{"id":401159,"date":"2022-03-16T23:00:00","date_gmt":"2022-03-16T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=401159"},"modified":"2022-04-25T16:06:40","modified_gmt":"2022-04-25T15:06:40","slug":"a-sotetseg-vizualitasa","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/kritika\/a-sotetseg-vizualitasa\/","title":{"rendered":"A s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g vizualit\u00e1sa"},"content":{"rendered":"
\r\n

David Claerbout „s\u00f6t\u00e9t optik\u00e1j\u00e1t” (1)<\/a> Petr\u00e1nyi Zsolt hozta el Budapestre, a Capa K\u00f6zpontba, m\u00e9gpedig \u00fagy, hogy \u00f6sszekombin\u00e1lta Claerbout fotografikus k\u00e9pfiloz\u00f3fi\u00e1j\u00e1t \u0150sz G\u00e1bor f\u00e9ny-k\u00e9p-elm\u00e9let\u00e9vel, \u00e9s hogy m\u00e9g izgalmasabb legyen a p\u00e1rbesz\u00e9d Claerbout \u00e9s \u0150sz k\u00f6z\u00f6tt, az \u00f6sszek\u00f6t\u0151 kapocs egy harmadik filozofikus k\u00e9palkot\u00f3, Birk\u00e1s \u00c1kos 1981-es Anticamera<\/i> sz\u00f6vege lett. (2)<\/a><\/p>\r\n

Az Anticamera<\/i> c\u00edmet visel\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u00e1sik kur\u00e1tora, Mucsi Emese Gerhes G\u00e1bor p\u00e1rhuzamosan fut\u00f3 ATLAS<\/i> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak is t\u00e1rskur\u00e1tora (ott R\u00f3ka Enik\u0151vel dolgozott egy\u00fctt), \u00e9s a Kiscelli M\u00fazeum templomter\u00e9ben Gerhes ATLAS<\/i> c\u00edm\u0171 k\u00f6tet\u00e9re \u00e9p\u00edtve egy olyan s\u00f6t\u00e9t \u00e9s filozofikus ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st koncipi\u00e1ltak, ami szint\u00e9n a k\u00e9p, illetve a k\u00e9pis\u00e9g, azaz a k\u00e9pi megismer\u00e9s, a k\u00e9pekre \u00e9p\u00fcl\u0151 tud\u00e1s fogalm\u00e1t \u00e9s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e1ll\u00edtotta centrum\u00e1ba. (3)<\/a><\/p>\r\n

Birk\u00e1s antikamer\u00e1ja l\u00e9nyeg\u00e9ben a kamera el\u0151tti, a kamer\u00e1n k\u00edv\u00fcli vil\u00e1g, ha tetszik a val\u00f3di vil\u00e1g, ami nincs ott a kamer\u00e1ban \u00e9s \u00e9pp ez\u00e9rt a kamera nem is k\u00e9pes megmutatni a maga teljess\u00e9g\u00e9ben. K\u00e9pelm\u00e9leti \u00e9rtelemben Claerbout, \u0150sz \u00e9s Gerhes is kil\u00e9p a kamera, a f\u00e9nyk\u00e9p \u00e9s a f\u00e9nyk\u00e9pez\u0151g\u00e9p hagyom\u00e1nyos ter\u00e9b\u0151l, hiszen r\u00e9szben digit\u00e1lisan konstru\u00e1lt k\u00e9pekkel dolgoznak, amelyek m\u00e1r a klasszikus f\u00e9nyk\u00e9p korszaka ut\u00e1ni vizu\u00e1lis kult\u00far\u00e1k term\u00e9kei.<\/p>\r\n

A kamera \u00e9s az antikamera ter\u00e9nek reflexi\u00f3ja glob\u00e1lis kontextusban sem \u00e9rdektelen, hiszen a vizualit\u00e1s mai kutat\u00e1s\u00e1nak egyik meghat\u00e1roz\u00f3 alakja, Nicholas Mirzoeff a nyolcvanas \u00e9vekre, eg\u00e9szen pontosan 1982-re teszi a pixelekkel f\u00e9mjelzett posztfotografikus korszak, a digit\u00e1lis k\u00e9pi vil\u00e1g, a k\u00e9perny\u0151k kor\u00e1nak kezdet\u00e9t. (4)<\/a><\/p>\r\n

