{"id":401103,"date":"2020-12-29T23:00:00","date_gmt":"2020-12-29T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401103"},"modified":"2020-12-29T23:00:00","modified_gmt":"2020-12-29T23:00:00","slug":"a-kepek-energetikaja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/a-kepek-energetikaja\/","title":{"rendered":"A k\u00e9pek energetik\u00e1ja"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

Bredekamp K\u00e9paktus<\/I> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve egy magyarul m\u00e9g nem l\u00e9tez\u0151 fogalomr\u00f3l, a besz\u00e9daktus mint\u00e1j\u00e1ra konstru\u00e1lt k\u00e9paktusr\u00f3l sz\u00f3l, \u00e9s egy kifejezetten szintetikus (s\u0151t szinergikus) intellektu\u00e1lis v\u00e1llalkoz\u00e1s lenyomata.<\/p>\r\n\r\n

Tulajdonk\u00e9ppen t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen is szintetikus munk\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, hiszen Bredekamp kor\u00e1bbi t\u00e9m\u00e1i \u00e9s kor\u00e1bbi k\u00f6nyveinek f\u0151h\u0151sei, Plat\u00f3n, Hobbes, Darwin \u00e9s Aby Warburg k\u00f6sz\u00f6nnek vissza bel\u0151le, mik\u00f6zben az\u00e9rt is szintetikus a k\u00f6tet, mert arra tesz provokat\u00edv k\u00eds\u00e9rletet, hogy megalkosson egy \u00e1ltal\u00e1nos k\u00e9pelm\u00e9letet, ami az elm\u00falt f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zadban m\u00e1r j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny kutat\u00f3t \u00e9s kutat\u00f3csoportot foglalkoztatott, akiknek szeml\u00e9lete \u00e9s horizontja r\u00e9szben Bredekampn\u00e1l is felfedezhet\u0151.<\/p>\r\n\r\n

Ezek k\u00f6z\u00fcl magyar nyelvter\u00fcleten tal\u00e1n a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s filoz\u00f3fiai alapokr\u00f3l indul\u00f3 W. J. T. Mitchell munk\u00e1ss\u00e1ga, (1)<\/a> illetve Hans Belting k\u00e9pantropol\u00f3gi\u00e1ja a legismertebb, (2)<\/a> de mellett\u00fck m\u00e9g mindenk\u00e9ppen ki kell emeln\u00fcnk egy m\u00e1sik amerikai kutat\u00f3, James Elkins „materi\u00e1lis” k\u00e9ptudom\u00e1ny\u00e1t (image studies), (3)<\/a> illetve Gottfried Boehm \u00e9s Klaus Sachs-Hombach fenomenol\u00f3giai \u00e9s kommunik\u00e1ci\u00f3elm\u00e9leti k\u00eds\u00e9rleteit a n\u00e9met nyelvter\u00fcletr\u0151l. (4)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Hozz\u00e1juk k\u00e9pest Bredekamp v\u00e1llalkoz\u00e1s\u00e1nak k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9ge abban rejlik, hogy „indukt\u00edv” m\u00f3don, kifejezetten empirikusan k\u00f6zel\u00edt a k\u00e9pekhez, amelyek spektruma n\u00e1la \u00e1t\u00edvel az eg\u00e9sz emberi civiliz\u00e1ci\u00f3n a Paleolitikumt\u00f3l a poszthumanizmusig, hiszen legr\u00e9gebbi p\u00e9ld\u00e1i totemisztikus k\u00e9pek id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk el\u0151tt 40000 k\u00f6rny\u00e9k\u00e9r\u0151l, legfrissebb k\u00e9pei pedig olyan kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szek munk\u00e1i, mint Eduardo Kac \u00e9s Vanessa Beecroft.<\/p>\r\n\r\n

