{"id":820447,"date":"2009-02-19T17:24:06","date_gmt":"2009-02-19T16:24:06","guid":{"rendered":"https:\/\/exindex.hu\/?p=820447"},"modified":"2009-03-05T17:14:49","modified_gmt":"2009-03-05T16:14:49","slug":"lathatatlan-filmek-klubja-andy-warhol-es-a-silver-factory-1963-68","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/hirek\/lathatatlan-filmek-klubja-andy-warhol-es-a-silver-factory-1963-68\/","title":{"rendered":"L\u00e1thatatlan Filmek Klubja: Andy Warhol \u00e9s a Silver Factory"},"content":{"rendered":"

\u201eAz \u00fcres t\u00e9r sohasem elpocs\u00e9kolt t\u00e9r. Elpocs\u00e9kolt az a t\u00e9r, amiben sok m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1s van.”<\/em> (Andy Warhol:\u00a0 A-t\u00f3l B-ig \u00e9s vissza \/<\/em>Andy Warhol filoz\u00f3fi\u00e1ja<\/em><\/em>)<\/p>\r\n\r\n

<\/strong><\/p>\r\n\r\n

<\/strong><\/p>\r\n\r\n

<\/strong><\/p>\r\n\r\n

I.<\/span><\/strong> 2009. febru\u00e1r 20., p\u00e9ntek, 18h<\/span><\/strong><\/p>\r\n\r\n

–<\/em><\/strong> Vinyl<\/em>
\r\n <\/strong>Fekete-feh\u00e9r amerikai film, angol nyelven, 66 perc, 1965
\r\n Rendez\u0151: Andy Warhol<\/strong><\/p>\r\n\r\n

– <\/em><\/strong>The Velvet Underground & Nico<\/em><\/strong>
\r\n Fekete-feh\u00e9r amerikai n\u00e9mafilm zen\u00e9vel, 67 perc, 1966
\r\n Rendez\u0151: Andy Warhol<\/strong>, operat\u0151r: Paul Morrissey<\/strong><\/p>\r\n\r\n

II. <\/span><\/strong>2009. m\u00e1rcius 6., p\u00e9ntek, 18h<\/span><\/strong><\/p>\r\n\r\n

– <\/em><\/strong>Cs\u00f3k
\r\n <\/em><\/strong>Kiss.<\/em> <\/em>Fekete-feh\u00e9r amerikai n\u00e9mafilm, 34 perc, 1963-64
\r\n <\/strong>Rendez\u0151: Andy Warhol<\/strong><\/p>\r\n\r\n

– S<\/em><\/strong>elyemfi\u00fam
\r\n <\/em><\/strong>My Hustler.<\/em> <\/em><\/strong>Fekete-feh\u00e9r amerikai film, angol nyelven, 67 perc, 1965
\r\n <\/strong>Producer, rendez\u0151-operat\u0151r: Andy Warhol<\/strong>, rendez\u0151asszisztens: Paul Morrissey<\/strong><\/p>\r\n\r\n

III.<\/span><\/strong> 2009. m\u00e1rcius 20., p\u00e9ntek, 18h<\/strong><\/span><\/strong><\/p>\r\n\r\n

– A<\/em><\/strong> Chelsea-l\u00e1nyok (1-12. epiz\u00f3d)<\/em><\/strong>
\r\n The Chelsea Girls <\/strong>(Episode 1-12). <\/em>Fekete-feh\u00e9r \u00e9s sz\u00ednes amerikai film, angol nyelven, 197 perc, 1966
\r\n Rendez\u0151: Paul Morrissey<\/strong>, producer, operat\u0151r: Andy Warhol<\/strong><\/p>\r\n\r\n

<\/em><\/strong><\/p>\r\n\r\n

IV.<\/span><\/strong> 2009. \u00e1prilis 3., p\u00e9ntek, 18h<\/span><\/strong><\/p>\r\n\r\n

– <\/em><\/strong>\u00c9n, a f\u00e9rfi
\r\n <\/em><\/strong>I, a Man. <\/em>Sz\u00ednes <\/em>amerikai film, angol nyelven, 95 perc, 1967
\r\n <\/strong>Rendez\u0151: Paul Morrissey –<\/em> Andy Warhol<\/strong>, producer, operat\u0151r, v\u00e1g\u00f3: Andy Warhol<\/strong><\/p>\r\n\r\n

V. <\/span><\/strong>2009. \u00e1prilis 17., p\u00e9ntek, 18h<\/span><\/strong><\/p>\r\n\r\n

–<\/em><\/strong> A meztelen \u00e9tterem
\r\n <\/em><\/strong>The Nude Restaurant.<\/em> Sz\u00ednes amerikai film, angol nyelven, 95 perc, 1967
\r\n <\/strong>Rendez\u0151-operat\u0151r, v\u00e1g\u00f3, forgat\u00f3k\u00f6nyv: Andy Warhol<\/strong><\/p>\r\n\r\n

–<\/em><\/strong> Empire<\/em>
\r\n <\/strong>Fekete-feh\u00e9r amerikai n\u00e9mafilm, 60 perc, 1964
\r\n <\/strong>Rendez\u0151: Andy Warhol<\/strong><\/p>\r\n\r\n

<\/span><\/strong><\/p>\r\n\r\n

VI.<\/span><\/strong> 2009. m\u00e1jus 8., p\u00e9ntek, 18h<\/strong><\/span><\/strong><\/p>\r\n\r\n

–<\/em><\/strong> Mag\u00e1nyos kovbojok<\/em><\/strong>
\r\n Lonesome Cowboys. <\/em>Sz\u00ednes amerikai film, angol nyelven, 105 perc, 1968
\r\n <\/strong>Rendez\u0151-operat\u0151r, v\u00e1g\u00f3, forgat\u00f3k\u00f6nyv: Paul Morrissey<\/strong>, producer: Andy Warhol<\/strong><\/p>\r\n\r\n

VII.<\/span><\/strong> 2009. m\u00e1jus 22., p\u00e9ntek, 18h<\/span><\/strong><\/p>\r\n\r\n

–<\/em><\/strong> A tizenh\u00e1rom legszebb… dal Andy Warhol pr\u00f3bafelv\u00e9teleihez<\/em><\/strong>
\r\n 13 Most Beautiful… Songs for Andy Warhol’s Screen Tests. <\/em> Fekete-feh\u00e9r amerikai n\u00e9mafilm zen\u00e9vel, 60 perc, 1964-66
\r\n <\/strong>Rendez\u0151: Andy Warhol<\/strong><\/p>\r\n\r\n

–<\/em><\/strong> <\/strong>Andy Warhol d\u00edj\u00e1tad\u00e1sa
\r\n <\/em><\/strong>Award Presentation To Andy Warhol. <\/em>Fekete-feh\u00e9r amerikai film, angol nyelven, 12 perc, 1963
\r\n <\/strong>Rendez\u0151: Jonas Mekas<\/strong><\/p>\r\n\r\n

–<\/em><\/strong> Andy Warhol ez\u00fcst lebeg\u00e9sei
\r\n <\/em><\/strong>Andy Warhol’s Silver Flotations.<\/em> Sz\u00ednes amerikai n\u00e9mafilm zen\u00e9vel, 4 perc, 1964
\r\n <\/strong>Rendez\u0151: Willard Maas<\/strong><\/p>\r\n\r\n

