{"id":820113,"date":"2008-09-22T01:00:00","date_gmt":"2008-09-21T23:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=820113"},"modified":"2008-09-22T19:06:30","modified_gmt":"2008-09-22T17:06:30","slug":"lathatatlan-filmek-klubja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/hirek\/lathatatlan-filmek-klubja\/","title":{"rendered":"L\u00e1thatatlan filmek klubja"},"content":{"rendered":"

\u201eA film nagyj\u00e1b\u00f3l \u00e9ppolyan re\u00e1lis \u00e9lm\u00e9ny, mint egy hallucin\u00e1ci\u00f3; m\u00e1rpedig az igaz\u00e1n re\u00e1lis.” <\/em><\/span>
\r\n (Hajas Tibor: A praktikus k\u00e9pzelet, 1976) <\/span><\/p>\r\n\r\n

A L\u00e1thatatlan Filmek Klubj\u00e1ban olyan filmeket vet\u00edt\u00fcnk az \u00e9rdekl\u0151d\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra, amelyek Magyarorsz\u00e1gon kev\u00e9ss\u00e9 ismert vagy elfeledett remekm\u0171vek, mai \u00e9s r\u00e9gebbi underground klasszikusok, avantg\u00e1rd, absztrakt filmek, bizarr \u201eB-movie”-k, m\u00e1gikus-misztikus \u00e9s pszichedelikus mozg\u00f3k\u00e9pes csod\u00e1k, a filmnyelvet meg\u00faj\u00edtani akar\u00f3 \u201emetafilmek”, kultikus filmsz\u00f6rnyetegek, vagy \u00e9ppen olyan m\u0171vek, amelyek \u00f6nmagukon is t\u00falmutatva testes\u00edtenek meg valamilyen v\u00edzi\u00f3t. Olyan filmeket k\u00edv\u00e1nunk bemutatni a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek, amelyek t\u00f6bbs\u00e9ge vagy kimaradt a hazai filmforgalmaz\u00e1sb\u00f3l, vagy rekonstrukci\u00f3juk csup\u00e1n a legut\u00f3bbi id\u0151kben t\u00f6rt\u00e9nt meg.<\/p>\r\n\r\n

I. 2008. szeptember 26., p\u00e9ntek, 18h<\/strong>
\r\n Fred Haines: A pr\u00e9rifarkas<\/em>
\r\n Steppenwolf. Sz\u00ednes amerikai-angol-francia-olasz-sv\u00e1jci film, angol nyelven, 108 perc, 1974<\/p>\r\n\r\n

Szerepl\u0151k: Max von Sydow, Dominique Sanda, Pierre Clementi, Carla Romanelli, Roy Bosier, Alfred Baillou, Niels-Peter Rudolph, Helmut F\u00f6rnbacher, Charles R\u00e9gnier, Eduard Linkers, Silvia Reize, Helen Hesse, Sunnyi Melles<\/p>\r\n\r\n

A Hermann Hesse (magyarul A pusztai farkas c\u00edmmel megjelent) reg\u00e9ny\u00e9b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt film f\u0151h\u0151se, a t\u00e1rsadalomba beilleszkedni imm\u00e1r k\u00e9ptelen, elszakadni att\u00f3l m\u00e9gsem tud\u00f3, elsek\u00e9lyesedett eszm\u00e9nyeket vall\u00f3 vil\u00e1g feloldhatatlan ellentmond\u00e1sait\u00f3l megcs\u00f6m\u00f6rl\u00f6tt, s nem kis m\u00e9rt\u00e9kben \u00f6nmag\u00e1val is meghasonlott Harry Haller (Max von Sydow), az \u00f6ngyilkoss\u00e1g d\u00e9mon\u00e1val viaskodik.\u00a0 A kezdetben ki\u00fattalannak tetsz\u0151 helyzetben k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3 er\u0151k: egy kurtiz\u00e1n (Dominique Sanda) \u00e9s az \u0151 dzsessz-zen\u00e9sz bar\u00e1tja (Pierre Clementi) seg\u00edtenek neki megj\u00e1rni tudatalattij\u00e1nak pokl\u00e1t, hogy onn\u00e9t megtisztulva, kit\u00e1gult \u00e9n-tudattal \u00fajfent a val\u00f3s\u00e1gba l\u00e9phessen. A mindv\u00e9gig lebilincsel\u0151, experiment\u00e1lis-filozofikus film – amely a renesz\u00e1nsz intellektus\u00fa, liter\u00e1tus be\u00e1ll\u00edt\u00f3d\u00e1s\u00fa, 2008 m\u00e1jus 4-\u00e9n elhunyt Fred Haines egyetlen rendez\u00e9se, s amelynek f\u0151szerep\u00e9t eredetileg Timothy Learynek sz\u00e1nta – a M\u00e1gikus Sz\u00ednh\u00e1z k\u00e1b\u00edt\u00f3szeres \u00e1lomutaz\u00e1sra eml\u00e9keztet\u0151 pokolj\u00e1r\u00e1s\u00e1ban \u00e9ri el cs\u00facspontj\u00e1t. Harry Haller ezen tudatalattiba tett utaz\u00e1sok sor\u00e1n ismeri meg val\u00f3di \u00f6nmag\u00e1t, \u00e9s –\u00a0 j\u00f3llehet csup\u00e1n \u00e9rint\u0151legesen – a l\u00e9tez\u00e9s harmadik szf\u00e9r\u00e1j\u00e1t, mely a megvil\u00e1gosodottak \u00e9s a zsenik lakhelye. Ebben a szf\u00e9r\u00e1ban v\u00e1lhatnak v\u00e9g\u00fcl \u00fajra eggy\u00e9 a l\u00e1tsz\u00f3 vil\u00e1g sz\u00e9tdarabolt, \u00e9s \u00e9pp ez\u00e9rt gy\u00f6trelmes l\u00e9tt\u00f6red\u00e9kei.<\/p>\r\n\r\n

