{"id":401116,"date":"2021-12-28T23:00:00","date_gmt":"2021-12-28T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401116"},"modified":"2022-05-16T22:02:50","modified_gmt":"2022-05-16T21:02:50","slug":"avantgard-es-giccs-modernista-festeszet","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/nem-tema\/avantgard-es-giccs-modernista-festeszet\/","title":{"rendered":"Avantg\u00e1rd \u00e9s giccs – Modernista fest\u00e9szet"},"content":{"rendered":"
\r\n

Az Avantg\u00e1rd \u00e9s giccs<\/i>t\u0151l a Modernista fest\u00e9szet<\/i>ig<\/b>
\r\n
\r\nClement Greenberg (1909-1994) neve m\u00e1ra \u00fagy forrt \u00f6ssze a 20. sz\u00e1zadi fest\u00e9szet, a modernizmus, az avantg\u00e1rd \u00e9s a giccs c\u00edmszavaival, mintha ez mindig is term\u00e9szetes lett volna. Pedig ez m\u00e9g akkor sem volt \u00edgy, amikor „Kelemen p\u00e1pa” az amerikai m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let legbefoly\u00e1sosabb szerepl\u0151j\u00e9nek sz\u00e1m\u00edtott \u2014 ha akkoriban m\u00e1r l\u00e9tezett volna az ArtPower 100-as list\u00e1ja, a negyvenes \u00e9vek v\u00e9ge \u00e9s a hatvanas \u00e9vek eleje k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakban aligha akadt volna olyan \u00e9v, amikor Greenberg lecs\u00faszott volna a dobog\u00f3r\u00f3l.<\/i><\/p>\r\n

Ebben az id\u0151szakban, s\u0151t eg\u00e9szen a hetvenes \u00e9vek v\u00e9g\u00e9ig Greenberg \u00edr\u00e1sai Magyarorsz\u00e1gon legfeljebb kiv\u00e9teles beavatottak sz\u00e1m\u00e1ra voltak ismertek; az Avantg\u00e1rd \u00e9s giccs el\u0151sz\u00f6r 1978-ban jelent meg a M\u0171v\u00e9szetszociol\u00f3gia<\/i> c\u00edm\u0171 k\u00f6tetben, a nagyhat\u00e1s\u00fa szociol\u00f3gus, J\u00f3zsa P\u00e9ter ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u00e9s szerkeszt\u00e9s\u00e9ben. Pontosabban csak egy r\u00e9sze jelenhetett meg: a sz\u00f6vegnek a Szovjetuni\u00f3ra vonatkoztathat\u00f3 r\u00e9szeib\u0151l nagyobb egys\u00e9gek (els\u0151sorban az utols\u00f3 fejezet) kimaradtak – ezek nyolc \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb Gillo Dorfles <\/i>A giccs c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9ben l\u00e1ttak el\u0151sz\u00f6r napvil\u00e1got.<\/i><\/p>\r\n

1978-ban vagy 1986-ban nemcsak Magyarorsz\u00e1gon volt neh\u00e9z elhelyezni egy 1939-ben, a Hitler-Szt\u00e1lin-paktum \u00e9s a h\u00e1bor\u00fa kit\u00f6r\u00e9se idej\u00e9n \u00edr\u00f3dott, marxista szeml\u00e9letm\u00f3db\u00f3l kiindul\u00f3 tanulm\u00e1nyt, amely eredetileg a Partisan Review c\u00edm\u0171, akkoriban els\u0151sorban trockista n\u00e9zeteket k\u00e9pvisel\u0151 \u2014 \u00e9s 1938-ban Trockij \u00edr\u00e1s\u00e1t is k\u00f6zl\u0151 \u2014 foly\u00f3iratban jelent meg. A hetvenes-nyolcvanas \u00e9vekben a kontextualiz\u00e1l\u00e1s m\u00e9g az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban sem lehetett k\u00f6nny\u0171 (az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sekhez l\u00e1sd T. J. Clark kritikus sz\u00f6veg\u00e9t: <\/i>Clement Greenberg’s Theory of Art. Critical Inquiry, 1982. szeptember, 139-156.), hiszen akkoriban Greenberg \u2014 b\u00e1r m\u0171v\u00e9szeti alapvet\u00e9seib\u0151l olyan fontos szerz\u0151k indultak ki, mint Rosalind Krauss vagy Michael Fried \u2014 legink\u00e1bb c\u00e9lt\u00e1bl\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott; a m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti szakemberek a lej\u00e1rt szavatoss\u00e1g\u00fa modernizmus elavult \u00e9s besz\u0171k\u00fclt n\u00e9zeteket vall\u00f3 pr\u00f3f\u00e9t\u00e1j\u00e1t l\u00e1tt\u00e1k benne.<\/i><\/p>\r\n

A helyzet a kilencvenes \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n v\u00e1ltozott meg gy\u00f6keresen. 1995-ben adt\u00e1k ki Greenberg \u00f6sszegy\u0171jt\u00f6tt \u00edr\u00e1sainak utols\u00f3 k\u00f6tet\u00e9t (John O’Brian (szerk.): The Collected Essays and Criticism. The University of Chicago Press, Chicago, 1988-1995), 1996-ban Thierry de Duve \u00edrt hosszabb elemz\u00e9st (angolul: Thierry de Duve: <\/i>Clement Greenberg between the Lines. The Chicago University Press, Chicago, 1996), 1997-ben pedig nagyobb monogr\u00e1fia jelent meg (Florence Rubenfeld: <\/i>Clement Greenberg: A Life. Scribner, New York, 1997.).<\/i><\/p>\r\n

