{"id":401097,"date":"2020-10-18T22:00:00","date_gmt":"2020-10-18T22:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401097"},"modified":"2020-10-18T22:00:00","modified_gmt":"2020-10-18T22:00:00","slug":"a-fenseges-vizualizacioja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/a-fenseges-vizualizacioja\/","title":{"rendered":"A fens\u00e9ges vizualiz\u00e1ci\u00f3ja"},"content":{"rendered":"
\r\n

Az emberi l\u00e9pt\u00e9kkel szinte elk\u00e9pzelhetetlen m\u00e9ret\u0171 galaxis klaszterek \u00e9s a hihetetlen\u00fcl \u00f6sszetett, szint\u00e9n milli\u00e1rdos nagys\u00e1grend\u0171 neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatok vizualiz\u00e1ci\u00f3ja mindig leny\u0171g\u00f6zi a n\u00e9z\u0151t, vagyis m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe l\u00e9p a fens\u00e9ges eszt\u00e9tik\u00e1ja, avagy a h\u0171ha \u00e9lm\u00e9ny, beindul az agy, ami ide\u00e1lis esetben az elk\u00e9pzel\u00e9s \u00e9s a meg\u00e9rt\u00e9s sikeress\u00e9g\u00e9t \u00f6r\u00f6mteli \u00e9rz\u00e9ssel jutalmazza.<\/p>\r\n\r\n

A nagyon nagy \u00e9s a nagyon kicsi, az emberi szemmel l\u00e1thatatlan \u00e9s az emberi \u00e9sszel nehezen felfoghat\u00f3 dimenzi\u00f3k elk\u00e9pzel\u00e9se a Felvil\u00e1gosod\u00e1s (s\u0151t tulajdonk\u00e9ppen az \u00f3kori g\u00f6r\u00f6g filoz\u00f3fia) \u00f3ta intellektu\u00e1lis \u00e9lvezetet okoz a m\u00e1r globaliz\u00e1lt eur\u00f3pai n\u00e9z\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra. A vizu\u00e1lis \u00e9lvezeti cikkek j\u00f3 ideig a rajzlapra \u00e9s a v\u00e1szonra korl\u00e1toz\u00f3dtak, \u00edgy hat\u00e1sukat csak tov\u00e1bb fokozta a technikai k\u00e9pek egyre gyorsul\u00f3 fejl\u0151d\u00e9se a dagerrot\u00edpi\u00e1t\u00f3l az \u0171rteleszk\u00f3pokig \u00e9s a p\u00e1szt\u00e1z\u00f3 elektronmikroszk\u00f3pokig \u00edvel\u0151en.<\/p>\r\n\r\n

A (kanti) fens\u00e9ges k\u00e9t t\u00edpusa, a term\u00e9szeti \u00e9s a matematikai fens\u00e9ges r\u00e1ad\u00e1sul a 21. sz\u00e1zadban, a gr\u00e1felm\u00e9let \u00e9s a h\u00e1l\u00f3zatkutat\u00e1s ugr\u00e1sszer\u0171 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en \u00fajszer\u0171 kapcsolatba is l\u00e9pett egym\u00e1ssal, hogy a technol\u00f3gia, a t\u00e1rsadalom, az ember \u00e9s az univerzum komplex h\u00e1l\u00f3zatainak lek\u00e9pez\u00e9s\u00e9vel minden kor\u00e1bbin\u00e1l er\u0151teljesebben hasson az emberi elm\u00e9re a l\u00e1t\u00f3idegen kereszt\u00fcl.<\/p>\r\n\r\n

Ebben a vizualiz\u00e1ci\u00f3s folyamatban j\u00e1tszik ma glob\u00e1lis vezet\u0151 szerepet a Barab\u00e1siLab, amelynek ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa nemcsak a h\u00e1l\u00f3zattudom\u00e1ny kozmol\u00f3giai, szociol\u00f3giai, biol\u00f3giai \u00e9s orvostudom\u00e1nyi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t mutatja be, hanem azt is, hogy hol tart ma (CGI, AR, VR) a vizualiz\u00e1ci\u00f3 technol\u00f3gi\u00e1ja.<\/p>\r\n\r\n

