{"id":401115,"date":"2021-12-19T23:00:00","date_gmt":"2021-12-19T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401115"},"modified":"2022-12-17T02:33:24","modified_gmt":"2022-12-17T01:33:24","slug":"festoi-kepek-a-kepi-fordulat-utan","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/flex\/festoi-kepek-a-kepi-fordulat-utan\/","title":{"rendered":"Fest\u0151i k\u00e9pek a k\u00e9pi fordulat ut\u00e1n"},"content":{"rendered":"
\r\n

A k\u00e9pi fordulat (pictorial turn) a nyolcvanas \u00e9vek term\u00e9ke \u00e9s \u00edgy m\u00e1r j\u00f3val a posztinternet m\u0171v\u00e9szet \u00faj szubjektivizmusa \u00e9s a posztigazs\u00e1g korszak \u00faj szkepticizmusa el\u0151tt r\u00e1mutatott a k\u00e9pek jelent\u0151s\u00e9g\u00e9re filoz\u00f3fiai gondolkod\u00e1sunkban \u00e9s mindennapjainkban. (1)<\/a><\/p>\r\n

A k\u00e9pi fordulat mindennapi (technol\u00f3giai) b\u00e1zisa, vagyis a digit\u00e1lis k\u00e9palkot\u00e1s \u00e9s a k\u00e9perny\u0151k kult\u00far\u00e1ja, avagy a m\u00e9diakonvergencia sarkalta arra Rosalind Krausst is, hogy bedobja a k\u00f6ztudatba Jean-Francois Lyotard nagysiker\u0171 posztmodern \u00e1llapot kifejez\u00e9s\u00e9nek k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti verzi\u00f3j\u00e1t: art in the age of the post-medium condition, ami term\u00e9szetesen Clement Greenberg specifikus m\u00e9dium elm\u00e9let\u00e9re mutatott vissza. (2)<\/a><\/p>\r\n

Ha a diszkr\u00e9t m\u00e9diumok ut\u00e1ni korszak m\u00f6g\u00f6tt Clement Greenberg \u00e9s Roger Fry formalizmusa sejlik fel, akkor a posztigazs\u00e1g Jacques Ranciere \u00e9s Slavoj Zizek posztpolitik\u00e1j\u00e1n \u00e1t Friedrich Nietzsche ismeretelm\u00e9let\u00e9hez csatolhat\u00f3 vissza. (3)<\/a><\/p>\r\n

A k\u00e9pi fordulat, vagyis gondolkod\u00e1sunk k\u00e9pi dimenzi\u00f3inak kit\u00fcntet\u00e9se arra is r\u00e1mutat, hogy a tartalom \u00e9s a forma, az \u00fczenet \u00e9s a m\u00e9dium dialektik\u00e1ja minden kor\u00e1bbin\u00e1l bonyolultabb\u00e1 v\u00e1lt, a k\u00e9p \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g klasszikus p\u00e1ros\u00e1t pedig felv\u00e1ltotta a materi\u00e1lis k\u00e9p (picture) \u00e9s a ment\u00e1lis k\u00e9p (image) sz\u00f6vev\u00e9nyes viszonylatrendszere.<\/p>\r\n

Ennek ellen\u00e9re Krauss l\u00e9nyeg\u00e9ben kitart az avantg\u00e1rd greenbergi, formalista programja mellett, amikor is a m\u0171v\u00e9szi kreativit\u00e1st a formai invenci\u00f3 legitim\u00e1lja, ami am\u00fagy a vizu\u00e1lis gegek, a m\u00e9mek, a sztereot\u00edpi\u00e1k \u00e9s az ikonok korszak\u00e1ban n\u00e9mik\u00e9pp elitista, \u00e1mb\u00e1r eszt\u00e9tikailag j\u00f3l tarthat\u00f3 \u00e1ll\u00e1spontnak t\u0171nik.<\/p>\r\n

A formai invenci\u00f3k vektorai n\u00e9mik\u00e9pp \u00e1t\u00edrj\u00e1k az am\u00fagy is el\u00e9g komplex \u2014 n\u00e9ha a tartalmi, n\u00e9ha pedig a formai kapcsolatokra \u00e9p\u00edt\u0151 \u2014 rendez\u00e9st (kur\u00e1tor: Vitus Weh) az Esterh\u00e1zy Art Award d\u00f6nt\u0151seinek ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n. A k\u00f6zponti t\u00e9rben Krausst \u00e9s Greenberget visszaigazolva a medi\u00e1lisan k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9s \u00f6nreflex\u00edv munk\u00e1k t\u0171nnek a leger\u0151sebbnek.<\/p>\r\n