Ebben az id\u0151szakban m\u00e1r olyan szerz\u0151k is meg\u00e9rt\u0151en fordultak Greenberg fel\u00e9, akik kor\u00e1bban rendk\u00edv\u00fcl kritikusan \u00e1lltak hozz\u00e1; t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt \u00edgy m\u00f3dosult T. J. Clark vagy Charles Harrison n\u00e9z\u0151pontja. Az elemz\u00e9sek tov\u00e1bbra is gyakran \u00e1ll\u00edtott\u00e1k szembe n\u00e9zeteit Harold Rosenberg akci\u00f3fest\u00e9szettel kapcsolatos elk\u00e9pzel\u00e9seivel, s \u00fajra meg \u00fajra felbukkantak a CIA-val kapcsolatos hidegh\u00e1bor\u00fas v\u00e1dak, de az \u00e9letm\u0171 a k\u00e9tezres \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l kezdve m\u00e1r egyre kev\u00e9sb\u00e9 volt polariz\u00e1l\u00f3.<\/p>\r\n

Ezzel p\u00e1rhuzamosan egyre t\u00f6bb esetben fordult el\u0151, hogy a m\u0171v\u00e9szettel kapcsolatos els\u0151 nagyobb sz\u00f6veget, az Avantg\u00e1rd \u00e9s giccset \u00f6sszekapcsolt\u00e1k az 1960-ban keletkezett \u00e9s el\u0151sz\u00f6r 1961-ben kiadott <\/i>Modernista fest\u00e9szettel \u2014 mintegy keretbe foglalva ezzel Greenberg m\u0171v\u00e9szetelm\u00e9leti elk\u00e9pzel\u00e9seit.<\/i><\/p>\r\n

A k\u00e9t sz\u00f6veg magyarul m\u00e9g nem jelent meg egym\u00e1s mellett. Az Avantg\u00e1rd \u00e9s giccs (J\u00f3zsa P\u00e9ter ford\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e1tdolgozta Falvay Mih\u00e1ly) a 2013-as <\/i>M\u0171v\u00e9szet \u00e9s kult\u00fara c\u00edm\u0171 gy\u0171jtem\u00e9nyes k\u00f6tetben (az \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1st a Greenberg gondolatainak megismertet\u00e9s\u00e9t, elemz\u00e9s\u00e9t \u00e9s kontextualiz\u00e1l\u00e1s\u00e1t Magyarorsz\u00e1gon az elm\u00falt \u00e9vtizedben elv\u00e9gz\u0151 Seregi Tam\u00e1s szerkesztette, kiadta a Budapesti Kommunik\u00e1ci\u00f3s \u00e9s \u00dczleti F\u0151iskola, Budapest, 2013.), a <\/i>Modernista fest\u00e9szet pedig T\u00f6r\u00f6k Patr\u00edcia ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban a <\/i>Laoko\u00f3n c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratban jelent meg<\/a>.<\/i><\/p>\r\n

Az Avantg\u00e1rd \u00e9s giccs eset\u00e9ben a kor\u00e1bbi ford\u00edt\u00e1sok \u00e1talak\u00edt\u00e1s\u00e1ra els\u0151sorban n\u00e9h\u00e1ny kifejez\u00e9s \u00fajragondol\u00e1sa \u00e9s apr\u00f3bb hib\u00e1k kijav\u00edt\u00e1sa miatt ker\u00fclt sor, a <\/i>Modernista fest\u00e9szet \u00fajraford\u00edt\u00e1sa pedig bizonyos fogalmak pontos\u00edt\u00e1sa \u00e9s \u00e1ltal\u00e1noss\u00e1gban a sz\u00f6vegh\u0171s\u00e9g szem el\u0151tt tart\u00e1sa miatt v\u00e1lt sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9.<\/i><\/p>\r\n<\/div>\r\n

 <\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

Clement Greenberg:<\/b> Avantg\u00e1rd \u00e9s giccs<\/i><\/b><\/a><\/p>\r\n

Clement Greenberg:<\/b> Modernista fest\u00e9szet<\/i><\/b><\/a><\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az Avantg\u00e1rd \u00e9s giccst\u0151l a Modernista fest\u00e9szetig Clement Greenberg (1909-1994) neve m\u00e1ra \u00fagy forrt \u00f6ssze a 20. sz\u00e1zadi fest\u00e9szet, a modernizmus, az avantg\u00e1rd \u00e9s a giccs c\u00edmszavaival, mintha ez mindig is term\u00e9szetes lett volna. Pedig ez m\u00e9g akkor sem volt \u00edgy, amikor „Kelemen p\u00e1pa” az amerikai m\u0171v\u00e9szeti \u00e9let legbefoly\u00e1sosabb szerepl\u0151j\u00e9nek sz\u00e1m\u00edtott \u2014 ha akkoriban m\u00e1r […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":2021636,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[7],"tags":[],"class_list":["post-401116","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-nem-tema"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401116","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401116"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401116\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2022867,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401116\/revisions\/2022867"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2021636"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401116"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401116"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401116"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}