{"id":401104,"date":"2021-01-26T23:00:00","date_gmt":"2021-01-26T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401104"},"modified":"2021-01-26T23:00:00","modified_gmt":"2021-01-26T23:00:00","slug":"a-radikalis-festeszet-budapesti-kepe","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/a-radikalis-festeszet-budapesti-kepe\/","title":{"rendered":"A radik\u00e1lis fest\u00e9szet budapesti k\u00e9pe"},"content":{"rendered":"
\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n\r\n

A tabula rasa kifejez\u00e9s a maga ismeretelm\u00e9leti hangs\u00faly\u00e1val \u00e9s klasszikus konnot\u00e1ci\u00f3ival remek c\u00edm egy radik\u00e1lis fest\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz. Az\u00e9rt is remek, mert az „\u00fcres lap” \u00e9s a „tiszta t\u00e1bla” a fest\u00e9szetben \u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netben egy szinte el\u00e9rhetetlen \u00e9s nem mellesleg paradox v\u00e1gy\u00e1lom, hiszen az emberi l\u00e1t\u00e1s \u00e9s a vizu\u00e1lis kult\u00fara mindenk\u00e9ppen tanul\u00e1si \u00e9s memoriz\u00e1l\u00e1si folyamatokra \u00e9p\u00fcl.<\/p>\r\n\r\n

A k\u00e9pek k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel foglalatoskod\u00f3 szubkult\u00far\u00e1kban a tabula rasa legf\u00f6ljebb egy var\u00e1zsnotesz lehet, ahol a kreat\u00edv alkot\u00f3 a t\u00f6rl\u00e9ssel csak t\u00f6rekedhet arra, hogy mindent elfelejtsen, \u00e1m neuronjainak h\u00e1l\u00f3zata mindenk\u00e9ppen meg\u0151rzi a valaha l\u00e1tott k\u00e9pek \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit \u00e9s mint\u00e1zatait.<\/p>\r\n\r\n

A null\u00e1r\u00f3l kezdeni teh\u00e1t gyakorlatilag lehetetlen, fest\u00e9szeti programk\u00e9nt azonban m\u00e1r csak ez\u00e9rt is izgalmas v\u00e1llalkoz\u00e1s a tabula rasa, ami egy\u00fattal indokolhatja a radik\u00e1lis jelz\u0151t is, amit am\u00fagy ink\u00e1bb politikai kontextusban haszn\u00e1lunk, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen akkor, ha a k\u00e9tp\u00f3lus\u00fa vil\u00e1grend \u00f6sszeoml\u00e1s\u00e1nak korszak\u00e1ban j\u00e1runk. A radik\u00e1lis fest\u00e9szet viszont \u00e9ppen hogy nem a politik\u00e1ra, hanem radik\u00e1lisan a fest\u00e9szetre, illetve a megfestett k\u00e9pre, vagyis a fest\u00e9s sor\u00e1n l\u00e9trej\u00f6v\u0151 k\u00e9pre koncentr\u00e1l.<\/p>\r\n\r\n

Ez a fajta radikalizmus el\u0151sz\u00f6r a hetvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n, New York-ban materializ\u00e1l\u00f3dott egy t\u00e1rsas\u00e1g, majd egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s form\u00e1j\u00e1ban az absztrakt fest\u00e9szet m\u00e1r akkor is m\u00e9rhetetlen\u00fcl gazdag fest\u0151i hagyom\u00e1ny\u00e1nak elfelejt\u00e9s\u00e9re \u00e9s \u00fajragondol\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00edtve.<\/p>\r\n\r\n

A budapesti fest\u00e9szeti radikalizmus viszont j\u00f3 t\u00edz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb sz\u00f6kkent sz\u00e1rba, a transzavantg\u00e1rd \u00e9s az \u00fajfest\u00e9szet hazai karrierje \u00e9s a rendszerv\u00e1lt\u00e1s sokkja ut\u00e1n.<\/p>\r\n\r\n

