{"id":401114,"date":"2021-11-23T23:00:00","date_gmt":"2021-11-23T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401114"},"modified":"2021-11-23T23:00:00","modified_gmt":"2021-11-23T23:00:00","slug":"dekonstrualt-modellek","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/dekonstrualt-modellek\/","title":{"rendered":"Dekonstru\u00e1lt modellek"},"content":{"rendered":"
\r\n

Alapvet\u0151en a konstruktivizmus szelleme lengi be a Barcsay Terem mili\u0151j\u00e9t, pontosabban t\u00f6bbf\u00e9le (m\u0171v\u00e9szeti, antropol\u00f3giai, nyelv\u00e9szeti \u00e9s filoz\u00f3fiai) konstruktivizmus \u00e9s konstrukci\u00f3 is k\u00eds\u00e9rt a konstruktivist\u00e1n fel\u00e9p\u00edtett \u00e9s berendezett<\/a> Modell\u00e1ll\u00edt\u00e1s<\/I> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ter\u00e9ben. A sokf\u00e9le konstruktivizmus sz\u00e1mtalan teoretikusa k\u00f6z\u00fcl legink\u00e1bb tal\u00e1n Jacques Derrida dekonstrukci\u00f3j\u00e1nak szellem\u00e9t \u00e9rdemes intellektu\u00e1lis k\u00eds\u00e9r\u0151nek v\u00e1lasztani az emberi elme m\u00e9ly\u00e9re vezet\u0151 „fest\u0151i” utaz\u00e1s sor\u00e1n, ami az emberi test \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl kalauzol minket v\u00e9gig az akad\u00e9mizmust\u00f3l az avantg\u00e1rdon \u00e9s a transzavantg\u00e1rdon \u00e1t a humanizmust dekonstru\u00e1l\u00f3 poszthumanizmusig vezet\u0151 \u00faton.<\/p>\r\n\r\n

Populista \u00e9s posztkommunista korszakunkban er\u0151s \u00e9s tanuls\u00e1gos ind\u00edt\u00e1s \u00f6sszep\u00e1ros\u00edtani<\/a> egym\u00e1ssal Somogyi J\u00f3zsef „kommunista” Martin\u00e1sz<\/I>\u00e1t (1953) \u00e9s Bellony L\u00e1sz\u00f3 „naturalista” h\u00e1taktj\u00e1t (1890-es \u00e9vek). A p\u00e1ros\u00edt\u00e1s megmutatja, hogy a modernizmus \u00e9s az akad\u00e9mizmus, a szocialista moderns\u00e9g \u00e9s a burzso\u00e1 m\u0171velts\u00e9g, a pragmatikus moderniz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a dekadens sz\u00e9ps\u00e9g egyar\u00e1nt t\u00e1rsadalmi (diszkurz\u00edv \u00e9s ideologikus) konstrukci\u00f3.<\/p>\r\n\r\n

Az akt, a modell \u00e9s az emberi test szempontj\u00e1b\u00f3l mindk\u00e9t m\u0171 ugyanannak a realista paradigm\u00e1nak a r\u00e9sze. Annak a paradigm\u00e1nak, amely mindm\u00e1ig ott k\u00eds\u00e9rt a kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9szetben — Gy\u0151rffy L\u00e1szl\u00f3 poszthumanista \u00f6nk\u00e9p\u00e9ben \u00e9pp\u00fagy, mint Dallos \u00c1d\u00e1m retro-posztmodern fi\u00fa aktj\u00e1ban vagy Birk\u00e1s \u00c1kos ideol\u00f3giakritikus Populista odaliszk<\/I>j\u00e9ben.<\/p>\r\n\r\n

A kiv\u00e1l\u00f3an koncipi\u00e1lt (koncepci\u00f3: Albert \u00c1d\u00e1m, konzulens: K. Horv\u00e1th Zsolt) ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son elrendezett k\u00e9pek h\u00e1l\u00f3zat\u00e1b\u00f3l a diszkurz\u00edvan meghat\u00e1rozott emberi test politikai dimenzi\u00f3i is sz\u00e9pen kirajzol\u00f3dnak.<\/p>\r\n\r\n

