\u00e1ra is nyilv\u00e1nval\u00f3 volt a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a kovak\u0151 \u00e9s az agyag k\u00f6z\u00f6tt, an\u00e9lk\u00fcl, hogy b\u00e1rmit sejtettek volna ezen anyagok k\u00e9miai \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9r\u0151l. Ahogy k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tudtak tenni a fa, a csont \u00e9s a n\u00f6v\u00e9nyi rost k\u00f6z\u00f6tt is.<\/p>\r\n

A k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le anyagok kevered\u00e9s\u00e9b\u0151l el\u0151\u00e1ll\u00f3 szubsztanci\u00e1k a r\u00e1juk jellemz\u0151 k\u00e9miai reakci\u00f3k alapj\u00e1n is megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztethet\u0151ek: milyen m\u00e9rt\u00e9kben old\u00f3dnak a v\u00edzben, mennyire ill\u00e9konyak, milyen m\u00e9rt\u00e9kben p\u00e1rolognak a leveg\u0151ben, \u00e9s mennyire stabilak, mennyire ellen\u00e1ll\u00f3ak a sz\u00f3ba j\u00f6het\u0151 k\u00e9miai transzform\u00e1ci\u00f3kkal szemben. Az is elk\u00fcl\u00f6n\u00edti a szubsztanci\u00e1kat egym\u00e1st\u00f3l, ahogyan k\u00e9s\u0151bb majd er\u0151sen hangs\u00falyozni is fogjuk, hogy milyen m\u00e9rt\u00e9kben nyelik el a f\u00e9nyt; am\u00edg a sz\u00e9n, p\u00e9ld\u00e1nak ok\u00e1\u00e9rt, a felsz\u00edn\u00e9re \u00e9rkez\u0151 f\u00e9ny nagy r\u00e9sz\u00e9t elnyeli, a m\u00e9szk\u0151 csup\u00e1n egy csek\u00e9ly t\u00f6red\u00e9k\u00e9t.<\/p>\r\n

A k\u00f6rnyezet szubsztanic\u00e1inak term\u00e9szetesen a szerkezete \u00e9s a k\u00e9miai \u00f6sszet\u00e9tele is folyamatosan v\u00e1ltozik. N\u00e9mely szil\u00e1rd anyag felold\u00f3dik, \u00e9s vele egy\u00fctt megsz\u0171nik hat\u00e1rol\u00f3 felsz\u00edne is. A falevelek elfonnyadnak, a n\u00f6v\u00e9nyek lebomlanak. Az \u00e1llati tetemek elrohadnak, \u00e9s visszaadj\u00e1k szubsztanci\u00e1ikat a k\u00f6rnyezetnek. A vas elrozsd\u00e1sodik, \u00e9s m\u00e9g a legkem\u00e9nyebb szikla is el\u0151bb-ut\u00f3bb f\u00f6lmorzsol\u00f3dik \u00e9s sz\u00e9tter\u00fcl a talajban. Ezen v\u00e1ltoz\u00e1sok ciklusait tanulm\u00e1nyozza az \u00f6kol\u00f3gia. Az elemz\u00e9s molekul\u00e1ris szintj\u00e9n e v\u00e1ltoz\u00e1sok k\u00e9miai \u00e9s fizikai okokra vezethet\u0151ek vissza; olyan mikrofizikai er\u0151k \u00e9s k\u00e9miai reakci\u00f3k szab\u00e1lyozz\u00e1k ezeket a folyamatokat, melyeket a vegy\u00e9szek ellen\u0151rz\u00f6tt k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, k\u00e9mcs\u00f6veikben izol\u00e1lnak \u00e9s szimul\u00e1lnak. \u00c1m ugyanezek a folyamatok nem csak molekul\u00e1ris, hanem mol\u00e1ris<\/i> szinten is lezajlanak, \u00e9s ezen az ut\u00f3bbi elemz\u00e9si szinten mint k\u00f6rnyezeti esem\u00e9nyek, \u00e9s nem puszt\u00e1n mint fiziko-k\u00e9miai reakci\u00f3k, j\u00f6nnek sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba. A k\u00e9miai reakci\u00f3k egy bizonyos l\u00e9pt\u00e9ken vizsg\u00e1lva m\u00e1r szabad szemmel is l\u00e1that\u00f3ak. Az \u00e9g\u00e9s<\/i>nek vagy t\u0171znek nevezett esem\u00e9ny p\u00e9ld\u00e1ul ilyen nagy l\u00e9pt\u00e9ken k\u00f6zvetlen\u00fcl megfigyelhet\u0151 gyors oxid\u00e1ci\u00f3s folyamat. Az \u00e1llatok sz\u00e1m\u00e1ra ennek \u00f3ri\u00e1si jelent\u0151s\u00e9ge van, \u00e9s nem is ker\u00fcli el a figyelm\u00fcket. M\u00e1s oxid\u00e1ci\u00f3s folyamatok viszont, mint p\u00e9ld\u00e1ul a rozsd\u00e1sod\u00e1s, t\u00fals\u00e1gosan lass\u00faak ahhoz, hogy k\u00f6nnyen megfigyelhet\u0151ek legyenek.<\/p>\r\n

A k\u00f6rnyezetben fellelhet\u0151 rengeteg szubsztancia term\u00e9szetesen sem szerkezet\u00e9t, sem k\u00e9miai \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9t illet\u0151en nem v\u00e1ltozik, \u00e9s e v\u00e1ltozatlans\u00e1g m\u00e9g a v\u00e1ltoz\u00e1sn\u00e1l is fontosabb. Hiszen f\u0151leg ennek tudhat\u00f3 be a mindenkori k\u00f6rnyezet \u00e1lland\u00f3s\u00e1ga. \u00c1m m\u00e9g ha a k\u00f6rnyezetben elhelyezked\u0151 szubsztanci\u00e1k folyamatosan v\u00e1ltoznak is, ezeket a v\u00e1ltoz\u00e1sokat t\u00f6bbnyire kiegyenl\u00edtik a n\u00f6veked\u00e9s, a kompenz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s folyamatai, melyek k\u00f6vetkezt\u00e9ben be\u00e1ll egy \u00e1lland\u00f3sult egyens\u00falyi \u00e1llapot, amely hosszabb t\u00e1von is v\u00e1ltozatlannak tekinthet\u0151 a benne folyamatosan zajl\u00f3, egym\u00e1st kiolt\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1sok ellen\u00e9re is. Ez egy magasabb rend\u0171 invariancia, mint a puszta fiziko-k\u00e9miai \u00e1lland\u00f3s\u00e1g.<\/p>\r\n

A v\u00edz st\u00e1tusza: k\u00f6zeg vagy szubsztancia<\/p>\r\n

El kell d\u00f6nten\u00fcnk, minek tekints\u00fck a vizet. A v\u00edzben \u00e9l\u0151 \u00e1llatok sz\u00e1m\u00e1ra a v\u00edz egy\u00e9rtelm\u0171en k\u00f6zeg \u00e9s nem szubsztancia, viszont a sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e1llatok sz\u00e1m\u00e1ra egy\u00e9rtelm\u0171en szubsztancia \u00e9s nem k\u00f6zeg. A v\u00edzi \u00e9let k\u00f6rnyezete szempontj\u00e1b\u00f3l anyagtalannak, \u00e1tj\u00e1rhat\u00f3nak, \u00e1ttetsz\u0151 m\u00e9diumnak min\u0151s\u00fcl, de a sz\u00e1razf\u00f6ldi k\u00f6rnyezetben nagyon is anyagszer\u0171, szubsztanci\u00e1lis. E l\u00e1tsz\u00f3lagos neh\u00e9zs\u00e9g azonban nem \u00e9rv\u00e9nytelen\u00edti eddig haszn\u00e1lt megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00fcnket k\u00f6zeg \u00e9s szubsztancia k\u00f6z\u00f6tt, csup\u00e1n viszonylagoss\u00e1 teszi azt annak f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben, hogy \u00e9ppen milyen \u00e1llat viselked\u00e9s\u00e9t vizsg\u00e1ljuk. Ne felejts\u00fck el, hogy az „\u00e1llat” \u00e9s a „k\u00f6rnyezet” \u00f6sszetartoz\u00f3, egym\u00e1st felt\u00e9telez\u0151 fogalmak. A k\u00f6zegk\u00e9nt \u00e9rtelmezett v\u00edz \u00e9s leveg\u0151 sok k\u00f6z\u00f6s von\u00e1ssal rendelkezik, \u00e1m m\u00e9gis el\u00e9gg\u00e9 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek egym\u00e1st\u00f3l ahhoz, hogy mostant\u00f3l csak a magunkfajta sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e1llatok k\u00f6rnyezet\u00e9nek le\u00edr\u00e1s\u00e1ra \u00f6sszpontos\u00edtsunk. Sz\u00e1munkra, sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e1llatok sz\u00e1m\u00e1ra, a v\u00edz egy\u00e9rtelm\u0171en szubsztancia \u00e9s nem k\u00f6zeg.<\/p>\r\n

