{"id":401099,"date":"2020-11-08T23:00:00","date_gmt":"2020-11-08T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401099"},"modified":"2020-11-08T23:00:00","modified_gmt":"2020-11-08T23:00:00","slug":"bodoczky-szerint-a-vilag","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/szabad-kez\/bodoczky-szerint-a-vilag\/","title":{"rendered":"Bod\u00f3czky szerint a vil\u00e1g"},"content":{"rendered":"
\r\n

Ha Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l szeml\u00e9lj\u00fck a m\u0171v\u00e9szet oktat\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, akkor Paul Klee, Joseph Beuys \u00e9s Robert Filliou mell\u00e9 nyugodtan odatehetj\u00fck Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s, Maurer D\u00f3ra \u00e9s Bod\u00f3czky Istv\u00e1n holisztikus szeml\u00e9let\u0171 pedag\u00f3giai munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t is, amelyekben egy\u00e1ltal\u00e1n nem v\u00e1lt el egym\u00e1st\u00f3l az eszt\u00e9tika, az etika \u00e9s az ismeretelm\u00e9let terr\u00e9numa.<\/p>\r\n

S\u0151t – \u00e9s ezt jelenti a Rudolf Steinert\u0151l, illetve egy t\u00e1gabb perspekt\u00edv\u00e1ban az alkimist\u00e1kt\u00f3l meg\u00f6r\u00f6k\u00f6lt holisztikus kifejez\u00e9s – a pedag\u00f3gia c\u00e9lja n\u00e1luk \u00e9ppen az volt, hogy a di\u00e1k, illetve a leend\u0151 m\u0171v\u00e9sz egys\u00e9gben l\u00e1ssa a m\u0171v\u00e9szet, a tudom\u00e1ny, a t\u00e1rsadalom, a politika \u00e9s a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9let probl\u00e9m\u00e1it, \u00e9s azokra kreat\u00edv megold\u00e1sokat tal\u00e1ljon.<\/p>\r\n

Az el\u0151z\u0151 nagy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l (Do It – A tan\u00edt\u00e1s mint alkot\u00e1s<\/i>, Budapest Gal\u00e9ria<\/a>) elt\u00e9r\u0151en Bod\u00f3czky mostani ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa nem a pedag\u00f3gi\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l, de tudjuk, hogy egy nagy pedag\u00f3gus hozta l\u00e9tre, aki a r\u00f3la k\u00e9sz\u00fclt \u00e9s a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son is l\u00e1that\u00f3 portr\u00e9filmben is kiemeli<\/a>, hogy sz\u00e1m\u00e1ra a tan\u00edt\u00e1s is m\u0171v\u00e9szet – mintha Beuyst, Filliout vagy \u00e9ppen Erd\u00e9lyt hallan\u00e1nk.<\/p>\r\n

A J\u00e1tsszuk azt, hogy meghaltunk<\/i> c\u00edmet visel\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s – a gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dtet\u00e9s \u00e9s a tan\u00edt\u00e1s horatiusi maxim\u00e1j\u00e1nak szellem\u00e9ben – egy eleg\u00e1ns csavarral m\u00e9g meg is ford\u00edtja a metafor\u00e1t, hiszen arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy a m\u0171v\u00e9szet Bod\u00f3czky sz\u00e1m\u00e1ra mindig egy\u00fattal tan\u00edt\u00e1s is, amelynek sor\u00e1n valamit el lehet, \u00e9s el is kell mondani a vil\u00e1gr\u00f3l.<\/p>\r\n