A kreat\u00edv anyaghaszn\u00e1lattal \u00e9s innovat\u00edv f\u00e9ny- \u00e9s hangtechnik\u00e1val foglalkoz\u00f3 EJTECH form\u00e1ci\u00f3 Deep Flux<\/i> c\u00edmmel ell\u00e1tott, robotszer\u0171 \u00e1llv\u00e1nyra helyezett fekete festm\u00e9nye a vizu\u00e1lis referenci\u00e1k (Moln\u00e1r Vera \u00e9s Manfred Mohr grafik\u00e1i) \u00e9s az EJTECH \u00e1ltal hirdetett technospiritualista ideol\u00f3gia alapj\u00e1n \u00e9ppen a mai kapcsolati h\u00e1l\u00f3zatok abszurd s\u0171r\u0171s\u00e9g\u00e9t vizualiz\u00e1lja.<\/p>\r\n

Ebben a t\u00e9rben l\u00e1that\u00f3k Kiss Adrian technofil, fetisiszta paplank\u00e9pei is, amelyek egy (vagy t\u00f6bb) posztapokaliptikus kultusz ikonjainak t\u0171nnek<\/a>, mik\u00f6zben felid\u00e9zik a torn\u00e1con sz\u00e1rad\u00f3 dunn\u00e1kat, illetve a vadnyugati motorh\u00e1ztet\u0151k b\u0151r takar\u00f3it is, de eredeti k\u00f6rnyezet\u00fckben \u2014 komplex, pszeudoszakr\u00e1lis install\u00e1ci\u00f3k r\u00e9szeik\u00e9nt \u2014 az\u00e9rt jobban m\u0171k\u00f6dnek. Hat\u00e1suk azonban m\u00e9g \u00edgy is j\u00f3t\u00e9konyan feler\u0151s\u00edti D\u00f3ra \u00c1d\u00e1m fura, absztrakt expresszionista edz\u0151cip\u0151inek fetisizmus\u00e1t, hiszen azok egyszerre utalnak<\/a> a colourfield sz\u00ednmez\u0151k fens\u00e9gess\u00e9g\u00e9re \u00e9s a fogyaszt\u00f3i kult\u00fara rekl\u00e1mipar\u00e1ra.<\/p>\r\n

A k\u00f6zponti t\u00e9r egy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 beugr\u00f3j\u00e1t t\u00f6ltik meg K\u00e1d\u00e1r Emese melankolikus h\u00e1zi sz\u0151ttesei, amelyeken temet\u0151i mot\u00edvumok, az elm\u00fal\u00e1s \u00e9s az eml\u00e9kez\u00e9s kegyt\u00e1rgyai jelennek meg, illetve kombin\u00e1l\u00f3dnak<\/a> \u00f6ssze sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek megkopott specifik\u00e1ci\u00f3s matric\u00e1ival. A falisz\u0151nyeg-szer\u0171 k\u00e9pek r\u00e1ad\u00e1sul digit\u00e1lis rajzokra \u00e9p\u00fclnek, \u00e9s sz\u00e9pen kiakn\u00e1zz\u00e1k a sz\u0151ttesek szemei \u00e9s a pixelek k\u00f6z\u00f6tti fura „rokons\u00e1got” is, mik\u00f6zben friss\u00edtenek egy av\u00edtt m\u00e9diumot.<\/p>\r\n

Az er\u0151s medi\u00e1lis nyit\u00e1s \u00e9s a mindennapi \u00e9let k\u00e9perny\u0151 d\u00f6mpingje ut\u00e1n a kraussi ind\u00edttat\u00e1s\u00fa n\u00e9z\u0151ben valahogy a k\u00e9s\u0151bbiekben is er\u0151sebben megmaradnak a k\u00fcl\u00f6nleges anyagis\u00e1gukkal, illetve medi\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9g\u00fckkel oper\u00e1l\u00f3 m\u0171vek.<\/p>\r\n

