{"id":401105,"date":"2021-02-16T23:00:00","date_gmt":"2021-02-16T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401105"},"modified":"2021-02-16T23:00:00","modified_gmt":"2021-02-16T23:00:00","slug":"kognitiv-stiluspluralizmus","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/kognitiv-stiluspluralizmus\/","title":{"rendered":"Kognit\u00edv st\u00edluspluralizmus?"},"content":{"rendered":"
\r\n

A kognit\u00edv st\u00edlus kifejez\u00e9st a kognit\u00edv tudom\u00e1ny hajnal\u00e1n, majd f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zaddal ezel\u0151tt Michael Baxandall adapt\u00e1lta a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net vil\u00e1g\u00e1ra, hogy a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti st\u00edlus pszichol\u00f3giai (nem annyira l\u00e9lektani, mint ink\u00e1bb ismeretelm\u00e9leti) dimenzi\u00f3it el\u0151t\u00e9rbe \u00e1ll\u00edtsa. (1)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A renesz\u00e1nsz m\u0171v\u00e9szet p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n mutatta be, hogy a m\u0171v\u00e9szek st\u00edlus\u00e1t nemcsak az antik form\u00e1k \u00e9s filoz\u00f3fi\u00e1k hat\u00e1rozt\u00e1k meg, hanem a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9let is jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben befoly\u00e1solta. Vagyis az, hogy \u00e9let\u00fck sor\u00e1n milyen k\u00e9szs\u00e9geket haszn\u00e1ltak \u00e9s milyen k\u00e9pess\u00e9geket fejlesztettek, \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n mivel is t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k idej\u00fck nagy r\u00e9sz\u00e9t.<\/p>\r\n\r\n

Baxandall frapp\u00e1nsan \u00fagy fogalmazott, hogy a renesz\u00e1nsz m\u0171v\u00e9szeti vil\u00e1g szerepl\u0151i nem annyira neoplatonista eszt\u00e9t\u00e1k voltak, mint ink\u00e1bb templomba j\u00e1r\u00f3 \u00fczletemberek, akik j\u00f3l tudtak fejben sz\u00e1molni \u00e9s kiv\u00e1l\u00f3an ismert\u00e9k a gesztusok nyelv\u00e9t.<\/p>\r\n\r\n

Ha napjaink kognit\u00edv st\u00edlus\u00e1ra, illetve st\u00edluspluralizmus\u00e1ra gondolunk, avagy az egym\u00e1s mellett \u00e9l\u0151 k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le eszt\u00e9tikai ideol\u00f3gi\u00e1kra a vall\u00e1sos spiritualizmust\u00f3l a k\u00f6zgazdas\u00e1gtani j\u00e1t\u00e9kelm\u00e9letig \u00edvel\u0151en, akkor egy eg\u00e9szen izgalmas virtu\u00e1lis ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s<\/a> is lehetne a Derk\u00f3’20<\/I>, hiszen az anyag rendk\u00edv\u00fcl soksz\u00edn\u0171 a fogorvosi f\u00far\u00f3val faragott, m\u00e1rv\u00e1nyb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt korhadt fat\u00f6nkt\u0151l<\/a> (Kincses El\u0151d Gyula) a dadaista zen\u00e9l\u0151 szerkezeten<\/a> (Sztruh\u00e1r Zsuzsa) \u00e1t a raszteres\u00edtett biblikus fametszetekig<\/a> (Sipos Bogl\u00e1rka) \u00edvel\u0151en.<\/p>\r\n\r\n

A st\u00edluspluralizmus azonban zavarba ejt\u0151 k\u00e1osznak, szem\u00e9lyes hangok \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9stelen kavalk\u00e1dj\u00e1nak is t\u0171nhet. A Derk\u00f3’20<\/I> online bemutatott anyag\u00e1t b\u00f6ng\u00e9szve az embernek olyan \u00e9rz\u00e9se t\u00e1mad, hogy tal\u00e1n nem \u00e1rtott volna n\u00e9mi rendszert vinni a k\u00e1oszba, vagy legal\u00e1bb a portf\u00f3li\u00f3k puszta prezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1n\u00e1l \u00e9rdekesebben vizualiz\u00e1lni azt.<\/p>\r\n\r\n