A Rejtett mint\u00e1zatok<\/I> tan\u00fas\u00e1ga szerint a Barab\u00e1siLab (val\u00f3ban) vil\u00e1gh\u00edr\u0171 alap\u00edt\u00f3ja, Barab\u00e1si Albert-L\u00e1szl\u00f3 imm\u00e1ron \u00e9ppen negyedsz\u00e1zada foglalkozik vizualiz\u00e1ci\u00f3val. Ebben k\u00e9t dolog is rendk\u00edv\u00fcl izgalmas \u00e9s elgondolkodtat\u00f3 – ismeretelm\u00e9leti \u00e9s kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti szempontok szerint. Egyr\u00e9szt az, hogy hamarabb kezdte a vizualiz\u00e1l\u00e1st, minthogy (val\u00f3ban) korszakalkot\u00f3 felfedez\u00e9st tett volna Albert R\u00e9k\u00e1val k\u00f6z\u00f6sen a val\u00f3di h\u00e1l\u00f3zatok sk\u00e1laf\u00fcggetlen term\u00e9szet\u00e9r\u0151l, illetve a h\u00e1l\u00f3zati kapcsolatok nem v\u00e9letlenszer\u0171 eloszl\u00e1s\u00e1r\u00f3l. (1)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Vagyis v\u00e9lelmezhet\u0151, hogy a felfedez\u00e9shez hozz\u00e1j\u00e1rult a vizualiz\u00e1ci\u00f3 gyakorlata is, teh\u00e1t az, hogy a val\u00f3di h\u00e1l\u00f3zatok t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9geit \u00e1br\u00e1kkal, diagramokkal \u00e9s f\u00fcggv\u00e9nyekkel k\u00e9pezt\u00e9k le, amelyek megmutatt\u00e1k, illetve l\u00e1that\u00f3v\u00e1 tett\u00e9k az elvont matematikai modellekkel is le\u00edrhat\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171s\u00e9geket.<\/p>\r\n\r\n

A m\u00e1sik, izgalmas (kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti) szempont akkor t\u00e1rul fel, ha a matematik\u00e1t \u00e9s a h\u00e1l\u00f3zattudom\u00e1nyt \u00f6sszekapcsoljuk a vizualit\u00e1s, illetve a vizu\u00e1lis kult\u00fara fogalm\u00e1nak hum\u00e1ntudom\u00e1nyi karrierj\u00e9vel. 1995-re (az els\u0151 Barab\u00e1si-\u00e1bra keletkez\u00e9se), illetve a kilencvenes \u00e9vek k\u00f6zepe dat\u00e1lhat\u00f3 ugyanis a vizu\u00e1lis kult\u00fara tudom\u00e1ny\u00e1nak hajnala is.<\/p>\r\n\r\n

Ekkor jelentek meg az els\u0151 tanulm\u00e1nyk\u00f6tetek, ekkor dobta be a k\u00f6ztudatba W. J. T. Mitchell a k\u00e9pi fordulat kifejez\u00e9st, \u00e9s akkor \u00edrt James Elkins el\u0151sz\u00f6r arr\u00f3l, hogy a k\u00e9ptudom\u00e1nynak a nem-m\u0171v\u00e9szi k\u00e9pekkel is foglalkoznia kell, hiszen azok is jelent\u0151s eszt\u00e9tikai potenci\u00e1llal b\u00edrnak – m\u00e1r ha az eszt\u00e9tik\u00e1t nem Vasari vagy Winckelmann, hanem Wittgenstein \u00e9s Nelson Goodman fel\u0151l defini\u00e1ljuk. (2)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Nelson Goodman ugyanis a k\u00e9pek \u00e9s a k\u00e9palkot\u00e1s logikai \u00e9s nyelvfiloz\u00f3fiai le\u00edr\u00e1sa sor\u00e1n bevezette a szintaktikai \u00e9s a szemantikai s\u0171r\u0171s\u00e9g fogalm\u00e1t, amelyek azt magyar\u00e1zz\u00e1k, hogy bizonyos k\u00e9pek mi\u00e9rt is keltenek a n\u00e9z\u0151ben eszt\u00e9tikai \u00e9lvezetet.<\/p>\r\n\r\n