A K\u00e1rolyi Zsigmond \u00e1ltal a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1n l\u00e9treh\u00edvott „monokr\u00f3m fest\u0151oszt\u00e1ly” teh\u00e1t a New York-it\u00f3l elt\u00e9r\u0151 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, egy politikai \u00e9s t\u00e1rsadalmi vet\u00fclet\u0171 radikalizmus kontextus\u00e1ban j\u00f6tt l\u00e9tre, amikor a posztszocializmus, a politikai relativizmus \u00e9s az \u00faj kapitalizmus energi\u00e1i form\u00e1lt\u00e1k a k\u00f6zhangulatot.<\/p>\r\n\r\n

A tabula rasa kifejez\u00e9s \u00edgy 1990-ben, Budapesten a t\u00e1rsadalmilag \u00e9s politikailag tiszta lapot, illetve annak ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t is felid\u00e9zi, ami az\u00e9rt is \u00e9rdekes, mert Vaszilij Kandinszkij \u00e9s Clement Greenberg \u00f3ta az avantg\u00e1rd m\u0171v\u00e9szetnek mell\u0151znie kellett a politikai tartalmakat, ami azt\u00e1n a monokr\u00f3m egyik hallgat\u00f3lagos vez\u00e9relve is lett Ad Reinhardtt\u00f3l \u00e9s Yves Kleint\u0151l Joseph Marioniig \u00e9s G\u00fcnter Umbergig \u00edvel\u0151en.<\/p>\r\n\r\n

Gr\u00e1szli Bernadett \u00e9s az \u00e1ltala rendezett Tabula rasa<\/I> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ett\u0151l az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st\u0151l sem mentesen \u00e9s nagyon innovat\u00edvan az 1976-os K\u00e1rolyi-m\u0171vel, a l\u00e9nyeg\u00e9ben konceptu\u00e1lis ind\u00edttat\u00e1s\u00fa M\u0171terem kipakol\u00e1s<\/I>sal kezdi<\/a> a „monokr\u00f3m fest\u00e9szet” magyar t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, ami akkor m\u00e9g egy\u00e1ltal\u00e1n nem tartalmazott semmilyen konkr\u00e9t monokr\u00f3m momentumot.<\/p>\r\n\r\n

De a fest\u00e9szet hagyom\u00e1nyos eszk\u00f6zt\u00e1ra (az \u00e1llv\u00e1nyok, a v\u00e1sznak \u00e9s a fest\u00e9kek) helyett a k\u00fcls\u0151 \u00e9s a bels\u0151 terek megalkot\u00e1s\u00e1nak, lehat\u00e1rol\u00e1s\u00e1nak \u00e9s lek\u00e9pez\u00e9s\u00e9nek, a fest\u0151i gondolat \u00e9s a fest\u00e9szet gondolatis\u00e1g\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9sei \u00fajra el\u0151t\u00e9rbe ker\u00fcltek akkor is, amikor K\u00e1rolyi a m\u0171terem kipakol\u00e1s\u00e1val ind\u00edtotta \u00fatj\u00e1ra a monokr\u00f3m fest\u0151oszt\u00e1lyt is.<\/p>\r\n\r\n

A c\u00e9l 1990-ben is nyilv\u00e1nval\u00f3an az \u00fajrakezd\u00e9s, a „semmib\u0151l” val\u00f3 \u00e9p\u00edtkez\u00e9s lehetett – vagyis egy val\u00f3ban intellektu\u00e1lis \u00e9s \u00f6nreflex\u00edv fest\u00e9szet kialak\u00edt\u00e1sa.<\/p>\r\n\r\n

K\u00e1rolyi a monokr\u00f3m problematik\u00e1j\u00e1nak felmer\u00fcl\u00e9se kapcs\u00e1n Erd\u00e9lyi G\u00e1bor hat\u00e1s\u00e1t szokta kiemelni, akit els\u0151\u00e9ves hallgat\u00f3k\u00e9nt ismert meg. Egyik anekdot\u00e1ja szerint a hozz\u00e1 felv\u00e9teliz\u0151 Erd\u00e9lyi portf\u00f3li\u00f3ja \u00e9bresztette r\u00e1 arra, hogy f\u0151iskolai tan\u00e1rk\u00e9nt is \u00e9rdemes lenne a fest\u00e9szet alapvet\u0151, s\u0151t legalapvet\u0151bb k\u00e9rd\u00e9seivel, avagy mag\u00e1val a k\u00e9ppel, a festm\u00e9ny genezis\u00e9vel \u00e9s form\u00e1tum\u00e1val, a v\u00e1szonnal, a kerettel, a sz\u00ednnel \u00e9s az ill\u00fazi\u00f3val foglalkozni, hiszen tan\u00edtv\u00e1ny\u00e1t m\u00e1r ekkor is a fest\u00e9szet t\u00e1gabb \u00e9rtelemben vett keretei \u00e9rdekelt\u00e9k, a festm\u00e9ny \u00e9s a k\u00e9p hat\u00e1rai – intellektu\u00e1lis \u00e9s materi\u00e1lis \u00e9rtelemben is.<\/p>\r\n\r\n