Persze nem az\u00e9rt, hogy azt b\u00e1rki megtanulja, vagy lem\u00e1solja, hanem ink\u00e1bb az\u00e9rt, hogy maga is megpr\u00f3b\u00e1lkozzon valami hasonl\u00f3val. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s c\u00edm\u00e9t ad\u00f3 j\u00e1t\u00e9k az alkot\u00f3 m\u0171v\u00e9sz \u00e9s a tan\u00e1r saj\u00e1t (tulajdonk\u00e9ppen kur\u00e1tori) \u00e9rtelmez\u00e9se szerint nem a hal\u00e1lr\u00f3l \u00e9s nem is annak elj\u00e1tsz\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l, hanem arr\u00f3l, hogy l\u00e9teznek dimenzi\u00f3k a h\u00e9tk\u00f6znapi val\u00f3s\u00e1gunkon t\u00fal is, amelyekbe \u00e1t is lehet l\u00e9pni, \u00e9s onnan r\u00e1 is lehet tekinteni \u00f6nmagunkra.<\/p>\r\n

Azaz a meghal\u00f3s gyermekj\u00e1t\u00e9k egy komoly, pszichol\u00f3giai \u00e9s ismeretelm\u00e9leti dimenzi\u00f3t is mag\u00e1ban hordoz. Lehet\u0151s\u00e9get ad arra, hogy kil\u00e9pj\u00fcnk az \u00e9let\u00fcnkb\u0151l, lehet\u0151v\u00e9 teszi, hogy k\u00edv\u00fclr\u0151l l\u00e1ssuk \u00f6nmagunkat, \u00e9let\u00fcnket \u00e9s p\u00e1lyafut\u00e1sunkat. A j\u00e1t\u00e9k gyermeki fogalmis\u00e1ga mellett megjelenik teh\u00e1t – a m\u0171v\u00e9sz sz\u00e1nd\u00e9ka szerint – az id\u0151belis\u00e9g \u00e9s a t\u00e9rbelis\u00e9g filozofikus koordin\u00e1tarendszere is a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son. Vagyis – az \u00e9let \u00e1ltal tragikusan aktualiz\u00e1lt – ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sc\u00edm, a m\u0171v\u00e9szi p\u00e1ly\u00e1ra visszatekint\u0151 fel\u00fct\u00e9s m\u00e9g ann\u00e1l is filozofikusabb, mint ahogy azt hirtelenj\u00e9ben gondoln\u00e1nk.<\/p>\r\n

Valahogy \u00edgy, de mindenk\u00e9ppen hasonl\u00f3an, m\u0171k\u00f6dik Bod\u00f3czky els\u0151 pillant\u00e1sra egyszer\u0171nek t\u0171n\u0151, m\u00e9gis rendk\u00edv\u00fcl komplex vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1ja is, amelynek m\u00e9lt\u00f3 \u00e9s egyben frapp\u00e1ns \u00f6sszefoglal\u00e1sa ez a kis ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s, amelynek dek\u00f3dol\u00e1s\u00e1hoz – j\u00f3 tan\u00e1rk\u00e9nt – Bod\u00f3czky maga adja meg a kulcsokat k\u00eds\u00e9r\u0151sz\u00f6veg\u00e9ben.<\/p>\r\n

A sz\u00f6veg szerint ugyanis h\u00e1rom fogalomra \u00e9p\u00fcl az \u00e9letm\u0171, amelyek persze \u00f6nmagukban is t\u00e1g konnot\u00e1ci\u00f3s mez\u0151vel b\u00edrnak: J\u00e1t\u00e9k, Efemer, Levit\u00e1ci\u00f3. A s\u00e1rk\u00e1ny\u00e9p\u00edt\u00e9s egyszerre j\u00e1t\u00e9k \u00e9s m\u0171v\u00e9szet, ami implik\u00e1lja a k\u00e9t tev\u00e9kenys\u00e9g \u00f6sszekapcsol\u00e1s\u00e1t, egym\u00e1sba j\u00e1tsz\u00e1s\u00e1t is.<\/p>\r\n