A v\u00edzalatti k\u00f6zeg alul \u00e9s fel\u00fcl is hat\u00e1rolt: fel\u00fcl a v\u00edz-leveg\u0151 felsz\u00edn \u00e1ltal, alul pedig a v\u00edz-iszap hat\u00e1r \u00e1ltal. A l\u00e9gk\u00f6ri k\u00f6zeg csak alulr\u00f3l hat\u00e1rolt, a leveg\u0151t a f\u00f6ldt\u0151l (illetve a leveg\u0151t a v\u00edzt\u0151l) elv\u00e1laszt\u00f3 felsz\u00edn \u00e1ltal, m\u00edg egy\u00e9rtelm\u0171en kijel\u00f6lhet\u0151 fels\u0151 hat\u00e1ra nincsen. A halakat hordozza a v\u00edz m\u00e9diuma, \u00e9s nincsen sz\u00fcks\u00e9g\u00fck szil\u00e1rd t\u00e1maszt\u00e9kk\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 felsz\u00ednre. Ezzel szemben a sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e1llatoknak er\u0151fesz\u00edt\u00e9s\u00fckbe ker\u00fcl, hogy a szil\u00e1rd alapra t\u00e1maszkodva tarts\u00e1k magukat, fenntarts\u00e1k a megfelel\u0151 testtart\u00e1st \u00e9s megtarts\u00e1k egyens\u00falyukat. A halat elringatja \u00e9s hordozza a v\u00edz elem, soha nem fenyegeti az eles\u00e9s vagy lees\u00e9s vesz\u00e9lye. Mi, sz\u00e1razf\u00f6ldiek, \u00e1lland\u00f3an ki vagyunk t\u00e9ve ennek a vesz\u00e9lynek. A halnak soha nincs felt\u00e9tlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9ge arra, hogy \u00e9rintkezzen a v\u00edzt\u00f6meg alj\u00e1val, a t\u00f3, foly\u00f3 vagy tenger fenek\u00e9vel. Ezzel szemben mi nem lehet\u00fcnk sok\u00e1ig t\u00e1vol a minket hordoz\u00f3 f\u00f6ldfelsz\u00ednt\u0151l, \u00e9s csak a f\u00f6ldfelsz\u00ednen helyezkedhet\u00fcnk nyugalmi \u00e1llapotba, csak ott pihenhet\u00fcnk meg.<\/p>\r\n

Minden \u00e1llat – v\u00edzben, f\u00f6ld\u00f6n, leveg\u0151ben – magatart\u00e1s\u00e1ban k\u00e9nytelen igazodni a gravit\u00e1ci\u00f3hoz, vagyis nem \u00e9lhet t\u00f3t\u00e1gast, fejjel lefel\u00e9, (3)<\/a> de ezt az alapvet\u0151 t\u00e9rbeli orient\u00e1ci\u00f3t m\u00e1sk\u00e9ppen oldj\u00e1k meg a halak, a n\u00e9gyl\u00e1b\u00faak \u00e9s a madarak.<\/p>\r\n

Persze vannak olyan \u00e1llatok is, amelyek a v\u00edzben \u00e9s a leveg\u0151ben is otthon vannak: a k\u00e9t\u00e9lt\u0171ek. \u00c9rdekes \u00e9letet \u00e9lnek, \u00e9s alapos tanulm\u00e1nyoz\u00e1sra m\u00e9lt\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s, hogy hogyan \u00e9szlelnek a k\u00e9t egym\u00e1st\u00f3l elt\u00e9r\u0151 k\u00f6zegben. A leveg\u0151 \u00e9s a v\u00edz k\u00f6z\u00f6tti hat\u00e1rfel\u00fclet sz\u00e1mukra nem lek\u00fczdhetetlen akad\u00e1ly, mint sz\u00e1munkra. Oxig\u00e9npalack seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az ember is al\u00e1 tud mer\u00fclni a v\u00edz elembe, de csak r\u00f6vid id\u0151re. Mi menthetetlen\u00fcl sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e1llatok vagyunk. Mostant\u00f3l csak a magunkfajta sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e1llatok k\u00f6rnyezet\u00e9vel fogok foglalkozni.<\/p>\r\n

Figyelmen k\u00edv\u00fcl kell m\u00e9g hagynunk a nagyon kism\u00e9ret\u0171, a talajban \u00e9l\u0151 \u00e1llatokat is. B\u00e1r a f\u00f6ldigiliszt\u00e1k \u00e9s a mikroorganizmusok val\u00f3j\u00e1ban ugyancsak szil\u00e1rd, de vizet \u00e9s leveg\u0151t is megk\u00f6t\u0151, f\u00f6lddarabk\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt mozognak, \u00e9s \u00e9ppen ez\u00e9rt \u0151k sem kiv\u00e9telek a k\u00f6zegre \u00e9s szubsztanci\u00e1kra vonatkoz\u00f3 \u00e1ltal\u00e1nos szab\u00e1ly al\u00f3l.<\/p>\r\n

A szubsztanci\u00e1kkal kapcsolatos k\u00f6vetkeztet\u00e9sek<\/p>\r\n

Foglaljuk \u00f6ssze mit \u00e1llap\u00edtottunk meg eddig a szubsztanci\u00e1kr\u00f3l! Mind k\u00e9miai, mind fizikai \u00f6sszet\u00e9tel\u00fckben k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek egym\u00e1st\u00f3l. Rendk\u00edv\u00fcl bonyolult \u00f6sszetetts\u00e9g\u0171 aggreg\u00e1tumok, \u00e9s ennek megfelel\u0151en h\u00edj\u00e1n vannak a k\u00f6zegekre jellemz\u0151 egynem\u0171s\u00e9gnek. Egym\u00e1sba dobozolt egys\u00e9gek hierarchi\u00e1jak\u00e9nt strukt\u00far\u00e1ltak. \u00d6sszetev\u0151ik k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le lehet\u0151s\u00e9geket biztos\u00edtanak az \u00e1llati viselked\u00e9s megannyi form\u00e1ja sz\u00e1m\u00e1ra: a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1st\u00f3l elkezdve a mozg\u00e1snak val\u00f3 ellen\u00e1ll\u00e1son \u00e1t a dolgok \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1ig vagy k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ig.<\/p>\r\n

A felsz\u00ednek \u00e9s \u00f6kol\u00f3giai t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9geik<\/p>\r\n

A k\u00f6rnyezet le\u00edr\u00e1s\u00e1ban eddig h\u00e1rom alapelemet k\u00fcl\u00f6n\u00edtett\u00fcnk el: a k\u00f6zeget, a szubsztanci\u00e1kat \u00e9s a felsz\u00edneket. A v\u00e1ltoz\u00e1st \u00e9s az \u00e1lland\u00f3s\u00e1got egyform\u00e1n figyelembe vett\u00fck. A k\u00f6zeget a k\u00f6rnyezet szubsztanci\u00e1it\u00f3l felsz\u00ednek<\/i> v\u00e1lasztj\u00e1k el. Am\u00edg egy szubsztancia l\u00e9tezik, addig az \u0151t hat\u00e1rol\u00f3 felsz\u00edn is l\u00e9tezik. Minden felsz\u00ednt egy meghat\u00e1rozott text\u00fara jellemez, melyet tagolt \u00e9rdess\u00e9g<\/i>nek fogok nevezni. A felsz\u00edn tagolt \u00e9rdess\u00e9ge is tart\u00f3san fenn\u00e1ll\u00f3 adotts\u00e1g. A felsz\u00edn tagolt \u00e9rdess\u00e9g\u00e9nek \u00e1lland\u00f3s\u00e1ga a felsz\u00edn \u00e1ltal hat\u00e1rolt szubsztanci\u00e1nak a v\u00e1ltoz\u00e1ssal szembeni ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1n alapul. Ha egy szubsztancia g\u00e1z halmaz\u00e1lllapot\u00fav\u00e1 v\u00e1ltozik, akkor m\u00e1r nem is tekinthet\u0151 szubsztanci\u00e1nak, \u00e9s a felsz\u00edne, a r\u00e1 jellemz\u0151 tagolt \u00e9rdess\u00e9ggel egy\u00fctt, ugyancsak elt\u0171nik. Ezek a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sok a k\u00f6rnyezetnek egy \u00fajfajta le\u00edr\u00e1s\u00e1t alapozz\u00e1k meg.<\/p>\r\n

A mi c\u00e9ljainknak jobban megfelel ez a le\u00edr\u00e1s, mint a bevett megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s, amely a t\u00e9r, az id\u0151, az anyag \u00e9s az anyagi testek terminusaiban \u00edrja le a k\u00f6rnyezetet, \u00e9s csak e t\u00e9rid\u0151beli testek alakj\u00e1ra \u00e9s mozg\u00e1saira \u00f6sszpontos\u00edt. Az \u00e1ltalunk adott le\u00edr\u00e1s \u00faj, de csak annyiban tekinthet\u0151 annak, hogy m\u00e9g explicit form\u00e1ban soha senki nem fogalmazta meg. Ugyanakkor mindaz, amit a fenti bekezd\u00e9sben elmondtunk, id\u0151tlen id\u0151k \u00f3ta k\u00f6ztudott a gyakorlat embereinek k\u00f6r\u00e9ben – kimondatlanul mindig is tudt\u00e1k ezt a f\u00f6ldm\u00e9r\u0151k, az \u00e9p\u00edt\u0151k, a k\u00f6rnyezetet alak\u00edt\u00f3 tervez\u0151k. Tudt\u00e1k, hallgat\u00f3lagos tud\u00e1sk\u00e9nt. (4)<\/a> (Polanyi, 1966). Ez a le\u00edr\u00e1s az\u00e9rt jobb, mert alkalmasabb a k\u00f6rnyezet affordanci\u00e1inak f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben vizsg\u00e1lt \u00e1llati \u00e9s emberi \u00e9szlel\u00e9s \u00e9s viselked\u00e9s tanulm\u00e1nyoz\u00e1s\u00e1ra. Jobban megfelel teh\u00e1t a pszichol\u00f3gia ig\u00e9nyeinek.<\/p>\r\n

