A M\u0171csarnok Kiad\u00f3 gondoz\u00e1s\u00e1ban megjelent<\/p>\r\n\r\n
Jacques Ranci\u00e8re: <\/em><\/strong><\/em>Eszt\u00e9tika \u00e9s politika. Az \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 feloszt\u00e1sa<\/em><\/strong><\/em> Slavoj \u017di\u017eek<\/em><\/strong><\/em> ut\u00f3szav\u00e1val (<\/em><\/em>Ranci\u00e8re tan\u00edt\u00e1sa<\/em><\/em>) <\/em><\/p>\r\n\r\n A m\u0171 eredeti c\u00edme: Jacques Ranci\u00e8re: Le partage du sensible. Esth\u00e9tique et politique \u00a9 2000 La Fabrique \u00c9ditions<\/em><\/em><\/p>\r\n\r\n <\/em><\/p>\r\n\r\n Ut\u00f3sz\u00f3: Slavoj \u017di\u017eek: The lesson of Ranci\u00e8re in: Jacques Ranci\u00e8re: The Politics of Aesthetics \u00a9 2004 Continuum International Publishing Group<\/em><\/em><\/p>\r\n\r\n <\/em><\/em><\/p>\r\n\r\n Az eszt\u00e9tika \u00e9s politika<\/em> a marxista hagyom\u00e1ny, a Frankfurti Iskola \u00e9s a poszt-strukturalist\u00e1k \u00fajabb kelet\u0171 hozz\u00e1j\u00e1rul\u00e1sai r\u00e9v\u00e9n l\u00e9trej\u00f6tt modelleken k\u00edv\u00fcl \u00e9rtelmezi \u00fajra a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s a politika viszony\u00e1t. Az eszt\u00e9tik\u00e1t minduntalan sz\u0171kre szabott mozg\u00e1ster\u00e9b\u0151l kiszabad\u00edt\u00f3 Jacques Ranci\u00e8re azzal bizony\u00edtja eszt\u00e9tika \u00e9s politika eredeti kapcsolat\u00e1t, hogy felfedi, mi a k\u00f6z\u00f6s benn\u00fck: a l\u00e1that\u00f3 \u00e9s a l\u00e1thatatlan, a hallhat\u00f3 \u00e9s a hallhatatlan, az elk\u00e9pzelhet\u0151 \u00e9s az elk\u00e9pzelhetetlen, a lehets\u00e9ges \u00e9s a lehetetlen k\u00f6r\u00fclhat\u00e1rol\u00e1sa.<\/p>\r\n\r\n Az egym\u00e1shoz kapcsol\u00f3d\u00f3 interj\u00fak r\u00e9v\u00e9n Az eszt\u00e9tika \u00e9s politika <\/em>az eddigi leg\u00e1tfog\u00f3bb bevezet\u00e9st k\u00edn\u00e1lja Ranci\u00e8re munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1ba. A g\u00f6r\u00f6g poliszokt\u00f3l a modern kori eszt\u00e9tikai forradalomig \u00edvel\u0151 m\u0171v\u00e9szet- \u00e9s politikat\u00f6rt\u00e9neti gondolatok k\u00f6zt tal\u00e1lunk pontos megfigyel\u00e9seket a modernit\u00e1s fogalm\u00e1nak haszn\u00e1lat\u00e1r\u00f3l \u00e9s kihaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1r\u00f3l, a m\u0171v\u00e9szet \u00e9s technikai reprodukci\u00f3 kapcsolat\u00e1r\u00f3l, a t\u00e9nyeknek \u00e9s a kital\u00e1ci\u00f3knak a t\u00f6rt\u00e9nelmen bel\u00fcli logik\u00e1j\u00e1r\u00f3l, a modern irodalomban m\u0171k\u00f6d\u0151 pozit\u00edv ellentmond\u00e1sr\u00f3l \u00e9s az \u00e1tpolitiz\u00e1lt m\u0171v\u00e9szet fogalm\u00e1r\u00f3l.