\u00cdgy ker\u00fclhetnek el\u0151t\u00e9rbe az egyik h\u00e1ts\u00f3 teremb\u0151l Bal\u00e1zs Nikolett trash anyagkoll\u00e1zsai, amelyek a k\u00e9perny\u0151k korszak\u00e1ban a „vissza a term\u00e9szethez” program leg\u00fajabb, materialista kiad\u00e1s\u00e1nak t\u0171nnek<\/a>. Az elt\u00e9r\u0151 anyagmin\u0151s\u00e9gek kombin\u00e1l\u00e1s\u00e1nak egyszer\u0171, de m\u00e9gis megh\u00f6kkent\u0151 gyakorlata olyan hibrid form\u00e1kat eredm\u00e9nyez, amelyek ikonikus megform\u00e1lts\u00e1gukb\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an refer\u00e1lnak valamilyen term\u00e9szeti form\u00e1ra (pl. f\u00e9szekre), de a form\u00e1zott v\u00e1sznak r\u00e9szben textilb\u0151l, r\u00e9szben m\u0171anyagb\u00f3l, r\u00e9szben pedig f\u00e9mb\u0151l \u00e9p\u00fclnek fel, \u00e9s fest\u00e9kre eml\u00e9keztet\u0151 krist\u00e1lyos-szemcs\u00e9s anyagokat is hordoznak magukon, mintha r\u00e9gi v\u00e1g\u00e1s\u00fa t\u00e1blak\u00e9pek lenn\u00e9nek az \u00faj materializmus korszak\u00e1ban.<\/p>\r\n

Az egykori fest\u00e9szeti (ma m\u00e1r ink\u00e1bb k\u00e9palkot\u00f3i) d\u00edj ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n hangs\u00falyos medialit\u00e1s\u00e1val t\u00fcntet Tranker Kata fikt\u00edv kultur\u00e1lis antropol\u00f3gi\u00e1ja is archaikusnak l\u00e1tsz\u00f3 \u00e9s homokk\u0151nek t\u0171n\u0151 (val\u00f3j\u00e1ban k\u0151porral bor\u00edtott pap\u00edrmas\u00e9) szobraival. Az install\u00e1ci\u00f3 f\u0151 mot\u00edvuma r\u00e1ad\u00e1sul egy\u00e9rtelm\u0171en a patriarch\u00e1tus kritik\u00e1ja fel\u00e9 mutat<\/a>, hiszen Romulus \u00e9s Remus farkas\u00e1n k\u00e9t n\u0151alak \u00fcl, akikhez f\u00e9rfiak im\u00e1dkoznak egy k\u00e9tfej\u0171, ember-kutya hibrid t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban. Az egyik f\u00e9rfi \u00f6l\u00e9ben emberp\u00e1r, a m\u00e1sik viszont f\u00fcstkvarc krist\u00e1lyokat d\u00e9delget<\/a>, ami sok mindenre utalhat a mesters\u00e9ges intelligenci\u00e1t\u00f3l a szil\u00edcium-alap\u00fa idegen \u00e9letform\u00e1kig \u00edvel\u0151en.<\/p>\r\n

Melkovics Tam\u00e1s k\u00e9pnyelvi leletei, kirak\u00f3sj\u00e1t\u00e9kai is egy archeol\u00f3giai perspekt\u00edv\u00e1ban t\u0171nnek igaz\u00e1n izgalmasnak. A raklapokon \u00e9s posztamenseken elhelyezked\u0151 archaikus kezekr\u0151l, rozsd\u00e1s \u00f6ntv\u00e9nyekr\u0151l \u00e9s organikus hat\u00e1st kelt\u0151 formakombin\u00e1ci\u00f3kr\u00f3l neh\u00e9z eld\u00f6nteni, hogy mi is az, ami szervezi \u0151ket. Mintha \u00f6n\u00e9p\u00edt\u0151, autopoietikus rendszereket l\u00e1tn\u00e1nk, amelyek el\u0151szeretettel \u00f6ltenek<\/a> testet k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le m\u00e9diumokban (vas, ac\u00e9l, ker\u00e1mia).<\/p>\r\n

Melkovics szobrai fel\u0151l n\u00e9zve \u00e9rdekesnek<\/a> t\u0171nnek<\/a> a k\u00f6zelben Fridvalszki M\u00e1rk sztereotip, festett biomorf strukt\u00far\u00e1i is, \u00e9s az \u00f6n\u00e9p\u00edt\u0151 rendszerek kontextus\u00e1ban Tollas Erik t\u00e1volabbi, rejt\u00e9lyes anyag- \u00e9s formakoll\u00e1zsai is kiszabadulnak<\/a> a konstruktivizmus ki\u00fcresedett trad\u00edci\u00f3j\u00e1b\u00f3l, hogy valamilyen j\u00f6v\u0151beli kibernetikus-organikus t\u00e1rsadalom fura embl\u00e9m\u00e1iv\u00e1 v\u00e1ljanak.<\/p>\r\n