A fenti le\u00edr\u00e1s azonban nem teljes a k\u00f6zegben ide-oda visszaver\u0151d\u0151 f\u00e9ny figyelembe v\u00e9tele n\u00e9lk\u00fcl. Arr\u00f3l is sz\u00f3lnunk kell teh\u00e1t, hogy a felsz\u00ednek mik\u00e9nt nyelik el vagy \u00e9ppen verik vissza a f\u00e9nyt az \u00e1ltaluk hat\u00e1rolt szubsztanci\u00e1k anyagi \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9nek f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben. Az \u00f6kol\u00f3giai vizsg\u00e1lat l\u00e9pt\u00e9k\u00e9n a felsz\u00ednek magukba sz\u00edvj\u00e1k vagy \u00e9ppen eltasz\u00edtj\u00e1k magukt\u00f3l a r\u00e1juk z\u00e1poroz\u00f3 f\u00e9nyt, m\u00edg az atomok l\u00e9pt\u00e9k\u00e9n az anyag \u00e9s az energia egym\u00e1sba alakul\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00e1molnak be a fizikusok. A szubsztanci\u00e1k \u00e9ppen olyan \u00e1thatolhatatlanok a f\u00e9ny sz\u00e1m\u00e1ra, mint amilyen ellen\u00e1ll\u00f3ak az \u0151ket \u00e9r\u0151 er\u0151hat\u00e1sokkal szemben. A f\u00e9ny \u00e9ppoly kev\u00e9ss\u00e9 k\u00e9pes bel\u00e9j\u00fck hatolni, mint egy bel\u00e9j\u00fck \u00fctk\u00f6z\u0151 m\u00e1sik szil\u00e1rd test. \u00c9s a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szubsztanci\u00e1k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben \u00e1llj\u00e1k \u00fatj\u00e1t a r\u00e1juk sug\u00e1rz\u00f3 f\u00e9nynek \u00e9pp\u00fagy, mint a bel\u00e9j\u00fck \u00fctk\u00f6z\u0151 merev testeknek.<\/p>\r\n

A felsz\u00ednek tiszt\u00e1n geometriai tagolts\u00e1ga kapcs\u00e1n nem szabad megfeledkezn\u00fcnk arr\u00f3l, hogy napk\u00f6zben a k\u00f6zeg megtelik napsug\u00e1rral, \u00e9s valamilyen bevil\u00e1g\u00edtotts\u00e1g mindig jelen van, m\u00e9g \u00e9jszaka is. Ez a t\u00e9ny is invari\u00e1ns jellemz\u0151je a term\u00e9szetnek. A f\u00e9ny fel\u00fclr\u0151l, az \u00e9gb\u0151l j\u00f6n, \u00e9s sz\u00f3rt f\u00e9nyk\u00e9nt, k\u00f6rnyezeti megvil\u00e1g\u00edt\u00e1sk\u00e9nt \u00e1tj\u00e1rja az eg\u00e9sz k\u00f6zeget. Ez teszi a tart\u00f3san fennmarad\u00f3 felsz\u00edneket potenci\u00e1lisan l\u00e1that\u00f3v\u00e1 \u00e9s tapinthat\u00f3v\u00e1 is. Jelen k\u00f6nyv t\u00e9m\u00e1ja az, hogyan l\u00e1tj\u00e1k az \u00e1llatok e felsz\u00edneket a szem\u00fckkel (igaz ugyan, hogy bevallottan csak hosszadalmas el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 l\u00e9p\u00e9sek ut\u00e1n fogunk eljutni ennek a probl\u00e9m\u00e1nak a t\u00e1rgyal\u00e1s\u00e1hoz.) Egy potenci\u00e1lisan l\u00e1that\u00f3 felsz\u00edn<\/i> olyan felsz\u00ednt jelent, amit a k\u00f6zeg egy bizonyos hely\u00e9n elhelyezked\u0151 \u00e1llat l\u00e1that. Egyel\u0151re semmit nem akarunk m\u00e9g mondani az \u00e1llat szem\u00e9t \u00e9r\u0151 ingerr\u0151l, ahogyan egyel\u0151re egy\u00e1ltal\u00e1n nem hivatkozunk semmif\u00e9le vizu\u00e1lis \u00e9rzetre sem.<\/p>\r\n

Nem eml\u00edtett\u00fck m\u00e9g a vil\u00e1g\u00edt\u00f3 felsz\u00edneket, mint amilyen a f\u00e9nyt kibocs\u00e1jt\u00f3 izz\u00f3 testek\u00e9, vagy az olyan \u00e1ttetsz\u0151 szubsztanci\u00e1knak a s\u00edma felsz\u00edn\u00e9t, mint amilyen a f\u00e9nyt megt\u00f6r\u0151 \u00fcveg\u00e9, vagy a sim\u00e1ra csiszolt, a f\u00e9nyt „szab\u00e1lyosan” visszaver\u0151 t\u00fckr\u00f6k\u00e9. A f\u00e9nykibocs\u00e1jt\u00e1s, f\u00e9nyelnyel\u00e9s, f\u00e9ny\u00e1tereszt\u00e9s, f\u00e9nyt\u00f6r\u00e9s fogalmai a f\u00e9ny elvont t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9geit kutat\u00f3 fizika, illetve a geometriai optika t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9be tartoznak. E fogalmakat egym\u00e1ssal komplex m\u00f3don \u00f6sszekapcsolva tal\u00e1n lehets\u00e9ges a megvil\u00e1g\u00edtott f\u00f6ldi felsz\u00ednek alapvet\u0151 viselked\u00e9s\u00e9re magyar\u00e1zatot adni, de az ilyen ir\u00e1ny\u00fa vizsg\u00e1l\u00f3d\u00e1soknak gondolatmenet\u00fcnkben m\u00e9g nem j\u00f6tt el az ideje.<\/p>\r\n

A k\u00f6zeg, szubsztanci\u00e1k \u00e9s felsz\u00ednek tri\u00e1sz\u00e1n bel\u00fcl vajon mi\u00e9rt olyan kit\u00fcntetett jelent\u0151s\u00e9g\u0171ek a felsz\u00ednek? A felsz\u00ednen t\u00f6rt\u00e9nik szinte minden. A felsz\u00ednr\u0151l ver\u0151dik vissza vagy a felsz\u00ednen nyel\u0151dik el a be\u00e9rkez\u0151 f\u00e9ny, \u00e9s nem a szubsztanci\u00e1k belsej\u00e9ben. A felsz\u00ednt \u00e9rinti meg az \u00e1llat, \u00e9s nem a dolgok belsej\u00e9t. A legt\u00f6bb k\u00e9miai reakci\u00f3 is a felsz\u00ednen j\u00e1tsz\u00f3dik le. A felsz\u00ednen t\u00f6rt\u00e9nik a p\u00e1rolg\u00e1s \u00e9s az ill\u00e9kony anyag sz\u00e9tterjed\u00e9se a k\u00f6zegben. \u00c9s a felsz\u00edn tov\u00e1bb\u00edtja a szubstanci\u00e1k rezg\u00e9s\u00e9t a k\u00f6zegbe.<\/p>\r\n

Tal\u00e1n nem lesz haszontalan ezen a ponton a felsz\u00ednek \u00f6kol\u00f3giai t\u00f6rv\u00e9nyeit r\u00f6viden \u00f6sszefoglalni. Az al\u00e1bb felsorolt t\u00f6rv\u00e9nyek list\u00e1j\u00e1t nem a teljess\u00e9g ig\u00e9ny\u00e9vel \u00e1ll\u00edtottam \u00f6ssze. Ugyanakkor arra m\u00e9gis j\u00f3 lesz, hogy a tov\u00e1bbi elemz\u00e9seket mederbe terelje, \u00e9s megel\u0151legezze az eg\u00e9sz soron k\u00f6vetkez\u0151 gondolatmenet v\u00e1zlat\u00e1t. Az al\u00e1bbi t\u00f6rv\u00e9nyek nem f\u00fcggetlenek egym\u00e1st\u00f3l \u00e9s \u00e9ppen ez\u00e9rt csak egy\u00fctt \u00e9rv\u00e9nyesek.<\/p>\r\n