A s\u00e1rk\u00e1nyok h\u00e9tk\u00f6znapi, m\u00faland\u00f3, efemer anyagokb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclnek, ami j\u00e1t\u00e9kba hozza a fennk\u00f6lt m\u0171v\u00e9szet anyagi(as)s\u00e1g\u00e1nak kritik\u00e1j\u00e1t is. A s\u00e1rk\u00e1nyok val\u00f3j\u00e1ban nem rep\u00fclnek, hanem lebegnek, vagyis a reflex\u00edv m\u0171v\u00e9szi \u00e9s emberi l\u00e9t alleg\u00f3ri\u00e1ik\u00e9nt mintegy levit\u00e1lnak a talaj \u00e9s a h\u00e9tk\u00f6znapok f\u00f6l\u00f6tt, mik\u00f6zben nem is szakadnak el att\u00f3l.<\/p>\r\n

Bod\u00f3czky \u00f6n\u00e9rtelmez\u00e9se egyszer\u0171, sz\u00e9p \u00e9s kerek, \u00e9n most m\u00e9gis – az alkot\u00f3 sorai \u00e9s alkot\u00e1sai k\u00f6z\u00f6tt olvasva, \u00e9s megl\u00e1tva a nagyon is odatervezett plusz dimenzi\u00f3kat – egy m\u00e1sfajta fogalom- \u00e9s szempontrendszert javasoln\u00e9k: Vil\u00e1g, T\u00f6rt\u00e9nelem, Pszich\u00e9. A munk\u00e1k ugyanis nemcsak az alkot\u00f3 m\u0171v\u00e9szi \u00e9s tan\u00e1ri p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t rajzolj\u00e1k ki, de azt az utat is, amit a hetvenes \u00e9vek \u00f3ta a l\u00e1t\u00e1s \u00e9s a vizualit\u00e1s kult\u00far\u00e1ja bej\u00e1rt. (1)<\/a><\/p>\r\n

Bod\u00f3czky tan\u00e1rk\u00e9nt maga is komoly alak\u00edt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151je lett ennek az \u00faj, kreat\u00edv, k\u00e9pkorszaknak, amely a szemiotik\u00e1b\u00f3l \u00e9s a strukturalizmusb\u00f3l kiindulva ismerte fel, hogy modern kult\u00far\u00e1nkat milyen m\u00e9rt\u00e9kben hatj\u00e1k \u00e1t a k\u00e9pek, \u00e9s mennyire nem tudunk mit kezdeni ezzel a jelens\u00e9ggel, vagyis milyen nagy sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk van arra, amit vizu\u00e1lis nevel\u00e9snek h\u00edvunk. (2)<\/a><\/p>\r\n

A p\u00e1ly\u00e1ra egyszerre j\u00e1t\u00e9kosan \u00e9s komolyan visszatekint\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s nyit\u00f3 munk\u00e1ja a Lebeg\u00e9s<\/i>, vagyis a m\u0171v\u00e9sz emblematikus s\u00e1rk\u00e1nyainak plafonra f\u00fcggesztett csoportja, amely teljesen mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151 m\u00f3don, a grand art p\u00e1tosz\u00e1t\u00f3l mentesen lebeg<\/a> \u00e9g \u00e9s f\u00f6ld, m\u00falt \u00e9s jelen, m\u0171v\u00e9szet \u00e9s \u00e9let k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\r\n

Az absztrakt r\u00e1csokat, filoz\u00f3fiai rendszereket \u00e9s \u0151si v\u00e1gyakat is megid\u00e9z\u0151 s\u00e1rk\u00e1nyok egy\u00fattal \u00f6sszek\u00f6tik<\/a> egym\u00e1ssal a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s t\u00f6bbi munk\u00e1j\u00e1t is, amelyek viszont a Vil\u00e1g, a T\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s a Pszich\u00e9 dimenzi\u00f3ira is reflekt\u00e1lnak.<\/p>\r\n

Pszich\u00e9 helyett mondhatn\u00e9k Embert is \u00fagy, ahogy L\u00e9vi-Strauss, vagy Foucault \u00e9rtette a kifejez\u00e9st, de Bod\u00f3czky valahogy – a konstrukci\u00f3k \u00e9s a strukt\u00far\u00e1k, a szerkezetek \u00e9s a r\u00e1csok nyilv\u00e1nval\u00f3 hangs\u00falya ellen\u00e9re is – sokkal kev\u00e9sb\u00e9 strukturalista mint az eml\u00edtettek, \u00edgy ink\u00e1bb megmaradn\u00e9k a klasszikus \u00e9s avantg\u00e1rd asszoci\u00e1ci\u00f3kat is kelt\u0151 Pszich\u00e9n\u00e9l.<\/p>\r\n