Kiterjedt intellektu\u00e1lis kapcsolati h\u00e1l\u00f3j\u00e1b\u00f3l Bredekamp mindazon\u00e1ltal egyik saj\u00e1t kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9t emeli ki k\u00f6nyv\u00e9nek el\u0151zm\u00e9nyek\u00e9nt, a Bildakt und Verk\u00f6rperung<\/I> kutat\u00f3csoportot, amelyet John Michael Krois-szal k\u00f6z\u00f6sen vezetett a berlini Humboldt Egyetemen.<\/p>\r\n\r\n

Ebbe a szinergi\u00e1ba a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net \u00e9s a kult\u00faratudom\u00e1ny fel\u0151l \u00e9rkez\u0151 Bredekamp hozta a k\u00e9peket \u00e9s a k\u00e9pi aktusokat, a megtestes\u00fcl\u00e9s, illetve a testet \u00f6lt\u00e9s (Verk\u00f6rperung) kifejez\u00e9s pedig egy elmefiloz\u00f3fiai \u00e9s antropol\u00f3giai orient\u00e1ci\u00f3j\u00fa gondolatk\u00f6rt k\u00e9pvisel, ami Krois munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak centrum\u00e1t jel\u00f6li.<\/p>\r\n\r\n

Az elmefiloz\u00f3fi\u00e1t \u00e9s a neurobiol\u00f3gi\u00e1t is forradalmas\u00edt\u00f3, a test \u00e9s az elme dualizmus\u00e1t felsz\u00e1mol\u00f3, azaz szintetiz\u00e1l\u00f3 megtestes\u00fcl\u00e9s, (5)<\/a> avagy embodiment fogalom Bredekamp k\u00e9pelm\u00e9let\u00e9nek is fontos t\u00e1masza, hiszen a k\u00e9pek \u0151si energetik\u00e1j\u00e1nak Plat\u00f3nra \u00e9s Arisztotel\u00e9szre visszamutat\u00f3 filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1t a n\u00e9met m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz a kort\u00e1rs idegtudom\u00e1ny elm\u00e9leteibe igyekszik lehorgonyozni.<\/p>\r\n\r\n

Bredekamp olvasat\u00e1ban Plat\u00f3n h\u00edres barlanghasonlata ugyan\u00fagy a k\u00e9pek erej\u00e9t mutatja, ahogy a t\u00fck\u00f6rneuronok \u00e9rtelmez\u00e9se sor\u00e1n is a k\u00e9pek hatalma ker\u00fcl az \u00e9rtelmez\u00e9s homlokter\u00e9be. Plat\u00f3n barlangja kapcs\u00e1n ugyanis megjegyzi, hogy a nagy g\u00f6r\u00f6g filoz\u00f3fus egy\u00e1ltal\u00e1n nem becs\u00fclte le a m\u0171v\u00e9szek jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, hanem \u00e9ppen a k\u00e9pek hatalm\u00e1ra, megt\u00e9veszt\u0151, az embert \u00e1tver\u0151, a r\u00e1ci\u00f3t meghazudtol\u00f3 potenci\u00e1lj\u00e1ra mutatott r\u00e1. R\u00f6viden \u00e9s vel\u0151sen: j\u00f3l ismerte a k\u00e9peket \u00e9s tartott t\u0151l\u00fck.<\/p>\r\n\r\n

Az \u00fajabb idegtudom\u00e1ny sl\u00e1gerei, a t\u00fck\u00f6rneuronok szint\u00e9n a k\u00e9p \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti hat\u00e1rok k\u00e9pl\u00e9kenys\u00e9g\u00e9re mutatnak r\u00e1, hiszen l\u00e9t\u00fck azt bizony\u00edtja, hogy az emberekben egy aktus l\u00e1tv\u00e1nya ugyanolyan hat\u00e1st fejthet ki, mint a tett v\u00e9grehajt\u00e1sa, mivel vannak olyan neuronok az agyban, amelyek akkor is „t\u00fczelnek”, ha mosolygunk, \u00e9s akkor is, ha egy mosolyt l\u00e1tunk.<\/p>\r\n\r\n