    \r\n\t
  1. Minden \u00e1lland\u00f3 szubsztancia rendelkezik felsz\u00ednekkel, \u00e9s e felsz\u00edneket jellemzi saj\u00e1tos tagolts\u00e1guk.<\/li>\r\n\t
  2. Minden felsz\u00edn valamilyen m\u00e9rt\u00e9kben ellen\u00e1ll\u00f3 a deform\u00e1ci\u00f3val szemben, m\u00e9gpedig szubsztanci\u00e1j\u00e1nak viszkozit\u00e1sa f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben.<\/li>\r\n\t
  3. Minden felsz\u00edn valamilyen m\u00e9rt\u00e9kben ellen\u00e1ll a sz\u00e9tes\u00e9snek, szubsztanci\u00e1ja koh\u00e9zi\u00f3j\u00e1nak f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben.<\/li>\r\n\t
  4. Minden felsz\u00ednt jellemez valamilyen text\u00fara, mely szubsztanc\u00e1j\u00e1nak \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9n<\/i> m\u00falik. \u00c1ltal\u00e1ban nemcsak a felsz\u00edn \u00e9rdess\u00e9ge \u00e9s tagolts\u00e1ga jellemzi a text\u00far\u00e1t, hanem sz\u00ednei is.<\/li>\r\n\t
  5. Minden felsz\u00ednnek saj\u00e1tos alakja van, vagy m\u00e1sk\u00e9ppen fogalmazva, jellemzi valamilyen \u00e9szlelhet\u0151 l\u00e9pt\u00e9ken azonos\u00edthat\u00f3 tagolts\u00e1g (layout<\/i>).<\/li>\r\n\t
  6. Egy felsz\u00edn lehet er\u0151sen vagy gyeng\u00e9n megvil\u00e1g\u00edtott, lehet f\u00e9nyben vagy \u00e1rny\u00e9kban.<\/li>\r\n\t
  7. Egy megvil\u00e1g\u00edtott felsz\u00edn lehet er\u0151sen vagy kev\u00e9ss\u00e9 f\u00e9nyelnyel\u0151.<\/li>\r\n\t
  8. Egy felsz\u00edn jellemezhet\u0151 a f\u00e9nyvisszaver\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9vel, melyet szubsztanci\u00e1ja hat\u00e1roz meg.<\/li>\r\n\t
  9. Egy felsz\u00ednre jellemz\u0151 az \u00e1ltala visszavert f\u00e9ny k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 hull\u00e1mhossz\u00fa \u00f6sszetev\u0151inek ar\u00e1nya, melyet a szubsztanci\u00e1ja hat\u00e1roz meg. Ezt a tulajdons\u00e1got fogom sz\u00ednnek nevezni, l\u00e9v\u00e9n, hogy a f\u00e9ny k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le hull\u00e1mhossz\u00fa komponenseinek eloszl\u00e1sa adja ki a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00edneket.<\/li>\r\n<\/ol>\r\n

    Szubsztancia, felsz\u00edn, tagolts\u00e1g \u00e9s \u00e1lland\u00f3s\u00e1g<\/p>\r\n

    A fenti els\u0151 t\u00f6rv\u00e9ny csup\u00e1n \u00f6sszefoglalja azt, amit m\u00e1r eddig is t\u00f6bbsz\u00f6r hangs\u00falyoztunk az \u00e1llatok term\u00e9szetes k\u00f6rnyezet\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3 szubsztanci\u00e1k tart\u00f3s felsz\u00edn\u00e9vel kapcsolatban. A m\u00e1sodik t\u00f6rv\u00e9nnyel egy\u00fctt pedig indokolja, hogy mi\u00e9rt s\u00edk f\u00f6ldfelsz\u00edn k\u00e9pezi azt az alapot, mely hordoz\u00f3 fel\u00fcletk\u00e9nt szolg\u00e1l a sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e1llatok sz\u00e1m\u00e1ra. M\u00e1szhatnak a f\u00f6ld\u00f6n, ahogyan azt a gy\u00edkok vagy a kisbab\u00e1k is teszik, de j\u00e1r\u00e1sra \u00e9s fut\u00e1sra is alkalmas, mert szil\u00e1rd. De a tagolts\u00e1g olyan felsz\u00ednekre is vonatkozik, mint amilyen egy fal vagy a helyv\u00e1ltoztat\u00e1s \u00fatj\u00e1ba \u00e1ll\u00f3 akad\u00e1ly – vagyis olyan fel\u00fcletekre is, melyekbe bele\u00fctk\u00f6zhet az \u00e1llat, ha nem \u00e1ll meg idej\u00e9ben. Egy felsz\u00edn lehet a t\u00f6megvonz\u00e1ssal p\u00e1rhuzamosan orient\u00e1lt vagy arra mer\u0151leges, teh\u00e1t \u00e9pp\u00fagy k\u00f6rbeveheti az \u00e1llatokat, mint ahogy hordozhatja is \u0151ket. S\u0151t, falak \u00e1ltal tartott f\u00f6d\u00e9mk\u00e9nt is f\u00f6l\u00e9j\u00fck borulhat, tet\u0151t k\u00e9pezve a fej\u00fck felett \u00e9s „padl\u00f3t” a l\u00e1buk alatt. Felsz\u00ednek t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 ak\u00e1r k\u00f6rbe is z\u00e1rhatnak egy k\u00f6zeget: egy barlang, od\u00fa vagy h\u00e1z lehet ilyen fel\u00fcletek \u00e1ltal elker\u00edtett k\u00f6zeg.<\/p>\r\n

    A deform\u00e1ci\u00f3val szembeni ellen\u00e1ll\u00e1s<\/p>\r\n

    A m\u00e1sodik t\u00f6rv\u00e9ny megengedi a felsz\u00ednek szil\u00e1rds\u00e1g\u00e1nak variabilit\u00e1s\u00e1t. Azt mondja ki, hogy k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szubsztanci\u00e1k deform\u00e1ci\u00f3val szemben tan\u00fas\u00edtott ellen\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak m\u00e9rt\u00e9ke a merevt\u0151l a plasztikuson, illetve a f\u00e9lig merev szubsztanci\u00e1kon \u00e1t eg\u00e9szen a foly\u00e9kony halmaz\u00e1llapot\u00faakig v\u00e1ltozhat. Ha a foly\u00e1ssal szembeni ellen\u00e1ll\u00e1s terminusaiban fogalmazunk, akkor a szubsztancia viszkozit\u00e1s\u00e1nak<\/i> v\u00e1ltoz\u00f3 m\u00e9rt\u00e9k\u00e9r\u0151l kell besz\u00e9ln\u00fcnk. Min\u00e9l foly\u00e9konyabb, foly\u00f3sabb az anyagi szubsztancia ann\u00e1l \u00e1thatolhat\u00f3bb a felsz\u00edne \u00e9s ann\u00e1l v\u00e1ltoz\u00e9konyabb e felsz\u00edn szerkezete. Ebb\u0151l a t\u00f6rv\u00e9nyb\u0151l k\u00f6vetkezik, hogy a l\u00e1p vagy mocs\u00e1r alig biztos\u00edt t\u00e1maszt a s\u00falyos test\u0171 \u00e1llatok \u00e1ll\u00e1s\u00e1hoz vagy j\u00e1r\u00e1s\u00e1hoz, egy t\u00f3 pedig egy\u00e1ltal\u00e1n semmilyen t\u00e1maszt\u00e9kot nem ad. Lesz m\u00e9g majd sz\u00f3 arr\u00f3l, hogy a sz\u00e1razf\u00f6ldi \u00e1llatok mik\u00e9nt \u00e9szlelik a szil\u00e1rd alapot ny\u00fajt\u00f3 fel\u00fcleteket.<\/p>\r\n

    Ami pedig az akad\u00e1lyokat illeti, a m\u00e1sodik t\u00f6rv\u00e9nyb\u0151l az k\u00f6vetkezik, hogy a hajl\u00e9kony, rugalmas szubsztanci\u00e1k fel\u00fclete nem \u00e1ll ellen az \u00e1llat mozg\u00e1s\u00e1nak, illetve k\u00f6nnyen elhajl\u00edthat\u00f3 az \u00fatb\u00f3l, m\u00edg a merev szubsztanci\u00e1k fel\u00fclet\u00e9vel ezt nem lehet megtenni. A foly\u00e9kony szubsztanci\u00e1ra vonatkoz\u00f3an ez a t\u00f6rv\u00e9ny azt \u00e1llap\u00edtja meg, hogy ezek felsz\u00edne a legnagyob m\u00e9rt\u00e9kben k\u00e9pl\u00e9keny \u00e9s sokalak\u00fa; lehet \u0151ket \u00f6nteni, fr\u00f6csk\u00f6lni, sz\u00e9tkenni, festeni vel\u00fck \u00e9s tapicskolni benn\u00fck. Az embergyerek nagy lelkesed\u00e9ssel fedezi fel mag\u00e1nak ezeket a lehet\u0151s\u00e9geket; a feln\u0151tt k\u00e9zm\u0171ves pedig megtanulta pontosan \u00e9szlelni \u00e9s a maga jav\u00e1ra kihaszn\u00e1lni ezeket a tulajdons\u00e1gokat.<\/p>\r\n

    A sz\u00e9tes\u00e9ssel szembeni ellen\u00e1ll\u00e1s<\/p>\r\n

    A harmadik t\u00f6rv\u00e9ny arra vonatkozik, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 felsz\u00edneket mennyire k\u00f6nny\u0171 \u00f6sszet\u00f6rni, darabokra z\u00fazni. Ennek m\u00e9rt\u00e9ke is v\u00e1ltoz\u00f3. Az elasztikus \u00e9s ragad\u00f3s fel\u00fcletek k\u00e9pesek ny\u00falni \u00e9s ez\u00e9rt a r\u00e1juk hat\u00f3 er\u0151k nem sz\u00fcntetik meg e fel\u00fcletek \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 jelleg\u00e9t. Ezzel szemben a merev szubsztanci\u00e1k fel\u00fcleteit k\u00f6nny\u0171 sz\u00e9tszak\u00edtani \u00e9s diszkontinuuss\u00e1 tenni. Az ut\u00f3bbi megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s t\u00f6rt\u00e9netesen alapvet\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 a topol\u00f3gia<\/i> sz\u00e1m\u00e1ra; ez a matematik\u00e1nak egy olyan \u00e1ga, melyet szok\u00e1s „gumigeometri\u00e1nak” is nevezni, mert azt felt\u00e9telezi, hogy a s\u00edkot (val\u00f3j\u00e1ban egy test felsz\u00edn\u00e9t) tetsz\u0151legesen lehet hajl\u00edtani, g\u00f6rb\u00edteni vagy sz\u00e9th\u00fazni \u00e9s \u00f6sszenyomni, csak \u00e1tszak\u00edtani nem.<\/p>\r\n