A Tabula rasa ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s viszont arra is r\u00e1mutat, hogy a monokr\u00f3m fest\u00e9szet \u00e9s a fest\u00e9szeti radikalizmus programja a F\u0151iskol\u00e1n ugyan val\u00f3ban K\u00e1rolyi fej\u00e9b\u0151l pattant ki, de kor\u00e1ntsem a semmib\u0151l j\u00f6tt, \u00e9s nem is csak Erd\u00e9lyi G\u00e1bor inspir\u00e1lta.<\/p>\r\n\r\n

A monokr\u00f3m hazai kiterjed\u00e9s\u00e9t \u0150sz G\u00e1bor materi\u00e1lis \u00e9s konceptu\u00e1lis k\u00eds\u00e9rletei (saj\u00e1t monokr\u00f3m festm\u00e9nyeinek fotografikus lek\u00e9pez\u00e9sei<\/a>) mellett G\u00e1l Andr\u00e1s \u00e9s Bern\u00e1t Andr\u00e1s munk\u00e1i is mutatj\u00e1k, akik a „monokr\u00f3m fest\u0151oszt\u00e1ly” \u00f3r\u00e1in is megjelentek tan\u00e1rseg\u00e9dk\u00e9nt, illetve helyettes\u00edt\u0151 tan\u00e1rk\u00e9nt.<\/p>\r\n\r\n

Bern\u00e1t m\u00e1r 1986-ben befejezte a f\u0151iskol\u00e1t, \u00e9s az \u00faj szenzibilit\u00e1s fel\u0151l \u00e9rkezett meg az elvont fest\u00e9szethez, G\u00e1l pedig T\u00f6lg-Moln\u00e1r Zolt\u00e1n tan\u00edtv\u00e1nyak\u00e9nt K\u00e1rolyit\u00f3l r\u00e9szben elt\u00e9r\u0151 \u00faton jutott el a radik\u00e1lis monokr\u00f3mi\u00e1hoz.<\/p>\r\n\r\n

G\u00e1l sz\u00e1m\u00e1ra kezdetben fontos inspir\u00e1ci\u00f3t jelentett a sz\u00ednmez\u0151 fest\u00e9szet transzcendenci\u00e1ja is, amit k\u00e9s\u0151bb szervesen kombin\u00e1lt<\/a> a monokr\u00f3m k\u00e9palkot\u00e1s szigor\u00fa fenomenol\u00f3giai horizontj\u00e1val.<\/p>\r\n\r\n

K\u00e1rolyi egy m\u00e1sik anekdota szerint a m\u0171terem kipakol\u00e1sa mellett azzal a provokat\u00edv (legal\u00e1bbis a Magyar K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti F\u0151iskol\u00e1n 1990-ben provokat\u00edv) kijelent\u00e9ssel kezdte az oktat\u00e1st, hogy a „monokr\u00f3m az \u00faj akad\u00e9mizmus”, ami \u00e1ll\u00edt\u00f3lag egy Ad Reinhardt-t\u00f3l vett gondolat.<\/p>\r\n\r\n

A monokr\u00f3m, mint az „\u00faj akad\u00e9mia” (1)<\/a> egy eleme r\u00e9sze a m\u0171v\u00e9szet mint m\u0171v\u00e9szet, \u00e9s persze a fest\u00e9szet mint fest\u00e9szet k\u00f6zismert reinhardti gondolat\u00e1nak is, amiben nyilv\u00e1n benne van Clement Greenberg amerikai t\u00edpus\u00fa, avantg\u00e1rd, \u00f6nreflex\u00edv, m\u00e9dium-centrikus eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1nak sztorija is Jackson Pollockt\u00f3l \u00e9s Barnett Newmant\u00f3l Kenneth Nolandig \u00e9s Robert Rymanig \u00edvel\u0151en.<\/p>\r\n\r\n