Csoportokat, halmazokat, kapcsolatokat, klasztereket lehetett volna k\u00e9pezni, amit virtu\u00e1lisan, szoftverekkel is remek\u00fcl meg lehet val\u00f3s\u00edtani. S\u0151t mindezt ak\u00e1r m\u00e9g verbaliz\u00e1lni is lehetett volna valamif\u00e9le kur\u00e1tori koncepci\u00f3val vagy intellektu\u00e1lis vezet\u0151vel, hogy a n\u00e9z\u0151 ne csak bet\u0171rend szerint kattintgasson azon bosszankodva, hogy nem igaz\u00e1n l\u00e1tja \u00e1t merre is halad a kort\u00e1rs magyar k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szet innovat\u00edvnak min\u0151s\u00edtett (Derkovits \u00f6szt\u00f6nd\u00edj!) vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1ja.<\/p>\r\n\r\n

A vizu\u00e1lis kult\u00fara ugyanis k\u00f3dokra \u00e9p\u00fcl, amib\u0151l az is k\u00f6vetkezik, hogy – m\u00falt sz\u00e1zadi klasszikusokat id\u00e9zve – „az \u00e1rtatlan szem vak”. (2)<\/a> A be nem avatott, ki nem k\u00e9pzett n\u00e9z\u0151 nem l\u00e1tja a komplexit\u00e1st, nem ismeri fel az \u00e9rdekes tartalmat, nem \u00e9lvezi a sztorit. Ha ugyanis nincsenek ott az elm\u00e9nkben a kultur\u00e1lis mint\u00e1k \u00e9s a vizu\u00e1lis s\u00e9m\u00e1k, ha nem ugranak be k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le referenci\u00e1k, akkor szinte lehetetlen felismerni a kreat\u00edv \u00e9s innovat\u00edv megold\u00e1sokat.<\/p>\r\n\r\n

A n\u00e9z\u0151t teh\u00e1t – az Instagram \u00e9s a Tik Tok vil\u00e1g\u00e1n t\u00fal – igenis instru\u00e1lni, de legal\u00e1bbis szitu\u00e1lni kell.<\/p>\r\n\r\n

Erre a Derk\u00f3’20<\/I> is k\u00eds\u00e9rletet tesz, a portf\u00f3li\u00f3k komment\u00e1rjaik\u00e9nt ugyanis olvashat\u00f3k a m\u0171veket \u00e9rtelmez\u0151 sz\u00f6vegek, de sajnos szerz\u0151 h\u00edj\u00e1n nem lehet tudni, hogy ki is besz\u00e9l val\u00f3j\u00e1ban, a kur\u00e1tor (Rosk\u00f3 M\u00e1ria), a m\u0171v\u00e9szek, vagy esetleg valaki m\u00e1s.<\/p>\r\n\r\n

Az viszont biztos, hogy a vide\u00f3-interj\u00fakban maguk a m\u0171v\u00e9szek sz\u00f3lalnak meg, de amit mondanak, az sokszor k\u00f6sz\u00f6n\u0151viszonyban sincs a sz\u00f6vegekkel. Olyan kifejez\u00e9seket haszn\u00e1lnak, olyan nyelven besz\u00e9lnek, ami m\u00e1r Goodman, Gombrich \u00e9s Baxandall kor\u00e1ban is rev\u00edzi\u00f3ra szorult volna. <\/p>\r\n\r\n