Bredekamp teh\u00e1t l\u00e9nyeg\u00e9ben a k\u00e9pek hatalm\u00e1t kutatja – klasszikus \u00e9s hipermodern eszk\u00f6z\u00f6ket kreat\u00edvan vegy\u00edtve egym\u00e1ssal. C\u00e9lja pedig az, hogy a k\u00e9pekben rejl\u0151 \u00e9rzelmi \u00e9s \u00e9rtelmi energi\u00e1kat felt\u00e1rja, meghat\u00e1rozza \u00e9s \u00e9rtelmezze.<\/p>\r\n\r\n

Ennek sor\u00e1n azonban egy er\u0151sen metaforikus nyelvet alkalmaz, ahol a k\u00e9pek besz\u00e9lnek, gondolkodnak \u00e9s cselekednek, ami term\u00e9szetesen vit\u00e1ra serkent, hiszen tudjuk j\u00f3l, hogy ha egy k\u00e9pen sz\u00f6veg olvashat\u00f3, akkor az nem a k\u00e9p sz\u00f6vege, hanem a k\u00e9p alkot\u00f3j\u00e1\u00e9.<\/p>\r\n\r\n

Ha pedig egy k\u00e9p azt mondja, hogy engem Johannes Van Eyck alkotott, akkor val\u00f3j\u00e1ban nem a k\u00e9p besz\u00e9l. Vagy ha egy k\u00e9p azt \u00e1ll\u00edtja, hogy tekinteted arcon csap, akkor sem a fot\u00f3, hanem annak alkot\u00f3ja sz\u00f3l hozz\u00e1nk.<\/p>\r\n\r\n

Ugyanakkor, ha egy mosolyra, vagy \u00e9ppen egy mosolyg\u00f3 anya, esetleg a Sz\u0171zanya, vagy V\u00e9nusz, vagy \u00e9ppen egy nimfa k\u00e9p\u00e9re gondolunk, akkor a megszem\u00e9lyes\u00edt\u00e9s hat\u00e1rai m\u00e9giscsak a v\u00e9gtelen fel\u00e9 k\u00f6zel\u00edtenek.<\/p>\r\n\r\n

Bredekamp az \u00e9letre kelt szobor \u00e9s a megelevened\u0151 automata, Pygmalion \u00e9s Galatea, illetve Fritz Lang (Metropolis) android t\u00e1ncosn\u0151j\u00e9nek t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t is elmes\u00e9li, de hosszan elemzi Freud Gradiva-\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9nek jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t is. (6)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A k\u00e9pis\u00e9g, a vizualit\u00e1s l\u00e9nyege \u00edgy n\u00e1la a hat\u00e1s, az \u00e9rzelmi hat\u00e1s lesz, illetve annak folyom\u00e1nyak\u00e9nt az \u00e9rtelmez\u0151 aktus, amely \u00e9lettelen k\u00e9peket is k\u00e9pes \u00e9l\u0151 szem\u00e9lyk\u00e9nt kezelni.<\/p>\r\n\r\n

\u00cdgy j\u00e1rt egykoron az affekt\u00edv (\u00e9rzelem-k\u00f6zpont\u00fa) ikonol\u00f3gia atyja, Aby Warburg is a nimf\u00e1kkal, ami k\u00e9s\u0151bb sz\u00e1mos m\u0171v\u00e9szet- \u00e9s kult\u00farat\u00f6rt\u00e9n\u00e9szt arra sarkallt, hogy komolyan sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba vegye a k\u00e9pek \u00e9rzelmi hat\u00e1smechanizmusait. (7)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Bredekamp is ezen a rendk\u00edv\u00fcl vonz\u00f3 ter\u00fcleten mozog, amikor amellett \u00e9rvel, hogy a k\u00e9pek \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9hez a k\u00e9pek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, s\u0151t ontol\u00f3giai st\u00e1tusz\u00e1t kell meg\u00e9rten\u00fcnk, illetve \u00fajragondolnunk.<\/p>\r\n\r\n