A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal p\u00e1rhuzamosan \u00e1llt \u00f6ssze egy monokr\u00f3m sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9ny is, (2)<\/a> amiben sz\u00e1mos korabeli „olvasm\u00e1ny” mellett megtal\u00e1lhat\u00f3k K\u00e1rolyi jegyzetei is a monokr\u00f3mmal kapcsolatosan.<\/p>\r\n\r\n

K\u00e1rolyi ikonikus m\u00f3don a „cerebr\u00e1lis fest\u00e9szet” kifejez\u00e9st is haszn\u00e1lja, v\u00e9lhet\u0151en Duchamp nyom\u00e1n, ami nemcsak a fest\u00e9szet m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re, hanem a m\u0171v\u00e9szet filoz\u00f3fiai (ismeretelm\u00e9leti \u00e9s ontol\u00f3giai) k\u00e9pis\u00e9g\u00e9re is reflekt\u00e1l.<\/p>\r\n\r\n

Vagyis ahhoz a fajta monokr\u00f3m \u00e9rtelmez\u00e9shez \u00e1ll k\u00f6zel, amit olyan kifejezetten teoretikus monokr\u00f3m fest\u0151k k\u00e9pviseltek, mint Marioni \u00e9s Umberg, illetve az \u0151ket inspir\u00e1l\u00f3 Hafif, a maga k\u00fcl\u00f6nleges, de legal\u00e1bbis szokatlan fest\u00e9szeti realizmus\u00e1val, ami nem a reprezent\u00e1ci\u00f3, hanem a prezent\u00e1ci\u00f3, vagyis a fest\u00e9szet t\u00e1rgyiass\u00e1g\u00e1nak (a v\u00e1szonnak \u00e9s a fest\u00e9knek) a realizmusa. (3)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Marioni \u00e9s Umberg n\u00e9z\u0151pontj\u00e1ban a festm\u00e9ny k\u00e9pt\u00e1rgyk\u00e9nt nem puszt\u00e1n a k\u00e9p hordoz\u00f3ja, hanem maga a k\u00e9p, vagyis a festm\u00e9ny nem puszt\u00e1n megmutatja \u00e9s egy\u00fattal be is keretezi a l\u00e1tv\u00e1nyt vagy a l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1got, mint egy kartus, hanem \u0151 maga lesz a l\u00e1tv\u00e1nyoss\u00e1g. A radik\u00e1lis \u00e9s monokr\u00f3m k\u00e9p jelent\u00e9s\u00e9t teh\u00e1t az \u00e1br\u00e1zol\u00e1son \u00e9s az absztrakci\u00f3n, illetve a narr\u00e1ci\u00f3n \u00e9s a spiritualit\u00e1son is t\u00fal (vagy ink\u00e1bb innen) kell keresn\u00fcnk.<\/p>\r\n\r\n

Marioni \u00e9s Umberg szerint a fest\u00e9szetnek v\u00e9gre a fest\u00e9szetr\u0151l, nem pedig a kult\u00far\u00e1r\u00f3l kell sz\u00f3lnia, vagyis az \u00e9rz\u00e9kel\u00e9s konceptualit\u00e1s\u00e1nak \u00e9s a fest\u00e9szet materialit\u00e1s\u00e1nak kell a k\u00f6z\u00e9ppontba ker\u00fclnie, hogy lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1ljon a k\u00e9p \u00e9s a k\u00e9pis\u00e9g saj\u00e1tos, intellektu\u00e1lis m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek vizsg\u00e1lata.<\/p>\r\n\r\n