II. 2008. okt\u00f3ber 10., p\u00e9ntek, 18h<\/strong>
\r\n Gualtiero Jacopetti – Franco Prosperi: Candide vil\u00e1ga <\/em>
\r\n Mondo Candido. Sz\u00ednes olasz film, olasz nyelven, angol felirattal, 107 perc, 1975
\r\n Szerepl\u0151k: Christopher Brown, Michelle Miller, Jacques Herlin, Jos\u00e9 Quaglio, Steffen Zacharias, Gianfranco D’Angelo, Salvatore Baccaro, Alessandro Haber, Richard Domphe, Sonia Viviani, Carla Mancini, Lorenzo Piani<\/p>\r\n\r\n

Az ifj\u00fa Candide (Christopher Brown) a k\u00f6z\u00e9pkorban Thunder-ten-Tronckh b\u00e1r\u00f3 vesztf\u00e1liai kast\u00e9ly\u00e1ban \u00e9l. Metafizika- \u00e9s filoz\u00f3fiatan\u00e1ra, Pangloss mester (Jacques Herlin) arra tan\u00edtja, hogy\u00a0 ez a vil\u00e1g \u201ea lehet\u0151 vil\u00e1gok legjobbika”. \u00c1m amikor Candide beleszeret a b\u00e1r\u00f3 tizenh\u00e9t \u00e9ves l\u00e1ny\u00e1ba, Kunigund\u00e1ba (Michelle Miller), elkergetik a kast\u00e9lyb\u00f3l, k\u00ed\u0171zetik az \u00c9denkertb\u0151l.\u00a0 Candide, mag\u00e1t mindv\u00e9gig az optimizmus ill\u00fazi\u00f3j\u00e1hoz tartva, mik\u00f6zben Kunigund\u00e1j\u00e1t keresve t\u00f6rt\u00e9nelmi korokon is \u00e1tv\u00e1ndorolva beutazza a vil\u00e1got, a mindent \u00e1that\u00f3 brutalit\u00e1ssal, h\u00e1bor\u00fakkal, rabszolgas\u00e1ggal, betegs\u00e9ggel \u00e9s hazugs\u00e1ggal szembes\u00fcl. S amikor Candide m\u00e1r \u00e9ppen elveszten\u00e9 optimizmus\u00e1t, es\u00e9lyt kap arra, hogy megk\u00e9rdezze \u201eDervishut”, az isteni l\u00e9nyt, hogy mi\u00e9rt is van annyira sok gonoszs\u00e1g a vil\u00e1gban? A d\u00f6rgedelmes v\u00e1lasz kij\u00f3zan\u00edt\u00f3: \u201eFogd be a pof\u00e1d!” A Jacopetti-Prosperi p\u00e1ros a film alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 Voltaire-reg\u00e9ny nyom\u00e1n az eszm\u00e9ny \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g filoz\u00f3fiai probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t vet\u00edti el\u00e9nk: mi lesz az eszm\u00e9nyb\u0151l, mely\u00e9rt k\u00fczd\u00fcnk, mely ir\u00e1ny\u00edtja \u00e9let\u00fcnket, mire hozz\u00e1jutunk, mire birtokunkba ker\u00fcl. Jacopetti \u00e9s Prosperi rendez\u0151k, korai m\u00e9diahackerek, sz\u00fcrrealista val\u00f3s\u00e1gshow-m\u00e1gusok, a \u201esokkumentarizmus keresztap\u00e1i” – most is, nem utols\u00f3 sorban \u00e1lland\u00f3 zeneszerz\u0151j\u00fck, Riz Ortolani seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel – a provokat\u00edv \u201eMondo”-dokumentumfilmek ut\u00e1n\u00a0 Voltaire pesszimista munk\u00e1j\u00e1n alapul\u00f3 \u00f6n\u00e1ll\u00f3, t\u00e9ren \u00e9s id\u0151n k\u00edv\u00fcli allegorikus \u00e9s univerz\u00e1lis, szexu\u00e1l-pszichedelikus, abszurd, peyote-karnev\u00e1l atmoszf\u00e9r\u00e1j\u00fa vil\u00e1got teremtettek. Az am\u00fagy rendk\u00edv\u00fcl sz\u00f3rakoztat\u00f3 kom\u00e9dia, a Candide vil\u00e1ga ut\u00e1n, amely ugyanakkor egy d\u00f6bbenetes, utols\u00f3, \u00f6r\u00f6k pesszimista mozg\u00f3k\u00e9p-felki\u00e1lt\u00f3jel, Jacopetti v\u00e9gleg visszavonult a filmk\u00e9sz\u00edt\u00e9st\u0151l.<\/p>\r\n\r\n

III. 2008. okt\u00f3ber 24., p\u00e9ntek, 18h <\/strong>
\r\n Glauber Rocha: A F\u00f6ld kora<\/em>
\r\n A Idade da Terra. Sz\u00ednes brazil film, portug\u00e1l nyelven, angol felirattal, 149 perc, 1980
\r\n Szerepl\u0151k: Ana Maria Magalh\u00e3es, Antonio Pitanga, Danusa Le\u00e3o, Geraldo Del Rey, Jece Valad\u00e3o, Maur\u00edcio do Valle, Norma Bengell, Tarc\u00edsio Meira, Carlos Petrovicho, M\u00e1rio Gusm\u00e3o, Paloma Rocha<\/p>\r\n\r\n