    A m\u00e1sodik \u00e9s harmadik t\u00f6rv\u00e9ny arra ad magyar\u00e1zatot, hogy az agyag mi\u00e9rt form\u00e1zhat\u00f3 v\u00e1za alak\u00fara, m\u00edg a kovak\u00f6vet pattintgatni kell ahhoz, hogy fejsze legyen bel\u0151le. \u00c9s azt is magyar\u00e1zz\u00e1k, hogy a v\u00e1za \u00e9s a fejsze egyform\u00e1n haszn\u00e1lhatatlann\u00e1 v\u00e1lik, ha elt\u00f6rik. Ezekb\u0151l a t\u00f6rv\u00e9nyekb\u0151l az is k\u00f6vetkezik, hogy \u00fcveg h\u00e1zban nem j\u00f3 lakni, \u00e9s aki m\u00e9gis ilyen h\u00e1zban lakik, az semmik\u00e9pp se dob\u00e1l\u00f3zzon k\u00f6vekkel.<\/p>\r\n

    Jellegzetes text\u00fara<\/p>\r\n

    A negyedik t\u00f6rv\u00e9ny az \u00e1ltalam text\u00far\u00e1<\/i>nak nevezett jellegzetess\u00e9get \u00e9rinti, mely egy felsz\u00edn strukt\u00far\u00e1jak\u00e9nt k\u00e9pzelend\u0151 el, szemben felsz\u00ednt hordoz\u00f3 szubsztanci\u00e1k strukt\u00far\u00e1j\u00e1val. A k\u00f6rnyezet viszonylag finom strukt\u00far\u00e1j\u00e1n a centim\u00e9terekben \u00e9s milim\u00e9terekben m\u00e9rhet\u0151 m\u00e9retek szintj\u00e9t \u00e9rtj\u00fck. Egy szikla felsz\u00edne vagy a f\u00f6lsz\u00e1ntott d\u0171l\u0151, vagy a gyep k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le kisebb egys\u00e9gekb\u0151l \u00e9p\u00fcl fel – krist\u00e1lyokb\u00f3l, r\u00f6g\u00f6kb\u0151l, illetve f\u0171sz\u00e1lakb\u00f3l -, de ezek az egys\u00e9gek nagyobb egys\u00e9gekbe vannak bedobozolva.<\/p>\r\n

    Valamely felsz\u00edn text\u00far\u00e1ja k\u00e9t t\u00e9nyez\u0151nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151: egyr\u00e9szt egy term\u00e9szetes szubsztancia ritk\u00e1n homog\u00e9n<\/i>, \u00e1ltal\u00e1ban ink\u00e1bb k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 homog\u00e9n szubsztanci\u00e1k aggreg\u00e1tuma; m\u00e1sr\u00e9szt pedig az is ritka, hogy amorf<\/i> volna, ink\u00e1bb ugyannak az anyagnak a krist\u00e1lyaib\u00f3l, r\u00f6geib\u0151l \u00e9s darabk\u00e1ib\u00f3l \u00e1ll. Innen van, hogy a term\u00e9szetes szubsztanci\u00e1k felsz\u00edne nem homog\u00e9n, ahogyan nem is amorf, hanem k\u00e9miai \u00e9s fizikai text\u00far\u00e1val egyar\u00e1nt rendelkezik; \u00e1ltal\u00e1ban \u00f6sszetett \u00e9s bar\u00e1zd\u00e1lt. Van jellemz\u0151 sz\u00edn-text\u00far\u00e1ja<\/i> \u00e9s tagolts\u00e1g-text\u00far\u00e1ja<\/i>, ahogyan \u00e9n ezt nevezem. T\u00f6bbnyire foltos \u00e9s durva-egyenetlen.<\/p>\r\n

    Ez azt is jelenti, hogy a t\u00f6k\u00e9letesen egynem\u0171 \u00e9s t\u00f6k\u00e9letesen s\u00edma fel\u00fclet fogalma, csak absztrakt hat\u00e1resetk\u00e9nt mer\u00fclhet fel. A csiszolt \u00fcveglap megk\u00f6zel\u00edti ezt, de ilyet csak mesters\u00e9ges megmunk\u00e1l\u00e1ssal lehet el\u0151\u00e1ll\u00edtani. A term\u00e9szetben ritka a t\u00fck\u00f6r (b\u00e1r a s\u00edma v\u00edzfelsz\u00edn, melyben N\u00e1rcisz megpillantotta mag\u00e1t, term\u00e9szetes t\u00fck\u00f6r).<\/p>\r\n

    Ha a felsz\u00edn k\u00e9miai \u00e9s geometriai alkot\u00f3elemei viszonylag apr\u00f3 m\u00e9ret\u0171ek, akkor a text\u00fara finom<\/i>; ha viszonylag nagyok, akkor a text\u00fara durva<\/i>. Ha az alkot\u00f3elemek el\u00e9gg\u00e9 elk\u00fcl\u00f6n\u00edtettek ahhoz, hogy meg lehessen \u0151ket sz\u00e1molni, akkor a text\u00fara s\u0171r\u0171s\u00e9ge mennyis\u00e9gileg is kifejezhet\u0151 a tetsz\u0151legesen kiv\u00e1lasztott alapter\u00fcletre (n\u00e9gyzetcentim\u00e9terre vagy n\u00e9gyzetm\u00e9terre) jut\u00f3 alkot\u00f3elemek sz\u00e1m\u00e1val. \u00c1m ez gyakran igen neh\u00e9z, mivel a text\u00fara alkot\u00f3elemei \u00e1ltal\u00e1ban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 l\u00e9pt\u00e9kekeken egym\u00e1sba vannak dobozolva. A kereskedelemben fellelhet\u0151 smirglipap\u00edrok egy egyenletes sk\u00e1l\u00e1n helyezkednek el a finomt\u00f3l eg\u00e9szen a durv\u00e1ig, a n\u00f6v\u00e9nyi text\u00far\u00e1k azonban nem rendezhet\u0151ek el egy ilyen spektrumon. R\u00e1ad\u00e1sul a text\u00fara alapegys\u00e9gei form\u00e1jukban is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek egym\u00e1st\u00f3l, \u00e9s szint\u00e9n egym\u00e1sba vannak dobozolva (a form\u00e1n bel\u00fcl egy \u00fajabb forma), ez\u00e9rt a text\u00fara „form\u00e1j\u00e1t” nem lehet lem\u00e9rni \u00e9s mennyis\u00e9gk\u00e9nt kifejezni. A sakkt\u00e1bla ide\u00e1lis sz\u00edntext\u00far\u00e1ja \u00e9s a csemp\u00e9zett fel\u00fclet ide\u00e1lis tagolts\u00e1ga csak nagy ritk\u00e1n fordul el\u0151 a term\u00e9szetben.<\/p>\r\n

    A t\u00f6rv\u00e9ny \u00e9rtelm\u00e9ben a k\u0151nek, az agyagpal\u00e1nak, a term\u0151f\u00f6ldnek, a humusznak mind k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 text\u00far\u00e1ja van, ahogy a s\u00e1rnak, agyagnak, j\u00e9gnek \u00e9s h\u00f3nak is. A t\u00f6rv\u00e9ny azt is \u00e1ll\u00edtja, hogy a fa k\u00e9rge, levele \u00e9s gy\u00fcm\u00f6lcse m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s text\u00far\u00e1t mutat, \u00e9s az \u00e1llatok felsz\u00edne is m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s text\u00far\u00e1j\u00fa aszerint, hogy bunda, tollak vagy b\u0151r fedi azt. Azon anyagok felsz\u00edn\u00e9nek a text\u00far\u00e1ja is nagy v\u00e1ltozatoss\u00e1got mutat, melyekb\u0151l primit\u00edv el\u0151deink szersz\u00e1maikat k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k – teh\u00e1t a kovak\u0151\u00e9, az agyag\u00e9, a csontok\u00e9 \u00e9s n\u00f6v\u00e9nyi rostok\u00e9. A mesters\u00e9ges k\u00f6rnyezet felsz\u00ednei – a fun\u00e9rlemez\u00e9, a pap\u00edr\u00e9, a sz\u00f6vet\u00e9, a vakolat\u00e9, a t\u00e9gl\u00e1\u00e9 – m\u00e1s text\u00far\u00e1j\u00fa. Azok a felsz\u00ednek pedig, amelyekkel az ember lassank\u00e9nt befedi a f\u00f6ldfelsz\u00edn egy jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9t, ugyancsak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 text\u00far\u00e1j\u00faak – gondoljunk a betonj\u00e1rd\u00e1k, az aszfalt \u00e9s m\u00e1s \u00f6sszetett anyagok felsz\u00edn\u00e9re. A text\u00fara minden esetben \u00e1rulkodik az anyagr\u00f3l, melynek a felsz\u00edn\u00e9t jellemzi; k\u00f6vetkeztetni lehet bel\u0151le az anyag \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9re. \u00c9s ez, ahogy fentebb l\u00e1ttuk, d\u00f6nt\u0151 jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr. A felsz\u00edn tagolts\u00e1g-text\u00far\u00e1ja, sz\u00edntext\u00far\u00e1ja, \u00e9s \u00e1rny\u00e9ktext\u00far\u00e1ja k\u00f6z\u00f6tt komplex \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek \u00e1llap\u00edthat\u00f3ak meg, melyeket k\u00e9s\u0151bb, az 5. fejezetben fogunk megvizsg\u00e1lni.<\/p>\r\n