A hagyom\u00e1nyos filoz\u00f3fiai, eszt\u00e9tikai \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti keretek k\u00f6z\u00f6tt Arisztotel\u00e9szt\u0151l Pliniuson, Albertin \u00e9s Vasarin \u00e1t Panofskyig \u00e9s Gombrichig \u00edvel\u0151en ugyanis a k\u00e9pek a val\u00f3s\u00e1g t\u00fckrei, lek\u00e9pez\u00e9sei, reprezent\u00e1ci\u00f3i maradtak. Bredekamp viszont egy m\u00e1sik hagyom\u00e1nyra mutat r\u00e1, ami Plat\u00f3nra vezethet\u0151 vissza, de csak Darwin, Pierce \u00e9s Warburg \u00edr\u00e1saiban v\u00e1lik mark\u00e1nss\u00e1, akik szerint a k\u00e9pekben benne rejlik a cselekv\u00e9s potenci\u00e1lja.<\/p>\r\n\r\n

Mintegy k\u00f3dolva vannak benn\u00fck \u00e9rz\u00e9sek \u00e9s \u00e9rzelmek, amelyek a szeml\u00e9l\u00e9s\u00fck sor\u00e1n el\u0151j\u00f6nnek, mondjuk \u00fagy, aktiviz\u00e1lj\u00e1k a t\u00fck\u00f6rneuronokat, \u00e9s azok nyom\u00e1n felszabadulnak azok a vegy\u00fcletek az agyban, amelyek j\u00f3 \u00e9s rossz \u00e9rz\u00e9seket gener\u00e1lnak.<\/p>\r\n\r\n

A k\u00e9pek teh\u00e1t \u00e9pp\u00fagy cselekszenek, ahogy a szavak! S\u0151t, Bredekamp azt is kihangs\u00falyozza, hogy Austinnal ellent\u00e9tben \u0151 t\u00e9nyleg \u00fagy gondolja, hogy a k\u00e9pek, nem pedig azok alkot\u00f3i cselekszenek, hiszen az elhangz\u00f3 szavakt\u00f3l elt\u00e9r\u0151en m\u00e1r nem a r\u00e9g elhunyt alkot\u00f3, hanem t\u00e9nyleg maga a k\u00e9p besz\u00e9l hozz\u00e1nk, vagy \u00e9ppen az \u0151 mosolya ragad meg benn\u00fcnket.<\/p>\r\n\r\n

Bredekamp azonban nem \u00e1ll meg a k\u00e9pek \u00e9letre kelt\u00e9s\u00e9n\u00e9l, nemcsak arra tesz k\u00eds\u00e9rletet, hogy a k\u00e9peket cselekv\u0151 alanyk\u00e9nt, azaz \u00e1gensk\u00e9nt \u00e9rtelmezze, ahogy ezt el\u0151tte m\u00e1r megtette Bruno Latour is saj\u00e1tos (antropol\u00f3giai orient\u00e1ci\u00f3j\u00fa) \u00e9s szint\u00e9n nem kev\u00e9ss\u00e9 provokat\u00edv tudom\u00e1nyelm\u00e9let\u00e9ben. (8)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Bredekamp ugyanis megk\u00eds\u00e9rli a k\u00e9pek hat\u00e1s\u00e1t, illetve a k\u00e9pek energetik\u00e1j\u00e1t tipologiz\u00e1lni is, ami m\u00e1r egy nagyon-nagyon ingov\u00e1nyos ter\u00fclet, m\u00e9g akkor is, ha a tipol\u00f3gia ink\u00e1bb metaforikus, mint kategorikus, hiszen az ideg- \u00e9s agytudom\u00e1ny m\u00e9g messze nem tart ott, hogy az \u00e9rzelmeket pontosan le tudn\u00e1 horgonyozni a biok\u00e9mia \u00e9s a neurofiziol\u00f3gia talaj\u00e1ra.<\/p>\r\n\r\n