A m\u00e9rf\u00f6ldk\u0151 Mirzoeffn\u00e9l a Lucas Studio bejelent\u00e9se, akik a Star Trek univerzum egyik filmj\u00e9t azzal rekl\u00e1mozt\u00e1k, hogy l\u00e9trehozt\u00e1k az els\u0151 teljesen sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9ppel konstru\u00e1lt filmes szekvenci\u00e1t. Ugyanebben az \u00e9vben sz\u00fcletett meg a korszakalkot\u00f3 cyberspace kifejez\u00e9s is William Gibson j\u00f3volt\u00e1b\u00f3l (Burning Chrome<\/i>) a digit\u00e1lisan k\u00f3dolt, virtu\u00e1lis val\u00f3s\u00e1g megnevez\u00e9s\u00e9re.<\/p>\r\n

David Claerbout s\u00f6t\u00e9t optik\u00e1ja tulajdonk\u00e9ppen a kibert\u00e9r k\u00e9pelm\u00e9lete, hiszen egy immateri\u00e1lis, lencse n\u00e9lk\u00fcli optik\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. (5)<\/a> M\u00e1sk\u00e9ppen: a f\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcli k\u00e9pr\u0151l, pontosabban a szkennelt, megvil\u00e1g\u00edtott k\u00e9pr\u0151l, amelyhez nem sz\u00fcks\u00e9ges term\u00e9szetes f\u00e9ny. A s\u00f6t\u00e9t optika teh\u00e1t a mesters\u00e9ges val\u00f3s\u00e1gok k\u00e9pis\u00e9ge, ami a hagyom\u00e1nyos lencs\u00e9khez k\u00e9pest szinte \u00e1tl\u00e1thatatlanul bonyolult, \u00e9s \u00edgy felid\u00e9zheti a Felvil\u00e1gosod\u00e1s el\u0151tti kult\u00far\u00e1k misztikus komplexit\u00e1s\u00e1t is, a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g transzcendens jelent\u00e9seit, melyek \u00f6sszekapcsolj\u00e1k a f\u00e9nyk\u00e9p \u00e9s a Felvil\u00e1gosod\u00e1s el\u0151tti \u00e9s ut\u00e1ni (!) vil\u00e1gokat.<\/p>\r\n

A f\u00e9nyk\u00e9p ugyanis t\u00f6rt\u00e9nelm\u00fcnk sor\u00e1n a vil\u00e1goss\u00e1ggal, a pozitivizmussal \u00e9s az objektivit\u00e1ssal is \u00f6sszefon\u00f3dott, a s\u00f6t\u00e9t optika korszak\u00e1ban viszont a k\u00e9peket m\u00e1r nem a dolgokr\u00f3l visszaver\u0151d\u0151 term\u00e9szetes f\u00e9ny hozza l\u00e9tre, \u00edgy referencialit\u00e1suk \u00e9s igazs\u00e1gtartalmuk is megk\u00e9rd\u0151jelezhet\u0151. A vil\u00e1g\u00edt\u00f3 k\u00e9perny\u0151k ter\u00e9ben m\u00e1r a fant\u00e1zia \u00e9s az elme szoftverekkel alkotott k\u00e9pei domin\u00e1lnak. A s\u00f6t\u00e9t optika \u00edgy szervesen \u00f6sszefon\u00f3dik a s\u00f6t\u00e9t \u00f6kol\u00f3gi\u00e1val \u00e9s az ismeretelm\u00e9letben is er\u0151re kap\u00f3 kiberg\u00f3tik\u00e1val. (6)<\/a><\/p>\r\n

A Capa K\u00f6zpontban a s\u00f6t\u00e9t optika Claerbout-i vil\u00e1g\u00e1b\u00f3l a The Quiet Shore<\/i> (2011) l\u00e1that\u00f3<\/a>, ami els\u0151 pillant\u00e1sra egy k\u00fcl\u00f6nleges film kock\u00e1it vet\u00edt\u0151 vide\u00f3install\u00e1ci\u00f3nak t\u0171nik<\/a>. A csendes part t\u00e9m\u00e1ja l\u00e1tsz\u00f3lag nem m\u00e1s, mint egy szokv\u00e1nyos tengerpart, ahol azonban a film szerepl\u0151inek tan\u00fas\u00e1ga szerint valami az\u00e9rt m\u00e9giscsak t\u00f6rt\u00e9nik, hiszen mindenki ugyanazt az esem\u00e9nyt n\u00e9zi, m\u00e9gpedig egy mindehhez k\u00e9pest meglehet\u0151sen semmitmond\u00f3 t\u00f6rt\u00e9n\u00e9st: egy kisfi\u00fa a v\u00edzre csap \u00e9s a tenger szipork\u00e1zva felfr\u00f6ccsen.<\/p>\r\n