Michelangelo Antonioni v\u00e9lem\u00e9nye szerint A F\u00f6ld kor\u00e1nak \u201eminden egyes jelenete lecke arr\u00f3l, ahogyan ma a mozit csin\u00e1lni kellene.” Kuba, Afrika, az Egyes\u00fclt \u00c1llamok \u00e9s Eur\u00f3pa – a k\u00e9nyszer\u0171 emigr\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a k\u00fclf\u00f6ldi munk\u00e1k – ut\u00e1n \u201eminden id\u0151k legnagyobb brazil rendez\u0151je”, a brazil \u00faj hull\u00e1m, a \u201ecinema n\u00f4vo” fiatalon elhunyt vez\u00e9regy\u00e9nis\u00e9ge, Glauber Rocha visszak\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt Braz\u00edli\u00e1ba, hogy leforgassa \u00e9lete utols\u00f3 filmj\u00e9t, amely egy\u00fattal a spiritu\u00e1lis anarchista m\u0171v\u00e9sz \u00f6sszegz\u0151, mitiko-univerz\u00e1lis testamentuma is. H\u0171en a \u201eharmadik filmr\u0151l”, \u00c1zsia, Afrika, D\u00e9l- \u00e9s K\u00f6z\u00e9p-Amerika filmm\u0171v\u00e9szet\u00e9r\u0151l alkotott programj\u00e1hoz\u00a0 (\u201eA film a braz\u00edliai val\u00f3s\u00e1g megismer\u00e9s\u00e9nek hatalmas eszk\u00f6ze lehet, k\u00e9rd\u00e9sess\u00e9 teheti ezt a val\u00f3s\u00e1got, s\u0151t fel is forgathatja”), A F\u00f6ld kora monument\u00e1lis anti-szimf\u00f3nia a Rocha alkot\u00f3i mitol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra jellemz\u0151 szimbolikus karakterekkel: a Fekete Krisztussal, az Indi\u00e1n Krisztussal, a Katona Krisztussal, a Forradalm\u00e1r Krisztussal, az Amazonnal, a Kolonialist\u00e1val, a Munk\u00e1ssal, a Burzso\u00e1val, az \u00d6rd\u00f6ggel stb. Az \u00e9vtizedekig elt\u0171ntnek hitt filmcsoda nem csup\u00e1n a harmadik vil\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra fogalmaz meg forradalmi rem\u00e9nyeket, hanem transzcendens l\u00e1tom\u00e1ss\u00e1 n\u0151 az emberi civiliz\u00e1ci\u00f3r\u00f3l. A fel\u00faj\u00edtott filmet, amelynek 16 tekercs\u00e9t eredetileg mindig m\u00e1sk\u00e9pp, v\u00e9letlen sorrendben lej\u00e1tszva k\u00edv\u00e1nta a rendez\u0151 bemutatni, el\u0151sz\u00f6r 2007-ben Cannes-ban l\u00e1thatta a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g.<\/p>\r\n\r\n

IV. 2008. november 7., p\u00e9ntek, 18h <\/strong>
\r\n Elwood Perez: Kukkol\u00e1s <\/em>
\r\n Silip. Sz\u00ednes f\u00fcl\u00f6p-szigetei film, tagalog nyelven, angol felirattal, 126 perc, 1986
\r\n Szerepl\u0151k: Maria Isabel Lopez, Sarsi Emmanuelle, Mark Joseph, Myra Manibog, Pia Zabale<\/p>\r\n\r\n

A Kukkol\u00e1s<\/em> a jap\u00e1n \u201epink filmek” st\u00edlus\u00e1t a latin temperamentummal vegy\u00edt\u0151 f\u00fcl\u00f6p-szigeteki szoft-szex filmekkel, az \u00fan. \u201ebomba-filmekkel” mindenk\u00e9ppen az egyik – a Ferdinand Marcos diktat\u00far\u00e1j\u00e1ban s\u00ednyl\u0151d\u0151, a katolikus egyh\u00e1z dominanci\u00e1j\u00e1t\u00f3l meghat\u00e1rozott orsz\u00e1gban annak idej\u00e9n hangos botr\u00e1nyt okoz\u00f3 – legeredetibb, dr\u00e1mai alkot\u00e1sa, amelyet el\u0151sz\u00f6r 2007-ben a Chicag\u00f3i Filmfesztiv\u00e1lon l\u00e1thatott a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g. F\u0151szerepben a gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 ex-Miss F\u00fcl\u00f6p-szigetekkel (Maria Isabel Lopez) \u00e9s a szint\u00e9n l\u00e9legzetel\u00e1ll\u00edt\u00f3an erotikus Sarsi Emmanuelle-lel, a Kukkol\u00e1s az 1970-es \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l indul\u00f3, a Lino Brocka, Ishmael Bernal, Peque Gallaga \u00e9s term\u00e9szetesen Elwood Perez nev\u00e9vel f\u00e9mjelzett filipp\u00edn\u00f3 \u00faj hull\u00e1m kiemelked\u0151 alkot\u00e1sa, amelyet a paradicsomi Ilong\u00f3ban forgattak. A film k\u00e9t fiatal l\u00e1ny – a vall\u00e1si elnyom\u00e1st\u00f3l \u00e9s a f\u00e9rfi brutalit\u00e1st\u00f3l \u00e1thatott, izol\u00e1lt k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ggel szembeni –\u00a0 saj\u00e1t szem\u00e9lyes \u00e9s szexu\u00e1lis szabads\u00e1g\u00e1\u00e9rt v\u00edvott harc\u00e1t mutatja be. A gy\u00f6ny\u00f6r\u0171en fotograf\u00e1lt, er\u0151teljes alak\u00edt\u00e1sokkal teli, szuggeszt\u00edv filmben \u00e1br\u00e1zolt\u00a0 trag\u00e9dia voltak\u00e9ppen az elszigetelten \u00e9l\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get befoly\u00e1sol\u00f3, k\u00e9pmutat\u00f3 vall\u00e1si dogmatizmus (mely szerint az egyh\u00e1z k\u00f6zvetlen kapcsolatban \u00e1ll vele, hat\u00e1ssal van a mindennapi \u00e9letre) fanatiz\u00e1l\u00f3 ereje ellen\u00e9ben folytatott tiszta individu\u00e1lis szabads\u00e1gharc megragad\u00e1s\u00e1ban rejlik, s amely, \u00e1temelkedve konkr\u00e9t k\u00f6rnyezeten \u00e9s id\u0151n, \u00e1ltal\u00e1nos emberi szocio-pszichol\u00f3giai k\u00f6vetkeztet\u00e9sek levon\u00e1s\u00e1ra k\u00e9szteti a n\u00e9z\u0151t a vil\u00e1g b\u00e1rmely t\u00e1j\u00e1n.<\/p>\r\n\r\n