A szintaktikai s\u0171r\u0171s\u00e9g nagyon egyszer\u0171en azt jelenti, hogy a m\u0171v\u00e9szi k\u00e9pek az egyszer\u0171 \u00e1br\u00e1kn\u00e1l s\u0171r\u0171bbek, vagyis nem formaliz\u00e1lhat\u00f3k diszkr\u00e9t elemek, karakterek, szimb\u00f3lumok \u00f6sszess\u00e9gek\u00e9nt. A szemantikai s\u0171r\u0171s\u00e9g pedig az egyes elemek, illetve az elemekb\u0151l fel\u00e9p\u00fcl\u0151 rendszerek (p\u00e9ld\u00e1ul festett k\u00e9pek) jelent\u00e9s\u00e9nek, illetve konnot\u00e1ci\u00f3inak gazdags\u00e1g\u00e1ra utal. <\/p>\r\n\r\n

Ez a jelent\u00e9sbeli gazdags\u00e1g, illetve a kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti konnot\u00e1ci\u00f3k s\u0171r\u0171s\u00e9ge nagym\u00e9rt\u00e9kben hozz\u00e1j\u00e1rulhat a Barab\u00e1siLab – l\u00e1tsz\u00f3lag denotat\u00edv – \u00e1br\u00e1inak sikeress\u00e9g\u00e9hez is, hiszen az er\u0151s eszt\u00e9tikai potenci\u00e1llal b\u00edr\u00f3, szintaktikailag is bonyolult k\u00e9pek a tudom\u00e1ny \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet szint\u00e9zis\u00e9nek gazdag hagyom\u00e1ny\u00e1hoz kapcsol\u00f3dnak, amiben r\u00e1ad\u00e1sul a magyar r\u00e9sz is kifejezetten er\u0151snek mondhat\u00f3.<\/p>\r\n\r\n

Gondolhatunk itt az Amerik\u00e1ban vil\u00e1gh\u00edr\u0171v\u00e9 v\u00e1l\u00f3 Kepes Gy\u00f6rgy \u00e9s \u00e9s Moholy-Nagy L\u00e1szl\u00f3, illetve a csak Magyarorsz\u00e1gon h\u00edres K\u00e1llai Ern\u0151 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ra is, (3)<\/a> akik egy \u00faj vil\u00e1g \u00e9s egy \u00faj vil\u00e1gk\u00e9p defini\u00e1l\u00e1sa sor\u00e1n font\u00e1k \u00f6ssze egym\u00e1ssal a m\u0171v\u00e9szeti \u00e9s a tudom\u00e1nyos gondolkod\u00e1st. K\u00e1llai r\u00e1ad\u00e1sul a tudom\u00e1nyos \u00e9s a m\u0171v\u00e9szi vizualiz\u00e1ci\u00f3k \u00f6sszevet\u00e9se sor\u00e1n egy Goeth\u00e9ig, s\u0151t az alk\u00edmi\u00e1ig visszavezethet\u0151, \u00e1ltala bioromantikusnak nevezett hagyom\u00e1nyra t\u00e1maszkodott, amely tulajdonk\u00e9ppen a fens\u00e9ges eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1n kereszt\u00fcl kapcsolta \u00f6ssze egym\u00e1ssal a m\u0171v\u00e9szetet \u00e9s a tudom\u00e1nyt.<\/p>\r\n\r\n

Ha a Barab\u00e1siLab k\u00e9peit n\u00e9zz\u00fck a legjelent\u0151sebb magyar kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szeti m\u00fazeumban, akkor is a kanti \u00e9rtelemben vett fens\u00e9ges romantikus term\u00e9szetfiloz\u00f3fi\u00e1kon \u00e1tsz\u0171rt modern verzi\u00f3ja l\u00e9p m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe – vagyis az abb\u00f3l fakad\u00f3 eszt\u00e9tikai \u00e9lvezet, hogy hatalmas, nem-emberi l\u00e9pt\u00e9k\u0171 rendszerek k\u00e9p\u00e9t l\u00e1tjuk a galaxisokt\u00f3l a neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatokig \u00edvel\u0151en.<\/p>\r\n\r\n