A filmes \u00e1ll\u00f3k\u00e9pek sora az\u00e9rt k\u00eds\u00e9rteties, mert olyan sok n\u00e9z\u0151pontb\u00f3l \u00e9s olyan \u00e9less\u00e9ggel l\u00e1tjuk az esem\u00e9nyt, mintha minden egyes szerepl\u0151 k\u00f6r\u00fcl dr\u00f3nok hada repkedett volna. Vagy mintha egy virtu\u00e1lis t\u00e9rben j\u00e1rn\u00e1nk, ami egy jelent\u00e9ktelen esem\u00e9ny szisztematikus, 3D-s szkennel\u00e9s\u00e9vel j\u00f6tt l\u00e9tre.<\/p>\r\n

A csendes part<\/i> \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben \u00edgy olyan, mintha a Nagy\u00edt\u00e1s<\/i> (1966) abszurd \u00e9s hiperre\u00e1lis verzi\u00f3j\u00e1t n\u00e9zn\u00e9nk, (7)<\/a> amikor nem a sztori \u00e9s nem is az emberi t\u00e9nyez\u0151 a l\u00e9nyeges, hanem a vil\u00e1g v\u00e9gtelens\u00e9g\u00e9nek, a vil\u00e1got alkot\u00f3 perspekt\u00edv\u00e1k szinte v\u00e9gtelen sokas\u00e1g\u00e1nak vizualiz\u00e1l\u00e1sa, ami a tenger klasszikus \u00e9s a technika hipermodern fens\u00e9gess\u00e9g\u00e9t egyszerre teszi l\u00e1that\u00f3v\u00e1.<\/p>\r\n

Claerbout m\u00e1sik s\u00f6t\u00e9t \u00e9s posztfotografikus „filmje<\/a>” a Wildfire<\/i> (2020) alc\u00edme szerint medit\u00e1ci\u00f3 a t\u0171z\u00f6n, illetve a t\u0171z f\u00f6l\u00f6tt, ami egy\u00fattal a t\u0171z megismer\u00e9s\u00e9t, megtapasztal\u00e1s\u00e1t is jelenti. A sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes anim\u00e1ci\u00f3 a t\u0171z, a megk\u00f6zel\u00edthetetlen \u00e9s a maga teljess\u00e9g\u00e9ben \u00e9lvezhetetlen t\u0171z vizu\u00e1lis felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se, bej\u00e1r\u00e1sa \u00e9s elemz\u00e9se.<\/p>\r\n

Az Erd\u0151t\u0171z<\/i>ben a t\u0171z digit\u00e1lis k\u00e9pe, a kigyullad\u00f3, majd l\u00e1ngol\u00f3, majd lassan elhamvad\u00f3 erd\u0151 l\u00e1tv\u00e1nya az \u00e9l\u0151 fa, a t\u0171z, a f\u00fcst, a p\u00e1ra \u00e9s a v\u00edz vizu\u00e1lisan hasonl\u00f3 k\u00e9pi strukt\u00far\u00e1inak egym\u00e1sba \u00fasztat\u00e1s\u00e1ra \u00e9p\u00fcl<\/a>. A s\u00f6t\u00e9t optika n\u00e9z\u0151pontj\u00e1b\u00f3l a film nem puszt\u00e1n egy term\u00e9szeti katasztr\u00f3f\u00e1t mutat be, hanem \u00f6sszekapcsolja egym\u00e1ssal a f\u00e9nyk\u00e9p el\u0151tti misztik\u00e1t, a t\u0171z mitologikus fens\u00e9gess\u00e9g\u00e9t a f\u00e9nyk\u00e9p ut\u00e1ni virtu\u00e1lis val\u00f3s\u00e1ggal, ahol a mitikus t\u0171z fens\u00e9ges r\u00e9szletei az emberi szem sz\u00e1m\u00e1ra is l\u00e1that\u00f3v\u00e1 \u00e9s \u00e9lvezhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lnak.<\/p>\r\n