V. 2008. november 21., p\u00e9ntek, 18h <\/strong>
\r\n Andrzej \u017bu\u0142awski: A feh\u00e9r bolyg\u00f3 <\/em>
\r\n Na srebrnym globie. Sz\u00ednes lengyel film, lengyel nyelven, MAGYAR felirattal, 158 perc, 1976-78, 1986-87
\r\n Szerepl\u0151k: Andrzej Seweryn, Jerzy Trela, Gra\u017cyna Dyl\u0105g, Waldemar Kownacki, Iwona Bielska, Jerzy Gra\u0142ek, El\u017cbieta Karkoszka, Krystyna Janda, Maciej G\u00f3raj, Henryk Talar, Leszek D\u0142ugosz, Jan Frycz, Henryk Bista, Wies\u0142aw Komasa, Jerzy Goli\u0144ski, Andrzej \u017bu\u0142awski<\/p>\r\n\r\n

Andrzej \u017bu\u0142awski 1976-ben kezdte meg A feh\u00e9r bolyg\u00f3<\/em> forgat\u00e1s\u00e1t, azonban a kommunista lengyel cenz\u00fara a m\u00e1r nagyr\u00e9szt elk\u00e9sz\u00fclt film munk\u00e1latait le\u00e1ll\u00edttatta \u00e9s t\u00f6bb \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 r\u00e9sz negat\u00edvj\u00e1t \u00e9s m\u00e1solatait megsemmis\u00edtette. A st\u00e1b tagjainak azonban siker\u00fclt elrejteni\u00fck a film n\u00e9h\u00e1ny \u201er\u00e9sz\u00e9t”, az utols\u00f3 pillanatban megmenthet\u0151 filmtekercsekt\u0151l kezdve a kell\u00e9kekig \u00e9s jelmezekig (mik\u00f6zben \u017bu\u0142awski Franciaorsz\u00e1gba emigr\u00e1lt). A filmet v\u00e9g\u00fcl t\u00edz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb – a politikai helyzet enyh\u00fcl\u00e9sekor – fejezt\u00e9k be, a hi\u00e1nyz\u00f3 darabokat pedig narr\u00e1ci\u00f3val \u00e9s po\u00e9tikus \u201emetajelenetekkel” p\u00f3tolt\u00e1k. A (m\u00e1r t\u00f6red\u00e9kess\u00e9g\u00e9ben is) heroikus v\u00e1llalkoz\u00e1s, mintha csak az eredetm\u00edtoszok vil\u00e1g\u00e1t keresztezn\u00e9 a soha-meg-nem val\u00f3s\u00edtott nagy, epikus Jodorowsky sci-fi, a D\u0171ne (Dune) univerz\u00e1lis l\u00e1tom\u00e1saival. Kozmikus felfedez\u0151k maroknyi csoportja elhagyja a F\u00f6ldet, s miut\u00e1n \u0171rhaj\u00f3juk balesetet szenved a feh\u00e9r bolyg\u00f3n, \u00faj lehet\u0151s\u00e9get kapnak a szabads\u00e1gra, es\u00e9lyt egy \u00faj civiliz\u00e1ci\u00f3 fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9re. A felfedez\u0151k hamarosan tal\u00e1lkoznak a bolyg\u00f3 mad\u00e1r(ember?)szer\u0171 lakosaival, a sernekkel, akikkel furcsa, nyomaszt\u00f3, telepatikus szimbi\u00f3zisba ker\u00fclnek. A sernek mind jobban uralj\u00e1k az emberek lelk\u00e9t, mik\u00f6zben \u0151k spiritu\u00e1lis \u00e9s fizikai harcot folytatnak a bel\u0151l\u00fck lassan mind jobban elt\u0171n\u0151 hum\u00e1num\u00e9rt el\u0151sz\u00f6r \u00f6nmagukkal, k\u00e9s\u0151bb m\u00e1r egym\u00e1s ellen fordulva. A kolonialista civiliz\u00e1ci\u00f3\u00e9p\u00edt\u0151k hamar visszat\u00e9rnek a technol\u00f3giai kult\u00fara el\u0151tti \u0151st\u00e1rsadalmi viszonyok k\u00f6z\u00e9, s mik\u00f6zben \u00faj isteneik \u00e9s megv\u00e1ltozott \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeik k\u00f6zepette barlanglak\u00f3kk\u00e1 v\u00e1lnak, a hatalom\u00e9rt \u00e9s a birtokl\u00e1s\u00e9rt folytatott harcukban mintha csak a \u201ef\u00f6ldi” emberi t\u00f6rt\u00e9nelem archetipikus-tragikus mozzanatait j\u00e1tsszan\u00e1k \u00fajra. A film igazi kuri\u00f3zum, amely a rendez\u0151 sz\u00fcleinek nagyb\u00e1tyja, – a Stanis\u0142aw Lem mellett m\u00e9lt\u00e1n vil\u00e1gh\u00edr\u0171 m\u00e1sik klasszikus, filozofikus-egzisztencialista lengyel sci-fi \u00edr\u00f3 – Jerzy \u017bu\u0142awski Hold-tril\u00f3gi\u00e1ja alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt.<\/p>\r\n\r\n