\u00c9rdemes teh\u00e1t azon is elgondolkodni, hogy milyen is val\u00f3j\u00e1ban a p\u00e1lyakezd\u0151 m\u0171v\u00e9szek vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1ja (avagy r\u00e9gebbi kifejez\u00e9sekkel \u00e9lve: szellemis\u00e9ge), hogyan n\u00e9znek \u00e9s mit l\u00e1tnak, \u00e9s az milyen viszonyban van a ma \u00e9rv\u00e9nyes, progressz\u00edv l\u00e1t\u00e1sm\u00f3dokkal (Baxandall kifejez\u00e9s\u00e9vel \u00e9lve a korszak szem\u00e9vel). (3)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Az interj\u00fak alapj\u00e1n ugyanis a n\u00e9z\u0151nek az a kellemetlen \u00e9rz\u00e9se t\u00e1madhat, hogy a m\u0171v\u00e9szek t\u00f6bbs\u00e9ge nem igaz\u00e1n k\u00e9pes \u00e9rdekes vagy izgalmas dolgokat mondani a munk\u00e1ir\u00f3l. Ez r\u00e9szben persze a k\u00e9rd\u00e9sek sz\u00e1ml\u00e1j\u00e1ra \u00edrand\u00f3, amelyek a romantika (s\u0151t bizonyos esetekben a renesz\u00e1nsz) \u00f3ta \u00e9rv\u00e9nyes toposzokra \u00e9s sztereot\u00edpi\u00e1kra k\u00e9rdeznek r\u00e1.<\/p>\r\n\r\n

Pedig tartalmas besz\u00e9lget\u00e9sekkel, a m\u0171v\u00e9szi gondolkod\u00e1sra, illetve a vizu\u00e1lis \u00e9lm\u00e9nyre f\u00f3kusz\u00e1l\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sekkel a m\u0171vek \u00e9s a m\u0171v\u00e9szi koncepci\u00f3k – ezekr\u0151l az\u00e9rt lehet valamif\u00e9le fogalmat alkotni a m\u0171v\u00e9szek ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si portf\u00f3li\u00f3i alapj\u00e1n – egy r\u00e9sz\u00e9b\u0151l eg\u00e9szen izgalmas t\u00f6rt\u00e9neteket is ki lehetne rajzolni.<\/p>\r\n\r\n

Baxandall vagy \u00e9ppens\u00e9ggel Foucault \u00f3ta azonban az is tudhat\u00f3, hogy az izgalom \u00e9s az \u00e9lm\u00e9ny nagym\u00e9rt\u00e9kben kontextu\u00e1lis, vagyis sz\u00fcks\u00e9ges hozz\u00e1 a vizualit\u00e1son t\u00fal a verbalit\u00e1s is: a j\u00f3 sztori, az elgondolkodtat\u00f3 narrat\u00edva. (4)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Ehhez azonban kev\u00e9s lesz az, ha olyanokat k\u00e9rdez\u00fcnk, hogy mik\u00e9nt is j\u00f6n l\u00e9tre a m\u0171alkot\u00e1s, vagy mikor d\u00f6nt\u00f6tte el a m\u0171v\u00e9sz, hogy m\u0171v\u00e9sz lesz. Az ilyen k\u00e9rd\u00e9sekb\u0151l csap\u00f3dik le az olyan k\u00f6z\u00f6s nevez\u0151, amit a kur\u00e1torral k\u00e9sz\u00edtett interj\u00faban olvashatunk: „T\u00f6bb \u00f6szt\u00f6nd\u00edjas munk\u00e1inak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban is a t\u00e9ris\u00e9g \u00e9s a s\u00edk, a val\u00f3s\u00e1g \u00e9s az ill\u00fazi\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sei \u00e1llnak.” (5)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Ez a problematika a 20., s\u0151t a 19. sz\u00e1zad k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti formalizmus\u00e1t is meghat\u00e1rozta, szeml\u00e9leti gy\u00f6kerei pedig m\u00e1r Pliniusn\u00e1l is felfedezhet\u0151k az id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk szerinti 1. sz\u00e1zadban.<\/p>\r\n\r\n