Medi\u00e1lis tekintetben Szab\u00f3 Eszter akvarell anim\u00e1ci\u00f3ja m\u00e9g mindig izgalmas, de c\u00edm (Sz\u00e9phercegn\u0151<\/i>) \u00e9s hivatkoz\u00e1s (Mosonyi Aliz feminista szekr\u00e9nymes\u00e9je \u00e9s Lucas Cranach nagyon szigor\u00fa n\u0151i portr\u00e9ja) n\u00e9lk\u00fcl<\/a> a bemutatott sztori nem igaz\u00e1n m\u0171k\u00f6dik. T\u0151le nem messze F\u00e1bry Zachary melankolikus – a Blade Runnert \u00e9s a parkourt vegy\u00edt\u0151 – filmje \u00e9s v\u00f6r\u00f6s tere is t\u00fals\u00e1gosan tal\u00e1nyos marad<\/a> komment\u00e1r n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\r\n

A k\u00f6zelben tal\u00e1lhat\u00f3k<\/a> Horesnyi B\u00e1lint \u00edg\u00e9retes c\u00edmmel (A hatalom retorik\u00e1ja<\/i>) \u00e9s r\u00f6vid k\u00eds\u00e9r\u0151sz\u00f6veggel ell\u00e1tott fametszetei is, de az inkviz\u00edci\u00f3 it\u00e1liai b\u00f6rt\u00f6n\u00e9nek fal\u00e1ba v\u00e9sett k\u00e9zb\u0151l nekem nem rajzol\u00f3dik ki semmilyen t\u00f6rt\u00e9net, akkor sem, ha a kur\u00e1tor, Vitus Weh mell\u00e9 helyezi Krystina Bilak egyik fot\u00f3j\u00e1t, amin szint\u00e9n egy k\u00e9z jelenik meg meztelen f\u00e9rfitestr\u00e9szek t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban.<\/p>\r\n

Trapp Dominika posztfeminista budo\u00e1rj\u00e1nak vizualit\u00e1sa is csak akkor kel<\/a> \u00e9letre<\/a>, ha ismerj\u00fck a szerz\u0151i komment\u00e1rt, (4)<\/a> \u00e9s tudjuk, hogy a t\u00fck\u00f6rszer\u0171 \u00fcveglapokat bebor\u00edt\u00f3 biomorf mot\u00edvumok f\u0151szerepl\u0151i fogas hajcsatok, amelyek sz\u00f6rny\u0171s\u00e9ges form\u00e1kat \u00f6ltenek \u00e9s a fenyeget\u0151 n\u0151is\u00e9get, (5)<\/a> illetve a n\u0151ket fenyeget\u0151 ideol\u00f3giai k\u00f6telmeket is szimboliz\u00e1lj\u00e1k<\/a>.<\/p>\r\n

Egy m\u00e1sik z\u00e1rv\u00e1ny, egy m\u00e1sik kis \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00e9r, Ko\u00f3s G\u00e1bor „fametszet szob\u00e1ja” viszont \u00e9ppen megh\u00f6kkent\u0151 medialit\u00e1sa miatt ejti<\/a> rabul a n\u00e9z\u0151t. A haj\u00f3padl\u00f3 egy hatalmas nyom\u00f3d\u00fac, a plafon hely\u00e9n pedig a v\u00e1szonra nyomott k\u00e9p rajzol\u00f3dik<\/a> ki, amely lombkoron\u00e1t id\u00e9z. A szoba v\u00e9g\u00e9n klinikai f\u00e9ny, m\u00f6g\u00f6tte pici metszetek, amelyek szinte semmit sem ( pontosabban egy lokaliz\u00e1lhatatlan alagutat) \u00e1br\u00e1zolnak, mik\u00f6zben az eg\u00e9sz install\u00e1ci\u00f3 m\u00e1trixosan reflekt\u00e1l a szimul\u00e1ci\u00f3k, a testetlen, t\u00e1rgyi referencia n\u00e9lk\u00fcli k\u00e9pek kult\u00far\u00e1j\u00e1nak k\u00eds\u00e9rtetiess\u00e9g\u00e9re.<\/p>\r\n