A Vil\u00e1g ismeretelm\u00e9leti horizontj\u00e1t a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egy m\u00e1sik fontos munk\u00e1ja jutatta eszembe: Az ismert vil\u00e1g t\u00e9rk\u00e9pe<\/i> (2020), ami absztrakt s\u00e1rk\u00e1nyokk\u00e1 v\u00e1ltoztatja<\/a> a F\u00f6ld j\u00f3l ismert „t\u00e1bl\u00e1s” t\u00e9rk\u00e9p\u00e9t. A hatalmas feh\u00e9r falon azonban a s\u00e1rk\u00e1nyok k\u00f6z\u00f6tt kiterjedt feh\u00e9r foltok, terra incognit\u00e1k l\u00e1that\u00f3k, \u00e9s a felt\u00e9rk\u00e9pezett r\u00e9szek sem eml\u00e9keztetnek a F\u00f6ld j\u00f3l ismert kartografikus formakincs\u00e9re.<\/p>\r\n

Nyilv\u00e1nval\u00f3an egy metaforikus \u00e9s szimbolikus t\u00e9rk\u00e9pr\u0151l van teh\u00e1t sz\u00f3, ami egyr\u00e9szt az ismeretlen dom\u00edniumok kiterjedts\u00e9g\u00e9t, m\u00e1sr\u00e9szt ismereteink szubjektivit\u00e1s\u00e1t is kidombor\u00edtja. A teljes \u00e9s objekt\u00edv tud\u00e1s, avagy a pozitivizmus ill\u00fazi\u00f3ja m\u00e1r egy\u00e9rtelm\u0171en a m\u00falt\u00e9, Bod\u00f3czky nem Vermeer \u00e9s nem is Zola ut\u00f3da, (3)<\/a> t\u00e9rk\u00e9pe nyilv\u00e1nval\u00f3an nem a term\u00e9szet vagy a l\u00e1that\u00f3 val\u00f3s\u00e1g t\u00fckre, a lek\u00e9pez\u00e9s paradoxon\u00e1nak (a szubjektivit\u00e1s \u00e9s az objektivit\u00e1s feloldhatatlan ellentmond\u00e1s\u00e1nak) \u00e9lvezete mindazon\u00e1ltal nagyon is ott van benne, csak\u00fagy, mint Foucault \u00e9s Borges h\u00edres k\u00ednai enciklop\u00e9di\u00e1j\u00e1ban. (4)<\/a><\/p>\r\n

Bod\u00f3czky t\u00e9rk\u00e9pe formailag az \u00e1ltala nagyra becs\u00fclt Klee „enciklop\u00e9dikus” vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1j\u00e1t is felid\u00e9zi, aki maga is tan\u00e1r volt, \u00e9s nem mellesleg programszer\u0171en is holisztikus (legink\u00e1bb antropoz\u00f3fiai) szellemis\u00e9get k\u00e9pviselt az oktat\u00e1sban.<\/p>\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s harmadik nagy volumen\u0171 munk\u00e1ja a Scrapbook<\/i>, a szem\u00e9lyes t\u00f6rt\u00e9nelem, avagy a szem\u00e9lyes \u00e9s a kollekt\u00edv eml\u00e9kezet dokumentuma<\/a>, ami egy\u00fattal – form\u00e1lisan, illetve formailag – a koll\u00e1zs \u00e9s a mont\u00e1zs, vagyis un block a modern m\u0171v\u00e9szet sz\u00ednrevitele is.<\/p>\r\n