Krist\u00f3f Kriszti\u00e1n nagy volumen\u0171 Nukle\u00e1ris leszerel\u00e9s<\/I>e (2014) m\u00e1r t\u00e1volr\u00f3l is gazdag posztkommunista all\u00fazi\u00f3kat kelt<\/a>. \u00d6nmagukat sz\u00e9tszed\u0151, „leszerel\u0151” munk\u00e1sok betonvasb\u00f3l hegesztett rajzolata jelenik meg ugyanis a falon egy igaz\u00e1n modern, neh\u00e9zipari mur\u00e1lia form\u00e1j\u00e1ban. A k\u00e9p azonban nem az atomh\u00e1bor\u00far\u00f3l sz\u00f3l, ink\u00e1bb a klasszikus, nukle\u00e1ris csal\u00e1dmodell bomlaszt\u00e1sa figyelhet\u0151 meg rajta, hiszen az egym\u00e1ssal szemben \u00e1ll\u00f3 ifj\u00fa munk\u00e1s p\u00e1r eltakarja egym\u00e1s szem\u00e9t, mik\u00f6zben egy fiatal f\u00e9rfi \u00e9ppen darabokra szedi \u0151ket.<\/p>\r\n\r\n

A politikai jelent\u00e9sekkel felruh\u00e1zott, idealiz\u00e1lt emberi test dekonstrukci\u00f3j\u00e1nak k\u00e9t m\u00e1sik izgalmas esete kism\u00e9ret\u0171, de r\u00e9szletgazdag grafik\u00e1kon kereszt\u00fcl t\u00e1rul fel. Kondor B\u00e9la El\u0151k\u00e9sz\u00fcletek a nagy v\u00e1r v\u00e9delm\u00e9re<\/I> c\u00edm\u0171 r\u00e9zkarca a diplomamunk\u00e1nak k\u00e9sz\u00fclt D\u00f3zsa-sorozat (Jelenetek D\u00f3zsa Gy\u00f6rgy \u00e9let\u00e9b\u0151l<\/I>, 1956) fur\u00e1n horrorisztikus<\/a> darabja. Kondort nem a sztereotipiz\u00e1lt, kommunista parasztvez\u00e9r D\u00f3zsa alakja foglalkoztatta, hanem ink\u00e1bb Juh\u00e1sz Ferenc sz\u00fcrre\u00e1lisan v\u00e9rmocskos \u00e9s bioromantikus D\u00f3zsa-eposza, A t\u00e9kozl\u00f3 orsz\u00e1g<\/I> (1954).<\/p>\r\n\r\n

A Chapman-fiv\u00e9rek vagy Gy\u0151rffy L\u00e1szl\u00f3 fel\u0151l n\u00e9zve a 16. sz\u00e1zadi kegyetlenked\u00e9sek megh\u00f6kkent\u0151en k\u00f6nnyed\u00e9n p\u00e1rba \u00e1ll\u00edthat\u00f3k a test \u00e9s a polg\u00e1ri erotika poszthumanista kritik\u00e1j\u00e1val is, mik\u00f6zben Juh\u00e1sz l\u00e9nyeg\u00e9ben az ut\u00f3pikus szocialista humanizmus elt\u0171n\u00e9s\u00e9re k\u00edv\u00e1nta felh\u00edvni a figyelmet a szem\u00e9lyi kultussz\u00e1 \u00e9s \u00e1llamkapitalizmuss\u00e1 torzult kommunizmus id\u0151szak\u00e1ban. Innen n\u00e9zve tal\u00e1n m\u00e1r az sem annyira meglep\u0151, hogy a szocialista enfant terrible Kondort\u00f3l a Martin\u00e1sz<\/I> m\u00f6g\u00f6tti t\u00e9rr\u00e9szben megjelennek sz\u00e9pen kivitelezett szocialista realista munk\u00e1sok is, akik az idea \u00e9s az ut\u00f3pia t\u00f6k\u00e9letes m\u00e1solatai.<\/p>\r\n\r\n