A s\u00f6t\u00e9t optik\u00e1val konfront\u00e1l\u00f3dva \u0150sz G\u00e1bor t\u00f6bb \u00e9vtizedes f\u00e9ny-k\u00e9p-elm\u00e9let\u00e9t a Passive Movements<\/i> (2021) \u00f6sszegezi. A vide\u00f3install\u00e1ci\u00f3ban a projektorok \u00f6nmaguk k\u00e9p\u00e9t vet\u00edtik<\/a>, mik\u00f6zben mozognak is: az egyik forog<\/a>, a m\u00e1sik kett\u0151 pedig oldalra, illetve el\u0151re-h\u00e1tra mozog<\/a> ugyanazon a s\u00ednen. A vet\u00edtett k\u00e9pek k\u00f6vetik a mozg\u00e1st, de a mozg\u00f3 k\u00e9peken bel\u00fcl a kamera \u2014 meglep\u0151en \u00e9s tr\u00fckk\u00f6sen \u2014 egy helyben marad, \u00e1ll.<\/p>\r\n

A mozdulatlans\u00e1g azonban illuz\u00f3rikus, vagy ink\u00e1bb relativisztikus. A vet\u00edtett k\u00e9p ugyanis a vet\u00edt\u0151 mozg\u00e1s\u00e1val ellent\u00e9tes ir\u00e1ny\u00fa mozg\u00e1st v\u00e9gez, ami l\u00e9trehozza a mozdulatlans\u00e1g ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t, a mozg\u00e1sban l\u00e9v\u0151 kamera mozdulatlan k\u00e9p\u00e9t. A k\u00e9peken \u00edgy \u2014 a megszokott\u00f3l elt\u00e9r\u0151 m\u00f3don \u2014 nem a t\u00e1rgyak mozognak a t\u00e9rben, hanem a t\u00e9r mozog, m\u00e9gpedig egy k\u00fcl\u00f6nleges t\u00e1rgy, a teret vet\u00edt\u0151, gener\u00e1l\u00f3 projektor k\u00f6r\u00fcl.<\/p>\r\n

Metaforikus \u00e9rtelemben a g\u00e9p, a technika, a vet\u00edt\u00e9s v\u00e1lik a t\u00e9r \u00e9s a vil\u00e1g k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1v\u00e1, \u0151 lesz \u2014 teol\u00f3giai all\u00fazi\u00f3kat keltve \u2014 a mozdulatlan mozgat\u00f3, aki azonban val\u00f3j\u00e1ban, a val\u00f3s t\u00e9rben m\u00e9giscsak mozog. A l\u00e1tv\u00e1ny \u00edgy egyszerre val\u00f3s\u00e1gos \u00e9s virtu\u00e1lis, \u00e9s a kett\u0151 \u00f6sszeegyeztethetetlens\u00e9g\u00e9nek paradoxona \u00e9ppen a k\u00e9p, az \u00e1ltalunk \u00e9szlelhet\u0151 k\u00e9p konstru\u00e1lts\u00e1g\u00e1ra mutat r\u00e1, m\u00e9ghozz\u00e1 kifejezetten k\u00e9pi eszk\u00f6z\u00f6kkel, vagyis W. J. T. Mitchell kifejez\u00e9s\u00e9vel \u00e9lve metak\u00e9peket l\u00e1tunk. (8)<\/a><\/p>\r\n

Olyan k\u00e9peket, amelyek k\u00e9pi eszk\u00f6z\u00f6kkel mutatj\u00e1k meg, hogy hogyan is m\u0171k\u00f6dnek a k\u00e9pek, k\u00e9pk\u00e9nt reflekt\u00e1lnak arra, hogy hogyan hozzuk l\u00e9tre \u00e9s hogyan \u00e9rz\u00e9kelj\u00fck \u00e9s \u00e9rtelmezz\u00fck a k\u00e9peket. Ilyen k\u00e9p Mitchell sz\u00e1m\u00e1ra Ren\u00e9 Magritte h\u00edres pip\u00e1ja, de gondolhatunk nyugodtan Gerhard Richter fot\u00f3fest\u00e9szet\u00e9re vagy William Kentridge sz\u00e9nrajz-anim\u00e1ci\u00f3ira is metak\u00e9pk\u00e9nt.<\/p>\r\n