VI. 2008. december 5., p\u00e9ntek, 18h <\/strong>
\r\n Cukamoto Shinja: Az elektromos p\u00e1lcaember kalandjai <\/em>
\r\n Dencsu Kozo no boken. Sz\u00ednes jap\u00e1n film, jap\u00e1n nyelven, angol felirattal, 47 perc, 1987
\r\n Szerepl\u0151k: Tomoroh Tagucsi, Shinja Cukamoto, Kei Fudzsivara, Nuriaki Szenba, Nobu Kanaoka, Micuru Szaga, Kendzsin Nasza<\/p>\r\n\r\n

Hikari egy id\u0151g\u00e9p seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a j\u00f6v\u0151be utazik, ahol a Sinszegumi v\u00e1mp\u00edrok egy fiatalasszony \u00e9leterej\u00e9vel m\u0171k\u00f6dtetett bomba seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g uralma alatt tartj\u00e1k a F\u00f6ldet. Hikari egyik id\u0151sebb tan\u00e1ra, Momo Szariba seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel szembesz\u00e1ll a sz\u00f6rnyekkel \u00e9s beteljes\u00edti \u00f6nn\u00f6n sors\u00e1t is: f\u00e9nyt hoz \u00fajra a F\u00f6ldre, hogy a \u201enagyszer\u0171 anal\u00f3g vil\u00e1g” k\u00f6vetkez\u0151 gener\u00e1ci\u00f3i m\u00e1r vil\u00e1goss\u00e1gban \u00e9ljenek. Cukamoto Shinja csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel ezel\u0151tt rekonstru\u00e1lt korai szuper 8-as filmje voltak\u00e9ppen szoros tematikai egys\u00e9get alkot a rendez\u0151 k\u00e9s\u0151bbi kultusz-cyberpunk Tecuo-filmjeivel (A vasember \/ The Iron Man, 1989, Body Hammer \/ Testkalap\u00e1cs, 1992).<\/p>\r\n\r\n

Andrej Iszkanov: Sz\u00f6gek <\/em>
\r\n Gvozgyi. Sz\u00ednes \u00e9s fekete-feh\u00e9r orosz film, orosz nyelven, angol felirattal, 62 perc, 2003
\r\n Szerepl\u0151k: Alexander Sevcsenko, Irina Nyikityina, Szvjatoszlav Iljaszov, Andrej Iszkanov, Alexandra Batrumova, Viktor Szilkin, Igor Orlov<\/p>\r\n\r\n

A Sz\u00f6gek<\/em> d\u00f6bbenetesen er\u0151teljes beavat\u00e1s egy elveszett l\u00e9lek \u0151r\u00fclt vil\u00e1g\u00e1ba. Az alig 32 \u00e9ves, p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t fot\u00f3m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt, divat- \u00e9s b\u0171n\u00fcgyi f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szk\u00e9nt kezd\u0151 Andrej Iszkanov – aki t\u00f6bb kritikusa \u00e9s elemz\u0151je szerint a 21. sz\u00e1zad egyik els\u0151, origin\u00e1lis vil\u00e1g\u00fa, vizion\u00e1rius m\u0171v\u00e9sze -, els\u0151 j\u00e1t\u00e9kfilmje s\u00falyos utaz\u00e1s a negat\u00edv, paranoid sz\u00e9tes\u00e9s hom\u00e1lyz\u00f3n\u00e1j\u00e1ba. A megt\u00f6rt\u00e9nt eset alapj\u00e1n forgatott film (a rendez\u0151 HalluCinoGeNnN-ciklus\u00e1nak ind\u00edt\u00f3 darabja) az orosz t\u00e1vol-keleti Habarovszk sz\u00fcrke, bar\u00e1ts\u00e1gtalan lak\u00f3telepein k\u00e9sz\u00fclt, ahol az egykor az orosz korm\u00e1ny l\u00e9lektani k\u00ednz\u00e1sainak al\u00e1vetett gyilkos (Alexander Sevcsenko) kopott lak\u00e1s\u00e1ban a mind zavar\u00f3bb bels\u0151 hangok, a realit\u00e1s el\u0151l val\u00f3 menek\u00fcl\u00e9s miatt eld\u00f6nti, hogy sz\u00f6geket ver a kopony\u00e1j\u00e1ba. Minden egyes sz\u00f6ggel m\u00e9lyebbre jut a val\u00f3s\u00e1g m\u00f6g\u00f6tti d\u00e9moni vil\u00e1gba, ahol v\u00e9g\u00fcl a tiszta t\u00e9boly \u00e9s sz\u00f6rny\u0171 k\u00f6vetkezm\u00e9nyei v\u00e1rnak r\u00e1 \u00e9s k\u00f6rnyezet\u00e9re. A filmet – t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt – Cukamoto Shinja Tecu\u00f3ja inspir\u00e1lta.<\/p>\r\n\r\n