Ebben az ideol\u00f3giai regiszterben sz\u00f3lal meg Lakner sz\u00fcrre\u00e1lisan torz\u00edtott, alternat\u00edv<\/a> gy\u00e1r-k\u00e9pe, a Manufaktur\u00e1lis nyomda<\/I> (1960) is. A r\u00e9gi nyomd\u00e1t, nyomd\u00e1szokat \u00e9s nyomatokat \u00e1br\u00e1zol\u00f3 festm\u00e9ny tulajdonk\u00e9ppen egy sz\u00fcrnaturalista diplomamunka, amelyet bevallottan Max Ernst k\u00fcl\u00f6nleges fest\u00e9szeti technik\u00e1ja inspir\u00e1lt, amivel Lakner Leonardo da Vinci \u00e9s Andr\u00e9 Breton nyomdokain a realizmus \u00e9s a v\u00e9letlen k\u00e9palkot\u00f3 m\u00f3dszereit kombin\u00e1lta \u00f6ssze egym\u00e1ssal, hogy r\u00e9szleteiben nonfigurat\u00edv, de \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben nagyon is realist\u00e1nak t\u0171n\u0151 fel\u00fcletekkel t\u00f6ltse ki a szocialista realizmus visszat\u00fckr\u00f6z\u00e9s elv\u00e9re ironikusan reflekt\u00e1l\u00f3 kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1t.<\/p>\r\n\r\n

A val\u00f3s\u00e1g paradox, sz\u00fcrrealista „reprodukci\u00f3ja” \u00e9s Ernst munk\u00e1ss\u00e1ga az 1950-es \u00e9vekben Major J\u00e1nosra is hatott, aki ugyan a politikai test kapcs\u00e1n jelenik meg \u00e9ppen Kondor horrorisztikus v\u00e1ra mellett, de er\u0151s sz\u00e1lakkal kapcsol\u00f3dik az akt \u00e9s a meztelens\u00e9g szem\u00e9lyes \u00e9s pszichoszexu\u00e1lis problematik\u00e1ihoz is. A Scharf M\u00f3ric eml\u00e9kezete<\/I> (1966) a jelen \u00e9s a m\u00falt, illetve a szem\u00e9lyes \u00e9s a politikai testek metszet\u00e9ben ma egyfajta abjekt bioromantik\u00e1nak t\u0171nik<\/a>, (1)<\/a> az anat\u00f3mia \u00e9s az emberi l\u00e9lek visszatasz\u00edt\u00f3an k\u00eds\u00e9rteties reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak, amelynek t\u00e1rsadalmi dimenzi\u00f3i a l\u00e1tens antiszemitizmushoz vezetnek, amelynek ellenszenves zsid\u00f3 testk\u00e9p\u00e9t Major szatirikusan a mag\u00e1\u00e9v\u00e1 tette.<\/p>\r\n\r\n

Ehhez k\u00e9pest meglep\u0151en klasszikus hangon sz\u00f3lal meg<\/a> Majorral szemben K\u0151nig Frigyes festm\u00e9nye, a Berlioz els\u0151 eszmecser\u00e9je Cherubinivel<\/I>. A posztmodern \u00e9s a transzavantg\u00e1rd szellem\u00e9hez ill\u0151en a Neue Sachlichkeit \u00e9s a Lipcsei Iskola vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1ja hatja \u00e1t a meglehet\u0151sen „okkult” t\u00e9ma \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1t, ami az oktat\u00e1s vil\u00e1g\u00e1hoz csatol vissza<\/a>. Berliozt ugyanis egy oktat\u00e1si szab\u00e1ly megs\u00e9rt\u00e9se miatt kergette ki a p\u00e1rizsi konzervat\u00f3rium k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1b\u00f3l az int\u00e9zm\u00e9ny igazgat\u00f3ja, Luigi Cherubini valamikor az 1820-as \u00e9vekben. A ki\u0171zet\u00e9s oka csup\u00e1n annyi volt, hogy a romantikus zene k\u00e9s\u0151bbi nagy alakja, Hector Berlioz a n\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra elk\u00fcl\u00f6n\u00edtett bej\u00e1raton l\u00e9pett be az iskol\u00e1ba fittyet h\u00e1nyva a nemi szegreg\u00e1ci\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyeire. Egy politikai kontextusban az lehet elgondolkodtat\u00f3, hogy mindez K\u00f6nig sz\u00e1m\u00e1ra m\u00e9g az 1980-as \u00e9vekben is relev\u00e1ns fest\u0151i t\u00e9m\u00e1t szolg\u00e1ltatott a k\u00e9s\u0151-k\u00e1d\u00e1rista Budapesten.<\/p>\r\n\r\n