A modern h\u00e1l\u00f3zati logika r\u00e1ad\u00e1sul k\u00f6nnyen \u00f6sszekapcsolhat\u00f3 a mikro- \u00e9s a makrokozmosz egys\u00e9g\u00e9t vall\u00f3, legal\u00e1bb Paracelsusig visszavezethet\u0151 alk\u00edmiai, humanista trad\u00edci\u00f3val is, amit K\u00e1llai „a term\u00e9szet rejtett arc\u00e1nak” k\u00e9p\u00e9vel vizualiz\u00e1lt, ami gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en \u00f6sszecseng a Rejtett mint\u00e1zatok<\/I> c\u00edmmel is. Az asszoci\u00e1ci\u00f3kat csak tov\u00e1bb er\u0151s\u00edti a vizualiz\u00e1ci\u00f3k st\u00edlusa, amely a m\u0171v\u00e9szet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9n bel\u00fcl az absztrakci\u00f3 kult\u00far\u00e1j\u00e1hoz vezet Kandinszkijt\u0151l \u00e9s Mondriant\u00f3l Vasarelyn \u00e1t a neo- \u00e9s posztgeometrikus tendenci\u00e1kig \u00edvel\u0151en.<\/p>\r\n\r\n

Kepes Gy\u00f6rgy \u00e9s K\u00e1llai Ern\u0151, illetve a K\u00e1llait inspir\u00e1l\u00f3 Klee \u00e9s Kandinszkij gondolkod\u00e1s\u00e1ban a k\u00e9pek kifejezetten heurisztikus potenci\u00e1llal b\u00edrtak, vagyis k\u00e9pesek voltak arra, hogy vizualiz\u00e1lj\u00e1k az Univerzum m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t \u00e9s nagy \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit. A Barab\u00e1siLab munkat\u00e1rsai pedig ezt a fens\u00e9ges, de absztrakt vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1t t\u00f6ltik meg val\u00f3di adatokkal, amikor a betegs\u00e9gek genetikai t\u00e9rk\u00e9p\u00e9t vagy az Univerzum galaxis klasztereit \u00e1br\u00e1zolj\u00e1k.<\/p>\r\n\r\n

A tudom\u00e1ny \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet (t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek) egyes\u00edt\u00e9s\u00e9ben nyitott \u00faj fejezetet a vizu\u00e1lis kult\u00fara sikert\u00f6rt\u00e9nete is, amelynek h\u00e1l\u00f3zati vizualiz\u00e1ci\u00f3ja nagyon sz\u00e9pen kirajzolhatn\u00e1 a kult\u00faratudom\u00e1ny elm\u00falt f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zad\u00e1t, s\u0151t a kult\u00fara- \u00e9s a term\u00e9szettudom\u00e1ny komplex \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n nem egyoldal\u00fa kapcsolat\u00e1t is.<\/p>\r\n\r\n

A term\u00e9szettudom\u00e1ny vil\u00e1g\u00e1ban el\u0151sz\u00f6r Bruno Latour \u00edrt a k\u00e9pek kit\u00fcntetett, heurisztikus jelent\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l a cselekv\u0151-h\u00e1l\u00f3zatok fontos elemeik\u00e9nt. (4)<\/a> Nagyon \u00fagy t\u0171nik azonban, hogy ennek sor\u00e1n Latourt egy m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, Svetlana Alpers k\u00f6nyve is inspir\u00e1lta, aki viszont egy m\u00e1sik m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, Michael Baxandall, valamint Michel Foucault m\u0171vei kapcs\u00e1n gondolkodott el a vizualit\u00e1s, illetve a vizualiz\u00e1l\u00e1s korszakos jelent\u0151s\u00e9g\u00e9n. (5)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Alpers az „\u00e9szaki”, holland, 17. sz\u00e1zadi m\u0171v\u00e9szet le\u00edr\u00e1sa kapcs\u00e1n alkalmazta a „mapping impulse” kifejez\u00e9st, amikor Vermeer fest\u00e9szet\u00e9t a vizualiz\u00e1l\u00e1s \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t kimaxol\u00f3, a val\u00f3s\u00e1g prec\u00edz lek\u00e9pez\u00e9s\u00e9ben \u00e9lvezetet lel\u0151 descriptio<\/I> m\u0171v\u00e9szetek\u00e9nt hat\u00e1rozta meg – szemben a „d\u00e9li”, it\u00e1liai m\u0171v\u00e9szet narrat\u00edv, elbesz\u00e9l\u0151 (historia<\/I>) \u00e1br\u00e1zol\u00e1si m\u00f3dj\u00e1val.<\/p>\r\n\r\n