A „v\u00e1zlatok” ugyanis a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a k\u00e9p \u00faj, a kor\u00e1bbin\u00e1l t\u00e1gabb fogalm\u00e1ra \u00e9p\u00edtenek, vagyis azt a szeml\u00e9letm\u00f3dot hordozz\u00e1k, amit maga Bod\u00f3czky is vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1nak nevez. (5)<\/a> A vizu\u00e1lis kult\u00fara tudom\u00e1ny\u00e1nak n\u00e9z\u0151pontja pedig elvileg j\u00f3val demokratikusabb, illetve holisztikusabb, mint a klasszikus eszt\u00e9tika \u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net horizontja.<\/p>\r\n

A s\u00e1rk\u00e1nyszer\u0171 v\u00e1zlatokon, k\u00e9p- \u00e9s sz\u00f6vegkoll\u00e1zsokon ebben a szellemben t\u0171nnek fel a klasszikus \u00e9s a modern m\u0171v\u00e9szet formai toposzai mellett a popkult\u00fara \u00e9s a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9let jelens\u00e9gei \u00e9s k\u00e9pei is. A Scrapbook<\/i> mindezen t\u00fal a tudat m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t is modellezi, ami egy\u00e9ni \u00e9s kollekt\u00edv eml\u00e9kekb\u0151l, k\u00e9pekb\u0151l \u00e9s t\u00f6rt\u00e9netekb\u0151l rakja \u00f6ssze a maga val\u00f3s\u00e1g\u00e1t, amelynek t\u00f6red\u00e9kess\u00e9g\u00e9t \u00e9s esetlegess\u00e9g\u00e9t, avagy paradox holisztikuss\u00e1g\u00e1t az eml\u00e9kk\u00f6nyv alkot\u00f3ja b\u00e1tran \u00e9s ny\u00edltan felv\u00e1llalja.<\/p>\r\n

\u00cdgy \u00e9rkez\u00fcnk el az Emberhez, illetve – Bod\u00f3czky eset\u00e9ben – a mitol\u00f3giai asszoci\u00e1ci\u00f3kat (is) kelt\u0151 Pszich\u00e9hez, ami \u00e9rz\u00e9sekkel \u00e9s \u00e9rzelmekkel, v\u00e1ggyal \u00e9s szeretettel t\u00f6lti fel a logika, az ismeretelm\u00e9let \u00e9s a normat\u00edv (stil\u00e1ris) eszt\u00e9tika vil\u00e1g\u00e1t.<\/p>\r\n

A Pszich\u00e9, a L\u00e9lek jelen esetben spiritu\u00e1lis \u00e9rtelemben is lebeg, levit\u00e1l, hiszen a Scrapbook<\/i> l\u00e1that\u00f3 \u00e9s olvashat\u00f3, de alkot\u00f3ja testi \u00e9s szellemi val\u00f3j\u00e1ban imm\u00e1ron nincs k\u00f6z\u00f6tt\u00fcnk, ami f\u00e1jdalmasan szem\u00e9lyes jelent\u00e9sekkel t\u00f6lti fel a Memento Mori<\/i> c\u00edm\u0171 munk\u00e1t is, ami R\u00f3m\u00e1ban j\u00f6tt l\u00e9tre.<\/p>\r\n

A k\u00e9pek els\u0151 blikkre absztrakt expresszionista gesztusoknak t\u0171nnek<\/a>, de val\u00f3j\u00e1ban nagyon is h\u00e9tk\u00f6znapiak, Bod\u00f3czky gy\u0171jt\u0151szenved\u00e9ly\u00e9nek \u00e9s kreativit\u00e1s\u00e1nak eml\u00e9kei is egy\u00fattal, hiszen az \u00d6r\u00f6k V\u00e1rosban efemer anyagokat, a Tevere uszad\u00e9k f\u00e1it v\u00e1lasztott modellnek, amiket azt\u00e1n a kalligrafikus absztrakci\u00f3 mestereit id\u00e9z\u0151en festett meg.<\/p>\r\n