Ha m\u00e1r szimul\u00e1ci\u00f3kn\u00e1l, illetve fel- \u00e9s let\u00f6lthet\u0151 tartalmakn\u00e1l tartunk, akkor az ideol\u00f3giai vagy vil\u00e1gn\u00e9zeti t\u00f6ltet nyilv\u00e1nval\u00f3an nem v\u00e1laszthat\u00f3 el az eddig ismertetett anyagszer\u0171, illetve medi\u00e1lis invenci\u00f3kt\u00f3l sem, hiszen a kett\u0151 sokszor \u00e9pp\u00fagy kieg\u00e9sz\u00edti, illetve ellenpontozza egym\u00e1st, ahogy a szavak \u00e9s a k\u00e9pek is ezt teszik.<\/p>\r\n

A k\u00e9pek, illetve a k\u00e9pelm\u00e9letek szempontj\u00e1b\u00f3l \u00edgy nagyon hi\u00e1nyzik a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l az egyes m\u0171vek, illetve m\u0171csoportok c\u00edme, ami esetenk\u00e9nt a jelent\u00e9sek gener\u00e1l\u00e1s\u00e1ban sem j\u00e1tszana mell\u00e9kes szerepet. \u00c9s ezt nem p\u00f3tolhatja a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le szerz\u0151kt\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 k\u00e9pek kreat\u00edv kur\u00e1tori kombin\u00e1ci\u00f3ja, ami ugyan nagyobb teret enged az asszoci\u00e1ci\u00f3knak, de er\u0151s vizualit\u00e1s h\u00edj\u00e1n a n\u00e9z\u0151 k\u00f6nnyen \u00e1tsiklik – p\u00e9ld\u00e1ul – az absztrakci\u00f3 t\u00fals\u00e1gosan is ismer\u0151s expressz\u00edv vagy geometrikus form\u00e1i f\u00f6l\u00f6tt.<\/p>\r\n

Egy-egy ritka sz\u00f3 vagy szokatlan kifejez\u00e9s viszont er\u0151sen \u00e9s gyorsan hat. Ilyen S\u00fcveges Rita petroc\u00e9n hiperrealizmusa, ami Timothy Morton hipert\u00e1rgyaira is rezon\u00e1l, ahol is a glob\u00e1lis felmeleged\u00e9s komplexit\u00e1s\u00e1t a monokultur\u00e1lis mez\u0151gazdas\u00e1g \u00e9s a petrolk\u00e9miai ipar szinte t\u00f6rv\u00e9nyszer\u0171en \u00e1ll\u00edtja el\u0151. (6)<\/a> S\u00fcveges ez\u00e9rt haszn\u00e1lja<\/a> m\u00e9diumk\u00e9nt nemcsak a g\u00e9pes\u00edtett val\u00f3s\u00e1g fens\u00e9ges v\u00edzi\u00f3it, de a motorolajok m\u0171anyag flakonjait is, amelyen Millet Magvet\u0151j\u00e9nek t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban olyan kifejez\u00e9sek jelennek meg, mint a kl\u00edmav\u00e1ls\u00e1got tematiz\u00e1l\u00f3 sci-fi r\u00f6vid\u00edt\u00e9sek\u00e9nt a cli-fi.<\/p>\r\n

Ebben a hipermodern mez\u0151gazdas\u00e1gi perspekt\u00edv\u00e1ban Ulbert \u00c1d\u00e1m m\u00e1gikus \u00e9s bioromantikus alf\u00f6ldi fest\u00e9szete a n\u00e9pi sz\u00fcrrealizmust\u00f3l a m\u00e1gikus realizmuson \u00e1t a weird, bio-sci-fi legfrissebb fejlem\u00e9nyeiig \u00edvel<\/a>, amelyek a magyar irodalomban is meggy\u00f6keresedtek, ahogy azt a Kukoricza<\/i> vagy az Odakint s\u00f6t\u00e9tebb<\/i> mutatja. (7)<\/a><\/p>\r\n