Marioni \u00e9s Umberg sz\u00f6vege a radik\u00e1lis fest\u00e9szet egyik legfontosabb ki\u00e1ltv\u00e1nya, ami az 1984-es Radical Painting<\/I> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s gondolatis\u00e1g\u00e1t vitte tov\u00e1bb. A radik\u00e1lisan \u00faj monokr\u00f3m fest\u00e9szet ig\u00e9nye \u00e9s ideol\u00f3gi\u00e1ja New Yorkban Olivier Mosset \u00e9s Marcia Hafif k\u00f6r\u00fcl krist\u00e1lyosodott ki, aminek Marioni \u00e9s k\u00e9s\u0151bb Umberg is r\u00e9szese lett. (4)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Mosset \u00e9ppen a Beginning Again<\/I> (1978) sz\u00f6vege miatt kereste meg Hafifot, aki szerint a fest\u00e9szetet ism\u00e9t \u00fajra el kell kezdeni, \u00fajra meg kell vizsg\u00e1lni Rodcsenko, Malevics, Strzeminski, Barnett Newman, Mark Rothko, Ad Reinhardt \u00e9s Robert Ryman megold\u00e1sait a fest\u00e9szet v\u00e9gs\u0151 anal\u00edzis\u00e9nek tekintet\u00e9ben.<\/p>\r\n\r\n

A fest\u00e9szet ugyanis \u00e9ppen ezeken a v\u00e9gs\u0151 megold\u00e1sokon kereszt\u00fcl v\u00e1lhat \u00fajra izgalmass\u00e1 a derridai \u00e9rtelemben vett, \u00e1th\u00fazott, kit\u00f6r\u00f6lt, k\u00e9rd\u00e9sess\u00e9 tett, reflekt\u00e1lt fest\u00e9szet<\/s>-k\u00e9nt.<\/p>\r\n\r\n

Az \u00e1th\u00faz\u00e1s, a t\u00f6rl\u00e9s, a megsz\u00fcntet\u00e9s \u00e9s a megsz\u00fcntetve meg\u0151rz\u00e9s momentuma K\u00e1rolyi fest\u00e9szet\u00e9ben is megjelent a nyolcvanas \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n, amikor egy fel\u00e1llv\u00e1nyozott \u00e9p\u00fclet fot\u00f3j\u00e1b\u00f3l kiindulva k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le keresztek, X-ek, \u00e1th\u00faz\u00e1sok \u00e9s \u00e1tfest\u00e9sek hat\u00e1rozt\u00e1k meg k\u00e9peit.<\/p>\r\n\r\n

Am\u00edg a M\u0171terem kipakol\u00e1s<\/I> (1976) akci\u00f3ja sor\u00e1n a v\u00e9gs\u0151 redukci\u00f3, a tiszta lap el\u00e9r\u00e9se volt a c\u00e9l, addig a Fot\u00f3festm\u00e9nyek<\/I>en (1986) a k\u00e9pi \u00e9rtelemben vett, ikonikus \u00e9s indexikus t\u00f6rl\u00e9s paradox k\u00e9pis\u00e9ge ker\u00fclt el\u0151t\u00e9rbe<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

Az \u00e9p\u00fcletek el\u0151tti \u00e1llv\u00e1nyok \u00e9s az ablakokra festett keresztek ugyanis nemcsak a renov\u00e1ci\u00f3, hanem a revel\u00e1ci\u00f3 jelei is. Az egyik a (v\u00e1ros)k\u00e9p \u00e9p\u00edtett jelleg\u00e9t t\u00e1rja fel, a m\u00e1sik pedig a (transzparens) k\u00e9p illuzorikuss\u00e1g\u00e1t mutatja meg a „l\u00e1thatatlan” \u00fcveg l\u00e1that\u00f3v\u00e1 t\u00e9tel\u00e9vel.<\/p>\r\n\r\n

A redukci\u00f3 \u00e9s a megsz\u00fcntetve meg\u0151rz\u00e9s problematik\u00e1ja hatja \u00e1t Bern\u00e1t Andr\u00e1s \u00e9s K\u00e1ldi Katalin fest\u00e9szet\u00e9t is, amelyek az absztrakci\u00f3 \u00e9s figur\u00e1ci\u00f3 hat\u00e1r\u00e1n mozognak a kilencvenes \u00e9vekben.<\/p>\r\n\r\n

A Kokas-tan\u00edtv\u00e1ny Bern\u00e1t fest\u00e9szete t\u00e1volr\u00f3l Rothko \u00e9s Morandi figurativit\u00e1s\u00e1val \u00e1ll\u00edthat\u00f3 p\u00e1rhuzamba, \u00e9s a t\u00e1j monokr\u00f3m radikaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyul<\/a>, a t\u00e1jk\u00e9p formai \u00e9s kromatikus redukci\u00f3j\u00e1ra t\u00f6rekszik.<\/p>\r\n\r\n