Andrej Iszkanov: Dead Before Born<\/em> – zenei vide\u00f3 az Egy k\u00e9s filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1b\u00f3l
\r\n Fekete-feh\u00e9r orosz videoklip, 6 perc, 2008
\r\n Sz\u00f6veg: Andrej Iszkanov, Manoush. Zene: Cyanide Savior\/Chris Vazquez<\/p>\r\n\r\n

Andrej Iszkanov: A pokol fut\u00f3 pillant\u00e1sa<\/em>
\r\n A Glimpse of Hell. Sz\u00ednes orosz film, angol nyelven, 13 perc, 2007<\/p>\r\n\r\n

Az Egy k\u00e9s filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1<\/em>hoz k\u00f6t\u0151d\u0151 filmet\u0171d egy hajl\u00e9ktalan elhunytaknak kialak\u00edtott halottash\u00e1z pillanatk\u00e9peib\u0151l Rj\u00fanoszuke Akutagava \u00e9s a Crimson Moon egy\u00fcttest alap\u00edt\u00f3 Scorpios Androctonus gondolataival.<\/p>\r\n\r\n

VII. 2008. december 19., p\u00e9ntek, 18h <\/strong>
\r\n Andrej Iszkanov: Forgive Me<\/em> – zenei vide\u00f3 az Egy k\u00e9s filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1<\/em>b\u00f3l
\r\n Fekete-feh\u00e9r orosz videoklip, 4 perc, 2008<\/p>\r\n\r\n

Andrej Iszkanov: A szenved\u00e9s v\u00edzi\u00f3i <\/em>
\r\n Visions of Suffering. Sz\u00ednes orosz film, orosz nyelven, angol felirattal, 126 perc, 2005
\r\n Szerepl\u0151k: Andrej Iszkanov, Alexander Sevcsenko,\u00a0 Alexandra Batrumova, Viktor Szilkin, Szvjatoszlav Iljaszov, Irina Nyikityina, Dimitrij Szkripnik, Zoja Makarova, Igor Orlov, Jukari Fudzsimoto, Alexander Kravcsenko, Anna Szubbotina, Igor Anyikin<\/p>\r\n\r\n

Iszkanov HalluCinoGeNnN-ciklus\u00e1nak m\u00e1sodik filmje m\u00e9lyrep\u00fcl\u00e9s az egyetemess\u00e9 t\u00e1g\u00edtott l\u00e1tom\u00e1sos tudattalan s\u00f6t\u00e9t univerzum\u00e1ba. A film h\u0151sei, a lelk\u00e9sz, akinek karakter\u00e9t kozmikus s\u00e1rmmal alak\u00edtja Andrej Iszkanov, a szem\u00fcveges f\u00e9rfi, egy urb\u00e1nus everyman (Alexander Sevcsenko) a sz\u0171nni nem akar\u00f3 es\u0151 \u00e1ztatta Habarovszkban politoxikus \u00e1llapotban, \u00e1lom \u00e9s \u00e9brenl\u00e9t hat\u00e1r\u00e1n lebegve, alternat\u00edv val\u00f3s\u00e1ghorizontokon \u00e1tutazva, egy rettenetes-szimbolikus beavat\u00e1si folyamat sor\u00e1n – amelynek jelent\u0151s r\u00e9sze a Delirium Night Clubban zajlik – szembes\u00fclnek legbens\u0151bb f\u00e9lelmeikkel \u00e9s elker\u00fclhetetlen v\u00e9gzet\u00fckkel. Andrej Iszkanov – aki tot\u00e1lis eszt\u00e9tikai-kultur\u00e1lis f\u00fcggetlens\u00e9g\u00e9vel \u00fajradefini\u00e1lja napjainkban az underground m\u0171v\u00e9szeti auton\u00f3mia fogalm\u00e1t – egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 \u00e9s leny\u0171g\u00f6z\u0151, besorolhatatlan LSD-DMT-pszilocibin-kannabisz-kokain-heroin-extasy-alkohol sz\u00fcrre\u00e1l-kim\u00e9ra-noir-filmsz\u00f6rnyetege Alejandro Jodorowskyt, Fernando Arrabalt, Dario Argent\u00f3t, Kenneth Angert, David Lynchet id\u00e9z\u0151 revelat\u00edv audiovizu\u00e1lis orgia.<\/p>\r\n\r\n

VIII. 2009. janu\u00e1r 9., p\u00e9ntek, 16h <\/strong>
\r\n Andrej Iszkanov: Egy k\u00e9s filoz\u00f3fi\u00e1ja <\/em>
\r\n Philosophy of a Knife. Fekete-feh\u00e9r \u00e9s sz\u00ednes orosz-amerikai film, angol \u00e9s orosz nyelven, angol felirattal, 267 perc + 6 perc rendez\u0151i bevezet\u0151, 2004-2008
\r\n Szerepl\u0151k: Tecuro Szakagami, Jelena Probatova, Jukari Fudzsimoto, Jumiko Fudzsivara,Viktor Szilkin, Szvjatoszlav Iljaszov, Maszaki Kitagava, Tatyana Kopejkina, Vlagyimir Kucserenko, Veronika Leonova, Reiko Niakava, Tomoja Okamoto, Viktor Ludcsenko, Anna Szubbotina, Irina Zenkina, Irina Nyikityina, Dimitrij Szkripnik, Artyem Szeleznyov, Manoush, Stephen Tipton, Andrej Iszkanov, valamint Anatolij Protaszov nyug. katonai ford\u00edt\u00f3 \u00e9s orvos<\/p>\r\n\r\n