A tipol\u00f3gi\u00e1t a magyar ford\u00edt\u00f3, Nagy Edina is \u00e1tveszi, gyakorlatilag sz\u00f3 szerint, hiszen sematikus, szubsztitut\u00edv \u00e9s intrinzikus k\u00e9pekr\u0151l besz\u00e9l, ami azonban m\u00e9g a komoly filoz\u00f3fiai, szemiotikai \u00e9s lingvisztikai m\u0171velts\u00e9ggel rendelkez\u0151 olvas\u00f3 helyzet\u00e9t sem k\u00f6nny\u00edti meg.<\/p>\r\n\r\n

A kifejez\u00e9sek jelent\u00e9s\u00e9t persze legink\u00e1bb a haszn\u00e1latukb\u00f3l lehet meg\u00e9rteni. A sematikus k\u00e9pek valamilyen mozg\u00e1st ragadnak meg, illetve k\u00f6zvet\u00edtenek a n\u00e9z\u0151 fel\u00e9, ennek eklat\u00e1ns p\u00e9ld\u00e1ja a tableau vivant, azaz az \u00e9l\u0151k\u00e9p. A helyzetet azonban n\u00e9mik\u00e9pp bonyol\u00edtja, hogy Bredekamp sematikus k\u00e9pnek tekinti az automat\u00e1kat \u00e9s a robotokat is.<\/p>\r\n\r\n

Ha a bredekampi elm\u00e9let pszichol\u00f3giai \u00e9s biol\u00f3giai horizontj\u00e1ra gondolunk, akkor a s\u00e9ma, illetve a minta kifejez\u00e9sek jelent\u00e9se ment\u00e9n \u00e9n ink\u00e1bb megmozgat\u00f3 k\u00e9pekr\u0151l besz\u00e9ln\u00e9k. Olyan k\u00e9pekr\u0151l, mint az \u00e9l\u0151k\u00e9p \u00e9s a t\u00e1ncol\u00f3 automata, amelyek valamilyen mozg\u00e1s, \u00e9s azon kereszt\u00fcl valamilyen \u00e9rzelem s\u00e9m\u00e1j\u00e1t, mint\u00e1j\u00e1t k\u00f6zvet\u00edtik a n\u00e9z\u0151 fel\u00e9.<\/p>\r\n\r\n

A megmozgat\u00f3, \u00e9rzelmileg meghat\u00f3 \u00e9rtelmez\u00e9s az\u00e9rt is v\u00e1ghat egybe Bredekamp sz\u00e1nd\u00e9kaival, mert \u0151 maga is azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a sematikus k\u00e9pek val\u00f3j\u00e1ban az \u00e9l\u0151 \u00e9s az \u00e9lettelen dogok hat\u00e1rait sz\u00e1molj\u00e1k fel.<\/p>\r\n\r\n

A m\u00e1sodik t\u00edpus, a szubsztitut\u00edv k\u00e9p (magyar) \u00e9rtelmez\u00e9se egy fokkal egyszer\u0171bb, itt ugyanis helyettes\u00edt\u00e9sr\u0151l, behelyettes\u00edt\u00e9sr\u0151l van sz\u00f3, vagyis arr\u00f3l, hogy a k\u00e9p az \u00e1ltala \u00e1br\u00e1zolt szem\u00e9ly vagy dolog hely\u00e9re l\u00e9p. \u0150 lesz az, akit megb\u00fcntetnek, vagy \u00e9ppen \u0151 lesz az, akit im\u00e1dnak.<\/p>\r\n\r\n

A kiindul\u00f3 minta, a klasszikus p\u00e9lda Veronika kend\u0151je Krisztus k\u00e9pm\u00e1s\u00e1val. Azzal a k\u00e9pm\u00e1ssal, ami az \u00e9l\u0151 szem\u00e9ly rel\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban els\u0151 pillant\u00e1sra puszt\u00e1n egy k\u00e9tdimenzi\u00f3s k\u00e9pnek t\u0171nik, ha viszont \u00e1tl\u00e9p\u00fcnk a fizika \u00e9s a mikrobiol\u00f3gia ter\u00fclet\u00e9re, akkor a verejt\u00e9kez\u0151 arc lenyomata val\u00f3ban r\u00e9sze, illetve egykoron r\u00e9sze volt egy \u00e9l\u0151 szem\u00e9lynek.<\/p>\r\n\r\n