Amikor Alpers a koramodern holland kult\u00fara vizualit\u00e1s\u00e1nak er\u0151teljess\u00e9g\u00e9t dombor\u00edtotta ki, akkor Baxandall kognit\u00edv st\u00edlus fogalm\u00e1t is haszn\u00e1lta, aminek \u00e9rtelm\u00e9ben a renesz\u00e1nsz m\u0171v\u00e9szetet nemcsak egy eszt\u00e9tikai, hanem egy \u00e1tfog\u00f3bb \u00e9s m\u00e9lyebb, gondolkod\u00e1si \u00e9s perceptu\u00e1lis st\u00edlus is jellemezte, ami meghat\u00e1rozta azt, hogy hogyan is l\u00e1tt\u00e1k a vil\u00e1got (ahogy Baxandall frapp\u00e1nsan megfogalmazta: a renesz\u00e1nsz kult\u00fara fogyaszt\u00f3ja egy templomba j\u00e1r\u00f3 \u00fczletember volt, aki szeretett t\u00e1ncolni).<\/p>\r\n\r\n

A vizu\u00e1lis kult\u00fara \u00e9s a vizu\u00e1lis \u00e9lm\u00e9ny gondolati h\u00e1l\u00f3j\u00e1t m\u00e9g tov\u00e1bb sz\u00e9les\u00edtheti Michel Foucault archeol\u00f3gi\u00e1ja, ami arra ir\u00e1nyult, hogy le\u00edrja az egyes korszakok ismeretelm\u00e9let\u00e9t, gondolkod\u00e1si rendszer\u00e9t, mik\u00f6zben arra f\u00f3kusz\u00e1lt, hogy milyen fogalmakkal, m\u00f3dszerekkel \u00e9s technol\u00f3gi\u00e1kkal k\u00e9pezik le, teszik l\u00e1that\u00f3v\u00e1 a val\u00f3s\u00e1g strukt\u00far\u00e1it.<\/p>\r\n\r\n

Foucault gondolkod\u00e1sa r\u00e1ad\u00e1sul visszarep\u00edtheti a n\u00e9z\u0151t a relativisztikus tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9net hajnal\u00e1hoz, amikor az 1930-as \u00e9vekben, K\u00e1llai Ern\u0151 \u00e9s Kepes Gy\u00f6rgy kort\u00e1rsak\u00e9nt Gaston Bachelard \u00e9s Alexander Koyr\u00e9 felfedezte, illetve meg\u00edrta, (6)<\/a> hogy a term\u00e9szettudom\u00e1nyokban is defini\u00e1lhat\u00f3k elt\u00e9r\u0151 st\u00edlusok \u00e9s l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dok a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le vil\u00e1gk\u00e9pek, tudom\u00e1nyos paradigm\u00e1k \u00e9s probl\u00e9mahorizontok ment\u00e9n.<\/p>\r\n\r\n