    Az\u00e9rt fontos a felsz\u00edn-text\u00far\u00e1t meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151ket meg\u00e9rten\u00fcnk, hogy k\u00e9s\u0151bb meg\u00e9rthess\u00fck az optikai text\u00fara<\/i> fogalm\u00e1t, melyet a II. r\u00e9szben fogunk bevezetni. A kett\u0151 ugyanis egy\u00e1ltal\u00e1n nem azonos. Itt most el\u00e9g annyit el\u0151rebocs\u00e1jtanunk, hogy a felsz\u00ednek csak hat\u00e1resetben egynem\u0171ek – mint p\u00e9ld\u00e1ul egy sz\u00ednpadi h\u00e1tt\u00e9rk\u00e9nt haszn\u00e1lt bevakolt falfel\u00fclet, mely messzir\u0151l \u00e9gnek l\u00e1tszik – \u00e9s hogy csak hat\u00e1resetben s\u00edm\u00e1k, mint a s\u00edk\u00fcveg vagy a foncsorozott t\u00fck\u00f6r. Bizonyos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt egy homog\u00e9n, nagyon s\u00edma, nagy kiterjed\u00e9s\u0171, s\u00edk felsz\u00edn szabad szemmel az \u00e1llat vagy ember sz\u00e1m\u00e1ra nem is l\u00e1that\u00f3.<\/p>\r\n

    Jellegzetes alak<\/p>\r\n

    Az \u00f6t\u00f6dik t\u00f6rv\u00e9ny a viszonylag nagy l\u00e9pt\u00e9ken vizsg\u00e1lt k\u00f6rnyezet tagolts\u00e1g\u00e1ra vonatkozik – annak durva vagy makro-szerkezet\u00e9re. A felsz\u00edn gyakran lapjaira (facet<\/i>) \u00e9s a tagozod\u00e1s pedig aspektusaira (face<\/i>) bonthat\u00f3. Az \u00e1ltalam haszn\u00e1lt terminol\u00f3gia utal az „arccal szemben”, az „arccal a f\u00e9nyforr\u00e1s fel\u00e9 fordul”, illetve az „arc\u00e1t a megfigyel\u00e9si pont fel\u00e9 ford\u00edtja, vagy nem ford\u00edtja” kifejez\u00e9sek \u00e9rtelm\u00e9re. Egyel\u0151re \u00e9rts\u00fcnk felsz\u00ednen valamely s\u00edk felsz\u00ednt, egy aspektust, az egym\u00e1shoz csatlakoz\u00f3 felsz\u00ednek elrendez\u0151d\u00e9s\u00e9n pedig lapoknak (faces<\/i>) egym\u00e1ssal „V” alakban t\u00f6rt\u00e9n\u0151, \u00e9leket \u00e9s sarkokat kiad\u00f3 \u00f6sszeillesztetts\u00e9g\u00e9t. Ezeket a terminusokat k\u00e9s\u0151bb fogom defini\u00e1lni.<\/p>\r\n

    A t\u00f6rv\u00e9ny a felsz\u00edn tagoz\u00f3d\u00e1s\u00e1t \u00e9rinti a term\u00e9szeti k\u00f6rnyezetben fellelhet\u0151 elker\u00edtett t\u00e9rs\u00e9gek<\/i> \u00e9s t\u00e1rgyak<\/i> l\u00e9pt\u00e9k\u00e9n. Azt \u00e1ll\u00edtja, hogy ezeket az elker\u00edtett t\u00e9rs\u00e9geket \u00e9s t\u00e1rgyakat mindig valamely meghat\u00e1rozott alak jellemzi. Az elker\u00edtett t\u00e9rs\u00e9gek alakjukban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6znek egym\u00e1st\u00f3l, ahogyan p\u00e9ld\u00e1ul m\u00e1s az alakja egy barlangnak, egy alag\u00fatnak vagy egy szob\u00e1nak. A t\u00e1rgyak is elt\u00e9rnek alakjuk tekintet\u00e9ben egym\u00e1st\u00f3l, ahogyan p\u00e9ld\u00e1ul m\u00e1s az alakja a geometriai testeknek, p\u00e9ld\u00e1ul a poli\u00e9dereknek (a tetra\u00e9dernek, a piramisnak, a kock\u00e1nak, az okta\u00e9dernek \u00e9s \u00edgy tov\u00e1bb), vagy ahogyan ak\u00e1rmely m\u00e1s szab\u00e1lytalan poli\u00e9der alakja is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik a t\u00f6bbit\u0151l. Ezekb\u0151l a geometriai form\u00e1kb\u00f3l, \u00fagymond egyre nagyobb komplexit\u00e1s\u00fa idomokat lehet \u00f6sszerakni, de b\u00e1rmelyik ilyen idom sz\u00e9tszedhet\u0151 h\u00e1rom \u00f6sszetev\u0151re: lapok<\/i>ra, \u00e9lek<\/i>re \u00e9s cs\u00facsok<\/i>ra. Ezeknek az \u00f6sszetev\u0151knek pedig van jelent\u00e9se a k\u00f6rnyezetben fellelhet\u0151 t\u00e1rgyak vonatkoz\u00e1s\u00e1ban is, hiszen p\u00e9ld\u00e1ul az \u00e9l fontos tartoz\u00e9ka a v\u00e1g\u00f3eszk\u00f6z\u00f6knek, a cs\u00facs pedig a sz\u00far\u00f3eszk\u00f6z\u00f6knek.<\/p>\r\n

    Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 alak\u00fa elker\u00edt\u00e9sek m\u00e1s \u00e9s m\u00e1s lakoz\u00e1st tesznek lehet\u0151v\u00e9 (afford<\/i>). \u00c9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 alak\u00fa szil\u00e1rd testek a viselked\u00e9s \u00e9s t\u00e1rgymanipul\u00e1ci\u00f3 k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le lehet\u0151s\u00e9geit engedik meg. Az ember, a nagy manipul\u00e1tor, maxim\u00e1lisan ki is haszn\u00e1lja ezeket a lehet\u0151s\u00e9geket.<\/p>\r\n

    Er\u0151s \u00e9s gyenge megvil\u00e1g\u00edtotts\u00e1g<\/p>\r\n

    A hatodik t\u00f6rv\u00e9ny azt mondja ki, hogy a felsz\u00ednre \u00e9rkez\u0151 f\u00e9ny, a bees\u0151 f\u00e9ny, lehet er\u0151s vagy gyenge, intenz\u00edv vagy b\u00e1gyadt, de t\u00f6bbnyire valamennyi f\u00e9ny mindig van, m\u00e9g \u00e9jszaka is. A laborat\u00f3riumi teljes s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g, vagy valamely barlang m\u00e9ly\u00e9nek \u00e9jszak\u00e1ja hat\u00e1resetnek min\u0151s\u00fcl.<\/p>\r\n

    A f\u00f6ldfelsz\u00ednre \u00e9rkez\u0151 napf\u00e9ny mennyis\u00e9ge f\u00fcgg a l\u00e9gk\u00f6ri viszonyokt\u00f3l (tiszta vagy felh\u0151s); de f\u00fcgg k\u00e9t tov\u00e1bbi, egym\u00e1st er\u0151s\u00edt\u0151 t\u00e9nyez\u0151t\u0151l is: a nap \u00e1ll\u00e1s\u00e1t\u00f3l az \u00e9gbolton \u00e9s a felsz\u00ednnek az \u00e9gbolthoz viszony\u00edtott t\u00e1jol\u00e1s\u00e1t\u00f3l. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a f\u00e9ny az eg\u00e9sz \u00e9gboltr\u00f3l j\u00f6n, nem csak a Napb\u00f3l, \u00e9s m\u00e1s felsz\u00ednekr\u0151l is visszaver\u0151dik. A f\u00e9ny ide-oda ver\u0151dik az \u00e9g, a f\u00f6ld \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00f6ldi felsz\u00ednek k\u00f6z\u00f6tt. Az egy f\u00e9nyforr\u00e1sb\u00f3l \u00e9rkez\u0151 k\u00f6zvetlen megvil\u00e1g\u00edt\u00e1s mindig keveredik a k\u00f6zvetett, fel\u00fcletekr\u0151l visszaver\u0151d\u0151, megvil\u00e1g\u00edt\u00e1ssal. A bees\u0151 f\u00e9ny soha nem ir\u00e1ny\u00edtott f\u00e9nycs\u00f3va, amilyen az \u00fcres t\u00e9rben volna, hanem sz\u00f3rt, t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 minden ir\u00e1nyb\u00f3l \u00e9rkez\u0151. Mindazon\u00e1ltal, mindig van egy „uralkod\u00f3” megvil\u00e1g\u00edt\u00e1s, egy olyan ir\u00e1ny, amelyb\u0151l a bees\u0151 f\u00e9ny a leger\u0151sebb.<\/p>\r\n