–<\/em> <\/strong>Antropol\u00f3giai v\u00e1zlatok: bar\u00e1ts\u00e1gok \u00e9s csom\u00f3pontok, jelenetek Andy Warhol \u00e9let\u00e9b\u0151l<\/em><\/strong>
\r\n <\/em><\/strong>Anthropological Sketches: Friendships & Intersections, Scenes from the Life of AndyWarhol. <\/em>Sz\u00ednes amerikai film, angol nyelven, 36 perc, 1963-90 <\/em>
\r\n <\/strong>Rendez\u0151: Jonas Mekas <\/strong><\/p>\r\n\r\n

–<\/em><\/strong> <\/strong>Andy Warhol<\/em>
\r\n <\/strong>Sz\u00ednes amerikai n\u00e9mafilm, 18 perc, 1967
\r\n <\/strong>Rendez\u0151: Marie Menken<\/strong><\/p>\r\n\r\n

–<\/em> Andy Warhol Sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en Felrobban\u00f3 M\u0171anyaga – a The Velvet Underground & Nico k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel
\r\n <\/em><\/strong>Andy Warhol’s Exploding Plastic Inevitable with The Velvet Underground <\/em>& Nico<\/em>.<\/em> <\/em>Sz\u00ednes amerikai n\u00e9mafilm zen\u00e9vel, 12 perc, 1964
\r\n <\/strong>Rendez\u0151: Ronald Nameth<\/strong><\/p>\r\n\r\n

VIII. <\/span><\/strong>2009. j\u00fanius 5., p\u00e9ntek, 18h<\/span><\/strong><\/p>\r\n\r\n

– <\/em><\/strong>Szop\u00e1s<\/em><\/strong>
\r\n Blow Job. <\/strong><\/em>Fekete-feh\u00e9r amerikai n\u00e9mafilm, 26 perc, 1963-64
\r\n <\/strong>Rendez\u0151: Andy Warhol<\/strong><\/p>\r\n\r\n

–<\/em><\/strong> Rossz
\r\n <\/em><\/strong>Bad. <\/em>Sz\u00ednes amerikai film, angol nyelven, 100 perc, 1977
\r\n <\/strong>Rendez\u0151: Jed Johnson<\/strong>, producer: Andy Warhol, Jeff Thornberg<\/strong><\/p>\r\n\r\n

IX. <\/span><\/strong>2009. j\u00fanius 19., p\u00e9ntek, 18h<\/span><\/strong><\/p>\r\n\r\n

– <\/em><\/strong>Mario Banana (1 + 2)<\/em><\/strong>
\r\n Fekete-feh\u00e9r \u00e9s sz\u00ednes amerikai n\u00e9mafilm, 7 perc, 1964
\r\n <\/strong>Rendez\u0151: Andy Warhol<\/strong><\/p>\r\n\r\n

– <\/em><\/strong>\u00c9n l\u0151ttem le Andy Warholt
\r\n <\/em><\/strong>I Shot Andy Warhol. <\/em>Sz\u00ednes amerikai film, angol nyelven, 104 perc, 1996
\r\n <\/strong>Rendez\u0151: Mary Harron<\/strong><\/p>\r\n\r\n

Sorozatszerkeszt\u0151: S\u0151r\u00e9s Zsolt<\/p>\r\n\r\n

<\/em><\/strong><\/p>\r\n\r\n

Andy Warhol (1928-1987) – mintegy az amerikai t\u00f6megt\u00e1rsadalom \u201eRaffaell\u00f3jak\u00e9nt” – a t\u00f6rmel\u00e9kess\u00e9g (klasztikus) m\u0171v\u00e9sze, aki fogyaszt\u00e1si t\u00e1rgyainknak, mindennapi esem\u00e9nyeinknek, a trivialit\u00e1soknak a felhaszn\u00e1l\u00f3ja. Warhol olyan \u00faj jelens\u00e9get teremtett, amelyet a \u201et\u00f6megsznobizmus” kifejez\u00e9ssel \u00edrhatunk le tal\u00e1n a legszeml\u00e9letesebben: a szem\u00e9lytelens\u00e9ggel, a neutralit\u00e1ssal \u00e9s az objektivit\u00e1ssal val\u00f3 foglalatoss\u00e1g\u00e9val.<\/p>\r\n\r\n

E h\u00e1rom \u00e1ltala felfedezett n\u00e9z\u0151pont m\u00e1r korai, alkalmazott m\u0171v\u00e9szeti tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ben is megjelent (gondoljunk csak cip\u0151bolti ablak-diz\u00e1jnjaira). Szitanyomatok k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9vel kezdte (v\u00e1szonra nyomtatott), hamarosan azonban figyelme a filmk\u00e9sz\u00edt\u00e9s fel\u00e9 fordult. Az addig statikus k\u00e9p kinetikuss\u00e1 v\u00e1lt – a forg\u00f3, 16 mm-es Bolex kamera mozg\u00e1sa \u00e1ltal -, s ami v\u00e9g\u00fcl (a p\u00e1rbesz\u00e9dek \u00e9s a zene r\u00e9v\u00e9n) a m\u0171v\u00e9szet ikonografikus orgi\u00e1j\u00e1hoz vezetett. Andy Warhol filmjei a vil\u00e1gr\u00f3l alkotott azon elk\u00e9pzel\u00e9snek a konceptu\u00e1lis gy\u00fcm\u00f6lcsei, amely m\u00e1r kiegyezett a kl\u00f3noz\u00e1ssal \u00e9s a standardiz\u00e1ci\u00f3val.<\/p>\r\n\r\n

Filmjei nem geometrikusan minimalist\u00e1k, nem strukturalist\u00e1k: n\u00e9ma k\u00e9pei (id\u0151nk\u00e9nt azoknak a repet\u00edci\u00f3 sor\u00e1n lassan v\u00e1ltoz\u00f3 sorozatai) az id\u0151t adj\u00e1k hozz\u00e1 a k\u00e9p ter\u00e9hez, \u00e1m ez a t\u00e9r alapvet\u0151en a fogyaszt\u00e1si t\u00e1rgyat a t\u00f6rmel\u00e9kess\u00e9g \u00e9rt\u00e9k\u00e9re emel\u0151 m\u0171v\u00e9sz antropol\u00f3gi\u00e1j\u00e1val van kit\u00f6ltve.<\/p>\r\n\r\n

Warhol Factoryja, a kreativit\u00e1s-gy\u00e1r, amely k\u00e9pes volt – a produkci\u00f3k folytonoss\u00e1ga \u00e9rtelm\u00e9ben – megval\u00f3s\u00edtani mindazokat a n\u00e9lk\u00fcl\u00f6zhetetlen feladatokat, amelyek a fennmarad\u00e1shoz kellettek, \u00f6nmag\u00e1ban nem \u00e1llt m\u00e1sb\u00f3l, mint egy sz\u00edn\u00e9szn\u0151b\u0151l, egy rendez\u0151b\u0151l \u00e9s egy v\u00e1g\u00f3b\u00f3l. Mintha csak azzal a sz\u00e1nd\u00e9kkal lett volna l\u00e9trehozva, hogy \u201e\u00e9des anonimit\u00e1sba” burkoljon mindenkit, aki a Factoryval egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00f6tt, akik a felt\u0171n\u00e9sre \u00e9s az elt\u0171n\u00e9sre, az \u00e9let sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171s\u00e9g\u00e9re v\u00e1gytak.<\/p>\r\n\r\n