A Barab\u00e1siLab munk\u00e1ss\u00e1ga kult\u00fart\u00f6rt\u00e9netileg Alpers \u00e9s Vermeer „mapping impulse”-\u00e1hoz kapcsolhat\u00f3, hiszen a 20. sz\u00e1zadi orosz \u00e9s a 17. sz\u00e1zadi holland „realist\u00e1khoz” hasonl\u00f3an \u0151k is a val\u00f3s\u00e1g tudom\u00e1nyos felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9ben rejl\u0151 eszt\u00e9tikai \u00e9lm\u00e9nyre t\u00e1maszkodnak. Csak \u00e9ppen \u0151k m\u00e1r egy modernebb (gr\u00e1f- \u00e9s h\u00e1l\u00f3zatelm\u00e9leti) sz\u00f3k\u00e9szletet haszn\u00e1lnak, \u00e9s persze Kant \u00e9s Lyotard, illetve a romantika \u00e9s az avantg\u00e1rd ut\u00e1n m\u00e1r kifejezetten az \u00e1br\u00e1zolhatatlan \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ra t\u00f6rekszenek, (7)<\/a> vagyis arra, hogy megmutass\u00e1k \u00e9s l\u00e1that\u00f3v\u00e1 tegy\u00e9k a term\u00e9szet rejtett strukt\u00far\u00e1it.<\/p>\r\n\r\n

A rejtett strukt\u00far\u00e1k fens\u00e9gess\u00e9ge t\u00f6k\u00e9letesen m\u0171k\u00f6dik is a „nem-emberi”, biok\u00e9miai \u00e9s a kozmol\u00f3giai dimenzi\u00f3kban, s\u0151t m\u00e9g a kvantitat\u00edv hum\u00e1n szf\u00e9r\u00e1kban is. A probl\u00e9m\u00e1k csak akkor l\u00e9pnek fel, ha a h\u00e1l\u00f3zatok \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1ban \u00e9s meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben \u00e9rv\u00e9nyes\u00edteni kell az „emberi” komponenst, vagyis a nagyon nehezen m\u00e9rhet\u0151 \u00e9s \u00e1br\u00e1zolhat\u00f3 intellektu\u00e1lis dimenzi\u00f3kat.<\/p>\r\n\r\n

Am\u00edg ugyanis a g\u00e9nek \u00e9s a betegs\u00e9gek nem fognak \u00e9rtetlenkedni, hogy mi\u00e9rt is ker\u00fcltek egym\u00e1s mell\u00e9 egy k\u00e9pen, addig a m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g szerepl\u0151i sz\u00e1m\u00e1ra nagyon is fontos k\u00e9rd\u00e9s, hogy ki kihez \u00e1ll k\u00f6zel, ki kinek a t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban jelenik meg egy \u00e1br\u00e1n. A h\u00e1l\u00f3zattudom\u00e1ny kiv\u00e1l\u00f3an tudja vizualiz\u00e1lni azt, hogy mik\u00e9nt is fejl\u0151d\u00f6tt a tudom\u00e1ny, \u00e9s milyen csom\u00f3pontok, illetve kapcsolatok voltak meghat\u00e1roz\u00f3ak, \u00e9s mennyire bonyolult h\u00e1l\u00f3zatot is alkotnak a term\u00e9szettudom\u00e1nyos cikkek, illetve azok szerz\u0151i – a Nature digitaliz\u00e1lt hivatkoz\u00e1si rendszere szerint.<\/p>\r\n\r\n

Ugyanez a heurisztika az adathi\u00e1nyos, \u00e9s sokszor esetleges, vagy \u00e9ppen k\u00e9nyszer\u0171 kapcsolatokra \u00e9p\u00fcl\u0151, \u00e9s persze a kapcsolatok jelleg\u00e9re is nagy s\u00falyt fektet\u0151 m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1gban nem igaz\u00e1n m\u0171k\u00f6dik. Meglehet\u0151sen ironikus \u00e9s persze rendk\u00edv\u00fcl tanuls\u00e1gos, hogy az adatvizualiz\u00e1ci\u00f3 eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1t ad\u00f3 m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g kapcsolati h\u00e1l\u00f3j\u00e1nak \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa m\u00e1r egy\u00e1ltal\u00e1n nem fens\u00e9ges, s\u0151t a magyar m\u0171v\u00e9szeti h\u00e1l\u00f3zat \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa „bel\u00fclr\u0151l” n\u00e9zve m\u00e9g csak nem is heurisztikus.<\/p>\r\n\r\n