<\/p>\r\n\r\n A magyar nyelvre leford\u00edtott k\u00f6nyv jelen kiad\u00e1s\u00e1ban Slavoj \u017di\u017eek<\/em><\/em> ut\u00f3szava mellett megtal\u00e1lhat\u00f3 egy a terminus technicusokat tartalmaz\u00f3 sz\u00f3szedet, valamint egy \u00e1tfog\u00f3 bibliogr\u00e1fia is.<\/p>\r\n\r\n Jacques Ranci\u00e8re<\/p>\r\n\r\n <\/em><\/p>\r\n\r\n \u201eM\u00e9rvad\u00f3 munka: e t\u00f6m\u00f6r k\u00f6nyv \u00e9kes bizony\u00edt\u00e9ka annak, hogy Ranci\u00e8re az egyik legleny\u0171g\u00f6z\u0151bb francia szerz\u0151 Michel Foucault \u00e9s Gilles Deleuze \u00f3ta.”<\/em><\/p>\r\n\r\n Tom Conley, az \u00fajlatin nyelvek \u00e9s irodalom professzora, Harvard University<\/p>\r\n\r\n \u201eRendk\u00edv\u00fcli teljes\u00edtm\u00e9ny! Az eszt\u00e9tika fogalm\u00e1nak \u00fajra\u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9n kereszt\u00fcl Ranci\u00e8re \u00faj k\u00e9rd\u00e9seket tud feltenni a t\u00f6rt\u00e9nelem mibenl\u00e9t\u00e9r\u0151l, modernit\u00e1sunk \u00e9rtelm\u00e9r\u0151l, a munka \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet, illetve a tudom\u00e1ny \u00e9s a m\u0171v\u00e9szet kapcsolat\u00e1r\u00f3l, valamint az eszt\u00e9tikai \u00e9lm\u00e9ny jellegzetess\u00e9g\u00e9r\u0151l (melyr\u0151l bebizony\u00edtja, hogy kontroll\u00e1llhatatlan, viszont \u00e9let\u00fcnk \u00e9s tev\u00e9kenys\u00e9geink minden form\u00e1j\u00e1t \u00e1thatja).”<\/em><\/p>\r\n\r\n Keith Ansell Pearson, a filoz\u00f3fia professzora, Warwick University<\/p>\r\n\r\n Jacques Ranci\u00e8re 1969-t\u0151l 2000-ig tan\u00edtott a Paris VIII Egyetemen, ahol 1990-t\u0151l nyugd\u00edjba vonul\u00e1s\u00e1ig volt az Eszt\u00e9tikai \u00e9s Politikatudom\u00e1nyi Tansz\u00e9k vezet\u0151je.<\/p>\r\n\r\n <\/em><\/em><\/p>\r\n\r\n Legfontosabb munk\u00e1i: A kiadv\u00e1nyr\u00f3l b\u0151vebben itt<\/a>.<\/p>\r\n\r\n
\r\n Elmegyakorlat. M\u0171csarnok-k\u00f6nyvek 03, 2009. 64 p. Ford\u00edtotta: Jancs\u00f3 J\u00falia<\/em><\/em><\/p>\r\n\r\n
\r\n ford. Jean-Louis Pierson<\/em><\/em><\/p>\r\n\r\n
\r\n Le Le\u00e7on d’Althusser (Gallimard, 1974)
\r\n Le Ma\u00eetre ignorant: Cinq Le\u00e7ons sur l’\u00e9mancipation intellectuelle (Libraire Arth\u00e8me Fayard, 1987)
\r\n Aux Bords du politique (Osiris, 1992)
\r\n Le M\u00e9sentente: Politique et philosophie (Galil\u00e9e, 1995)
\r\n La Chair des mots: Politiques de l’\u00e9criture (Galil\u00e9e, 1998)
\r\n Le Partage du sensible: Esth\u00e9tique et politique (La Fabrique, 2000)
\r\n L’Inconscient esth\u00e9tique (Galil\u00e9e, 2001)
\r\n Le Destin des images (La Fabrique, 2003)<\/p>\r\n\r\n