A behelyettes\u00edt\u0151 k\u00e9p is felsz\u00e1molja teh\u00e1t az \u00e9l\u0151 \u00e9s az \u00e9lettelen hat\u00e1rait, de Bredekamp valami\u00e9rt ebben az esetben nem a hat\u00e1rok elt\u00f6rl\u00e9s\u00e9t, hanem a helycser\u00e9t, az apotropeia gesztus\u00e1t helyezi el\u0151t\u00e9rbe.<\/p>\r\n\r\n

A behelyettes\u00edt\u00e9s aktus\u00e1val \u00e9lnek a hatalmi szimb\u00f3lumok, a r\u00e9gi p\u00e9nz\u00e9rm\u00e9k \u00e9s a modern fotografikus ikonok, \u00e9s ezt a fajta hat\u00e1st akn\u00e1zz\u00e1k ki a k\u00e9pim\u00e1d\u00f3k \u00e9s a k\u00e9prombol\u00f3k is, akiknek t\u00f6rt\u00e9nete az ikonol\u00f3gia euroamerikai perspekt\u00edv\u00e1j\u00e1ban az \u00d3sz\u00f6vets\u00e9gt\u0151l a 9\/11-ig, a World Trade Center elleni t\u00e1lib terrort\u00e1mad\u00e1sig \u00edvel.<\/p>\r\n\r\n

A sematikus \u00e9s a szubsztitut\u00edv, a megmozgat\u00f3 \u00e9s a behelyettes\u00edt\u0151 k\u00e9paktusok k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gt\u00e9tel azonban sz\u00e1momra nem minden esetben m\u0171k\u00f6dik, hiszen egy Gradiv\u00e1t \u00e1br\u00e1zol\u00f3 domborm\u0171 fot\u00f3j\u00e1r\u00f3l, vagy Jeff Wallnak egy \u00e9l\u0151k\u00e9p alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00edtett lightbox\u00e1r\u00f3l nem egyszer\u0171 eld\u00f6nteni, hogy melyik hat\u00e1smechanizmus az er\u0151sebb benne.<\/p>\r\n\r\n

A tipol\u00f3gia helyzet\u00e9t csak m\u00e9g tov\u00e1bb bonyol\u00edtja a harmadik t\u00edpus, az intrinzikus k\u00e9p bevezet\u00e9se, amelynek magyar\u00e1zata m\u00e9g a kor\u00e1bbiakn\u00e1l is \u00f6sszetettebb.<\/p>\r\n\r\n

Itt ugyanis m\u00e1r nem a k\u00e9p megelevened\u00e9s\u00e9r\u0151l van sz\u00f3, \u00e9s nem is az \u00e9l\u0151 \u00e9s az \u00e9lettelen k\u00f6z\u00f6tti hat\u00e1rok elasztikuss\u00e1 v\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l, hanem Bredekamp t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen is enigmatikus kifejez\u00e9s\u00e9vel \u00e9lve a mintaad\u00f3 form\u00e1r\u00f3l.<\/p>\r\n\r\n

A mintaad\u00f3 forma kifejez\u00e9s v\u00e9lhet\u0151en egy er\u0151sen kanti\u00e1nus ismeretelm\u00e9leti kontextusban \u00e9rtend\u0151, olyan formak\u00e9nt, ami form\u00e1lja a n\u00e9z\u0151t, annak gondolkod\u00e1s\u00e1t, tudat\u00e1t, \u00e9rz\u00e9seit. (Az intrinzikust \u00e9n b\u00e1tran \u00e9s egyszer\u0171en, Panofsky \u00e9s Kant nyom\u00e1n l\u00e9nyegbev\u00e1g\u00f3nak ford\u00edtan\u00e1m.)<\/p>\r\n\r\n