Ez k\u00f6z\u00f6s von\u00e1s mindazokban, akik a Factoryhoz tartoztak – Warhol pedig nem v\u00e1dolhat\u00f3 azzal, hogy b\u00e1rkit is a h\u00e1tt\u00e9rbe akart szor\u00edtani. A Factory ter\u00fclet<\/em> volt, nem f\u00f6ldrajzi territ\u00f3rium, hanem a kultur\u00e1lis csere virtu\u00e1lis ter\u00fclete. Ebben a kultur\u00e1lis cser\u00e9ben – a nagyszer\u0171s\u00e9get reprezent\u00e1l\u00f3 pillanatok \u00e1ltal megjel\u00f6lve – a jelen- \u00e9s a t\u00e1voll\u00e9t egyar\u00e1nt l\u00e9tezett.<\/p>\r\n\r\n

Warholnak nem okozott neh\u00e9zs\u00e9get m\u00e1s jelent\u0151s m\u0171v\u00e9szekkel kapcsolatba ker\u00fclni (\u00e9s ez a r\u00e9gm\u00falt korok m\u0171v\u00e9szeivel val\u00f3 kapcsolat\u00e1ra is vonatkozik), a Factory legfontosabb alakjai pedig egyforma b\u00fcszkes\u00e9ggel-\u00f6n\u00e9rzettel – al\u00e1-f\u00f6l\u00e9rendelts\u00e9gi probl\u00e9m\u00e1k n\u00e9lk\u00fcl – dolgozhattak ebben a saj\u00e1tos kultur\u00e1lis cser\u00e9ben: \u00e9s ez a val\u00f3di m\u00e1rkav\u00e9djegy, az igazi Andy Warhol.<\/p>\r\n\r\n

\u201eEgyre n\u00e9pszer\u0171bb lettem, \u00e9s egyre t\u00f6bb bar\u00e1t vett k\u00f6r\u00fcl. Szakmailag j\u00f3l mentek a dolgok. Saj\u00e1t st\u00fadi\u00f3m volt, \u00e9s n\u00e9h\u00e1nyan m\u00e1r dolgoztak nekem, \u00e9s valahogy \u00fagy rendez\u0151d\u00f6tt el, hogy ott is laktak a st\u00fadi\u00f3mban. Abban az id\u0151ben minden laza volt. Rugalmas. A st\u00fadi\u00f3 tele volt emberekkel \u00e9jjel \u00e9s nappal. Bar\u00e1tok bar\u00e1tai. Mindig Maria Callas ment a lemezj\u00e1tsz\u00f3n, \u00e9s sok t\u00fck\u00f6r volt, meg alum\u00edniumf\u00f3lia. […] Az ellenkult\u00fara, a szubkult\u00fara, a pop, a szuperszt\u00e1rs\u00e1g, a drogok, a f\u00e9nyek, a diszk\u00f3, ak\u00e1rmi, amir\u0151l azt gondoltuk, hogy \u00bba fiatals\u00e1ggal j\u00e1r\u00ab – val\u00f3sz\u00edn\u0171leg akkor kezd\u0151d\u00f6tt. Mindig volt valahol egy parti…” (Andy Warhol)<\/p>\r\n\r\n

Warhol mag\u00e1t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 technikai elj\u00e1r\u00e1sok felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val fejezte ki: a cip\u0151bolti ablakt\u00f3l a szitanyom\u00e1son, a fest\u00e9szeten, a szobr\u00e1szaton – amikor \u00e1tjutott a \u201eBrillo<\/em>-kocka f\u00e1zison”, az akril sz\u00ednekkel megfestett Utols\u00f3 vacsor\u00e1<\/em>\u00e9n, Mao, Elvis, Jackie Kennedy, Marilyn Monroe portr\u00e9in stb., hogy a k\u00e9tsz\u00e1z \u00f3r\u00e1sra tervezett Sert\u00e9sh\u00fas<\/em> (Pork<\/em>) c\u00edm\u0171 performanszsz\u00ednh\u00e1zi m\u0171r\u0151l vagy \u00f6n\u00e9let\u00edr\u00e1s\u00e1r\u00f3l ne is besz\u00e9lj\u00fcnk -, a fekete-feh\u00e9r k\u00e9peken \u00e1t, amelyek TV-k k\u00e9perny\u0151j\u00e9n ism\u00e9tl\u0151dtek, a moziig, ahol a k\u00e9pek megmozdultak.<\/p>\r\n\r\n

Ez a m\u0171k\u00f6d\u00e9s a pop-art \u00e9rt\u00e9keinek a tisztelete: a mindennapok banalit\u00e1sai\u00e9, amelyek azel\u0151tt m\u00e9g nem voltak filmen megmutatva, csup\u00e1n \u201ehalv\u00e1nyan felv\u00e1zolva”. A mozg\u00e1s Warhol filmjeiben az \u00e9let pr\u00f3zais\u00e1g\u00e1hoz tartozik, amelyben nincsenek \u201ek\u00f6lt\u0151i testhelyzetek”. A cselekm\u00e9ny nem-line\u00e1ris \u00faton halad: a felv\u00e9telekb\u0151l ki- \u00e9s k\u00e9s\u0151bb azokba megint – minden val\u00f3di dr\u00e1mai er\u0151 n\u00e9lk\u00fcl – visszacs\u00faszva, vagy \u00e9ppen a hagyom\u00e1nyos mozi ideiglenes t\u00e9rszekvenci\u00e1iban fejl\u0151dik ki. Mintha csak minden k\u00e9p az \u00e9let egy szelete, minden karakter, minden h\u0151s a megalopolisz-New York urb\u00e1nus ter\u00e9ben v\u00e1ndorl\u00f3, a k\u00e9miai boldogs\u00e1g \u00e9s a k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt h\u00e1ny\u00f3d\u00f3 saj\u00e1tos szexu\u00e1lis \u00e9s \u00e9l\u0151 \u201eobjet trouv\u00e9” lenne.<\/p>\r\n\r\n