A szint\u00e9n ismeretelm\u00e9leti \u00e9s f\u00e9nyfiloz\u00f3fiai ind\u00edttat\u00e1s\u00fa Image of Light<\/i> (2012-2022) m\u00e9g tov\u00e1bb sz\u0171k\u00edti a f\u00f3kuszt, a projektor, illetve a projektor k\u00e9pe \u00e1tadja hely\u00e9t a f\u00e9ny, pontosabban a f\u00e9nyforr\u00e1s k\u00e9p\u00e9nek. \u0150sz ugyanis „kiford\u00edtott” s\u00f6t\u00e9tkamr\u00e1kat konstru\u00e1l, amelyekben a f\u00e9ny forr\u00e1sa, az izz\u00f3 hozza l\u00e9tre az izz\u00f3nak a kamr\u00e1b\u00f3l kivet\u00fcl\u0151 k\u00e9p\u00e9t. A s\u00f6t\u00e9tkamr\u00e1k el\u0151tt \u00edgy egy-egy villanyk\u00f6rte k\u00e9pe, a technikai f\u00e9ny k\u00e9pe pisl\u00e1kol, ami r\u00e1ad\u00e1sul \u00fagy j\u00f6n l\u00e9tre, hogy a k\u00e9p t\u00e1rgya saj\u00e1t mag\u00e1t hozza l\u00e9tre.<\/p>\r\n

A F\u00e9ny k\u00e9p\u00e9<\/i>nek install\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban a s\u00f6t\u00e9t teret t\u00edz darab „ford\u00edtott” camera obscura \u00e1ltal vet\u00edtett villanyk\u00f6rte f\u00e9nye teszi l\u00e1that\u00f3v\u00e1<\/a>. A klasszikus s\u00f6t\u00e9tkamr\u00e1k a vil\u00e1got k\u00e9pezt\u00e9k le, \u00e9s egykoron az elme, illetve a l\u00e1t\u00e1s modelljeik\u00e9nt is funkcion\u00e1ltak. \u0150sz install\u00e1ci\u00f3ja ezzel szemben nem a vil\u00e1got mutatja meg, hanem az ember \u00e1ltal alkotott f\u00e9ny elemz\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl mutat r\u00e1 az emberi megismer\u00e9s tautol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra: a f\u00e9nyr\u0151l kiz\u00e1r\u00f3lag olyan k\u00e9pet tudunk alkotni, amilyen elm\u00e9leti \u00e9s gyakorlati eszk\u00f6z\u00f6kkel rendelkez\u00fcnk.<\/p>\r\n

Gerhes G\u00e1bor ATLAS<\/i>-a alc\u00edme szerint \u2014 \u00e9s nem kev\u00e9ss\u00e9 paradox m\u00f3don \u2014 a k\u00e9pzelet megteremt\u00e9s\u00e9re j\u00f6tt l\u00e9tre, \u00e1m val\u00f3j\u00e1ban nem annyira az enciklop\u00e9dikus Felvil\u00e1gosod\u00e1s, mint ink\u00e1bb az \u00faj s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g, a felfoghatatlan komplexit\u00e1s atlasza. Egy olyan fikt\u00edv \u00e9s zavarba ejt\u0151en asszociat\u00edv<\/a> enciklop\u00e9dia a vil\u00e1g felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9hez \u00e9s felm\u00e9r\u00e9s\u00e9hez, ami antr\u00e9, illetve bevezet\u00e9s gyan\u00e1nt Newton kenot\u00e1fium\u00e1nak (1784) s\u00f6t\u00e9t verzi\u00f3j\u00e1val ind\u00edt: \u00c9tienne Boull\u00e9e hatalmas vil\u00e1gos g\u00f6mbje helyett egy pici \u00e9s ronda agyaggoly\u00f3 a mement\u00f3<\/a>.<\/p>\r\n