Az eklat\u00e1ns, \u00e9s m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9n\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6zismert, de egy\u00e1ltal\u00e1n nem ellentmond\u00e1smentes p\u00e9lda Warburg p\u00e1toszformul\u00e1ja, az \u00e9rz\u00e9sek, illetve a szenved\u00e9lyek kifejez\u00e9s\u00e9t szolg\u00e1l\u00f3 forma. Egy olyan forma, mint p\u00e9ld\u00e1ul a lend\u00fcletesen suhan\u00f3, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 nimfa alakja, amely szenved\u00e9lyes \u00e9rzelmeket v\u00e1lthat ki a n\u00e9z\u0151b\u0151l.<\/p>\r\n\r\n

Ahogy Bredekamp cassireri form\u00e1ja, \u00fagy Warburg formul\u00e1ja sem szimpl\u00e1n egy vizu\u00e1lis forma, hanem j\u00f3val t\u00f6bb ann\u00e1l – ez\u00e9rt sem rossz ford\u00edt\u00e1s a magyar formula, ami a titkos tud\u00e1s k\u00e9plet\u00e9re, s\u00e9m\u00e1j\u00e1ra is utalhat.<\/p>\r\n\r\n

Warburg ugyanis azt gondolta – hasonl\u00f3an a sz\u00e1z \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bbi neurol\u00f3gusokhoz – hogy a k\u00e9pek k\u00e9pesek arra, hogy elt\u00e1rolj\u00e1k a benn\u00fck r\u00f6gz\u00edtett \u00e9rzelmi energi\u00e1kat.<\/p>\r\n\r\n

A sz\u00e9p n\u0151 vagy f\u00e9rfi k\u00e9pe v\u00e1gyat gener\u00e1l, a karddal egy f\u00e9rfi fej\u00e9t lecsap\u00f3 n\u0151 k\u00e9pe f\u00e9lelemmel vegyes tiszteletet \u00e9breszt, a lev\u00e1gott fej\u0171 Med\u00faza kig\u00favad\u00f3 tekintete pedig retteg\u00e9st kelthet. Ez\u00e9rt is nevezte Warburg a k\u00e9peket energiakonzerveknek. (9)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Ez az \u00e9rzelmi energetika azonban nem csak Warburg saj\u00e1tja, hiszen m\u00e1r Darwin \u00edr\u00e1saiban is fel lehet fedezni, (10)<\/a> akit viszont olyan angol m\u0171v\u00e9szek \u00e9s eszt\u00e9t\u00e1k is inspir\u00e1ltak, mint William Hogarth.<\/p>\r\n\r\n

A mintaad\u00f3 forma kifejez\u00e9s teh\u00e1t j\u00f3csk\u00e1n t\u00falmutat az eszt\u00e9tik\u00e1n, mik\u00f6zben m\u00e9giscsak az eszt\u00e9tik\u00e1ban gy\u00f6kerezik, avagy a k\u00e9pek plat\u00f3ni hatalm\u00e1ban. Abban a hatalomban, amit azt\u00e1n a barokk, a felvil\u00e1gosod\u00e1s \u00e9s a pozitivizmus nagy eszt\u00e9t\u00e1i megk\u00eds\u00e9reltek valamilyen m\u00f3don az elm\u00e9hez, illetve a hatalomhoz k\u00f6tni.<\/p>\r\n\r\n

Darwin \u00e9s Warburg nagy felfedez\u00e9se, hogy a k\u00e9pek hatalm\u00e1t m\u00e1r nem annyira az elm\u00e9hez, mint ink\u00e1bb a testhez kapcsolja.<\/p>\r\n\r\n

Ez a gesztus inspir\u00e1lja Bredekampot is, amikor megk\u00eds\u00e9rli \u00f6sszecsom\u00f3zni a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net, az eszt\u00e9tika, a pszichol\u00f3gia, a biol\u00f3gia, a neurol\u00f3gia \u00e9s az elmefiloz\u00f3fia sz\u00e1lait, hogy l\u00e9trehozzon egy a vitalizmus legszebb trad\u00edci\u00f3it fel\u00e9leszt\u0151 \u00e1ltal\u00e1nos (de az\u00e9rt meglehet\u0151sen hermetikus) k\u00e9pelm\u00e9letet.<\/p>\r\n\r\n