Egy laikus sz\u00e1m\u00e1ra ugyan informat\u00edv lehet a „nagy” nevek kirajzol\u00f3d\u00e1sa, de a kapcsolatok min\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9s er\u0151ss\u00e9g\u00e9t a Barab\u00e1siLab nem tudja vizualiz\u00e1lni, \u00edgy \u00e9ppen a val\u00f3ban \u00e9rdekes intellektu\u00e1lis trendek \u00e9s hermeneutikai \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek hi\u00e1nyoznak bel\u0151le, aminek h\u00edj\u00e1n csak h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e1br\u00e1kat kapunk a politikai, eszt\u00e9tikai \u00e9s pszichol\u00f3giai szempontok szerint is meglehet\u0151sen komplex magyar art world k\u00e9pe helyett.<\/p>\r\n\r\n

<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n\r\n

(1)<\/a> Albert-L\u00e1szlo Barab\u00e1si – R\u00e9ka Albert: Emergence of Scaling in Random Networks. Science<\/I>, 286, 1999. 509-512.<\/p>\r\n

(2)<\/a> W. J. T. Mitchell: Picture Theory. Essays on Verbal and Visual Representations.<\/I> Chicago University Press, Chicago, 1994. James Elkins: Art History and Images That Are Not Art. The Art Bulletin<\/I>, 77, 1995. 553-571. Nelson Goodman: Languages of Art.<\/I> Bobbs-Merrill, Indianapolis, 1968.<\/p>\r\n

(3)<\/a> Kepes Gy\u00f6rgy: A vil\u00e1g \u00faj k\u00e9pe a m\u0171v\u00e9szetben \u00e9s a tudom\u00e1nyban.<\/I> (1956) Corvina, Budapest, 1979. K\u00e1llai Ern\u0151: A term\u00e9szet rejtett arca.<\/I> Miszt\u00f3tfalusi, Budapest, 1947.<\/p>\r\n

(4)<\/a> Bruno Latour: Visualizing and Cognition. Thinking With Eyes and Hands. Knowledge and Society<\/I>, 6. 1986. 1-40.<\/p>\r\n

(5)<\/a> Svetlana Alpers: H\u0171 k\u00e9pet alkotni. Holland m\u0171v\u00e9szet a 17. sz\u00e1zadban.<\/I> (1983) Corvina, Budapest, 2000. Michael Baxandall: Renesz\u00e1nsz szeml\u00e9let, renesz\u00e1nsz fest\u00e9szet.<\/I> (1972) Corvina, Budapest, 1986. Michel Foucault: A szavak \u00e9s a dolgok. A t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyok archeol\u00f3gi\u00e1ja.<\/I> (1966) Osiris, Budapest, 2000.<\/p>\r\n

(6)<\/a> Gaston Bachelard: A nem filoz\u00f3fi\u00e1ja.<\/I> (1943) Akad\u00e9miai, Budapest, 1997. Alexander Koyr\u00e9: From the Closed World to the Infinite Universe.<\/I> Johns Hopkins University Press. Baltimore, 1957.<\/p>\r\n

(7)<\/a> Jean-Francois Lyotard: A fens\u00e9ges \u00e9s az avantg\u00e1rd. (1988) Enigma<\/I>, 6, 1995. 49-61<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az emberi l\u00e9pt\u00e9kkel szinte elk\u00e9pzelhetetlen m\u00e9ret\u0171 galaxis klaszterek \u00e9s a hihetetlen\u00fcl \u00f6sszetett, szint\u00e9n milli\u00e1rdos nagys\u00e1grend\u0171 neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatok vizualiz\u00e1ci\u00f3ja mindig leny\u0171g\u00f6zi a n\u00e9z\u0151t, vagyis m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe l\u00e9p a fens\u00e9ges eszt\u00e9tik\u00e1ja, avagy a h\u0171ha \u00e9lm\u00e9ny, beindul az agy, ami ide\u00e1lis esetben az elk\u00e9pzel\u00e9s \u00e9s a meg\u00e9rt\u00e9s sikeress\u00e9g\u00e9t \u00f6r\u00f6mteli \u00e9rz\u00e9ssel jutalmazza. A nagyon nagy \u00e9s a nagyon kicsi, az […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":631039,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-401097","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401097","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401097"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401097\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/631039"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401097"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401097"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401097"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}