A feket\u00e9re diz\u00e1jnolt atlasz a tov\u00e1bbiakban is a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9gb\u0151l bomlik ki, el\u0151sz\u00f6r a mitikus \u00e9s praktikus s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g, a feketes\u00e9g \u00e1rnyalatait mutatja meg, a csillagos \u00e9jszakai \u00e9gbolt \u00e9s a fekete m\u00e1rv\u00e1ny komplexit\u00e1s\u00e1t, a feket\u00e9nek t\u0171n\u0151 lap \u00e9s a fekete t\u00e9r elvont \u00f6sszetetts\u00e9g\u00e9t Mithraszt\u00f3l Malevicsen \u00e1t a galaktikus s\u00f6t\u00e9t anyagig \u00edvel\u0151en.<\/p>\r\n

Az ATLAS<\/i> fejezetei egyfajta enciklop\u00e9dikus strukt\u00far\u00e1t rajzolnak ki fura<\/a> (weird) \u00e9s k\u00eds\u00e9rteties<\/a> (unheimlich) elemekkel \u00e9s fejezetekkel megt\u0171zdelve. A nem magyar c\u00edmek konnot\u00e1ci\u00f3inak gazdags\u00e1ga \u00f6nmag\u00e1ban is figyelemrem\u00e9lt\u00f3: Darkness\/Blackness, Cosmography, Ordnung, Nature, Herbaria, Zoography, Anthroposophy. A hagyom\u00e1nyos, racion\u00e1lis, enciklop\u00e9dikus szerkezetb\u0151l els\u0151 blikkre csak az \u00f6nreflex\u00edv Ordnung (Rend) l\u00f3g ki, \u00e1m a fejezeteket alkot\u00f3 term\u00e9szetk\u00e9pek k\u00f6z\u00f6tt legink\u00e1bb vizu\u00e1lis, formai \u00e9s struktur\u00e1lis \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek rajzol\u00f3dnak ki.<\/p>\r\n

A taxon\u00f3mia szinte teljesen hi\u00e1nyzik, a k\u00e9peket csak nagyon ritk\u00e1n k\u00eds\u00e9rik sz\u00f6vegek, \u00e9s azok sem magyar\u00e1z\u00f3 jelleg\u0171ek. A szavak \u00e9s a fogalmak csak a fejezetek elej\u00e9n orient\u00e1lnak alc\u00edmk\u00e9nt \u00e9s\/vagy mott\u00f3k\u00e9nt, de meglehet\u0151sen enigmatikusan teszik ezt. A 8. fejezett\u0151l kezdve r\u00e1ad\u00e1sul maguk a f\u0151 c\u00edmek is fur\u00e1v\u00e1 \u00e9s titokzatoss\u00e1 v\u00e1lnak: Evidence, Memorial, Misology, Bathos, Absent – Sein-zum-Tode.<\/p>\r\n

A Bizony\u00edt\u00e9k \u00e9s az Eml\u00e9km\u0171 m\u00e9g \u00e9rthet\u0151en \u00f6nreflex\u00edv dimenzi\u00f3kat hoz be, de ahogy k\u00f6zel\u00edt\u00fcnk az atlasz v\u00e9g\u00e9hez, konkl\u00fazi\u00f3 vagy tanuls\u00e1g helyett \u00e9pp annak az ellenkez\u0151j\u00e9t kapjuk: p\u00e1tosz helyett b\u00e1toszt<\/a>, a fens\u00e9ges helyett a sz\u00e1nalmast<\/a>, az \u00f6r\u00f6k \u00e9let \u00e9s a t\u00f6k\u00e9letes tud\u00e1s helyett a semmi \u00e9s a hal\u00e1l \u00fcress\u00e9g\u00e9t<\/a>. A szkeptikus \u00e9s cinikus z\u00e1rlat azonban m\u00e9giscsak egy szinte misztikusan gazdag k\u00e9panyagot z\u00e1r le, amelyben nem a szavak \u00e9s a magyar\u00e1zatok, hanem a vizu\u00e1lis kapcsolatok \u00e9s a szabad asszoci\u00e1ci\u00f3k teremtenek\u00a0rendszert<\/a>.<\/p>\r\n