A pedag\u00f3giai dolgok \u00e9s az eduk\u00e1ci\u00f3s szempontok a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s „m\u00e9ly\u00e9re”, t\u00e1voli, kronologikus kiindul\u00f3pontj\u00e1hoz, a 150 \u00e9ve alap\u00edtott F\u0151iskola (akkor m\u00e9g Mintarajztanoda) els\u0151 nagy reformer tan\u00e1r\u00e1hoz, Sz\u00e9kely Bertalanhoz, \u00e9s az \u0151 „naturalista” \u00e9s pozitivista rajzoktat\u00e1si programj\u00e1hoz is elvezethetnek. A Sz\u00e9kely \u00e1ltal fel\u00e9p\u00edtett rajz st\u00fadium centrum\u00e1ban ugyanis az emberi test lehet\u0151 legpontosabb lek\u00e9pez\u00e9se \u00e9s reprezent\u00e1ci\u00f3ja \u00e1llt<\/a>, ami a realista m\u0171v\u00e9szet akad\u00e9mikus betet\u0151z\u00e9sek\u00e9nt is \u00e9rthet\u0151.<\/p>\r\n\r\n

A modellek, illetve a val\u00f3s\u00e1g prec\u00edz m\u00e1sol\u00e1s\u00e1nak ellentmond\u00e1sos programj\u00e1ra reflekt\u00e1l a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u00e1sik kis „eduk\u00e1ci\u00f3s” szekci\u00f3ja, ahol a naturalista realizmus neoavantg\u00e1rd \u00e9s posztmodern kritik\u00e1ja jelenik meg. Gad\u00e1nyi Gy\u00f6rgy \u00e9s Lakner L\u00e1szl\u00f3 K\u00e1roly – Jelenetek egy munk\u00e1s \u00e9let\u00e9b\u0151l<\/I> c\u00edm\u0171 fot\u00f3sorozata (1973) a f\u0151iskolai id\u0151s f\u00e9rfimodellj\u00e9t \u00e1br\u00e1zolja sztereotip szocialista szerepek elj\u00e1tsz\u00e1sa k\u00f6zben. A fot\u00f3kon a modellt instru\u00e1l\u00f3 „ifj\u00fa” Lakner alakja helyezi er\u0151teljesen ironikus regiszterbe az „\u00f6reg” munk\u00e1s j\u00e1t\u00e9k\u00e1t, akinek megt\u00f6rt alakja mark\u00e1nsan konfront\u00e1lja<\/a> az elvont ide\u00e1lokat a szomor\u00fa val\u00f3s\u00e1ggal.<\/p>\r\n\r\n

Rendk\u00edv\u00fcl izgalmas, hogy mind\u00f6ssze n\u00e9gy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb ugyanannak a F\u0151iskol\u00e1nak a keretei k\u00f6z\u00f6tt<\/a> Drozdik Orsolya Individu\u00e1lis mitol\u00f3gi\u00e1<\/I>ja m\u00e1r a feminista kritika \u00e1ltal inspir\u00e1lt szerepj\u00e1t\u00e9k, ahol Drozdik, illetve m\u0171v\u00e9szi altereg\u00f3ja, Orshi a modell \u00e9s a m\u0171v\u00e9sz, a n\u0151i akt \u00e9s a t\u00e1ncosn\u0151 szerepeit j\u00e1tssza el \u00e9s mossa egym\u00e1sba, mik\u00f6zben a t\u00e1rsadalmi nemi szerepek patriarch\u00e1lis hierarchi\u00e1j\u00e1t igyekszik dekonstru\u00e1lni. (2)<\/a><\/p>\r\n\r\n