<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n\r\n

(1)<\/a> V.\u00f6.: W. J. T. Mitchell: Picture Theory. Essays on Verbal and Visual Representations.<\/I> The University of Chicago Press, Chicago, 1994. Magyarul l\u00e1sd: W. J. T. Mitchell: A k\u00e9pek politik\u00e1ja.<\/I> Szerk.: Sz\u0151nyi Gy\u00f6rgy Endre \u00e9s Szauter D\u00f3ra. JATE Press, Szeged, 2008.<\/p>\r\n

(2)<\/a> Hans Belting: K\u00e9p-Antropol\u00f3gia. K\u00e9ptudom\u00e1nyi v\u00e1zlatok.<\/I> Kij\u00e1rat, Budapest, 2003.<\/p>\r\n

(3)<\/a> James Elkins: The Domain of Images.<\/I> Cornell University Press, Ithaca, 1999.<\/p>\r\n

(4)<\/a> V.\u00f6.: Gotfried Boehm (hg.): Was ist ein Bild?<\/I> Wilhelm Fink Verlag, Paderborn, 1994. Klaus Sachs-Hombach: Das Bild als kommunikatives Medium. Elemente einer allgemeinen Bildwissenschaft.<\/I> Halem, K\u00f6ln, 2003.<\/p>\r\n

(5)<\/a> Az embodiment, illetve az embodied cognition szerte\u00e1gaz\u00f3 kutat\u00e1si ir\u00e1nyainak nyit\u00e1nya: Francisco J. Varela – Evan Thompson – Eleanor Rosch: The Embodied Mind. Cognitive Science and Human Experience.<\/I> MIT Press, Boston, 1991.<\/p>\r\n

(6)<\/a> Wilhelm Jensen Gradiva c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9nek archeol\u00f3gus f\u0151h\u0151se egy Pompeiben l\u00e1tott relief n\u0151alakj\u00e1ba szeret bele, akit elm\u00e9je \u00e9letre is kelt.<\/p>\r\n

(7)<\/a> V.\u00f6.: Giorgio Agamben: Nymphs.<\/I> University of Chicago Press, Chicago, 2013.<\/p>\r\n

(8)<\/a> Bruno Latour: Sohasem voltunk modernek.<\/I> (1991) Sz\u00e1zadv\u00e9g, Budapest, 1999.<\/p>\r\n

(9)<\/a> Aby Warburg: Mnemosyne – Grundbegriffe, Notizbuch<\/I>, 1929. 21. Id\u00e9zi: Ernst H. Gombrich: Aby Warburg. An Intellectual Biography.<\/I> Warburg Institute, London, 1970, 243.<\/p>\r\n

(10)<\/a> Charles Darwin: Az ember \u00e9s az \u00e1llat \u00e9rzelmeinek kifejez\u00e9se.<\/I> (1872) Gondolat, Budapest, 1963.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    Bredekamp K\u00e9paktus c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve egy magyarul m\u00e9g nem l\u00e9tez\u0151 fogalomr\u00f3l, a besz\u00e9daktus mint\u00e1j\u00e1ra konstru\u00e1lt k\u00e9paktusr\u00f3l sz\u00f3l, \u00e9s egy kifejezetten szintetikus (s\u0151t szinergikus) intellektu\u00e1lis v\u00e1llalkoz\u00e1s lenyomata. Tulajdonk\u00e9ppen t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6sen is szintetikus munk\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3, hiszen Bredekamp kor\u00e1bbi t\u00e9m\u00e1i \u00e9s kor\u00e1bbi k\u00f6nyveinek f\u0151h\u0151sei, Plat\u00f3n, Hobbes, Darwin \u00e9s Aby Warburg k\u00f6sz\u00f6nnek vissza bel\u0151le, mik\u00f6zben az\u00e9rt is szintetikus […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":631045,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-401103","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401103","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401103"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401103\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/631045"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401103"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401103"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401103"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}