A Scrapbook<\/i> err\u0151l a bizonyos kreativit\u00e1sr\u00f3l (is) mes\u00e9l, amikor az eml\u00e9kezet \u00e9s a vizu\u00e1lis kult\u00fara logik\u00e1ja szerint f\u0171zi \u00f6ssze a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le eredet\u0171 (fot\u00f3k, t\u00e9rk\u00e9pek, embl\u00e9m\u00e1k, klasszikus m\u0171t\u00e1rgyak, mesek\u00f6nyvek, rekl\u00e1mk\u00e9pek, rajzfilmek) k\u00e9peket \u00e9s \u00e9rz\u00e9seket. \u00c9s t\u00f6rt\u00e9neteket is mes\u00e9l, R\u00f3m\u00e1r\u00f3l, a gyerekkor\u00e1r\u00f3l, a tan\u00e1ri p\u00e1ly\u00e1r\u00f3l \u00e9s sok minden m\u00e1sr\u00f3l is.<\/p>\r\n

P\u00e9ld\u00e1ul az absztrakci\u00f3r\u00f3l \u00e9s a spiritualit\u00e1sr\u00f3l, \u00e9s egy m\u0171v\u00e9szkoll\u00e9g\u00e1r\u00f3l a hatvanas \u00e9vekb\u0151l, aki hatalmas intenzit\u00e1ssal gy\u00e1rtotta az absztrakt festm\u00e9nyeket, mik\u00f6zben az a dilemma r\u00e1gta lelk\u00e9t, hogy „absztrakt legyek, vagy ink\u00e1bb m\u00e9lyen emberi”, amib\u0151l azt\u00e1n sz\u00e1ll\u00f3ige is lett a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1n.<\/p>\r\n

A t\u00f6rt\u00e9neteket minden esetben egy-egy k\u00e9p, vagy ink\u00e1bb eml\u00e9kk\u00f6nyv oldal illusztr\u00e1lja, pontosabban a sztorik eml\u00e9kk\u00e9pekk\u00e9nt is megjelennek, amiket a m\u0171v\u00e9szi sz\u00e1nd\u00e9k nyilv\u00e1nval\u00f3an \u00e1tsz\u00ednez, m\u00f3dos\u00edt, transzform\u00e1l.<\/p>\r\n

Az absztrakci\u00f3n t\u00fall\u00e9p\u0151 m\u00e9lyen emberi fogalm\u00e1t \u00e9s korabeli jelent\u00e9s\u00e9t p\u00e9ld\u00e1ul az absztrakt expresszionizmus sz\u00ednmez\u0151i el\u00e9 helyezett karikat\u00fara jelen\u00edti meg, ami a g\u00fany regiszter\u00e9ben szembe\u00e1ll\u00edtja egym\u00e1ssal egy bika (gondoljunk csak Picass\u00f3ra) term\u00e9szetesen realista \u00e9s elvont, geometrikusan absztrakt k\u00e9p\u00e9t.<\/p>\r\n

Az absztrakci\u00f3 popul\u00e1ris \u00e9s szocialista realista \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t is felhaszn\u00e1l\u00f3 po\u00e9nt nyilv\u00e1n nem kell magyar\u00e1zni, hab\u00e1r a humor, Bod\u00f3czky humora egy olyan komponens, ami per pillanat a nagy \u00edv\u0171, holisztikus \u00e9s kozmografikus \u00e9rtelmez\u00e9si keretben n\u00e9mik\u00e9pp h\u00e1tt\u00e9rbe szorult.<\/p>\r\n

Hogy az alkot\u00f3t \u00e9s munk\u00e1it \u00e1that\u00f3 der\u0171t er\u0151teljesebben hangs\u00falyozhassam, egy m\u00e1sik filozofikus po\u00e9nnal z\u00e1rn\u00e1m az \u00e9rtelmez\u0151 eml\u00e9kez\u00e9st, egy m\u00e1sik ember, egy m\u00e1sik intellektu\u00e1lis univerzum eml\u00e9keinek szintetikus \u00e9s intuit\u00edv \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t. (6)<\/a><\/p>\r\n