A film voltak\u00e9ppen egy monument\u00e1lis hal\u00e1lt\u00e1nc-fant\u00e1zia, epikus \u00e9s sokkol\u00f3-szemk\u00e1pr\u00e1ztat\u00f3 lid\u00e9rcnyom\u00e1s-folyam a vil\u00e1gt\u00f6rt\u00e9nelem egyik legnagyobb, mindm\u00e1ig kell\u0151k\u00e9ppen nem tiszt\u00e1zott jap\u00e1n h\u00e1bor\u00fas b\u0171ntett\u00e9r\u0151l, az 1932-1945 k\u00f6z\u00f6tt a megsz\u00e1llt mandzs\u00fariai Harbinban a 731-es alakulat \u00e1ltal folytatott emberk\u00eds\u00e9rletekr\u0151l, amelyben a leg\u00f3vatosabb becsl\u00e9sek szerint is legal\u00e1bb 3000 k\u00ednai, orosz \u00e9s m\u00e1s nemzetis\u00e9g\u0171 \u00e1rtatlan ember vesztette \u00e9let\u00e9t, az alakulat \u00e1ltal ki\u00edrtott k\u00ednai telep\u00fcl\u00e9sekr\u0151l nem is besz\u00e9lve. Az \u00fan. Unit 731 nev\u0171 l\u00e9tes\u00edtm\u00e9nyt az \u00e1rtatlannak t\u0171n\u0151 \u201ej\u00e1rv\u00e1ny megel\u0151z\u00e9si \u00e9s v\u00edzell\u00e1t\u00e1si egys\u00e9g” fed\u0151n\u00e9ven hozt\u00e1k l\u00e9tre Shiro Ishii t\u00e1bornok vezet\u00e9s\u00e9vel. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9v m\u00falva a 731-es lett a vil\u00e1g els\u0151 sz\u00e1m\u00fa, biol\u00f3giai hadvisel\u00e9sre alkalmas b\u00e1zisa. A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n sem a t\u00e1bornok, sem pedig munkat\u00e1rsai nem \u00e1lltak soha b\u00edr\u00f3s\u00e1g el\u0151tt, tudom\u00e1nyos tev\u00e9kenys\u00e9g\u00fcket vezet\u0151 beoszt\u00e1s\u00fa szakemberekk\u00e9nt folytathatt\u00e1k haz\u00e1jukban, Shiro Ishii pedig Jap\u00e1n oktat\u00e1si \u00e9s kultur\u00e1lis minisztere is volt. Jap\u00e1n II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fas id\u0151szak\u00e1nak s\u00falyos titka volt az egys\u00e9g m\u0171k\u00f6d\u00e9se, az Egyes\u00fclt \u00c1llamok pedig a kutat\u00e1si eredm\u00e9nyek\u00e9rt cser\u00e9be igyekezett \u201eelfelejteni”, mi is t\u00f6rt\u00e9nt val\u00f3j\u00e1ban. \u00cdgy a r\u00e9mtettek nem ker\u00fcltek sz\u00f3ba a toki\u00f3i h\u00e1bor\u00fas b\u0171n\u00f6s\u00f6ket el\u00edt\u00e9l\u0151 b\u00edr\u00f3s\u00e1gi t\u00e1rgyal\u00e1sokon sem. 1949-ben egyhetes perre ker\u00fclt sor Habarovszkban, ahol az alakulat 12 tagj\u00e1t \u00e1ll\u00edtott\u00e1k szovjet b\u00edr\u00f3s\u00e1g el\u00e9. A teljes elj\u00e1r\u00e1sr\u00f3l k\u00f6nyv is megjelent 1950-ben, Moszkv\u00e1ban. Az ezredfordul\u00f3n a jap\u00e1n korm\u00e1ny is k\u00e9nytelen volt beismerni a k\u00ednai civilek ezreinek (m\u00e1s forr\u00e1sok szerint 300 ezer embernek) a hal\u00e1l\u00e1t okoz\u00f3 biol\u00f3giai hadvisel\u00e9s t\u00e9ny\u00e9t. Pestissel, t\u00edfusszal \u00e9s koler\u00e1val fert\u0151z\u00f6tt bolh\u00e1kat, rizst \u00e9s m\u00e1s gabon\u00e1t sz\u00f3rtak sz\u00e9t a mandzs\u00fariai falvak felett, a biol\u00f3giai fegyverek kutat\u00e1sa, fejleszt\u00e9se \u00e9s el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben k\u00eds\u00e9rleti nyulakk\u00e9nt haszn\u00e1lt beb\u00f6rt\u00f6nz\u00f6tteket (marut\u00e1kat) fert\u0151ztek meg, nem riadtak vissza a rabok \u00e9lveboncol\u00e1s\u00e1t\u00f3l sem. A t\u00e9m\u00e1t ugyan Tun Fei-Mou k\u00ednai rendez\u0151 m\u00e1r 1988-ban Ember a nap m\u00f6g\u00f6tt (Hei Tai yang 731 \/ Man Behind the Sun) c\u00edm\u0171 j\u00e1t\u00e9kfilmj\u00e9ben feldolgozta, Iszkanov, a HD-vide\u00f3 alkimist\u00e1ja, a brikol\u00e1zs mestere, aki saj\u00e1t bevall\u00e1sa szerint sokkal k\u00f6zelebb tudja mag\u00e1t a mai jap\u00e1n \u00e9s \u00e1zsiai mozihoz, semmint az euro-amerikaihoz (\u00e9s egy\u00e9bir\u00e1nt akt\u00edv \u00e1llat- \u00e9s k\u00f6rnyezetv\u00e9d\u0151), azonban az Egy k\u00e9s filoz\u00f3fi\u00e1j\u00e1ban olyan, szavakkal le nem \u00edrhat\u00f3an komplex, filmes, pszichol\u00f3giai \u00e9s t\u00f6rt\u00e9nelmi tabukat rombol\u00f3 extr\u00e9m-grandi\u00f3zus eml\u00e9km\u0171vet \u00e1ll\u00edtott a h\u00e1bor\u00fa \u00e9s a mindenkori emberi er\u0151szak \u00f6sszes \u00e1ldozat\u00e1nak, amely n\u00e9gy \u00e9s f\u00e9l\u00f3r\u00e1s hossza ellen\u00e9re sem vesz\u00edt egyetlen pillanatra sem erej\u00e9b\u0151l \u00e9s fesz\u00fclts\u00e9g\u00e9b\u0151l. 2008 j\u00fanius\u00e1ban, egy h\u00f3nappal filmj\u00e9nek amerikai premierje el\u0151tt (munk\u00e1i Oroszorsz\u00e1gban nem vet\u00edthet\u0151ek!) az orosz titkosszolg\u00e1lat \u00f6t napig egy mosd\u00f3 \u00e9s v\u00e9c\u00e9 n\u00e9lk\u00fcli cell\u00e1ban fogva tartotta Andrej Iszkanovot, akinek minden anyag\u00e1t begy\u0171jt\u00f6tt\u00e9k, sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p\u00e9t \u00e1tn\u00e9zt\u00e9k, \u0151t mag\u00e1t pedig t\u00f6bbsz\u00f6r kihallgatt\u00e1k. Az Egy k\u00e9s filoz\u00f3fi\u00e1ja – amelyet a kritikusok Jacopetti\u00e9k 1960-as \u00e9s 1970-es \u00e9vekbeli sokkumentarizmusa nyom\u00e1n a mozg\u00f3k\u00e9p t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek els\u0151 epikus \u201egorementarista” alkot\u00e1sak\u00e9nt \u00edrtak le – szabadelv\u0171, cenz\u00faramentes \u00e9s rendk\u00edv\u00fcli alkot\u00e1s: r\u00e9s a pajzson. A filmet, tekintettel annak hossz\u00e1ra, r\u00f6vid sz\u00fcnettel, k\u00e9t r\u00e9szben vet\u00edtj\u00fck.<\/p>\r\n\r\n