Nem elk\u00e9pzelhetetlen, hogy a m\u0171vekb\u0151l kiindulva egy m\u00e1sik, tal\u00e1n egy fokkal korszer\u0171bb, 21. sz\u00e1zadi narrat\u00edva is megkonstru\u00e1lhat\u00f3, aminek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban mondjuk az antropoc\u00e9n \u00e9s a poszthumanizmus gondolatvil\u00e1ga \u00e1ll.<\/p>\r\n\r\n

Van ugyanis egy-k\u00e9t olyan derk\u00f3s alkot\u00f3, akik ismerik \u00e9s haszn\u00e1lj\u00e1k annak egyes elemeit, a t\u00f6bbiek pedig tal\u00e1n kev\u00e9sb\u00e9 tudatosan, de m\u00e9giscsak reflekt\u00e1lnak az \u00f6kol\u00f3gia \u00e9s az ismeretelm\u00e9let leg\u00fajabb k\u00e9rd\u00e9seire.<\/p>\r\n\r\n

S\u00fcveges Rita az egyik olyan m\u0171v\u00e9sz, aki az Xtro Realm k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjak\u00e9nt tudatosan haszn\u00e1lja az \u00faj \u00f6kol\u00f3gia nyelv\u00e9t \u00e9s kult\u00far\u00e1j\u00e1t, (6)<\/a> amikor is energia\u00fcltetv\u00e9nyek n\u00f6v\u00e9nyeinek (kukorica, sz\u00f3ja, repce) virtu\u00e1lis modelljeit festi meg \u00e9s \u00e1ll\u00edtja p\u00e1rhuzamba<\/a> az \u00faj bio-ipar csillog\u00f3 fr\u00e1zisaival (fossil fuel, big oil).<\/p>\r\n\r\n

A K\u00e9k forradalom<\/I> c\u00edm\u0171 sorozata tulajdonk\u00e9ppen ironikusan reflekt\u00e1l a genetikai tervez\u00e9s hajnal\u00e1nak z\u00f6ld forradalm\u00e1ra, hiszen az 1960-as \u00e9vek optimizmus\u00e1t \u00e9s sz\u00ednes fotografikus val\u00f3s\u00e1g\u00e1t cser\u00e9li le a k\u00e9kes f\u00e9nyben f\u00fcrd\u0151 k\u00e9perny\u0151kult\u00far\u00e1ra \u00e9s a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek \u00e1ltal vez\u00e9relt mez\u0151gazdas\u00e1g vil\u00e1g\u00e1ra, ahol a hangzatos jelszavak ellen\u00e9re az agressz\u00edv monokult\u00far\u00e1k az \u00f6kol\u00f3giai katasztr\u00f3fa fel\u00e9 sodorj\u00e1k a bioszf\u00e9r\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

A 2017-es posztantropocentrikus Xtro Realm<\/I> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son szint\u00e9n szerepl\u0151 Gosztola Kitti is szisztematikusan foglalkozik az antropoc\u00e9n gondolkod\u00e1s kih\u00edv\u00e1saival. Mit\u00f3zis\u00e1ban (Mythosis<\/I>) azonban nem az az \u00e9rdekes, ami az interj\u00faban elhangzik (hogyan is szerezte be a konkr\u00e9t toj\u00e1st), hanem az, ahogy a hatty\u00fa toj\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl \u00f6sszefon\u00f3dik<\/a> egym\u00e1ssal a mitol\u00f3gia (Zeusz \u00e9s L\u00e9da l\u00e1nya a hatty\u00fatoj\u00e1sb\u00f3l kikelt Sz\u00e9p Hel\u00e9na) \u00e9s az \u00f6kol\u00f3gia (a hatty\u00fak sz\u00fclet\u00e9sszab\u00e1lyoz\u00e1sa) vil\u00e1ga.<\/p>\r\n\r\n