Ulbertt\u0151l t\u00e1vol Pint\u00e9r G\u00e1bor hasonl\u00f3an komplex, de v\u00e1rosiasabb, art deco posztformalizmusa is a l\u00e1t\u00e1s kontextualit\u00e1s\u00e1ra baz\u00edroz<\/a>, arra, hogy tudjuk, hogy a realizmust\u00f3l a kubizmuson \u00e9s az absztrakci\u00f3n \u00e1t \u00e9rkezt\u00fcnk vissza a posztmodern figurativit\u00e1s fel\u00e9rt\u00e9kel\u0151d\u00e9s\u00e9hez, ami kebl\u00e9re \u00f6lelte a k\u00e9pek \u00f6z\u00f6n\u00e9t, \u00e9s Gilles Deleuze \u00e9gisze alatt \u00e9ppen az apr\u00f3 differenci\u00e1kban, a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le k\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tti pici elt\u00e9r\u00e9sekben lelte \u00f6r\u00f6m\u00e9t. (8)<\/a><\/p>\r\n

Ha Pint\u00e9r k\u00e9pei a figur\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a figurativit\u00e1s problematik\u00e1j\u00e1ban mer\u00fclnek el a karikat\u00far\u00e1kt\u00f3l az illuzionizmusig \u00edvel\u0151an, akkor Dallos \u00c1d\u00e1m festm\u00e9nyeinek s\u0171r\u0171s\u00e9g\u00e9t az expresszi\u00f3 \u00e9s az expresszivit\u00e1s jelent\u00e9sr\u00e9tegei teremtik meg. A homoerotikus fant\u00e1zi\u00e1k ereje \u00e9ppen abb\u00f3l fakad, hogy vizualit\u00e1suk \u00f6sszekapcsol\u00f3dik a primitivizmus, az er\u0151 \u00e9s az agresszi\u00f3 ambivalens kultusz\u00e1val az expresszionizmust\u00f3l a neoexpresszionizmuson \u00e9s az abjekten \u00e1t az LMBTQ-ig \u00edvel\u0151en.<\/p>\r\n

Ennek a gender-orient\u00e1lt figurat\u00edv trendnek egy kev\u00e9sb\u00e9 s\u0171r\u0171, \u00e1m kell\u0151k\u00e9ppen feminin \u00e9s grandi\u00f3zus verzi\u00f3jak\u00e9nt \u00e9rt\u00e9kelhet\u0151<\/a> R\u00f3zsa Luca S\u00e1ra k\u00e9t festm\u00e9nye is, (9)<\/a> melyek a teremt\u00e9st\u00f6rt\u00e9netre reflekt\u00e1lnak a neoexpresszionizmust id\u00e9z\u0151 sz\u00edn- \u00e9s formavil\u00e1ggal.<\/p>\r\n

Czene M\u00e1rta medi\u00e1lisan is reflekt\u00edv pszichoanalitikus k\u00e9pei az Elenged\u00e9si gyakorlatok<\/i> r\u00e9szei: a fest\u0151 n\u0151 eml\u00e9kek, tanult modellek, traum\u00e1k \u00e9s fant\u00e1zi\u00e1k felid\u00e9z\u00e9s\u00e9vel<\/a> festm\u00e9nyek, f\u00e9nyk\u00e9pek \u00e9s nyomatok kombin\u00e1l\u00e1s\u00e1val<\/a> reflekt\u00e1l<\/a> az emberi elme \u00e9s a k\u00e9palkot\u00e1s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re. Az Elenged\u00e9si gyakorlatok<\/i> terepe ugyanis a szem\u00e9lyes m\u00falt, ami egy\u00fattal egy m\u0171v\u00e9sz m\u00faltja, aki f\u00e9rfi m\u0171v\u00e9szcsal\u00e1dban szocializ\u00e1l\u00f3dott n\u0151k\u00e9nt \u00e9s m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt.<\/p>\r\n

Czene, R\u00f3zsa \u00e9s Trapp viszonylat\u00e1ban az is sz\u00e9pen kirajzol\u00f3dik, hogy a kreat\u00edv k\u00e9pek akkor m\u0171k\u00f6dnek igaz\u00e1n j\u00f3l, ha tal\u00e1nyosak, de m\u00e9g nem t\u00fal rejt\u00e9lyesek, ha sz\u00e1mtalan k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00e9pet \u00e9s k\u00e9pis\u00e9get \u00f6ssze tudnak kapcsolni, de nemcsak a felid\u00e9zett vagy a lek\u00e9pezett dolgokra reflekt\u00e1lnak, hanem arra is, ahogy a k\u00e9pek maguk vizu\u00e1lisan, ment\u00e1lisan \u00e9s materi\u00e1lisan l\u00e9trej\u00f6nnek elm\u00e9nkben \u00e9s a val\u00f3 vil\u00e1gban.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