Sorozatszerkeszt\u0151: S\u0151r\u00e9s Zsolt<\/p>\r\n\r\n

A filmek a nyugalom megzavar\u00e1s\u00e1ra alkalmas jeleneteket tartalmaznak, ez\u00e9rt az el\u0151ad\u00e1sokat mindenki csak a saj\u00e1t felel\u0151ss\u00e9g\u00e9re l\u00e1togathatja! A filmek megtekint\u00e9s\u00e9t 18 \u00e9ven fel\u00fcli n\u00e9z\u0151inknek aj\u00e1nljuk!<\/p>\r\n\r\n

A filmek inform\u00e1ci\u00f3s vet\u00edt\u00e9sek keret\u00e9ben ker\u00fclnek bemutat\u00e1sra. A filmeket DVD-r\u0151l vet\u00edtj\u00fck.<\/p>\r\n\r\n

A m\u0171sorv\u00e1ltoztat\u00e1s jog\u00e1t fenntartjuk!<\/p>\r\n\r\n

Bel\u00e9p\u0151: 600 Ft\/alkalom<\/p>\r\n\r\n

Helysz\u00edn:
\r\n LuM\u00fa
\r\n Ludwig M\u00fazeum – Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum, M\u0171v\u00e9szetek Palot\u00e1ja
\r\n 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.
\r\n El\u0151ad\u00f3terem, 1. emelet
\r\n Tel.: (06-1) 555-3444
\r\n Fax: (06-1) 555-3458
\r\n http:\/\/www.ludwigmuseum.hu<\/a>
\r\n Filmklub-info: sores@iti.mta.hu<\/a><\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u201eA film nagyj\u00e1b\u00f3l \u00e9ppolyan re\u00e1lis \u00e9lm\u00e9ny, mint egy hallucin\u00e1ci\u00f3; m\u00e1rpedig az igaz\u00e1n re\u00e1lis.” (Hajas Tibor: A praktikus k\u00e9pzelet, 1976) A L\u00e1thatatlan Filmek Klubj\u00e1ban olyan filmeket vet\u00edt\u00fcnk az \u00e9rdekl\u0151d\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra, amelyek Magyarorsz\u00e1gon kev\u00e9ss\u00e9 ismert vagy elfeledett remekm\u0171vek, mai \u00e9s r\u00e9gebbi underground klasszikusok, avantg\u00e1rd, absztrakt filmek, bizarr \u201eB-movie”-k, m\u00e1gikus-misztikus \u00e9s pszichedelikus mozg\u00f3k\u00e9pes csod\u00e1k, a filmnyelvet meg\u00faj\u00edtani akar\u00f3 […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[3],"tags":[],"class_list":["post-820113","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-hirek"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/820113","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=820113"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/820113\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=820113"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=820113"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=820113"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}