A K\u00e1rolyi-tan\u00edtv\u00e1ny K\u00e1ldi viszont ink\u00e1bb a csend\u00e9let, illetve a t\u00e1rgyi \u00e1br\u00e1zol\u00e1sok ir\u00e1ny\u00e1ba mozdul el, ami t\u00e1rgyiass\u00e1g\u00e1n, a t\u00e9rill\u00fazi\u00f3 redukci\u00f3j\u00e1n \u00e1t a mot\u00edvumra, illetve a dolgok k\u00e9p\u00e9re helyezi<\/a> a hangs\u00falyt.<\/p>\r\n\r\n

A k\u00e9p \u00e9s a vizualit\u00e1s egy m\u00e1sik, bizonyos \u00e9rtelemben mikroszkopikus vagy m\u00e9g ink\u00e1bb mikroanalitikus momentuma motiv\u00e1lta egy m\u00e1sik K\u00e1rolyi-tan\u00edtv\u00e1ny, Braun Andr\u00e1s fest\u00e9szet\u00e9t, aki az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s redukci\u00f3ja sor\u00e1n a raszterek \u00e9s pixelek k\u00e9pis\u00e9g\u00e9re f\u00f3kusz\u00e1lt<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

Ezzel p\u00e1rhuzamba \u00e1ll\u00edtva jelenik meg a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son Ugl\u00e1r Csaba k\u00fcl\u00f6nleges monokr\u00f3mi\u00e1ja, amely a sz\u00ednmez\u0151k fest\u00e9szet\u00e9t a dada \u00e9s a neodada akcionizmus\u00e1val kombin\u00e1lta, amikor csap\u00e1gygoly\u00f3kat sz\u00f3rt<\/a> a s\u0171r\u0171 fekete fest\u00e9kbe, ami egyszerre keltette f\u00f6l az Univerzum \u00e9s egy k\u00e1tr\u00e1nyos szem\u00e9ttelep ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

Havas B\u00e1lintt\u00f3l is egy univerz\u00e1lis mot\u00edvum ker\u00fclt be a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sba, egy hatalmas f\u00fcgg\u00f6ny v\u00e1szonra „festett” fotogramja<\/a>, ami klasszikus \u00e9s modern fest\u00e9szeti toposzokra is reflekt\u00e1l Parrhasziosz festett f\u00fcgg\u00f6ny\u00e9t\u0151l a klasszikus drap\u00e9ri\u00e1kon \u00e1t a posztkommunista f\u00fcgg\u00f6ny\u00f6kig \u00edvel\u0151en.<\/p>\r\n\r\n

S\u0151t m\u00e9g a Kis Vars\u00f3t\u00f3l is egy univerz\u00e1lis (de eg\u00e9szen m\u00e1s m\u00f3don) mot\u00edvum \u00e9s akci\u00f3 l\u00e1that\u00f3<\/a> a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, a Monoszk\u00f3p<\/I> (1995), ami az ad\u00e1ssz\u00fcnet k\u00e9p\u00e9nek visszahelyez\u00e9se a val\u00f3s\u00e1gba, vagyis egy hatalmas k\u00f6rt kirajzol\u00f3 fekete drap\u00e9ria install\u00e1l\u00e1sa egy sz\u00e1zadfordul\u00f3s bels\u0151 udvar fel\u00fclvil\u00e1g\u00edt\u00f3 r\u00e1cs\u00e1nak szerkezet\u00e9be.<\/p>\r\n\r\n

Hasonl\u00f3an radik\u00e1lis m\u00f3don keveri a k\u00e9pet \u00e9s a val\u00f3s\u00e1got p\u00e1ly\u00e1ja kezdet\u00e9n – a szint\u00e9n a monokr\u00f3m oszt\u00e1lyba j\u00e1r\u00f3 – Szab\u00f3 Dezs\u0151 is rajzaival \u00e9s csavarozott k\u00e9pobjektjeivel.<\/p>\r\n\r\n