A jelenben a sztereot\u00edpi\u00e1k \u00e9s a modellek jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t Czene M\u00e1rta Tanult Szimmetri\u00e1k<\/I> c\u00edm\u0171 festm\u00e9nye (2020) pszichol\u00f3giai \u00e9s antropol\u00f3giai m\u00e9lys\u00e9gekben szcen\u00edrozza<\/a> \u00fajra, ami egy interj\u00fan kereszt\u00fcl jelenik meg a neoavantg\u00e1rd \u00e9s posztmodern reflexi\u00f3k ter\u00e9ben. Egy gyerekkori eml\u00e9k a kiindul\u00f3pont, amikor is M\u00e1rti, az \u00f3vod\u00e1s kor\u00fa kisl\u00e1ny azt j\u00e1tszotta, hogy \u0151 is modellkedik \u00e9desapja m\u0171term\u00e9ben.<\/p>\r\n\r\n

Vagyis felvette, elj\u00e1tszotta az aktmodell p\u00f3z\u00e1t, amir\u0151l f\u00e9nyk\u00e9pet is k\u00e9sz\u00edtett \u00e9desapja. Czene az elveszett f\u00e9nyk\u00e9pet \u00e9s az eml\u00e9ket festette meg egy fekete-feh\u00e9r aktfot\u00f3 \u00e9s egy sz\u00ednes kisl\u00e1ny \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl, amit k\u00e9t fura (sz\u00fcrre\u00e1lis) k\u00e9ppel eg\u00e9sz\u00edtett ki, az egyik rejt\u00e9lyes \u00e9s megkett\u0151z\u0151d\u00f6tt konyhai teret \u00e1br\u00e1zol sz\u00ednpadra eml\u00e9keztet\u0151 lef\u00fcgg\u00f6ny\u00f6z\u00f6tt r\u00e9szekkel \u00e9s szakr\u00e1lis hangulat\u00fa vil\u00e1g\u00edt\u00e1ssal. A m\u00e1sikon pedig egy szinte m\u00e1r betegesen v\u00e9kony tini l\u00e1ny karjai egy \u00fcres t\u00e1ny\u00e9rt fognak k\u00f6zre, ami az anorexia problematik\u00e1j\u00e1t is behozza a k\u00e9pbe.<\/p>\r\n\r\n

Egy elvontabb, \u00e9s valahol m\u00e1r-m\u00e1r okkult, formalista regiszterben K\u0151nig Frigyes er\u0151sen sz\u00fcrre\u00e1lis, illetve metafizikus fest\u00e9szeti asszoci\u00e1ci\u00f3kat kelt\u0151 k\u00e9pe (Alkimista eml\u00e9km\u0171<\/I>, 1995) is az ide\u00e1k, a modellek \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g viszony\u00e1t tematiz\u00e1lja, hiszen f\u0151szerepl\u0151i a rajzoktat\u00e1sban haszn\u00e1lt anat\u00f3miai b\u00e1buk.<\/p>\r\n\r\n

A k\u00f6zponti szekci\u00f3kban a szem\u00e9lyes \u00e9s a politikai \u00e9rtelemben vett test k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le kort\u00e1rs reflexi\u00f3i t\u0171nnek a leghangs\u00falyosabbnak. (3)<\/a> Birk\u00e1s \u00c1kos Populista odaliszk<\/I>je (2014) szinte t\u00f6k\u00e9letes foglalata a kett\u0151 f\u00fazi\u00f3j\u00e1nak<\/a>, hiszen Ernesto Laclau \u00e9s a populista \u00e9sz kritik\u00e1j\u00e1nak nyomvonal\u00e1n a populizmus diszkurz\u00edv, pszichoanalitikus interpret\u00e1ci\u00f3j\u00e1t konfront\u00e1lja a hagyom\u00e1nyos n\u0151i akt posztmodern \u00e1t\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9vel, amikor is saj\u00e1t, \u00f6reged\u0151, meztelen f\u00e9rfiteste jelenik meg a kurtiz\u00e1nn\u00e1 alantasult V\u00e9nusz poz\u00edci\u00f3j\u00e1ban. (4)<\/a><\/p>\r\n\r\n