(1)<\/a> W. J. T. Mitchell: A k\u00e9pi fordulat.<\/i> (1992) http:\/\/balkon.art\/1998-2007\/2007\/2007_11_12\/01fordulat.html<\/a><\/p>\r\n

(2)<\/a> V.\u00f6.: Rosalind Krauss: A Voyage on the North Sea. Art in the Age of the Post-Medium Condition.<\/i> Thames and Hudson, London, 1999.<\/p>\r\n

(3)<\/a> V.\u00f6.: Clement Greenberg: Avantg\u00e1rd \u00e9s giccs.<\/i> (1939) in: M\u0171v\u00e9szet \u00e9s kult\u00fara<\/i>. BKF, Budapest, 2013. 15-27. https:\/\/exindex.hu\/nem-tema\/avantgard-es-giccs\/<\/a> Friedrich Nietzsche: A nem-mor\u00e1lisan felfogott igazs\u00e1gr\u00f3l \u00e9s hazugs\u00e1gr\u00f3l. (1873) https:\/\/docplayer.hu\/25231717-A-nem-moralisan-folfogott-igazsagrol-es-hazugsagrol.html<\/a><\/p>\r\n

(4)<\/a> A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son csak egy k\u00e9zzel \u00edrott angol sz\u00f6veg volt olvashat\u00f3 a feminizmusr\u00f3l. Az \u00e9rtelmez\u00e9shez l\u00e1sd: https:\/\/trafo.hu\/kiseroprogramok\/openstudios_trapp<\/a><\/p>\r\n

(5)<\/a> V.\u00f6.: Barbara Creed: The Monstrous-Feminine. Film, Feminism, Psychoanalysis<\/i>. Routledge, New York, 1993<\/p>\r\n

(6)<\/a> Timothy Morton: Hyperobjects. Philosophy and Ecology after the End of the World<\/i>. University of Minnesota Press, Minneapolis, 2013.<\/p>\r\n

(7)<\/a> Csurg\u00f3 Csaba: Kukoricza<\/i>. Agave, Budapest, 2014. Veres Attila: Odakint s\u00f6t\u00e9tebb<\/i>. Agave, Budapest, 2017.<\/p>\r\n

(8)<\/a> Deleuze h\u00edres antiplatonista szimul\u00e1krum-\u00e9rtelmez\u00e9se Az \u00e9rtelem logik\u00e1j\u00e1<\/i>nak f\u00fcggel\u00e9kek\u00e9nt jelent meg, \u00e9s ismeretelm\u00e9leti ig\u00e9nnyel sz\u00e1molta fel a val\u00f3s\u00e1g k\u00e9pekkel szembeni els\u0151bbs\u00e9g\u00e9t. L\u00e1sd: Gilles Deleuze: Logique du sens<\/i>. Minuit, Paris, 1969.<\/p>\r\n

(9)<\/a> A k\u00e9t festm\u00e9ny A szentimentalizmus neh\u00e9z l\u00e1nca<\/i> sorozat r\u00e9sze: Boa a paradicsomban<\/i>, illetve \u00d6z\u00f6nv\u00edz<\/i> c\u00edmmel ell\u00e1tva, de ezek az inform\u00e1ci\u00f3k nem jelennek meg a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A k\u00e9pi fordulat (pictorial turn) a nyolcvanas \u00e9vek term\u00e9ke \u00e9s \u00edgy m\u00e1r j\u00f3val a posztinternet m\u0171v\u00e9szet \u00faj szubjektivizmusa \u00e9s a posztigazs\u00e1g korszak \u00faj szkepticizmusa el\u0151tt r\u00e1mutatott a k\u00e9pek jelent\u0151s\u00e9g\u00e9re filoz\u00f3fiai gondolkod\u00e1sunkban \u00e9s mindennapjainkban. (1) A k\u00e9pi fordulat mindennapi (technol\u00f3giai) b\u00e1zisa, vagyis a digit\u00e1lis k\u00e9palkot\u00e1s \u00e9s a k\u00e9perny\u0151k kult\u00far\u00e1ja, avagy a m\u00e9diakonvergencia sarkalta arra Rosalind Krausst […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":631057,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-401115","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-flex"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401115","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401115"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401115\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2026559,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401115\/revisions\/2026559"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/631057"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401115"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401115"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401115"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}