M\u00e1r csak az\u00e9rt is, mert Gosztola egy val\u00f3ban innovat\u00edv \u00f6kofilozofikus k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti praxist folytat, ahol a klasszikus humanizmus toposzait \u00e9rtelmezi \u00fajra geol\u00f3giai perspekt\u00edv\u00e1ban, ahogy ezt a r\u00e9tegtani vizualit\u00e1ssal kombin\u00e1lt<\/a> Oszlopos Simeon sztori (A cs\u00facson mindig van hely<\/I>) is mutatja.<\/p>\r\n\r\n

Posztantropocentrikus \u00e9s poszthumanista intellektu\u00e1lis keretben lesz igaz\u00e1n izgalmas Schuller Judit Fl\u00f3ra sztorija is a s\u00falytalans\u00e1gba helyezett<\/a> s\u00edr\u00e1ssal, illetve t\u00e1gabb \u00e9rtelemben az \u00e9rzelmi reakci\u00f3k \u00e9s a p\u00e1toszformul\u00e1k \u0171rkorszakbeli \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\r\n\r\n

Az \u0171rhaj\u00f3sok ugyanis m\u00e1shogy s\u00edrnak (Astronauts Do Cry<\/I> a m\u0171 c\u00edme), mint mi, de az\u00e9rt \u0151k is s\u00edrnak. Lehet, hogy a F\u00f6ld \u0171rb\u00e9li k\u00e9p\u00e9nek emberfeletti fens\u00e9gess\u00e9ge ok\u00e1n, de az is lehet, hogy nagyon is emberi term\u00e9szet\u0171 szorong\u00e1saik miatt. Mindenesetre ehhez az ambivalenci\u00e1hoz remek\u00fcl passzol az uf\u00f3kat \u00e9s olt\u00e1rokat is felid\u00e9z\u0151 lapos gr\u00e1nit korong a „g\u00e9pelt” felirattal \u00e9s a k\u00f6nny megtart\u00e1s\u00e1ra kik\u00e9pezett m\u00e9lyed\u00e9ssel.<\/p>\r\n\r\n

R\u00e9v\u00e9sz Anna bioromantikus tusrajzai viszont az interj\u00faban kidombor\u00edtott mag\u00e1ny, illetve a nyilv\u00e1nval\u00f3 rajztehets\u00e9g megnyilatkoz\u00e1s\u00e1n t\u00fal, vagy ink\u00e1bb azok helyett, ink\u00e1bb egy posztapokaliptikus, ember ut\u00e1ni t\u00e1j leleteik\u00e9nt v\u00e1lhatnak<\/a> izgalmass\u00e1, ahol a burj\u00e1nz\u00f3 organikus formakult\u00fara egy\u00fattal az emberi fant\u00e1zia utols\u00f3 lenyomata is.<\/p>\r\n\r\n

A humanizmuson t\u00fali vil\u00e1gokra \u00e9s birodalmakra reflekt\u00e1l\u00f3 Xtro Realm<\/I> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son szint\u00e9n szerepl\u0151 Tranker Kata \u0150si t\u00e1l<\/I>jai pedig egy alternat\u00edv kultur\u00e1lis antropol\u00f3gia vil\u00e1g\u00e1ba vezetnek, ahol valaki, valami\u00e9rt fura eml\u00e9ket \u00e1ll\u00edtott<\/a> a Homo Sapiens el\u0151tti el\u0151emberek kult\u00far\u00e1j\u00e1nak.<\/p>\r\n\r\n

Minderr\u0151l \u00e9s az install\u00e1ci\u00f3 r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pez\u0151, megh\u00f6kkent\u0151 toj\u00e1sokr\u00f3l azonban az interj\u00fa sajnos semmit sem mond, de sz\u00e1momra az\u00e9rt igaz\u00e1n k\u00eds\u00e9rtetiesek, mert a 2001 \u0170rod\u00fcsszeia<\/I> alternat\u00edv t\u00f6rt\u00e9nelm\u00e9t id\u00e9zik fel a kult\u00faraform\u00e1l\u00f3 idegen monolittal.<\/p>\r\n\r\n