Az odaliszk r\u00e1ad\u00e1sul Birk\u00e1s \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben a modern populizmus szolg\u00e1l\u00f3l\u00e1nya, hiszen az eredeti odaliszkok arab h\u00e1remh\u00f6lgyek voltak, a francia romantika \u00e9s a francia kolonializmus vizu\u00e1lis ered\u0151i (Delacroix), egzotikus v\u00e9nuszok az alg\u00e9riai h\u00e1remek vil\u00e1g\u00e1b\u00f3l. Matisse m\u00e1r erre a trad\u00edci\u00f3ra reflekt\u00e1lt absztrah\u00e1lt, formalista, Fauves k\u00f6rnyezetbe helyezett odaliszkjeivel, Birk\u00e1s pedig kort\u00e1rs fest\u0151k\u00e9nt Matisse-on kereszt\u00fcl a l’art pour l’art, \u00f6nreflex\u00edv \u00e9s l\u00e9nyeg\u00e9ben apolitikus modernista fest\u00e9szet trad\u00edci\u00f3j\u00e1t is felid\u00e9zi, ami ma \u00e9ppen a test \u00e1br\u00e1zol\u00e1s\u00e1n kereszt\u00fcl t\u00f6lt\u0151dik fel szubverz\u00edv politikai kritik\u00e1val.<\/p>\r\n\r\n

Birk\u00e1st\u00f3l nem messze Gy\u0151rffy L\u00e1szl\u00f3 a Ragyog\u00e1s<\/I> Jack Nicholsonjak\u00e9nt vigyorog<\/a> r\u00e1nk, a c\u00edm pedig egy fikt\u00edv Dorian Gray Alap\u00edtv\u00e1nyra utal, mik\u00f6zben az \u00e1br\u00e1zol\u00e1s st\u00edlusa a nyolcvanas \u00e9vek abject art-j\u00e1nak horrorisztikum\u00e1t j\u00e1tssza \u00fajra, \u00e9s az sem hagyhat\u00f3 figyelmen k\u00edv\u00fcl, hogy az alkot\u00f3ra Georges Bataille hat\u00e1rs\u00e9rt\u0151 filoz\u00f3fi\u00e1ja is \u00f3ri\u00e1si hat\u00e1st gyakorolt. (5)<\/a> Stephen King h\u0151s\u00e9nek \u0151r\u00fclt, paranoid elm\u00e9je tal\u00e1lkozik teh\u00e1t Oscar Wilde g\u00f3tikusan dark m\u0171v\u00e9sz-im\u00e1zs\u00e1val, ahol Dorian Gray az \u00f6r\u00f6k fiatals\u00e1g ig\u00e9zet\u00e9ben a s\u00f6t\u00e9t er\u0151k seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel olyan portr\u00e9t hoz l\u00e9tre, ami helyette \u00f6regszik.<\/p>\r\n\r\n

A paranoia \u00e9s a boml\u00e1s hiperre\u00e1lis \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa r\u00e1ad\u00e1sul \u00e9ppen a Bataille-i m\u00e9lyebb materializmus poszthumanizmusa fel\u00e9 mutat. Ebben a k\u00f6rnyezetben v\u00e1lik igaz\u00e1n sokkol\u00f3v\u00e1 Dallos \u00c1d\u00e1m r\u00f3zsasz\u00edn \u00e9s hamvas f\u00e9rfi aktj\u00e1nak neg\u00e9des romantik\u00e1ja is, ami Picasso r\u00f3zsasz\u00edn korszak\u00e1t konfront\u00e1lja<\/a> k\u0151kem\u00e9nyen a kisl\u00e1ny szob\u00e1k kispolg\u00e1ri sz\u00ednvil\u00e1g\u00e1val.<\/p>\r\n\r\n