A Radik\u00e1lis rajz<\/I> h\u00e1rom s\u0171r\u0171 sz\u00f6vet\u0171 tollrajz, amely \u00fagy keletkezett, hogy az alkot\u00f3 v\u00e9gi a pap\u00edron tartotta a tollat. Az absztrakt expresszionist\u00e1kra \u00e9s a konkr\u00e9t m\u0171v\u00e9szekre is asszoci\u00e1lni enged\u0151 kis triptichon a vonal \u00e9s a t\u00e9r vizu\u00e1lis viszony\u00e1nak szeml\u00e9ltet\u00e9se<\/a>, mik\u00f6zben a rajz fogalmis\u00e1g\u00e1nak radik\u00e1lis redukci\u00f3ja is, hiszen a klasszikus, illuzionisztikus rajzot egy szinte teljesen monoton mozg\u00e1s v\u00e1ltja fel.<\/p>\r\n\r\n

A h\u00e9tk\u00f6znapi val\u00f3s\u00e1g viszont a M\u00c1V falra csavarozott k\u00e9peivel, a fennk\u00f6lt k\u00e9p st\u00edlustalan r\u00f6gz\u00edt\u00e9s\u00e9vel j\u00f6n be a k\u00e9pbe, ami el\u0151sz\u00f6r egy t\u00f6bb sz\u00e1z k\u00e9peslapot objektt\u00e9 r\u00f6gz\u00edt\u0151 \u00e9s t\u00e1rgyias\u00edt\u00f3 munk\u00e1t inspir\u00e1lt, azt\u00e1n pedig egy a fot\u00f3 technol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra \u00e9s a monokr\u00f3m absztrakci\u00f3 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9re egyszerre reflekt\u00e1l\u00f3 k\u00e9psorozatot<\/a>, a Gradu\u00e1ci\u00f3<\/I>t.<\/p>\r\n\r\n

Innen n\u00e9zve az absztrakci\u00f3 \u00e9s a realizmus mise en abyme \u00f6rv\u00e9ny\u00e9t reprezent\u00e1lja a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s egyik lehets\u00e9ges centruma, K\u00e1rolyi Zsigmond Etalon<\/I>ja (1992) is, (5)<\/a> ahonnan a 2020-as ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s a legink\u00e1bb \u00f6ssze\u00e1ll, ahonnan a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le intenci\u00f3kkal k\u00e9sz\u00fclt „monokr\u00f3m” m\u0171vek a legink\u00e1bb \u00f6sszefon\u00f3dnak.<\/p>\r\n\r\n

Erd\u00e9lyi G\u00e1bor, a Kis Vars\u00f3 \u00e9s Szab\u00f3 Dezs\u0151 2014-ben a tulajdonjog megoszt\u00e1s\u00e1val v\u00e1s\u00e1rolta meg<\/a> mester\u00fck, K\u00e1rolyi munk\u00e1j\u00e1t. H\u00e1rom n\u00e9z\u0151pont, h\u00e1romf\u00e9le m\u0171v\u00e9szetk\u00e9p fon\u00f3dott ekkor \u00f6ssze, amelyekben K\u00e1rolyi Zsigmond monokr\u00f3m, radik\u00e1lis festm\u00e9nye egyar\u00e1nt etalonk\u00e9nt szolg\u00e1lhat, hiszen egyszerre reflekt\u00e1l a k\u00e9p \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g szerkezet\u00e9re is.<\/p>\r\n\r\n

Az Etalon az egyszer\u0171, s\u00e1vos K\u00e1rolyi-k\u00e9pek rokona, amelyek \u00e9pp\u00fagy felid\u00e9zhetik<\/a> a klasszikus geometrikus absztrakci\u00f3 spiritu\u00e1lis kult\u00far\u00e1j\u00e1t, mint a deszkaker\u00edt\u00e9sek h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9s efemer vil\u00e1g\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

Az Etalon azonban v\u00edzszintes \u00e9s f\u00fcgg\u0151leges s\u00e1vokb\u00f3l \u00e9p\u00fcl fel<\/a>, ami egy k\u00f6rk\u00f6r\u00f6s mozg\u00e1s \u00e9rzet\u00e9t kelti, mintegy beszippant mag\u00e1ba, m\u00e1r ha a fest\u00e9szet romantikus \u00e9s absztrakt expresszionista toposzaira \u00e9p\u00edtve n\u00e9zz\u00fck.<\/p>\r\n\r\n