Az antropoc\u00e9n, illetve a nem-emberi perspekt\u00edv\u00e1kat is sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba vev\u0151 chthuluc\u00e9n (7)<\/a> kontextus\u00e1ban v\u00e1lhat izgalmass\u00e1 Kopacz Kund ide\u00e1lis \u00e9s re\u00e1lis t\u00e1jakon elm\u00e9lked\u0151<\/a> Kombin\u00e1tora is, aki nev\u00e9nek sci-fi cseng\u00e9s\u00e9t meghazudtol\u00f3 m\u00f3don csak egy mez\u0151gazdas\u00e1gi munkag\u00e9pnek t\u0171nik. A kombin\u00e1tor fogalmis\u00e1ga a mesters\u00e9ges intelligencia jelens\u00e9gein kereszt\u00fcl \u00e1tvezethet a poszthumanizmus igencsak sokr\u00e9t\u0171 diszkurzus\u00e1hoz is.<\/p>\r\n\r\n

Ebben a diszkurz\u00edv k\u00f6rnyezetben ny\u00edlnak meg<\/a> igaz\u00e1n – v\u00e9lhet\u0151en az alkot\u00f3 tudta n\u00e9lk\u00fcl – \u00c9les L\u00f3r\u00e1nt steampunk cs\u0151rendszerei is, amelyek \u00fagy n\u00e9znek ki, mintha \u00f6n\u00e1ll\u00f3, autopoietikus, krist\u00e1lyos \u00e9letet \u00e9ln\u00e9nek.<\/p>\r\n\r\n

\u00c9s tal\u00e1n Melkovics Tam\u00e1s modul\u00e1ris \u00e9p\u00edt\u0151 „j\u00e1t\u00e9ka” (a m\u0171v\u00e9sz saj\u00e1t metafor\u00e1ja) is autopoietikus szobork\u00e9nt \u00e9lhetne<\/a> teljesebb \u00e9letet az artworld keretein bel\u00fcl. A poszthumanizmusnak, illetve a poszthum\u00e1n vagy transzhum\u00e1n l\u00e9tnek a s\u00f6t\u00e9t \u00f6kol\u00f3gi\u00e1n, (8)<\/a> a kognit\u00edv tudom\u00e1nyon \u00e9s a posztmodern filoz\u00f3fi\u00e1n t\u00fal r\u00e1ad\u00e1sul van egy popul\u00e1ris verzi\u00f3ja is a manaps\u00e1g hihetetlen\u00fcl n\u00e9pszer\u0171 szuperh\u0151s\u00f6kkel a f\u0151szerepben.<\/p>\r\n\r\n

A budapesti poszthumanista gondolkod\u00f3k virtu\u00e1lis k\u00f6reiben is megfordul\u00f3 M\u00e1ri\u00e1s Istv\u00e1n (aka Horror Pista) csempefestm\u00e9nyei is ilyen k\u00f6rnyezetben m\u0171k\u00f6dnek igaz\u00e1n j\u00f3l.<\/p>\r\n\r\n

Hiszen itt egy\u00e1ltal\u00e1n nem az az \u00e9rdekes, amit az interj\u00fab\u00f3l \u00e9s a komment\u00e1rb\u00f3l is megtudunk, m\u00e1rmint hogy csemp\u00e9re fest a m\u0171v\u00e9sz, hanem ink\u00e1bb az, hogy Szent Sebesty\u00e9n klasszikus alakja is egyfajta szuperh\u0151sk\u00e9nt \u00e9rtelmez\u0151dik<\/a> \u00fajra, aki egy kung-fu t\u00e1ncos Termin\u00e1tor \u00e9s egy r\u00fadt\u00e1ncos nimfa t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban jelenik meg a festm\u00e9nyeken.<\/p>\r\n\r\n