Gerhes s\u00f6t\u00e9t atlasza \u00edgy lesz a k\u00e9pzelet, a k\u00e9pzel\u0151er\u0151, \u00e9s nem mellesleg a szem\u00e9lyes tud\u00e1s atlasza, amelynek kozmol\u00f3gi\u00e1ja a galaxisokt\u00f3l \u00e9s az elemi r\u00e9szecsk\u00e9kt\u0151l az ember \u00e1ltal belakott \u00e9s amortiz\u00e1lt term\u00e9szeten kereszt\u00fcl az emberi \u00e9rz\u00e9sekig \u00e9s \u00e9rzelmekig \u00edvel. A p\u00e1tosz formul\u00e1inak felid\u00e9z\u00e9s\u00e9vel \u2014 a kifejez\u00e9s az Antropoz\u00f3fia fejezet alc\u00edmek\u00e9nt jelenik meg \u2014 Gerhes visszacsatol Aby Warburghoz is, \u00e9s az \u0151 saj\u00e1tos MNEMOSYNE atlasz\u00e1n kereszt\u00fcl Gerhesn\u00e9l is felfedezhetj\u00fck a sz\u00e9ps\u00e9g \u00e9s a gr\u00e1cia, avagy az ekszt\u00e1zis, illetve a hal\u00e1l \u00e9s az elm\u00fal\u00e1s, avagy a melank\u00f3lia egym\u00e1ssal dialektikusan \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 rendez\u0151elv\u00e9t, amely mintegy fel\u00fcl\u00edrja, illetve dekonstru\u00e1lja a hagyom\u00e1nyos term\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti atlaszok enciklop\u00e9dikus szerkezet\u00e9t. Gerhes a szint\u00e9n Warburg (illetve Georges Bataille) \u00e1ltal inspir\u00e1lt Georges Didi-Hubermanhoz hasonl\u00f3an nem a term\u00e9szet t\u00fckr\u00e9nek, hanem a kreat\u00edv \u00e9s szubverz\u00edv \u00e9rtelmez\u00e9s m\u00e9dium\u00e1nak tekinti az atlaszt. (9)<\/a><\/p>\r\n

A s\u00f6t\u00e9t \u00e9s melankolikus k\u00e9pzelet atlasza r\u00e1ad\u00e1sul egy k\u00fcl\u00f6nleges t\u00e9rben jelenik meg, amely egyszerre id\u00e9zi fel a modernista \u00e9p\u00edt\u00e9szet trad\u00edci\u00f3j\u00e1t, az emberi tud\u00e1st rendszerez\u0151 k\u00f6nyvt\u00e1r t\u00f6meg\u00e9t, valamint a k\u00f6nyvespolc praktikus, modern form\u00e1j\u00e1t<\/a>. A formai minta Aldo Rossi modenai San Cataldo ossz\u00e1riuma (1971), csonth\u00e1za, amelynek budapesti verzi\u00f3j\u00e1t a Paradigma Ariadn\u00e9 \u00c9p\u00edt\u00e9szeti St\u00fadi\u00f3 \u00e9p\u00edtette meg<\/a>.<\/p>\r\n

Ebben a melankolikus architekt\u00far\u00e1ban a k\u00e9pek maradv\u00e1nyokk\u00e1 v\u00e1lnak, egykori \u00e9s mai ment\u00e1lis val\u00f3s\u00e1gok lenyomatai, eml\u00e9kei lesznek. Az ossz\u00e1rium form\u00e1ja r\u00e1ad\u00e1sul az \u00faj globalit\u00e1s, az \u00faj enciklop\u00e9dikuss\u00e1g form\u00e1ja is egyben \u2014 a modernista kocka a metrikus t\u00e9r, a koordin\u00e1tarendszer, az oszt\u00e1lyoz\u00e1s anal\u00f3gi\u00e1it hozza m\u0171k\u00f6d\u00e9sbe sz\u00e1mtalan f\u00fclk\u00e9j\u00e9vel, amelyek egy\u00fattal ablakok is, amelyek magukba z\u00e1rj\u00e1k a k\u00f6nyvk\u00e9nt megjelen\u0151 atlaszt, ami maga is k\u00e9pekb\u0151l \u00e1ll \u00f6ssze, melyek k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le, egyszerre val\u00f3s \u00e9s virtu\u00e1lis ablakokat nyitnak a vil\u00e1gra. A kocka a hiperkocka \u00e9s a v\u00e9gtelen dimenzi\u00f3s hipert\u00e9r gondolatis\u00e1g\u00e1n kereszt\u00fcl \u00edgy a val\u00f3s\u00e1g v\u00e9gtelen komplexit\u00e1s\u00e1t is j\u00e1t\u00e9kba hozza, ami egy\u00fattal a melank\u00f3lia, a s\u00f6t\u00e9t gondolkod\u00e1s \u00e9s a s\u00f6t\u00e9t tud\u00e1s klasszikus jelent\u00e9seit is hiperre\u00e1liss\u00e1 t\u00e1g\u00edtja.<\/p>\r\n