Ha pedig a k\u00e9p m\u00e9giscsak be tud szippantani, akkor m\u00e9gsem puszt\u00e1n a val\u00f3s\u00e1g t\u00fckre, de nem is szimpl\u00e1n csak egy pigmenttel bevont v\u00e1szon, ami \u00e9pp\u00fagy motiv\u00e1lta Szab\u00f3 Dezs\u0151 \u00e9s a Kis Vars\u00f3 eg\u00e9sz m\u0171v\u00e9szet\u00e9t, mint ahogy Erd\u00e9lyi G\u00e1bor fest\u00e9szet\u00e9t, amelyek k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151je \u00e9ppen a k\u00e9p erej\u00e9nek \u00e9s az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s hatalm\u00e1nak anal\u00edzise.<\/p>\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

(1)<\/a> Ad Reinhardt: Twelwe Rules for a New Academy<\/I> (1953) https:\/\/users.wfu.edu\/~laugh\/painting2\/reinhardt.pdf<\/a><\/p>\r\n

(2)<\/a> Ez\u00faton is k\u00f6sz\u00f6n\u00f6m Gr\u00e1szli Bernadettnek, hogy betekinthettem a Seregi Tam\u00e1s \u00e1ltal szerkesztett, m\u00e9g k\u00e9sz\u00fcl\u0151 k\u00f6tet k\u00e9zirat\u00e1ba.<\/p>\r\n

(3)<\/a> Joseph Marioni – G\u00fcnter Umberg: A kartuson k\u00edv\u00fcl. A n\u00e9z\u0151 k\u00e9rd\u00e9se a radik\u00e1lis fest\u00e9szetben<\/I> (1986) https:\/\/balkon.art\/1998-2007\/2007\/2007_5\/01marioni.html<\/a>. Marcia Hafif: Beginning Again<\/I> (1978) https:\/\/www.marciahafif.com\/beginning.html<\/a>. Hafif sz\u00f6veg\u00e9t K\u00e1rolyi Zsigmond \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nyai is ismert\u00e9k \u00e9s Seregi Tam\u00e1s ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban olvashat\u00f3 lesz a monokr\u00f3m sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9nyben is Megint el\u00f6lr\u0151l<\/I> c\u00edmen.<\/p>\r\n

(4)<\/a> A Flash Art-ban megjelent Monochrome in New York<\/I> c\u00edm\u0171 1979-es besz\u00e9lget\u00e9s is olvashat\u00f3 a monokr\u00f3m sz\u00f6veggy\u0171jtem\u00e9nyben.<\/p>\r\n

(5)<\/a> Az \u00f6rv\u00e9ny k\u00e9pis\u00e9g\u00e9t \u00e9s metaforik\u00e1j\u00e1t Havas B\u00e1lintt\u00f3l k\u00f6lcs\u00f6nz\u00f6m. L\u00e1sd: Etalon 1992. Zsikla M\u00f3nika besz\u00e9lget Erd\u00e9lyi G\u00e1borral, G\u00e1lik Andr\u00e1ssal, Havas B\u00e1linttal \u00e9s Szab\u00f3 Dezs\u0151vel. Balkon<\/I>, 2015\/3. 25.
http:\/\/epa.oszk.hu\/03000\/03057\/00073\/pdf\/EPA03057_balkon_2015_3_23-27.pdf<\/a><\/p>\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    A tabula rasa kifejez\u00e9s a maga ismeretelm\u00e9leti hangs\u00faly\u00e1val \u00e9s klasszikus konnot\u00e1ci\u00f3ival remek c\u00edm egy radik\u00e1lis fest\u00e9szeti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz. Az\u00e9rt is remek, mert az „\u00fcres lap” \u00e9s a „tiszta t\u00e1bla” a fest\u00e9szetben \u00e9s a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netben egy szinte el\u00e9rhetetlen \u00e9s nem mellesleg paradox v\u00e1gy\u00e1lom, hiszen az emberi l\u00e1t\u00e1s \u00e9s a vizu\u00e1lis kult\u00fara mindenk\u00e9ppen tanul\u00e1si \u00e9s memoriz\u00e1l\u00e1si […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":631046,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-401104","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401104","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401104"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401104\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/631046"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401104"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401104"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401104"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}