Paul Morrissey szerint Warhol \u201emegnyitotta a kapukat”. \u00c9lete legnagyobb szab\u00e1s\u00fa szoci\u00e1lis-antropol\u00f3giai-m\u0171v\u00e9szeti v\u00e1llalkoz\u00e1s\u00e1ban, a Factoryban a h\u00e1ta m\u00f6g\u00f6tt Drell\u00e1nak (\u00f6sszet\u00e9tel a \u201eCinderella”, vagyis \u201eHamupip\u0151ke” \u00e9s a \u201eDrakula” szavakb\u00f3l) nevezt\u00e9k, ezzel mintegy a kedvess\u00e9gbe oltott \u00e9rzelmi t\u00e1vols\u00e1gtart\u00e1st, autisztikus passzivit\u00e1st, m\u00e1sok szellemi kihaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t r\u00f3tt\u00e1k fel neki (ma m\u00e1r tudjuk, hogy a Factory t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t sok emberi trag\u00e9dia is k\u00eds\u00e9rte), mik\u00f6zben ugyanezzel a csoporttal egy\u00fcttm\u0171k\u00f6dve egy olyan szeml\u00e9leti<\/em> fordulatot id\u00e9ztek el\u0151 a filmt\u00f6rt\u00e9netben, mint amilyen a Lumi\u00e8re-testv\u00e9rek fell\u00e9p\u00e9se volt az 1890-es \u00e9vek k\u00f6zep\u00e9n: a 20.\u00a0 sz\u00e1zad m\u00e1sodik fele egyik legnagyobb hat\u00e1s\u00fa \u00e9s egyben egyik legh\u00edresebb (\u00e9s persze leggazdagabb) m\u0171v\u00e9sz\u00e9nek valamint a Factory alkot\u00f3inak a tev\u00e9kenys\u00e9ge nem csup\u00e1n a filmid\u0151t szabad\u00edtotta fel \u00e9s t\u00e1g\u00edtotta azt a lehet\u0151 legsz\u00e9lesebbre a k\u00e9pi t\u00e9rkit\u00f6lt\u00e9s \u00e9s t\u00e9rrendez\u00e9s sz\u00e1m\u00e1ra, hanem (a sz\u00edn\u00e9szvezet\u00e9s helyetti improviz\u00e1ci\u00f3val, a fragment\u00e1lt dramaturgi\u00e1val, a kultur\u00e1lis id\u00e9zetekkel, a minimalizmussal, a filmm\u00e9diumra mag\u00e1ra k\u00f6zvetlen\u00fcl vonatkoz\u00f3 metaeszk\u00f6z\u00f6kkel – Warhol pl. gyakran vet\u00edtett a r\u00e9gi \u201en\u00e9mafilmes”, lassabb, 16 k\u00e9p\/m\u00e1sodperces sebess\u00e9ggel stb. -) ism\u00e9telten v\u00e9giggondoland\u00f3v\u00e1 tette a filmet mint m\u00e9diumot, mik\u00f6zben \u00faj alapokra is helyezte azt: \u201eA legjobb atmoszf\u00e9ra<\/em>, amire gondolni tudok, az a film, mert fizikailag h\u00e1romdimenzi\u00f3s \u00e9s \u00e9rzelmileg k\u00e9tdimenzi\u00f3s.” (Andy Warhol, a saj\u00e1t kiemel\u00e9sem; az id\u00e9zetek Hal\u00e1sz P\u00e9ter ford\u00edt\u00e1sai – S. Zs.<\/em>)<\/p>\r\n\r\n

*<\/p>\r\n\r\n

A L\u00e1thatatlan Filmek Klubj\u00e1ban olyan filmeket vet\u00edt\u00fcnk az \u00e9rdekl\u0151d\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra, amelyek\u00a0 Magyarorsz\u00e1gon kev\u00e9ss\u00e9 ismert vagy elfeledett remekm\u0171vek, mai \u00e9s r\u00e9gebbi underground klasszikusok, avantg\u00e1rd, absztrakt filmek, bizarr \u201eB-movie”-k, m\u00e1gikus-misztikus \u00e9s pszichedelikus mozg\u00f3k\u00e9pes csod\u00e1k, a filmnyelvet meg\u00faj\u00edtani akar\u00f3 \u201emetafilmek”, kultikus filmsz\u00f6rnyetegek, vagy \u00e9ppen olyan m\u0171vek, amelyek \u00f6nmagukon is t\u00falmutatva testes\u00edtenek meg valamilyen v\u00edzi\u00f3t. Olyan filmeket k\u00edv\u00e1nunk bemutatni a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek, amelyek t\u00f6bbs\u00e9ge vagy kimaradt a hazai filmforgalmaz\u00e1sb\u00f3l, vagy rekonstrukci\u00f3juk csup\u00e1n a legut\u00f3bbi id\u0151kben t\u00f6rt\u00e9nt meg.<\/p>\r\n\r\n

<\/em><\/p>\r\n\r\n

<\/em><\/p>\r\n\r\n


<\/p>\r\n\r\n

I.<\/span><\/strong> 2009. febru\u00e1r 20., p\u00e9ntek, 18h<\/span><\/strong><\/p>\r\n\r\n

–<\/em><\/strong> Vinyl<\/em>
\r\n <\/strong>Fekete-feh\u00e9r amerikai film, angol nyelven, 66 perc (24 k\u00e9p\/m\u00e1sodpercben vet\u00edtett v\u00e1ltozat), 1965
\r\n Rendez\u0151: Andy Warhol<\/strong>
\r\n Szerepl\u0151k: Gerard Malanga, John D. MacDermott, Tosh Carrillo, Ondine, Edie Sedgwick, Larry Latrae, Jacques Potin<\/p>\r\n\r\n

– Anthony Burgess Mechanikus narancs<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6nyve (A Clockwork Orange<\/em>, 1962) alapj\u00e1n. A Vinyl<\/em> \u201eaz univerz\u00e1lis gy\u00f6k, a CH2<\/sup>:CH, az etil\u00e9nb\u0151l sz\u00e1rmaztatva, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen szerves szint\u00e9zisben felhaszn\u00e1lva” (The New International Webster’s Comprehensive Dictionary of English Language<\/em>);\u00a0 a film err\u0151l is sz\u00f3l, tal\u00e1n \u00fagy, ahogyan a bakelitlemezek forognak a h\u00e1tt\u00e9rben, \u00e9s \u00fagy, ahogyan a szerepl\u0151k a m\u0171b\u0151rdzsekiket hordj\u00e1k. Bizarr j\u00e1t\u00e9kok a Martha and the Vandellas \u00e9s a The Kinks dalaival.<\/p>\r\n\r\n

– <\/em><\/strong>The Velvet Underground & Nico<\/em><\/strong>
\r\n Fekete-feh\u00e9r amerikai n\u00e9mafilm zen\u00e9vel, 67 perc, 1966
\r\n Rendez\u0151: Andy Warhol<\/strong>, operat\u0151r: Paul Morrissey<\/strong>
\r\n Szerepl\u0151k: The Velvet Underground & Nico (Lou Reed, John Cale, Sterling Morrison, Nico), Ari Boulogne, Gerard Malanga, Billy Name, Stephen Shore, Andy Warhol, a New York-i rend\u0151rs\u00e9g \u00fcgyn\u00f6kei<\/p>\r\n\r\n

– Pr\u00f3bafelv\u00e9tel \u00e9s egyszerre objekt\u00edv zen\u00e9s film az egy\u00fcttes pr\u00f3b\u00e1j\u00e1r\u00f3l a Factoryban, 1966 janu\u00e1rj\u00e1ban.<\/p>\r\n\r\n

II.<\/span><\/strong> 2009. m\u00e1rcius 6., p\u00e9ntek, 18h<\/span><\/strong><\/p>\r\n\r\n

– <\/em><\/strong>Cs\u00f3k
\r\n <\/em><\/strong>Kiss.<\/em> <\/em>Fekete-feh\u00e9r amerikai n\u00e9mafilm, 34 perc, 1963-64
\r\n <\/strong>Rendez\u0151: Andy Warhol
\r\n <\/strong>Szerepl\u0151k: Naomi Levine \u00e9s Ed Sanders, Naomi Levine \u00e9s Rufus Collins, Naomi Levine \u00e9s Gerard Malanga, Baby Jane Holzer \u00e9s John Palmer, Baby Jane Holzer \u00e9s Gerard Malanga, John Palmer \u00e9s Andrew Meyer, Escobar Marisol \u00e9s Robert Indiana, Gerard Malanga \u00e9s Mark Lancaster, Freddy Herko \u00e9s Johnny Dodd, valamint Charlotte Gilbertson, Philip von Rensselaet, Pierre Restany<\/p>\r\n\r\n