Az \u00f6nk\u00e9pek csatater\u00e9n egy k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9s nagyon modern darab a Digit\u00e1lis Formak\u00e9pz\u00e9s Labor<\/a> egyik munk\u00e1ja, ami Leps\u00e9nyi Imre komment\u00e1rj\u00e1val jelenik meg. A Ho\u00f3z Anna \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett Bori verzi\u00f3i<\/I>t (2021) Jakab Borb\u00e1la digit\u00e1lis verzi\u00f3ja, beszkennelt arca inspir\u00e1lta. A digit\u00e1lis verzi\u00f3 megid\u00e9zi a transzhumanizmus technol\u00f3giai kult\u00far\u00e1j\u00e1t, az emberi elme \u00e9s az emberi test elt\u00e1rol\u00e1s\u00e1nak diszkurzus\u00e1t is.<\/p>\r\n\r\n

Mellette felvillan a n\u0151i test klasszikus reprezent\u00e1ci\u00f3ja is, a F\u0151iskola els\u0151 n\u0151i oszt\u00e1lya, ahonnan az eml\u00e9kezet cs\u00e1pjain kereszt\u00fcl visszat\u00e9rhet\u00fcnk Drozdik Orsolya \u00e9s Czene M\u00e1rta vil\u00e1g\u00e1ba. Ebben a h\u00e1l\u00f3zatban t\u00f6lt\u0151dik fel jelent\u00e9ssel Keresztes Zs\u00f3fi h\u00e1ml\u00f3, illetve \u00f6nmag\u00e1t sz\u00e9tkapar\u00f3 g\u00f6r\u00f6g atl\u00e9t\u00e1ja is, aki mellett l\u00e1that\u00f3 az „eredeti” f\u00e9rfi szimb\u00f3lum szobra, ahonnan n\u00e9zve a szocialista h\u0151s\u00f6k teste is sz\u00e9pen belesimul a klasszikus perspekt\u00edv\u00e1ba.<\/p>\r\n\r\n

K. Horv\u00e1th Zsolt falsz\u00f6vege pedig frapp\u00e1nsan kont\u00farozza a f\u00e9rfi test kultur\u00e1lis antropol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t a totalit\u00e1rius huszadik sz\u00e1zad politikat\u00f6rt\u00e9net\u00e9n kereszt\u00fcl, hiszen a populista diktat\u00far\u00e1k (fasizmus, n\u00e1cizmus, kommunizmus) mindig is er\u0151teljesen t\u00e1maszkodtak az er\u0151t\u0151l duzzad\u00f3 f\u00e9rfi test k\u00e9p\u00e9re \u00e9s hatalmi potenci\u00e1lj\u00e1ra.<\/p>\r\n\r\n

Ez az eg\u00e9sz t\u00f6rt\u00e9net r\u00e1ad\u00e1sul \u00e9ppen a mai transzhumanizmuson, illetve a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ter\u00e9ben t\u00f6bb ponton is megjelen\u0151 Digit\u00e1lis Formak\u00e9pz\u00e9s Laboron kereszt\u00fcl v\u00e1lik igaz\u00e1n k\u00eds\u00e9rtetiess\u00e9. A pozitivista \u00e9s a sz\u00fcrre\u00e1lis, az imagin\u00e1rius \u00e9s a val\u00f3s, a szem\u00e9lyes \u00e9s a politikai test antropomorf k\u00e9pe ugyanis a 3D-nyomtat\u00f3k \u00e9s a p\u00e1szt\u00e1z\u00f3 elektronmikroszk\u00f3pok korszak\u00e1ban m\u00e1r \u00e1tadta a hely\u00e9t valami m\u00e1snak.<\/p>\r\n\r\n