M\u00e1ri\u00e1s egy m\u00e1sik – val\u00f3ban informat\u00edv – interj\u00faj\u00e1b\u00f3l r\u00e1ad\u00e1sul az is tudhat\u00f3, (9)<\/a> hogy nemcsak a kilencvenes \u00e9vek filmes popkult\u00far\u00e1ja hatott r\u00e1, hanem a Tibeti Halottask\u00f6nyv<\/I> spiritualizmusa is.<\/p>\r\n\r\n

Jagicza Patr\u00edcia m\u00e1gikus hiperrealizmusa is \u00faj jelent\u00e9sekkel b\u0151v\u00fclhet<\/a>, ha az emberi test \u00e9s az emberi elme, avagy a szem\u00e9lyis\u00e9g digit\u00e1lis replik\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak fesz\u00fclts\u00e9gter\u00e9be helyezz\u00fck. Ugyanez elmondhat\u00f3 R\u00f3zsa Luca S\u00e1ra biomorf, poszthum\u00e1n figur\u00e1ir\u00f3l is, akik egy egyszerre vonz\u00f3 \u00e9s visszatasz\u00edt\u00f3, emberi \u00e9s a nem-emberi form\u00e1kat hibridiz\u00e1l\u00f3 \u00c9denben leledzenek<\/a>.<\/p>\r\n\r\n

Ebben a poszthumanista perspekt\u00edv\u00e1ban lehet intellektu\u00e1lisan is izgalmas Nagy Karol vil\u00e1g\u00edt\u00f3<\/a> viasz „kl\u00f3nja”, Par\u00e1da Zolt\u00e1n ellapos\u00edtott<\/a> humanoid szoborcsoportja, vagy ak\u00e1r Kiss D\u00e1niel m\u00e1rv\u00e1ny „f\u00e9rgekb\u0151l” font<\/a> kis \u00e1llatkertje is.<\/p>\r\n\r\n

Persze k\u00f6nnyen lehet, hogy a derk\u00f3s alkot\u00f3k j\u00f3 r\u00e9sze m\u00e9g Plinius vagy Leonardo da Vinci elvei szerint k\u00e9pzeli el az ill\u00fazi\u00f3 \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g, a fant\u00e1zia \u00e9s a realit\u00e1s viszony\u00e1t, vagy \u00e9ppen a reprezent\u00e1ci\u00f3 medialit\u00e1sa m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban is izgalmas probl\u00e9ma sz\u00e1mukra, mint egykoron a fotogr\u00e1fia \u00e9s a pszichol\u00f3gia fejl\u0151d\u00e9se \u00e1ltal inspir\u00e1lt avantg\u00e1rd sz\u00e1m\u00e1ra is az volt az impresszionizmust\u00f3l a sz\u00fcrrealizmusig \u00edvel\u0151en.<\/p>\r\n\r\n

A 21. sz\u00e1zadban azonban ezeket a perspekt\u00edv\u00e1kat mindenk\u00e9ppen \u00e9rdemes friss\u00edteni, hiszen a digit\u00e1lis kult\u00fara \u00e9s a virtu\u00e1lis val\u00f3s\u00e1g, a kl\u00f3noz\u00e1s \u00e9s a mesters\u00e9ges intelligencia, a s\u00f6t\u00e9t \u00f6kol\u00f3gia \u00e9s a kognit\u00edv tudom\u00e1ny nyilv\u00e1nval\u00f3an \u00faj jelent\u00e9sekkel t\u00f6lti fel a plasztika \u00e9s a modell, a fest\u00e9szet \u00e9s a fotogr\u00e1fia, a haptikus \u00e9s az optikus, a materi\u00e1lis \u00e9s a spiritu\u00e1lis klasszikus dimenzi\u00f3it is.<\/p>\r\n\r\n