<\/a><\/p>\r\n\r\n

– Cs\u00f3kok sz\u00e1molatlanul \u00fajra \u00e9s \u00fajra k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 emberek, f\u00e9rfiak \u00e9s n\u0151k, f\u00e9rfiak \u00e9s f\u00e9rfiak, n\u0151k \u00e9s n\u0151k k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\r\n\r\n

– S<\/em><\/strong>elyemfi\u00fam
\r\n <\/em><\/strong>My Hustler.<\/em> <\/em><\/strong>Fekete-feh\u00e9r amerikai film, angol nyelven, 67 perc (24 k\u00e9p\/m\u00e1sodpercben vet\u00edtett v\u00e1ltozat), 1965
\r\n <\/strong>Producer, rendez\u0151-operat\u0151r: Andy Warhol<\/strong>, rendez\u0151asszisztens: <\/strong>Paul Morrissey<\/strong>
\r\n Szerepl\u0151k:\u00a0Ed Hood, John D. MacDermott, Paul America, Genevieve Charbon, Joseph Campbell, Dorothy Dean <\/p>\r\n\r\n

– A tengerparton j\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 pszichol\u00f3giai dr\u00e1ma els\u0151 tekercse egy id\u0151sebb f\u00e9rfir\u0151l sz\u00f3l, aki a \u201eH\u00edvd a Selyemfi\u00fat” szervezet szolg\u00e1latait akarja ig\u00e9nybe venni. A m\u00e1sodik tekercsen egy dzsigol\u00f3 mes\u00e9l a \u201eszakma” neh\u00e9zs\u00e9geir\u0151l \u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeir\u0151l egy kezd\u0151nek – \u00e9s teszi mindezt a nem megfelel\u0151 t\u00e1rsas\u00e1gban, a l\u00e1nyok f\u00fcle hallat\u00e1ra.<\/p>\r\n\r\n

III.<\/span><\/strong> 2009. m\u00e1rcius 20., p\u00e9ntek, 18h<\/strong><\/span><\/strong><\/p>\r\n\r\n

– A<\/em><\/strong> Chelsea-l\u00e1nyok (1-12. epiz\u00f3d)<\/em><\/strong>
\r\n The Chelsea Girls <\/strong>(Episode 1-12). <\/em>Fekete-feh\u00e9r \u00e9s sz\u00ednes amerikai film, angol nyelven, 197 perc (egyetlen v\u00e1szonra vet\u00edthet\u0151 v\u00e1ltozat), 1966
\r\n Rendez\u0151: Paul Morrissey<\/strong>, producer, operat\u0151r: Andy Warhol<\/strong>
\r\n Szerepl\u0151k: Nico, Ari Boulogne, Angelina \u201ePepper” Davis, Ingrid Superstar, Eric Emerson, Mary Woronov, Gerard Malanga, Marie Menken, Ondine, Patrick Fleming, Bridgit Polk, Edie Sedgwick, International Velvet<\/p>\r\n\r\n

– A Jonas Mekas hat\u00e1s\u00e1ra sz\u00fcletett \u00e9s a New York-i Chelsea Hotelben felvett epikus m\u0171, a \u201eneutr\u00e1lis mozi” mesterm\u0171ve, amelyben a szerepl\u0151k fokozatosan t\u00e1rulkoznak ki a kamera el\u0151tt. Kenneth Anger Skorpi\u00f3 felragyog<\/em>ja (Scorpio Rising<\/em>, 1963-64) \u00e9s Mike Kuchar Az emberoidok b\u0171nei<\/em> (Sins of the Fleshapoids<\/em>, 1965) c\u00edm\u0171 filmje mellett az amerikai 1960-as \u00e9vek undergroundj\u00e1nak legnagyobb hat\u00e1s\u00fa alkot\u00e1sa, amelyet eredetileg k\u00e9t moziv\u00e1szonra vet\u00edtettek.<\/p>\r\n\r\n

<\/strong><\/p>\r\n\r\n

IV.<\/span><\/strong> 2009. \u00e1prilis 3., p\u00e9ntek, 18h<\/span><\/strong><\/p>\r\n\r\n

– <\/em><\/strong>\u00c9n, a f\u00e9rfi
\r\n <\/em><\/strong>I, a Man. <\/em>Sz\u00ednes <\/em>amerikai film, angol nyelven, 95 perc (24 k\u00e9p\/m\u00e1sodpercben vet\u00edtett v\u00e1ltozat), 1967
\r\n Rendez\u0151: Paul Morrissey –<\/em> Andy Warhol<\/strong>, producer, operat\u0151r, v\u00e1g\u00f3: <\/strong>Andy Warhol<\/strong>
\r\n Szerepl\u0151k: Tom Baker, Cynthia May, Stephanie Graves, Edie Sedgwick, Ingrid Superstar, Nico, Ultra Violet, Ivy Nicholson, Valerie Solanas, Bettina Coffin<\/p>\r\n\r\n

– Nyolc epiz\u00f3d, nyolc jelenet, egy f\u00e9rfi, nyolc n\u0151 \u00e9s egy konfliktus, a szex mint frusztr\u00e1ci\u00f3: Warhol v\u00e1lasza a sv\u00e9d az \u00c9n, a n\u0151<\/em>re (Mac Ahlberg: Jag – en kvinna<\/em>, <\/em>1965). A filmben Warhol az\u00a0 \u00e1ltala olyannyira kedvelt f\u00e9nyv\u00e1g\u00e1st alkalmazza: a kamer\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 v\u00e1g\u00e1s egy tiszta \u00e9s egy k\u00e9tszeresen expon\u00e1lt k\u00e9pet hagy a filmen, amikor a kamer\u00e1t ki-, majd pedig bekapcsoljuk. Ezzel egy vizu\u00e1lis perfor\u00e1ci\u00f3 j\u00f6n l\u00e9tre a k\u00e9pen, amely a k\u00e9s\u0151bbiekben vezetheti a finomabb v\u00e1g\u00e1sokat.<\/p>\r\n\r\n

V.<\/span><\/strong> 2009. \u00e1prilis 17., p\u00e9ntek, 18h<\/strong><\/span><\/strong><\/p>\r\n\r\n

–<\/em><\/strong> A meztelen \u00e9tterem
\r\n <\/em><\/strong>The Nude Restaurant.<\/em> Sz\u00ednes amerikai film, angol nyelven, 95 perc, 1967
\r\n Rendez\u0151-operat\u0151r, v\u00e1g\u00f3, forgat\u00f3k\u00f6nyv: Andy Warhol
\r\n <\/strong>Szerepl\u0151k: Viva, Taylor Mead, Louis Waldon, Bridgit Polk, Ingrid Superstar, Julian Davis, Alan Midgette<\/p>\r\n\r\n

– A film egyfel\u0151l hommage William S. Burroughs Meztelen eb\u00e9d<\/em> (The Naked Lunch<\/em>, 1959) c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9nek, m\u00e1sr\u00e9szt James Joyce Ulysses<\/em>\u00e9nek (Viv\u00e1nak a film els\u0151 fel\u00e9ben elhangz\u00f3, szinte v\u00e9gtelen hossz\u00fas\u00e1g\u00fa monol\u00f3gja Molly\u00e9t id\u00e9zi a k\u00f6nyv v\u00e9g\u00e9r\u0151l). Meztelen testek az \u00e9tteremben: a szexu\u00e1lis forradalom kritik\u00e1ja – \u00f6sszhangban Herbert Marcuse \u201eer\u00f3sz \u00e9s civiliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1val”; a test \u00f6r\u00f6k, de a b\u0171nnek t\u00f6rt\u00e9nete van.<\/p>\r\n\r\n