    Az „uralkod\u00f3” megvil\u00e1g\u00edt\u00e1s fel\u00e9 ford\u00edtott fel\u00fclet mindig er\u0151sebben van megvil\u00e1g\u00edtva, mint az att\u00f3l elford\u00edtott. Ez egy \u00e1ltal\u00e1nos elvnek t\u0171nik, amely a megvil\u00e1g\u00edtotts\u00e1gnak \u00e9s a felsz\u00edn tagolts\u00e1g\u00e1nak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9r\u0151l mond el valami fontosat. Ebb\u0151l az elvb\u0151l az is k\u00f6vetkezik, hogy a k\u00f6rnyezet egym\u00e1s mellett elhelyezked\u0151 felsz\u00ednei k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151k\u00e9ppen vannak megvil\u00e1g\u00edtva a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 napszakokban. De az is k\u00f6vetkezik bel\u0151le, hogy a kora reggel er\u0151sen megvil\u00e1g\u00edtott fel\u00fcleletek a nap v\u00e9g\u00e9n gyeng\u00e9n lesznek megvil\u00e1g\u00edtva, ahogyan a nap halad el\u0151re \u00e9gi p\u00e1ly\u00e1j\u00e1n. Ez a napi v\u00e1ltakoz\u00e1sa a megvil\u00e1g\u00edtott \u00e9s a le\u00e1rny\u00e9kolt \u00e1llapotnak, a k\u00f6rnyezet fel\u00fcleteinek egy nagyon fontos, \u00e1m kev\u00e9s figyelemre m\u00e9ltatott tulajdons\u00e1ga.<\/p>\r\n

    Magas \u00e9s alacsony f\u00e9nyelnyel\u00e9si szint<\/p>\r\n

    A hetedik t\u00f6rv\u00e9ny azt \u00e1llap\u00edtja meg, hogy a fel\u00fcletre be\u00e9rkez\u0151 f\u00e9ny elnyel\u00e9s\u00e9nek m\u00e9rt\u00e9k\u00e9t a fel\u00fclet anyag\u00e1nak k\u00e9miai \u00f6sszet\u00e9tele hat\u00e1rozza meg. Bizonyos anyagok, mint a tiszta sz\u00e9n, sokat elnyelnek, m\u00e1s anyagok, mint p\u00e9ld\u00e1ul a m\u00e9szk\u0151, csak keveset. Ez\u00e9rt fekete a sz\u00e9n \u00e9s feh\u00e9r a m\u00e9sz.<\/p>\r\n

    Az optik\u00e1ban k\u00e9t alternat\u00edv\u00e1ja van a f\u00e9ny elnyel\u00e9s\u00e9nek: a f\u00e9ny\u00e1tereszt\u00e9s \u00e9s a f\u00e9nyvisszaver\u00e9s. Pillanatnyi c\u00e9ljaink szempontj\u00e1b\u00f3l csak a f\u00e9nyvisszaver\u00e9st kell figyelembe venn\u00fcnk, tekintve, hogy a legt\u00f6bb felsz\u00edn nem \u00e1ttetsz\u0151, mint az \u00fcveg vagy a tiszta v\u00edz, hanem \u00e1tl\u00e1tszatlan. \u00c9s egy\u00e9bk\u00e9nt sincs t\u00f6k\u00e9letesen f\u00e9ny\u00e1tereszt\u0151 szubsztancia. Csak a k\u00f6zeg k\u00f6zel\u00edt a t\u00f6k\u00e9letes f\u00e9ny\u00e1tereszt\u00e9s sz\u00e9ls\u0151 eset\u00e9hez. Egy olyan felsz\u00edn, amely minden r\u00e1 es\u0151 f\u00e9nyt \u00e1teresztene, m\u00e1r nem is felsz\u00edn volna, hanem csak egy szellem-felsz\u00edn, hasonl\u00f3 a geometriai s\u00edk anyagtalan fikci\u00f3j\u00e1hoz. Csak a csiszolt \u00fcveglap \u00e9s a sima v\u00edzfelsz\u00edn ereszt \u00e1t mag\u00e1n annyi f\u00e9nyt, hogy \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3nak lehessen nevezni \u0151ket.<\/p>\r\n

    Jellegzetes f\u00e9nyvisszaver\u0151 k\u00e9pess\u00e9g<\/p>\r\n

    A nyolcadik t\u00f6rv\u00e9ny a hetedik koroll\u00e1riuma. Azt mondja ki, hogy a k\u00f6zegbe visszadobott, teh\u00e1t a fel\u00fclet \u00e1ltal nem elnyelt, f\u00e9ny mennyis\u00e9ge a szubsztancia jellemz\u0151je. M\u00e1sk\u00e9ppen megfogalmazva, b\u00e1rmely \u00f6sszetett vagy homog\u00e9n m\u00f3don kevert felsz\u00edn eset\u00e9ben a visszavert \u00e9s a bees\u0151 f\u00e9ny ar\u00e1nya konstansnak tekinthet\u0151. Ez az ar\u00e1ny a felsz\u00edn f\u00e9nyvisszaver\u0151 k\u00e9pess\u00e9ge<\/i>.<\/p>\r\n

    A sz\u00e9n f\u00e9nyvisszaver\u0151 k\u00e9pess\u00e9ge alacsony (kb. 5%), a h\u00f3\u00e9 viszont magas (kb. 80%). Ha ilyen szubsztanci\u00e1k keverednek, akkor lesz a felsz\u00ednnek sz\u00edn-text\u00far\u00e1ja; foltos lesz. A gr\u00e1nit \u00e9s a m\u00e1rv\u00e1ny olyan anyagok, melyeknek felsz\u00edne ilyen foltokkal tark\u00edtott \u00e9s differenci\u00e1lt.<\/p>\r\n

    Sz\u00edn\u00e1rnyalatokra bontott f\u00e9nyvisszaver\u0151 k\u00e9pess\u00e9g<\/p>\r\n

    Az \u00f6kol\u00f3giai felsz\u00ednek kilencedik t\u00f6rv\u00e9nye azt mondja ki, hogy egy meghat\u00e1rozott felsz\u00ednt jellemez az is, hogy a bees\u0151 f\u00e9ny elt\u00e9r\u0151 hull\u00e1mhossz\u00fa \u00f6sszetev\u0151ire n\u00e9zve milyen az adott felsz\u00edn f\u00e9nyvisszaver\u0151 k\u00e9pess\u00e9ge. Ez a differenci\u00e1lt f\u00e9nyvisszaver\u0151 k\u00e9pess\u00e9g hat\u00e1rozza meg a felsz\u00edn sz\u00edn\u00e9t. A sz\u00edn itt sz\u00edn\u00e1rnyalatot jelent, vagy kromatikus sz\u00ednt, szemben az akromatikus sz\u00ednnel, a fekete, sz\u00fcrke \u00e9s feh\u00e9r \u00e1rnyalataival.<\/p>\r\n

    Az \u00e1llatok \u00e9s az emberek sz\u00e1m\u00e1ra a felsz\u00ednek sz\u00ednei, ahogyan azt fentebb defini\u00e1ltuk, fontosabb, mint a napsz\u00e1llt\u00e1k, a sziv\u00e1rv\u00e1nyok \u00e9s a l\u00e1ngok sz\u00ednei. A sz\u00ednek jelzik a gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6k \u00e9retts\u00e9g\u00e9t vagy \u00e9retlens\u00e9g\u00e9t, sz\u00ednek alapj\u00e1n lehet megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni a levelet a vir\u00e1gt\u00f3l. A k\u00e9rd\u00e9ses fel\u00fcletek text\u00far\u00e1j\u00e1val kieg\u00e9sz\u00edtve a sz\u00ednek seg\u00edtenek megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni a tollat a sz\u0151rt\u0151l \u00e9s a b\u0151rt\u0151l. A felsz\u00edn sz\u00edne elv\u00e1laszthatatlanul egy\u00fcttj\u00e1r a felsz\u00edn text\u00far\u00e1j\u00e1val, mert meghat\u00e1rozott sz\u00ednek meghat\u00e1rozott text\u00far\u00e1k \u00e1lland\u00f3 jegyei, \u00e9s a sz\u00ednes t\u00e1rgyak t\u00f6bbnyire t\u00f6bbsz\u00edn\u0171ek. A sz\u00edn \u00e9s a text\u00fara egy\u00fctt utal a felsz\u00ednt hordoz\u00f3 szubsztancia \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9re, arra, hogy mib\u0151l van, \u00e9s ez fontos, ahogyan fentebb m\u00e1r jelezt\u00fck.<\/p>\r\n