Az emberi test, illetve az emberi sz\u00f6vetek val\u00f3di k\u00e9pe (l\u00e1sd ehhez illusztr\u00e1ci\u00f3k\u00e9nt Harmati Kitti Klaudia Bels\u0151 \u00e9rt\u00e9kek<\/I> c\u00edm\u0171 munk\u00e1j\u00e1t) ugyanis j\u00f3l l\u00e1that\u00f3an sokkal ink\u00e1bb eml\u00e9keztet a Bataille-i k\u00f6petre (6)<\/a> vagy egy cafat h\u00fasra, mint Barcsay, Sz\u00e9kely vagy Vesalius klasszikus anat\u00f3miai test\u00e9re.<\/p>

 <\/p>\r\n

\r\n\r\n

(1)<\/a> Major abjekt testk\u00e9pe j\u00f3csk\u00e1n megel\u0151zte a hetvenes-nyolcvanas \u00e9vek nagy amerikai abject art hull\u00e1m\u00e1t, amelyet Hal Foster Kristeva \u00e9s Lacan k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti reflexi\u00f3j\u00e1val kapcsolt \u00f6ssze. Hal Foster: The Return of the Real. The Avant-Garde at the End of the Century.<\/I> MIT Press, Cambridge, 1996.<\/p>\r\n

(2)<\/a> Drozdik a nyolcvanas \u00e9vekben Luce Irigaray, Jacques Derrida \u00e9s Michel Foucault nyomdokain dolgozta ki saj\u00e1t „n\u0151i hangj\u00e1t” a n\u0151i test vizu\u00e1lis reprezent\u00e1ci\u00f3j\u00e1n kereszt\u00fcl. V.\u00f6: Drozdik Orshi: Individu\u00e1lis mitol\u00f3gia. Konceptu\u00e1list\u00f3l a posztmodernig<\/I> Gondolat, Budapest, 2006.<\/p>\r\n

(3)<\/a> K\u00e9t szekci\u00f3 (Az akt, a meztelen \u00e9s a modell<\/I>; A politikai test \u00e9s a modell teste<\/I>) sz\u00f6veg\u00e9t, illetve a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s bevezet\u0151 sz\u00f6veg\u00e9t K. Horv\u00e1th Zsolt \u00edrta.<\/p>\r\n

(4)<\/a> Ernesto Laclau: A populista \u00e9sz<\/I> (2005) Noran, Budapest, 2011.<\/p>\r\n

(5)<\/a> V.\u00f6.: Gy\u0151rffy L\u00e1szl\u00f3: Hat\u00e1rs\u00e9rt\u0151 testek. Transzgressz\u00edv etika \u00e9s eszt\u00e9tika a kort\u00e1rs k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szetben<\/I> http:\/\/epa.oszk.hu\/03000\/03024\/00005\/pdf\/EPA03024_uj_muveszet_2016_06_046-049.pdf<\/a><\/p>\r\n

(6)<\/a> Georges Bataille: Informe<\/I>. Documents, 1, 1929. 382.<\/p>\r\n\r\n\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Alapvet\u0151en a konstruktivizmus szelleme lengi be a Barcsay Terem mili\u0151j\u00e9t, pontosabban t\u00f6bbf\u00e9le (m\u0171v\u00e9szeti, antropol\u00f3giai, nyelv\u00e9szeti \u00e9s filoz\u00f3fiai) konstruktivizmus \u00e9s konstrukci\u00f3 is k\u00eds\u00e9rt a konstruktivist\u00e1n fel\u00e9p\u00edtett \u00e9s berendezett Modell\u00e1ll\u00edt\u00e1s ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s ter\u00e9ben. A sokf\u00e9le konstruktivizmus sz\u00e1mtalan teoretikusa k\u00f6z\u00fcl legink\u00e1bb tal\u00e1n Jacques Derrida dekonstrukci\u00f3j\u00e1nak szellem\u00e9t \u00e9rdemes intellektu\u00e1lis k\u00eds\u00e9r\u0151nek v\u00e1lasztani az emberi elme m\u00e9ly\u00e9re vezet\u0151 „fest\u0151i” utaz\u00e1s sor\u00e1n, ami […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":631056,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-401114","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401114","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401114"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401114\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/631056"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401114"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401114"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401114"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}