–<\/em><\/strong> Empire<\/em><\/strong>
\r\n Fekete-feh\u00e9r amerikai n\u00e9mafilm, 60 perc, 1964
\r\n Rendez\u0151: Andy Warhol<\/strong><\/p>\r\n\r\n

– Az eredetileg 485 perces, egyetlen be\u00e1ll\u00edt\u00e1sban felvett, k\u00e9s\u0151bb r\u00f6vidre v\u00e1gott film egy\u00f3r\u00e1s v\u00e1ltozata az Empire State Buildingr\u0151l. Minimalizmus nagyon sok t\u00f6rt\u00e9n\u00e9ssel: radik\u00e1lis medit\u00e1ci\u00f3 a film t\u00e9ridej\u00e9r\u0151l \u00e9s anyagszer\u0171s\u00e9g\u00e9r\u0151l.<\/p>\r\n\r\n

VI.<\/span><\/strong> 2009. m\u00e1jus 8., p\u00e9ntek, 18h<\/strong><\/span><\/strong><\/p>\r\n\r\n

–<\/em><\/strong> Mag\u00e1nyos kovbojok<\/em><\/strong>
\r\n Lonesome Cowboys. <\/em>Sz\u00ednes amerikai film, angol nyelven, 105 perc, 1968
\r\n Rendez\u0151-operat\u0151r, v\u00e1g\u00f3, forgat\u00f3k\u00f6nyv: Paul Morrissey<\/strong>, producer: Andy Warhol<\/strong>
\r\n Szerepl\u0151k: Viva, Taylor Mead, Louis Waldron, Eric Emerson, Joe Dallesandro, Julian Burroughs, Alan Midgette, Yom Hompertz, Frances Francine <\/strong><\/p>\r\n\r\n

– A Mag\u00e1nyos cowboyok<\/em> voltak\u00e9ppen a R\u00f3meo \u00e9s J\u00fali\u00e1<\/em>t ir\u00f3nikus utal\u00e1sokkal megid\u00e9z\u0151 westernfilm-dekonstrukci\u00f3, amely George Cukor szavaival \u201e\u00f6r\u00f6kre eltemette a westernt”. A T\u00fal a bar\u00e1ts\u00e1gon<\/em> (Ang Lee: Brokeback Mountain<\/em>, 2005) c\u00edm\u0171 d\u00edjnyertes hollywoodi szuperprodukci\u00f3n\u00e1l harminch\u00e9t \u00e9vvel kor\u00e1bban ez a kisk\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s\u0171 film el\u0151sz\u00f6r \u00e1br\u00e1zolta \u00fagy a f\u00e9rfi homoszexualit\u00e1st, hogy vil\u00e1goss\u00e1 tette, c\u00e9lpontja, a western \u201enem a m\u00edtosz szubsztanci\u00e1ja, hanem a m\u00edtosz maga. A t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9rtelm\u00e9nek a m\u00edtosza, a moziban vet\u00edtett t\u00f6rt\u00e9nelem \u00e9s az elbesz\u00e9l\u0151 t\u00f6rt\u00e9netek eszk\u00f6ze.” (Enrico Ghezzi) Az am\u00fagy is \u00f6ncenz\u00faramentes popm\u0171v\u00e9szek filmforgat\u00e1s\u00e1t a helysz\u00edn\u00fcl szolg\u00e1l\u00f3 kis arizonai falu felh\u00e1borodott lak\u00f3inak figyelme \u00e9s a sz\u00f6vets\u00e9gi nyomoz\u00f3k zavar\u00f3 jelenl\u00e9te majdnem lehetetlenn\u00e9 tette. (A nyilv\u00e1noss\u00e1 v\u00e1lt Warhol-akt\u00e1kb\u00f3l kider\u00fcl, az FBI-nak r\u00e9sze volt abban is, hogy a filmet csak n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel ezel\u0151tt lehetett fel\u00faj\u00edtani.) A film mariju\u00e1n\u00e1t sz\u00edv\u00f3, \u00e9rzelmes cowboyai erotikus j\u00e1t\u00e9kokat j\u00e1tszanak egym\u00e1ssal, \u00e1m a kaszin\u00f3 sz\u00e9p tulajdonosn\u0151je is a szerelmet keresi, mik\u00f6zben a transzvesztita seriff indi\u00e1n asszonynak \u00f6lt\u00f6zve teszi kellemesebb\u00e9 a banda est\u00e9it.<\/p>\r\n\r\n

VII.<\/span><\/strong> 2009. m\u00e1jus 22., p\u00e9ntek, 18h<\/span><\/strong><\/p>\r\n\r\n

–<\/em><\/strong> A tizenh\u00e1rom legszebb… dal Andy Warhol pr\u00f3bafelv\u00e9teleihez<\/em><\/strong>
\r\n 13 Most Beautiful… Songs for Andy Warhol’s Screen Tests. <\/em> Fekete-feh\u00e9r <\/strong>amerikai n\u00e9mafilm zen\u00e9vel, 60 perc, 1964-66
\r\n Rendez\u0151: Andy Warhol<\/strong>
\r\n Szerepl\u0151k: Paul America, Susan Bottomly, Ann Buchanan, Freddy Herko, Jane Holzer (fogkefe), Dennis Hopper, Billy Name, Nico, Richard Rheem, Lou Reed (k\u00f3la), Edie Sedgwick, Ingrid Superstar, Mary Woronov<\/p>\r\n\r\n

– 1964 \u00e9s 1966 k\u00f6z\u00f6tt Andy Warhol majdnem 500 tekercsnyi \u00fan. pr\u00f3bafelv\u00e9telt k\u00e9sz\u00edtett t\u00f6bb sz\u00e1z k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 emberr\u0151l, sz\u00e9p \u00e9s leleplez\u0151 portr\u00e9kat, h\u00edress\u00e9gekr\u0151l \u00e9s n\u00e9vtelenekr\u0151l, mindenkir\u0151l, aki a st\u00fadi\u00f3j\u00e1ba, a Factoryba l\u00e1togatott. <\/a>A k\u00e9t \u00e9s f\u00e9l perces filmtekercseket Warhol lass\u00edtva vet\u00edtette, s az \u00edgy n\u00e9gy perces, \u201em\u00e1gikusan lelassult” mesterm\u0171vek egy leny\u0171g\u00f6z\u0151, megbabon\u00e1z\u00f3 gy\u0171jtem\u00e9nny\u00e9 \u00e1lltak \u00f6ssze. A tizenh\u00e1rom legszebb dal…<\/em> ebb\u0151l a gy\u0171jtem\u00e9nyb\u0151l v\u00e1logat a Dean & Britta zen\u00e9j\u00e9vel.<\/p>\r\n\r\n

–<\/em><\/strong> <\/strong>Andy Warhol d\u00edj\u00e1tad\u00e1sa
\r\n <\/em><\/strong>Award Presentation To Andy Warhol. <\/em>Fekete-feh\u00e9r amerikai film, angol nyelven, 12 perc, 1963
\r\n Rendez\u0151: Jonas Mekas<\/strong>
\r\n Szerepl\u0151k: Jane Holzer, Gerard Malanga, Jonas Mekas, Ivy Nicholson, Gregory Markopoulos, Andy Warhol<\/p>\r\n\r\n