    A szubsztanci\u00e1k felsz\u00edneinek min\u0151s\u00e9gei<\/p>\r\n

    Most m\u00e1r v\u00e1llalkozhatunk a felsz\u00edneknek egy els\u0151, m\u00e9g tapogat\u00f3dz\u00f3 oszt\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ra. El\u0151sz\u00f6r is vannak vil\u00e1g\u00edt\u00f3<\/i> \u00e9s megvil\u00e1g\u00edtott<\/i> felsz\u00ednek, azaz olyanok, melyek maguk is f\u00e9nyt sug\u00e1roznak, \u00e9s olyanok, amelyek nem. M\u00e1sodszor vannak jobban megvil\u00e1g\u00edtott<\/i> \u00e9s kev\u00e9sb\u00e9 megvil\u00e1g\u00edtott<\/i> felsz\u00ednek, az el\u0151bbieket f\u00e9nyesnek, az ut\u00f3bbiakat le\u00e1rny\u00e9koltnak nevezz\u00fck. Harmadszor vannak a t\u00e9rfogatok<\/i> felsz\u00ednei szemben a lapok<\/i> vagy h\u00e1rty\u00e1k<\/i> felsz\u00edneivel. Negyedszer vannak \u00e1tl\u00e1tszatlan<\/i>, f\u00e9lig f\u00e9ny\u00e1tereszt\u0151<\/i> \u00e9s \u00e1tl\u00e1tsz\u00f3<\/i> felsz\u00ednek. \u00d6t\u00f6dsz\u00f6r vannak s\u00edma \u00e9s \u00e9rdes felsz\u00ednek, az el\u0151bbiek lehetnek csillog\u00f3ak vagy mattok, az ut\u00f3bbiak a g\u00f6cs\u00f6rt\u00f6ss\u00e9g igen sok form\u00e1j\u00e1t mutathatj\u00e1k. A s\u00edma \u00e9s az \u00e9rdes k\u00f6z\u00f6tti megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s nem olyan trivi\u00e1lis, mint ahogy els\u0151 hall\u00e1sra gondoln\u00e1nk, de most csak annyit \u00e1llap\u00edtsunk meg r\u00f3la, hogy a t\u00fck\u00f6rszer\u0171 f\u00e9nyvisszaver\u0151d\u00e9s, illetve a f\u00e9ny minden ir\u00e1nyban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3d\u00e1s\u00e1nak k\u00e9t sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ge k\u00f6z\u00f6tt helyezkedik el. Hatodszor vannak egynem\u0171<\/i> \u00e9s \u00f6sszetett<\/i> felsz\u00ednek, az el\u0151bbiek egysz\u00edn\u0171ek, m\u00edg az ut\u00f3bbiak t\u00f6bbsz\u00edn\u0171ek; egy felsz\u00edn vagy egy felsz\u00edn r\u00e9szlet\u00e9nek sz\u00edne utal a felsz\u00edn \u00e1ltal\u00e1nos f\u00e9nyvisszaver\u0151 k\u00e9pess\u00e9g<\/i>\u00e9re (fekete, sz\u00fcrke vagy feh\u00e9r) \u00e9s a spektr\u00e1lis f\u00e9nyvisszaver\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9re (sz\u00edn\u00e1rnyalatok). V\u00e9g\u00fcl, hetedszer, vannak kem\u00e9ny<\/i>, k\u00f6zepesen kem\u00e9ny<\/i> \u00e9s puha<\/i> felsz\u00ednek, a felsz\u00ednt hordoz\u00f3 szubsztancia min\u0151s\u00e9g\u00e9nek f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben.<\/p>\r\n

    Ez a h\u00e9t min\u0151s\u00e9g v\u00e1ltja fel a mi gondolatmenet\u00fcnkben a sz\u00edn megjelen\u00e9s\u00e9nek \u00fagynevezett m\u00f3dozatait. (5)<\/a><\/p>\r\n

    \u00c9s ha a felsz\u00edn tagolts\u00e1g\u00e1t is figyelembe vessz\u00fck, akkor a t\u00e1rgyak hagyom\u00e1nyos min\u0151s\u00e9geit, egyr\u00e9szt a sz\u00ednt, m\u00e1sr\u00e9szt az „alakot, m\u00e9retet, helyzetet, szil\u00e1rds\u00e1got, tart\u00f3ss\u00e1got \u00e9s mozg\u00e1st” is ezekkel az \u00faj min\u0151s\u00e9gekkel helyettes\u00edtj\u00fck. Az „alakot, m\u00e9retet, helyzetet, szil\u00e1rds\u00e1got, tart\u00f3ss\u00e1got \u00e9s mozg\u00e1st” nevezte John Locke „els\u0151dleges” min\u0151s\u00e9geknek, amelyekr\u0151l azt tan\u00edtotta, hogy a „t\u00e1rgyakban” vannak \u00e9s nem puszt\u00e1n „benn\u00fcnk”. Az els\u0151dleges \u00e9s m\u00e1sodlagos min\u0151s\u00e9gek k\u00f6z\u00f6tti eme hagyom\u00e1nyos megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9st, az eddigi elemz\u00e9s f\u00e9ny\u00e9ben teljesen f\u00f6l\u00f6slegesnek tartjuk, \u00e9s a fenti le\u00edr\u00e1sokban nem vett\u00fck figyelembe.<\/p>\r\n

    \u00d6sszefoglal\u00e1s<\/p>\r\n

    \u00c9let\u00fcnk k\u00f6rnyezete \u00e1ll el\u0151sz\u00f6r is t\u00f6bb\u00e9 vagy kev\u00e9sb\u00e9 anyagszer\u0171, illetve anyagtalan szubsztanci\u00e1kb\u00f3l; a l\u00e9gnem\u0171 atmoszf\u00e9ra k\u00f6zeg\u00e9b\u0151l; \u00e9s fel\u00fcletekb\u0151l, melyek elv\u00e1lasztj\u00e1k a szubsztanci\u00e1kat a k\u00f6zegt\u0151l. Nem a „t\u00e9rben” \u00e9l\u00fcnk.<\/p>\r\n

    A k\u00f6zeg lehet\u0151v\u00e9 teszi az akad\u00e1lytalan helyv\u00e1ltoztat\u00e1st, \u00e9s a szubsztanci\u00e1k l\u00e1t\u00e1s\u00e1t, szagol\u00e1s\u00e1t \u00e9s hall\u00e1s\u00e1t b\u00e1rmely helyen. A k\u00f6zegben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 helyv\u00e1ltoztat\u00e1st folyamatosan szab\u00e1lyozza a l\u00e1t\u00e1s, a szagl\u00e1s \u00e9s a hall\u00e1s, a tapint\u00e1ssal egy\u00fctt.<\/p>\r\n

    A k\u00f6rnyezet szubsztanci\u00e1it musz\u00e1j egym\u00e1st\u00f3l megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztetni. Ennek egy hat\u00e1sos eszk\u00f6ze a felsz\u00edn\u00fck l\u00e1t\u00e1sa.<\/p>\r\n

    Egy felsz\u00ednt t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 jellegzetes tulajdons\u00e1gai alapj\u00e1n lehet felismerni; ilyen tulajdons\u00e1gok a tagolts\u00e1g, a text\u00fara, a megvil\u00e1g\u00edtotts\u00e1g vagy le\u00e1rny\u00e9kolts\u00e1g, \u00e9s a be\u00e9rkez\u0151 f\u00e9ny egy r\u00e9sz\u00e9nek visszaver\u0151d\u00e9se.<\/p>\r\n

    Ford\u00edtotta: Szab\u00f3 Zsigmond<\/p>\r\n

    \r\n

    (1)<\/a> James J. Gibson: The Ecological Approach to Visual Perception<\/i>. Psychology Press, New York, 1986, 1.<\/p>\r\n

    (2)<\/a> K\u00e9s\u0151bb ezt m\u00e1sok term\u00e9szetesen megtett\u00e9k. L\u00e1sd ehhez K\u00e1d\u00e1r Endre \u00e9s Szokolszky \u00c1gnes Gibsonr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 r\u00e9szletes tanulm\u00e1ny\u00e1nak utal\u00e1sait, amely az egyetlen eddig magyar nyelven megjelent \u00f6sszefoglal\u00f3 \u00edr\u00e1s a szerz\u0151r\u0151l. K\u00e1d\u00e1r Endre – Szokolszky \u00c1gnes: „James J. Gibson \u00f6kol\u00f3giai pszichol\u00f3gi\u00e1ja.” Pszichol\u00f3gia<\/i> 1999\/2., 245-285.<\/p>\r\n

    (3)<\/a> James J. Gibson: The Senses Considered as Perceptual Systems<\/i>. Houghton Mifflin, Boston, 1966, 4. fejezet.<\/p>\r\n

    (4)<\/a> Michael Polanyi: The Tacit Dimension<\/i>. Doubleday, Garden City, N. Y., 1966.<\/p>\r\n

    (5)<\/a> Jacob Beck: Surface Color Perception<\/i>. Cornell UP, Ithaca, N. Y., 1972.<\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    Pszichol\u00f3gia, \u00f6kol\u00f3gia, ontol\u00f3gia James J. Gibson (1904-1979), amerikai pszichol\u00f3gus az \u00f6kol\u00f3giai pszichol\u00f3gia ir\u00e1nyzat\u00e1nak egyik legfontosabb korai k\u00e9pvisel\u0151je. F\u0151 kutat\u00e1si ter\u00fclete az \u00e9szlel\u00e9s-elm\u00e9let, azon bel\u00fcl is a l\u00e1t\u00e1s-elm\u00e9let volt. Gondolatai a pszichol\u00f3gi\u00e1n t\u00fal is hatalmas hat\u00e1st fejtettek ki az \u00f6kol\u00f3giai \u00e9p\u00edt\u00e9szett\u0151l kezdve eg\u00e9szen az \u00f6kol\u00f3giai filmelm\u00e9letig. Al\u00e1bb a legutols\u00f3, tal\u00e1n f\u0151m\u0171nek is nevezhet\u0151 munk\u00e1j\u00e1b\u00f3l k\u00f6zl\u00fcnk egy […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":631036,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-401094","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401094","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401094"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401094\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2022868,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401094\/revisions\/2022868"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/631036"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401094"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401094"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401094"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}