 <\/p>\r\n

\r\n

(1)<\/a> David Claerbout: Dark Optics<\/i>. Lecture (2019) https:\/\/www.youtube.com\/watch?v=udVGSu5A2lw<\/a><\/p>\r\n

(2)<\/a> Birk\u00e1s \u00c1kos: Anticamera<\/i>. Dokumentum No. 3, P\u00e9csi Gal\u00e9ria, P\u00e9cs, 1981.<\/p>\r\n

(3)<\/a> Mucsi Emese 2018-ban Gerhes G\u00e1bor Atlasz projektj\u00e9vel p\u00e1ly\u00e1zott<\/a> a Velencei Bienn\u00e1l\u00e9 magyar pavilonj\u00e1ra, 2020-ban pedig \u0150sz G\u00e1borral k\u00f6z\u00f6sen ny\u00fajtottak be p\u00e1ly\u00e1zatot<\/a>, amelynek r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezte a Capa K\u00f6zpontban l\u00e1that\u00f3 Passive Movements<\/i> egy verzi\u00f3ja is.<\/p>\r\n

(4)<\/a> Nicholas Mirzoeff: An Introduction to Visual Culture<\/i>. Routledge, New York, 1999.<\/p>\r\n

(5)<\/a> David Claerbout: The Silence of the Lens. (2016) https:\/\/www.e-flux.com\/journal\/73\/60460\/the-silence-of-the-lens\/<\/a><\/p>\r\n

(6)<\/a> V.\u00f6.: Timothy Morton: Dark Ecology<\/i>. Columbia University Press, New York, 2016.<\/p>\r\n

(7)<\/a> A hiperre\u00e1lis kifejez\u00e9st Baudrillard-i \u00e9rtelemben haszn\u00e1lom: Simulacres et simulation<\/i>. Galil\u00e9e, Paris, 1981.<\/p>\r\n

(8)<\/a> W. J. T. Mitchell: Metak\u00e9pek<\/i>. (1994) In: A k\u00e9pek politik\u00e1ja. JATE Press, Szeged, 2008. 155-192.<\/p>\r\n

(9)<\/a> L\u00e1sd: Georges Didi-Huberman: Atlas, ou le gay savoir inquiet<\/i>. Minuit, Paris, 2011. Valamint: Georges Bataille Dictionnaire-je a Documents<\/i> foly\u00f3iratban (1929-1930). Tov\u00e1bb\u00e1: Aby Warburg: Bilderatlas MNEMOSYNE<\/i> (1929) https:\/\/www.hkw.de\/en\/programm\/projekte\/2020\/aby_warburg\/bilderatlas_mnemosyne_start.php<\/a><\/p>\r\n

 <\/p>\r\n<\/div>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

David Claerbout „s\u00f6t\u00e9t optik\u00e1j\u00e1t” (1) Petr\u00e1nyi Zsolt hozta el Budapestre, a Capa K\u00f6zpontba, m\u00e9gpedig \u00fagy, hogy \u00f6sszekombin\u00e1lta Claerbout fotografikus k\u00e9pfiloz\u00f3fi\u00e1j\u00e1t \u0150sz G\u00e1bor f\u00e9ny-k\u00e9p-elm\u00e9let\u00e9vel, \u00e9s hogy m\u00e9g izgalmasabb legyen a p\u00e1rbesz\u00e9d Claerbout \u00e9s \u0150sz k\u00f6z\u00f6tt, az \u00f6sszek\u00f6t\u0151 kapocs egy harmadik filozofikus k\u00e9palkot\u00f3, Birk\u00e1s \u00c1kos 1981-es Anticamera sz\u00f6vege lett. (2) Az Anticamera c\u00edmet visel\u0151 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s m\u00e1sik kur\u00e1tora, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":631101,"parent":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-401159","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-kritika"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401159","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=401159"}],"version-history":[{"count":8,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401159\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2022432,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/401159\/revisions\/2022432"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media\/631101"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=401159"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=401159"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=401159"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}