Bod\u00f3czky \u00e9let\u00e9nek egyszerre k\u00f6lt\u0151i \u00e9s ironikus, konceptu\u00e1lis \u00e9s vizu\u00e1lis foglalatak\u00e9nt, nagy l\u00e9pt\u00e9k\u0171 m\u0171v\u00e9 nem form\u00e1lt sz\u00e1mtalan \u00f6tlet\u00e9nek \u00e9s gondolat\u00e1nak t\u00e1rh\u00e1zak\u00e9nt a Scrapbook<\/i> – nyilv\u00e1nval\u00f3an nem v\u00e9letlen\u00fcl – egy Chaim Soutine-t\u0151l k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6tt id\u00e9zettel kezd\u0151dik, ami az \u00e9let \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet sokszor \u00e9s sokf\u00e9lek\u00e9ppen defini\u00e1lt hat\u00e1rait is \u00faj perspekt\u00edv\u00e1ba helyezi: A deform\u00e1ci\u00f3 maga az \u00e9let!<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

(1)<\/a> A legismertebb \u00f6sszefoglal\u00f3ja ennek a t\u00f6rt\u00e9netnek: Nicholas Mirzoeff (ed.): The Visual Culture Reader.<\/i> Routledge, New York, 2002.<\/p>\r\n

(2)<\/a> Bod\u00f3czky Magyarorsz\u00e1gon az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt reflekt\u00e1lt az amerikai visual culture studies fejlem\u00e9nyeire, t\u00f6bb \u00edzben is id\u00e9zte Nicholas Mirzoeff k\u00f6teteit, mik\u00f6zben azt is hangs\u00falyozta, hogy a vizu\u00e1lis kult\u00fara kifejez\u00e9s n\u00e1lunk m\u00e1r a hetvenes \u00e9vekben megjelent Mikl\u00f3s P\u00e1l, N\u00e9meth Lajos \u00e9s S. Nagy Katalin munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ban.<\/p>\r\n

(3)<\/a> V.\u00f6.: Svetlana Alpers: H\u0171 k\u00e9pet alkotni. Holland fest\u00e9szet a XVII. sz\u00e1zadban.<\/i> (1983) Corvina, Budapest, 2000.<\/p>\r\n

(4)<\/a> Michel Foucault: A szavak \u00e9s dolgok. A t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyok archeol\u00f3gi\u00e1ja.<\/i> (1966) Osiris, Budapest, 2000.<\/p>\r\n

(5)<\/a> V.\u00f6.: Bod\u00f3czky Istv\u00e1n: Kis k\u00f6nyv a vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szeti nevel\u00e9sr\u0151l.<\/i> VKFA, Budapest, 2012.<\/p>\r\n

(6)<\/a> V.\u00f6.: Erwin Panofsky: Ikonogr\u00e1fia \u00e9s ikonol\u00f3gia. (1939) In: Jelent\u00e9s a vizu\u00e1lis m\u0171v\u00e9szetekben.<\/i> ELTE, Budapest, 2011. 252-274.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ha Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l szeml\u00e9lj\u00fck a m\u0171v\u00e9szet oktat\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, akkor Paul Klee, Joseph Beuys \u00e9s Robert Filliou mell\u00e9 nyugodtan odatehetj\u00fck Erd\u00e9ly Mikl\u00f3s, Maurer D\u00f3ra \u00e9s Bod\u00f3czky Istv\u00e1n holisztikus szeml\u00e9let\u0171 pedag\u00f3giai munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t is, amelyekben egy\u00e1ltal\u00e1n nem v\u00e1lt el egym\u00e1st\u00f3l az eszt\u00e9tika, az etika \u00e9s az ismeretelm\u00e9let terr\u00e9numa. S\u0151t – \u00e9s ezt jelenti a Rudolf Steinert\u0151l, illetve egy t\u00e1gabb […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":631041,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[8],"tags":[],"class_list":["post-401099","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szabad-kez"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401099","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401099"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401099\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2022719,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401099\/revisions\/2022719"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/631041"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401099"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401099"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401099"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}