<\/p>\r\n\r\n\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n\r\n

(1)<\/a> Michael Baxandall: Renesz\u00e1nsz szeml\u00e9let, renesz\u00e1nsz fest\u00e9szet.<\/I> (1972) Corvina, Budapest, 1986. 43-48.<\/p>\r\n

(2)<\/a> Nelson Goodman Ernst H. Gombrich kognit\u00edv m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9let\u00e9nek \u00f6sszefoglal\u00e1s\u00e1ra haszn\u00e1lta az omin\u00f3zus f\u00e9lmondatot. V.\u00f6.: Nelson Goodman: Languages of Art. An Approach to a Theory of Symbols.<\/I> Merrill, Indianapolis, 1976. 8. Illetve: Ernst Gombrich: M\u0171v\u00e9szet \u00e9s ill\u00fazi\u00f3. A k\u00e9pi \u00e1br\u00e1zol\u00e1s pszichol\u00f3gi\u00e1ja.<\/I> (1960) Gondolat, Budapest, 1972. 265-273.<\/p>\r\n

(3)<\/a> Baxandall 1986, 36-118.<\/p>\r\n

(4)<\/a> Michel Foucault: A szavak \u00e9s a dolgok. A t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyok archeol\u00f3gi\u00e1ja.<\/I> (1966) Osiris, Budapest, 2000. <\/p>\r\n

(5)<\/a> Sipos T\u00fcnde: Derk\u00f3 on line. Besz\u00e9lget\u00e9s Rosk\u00f3 M\u00e1ri\u00e1val. https:\/\/kultura.hu\/derko-online\/<\/a><\/p>\r\n

(6)<\/a> Az xtro realm eredet\u00e9hez l\u00e1sd: Zilahi Anna: Kl\u00edmak\u00e9pzelet \u00e9s a vil\u00e1g mint meglepet\u00e9st\u00e9r. (2020) http:\/\/tranzitblog.hu\/klimakepzelet-es-a-vilag-mint-meglepetester\/<\/a><\/p>\r\n

(7)<\/a> V.\u00f6.: Donna Haraway: Staying with the Trouble. Making Kin in the Chthulucene.<\/I> Duke University Press, Durham, 2016. Magyar recepci\u00f3j\u00e1hoz l\u00e1sd: Horv\u00e1th \u00c1d\u00e1m – Lov\u00e1sz M\u00e1rk: Chthuluc\u00e9n, antropoc\u00e9n, s\u00f6t\u00e9t \u00f6kol\u00f3gia. (2017) https:\/\/aszem.info\/2017\/10\/chhulucen-antropocen-es-sotet-okologia001\/<\/a><\/p>\r\n

(8)<\/a> V.\u00f6: Timothy Morton: Dark Ecology. For a Logic of Future Coexistence.<\/I> Columbia University Press, New York, 2016.<\/p>\r\n

(9)<\/a> https:\/\/alkotomuveszet.hu\/keptortenet-marias-istvan-a-k-a-horror-pista-szent-sebestyen\/<\/a><\/p>\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A kognit\u00edv st\u00edlus kifejez\u00e9st a kognit\u00edv tudom\u00e1ny hajnal\u00e1n, majd f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zaddal ezel\u0151tt Michael Baxandall adapt\u00e1lta a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net vil\u00e1g\u00e1ra, hogy a k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti st\u00edlus pszichol\u00f3giai (nem annyira l\u00e9lektani, mint ink\u00e1bb ismeretelm\u00e9leti) dimenzi\u00f3it el\u0151t\u00e9rbe \u00e1ll\u00edtsa. (1) A renesz\u00e1nsz m\u0171v\u00e9szet p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n mutatta be, hogy a m\u0171v\u00e9szek st\u00edlus\u00e1t nemcsak az antik form\u00e1k \u00e9s filoz\u00f3fi\u00e1k hat\u00e1rozt\u00e1k meg, hanem a h\u00e9tk\u00f6znapi \u00e9let […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":631047,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-401105","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401105","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401105"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401105\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/631047"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401105"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401105"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401105"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}