–<\/em><\/strong> Andy Warhol ez\u00fcst lebeg\u00e9sei
\r\n <\/em><\/strong>Andy Warhol’s Silver Flotations.<\/em> Sz\u00ednes amerikai n\u00e9mafilm zen\u00e9vel, 4 perc, 1964
\r\n Rendez\u0151: Willard Maas
\r\n
\r\n –<\/em> <\/strong>Antropol\u00f3giai v\u00e1zlatok: bar\u00e1ts\u00e1gok \u00e9s csom\u00f3pontok, jelenetek Andy Warhol \u00e9let\u00e9b\u0151l<\/em><\/strong>
\r\n <\/em><\/strong>Anthropological Sketches: Friendships & Intersections, Scenes from the Life of AndyWarhol. <\/em>Sz\u00ednes amerikai film, angol nyelven, 36 perc, 1963-90 <\/em>
\r\n <\/strong>Rendez\u0151: Jonas Mekas<\/strong><\/p>\r\n\r\n

Szerepl\u0151k: Andy Warhol, Allen Ginsberg, Peter Orlovski, Mick Jagger, John Kennedy Jr., Nico, Yoko Ono, Lou Reed, Barbara Rubin, Edie Sedgwick, Dennis Hopper, George Maciunas, Tuli Kupferberg, Ed Sanders<\/p>\r\n\r\n

–<\/em><\/strong> <\/strong>Andy Warhol<\/em><\/strong>
\r\n Sz\u00ednes amerikai n\u00e9mafilm, 18 perc, 1967
\r\n Rendez\u0151: Marie Menken
\r\n <\/strong>Szerepl\u0151k: Andy Warhol, Gerard Malanga <\/strong><\/p>\r\n\r\n

–<\/em> <\/strong>Andy Warhol Sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en Felrobban\u00f3 M\u0171anyaga – a The Velvet Underground & Nico k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel<\/em><\/strong>
\r\n Andy Warhol’s Exploding Plastic Inevitable with The Velvet Underground <\/em>& Nico<\/em>.<\/em> <\/em>Sz\u00ednes amerikai n\u00e9mafilm zen\u00e9vel, 12 perc, 1964
\r\n Rendez\u0151: Ronald Nameth<\/strong>
\r\n Szerepl\u0151k: The Velvet Underground & Nico (Lou Reed, John Cale, Sterling Morrison, Nico) \u00e9s m\u00e1sok<\/p>\r\n\r\n

– Andy Warhol avantg\u00e1rd filmes bar\u00e1tainak a n\u00e9gy r\u00f6vidfilmj\u00e9ben a m\u0171v\u00e9sz vil\u00e1g\u00e1ba kapunk betekint\u00e9st. Jonas Mekas a Film Culture Independent Film Award \u00e1tv\u00e9telekor \u00f6r\u00f6k\u00edti meg Warholt, valamint bemutatja azt a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get, ami a m\u0171v\u00e9sz kultur\u00e1lis \u00e9s t\u00e1rsadalmi \u00e9let\u00e9t meghat\u00e1rozta – a The Velvet Underground zen\u00e9j\u00e9vel. Marie Menken \u00e9s Willard Maas po\u00e9tikus r\u00f6vidfilmjeikben besz\u00e9lnek Warholr\u00f3l \u00e9s m\u0171v\u00e9szet\u00e9r\u0151l (\u00edgy az 1966 \u00e1prilis\u00e1ban a New York-i Leo Castelli Galleryben ki\u00e1ll\u00edtott Ez\u00fcst felh\u0151k<\/em> \/Silver Clouds<\/em>\/ c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sr\u00f3l is). Ronald Nameth filmje k\u00f6lt\u0151i-atmoszf\u00e9rikus lenyomata Warhol \u00e9s a The Velvet Underground zen\u00e9s-multim\u00e9dia-f\u00e9nyshowj\u00e1nak<\/p>\r\n\r\n

VIII.<\/span><\/strong> 2009. j\u00fanius 5., p\u00e9ntek, 18h<\/strong><\/span><\/strong><\/p>\r\n\r\n

– <\/em><\/strong>Szop\u00e1s<\/em><\/strong>
\r\n Blow Job. <\/strong><\/em>Fekete-feh\u00e9r amerikai n\u00e9mafilm, 26 perc, 1963-64
\r\n Rendez\u0151: Andy Warhol<\/strong>
\r\n Szerepl\u0151: Willard Maas<\/p>\r\n\r\n

– Warhol ism\u00e9t az \u00e9let egy szelet\u00e9t mutatja be. A t\u00e1rgy-sz\u00edn\u00e9sz alapvet\u0151 inzult\u00e1ci\u00f3ja, emberi m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1ban val\u00f3\u00a0 megal\u00e1z\u00e1sa folyamat\u00e1ban Warhol kiterjeszti \u00e9s felismeri az extr\u00e9m emberit az egyik legemberibb szitu\u00e1ci\u00f3ban, mik\u00f6zben mindv\u00e9gig csak Willard Maas arc\u00e1t l\u00e1tjuk…<\/p>\r\n\r\n

–<\/em><\/strong> Rossz<\/em><\/strong>
\r\n Bad. <\/em>Sz\u00ednes amerikai film, angol nyelven, 100 perc, 1977
\r\n Rendez\u0151: Jed Johnson<\/strong>, producer: Andy Warhol, Jeff Thornberg<\/strong>
\r\n Szerepl\u0151k: Carroll Baker, Perry King, Susan Tyrrell, Stefania Cassini, Cyrinda Foxe, Mary Boylan, Charles McGregor, Tere Tereba, Bridgit Polk, Susan Blond<\/p>\r\n\r\n

– Az \u0151r\u00fclt h\u00e1ziasszonyr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 pszichohorror-kom\u00e9dia, amely tal\u00e1n a legink\u00e1bb eml\u00e9keztet egy hagyom\u00e1nyos filmre, Warhol Factoryj\u00e1nak utols\u00f3 produceri v\u00e1llakoz\u00e1sa. A film Jed Johnsonnak, t\u00f6bb kor\u00e1bbi kultikus Morrissey-film v\u00e1g\u00f3j\u00e1nak \u00e9s operat\u0151r\u00e9nek az egyetlen rendez\u00e9se, mesteri tobz\u00f3d\u00e1sa a gyilkos-bizarr fekete humorban.<\/p>\r\n\r\n

IX.<\/span><\/strong> 2009. j\u00fanius 19., p\u00e9ntek, 18h<\/span><\/strong><\/p>\r\n\r\n

– <\/em><\/strong>Mario Banana (1 + 2)<\/em>
\r\n <\/strong>Fekete-feh\u00e9r \u00e9s sz\u00ednes amerikai n\u00e9mafilm, 7 perc, 1964
\r\n Rendez\u0151: Andy Warhol<\/strong>
\r\n Szerepl\u0151: Mario Montez<\/p>\r\n\r\n

– A transzvesztita underground sz\u00edn\u00e9szr\u0151l, aki t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Jack Smith \u00e9s Ron Rice munkat\u00e1rsa volt, k\u00e9sz\u00fclt szexu\u00e1lis t\u00e9m\u00e1j\u00fa filmben Montez egy \u00e1gyon fekve ban\u00e1nt eszik. \u201eT\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a n\u0151imit\u00e1torok az \u00e9l\u0151 bizon\u00edt\u00e9kai annak, hogy valamikor milyenek akartak lenni a n\u0151k, ahogy m\u00e9g ma is sz\u00e1mos f\u00e9rfi szeretn\u00e9, \u00e9s amilyen sz\u00e1mos n\u0151 ma is szeretne lenni. A transzvesztita az ide\u00e1lis moziszt\u00e1r n\u0151is\u00e9g ambul\u00e1ns arch\u00edvuma.” (Andy Warhol)<\/p>\r\n\r\n

– <\/em><\/strong>\u00c9n l\u0151ttem le Andy Warholt<\/em><\/strong>
\r\n I Shot Andy Warhol. <\/em>Sz\u00ednes amerikai film, angol nyelven, 104 perc, 1996
\r\n Rendez\u0151: Mary Harron<\/strong><\/p>\r\n\r\n

Szerepl\u0151k: Lili Taylor (Valerie Solanas), Jared Harris (Andy Warhol), Stephen Dorff (Candy Darling), Reg Rogers (Paul Morrissey), Tahnee Welch (Viva), Jamie Harrold (Jackie Curtis), Donovan Leitch (Gerard Malanga), Michel Imperioli (Ondine),\u00a0 Myriam Cyr (Ultra Violet), Craig Chester (Fred Hughes),\u00a0 Lothaire Bluteau, Martha Plimpton, Anna Thompson<\/p>\r\n\r\n

– A film f\u0151szerepl\u0151je a leszbikus \u00e9s a radik\u00e1lisan feminista Valerie Solanas, r\u00f3la \u00e9s Warhollal (valamint a Factoryval) val\u00f3 kapcsolat\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l az \u00c9n l\u0151ttem le Andy Warholt<\/em>. A mozi azon a megt\u00f6rt\u00e9nt esem\u00e9nyen alapszik, amit az \u00edr\u00f3-rendez\u0151, Mary Harron kutatott fel, el\u0151sz\u00f6r dokumentumfilm-k\u00e9sz\u00edt\u00e9s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. A k\u00e9s\u0151bb az Amerikai Pszich\u00f3<\/em>t jegyz\u0151 rendez\u0151n\u0151nek ez volt a deb\u00fct\u00e1l\u00f3 alkot\u00e1sa. Valerie Solanas alap\u00edt\u00f3ja \u00e9s egyed\u00fcli tagja volt a S.C.U.M.-nak, mely a F\u00e9rfiak Feldarabol\u00e1s\u00e1ra Felesk\u00fcd\u00f6tt Szervezet (Society for Cutting Up Men) volt. \u00dagy v\u00e9lte, hogy a f\u00e9rfiak c\u00e9lja, hogy elnyomj\u00e1k a n\u0151ket, ez\u00e9rt ki kell \u0151ket v\u00e9gezni. Warholt 1968-ban h\u00e1romszor mellbe l\u0151tte\u00a0 a\u00a0 Factoryban. A SCUM Manifesto is l\u00e9tez\u0151 \u00edr\u00e1s, melyben Solanas a n\u0151k fels\u0151bbrend\u0171s\u00e9g\u00e9t fejti ki, megfogalmazza, hogy a f\u00e9rfiak csak biol\u00f3giai hib\u00e1k \u00e9s a szex megsz\u00e1llottjai. 1968-ban \u00edr\u00f3dott a forradalmi provok\u00e1l\u00f3 ki\u00e1ltv\u00e1ny, a 31 lapb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 irat, mely egy n\u0151kb\u0151l \u00e1ll\u00f3 ide\u00e1lis t\u00e1rsadalmat k\u00e9pzel el a f\u00e9rfiak legyilkol\u00e1s\u00e1val. A SCUM Manifesto egyben egy 1976-os r\u00f6vidfilm is (Carole Roussopoulos \u00e9s Delphine Seyrig rendez\u00e9s\u00e9ben). A manifesztumot egy\u00e9bk\u00e9nt m\u00e1r Paul Morrissey kig\u00fanyolta a Women in Revolt<\/em> (1971) c\u00edm\u0171 alkot\u00e1s\u00e1val. A szat\u00edr\u00e1ban a S.C.U.M.-ot a P.I.G. (Politically Involved Girls) jelk\u00e9pezi. Valerie Solanast, az egykori Warhol-sz\u00edn\u00e9szn\u0151t a gyilkoss\u00e1gi k\u00eds\u00e9rlet ut\u00e1n 3 \u00e9vre el\u00edt\u00e9lt\u00e9k, majd 1989-ben halt meg. Andy Warhol fel\u00e9p\u00fclt s\u00e9r\u00fcl\u00e9seib\u0151l \u00e9s csak 1987-ben hunyt el, de val\u00f3j\u00e1ban sosem siker\u00fclt elfelejtenie a t\u00f6rt\u00e9nteket, a mer\u00e9nylet ut\u00e1n pedig visszavonult az akt\u00edv filmk\u00e9sz\u00edt\u00e9st\u0151l is.<\/p>\r\n\r\n

Sorozatszerkeszt\u0151: S\u0151r\u00e9s Zsolt<\/p>\r\n\r\n

<\/em><\/p>\r\n\r\n

<\/em><\/p>\r\n\r\n

<\/em><\/p>\r\n\r\n

<\/em><\/p>\r\n\r\n

A filmek megtekint\u00e9s\u00e9t feln\u0151tt n\u00e9z\u0151inknek aj\u00e1nljuk!<\/em>
\r\n A filmek inform\u00e1ci\u00f3s vet\u00edt\u00e9sek keret\u00e9ben ker\u00fclnek bemutat\u00e1sra. A filmeket DVD-r\u0151l vet\u00edtj\u00fck.
\r\n A m\u0171sorv\u00e1ltoztat\u00e1s jog\u00e1t fenntartjuk!
\r\n Bel\u00e9p\u0151: 600 Ft\/alkalom<\/p>\r\n\r\n

Helysz\u00edn:
\r\n Ludwig M\u00fazeum – Kort\u00e1rs M\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeum<\/strong>
\r\n M\u0171v\u00e9szetek Palot\u00e1ja
\r\n 1095 Budapest, Komor Marcell u. 1.
\r\n El\u0151ad\u00f3terem, 1. emelet
\r\n Tel.: (06-1) 555-3444
\r\n Fax: (06-1) 555-3458
\r\n www.ludwigmuseum.hu<\/a>
\r\n Filmklub-info: sores@iti.mta.hu<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

\u201eAz \u00fcres t\u00e9r sohasem elpocs\u00e9kolt t\u00e9r. Elpocs\u00e9kolt az a t\u00e9r, amiben sok m\u0171v\u00e9szi alkot\u00e1s van.” (Andy Warhol:\u00a0 A-t\u00f3l B-ig \u00e9s vissza \/Andy Warhol filoz\u00f3fi\u00e1ja) I. 2009. febru\u00e1r 20., p\u00e9ntek, 18h – Vinyl Fekete-feh\u00e9r amerikai film, angol nyelven, 66 perc, 1965 Rendez\u0151: Andy Warhol – The Velvet Underground & Nico Fekete-feh\u00e9r amerikai n\u00e9mafilm zen\u00e9vel, 67 perc, […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[3],"tags":[],"class_list":["post-820447","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-hirek"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/820447","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=820447"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/820447\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=820447"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=820447"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/exindex.hu\/hu\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=820447"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}